Mostanra már minden végzős diák túl lehet a vizsgáin és jó eséllyel kézhez kapta a diplomáját (illetve az arról szóló igazolást). Ahogy fellengzősen szokták mondani, mostantól előtted a nagybetűs Élet.
Arra gondoltam, érdemes átnézni, mire is figyelj pénzügyi területen a következő években, hogyan tudsz sikeressé válni anyagilag is.
Következzen hát néhány gondolat, remélem hasznosak lesznek a számodra.
Olyan munkát keress, amiben van kihívás és növekedési lehetőség, ne olyat, ami sokat fizet.
Egyetem (vagy az egyéb iskolád) elvégzése után kezdődik a munkakeresés. A legtöbben két szempont alapján választanak: legyen minél nagyobb a fizetés és minél kisebb a felelősség.
Ez rövidlátó hozzáállás. Nem az a lényeg, mennyit keresel most, hanem hogy mennyi új dolgot tanulsz és mekkora növekedési lehetőség áll előtted.
Már 23 évesen is karrierben gondolkodjál és ne munkahelyben. Szerezz értékes tapasztalatokat és tűnj ki a tenniakarásoddal és a felelősségvállalásoddal.
Az ilyen embereket fogják megtenni vezetőnek, akik hajlandóak áldozatokat hozni és felelősséget vállalni. Nem árulok el nagy titkot, a későbbi nagy keresethez a legjobb út, ha vezetővé válsz.
Légy realista
A legtöbb 23 éves nagyon elszállt elvárásokkal rendelkezik a fizetés területén. Rossz hírem van: semmid nincs még, ami komoly érték lenne a munkaadódnak, csak az a nem túl használható és gyakran életidegen tudás, amit az egyetemen kaptál. Az pedig nem sokat ér a munkaadódnak. A munkatapasztalatot, ami igazán érték, még csak ezután fogod megszerezni. Ezért az első munkahelyeidnél légy reális, senki nem fog felvenni 250-300 ezres nettó fizetésért.
Folyamatosan képezd magad
Az emberek 95%-a szimplán lusta tanulni. Értékesítők, akik évek alatt nem tudták megtanulni, mit is árulnak pontosan. Szobafestők, akik még mindig azokat az anyagokat használják, amit 15 éve megismertek a szakmunkásképzőben. Tanárok, akik 25 éve ugyanazt tanítják és orvosok, akik 25 éve ugyanazt írják fel.
Ne múljon el se év, se hónap az életedben, hogy nem tanulsz új dolgokat a szakmádban és/vagy nem fejleszted az idegennyelv-tudásodat. A legtöbb szakmában egyszerűen hiánycikk az olyan ember, aki többet tud, mint a létező legkisebb minimum. Ha te tényleg naprakészen mindent tudsz a szakmádban, semmi nem ment meg attól, hogy keresett és jól kereső szakember legyél.
Kerüld el a hiteleket.
A hiteleken nem megoldás a szükségeidre, hanem egyenesen okai annak, hogy szükségbe kerülj nagyon hamar. A legtöbb ember a hiteleket szabadságként éli meg, hogy olyan dolgokat vehessen meg általuk, amire egyébként nincsen pénze.
Ez talán a legnagyobb tévedés, amit a pénzügyek területén elkövethetsz.
A hitel a legnagyobb rabság, amivel megkötözheted magad akár évtizedekre, miközben drága árat fizetsz az erődön felüli vásárlások miatt.
Ha nincs pénzed autóra, ne akarj autót. Ha nincs pénzed drága mobiltelefonra, ne akarj drága mobiltelefont. Ne akarj többnek látszani, mint ami vagy és ne vágyj olyanra, amire nincs pénzed.
Élj most kisebb lábon, hogy később megengedhesd magadnak, hogy többet költs és ne a hiteleid kamatait nyögd majd, mint a kortársaid 90%-a.
Maradj diák
Legalábbis ami a költségeidet és a költéseidet illeti. Beszéltem egy hölggyel, aki az egyetem elvégzése után csodálkozott rá, hogy mennyire megugrottak a költségei. Míg az egyetem ideje alatt havi százezerből királynőként élt, ahogy elkezdett dolgozni, ennek a duplája is kevésnek bizonyult.
Csak az okát nem értette. Elhatározta, hogy úgy fog tovább élni, mint amikor diák volt előtte egy évvel és a felszabaduló pénzt a diákhitelébe fizeti vissza. Nem járt étterembe ebédelni az ebédszünetben a munkahelyén, továbbra is tömegközlekedéssel járt és egy barátnőjével lakott közös bérlakásban.
Ezzel komoly pénzt tudott megtakarítani és hamar ki tudta fizetni a diákhitelét és utána tudott is félretenni.
Csinálj költségvetést
Már fiatalon érdemes rászoknod arra, hogy megtervezed a pénzügyi életedet. Készíts költségvetést, hogy mire mennyit költesz és mennyit teszel félre.
Tanuld meg megkülönböztetni a valódi szükségeidet a vágyaidtól és az álmaidtól. A vágyaidra és az álmaidra csak akkor költs, ha van miből a megtakarításaid után is.
Ülj le és döntsd el, minek van prioritása az életedben. Határozd meg, mire akarsz költeni és mire akarsz gyűjteni. Ami ezen kívül van, azt felejtsd el.
Mindig tegyél félre pénzt
Minden egyes keresetedből tegyél félre megtakarítást, legyen az a kereset bármennyire kevés is. A megtakarítás legyen az első. Ha a hónap végi maradékból akarsz félretenni, soha nem lesz semmid. Ne a maradékból akarj félretenni, hanem először tegyél félre és élj a maradékból. Ennyire egyszerű a sikeres megtakarítás titka.
Fizess mondjuk tizedet magadnak. Minden kereseted tizedét tedd félre egy megtakarítási számlára.
