Barnabás nem pihen, a múltkori írása után, amely a lakáskiadás jogi oldalaival foglalkozott, most az örökösödést és a végrendelet legfontosabb tudnivalóit járta körbe.
Már írtam arról, mennyire fontos nyíltan beszélni az örökségről, az örökség felosztásáról már akkor, amikor még az örökbehagyó életben van. Szerintem ez nagyon fontos téma, ha még nem olvastad, pótold be most: Beszélnünk kell róla
Barnabásunk (aki egyetemen tanít jogot) most ugyanezt a témát a jog oldaláról közelíti meg. A lehető legegyszerűbben igyekezett összefoglalni mindazt, amit mindenképpen tudnod kell a témában.
Mielőtt átadom neki a szót, még annyit: ha maradt kérdésed, vagy szívesen látnál hasonló témákról írást tőle, akkor ezt írd meg a hozzászólásokban. Reméljük, lesz ideje és ereje is válaszolni a kérdésekre, illetve további írásokkal okítani minket.
Akkor következzen hát Barnabás írása:
Sok hasznos hozzászólás, illetve témafelvetés született az előző poszt alatt, nehéz is volt eldönteni, hogy ezen a héten miről írjak, de Kiszámolóval már korábban megbeszéltünk egy témát.
Úgy gondolom, hogy nem lesz haszontalan, ez ugyanis – szemben a lakásbérléssel – sajnos mindenki „életében” bekövetkezik. A mai téma a halál és az ehhez kapcsolódó öröklési jog. Egy előrelátó örökhagyó nagyon sokat tehet a családi béke megőrzéséért, illetve tönkre is tud tenni sokéves jó viszonyt egy semmiből előkerült végrendelettel, így véleményem szerint fontos, hogy ezekről a kérdésekről is beszéljünk, homokba dugni a fejünket biztosan nem kifizetődő.
Az előző poszt végén szerepelt, de most már mindig az elején fog: jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt (és hogy ezt a témát egy egész féléven keresztül tanítjuk, így nehéz egy posztba sűríteni). Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
Az ember halálával a vagyona egyből és automatikusan átszáll az örököseire, szinte mindig van ugyan hagyatéki eljárás, de ott csak megállapítják, hogy ki örökölt, hogy „az állam is tudjon róla” – ez csak ún. deklaratív aktus. Az örökösök a pozitív vagyont és a tartozásokat is öröklik, nem lehet azt mondani, hogy csak a házat szeretnénk örökölni, az örökhagyó 100 milliós tartozását nem. Van azonban korlátja a helytállásnak is, ugyanis csak annyi tartozást kell kifizetni, amennyit az örökölt vagyon ért; azaz ha egy 10 milliós ház volt a hagyatékban és 100 millió Ft tartozás, akkor csak 10 milliót kell kifizetni. Ráadásul az örökös első sorban a hagyaték tárgyaival felel a tartozásokért, tehát mondhatja azt, hogy akkor vigyék a hitelezők a házat. Ha a hagyatéki tárgy nincs meg (mert mondjuk eladja az örökös), akkor kell fizetnie pénzben, de itt is csak a hagyaték értékéig (tehát a példánál maradva, ugyanúgy max. 10 milliót). Figyelem: a kamatokat a saját vagyonból is ki kell fizetnie az örökösnek, kivéve ha megfogadja a bejegyzés végén található tanácsot.
Ha a hagyatékban több a tartozás, mint amennyit ér, akkor érdemes visszautasítani az öröklést (bármilyen esetben vissza lehet utasítani egyébként), ebben az esetben nem kapunk semmit, mivel nem leszünk örökösök. Ha kiskorú nevében szeretnénk visszautasítani az öröklést – mert pl. az elvált másik szülőtől „csak adósságot örökölne” -, ahhoz a gyámhatóság engedélye is kell.
Örökölni végintézkedés vagy törvényes rendszer alapján lehet, először a végrendeletet nézzük meg, utána pedig a törvényes öröklést.
