A cikkben a hosszú futamidejű (3-5 éves) tőkevédett alapokról van szó. A pénzpiaci alapokat, amelyek főleg bankbetétbe helyezik a pénzt, szintén szokták tőkevédettnek hívni. Persze ehhez túl nagy bátorság nem kell, hiszen senki nem látott még negatív banki betéti kamatokat. De a cikk nem a pénzpiaci alapokról szól. A pénzpiaci alapokról itt írtam.

Ha bemegyünk egy bankfiókba, aligha ússzuk meg, hogy megpróbáljanak ránkbeszélni egy tőkegarantált vagy tőkevédett alapot.

Ha elolvassuk a szép színes tájékoztatókat, egyből kedvet kapunk arra, hogy belefektessük valamelyikbe az összes pénzünket. Tőkegarancia mellett részesülhetünk például a távolkeleti piacok részvényemelkedéséből. Azaz miénk a haszon, ha meg bukta van, akkor véd minket a tőkevédelem.

Úgy érzi, hogy túl szép hogy igaz legyen?

Sajnos igaza van.

Mielőtt megnéznénk, mi a trükk bennük, tisztázzuk, mit jelentenek a különféle elnevezések.

Akkor tőkevédett egy alap, ha a befektetési politikája olyan, hogy nem tudjuk elveszteni a tőkénket.

Tőkegarantált, ha erre egy bank is garanciát vállal. (Mivel ez a garancia pénzbe kerül, egyre ritkább a garantált alap)

Hozamvédett, ha a tőke megóvásán túl egy csekélyke hozamot is igér. Hozamgarantált az elözőek alapján, ha ezt egy bank is szavatolja.

Hogyan működik egy ilyen alap?

Egyszerűen, mint a faék.

Az alapkezelő beszed tőlünk mondjuk egymillió forintot. Ebből vesz évi 6%-os kamatozású állampapírt öt éves lejáratra, méghozzá 1.000.000/1,06 az ötödiken összegért, azaz 747 ezer forintért. A kamatokkal együtt így pont egymillió lesz öt év múlva. Már meg is van a tőkegaranciánk. Ha hozamot is igért volna, akkor annyival többet tenne kamatozó állampapírba. De itt most ne legyen hozamigéret.

Maradt neki 253 ezer forintja. Ebből félretesz alapkezelői díjra 1,5-2%-ot évente, mondjuk 80-100.000 Ft öt évre. Ez az ő haszna, illetve ebből fedezi a költségek egy részét.

Mindezek után maradt 153 ezer Ft szabadon.  Ennyi pénzből kell neki valami lélegzetelállító hasznot elérnie az alapkezelőnek. Ennek a fialtatásából fog összejönni az ötéves hozam.

Legtöbbször úgynevezett opciókat vesznek belőle. Ez azt jelenti, ha ma 6.200 Ft az OTP részvény, akkor fizetek valakinek mondjuk 200 Ft-ot, hogy megvehessem egy év múlva a papírt 6.700 Ft-ért, ha akkor ennél több lesz az ára.

Ha egy év múlva 8.000 Ft a piacon az OTP és én megvehetem 6.700 Ft-ért, nyertem 1.300 Ft-ot mínusz a 200 Ft opciós díj.

Ha egy év múlva 4.500 Ft az OTP, búsulva kidobom a papírom a kukába, hiszen bolond lennék 6.700 Ft-ért venni, amikor kapok 4.500 Ft-ért is. Ekkor elbuktam a 200 Ft opciós díjat. ( A vételi opció azt jelenti, hogy a megállapodás szerinti áron és mennyiségben vehetek az adott papírból, ha az nekem előnyös, az eladási opció esetén pedig eladhatok a másik félnek az adott áron.)

Vannak egyéb technikák is, vehetnek terméket határidőre, vehetnek certifikátot, stb. de a lényeg ugyanaz: a befizetett pénzem kb. 10-15%-a dolgozik, abból próbálnak hasznot elérni.

Mivel az ügylet másik oldalán is profitérdekelt vállalkozás áll, azaz az opció kiírója is nyerni akar az üzleten, ezért ha az alapkezelő az esetek felében nyer, már hozta a piaci átlagot.

Mi következik ebből?

Egy tőkegarantált alap nagy átlagban egész egyszerűen nem tud 3-4%-nál több hasznot hozni évente a költségek levonása után.

>Ellenőrizzük az állítást, nézzük meg a BAMOSZ honlapján, mennyit hoznak a tőkevédett alapok.

A felsorolásból kihagytam a 2009 elején-közepén indult alapokat. Azok hoznak 7-9%-ot, de egyszerűen csak azért, mert véletlenül pont egy 70 éve nem látott mélyponton indultak. Ez sokkal inkább szerencse kérdése volt, mintsem tudatos döntés. (Egy termékfejlesztés akár 3-4 hónap is lehet, utána még egy hónap az engedélyeztetés. Így csak a szerencse kérdése, hogy pont jókor indultak ezek az alapok. Az év vége felé indult alapok már szintén csak 0-2-3%-ot hoznak.)

A cégneveket és a termékneveket nem írom ki, bárki ellenőrizheti a fenti oldalon.

3 éves hozamot nézek, a százalékok évi hozamot jelentenek.

0,52%

2,29%

-2,96%

0,78%

1,36%

-3,68%

>0,82%

>stb, stb, stb.

Egyetlen alap hozott üdítő kivételként 5,81%-ot, de még ez is elmarad az elérhető banki kamatoktól. A többiek 2-3%-ot hoztak maximum, ezért kötöttük le a pénzünket 3-5 évre.

Remélem, ezzel a cikkel is hozzájárultam a pénzügyi kultúra terjesztéséért Magyarországon. 🙂

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. target="_blank" rel="noopener noreferrer">. vagy RSS-en