Tűzz ki magad elé pénzügyi célokat
Ezek a célok legyenek konkrétak, viszont reálisak, de ne túl könnyen teljesíthetőek. 500 ezer forint megtakarítás az első évben. Kétmillió, mire 26 éves leszek.
Olyan nincs, hogy nincs hathavi megélhetésed
A legeslegelső feladatod, hogy félretegyél annyi pénzt, amiből fedezed a kiadásaidat hat hónapig. Ez adja meg a pénzügyi biztonságot az életedben és azt a szabadságot, hogy bármikor felmondhass, ha nem tetszik a munkahely.
Ha máról holnapra élsz, akkor nem mersz felmondani. Ha fél évig munka nélkül is megélsz, nyugodt szívvel keresel új munkát. Ehhez a pénzhez más miatt soha nem nyúlhatsz és ha költöttél is belőle, azonnal pótold vissza a hiányzó összeget.
Fizesd ki a hiteleidet
Nincs értelme addig megtakarítanod, amíg tartozásod van. Kapsz 2% kamatot a bankban, miközben ennek a háromszorosát kifizeted a diákhiteledre. Ilyenkor a legjobb befektetés kifizetni minden hiteledet. Ezért a hathavi megélhetést fedező vésztartalék létrehozása után gyűjts arra, hogy ne maradjon egy fillér hiteled se.
Tanulj a pénzügyekről
Már akkor érdemes megismerkedned a pénzügyek alapjaival és a pénzügyi termékekkel, amikor még alig keresel pénzt. Így megspórolsz sok drága tévedést a későbbi életedben a drága befektetési lehetőségektől a rossz hitelkonstrukciókig.
Tanuld meg, melyik befektetésnek mi a költsége és mi a kockázata.
Felejtsd el a mamabankot
Szokjál le arról, hogy a szüleid pénzén élsz tovább. Az önálló élet első legfontosabb ismérve az önálló pénzügyi élet. Ne kérj pénzt a szüleidtől és lehetőleg ne is fogadj el. Ne használd az apád telefon-előfizetését, autóját és lehetőleg élj külön a saját költségeden.
Hamarosan egy családot kell majd eltartanod és anyagilag is irányítanod, hogy akarod megtenni ezt, ha azt sem akarod megtanulni, hogy magadat hogyan kell eltartani és hogyan kell gondoskodni magadról? Infantilis maradsz, ha még 30 évesen is anyuci lát el étellel és pénzzel, mossa az alsónadrágodat vagy otthon laksz a szüleiddel.
Tanulj meg nemet mondani
Tanulj meg nemet mondani a barátaidnak, akik túl költséges utazásra vagy szórakozásra hívnak. Ajánlj nekik olcsóbb alternatívát, vagy keress értelmesebb barátokat.
A volt egyetemi évfolyamtársadnak, aki szenzációs üzleti befektetésbe akar belerángatni téged és a megtakarításaidat.
A főnöködnek, aki ki akar zsigerelni, anyádnak, aki még 30 évesen is gondoskodni akar rólad.
Ne akarj saját lakást huszonévesen
A magyarok egyik legnagyobb rögeszméje a saját lakás bármi áron. Ha nincs lakásod, ember sem vagy a magyarok szerint.
Maradj ki ebből a beteg néphagyományból és csak akkor vegyél lakást, amikor már pontosan tudod, hogy hol szeretnél élni, ehhez mekkora ingatlan kell és mit is szeretnél.
Ma még egyedül vagy, elég lenne egy garzon is, de lehet, hogy 6-7 év múlva már lesz két gyereked.
Lehet, hogy jövőre az ország másik végében, ha éppen nem egy másik kontinensen fogsz dolgozni.
Ma még az a szempont, hogy közel legyen a metrólejárat és a bulinegyed, pár év múlva nem szeretnéd, hogy a gyereked az aszfalttengerben, a szmogfelhőben nőjön fel a parkoló autók között.
Ingatlant akkor vegyél, ha már biztos, hogy ott akarsz élni a következő 10 évben és minden tekintetben (szobák száma, óvoda közelsége, stb.) meg fog felelni az ingatlan.
Nos, remélem hasznosnak találtad a cikket. Ha szeretnéd kiegészíteni, a hozzászólásokban megteheted.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Szerintem ez nem csak az egyetemistáknak hasznos, mármint azért huszonévesen nem csak az egyetemisták kezdik az életet, és a szakmunkásoknak is legalább annyira kell, hogy pénzügyileg okosan kezdjenek neki az életnek. (persze értem, egyetemistaként alapból jobb keresettel/feltétellel indulhat neki, de azért gondoljunk a nem egyetemet végzett fiatalokra is 🙂 )
A másik, hogy szerintem sok szakon nem érdemes megvárni az egyetem végét a munkakezdéssel (szakmán belül). pont azért, mert az egyetem olyan, amilyen tudást ad. Akinek nem csak diploma, de már valamennyi tapasztalat is van a kezében, az mindjárt jobb pozícióból indul. (és nagyobb eséllyel tud megmaradni a szakmában)
Salute Comrades,
majdnem 100%-ig helyes életvezetési tanácsok. 3 meglátás:
* Nem feltétlen kell diploma (tapasztalat) - Lehetsz jó hentes, hegesztö, járólapozó, bútor/mübútor asztalos, gáz/vízszerelö, ács stb. A lényeg a JÓ-n van. Lehetsz diplomás is, egy szürke eminenciás, aki nem tud mivel kitünni a tömegböl.
* Néha összejöhet a nettó 250-300 vagy több is, csak kell hogy c++,java, php, mikrovezérlö, elektronikus tervezés /digi-analog), FPGA, öntanuló rendszerek, 3Ds tervezés ( egyszóval tökös informatikus, villamosmérnök, gépészménök ) témákban legyen tapasztalatod. Ezt el lehet érni már suli alatt is.