Előszó: egy végrendelet akkor lesz érvénytelen, ha valaki megtámadja és ezt a bíróság kimondja; tehát ha nem támadják meg, akkor a közjegyző érvénytelen végrendelet alapján is átadja a hagyatékot – ő hivatalból nem érzékelheti az érvénytelenséget. Ahhoz, hogy valami végrendelet legyen, 3 feltétel szükséges: halál esetére szóljon, vagyoni rendelkezést tartalmazzon, úgy tűnjön, hogy az örökhagyótól származik. Ez még csak a minimum, ha egy papírlapon csak annyi van, hogy: „Erzsike, ha én meghalok, a vagyonom a magáé. Blaha Imre”, akkor ez már tulajdonképpen végrendelet, a közjegyző átadja a hagyatékot ez alapján, ha senki sem támadja meg – mert ha megtámadják, akkor érvénytelen lesz. A törvény ugyanis sok alaki és tartalmi követelményt meghatároz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy azt tartalmazza amit az örökhagyó szeretett volna – őt ugyanis nem lehet megkérdezni, mint egy szerződésnél. Van egy elv (favor testamenti), ami azt mondja, hogy lehetőleg az örökhagyó akaratának kell érvényesülnie, de alaki hibát ezzel nem lehet orvosolni.
A végrendelet lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. A közvégrendeletet közjegyző készíti, aztán fel is vezeti a végrendeletek országos nyilvántartásába, így egyrészt biztos hogy előkerül az örökhagyó halálakor, másrészről pedig szinte lehetetlen sikeresen megtámadni – ha pedig mégis érvénytelen lesz, akkor komoly kártérítési kötelezettsége lesz a közjegyzőnek. Közjegyzőnél le lehet tenni a magánvégrendeletet is, akkor legalább az biztos hogy előkerül, de az érvényességre nem garancia.
A magánvégrendeletet írhatja az ember saját maga (ha saját kézzel írja, akkor tanúk sem kellenek rá) vagy írathatja mással, de akkor a két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia vagy előttük azt mondania, hogy ő írta alá. A készítés dátumának (a helyének már nem) mind a két esetben rajta kell lenni az iraton, illetve az örökhagyónak alá kell írnia (ha tanúk vannak, akkor nekik is). Ha több lapból áll a végrendelet, akkor a lapokat sorszámozni kell és minden lapot alá kell írni a végrendelkezőnek és a tanúknak is.
Végrendeletben el lehet dönteni, hogy ki mit örököljön, mekkora részt kapjon a hagyatékból, illetve ki lehet zárni az öröklésből vagy ki lehet tagadni. Aki törvényes öröklésre jogosult, azt ki lehet zárni az öröklésből, így ő – ha egyébként jár neki – akkor csak kötelesrészre jogosult, ami jelenleg a törvényes örökrész 1/3 része. Ha valakinek kötelesrészt sem szeretnének juttatni, akkor ki kell tagadni a végrendeletben, ennek azonban nagyon szigorú feltételei vannak, nem lehet mondvacsinált okokra alapítani (a Ptk. 7:78. § pontosan tartalmazza az okokat, azt kár itt részletezni). Az újabb végrendelet felülírja a régit, ha ugyanarról a vagyonról rendelkezik, illetve a végrendeletet vissza is lehet vonni – ha valaki új rendeletet készít vagy vissza szeretné vonni a korábbit, akkor már javaslom hogy menjen el szakemberhez, hogy kellően pontos legyen a megfogalmazás.
Ha nincs végrendelet vagy más végintézkedés, akkor törvényes öröklésnek van helye. Így elsősorban a gyermekek, ha ők nincsenek, akkor a szülők, ha ők sincsenek, akkor a túlélő házastárs, ha ő sincs, akkor a távolabbi felmenők és leszármazottjai örökölnek. Változás az új Ptk.-ban, hogy a házastárs mostmár gyermek mellett is örököl: haszonélvezetet az utolsó közösen lakott lakáson és egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből.
Az örökbefogadott gyermek ugyanúgy örököl, mint a vér szerinti gyermek és utána is ugyanúgy örökölnek az örökbefogadó rokonai, mintha vér szerinti gyermek lenne. A hallgatók által is nehezen értett egy szabály a Ptk.-ban (7:73. § (2) bek.), amiből gyakran arra következtetnek, hogy az örökbefogadott „két helyről örököl” – ez azonban nincs így-; az idézett szabály azt mondja ki, hogy ha rokont fogadnak örökbe, akkor utána a vér szerinti rokonai is örökölnek. (Ez csak technikai szabály, ugyanis az első bekezdés azt mondja ki, hogy a vér szerinti rokonok nem örökölnek az örökbefogadott után; ha a második szabály nem lenne, akkor nem lehetne olyan örökbefogadott után örökölni, aki egyébként rokon is.)
A hagyatéki eljárásban minden esetben érdemes kérni a közjegyzőt a hagyatéki hitelezők felhívására, ugyanis ha erre a felhívásra nem jelentkeznek azok, akiknek az örökhagyó tartozott, akkor kamatot nem érvényesíthetnek a követeléseik után. Egyenes ági rokonok és a házastárs öröklése 2010 óta illetékmentes, így gyakorlatilag csak a hagyatéki eljárás költsége merül fel – a temetésen kívül – az ő esetükben.
Végezetül pedig még egyszer: ezt a témát nem érdemes kerülni, beszélni kell róla, mert pont a bizonytalanságból van a legnagyobb gond (nem annyit kapnak, nem ők kapják a kedvenc aranymedált, stb.), hogy nem tudják az örökösök, hogy mire számítsanak. Jellemző, hogy a legtöbb emberben még az is előbb felmerül, hogy mi lesz a pénzével, ha kitör a III. világháború és mibe érdemes fektetni, hogy akkor is meglegyen a gyermekeinek, az viszont eszébe sem jut, hogy akkor mi lesz ha holnap autóbaleset éri vagy előbb-utóbb elhalálozik – pedig a világháborúval szemben ennek 100% a valószínűsége. Ezzel megint csak nem azt akarom mondani, hogy mindenáron végrendeletet kell írni, csak ha nem ír az ember, akkor az ne azért legyen mert nem gondolt rá, hanem mert: Ez az ő végakarata.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
A házastársi vagyonközösség hogy kavar ebbe bele? Ha pl. férj nevén van egy értékpapírszámla, amin közös megtakarításaikat tartja a házaspár, és a férj meghal, akkor mi van? Az egész értékpapírszámla a hagyaték része, vagy a felére igényt tarthat a feleség, és a másik fele kerül a hagyaték részévé?
A házastárs öröklésével kapcsolatban tudnád tisztázni pontosan mi az a gyermekrész, amit örököl? Ha 2 gyerek van és egy túlélő házastárs, akkor a túlélő házastárs megkapja az utolsóként lakott lakás haszonélvezeti jogát plusz az örökség 1/3?
Mi van akkor ha már nem élnek együtt, de még nem váltak el? Akkor is jár az örökség? A házastársnál is van kötelesrész, amelyből nehéz kitagadni végrendelettel?
Mi a helyzet az élettárssal? Ő örököl valamit?
Egy igen fontos dolgot kihagytál: haláleseti rendelkezés a bankbetéteknél.
Jó reggelt, sziasztok! Engem is hasonlóak érdekelnek, mint az előttem szólókat. Az értékpapírszámla névre szól, nem közös, elhalálozásom esetén mindent visz a gyerek? Vagy ha egy gyerek van, akkor a férjem a felét megkapja? Mi történik a nyugdíjszámlákkal, ha nincs meghatalmazott, és a NYESZ számlán lévő összeggel? Tulajdonképpen öregségére gyűjti az ember, a férjemét is, enyémet is közösnek tekintjük.