* Hitelre néhe szükség van, e nélkül nem lenne modern gazdaság. Ha a megszerezhetö vagyon egy részével rendelkezel, a többi lehet hitelböl, ha a vagyontárgy egy értelmes "objektum".
A hitel nem csupán egy pénzügyi idögép. Rendelkezek-e majd a vagyonnal 10év múlva hitel nélkül? 😉
javítva:
A hitel egy pénzügyi idögép: a kérdés, hogy rendelkezném -e a vagyontárgyal a jövöben hitel nélkül. Ha igen akkor hozzuk elöbre a birtoklását.
Nagyon jó cikk és nagyon jó tanácdok kezdőknek... Sőt még pár akár nekem is így már nem kezdőként (pl tanulj meg net mondani)
A fizetés részével azért kekeckednék. Jó szakmában a 250-300 netto is reális egy kezdőnek. Egy normális egyetem alatt azért némi tapasztalatot a kötelezőkön kívül összeszedett fejlesztő bőven megkap annyit.
Egy tanácsot talán hiányolnék amit rengeteg ember elfelejt ebben a munkaerőügyileg elmaradott országban. Próbáljunk tisztában lenni a munkaerőpiaci értékünkkel. Ami itthon nagyon nem egyszerű és már az elején el kell kezdeni. CV frissen tartása és gyakori körbenézés. Ezek már nem azok az idők, hogy 10-20 éveket egy helyen dolgozunk.
Ilyen egy jo Kiszamolo-cikk.
Kar, hogy amikor en voltam tizeneves, meg nem olvastam ilyeneket, pedig mar akkor is megvolt az irodalom - megis csak kb. 10 evvel kesöbb talaltam ra. De sohasem kesö.
"ha vezetővé válsz"
Az legyen vezető, aki vezetésre termett és szereti csinálni. A vezetők többsége sajnos azért lesz vezető, mert csak úgy tud sokat keresni, de amúgy maga is szenved.
Nagyon káros ez a "főnök akarok lenni MERT sok pénz kell" hozzáállás.
Persze igazad van, ez nem a te hibád, itthon tényleg nagyon nehéz máshogy jól keresni.
Én inkább azt mondom, hogy a kiadásainkat igazítsuk ahhoz a fizetéshez, amit azzal a munkával lehet keresni, amit szeretünk csinálni. Mert hiába van nagy ház, meg luxusverda, ha nincs nyugalom, és útál az ember dolgozni menni.
A vezetés ugyanolyan dolog, mint minden más: meg kell tanulni, milyen a jó vezető.
Hogyan kell irányítani, hogyan kell ösztönözni, a hibákra úgy rámutatni, hogy ne sértésnek hangozzon.
Csak éppen a vezetők zöme ezt soha nem tanulja meg.
Ennek a tudásnak a hiányát pótolja uralkodással, kritizálással és fennhéjázással.
EEzért is leszel jó vezető, ha ezeket megtanulod.
A cégvezetők hálóval vadásszák a jó vezetőket, mert azok ritka kincsek.
Egyébként az egy téveszme, hogy jó vezetőnek vagy értékesítőnek születni kell. Nem születni kell rá, hanem meg kell tanulni, mitől leszel jó.
Nagyon jó írás, kár hogy már pont nem nekem szól (nem mint ha a harmincas éveiben ne élhetne eszerint az ember), de az unokahúgaimmal majd elolvastatom 15-20 év múlva.
@el-presidente A hitel a vállalkozónak való, hogy befektesse és általa többletet termeljen. Fogyasztási célokból nem ajánlott a hitel.
ez egy jó cikk, kár, hogy ilyeneket 10-15 éve nem olvastam 🙂 néhány szopástól megkíméltem volna magam, bár szerencsére hitelem még sose volt, de a máról holnapra tartalékok nélküli életet megtapasztaltam mikor fizetésemelést szerettem volna és a főnök mondta: "ennyi pénzért már 100 másikat is találnak az utcán". no persze azóta nagyon sok ember hallotta ugyanezt az ország szinte minden területén minden szakmában, és lám-lám, azóta elfogyott az a másik 100 ember. keressetek rá erre: "Ismerős mesélte, hogy egy pesti márkakereskedés 420 nettóért venne föl karosszérialakatost. Egy másik ismerős alig talál alkalmas pincért Pesten 250 nettóért"
Nagyon jo cikk, nehany velemeny (22 eves fejjel):
"Olyan munkát keress, amiben van kihívás és növekedési lehetőség, ne olyat, ami sokat fizet."
Lehet, hogy miutan vegigdolgztad az egyetemet es a kozepiskola utolso nehany evet is, hogy honaprol honapra elj, akkor nem ezt mondanad. En most a penz mellett dontottem, mivel szuloi tamogatas nelkul lehuzni egyetem mellett havi 120 orat nem az igazi ugy, hogy utana nyaralasra se igazan futja. A penz igenis legyen szempont velemenyem szerint, ha az ember elni szeretne ennyi idosen, nem tulelni. Huszonevesen kell felfedezni a vilagot, nem csalad mellett.
"Ne akarj saját lakást huszonévesen"
Miert? Ki lehet adni, ha nem szeretnel ott elni. Alberletet fizetni Budapesten egyre nehezebb (80-100ezer forint 30-40 negyzetmeter), miert ne inkabb 3-5 eves hitelt torlesszen az ember, ami utan a lakas a sajatja lesz?
Nagyon sok fiatal gondolja úgy, hogy "csak egyszer élünk", meg "most vagyok fiatal, most kell élnem", "mikor szórakozzak, ha nem most"
Ez egy nagy tévedés, amit a legtöbben keservesen megbánnak a harmincas éveikben. Ahelyett, hogy karriert meg anyagi bázist épített volna, végig szórakozta a huszas éveit aztán később jön rá, mekkora hiba volt.
Temészetesen láss világot és élj huszonévesen (is), csak ne tedd ezáltal tönkre a későbbi életedet. Hidd el, van élet harminc, negyven, meg ötven évesen is.
Semmit nem vesztesz, ha nem ostoba tücsökként pazarlod el a huszas éveidet, hanem egyensúlyt találsz a szórakozás és az előrejutás között.
Saját lakás vs. albérlet, ingatlan, mint befektetés: nagyon sokat írtam már a témáról, ott megtalálod a választ erre a kérdésre.
Lényegében így - bár stratégiaként soha össze nem foglalva - éltem a húszas éveimet. Mondjuk anyámmal laktam, mivel semmi értelme nem volt, hogy albérletezzek valakivel (nem volt összeköltözős párkapcsolatom akkortájt), az otthonlakás nem jelentette anyám pénzéből élést, viszont nem fizetgettünk kétfele közös költséget meg villanyszámlát, tehát azt szépen félre lehetett tenni.
Amikor már volt elég, örököltem is, párkapcsolatom is lett összeköltözős (aztán gyerekes) akkor már lehetett venni házat hosszú távra (ok, ha most venném, valamivel kisebbet és jobban szigeteltet vennék, de a helyszín rendben, választék most sincs mindenből)
Viszont nem akartam vezető lenni, és most sem - mások menedzselgetése nem a kedvenc feladatom, mindig eloldalaztam "szakértői" irányba. Biztos tanulható, csak kedvem nem volt hozzá, ahogy a főállású-folytonos értékesítéshez sem. (most sincs)
A vezetés, vagy vezetőnek levés egy külön szakma amit úgy kell kitanulni, persze a tehetség itt sem hátrány, inkább előny.
1. Igen hasznos, érthető, betartható életvezetési tanácsok. Illetve elismerésem magáért a blogért is, igényes és valóban felhasználható gyakorlati tudást nyújt.
2. Kiaszomolo és Herr Riporter. A vezetőkre vonatkozó hozzászólásaitokkal kapcsolatban egy gondolat. Szerintem igenis adekvát kifejezés az, hogy "születni valamire". Ugyanis nem vagyunk egyformák. Gondolok itt elsősorban arra, hogy különböző "személyiségtípusok" léteznek. Van, aki pl. intorvertált míg van aki extrovertált személyiség, vagy van aki alapvetően észérvek és logika alapján, míg mások főként érzelmek alapján döntenek. Egy intorvertált személyiség egy nagyobb társaságban nem feltétlenül tudja annyira jól érezni magát (munkára vetítve: csapatban dolgozva lehet, hogy kevésbé hatékony, mint egyedül). Egy extrovertált ezzel szemben egyedül lesz kevésbé hatékony.
@nagypetercar ugye 25-30 eves hitelt akartal irni.
Eletem legrosszabb dontese volt, amikor megvettem a lakast rogton egyetem utan, mert kurvajo fizetesem volt, volt kis megtakaritas is, otthonrol meg jott a szoveg ezerrel, hogy a sajat lakas jo, alberlet meg szar. Ha atlagban hetente 2 napnal tobbet otthon toltottem, akkor mar jo voltam, a vegen meg az is kevesebbe kerult volna, ha szallodaban vagyok es nem fizetem a hitelt, mert annyira sokat voltam a lakastol tavol. A vasarlas utan 2 even belul durvan atrendezodott a csalad is, a jo fizetesbol 2 haztartast tartottam el, elotte honap vegen mindig maradt 1/3-a a fizetesemnek, aztan mar semmi. A munkaadom becsodolt, en elkerultem kulfoldre, orulok, hogy a lakast ki tudom adni, de nem fedezi a koltsegeimet, evente ca. 200e-t rafizetek. Soroljam meg? Mas karabol jobb tanulni, mint a sajatbol.
@nagypetercar
Ha csak 3-5 éves hitelre van szükséged egy ingatlanhoz akkor vagy nagyon jó a fizud vagy nagyon sok a megtakarításod. Azért ez nem a tipikus eset, ráadásul ebben az esetben megteheted, hogy 2 évig még spórolsz és kifizeted hitel nélkül is a lakást. Amit ezalatt a 2 év alatt kamatra költenél, abból fizetheted a lakbért és nem vagy kiszolgáltatva arra az esetre, ha elvesztenéd a munkádat.
Egyébként ahogy Kiszámoló is írta, akkor vegyél saját lakást, ha tudod, hogy 10 évig ott akarsz élni, különben ilyen hullámzó piacon csúnya bukó lehet belőle, amikor el akarod adni. Én egyébként 3 éve még 75 ezerért béreltem 60nm-es lakást a budai hegyekben. Igaz, hogy nem volt közel a bulinegyed vagy a metró, ellenben tiszta levegő és csend volt. 40 millát viszont nem fizettem volna csak azért, hogy saját lakásban lakjak ott.
Ismét egy jó Kiszámolós cikk, bár nem nekem szól már (30+), de unokatesómnak múlthéten volt a diplomaosztója, már küldöm is neki a linket:)
@el-presidente : a fogyasztoi hitel azt jelenti, hogy aki nem engedhet meg maganak valamit szazezer forintert, azt meggyozik, hogy megengedheti maganak 200ezerert.
Ha annak a csodavalaminek a birtoklasara nem lehet nehany honap, vagy maximum egy ev alatt felretenni a penzt, akkor tul draga, ami azt jelenti hogy ketszeres aron meg kevesbe jo otlet.
@nagypetercar a pénz csak egy pontig számít. Van egy minimum, amire szükséged van a megélhetéshez, de afölött már nem jó, ha csak a nullák számítanak, akkor már annak is kell, szereted-e csinálni? Mert a pénz nem boldogít, kereshetsz 3-4-500 ezreket, ha közben útálod az egészet, meg fogja mérgezni az életedet.