@kridli Miért a férj hal meg? 🙂 Ha nincs házassági szerződés, akkor fele az életben maradt házastársé és fele megy a hagyatékba, amiből a túlélő házastárs még örökölhet. Volt szó arról, hogy a haláleseti rendelkezés szabályozását kiterjesztik az értékpapírszámlára, október végéig lehetett véleményezni a törvénymódosítás-tervezetet, de azóta nincs hír róla - Kiszámoló úgyis megírja, ha mégis elfogadják.
@topfly ly Így van, a konkrét esetben 1/3. Ha nincs életközösség, akkor nem örököl a házastárs, de erre a többi örökösnek hivatkoznia kell, különben örököl. Kötelesrészre a gyermek vagy a házastárs (ha volt életközösség a halál pillanatában) vagy a szülő jogosult, ha végrendelet hiányában örökölne. A bejegyzett élettárs (csak azonos neműek lehetnek) ugyanúgy örököl, mint a házastárs; a "sima" élettársak (hetero élettársak vagy nem-bejegyzett azonos neműek) csak végrendelettel.
@marketingtanacs Az 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 10. § szerint nem része a hagyatéknak, de nyugodtan írd le hogy micsoda - ahogy a poszt elején javasoltam.
//kiszamolo.hu/az-elhalalozasi-rendelkezesrol/
Jol ertem, hogy ha nincs gyerekem es meghalok akkor nem a felesegemelesz a vagyon hanem a szuloke? Ez nekem eleg furcsa, es szerintem sokan nem tudjak. (vagy nem jol ertem)
Sziasztok!
Kedves Barnabás, nekem ehhez talán kicsit kerülővel kapcsolódó kérdésem lenne. Mi a helyzet az üdülési joggal? Amelyet az örökhagyó nem tudott eladni, az örökösnek teher (mondjuk még 50 évig fizetni a költségeit). Visszaadható-e az eredeti eladónak? Stb. Talán az egész üdülési jog problematika megér egy külön posztot... 🙂
Illetve ha valaki nem rendelkezik az ingóságairól (sem), akkor azt az örökösök osztják fel egymás között, vita esetén szakértő bevonásával?
Köszönöm a válaszokat.
@attila Ha nincs gyermek, akkor a házastárs örökli a közösen lakott lakást és az ahhoz kapcsolódó felszerelési tárgyakat, a hagyaték többi részének felét kapja meg, a másik fele pedig a szülőké. Ebbe még bekavarhat az úgynevezett ági vagyon, de az elég bonyolult.
Jó egyébként a felvetés, erre nem tértem ki az írásban, köszönöm.
@attila Ha jól értelmezem, ha nincs házassági szerződés, a fele vagyon a feleségedé, a másik feléből megkapja az 1/3-ot, a szüleid pedig megkapják az 50% 2/3-át. Magyarán a feleséged megkapja a vagyon 66%-át és a lakásra, amelyben éltek az élete végéig a haszonélvezeti jogot.
Mi ez a köteles rész, erről még nem is hallottam? Itt az egyharmad azt jelenti, hogy ha van mondjuk három gyerekem, de egyiket kizárom, akkor ő 1/9-ed részt kap, a többiek meg 4/9-et? És mi van, ha azt írom a végrendeletbe, hogy amíg a gyerekek nincsenek 2x évesek, addig minden a feleségé? Akkor is megkapják az egyharmadnyi arányt, és onnantól mindenbe belepofázik a gyámhivatal?
@flimo Néha jó ha belepofázik a gyámhivatal, mert elég nagy az isten állatkertje! Ha mindent a feleség vagy a férj örököl és történetesen az a feleség vagy férj egy alkoholista, aki mindent eliszik, jó ha van valaki aki a gyerekek érdekeit is védi!
@barnabas-jog Hogyan lehet azt biztosítani, hogy a törvényes örökös tudjon a rokona haláláról? Például ha az apa új családja nem mondja meg, hogy meghalt az apja, akkor valaki szól neki? És ki?
@attila Nem, figyelmesebben olvass. (a) a feleség a felét kapja a többinek (nem írtam harmadot), (b) nem haszonélvezetet kap, hanem tulajdonjogot, (c) a szülők ketten öröklik a maradék vagyon felét.
A példánál maradva, a lakást leszámítva: 50% saját jogon (a házassági vagyonközösség miatt), a maradéknak pedig a felét (25%), tehát így összesen 75%-át fogja kapni az "egyéb vagyonnak", 25% a szülőké.
@flimo Ez egy elég régi rendelkezés, kicsit védi a hozzátartozókat, ha élete végére "meghülyül" az örökhagyó. Igen, kb. jók a számok (azért kb. mert itt még a feleségnek (ha van) is jár kötrész; tehát az arány: gy1 5/12, gy2 5/12, gy3 1/12, F1/12). Az ún. utóöröklés, ami ebben a formában érvénytelen. A gyámhivatal egyébként is csak 18 éves korukig szólhat bele, de azt is lehet ésszel csinálni, bár sokszor nem esnek egybe a szülők és a gyermek érdekei.
De régóta várjuk ezt a cikket. Nagyon köszönjük, "Barnabás"!
Az arányok számítását le lehetne még írni konkrét példákon is (elváltak, egyik szülő még él, ennyi gyereke született - erre alkalmazva ez és ez jön ki). Ki az elméletből ("képlet") , ki a gyakorlatból (egy példa számokkal) érti meg jobban, én pl. akkor, ha mindkettő le van írva egymás mellé. 🙂
Kedves Barnabás!
Ha nekem nincs családom, akkor halálom után nem a testvéreim, és azok gyerekei örökölnek, hanem a szüleim. Jól értettem?
Arrol tudtok-e valamit, hogy kulfoldi brokercegeknel es bankoknal ervenyes-e a magyar vegrendelet, illetve hogyan kell intezkedni ha nem? Konkretan UK erdekel.
Kedves Barnabás!
Köszönjük a cikket.
A kérdésem, hogy mit lehet akkor tenni, ha több ingatlan is van, plussz kp, számlák, miegyéb és mondjuk három örökös, akik 1/3-1/3 arányban örökölnek.
Van lehetőségük a hagyatéki tárgyaláson megegyezni a vagyonelosztásban, hogy később ne kelljen az 1/3 ingatlanokat cserélgetni és illetékeket fizetni?
Nekem is lenne egy kérdésem:
ha valaki meghal, akinek már nem élnek a szülei, nincsenek gyermekei, testvére, nincs végrendelete akkor kik örökölnek?
Én úgy gondolom, hogy akkor a szülei testvérei egyenlő részben. De mi van, ha a 3 testvérből 2 már nem él? Akkor a nem élő testvérek gyermekei öröklik a szülőre jutó részt? Ha már nem élnek a gyermekek sem akkor azok gyermekei öröklik a testvérre jutó részt?
Vagy pedig csak az élő testvér örököl mindent?
Köszönöm
Kedves Barnabás!
Csatlakozom Anikó hozzászólásához: az üdülési jog témája külön posztot is megér, de itt is muszáj szóba hozni. Ezeket (RCI és a többi) jellemzően élethosszon túli, akár 99 éves időtávra kötik, addig fennálló kötelezettséget jelent (persze jogot is, de ritka kivétellel előbb-utóbb a legtöbben már teherként élik meg). Évente jelentős összeget kell fizetni különféle jogcímeken. OK, rossz befektetés volt, mondható, de mi van, ha meghal a "birtokos". Életszerű, hogy az örököse további - akár több évtizedes - terhet viseljen?
köszönöm,
Kálmán
Nagyon érdekes téma, és nagyon jók a felvetett kérdések, kíváncsian olvasom a válaszokat!