3-5 évre meg huszonéves kezdőként nem fogsz kapni se lakáshitelt,se lakást. vagy ha igen, olyan horribilis törlesztője lesz, h abból aztán nem mész szórakozni. az albérletkiadás meg macera, probléma és akár kockázatos is. huszonévesen szerintem még fontosabb a mobilitás, pont az előrelépés/haladás miatt, na meg ha még egyedül vagy, nem tudhatod, hol találod meg a párodat 🙂
Nyomokban ontopic
@el-presidente
Pár hete az HBO-n ment egy dokumentumfilm az egyesült államok-beli oktatási rendszer csődjét illetően (diákhitel/alapítványi iskolák/állami iskolák/diplomafüggőség/diplomahalmozás)
Meglepő volt látni, hogy náluk hasonló véleménnyel vannak a felelősebben gondolkodók, mint az idehaza ezzel kapcsolatban véleményt alkotók. Miszerint nem feltétlen szükséges és szerencsés erőnek erejével, kerül amibe kerül kiszenvedni egy diplomát ami (ez is meglepő volt) az esetek jelentős hányadában piacképtelen. Ott nagyon komolyan el kezdtek foglalkozni oolyan projektek finanszírozásával, amiknek az a célja, hogy jó ötleteket felkarolva, diploma nélküli fiatalokkal indítsanak be vállalkozásokat. Az iskolára szánt pénzt inkább ezen vállalkozások megalapozására fordítanák és pár év alatt a 'cég' ki is termelné ezen befektettést.
Sajnos a pontos címre nem emlékszem...:(((
no és ez a kisember, aki még bérelni sem tud lakást, mert nem keres annyit, akkor gyorsan vesz egyet 25 éves hitelre?
@vakmacska -val kell, hogy egyetertsek. Nem csak vezetokbol kell jo, hanem oldaliranyban is lehet boviteni a tudast, szakertove valni. Kevesebb felelosseg de szinten jo penz. A munkad lesz a hobbyd, szereted es utalod egyszerre. 🙂 Orok rajongas a szakmad irant. Legyel valamiben nagyon jo es megfizetik, megbecsulnek. Legyel naprakesz benne es szeressed szivbol. Aki papol arrol mennyire ert valmihez... na az a kokler. Aki tudja az csinalja, nem beszel rola. A munkajanak az eredmenye beszel helyette, eladja sajat magat vele. 🙂
Remek cikk! Oda is adtam a feleségemnek, hasznosítsa az osztályfőnöki óráján.
"Nem árulok el nagy titkot, a későbbi nagy keresethez a legjobb út, ha vezetővé válsz."
Azért van kivétel, pl.: a magyar közoktatás, ahol 400 diákért és 38 pedagógusért felelő vezető br. 40 ezres vezetői pótlékot kap. És a jelenlegi leosztásban (KLIK) sem pénz, sem munkáltatói jogok felett nem rendelkezik! Vélhetően a közszféra sok más területén is ez vagy még rosszabb a helyzet.
Ez a tudjal nemet mondani inkabb tudjad megindokolni alternatival nalam.
- Miert nem veszel egy uj Audit? - Viccelsz? Megenne a kalapomat is. Legyen hasznalt japan ami nem veszit annyit lepcsosen az ertekebol, keveseb fogyasszon, nem romlik el ha viszed rendszeresen szervizbe. Az auto hasznalati eszkoz, nem baj ha nem megy a koromlakkomhoz. 🙂 Megnyugtatobb a tartalekom a bankban mint az uj auto illata es a retteges, hogy megkarcoljak, ellopjak es ezert gurizek meg tobbet. Megeri? Nem.
- Miert vettel csak 1,5 szobas lakast ? Es ha jon 1- 2 gyerek? - Igy maradt tartekom. Nem gorcsolok ha kijon az illetek vagy elromlik valami. Konnyebb takaritani, olcsobb futeni, kevesebb lomot tudok felhalmozni. Btw, hallottal mar meletes agyrol? Na, en is felnottem ott. Johet 2 gyerek is ide, elfer.:)
-> Na ok az ertetlenkedo szomszedok meg munkatarsak, nem a barati kor. A baratok nem kerdeznek ilyet. 🙂
@maxellrobinson
Meg tudom erősíteni, mi azért vettünk lakást Pesten, mert volt 1 hónapom, hogy még vidéki munka mellett pesti kiadó lakást találjak, miközben futott még pár állásinterjú is, de 2. hét után rájöttem, hogy ez így mission impossible, és még ha össze is jön, az az első évben +1 millió. A maradék 3 hétben aztán sikerült megvenni egyet, igaz hitel nem nekünk nem kellett, de anyagilag lenulláztuk magunkat.
8-10 millió értékű külvárosi garzonokag hirdetnek 70 ezertől, és tolonganak a bérlőjelöltek. Ilyen helyzetben pont, hogy jó biznisz kis lakást venni, mivel egyre többen vesznek befektetésnek ilyen piaci kamatok és bérleti piac mellett, évek múlva jobb áron el lehet majd adni.
Jó cikk, mindennel egyetértek így 35 évesen. Sajnos huszonévesen nem követtem a fenti tanácsokat én sem. 🙁
Mondjuk amilyen munkaerő-hiány van most otthon, lassan tényleg egy pályakezdő is elkérhet 250-300 nettót, azon az alapon, hogy ő az egyetlen épkézláb jelentkező. Nagyon durva történeteket hallani.
Egyébként alapvetően a hazai bérlakás kultúra mellett csak és kizárólag családalapítás előtt van értelme bérelni, utána már durva kompromisszumokkal jár
A gondolatmenettel, hogy frissdiplomásként jobb a fejlődést biztosító cég, mint a jól fizető, egy baj van, pályakezdőként nagyon kevesen válogathatnak. Később persze lehet, és kell is váltani, ha adott cégnél nincs lehetőség fejlődni.
Vezetői ambíciója sincs mindenkinek, sajnos itthon mindenki az akar lenni, pedig az azzal is jár, hogy az alap tevékenység, amit csinálsz, és jó esetben szereted, háttérbe szorul.
Az, hogy ilyen jövedelmi viszonyok mellet mégis kap hitelt, az szerintem már nem (csak) az ő felellőssége és hibája. Nem követem napi szinten a bérleti díjak volumenét sem a hitelelek törlesztő részleteinek járatos összegeit, de ha akad bank, aki mondjuk a fizetés 20-25%-át meghaladó törlesztő mellett vidáman nyújt hitelt, akkor az meg is érdemelné, hogy bedőljön a konstrukció és bukjon jókorát (Tudom, nekik ez apró, talált pénz, még százezer bedőlő lakossági hitel sem rendítené meg valójában egyik bankot sem)
vezető vs. szakértő:
sztem is komoly gond a munkaerőpiacon, hogy ha valaki egyszerűen nem akar vezető lenni, mert őt a szakmai fejlődés érdekli, bármilyen jó szakember is lesz, soha nem fog akkora fizetést elérni, mint amit vezetőként elérhetne. Megtanulhat persze vezetői készségeket és akár jó vezető is válhat belőle, de minek, ha őt nem ez érdekli és nem ez teszi boldoggá? Ezzel a magasabb fizetésért esetleg elpazarolja a szakmai tudását, hiszen vezetőként annak csak töredékére lesz szüksége, ráadásul olyan dolgot végez nap, mint nap, amit nem annyira kedvel. Dehát pénzből élünk, vezetővé KELL válni.
lakástulajdon vs. albérlet: korábban az ingatlanárakhoz képest viszonylag olcsó volt az albérlet, most fordítva van, mert a bérleti díjak hamarabb kezdtek emelkedni, mint a lakásárak. Kis késéssel persze követi a lakásár is, szóval megeshet, hogy aki épp jókor tud(ott) venni, az nyer.
Kedves Miklós, a cikk minden szavával egyetértek!
Saját tapasztalat alapján egy dolgot tennék hozzá a húszéveseknek: felsőfokú tanulmányaid első évétől bármi áron dolgozz teljes munkaidőben azon a szakterületen, ahol később érvényesülnél.
Erre sokat mondják nekem, hogy tanulás mellett lehetetlen, stb. Pedig én a saját példámon láttam, hogy működik, a szakmai tapasztalatod óriási előny a frissdiplomások között.
Főiskolán minden órát elblicceltem a 4 év során, mások jegyzeteiből tanultam, csak vizsgázni jártam be - folyamatosan bukdácsoltam - és közben távolsági busszal ingáztam napi 100 km-t egy olyan városba, ahol egy cég felvett elemzőnek, szinte ingyen dolgozam teljes munkaidőben.
De amikor megkaptuk a diplománkat, volt 4 év teljes munkaidős szakmai tapasztalatom. 2 éven belül középvezető voltam, 5 éven belül felsővezető, 11 éven belül több országért felelős regionális igazgató.
@maxellrobinson
"Ha ma este 6-ra meghirdetnek egy kiadó lakást akár horroráron, ott tolong 30 ember, abból 15-20-nál ott van a pénz, két-három havi kaucióval, s 10 licitálni is hajlandó."
Nem kell ám az ötkerben lakni. Budapest elég nagy, és nehezen hiszem el, hogy pl. Óbudán, Kelenföldön, vagy bármelyik HÉV-vel, metróval könnyen és gyorsan megközelíthető városrészben is hasonló lenne a történet.
"Az átlagember ma a fizetéséből nem tudja kifizetni egy kiadó lakás bérleti díját, mert a fizetése lehet, hogy nincs is annyi, amennyit elkér a bérbeadó."
Akkor az átlagembernek ideje rendet rakni a fejében! A saját lakás nem alapjog, lehet menni lakóközösségbe lakótársakkal, mint az nyugaton teljesen elterjed még 30-35 évesen is.
@nagypetercar
"Huszonevesen kell felfedezni a vilagot, nem csalad mellett."
Akkor el kell menni olyan munkahelyre, ami utaztat a világban ide-oda, és lehet világot látni. Szerencsés esetben a kollégák is jó fejek, és be lehet illeszkedni. Nem kevés ilyen van a multik között.
A fő probléma az, hogy manapság minden azonnal kell.
Régen az volt, hogy dolgozz keményen, és akkor 10-20 éven belül jól fogsz élni.
Most meg az van, hogy már most sok pénz kell, hogy amíg fiatal vagy, addig kiélhesd magad, később hiába lesz sok pénzed, ha már leköt a család, és nem leszel annyira szabad.
Ebben a fogyasztói reklámkullturának nagy szerepe van, ami azt ordítja a fülünkbe, hogy most szerezd meg magadnak az élvezeteket, és mutatja a szép autókat meg a nagy házakat, stb.
Nemigen látom, hogy egy fogyasztói társadalomban, ami az azonnali fogyasztásra épül, hogyan változhatna ez a szemlélet tömegesen.
A sajátingatlan-béreltlakás problémára ma Mo.-on sajnos, nincs (jó) megoldás. Jelenleg a "kisember" nem tud sem bérelni, sem vásárolni.
Ez a huszonéves korosztálynál még nem is annyira égető probléma, mert társulásban megoldják, bár a havi 50-70e-t kifizetni egy 8-12 nm-es szobáért, sem egy leányálom.