@emese Igen.
@ku Ez bonyolultabb. Augusztus 17-én lép hatályba egy EU-s rendelet, ami EU-s szinten szabályozza az öröklést. A lényeg, hogy ha Mo.-n laksz vagy van ilyen állampolgárságod és a végrendeletben kikötöd, hogy magyar jogot rendelsz alkalmazni az öröklésedre, akkor magyar szabályok szerint örökölnek utánad (lehet, hogy UK nemzetközi magánjog alapján is így lenne, de a rendelet miatt ezt szükségtelen tudni). A problémát az jelenti, hogy az ott kötött szerződéseid viszont angol jog alatt futnak, és nem tudni hogy ott van-e olyan rendelkezés (mint nálunk a bankbetétnél) ami esetleg ezeket az elemeket kiveszi a hagyaték tárgyai közül. Kinti solicitorral kell konzultálni, de valószínűleg normál módon örökölhetők.
@headset Igen, van, erre szinte mindig sor is kerül, nem szoktak csomó közös tulajdont létrehozni ha nem muszáj. Ezt nevezik osztályos egyezségnek.
@bollok-peter Ha a 3 testvérből 2 nem él, akkor helyettük a leszármazóik örökölnek. Az élő testvér akkor örököl mindent egyedül, ha a másik két testvér ága "kihalt".
@kalman Az üdülési jog ugyanolyan hagyatéki teher, mint mondjuk egy bankhitel, azaz a hagyaték értékéig fizetni kell.
Általánosat nehéz mondani az üdülési jogról, nagyon sokféle szerződés fut - amit el kellene olvasni aláírás előtt, de legalább most... Mindenesetre az biztos, hogy amint lehet, el kell adni - bárkinek, aki megveszi, bármennyiért, akár ingyen is és akkor egy mérsékelten drága lecke volt. Fontos, hogy a díjat mindenféleképpen fizessétek, mert a legtöbb szerződésben 3 év után mondhatja fel az értékesítő az üdülési jogot, akkor pedig 3 évnyi díjat fog végrehajtatni, kamatokkal - egyébként jogszerűen. Szokott lenni az értékesítőnek elővásárlási joga, de az is csak szemfényvesztés, soha nem élnek vele.
@bollok-peter Sztem Barnabás félreértette, amit írtál.
Törvényes öröklésnél (azaz, ha nincs 100%-ban érvényes és hatályos végrendelet) ha az elhunyt személynek (örökhagyó) nincs gyermeke és házastársa sem:
1) Az örökhagyó szülei örökölnek, ha valamelyik kiesik (de csak akkor), akkor a szülők leszármazói (azaz az örökhagyó testvérei, akkor is, ha azok nem édes testvérei);
2) Ha nincs se szülő, se testvér (vagy azok nem örökölhetnek), akkor az örökhagyó nagyszülei, ha valamelyik kiesik, akkor a nagyszülők leszármazói;
3) Ha ilyen sincs, akkor a dédszülők vagy leszármazóik;
4) Ha ilyen sincs, akkor távolabbi felmenők (itt már nincs leszármazó!), akik közül a közelebbi megelőzi a távolabbit;
5) A végső örökös az állam, aki a törvényes örökséget nem utasíthatja vissza, a végrendeletit azonban igen.
3 teljes és 1 csonka ún. "parentélia" + az állam.
Gyakorlati példa: Az örökhagyó halála pillanatában együtt élt nejével, 2 felnőtt gyermeke közül egyik pár éve meghalt, 4 unokája van (mindkét gyermekének 2-2). Elhunyt gyermeke nagyobbik gyermekének (azaz az egyik unokájának) még életében ajándékozott egy 5 millió forintos lakást.
Halála pillanatában a feleségével közösen lakott házon kívül volt 55 millió forintja, végrendelete azonban nem volt.
Ki mit kap?