Ebből kilépni viszont soha nem fog tudni az, aki bérből és fizetésből él, s nem rendelkezik egy olyan szakmával vagy más megélhetési forrással, ami magasan az átlag fölött fizet.
Saját példám. Erős negyvenes vagyok, de lehetnék a húszas éveimben is, mert a helyzet teljesen ugyanez, "nagyon vidéken" van egy 80-es években épült házam hatalmas telekkel, ami gyakorlatilag eladhatatlan. Ingyen tudok benne élni, de belátható közelségben munkahelyre a lehetőségem nulla. Ha nagyvárosba megyek, a bérleti díjat épp megkeresem, de semmi másra nem futná. Zsákutca ez is, az is.
@zabalint
"Ilyen helyzetben pont, hogy jó biznisz kis lakást venni, mivel egyre többen vesznek befektetésnek ilyen piaci kamatok és bérleti piac mellett, évek múlva jobb áron el lehet majd adni."
Aha, és kinek? Magyarország népessége folyamatosan csökken, gyorsuló tendenciával. Százezrek vándorolnak külföldra, akik családot is ott alapítanak.
Van most egy ingatlanpiaci buborék, aminek sokan bedőlnek... Ennyi...
@gombocne-teri
"Néha elgondolkodom, micsoda sivár életed lehet :)"
Habár én nem mindenben értek egyet Kiszámolóval, de azért nagyrészt igen. És azt nem tudom nem észrevenni, hogy neked szinte mindenben csak ellent kell mondanod neki.
Ha szabad parafrazálnom, én azon gondolkozom el néha, hogy milyen megkeseredett és lúzer életed lehet... Mert a kommentjeidből az jön le...:(
@maxellrobinson
"Ebből kilépni viszont soha nem fog tudni az, aki bérből és fizetésből él, s nem rendelkezik egy olyan szakmával vagy más megélhetési forrással, ami magasan az átlag fölött fizet."
Én eddig azt hittem a történet arról szól, hogy legyél átlagon felüli, emelkedj ki a többségből, tegyél valamit az életedért, ne csak várd a sültgalambot...
Ja, hogy az munkás meg nehéz, és sok lemondással jár. Hát ez van.
@zedder
"...A saját lakás nem alapjog, lehet menni lakóközösségbe lakótársakkal, mint az nyugaton teljesen elterjed még 30-35 évesen is."
Bravo... ebből lesz csak igazán atomizált és erodálódó társadalom. 35 évesen már majdnem lekésett a családalapításról... (tudom, az sem alanyi jog, sőt, már talán nem is szükséglet...)
A társadalmi környezet 'diktálta' normák, a csoportnyomás már lassan áthidalhatatlan szakadékot mélyít a vágyak és a lehetőségek közé. Egyszerűen alig-alig van lehetőség eladósodottság nélkül megkezdeni az életét egy fiatalnak és később már egyre nehezebb szabadulni a csapdából. Tudom, ide csupa IQ145+-os ember jár kommentelni, de legyetek már józanok, nem reális elvárás, hogy a családalapításhoz és a saját ingatlanhoz elengedhetetlen elvárás a 2 MIT-es + egy Harvard-os diploma.
@piros-csillag
Családalapítás = két önálló keresettel rendelkező, felnőtt, önellátó ember szövetségre lép egymással. Semmi kivetnivalót nem látok benne, hogy feladják az addigi kis garzonjukat / társbérletüket, összedobják a keresetüket, és együtt bérelnek - vesznek valamit.
Nem reklámozni szeretnék senkit, de Braskó Csaba - Múzsa című könyvét mindenkinek el kellene olvasnia. Ebben a könyvben is erről van szó, hogy hogyan lehet eljutni 1-ről a 2-re és feljebb...
Ja, hogy erőfeszítést kell tenni 4-5 évig? Az a 4-5 év ígyisugyis eltelik.
"Nem kell ám az ötkerben lakni. Budapest elég nagy, és nehezen hiszem el, hogy pl. Óbudán, Kelenföldön, vagy bármelyik HÉV-vel, metróval könnyen és gyorsan megközelíthető városrészben is hasonló lenne a történet."
Súgok.
Ez nem az "ötkerben" van. Ez a helyzet akár Zuglóban, de a peremkerületekben is. XX. kerület külső szélén is láttam ilyet. Onnan a belváros egy közel egy óra zötyögés, mert ott nincs metró, HÉV. A busz meg megkerüli fél Dél-Pestet, mert a BKK-nak ez így takarékos.
Ha nálad ez hit kérdése, akkor tájékozódj, hogy a tényeket ismerd 🙂
Én ősszel kerestem egy kiadó lakást és egy kiadó szobát külön, szóval, tapasztalatból írom, amit írok. Ha szerződést akarsz (célszerű), vagy lakcím-tartózkodási hely bejelentést (kötelező), gyerekes vagy, esetleg kutyás, akkor ne is álmodj arról hogy bérelni fogsz tudni, mert az ajánlatok 70-80 %-a máris kiesett...
Salude querida camarada gombócné teri,
neked az a bajod, hogy fullban nyomod a kretént. Ne tedd, mert nem jön az Oscar 😉 Legyél nyitottabb, pozitívabb, mert csak akkor tudsz sikeres lenni, ha magadról elhiszed hogy sikeres, pozitív kisugárzású vagy. Így viszont maradsz egy negatív energia vámpír, egy kelés az ember hátsóján.
Gondolkozz, élj, csaelekedj pozitívan, segíts másoknak, adj át a jóból,ne a rosszat lásd bele mindenbe.
Keress rá:
30 Things You Need To Know To Be Successful In Life
A lenyeg tehát : Ne nyomd fullba a kretént! 😉
"Én eddig azt hittem a történet arról szól, hogy legyél átlagon felüli, emelkedj ki a többségből, tegyél valamit az életedért, ne csak várd a sültgalambot…"
Én is.