Valamelyik örökösnek jutatott ingyenes adományt bele kell számítani a hagyaték értékébe: 55 + 5 = 60 M Ft. A feleség a házon felül úgy örököl, mintha leszármazott lenne. Elhunyt gyerekének gyermekei egyenlő arányban osztoznak.
Felesége megkapja a házuk holtig tartó haszonélvezeti jogát (aminek csak ő kérheti megváltását, más, így saját gyereke sem!) + 60/3, azaz 20 M Ft-ot.
Életben maradt gyermeke kap 60/3, azaz 20 M Ft-ot. Ennek a gyermeknek a gyermekei nem kapnak semmit. Folyt. köv.
Elhunyt gyermekének leszármazottai kapnának 60/3/2 (azaz 10-10 M Ft-ot) fejenként, de itt figyelembe kell venni az egyik unokának jutattot ingyenes adományt (5 M Ft-os lakás), így ez az unoka 10-5, azaz 5 M Ft-ot, a másik pedig 10 M Ft-ot kap.
(Az elhunyt gyermekének házastársa semmit sem kap. Ugyanígy semmit sem kapnak az örökhagyó szülei, vagy testvérei sem.)
20 + 20 + 10 + 5 = 55 M Ft.
Csak érdekességképpen, mert ez nem hangzott még el: akár jogi személy (pl. KFT, vagy RT) is lehet végrendeleti örökös, legtipikusabban alapítvány.
Szeretnem megkerdezni hogy az ozvegy meg tudja e valtani a haszonelvezeti jogát, és ha meg akkor a gyerekkel egyenlo reszt kap a kozosen lakott haz tulajdonjogabol? Fontos lenne koszi
@nagy-tamas Kérheti a haszonélvezeti jog megváltását bármikor, akkor egy gyermekrészt kap belőle.
@psxpal Konkrét kérdés volt, nem a Ptk. (Az első bekezdés csak felvezetés volt)
Nagyon bonyolult a példa, talán egyszerűsítsd le, hogy többen értsék. Egyebekben jó ötlet.
Kedves Barnabas,
Es ez a torvenyben hol van benne?
Ugyanis a haszonelvezet megvaltasarol kulon torvenyresz van a ptkban ahol 6/20 reszt er egy 59 eves ozvegy haszonelvezete. Kerem kifejtené hogy ön ezt hogyan vezette le a ptkbol? Koszonom
@nagy-tamas Nincs ilyen a Ptk.-ban. Az illetéktörvény 72. §-szal keveri (gondolom, hogy csak hallotta, tekintve hogy ilyen részt nem találhatott a Ptk.-ban, így meglepne ha ott olvasta volna). A Ptk.-ban egyébként is kevés tört van, de huszad sehol nincs. Tized is talán egy helyen, azon kívül csak "többség" és 3/4 - ha ki nem felejtettem valamit. 🙂
7:59. § [A házastárs megváltási igénye]
(1) A házastárs - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
(2) A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat - természetben vagy pénzben - egy gyermekrész illeti meg.
Lehet bonyolult volt a példám, de -megítélésem szerint - tartalmilag helyes. Btw ide (többnyire) olyan emberek írogatnak, akik nem "ijednek meg" a számoktól, ellentétben a joghallgatókkal... 😀
Még pár nagyon apró észrevétel (elnézést...) holográf végrendeletet az örökhagyónak elég csak a legutolsó oldalon aláírnia, azt nem kell minden oldalon, de az oldalakat ebben az esetben is sorszámozni kell.
Fontos továbbá, hogy az allográf végrendeletnél a tanúknak fel kell tüntetni azt, hogy ők csupán tanúk. Ugyanis nekik nem kell tudniuk, sem a végrendelet tartalmát, de még azt sem, hogy éppen egy végrendeletnél segédkeznek, így akár a saját végrendeletüket is megírathatnák valamelyikükkel.