Viszont vannak helyzetek, amikor egy ördögi körbe kerülsz, amiből nincs kilépési lehetőség. Próbáld meg Kelet-Magyarországon, Békésben vagy Tolnában-Somogyban. A legközelebbi város tízkilométerekre, s gyakorlatilag nincs tömegközlekedés. Legalábbis a munkábajárást lehetővé tevő nincs.
Ezeken a területeken az emberek 60-90e-ért dolgoznak, sokszor napi 10-14 órákat.
Próbálj kiemelkedni az átlagból...
Magyarország nemcsak Budapest.
Na, kezdjük is a szokásos meddő vitát:
Kiszámoló a cikkben: "Ezt és ezt tedd, hogy megoldd az életed!"
Ellenzők: "Hülye vagy? Magyarországon, örökség és kapcsolatok nélkül? Hogyan?"
Kiszámoló és lelkes hívei: "Így!"
Ellenzők: "Nem tudom/nem akarom úgy!"
Kiszámoló és lelkes hívei: "De igen! Ha nincs más lehetőséged, akkor meg tudod tenni!"
Stb.
Miközben a lényeg az lenne, hogy a saját életedet TE oldod meg úgy, ahogy te legjobban tudod (mostanság pl. eltávolodtam a korábban általam is követett "ne pénzt akarj, hanem fejlődést" tanácstól), viszont vannak általános elvek, amik alól hosszú távon nem tudsz kibújni, és a cikk EZEKET akarta bemutatni, nem lépésről-lépésre kézen fogni/hajcsárként terelni téged, és minden apró részlethez fűzött kifogásodra mondani valamit...
@el-presidente Azzal hogy a jövőbeni fogyasztást a jelenbe transzformálod csak egy egyszeri mesterséges gazdaságélénkítést érsz el. De ami a jövőben meg hiányozni fog, hiszen onnan lett a jelenbe transzformálva.
Tudod mi lenne ha senki nem venne fel ingatlanhitelt hogy házat építsen? Mindenki bérelne. Ami egy jövedelmező piac enne, megjelennének a vállalati befektetők és ők építtetnének lakásokat meg házakat hogy kiadják. És akkor ugyanúgy megjelenne a gazdaságélénkülés.
Amit még mondanék huszonéves önmagamnak:
"Lehet, hogy jó ideig nem lesz szinte semmi olyan biztató, kiemelkedő eredményed, amit bármi módon mérni tudsz.
Ha pontosan tudod, hogy a jó irányba mész (pl. kezdőként, míg egzaktabb ötleted nincs, megfogadod ezeket a tanácsokat), akkor ez *tényleg* nem kell, hogy aggasszon."
A gond az, hogy az atlagember atlagon felul akar elni. Csakugye ez nem fog sikerulni, mivel akkor mar az lenne az atlag 🙂
"Erre sokat mondják nekem, hogy tanulás mellett lehetetlen, stb. Pedig én a saját példámon láttam, hogy működik, a szakmai tapasztalatod óriási előny a frissdiplomások között.
Főiskolán minden órát elblicceltem a 4 év során, mások jegyzeteiből tanultam, csak vizsgázni jártam be – folyamatosan bukdácsoltam – és közben távolsági busszal ingáztam napi 100 km-t egy olyan városba, ahol egy cég felvett elemzőnek, szinte ingyen dolgozam teljes munkaidőben"
Ez lehet a te egyetemeden/szakodon meglehet csinálni de az én egyetemen, hogy így az első évet nem fejezed be sikeresen, nemhogy diplomát szerez az fix. Minden nap volt egy de inkább több más félórás szemináriumon ahol névsor volt és harmadik hiányzás után aláírás megtagadás miatt még csak vizsgát sem vehettél volna fel. Szeminárium egymásra épülés miatt pedig ha csak egyet nem teljesítettél volna adott félévben már egy félév csúszás.
@maxwellrobinson : Ja. Vannak ilyen helyek. Melyek létezése nem jogosít fel senkit (saját maga előtt nem) a kifogások gyártására, miszerint "van, ahol gombokért dolgoznak az emberek napi 36 órán át, így nekem is lehet semmire vinni, mert valamire nehéééééz".
Bocs, de nem bírom az ilyet. Mindenből ki LEHET törni. Van, ahonnan nehezebb, s van, ahonnan könnyebb előbbre lépni. Mindenkinek a maga életében jelentkező nehézségeket kell megoldania, akkor, amikor jelentkeznek és azokat, melyek jelentkeznek. Mert mindenkinek vannak nehézségei, csak más típusúak/az élet más pontján jelentkezőek.
Ez egy diplomásoknak szóló írás. Mely diplomások a diplomát nem a fatornyos falujukban szerezték, léévén, ott nincs felsőoktatási intézmény. Ergo kijöttek már onnan, rendszeresen, 3-5 éven át. A perspektívájuk tehát kiterjed a falujukból való kijutásra.
Én nem tartom ördögtől valónak azt, ha valaki a tanulmányai befejezése után még 5-8 évet a szüleivel él, de csak akkor, ha ez kellően tudatos, és az így megspórolt lakhatási költséget félreteszi. Persze úgy, hogy közben valamennyit haza is ad!
Véleményem szerint ma sokan azért esélytelenek a saját lakásra, mert divat lett minél előbb kirepülni a családi fészekből, és a lakhatás többletköltsége elveszi a reményt, hogy akár csak az önrészt is összegyűjtsék. Teljesen felesleges 2-3 kerülettel csak azért odébb költözni, mert annyira menő egyedül élni.
Persze nyilván más a helyzet, ha vidéken nincs munka, és utána kell menni a munkahelynek, de azért érdemes azt is kiszámolni, hogy adnak-e annyival több fizetést, mint amennyivel az élet többe kerül.