Valamint az új Ptk. - bizonyos feltételek esetén - engedélyezi a házastársak közös végrendeletét. Ezt az esetet leszámítva kettő vagy több személy azonos okiratba foglalt végrendelete érvénytelen.
Nagyon tetszett ez, és a múltkori posztod is, meg a posztok mögött húzódó alapgondolat. Abszolút egyetértek Kiszámolóval és Veled is: sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni mind a pénzügyi, mind a jogi oktatásra (véleményem szerint a kettő összefügg) a közoktatás során (nem csak a gimnáziumokban, hanem _minden_ középiskolai típusban). Persze a mostani helyzetnél már havi(!) 20 perc is "sokkal többnek" számítana...
Azt esetleg elárulnád, hol - melyik egyetemen - tanítasz? 🙂
@barnabas-jog Nem tudom, jól értem-e a Nagy Tamásnak adott választ. Szóval tegyük fel van egy házaspár, közös gyerek nincs, a férjnek van egy megelőző kapcsolatból gyermeke. Lakásukban 50-50 arányban tulajdonos a házaspár. A férj meghal. Ekkor a lakás tulajdonosa 50-50-ben a gyermek és az özvegy, utóbbinak haszonélvezeti joggal. Ekkor az özvegy kérheti a haszonélvezet tulajdonrésszé alakítását vagyis 25%-ot vagy annak megfelelő összeget? Ez a kérés kötelező érvényű? Szóval kéri és vagy kifizeti neki a gyermek a tulajdonrészt pénzben vagy automatikusan +25% tulajdonrészt kap?
Üdv.
Az én kérdésem.
Adott egy olyan család ahol első házasságból született két gyermek van + anyuka.Később az anyuka újraházasodott.Így újra négytagú család lett. A ház amiben éltek a mostoha apa nevén van. A mostoha apa úgy végrendelkezett , hogy az egyik mostohagyermekre hagy mindent ill. haszonélvezeti jogot "ad" az özvegynek míg él.(más örökös,élő hozzátartozó nincs)
A kérdésem arra vonatkozik , hogy van-e valami köteles rész ebben az esetben a 2. mostoha gyermek fele.(Kizárás nem volt az öröklésből ill. örökbefogadás sem ha ez számít.)Köszönöm.
Elnézést!
Előző hozzászólásomhoz tartozik még , hogy a hagyatéki tárgyalás kb. 3-4 éve volt.
Előzetes megbeszélések alapján úgy állt a dolog (és ez sehol nem volt leírva csak szóban hangzott el sajnos), hogy az egyik mostoha testvér örökli az ingatlan. Az öröklés után a másik testvért kifizeti,aki örökölt. Természetesen a kifizetés elmaradt az anyuka pedig utólag bánja, hogy így lett lerendezve a dolog és gyakorlatilag az egyik édes gyermeke ki lett zárva az örökösödésből. Utólag szeretne valamit tenni , hogy ez az állapot ne maradjon így és az igazságtalanság megszűnjön.A kérdés , hogy ebben az esetben is kérheti az anyuka a haszonélvezeti jogának a pénzbeni megváltását ,amit természetesen a 2. gyermek kárpótlásául szán és bízik abban , hogy az örökös gyermek csak nem rakja ki az ingatlanból a saját anyját.
Mi van akkor ha nem közösen szerezte a megözvegyült a lakást, pontosabban az elhunytnak a kész lakásába költözött, az elhunytnak van gyereke, pontosabban nem közös. Mégis érvényes ebben az esetben is az özvegyi haszonélvezet! Mekkora butaság, miért nem veszik figyelembe, hogy csak mostoha, az már nem úgy viszonyul mint az édes szülő, ráadásul a kész házba költözött. Mekkora igazságtalanság egy idegen lakja az örökösök házát, a mostoha... az örökösnek várni kell míg elhalálozik a mostoha aki csak annyit tett hogy kötött egy házasságot...
expect
Sztem ha 50-50 % ban tulajdonosok a lakásban és ez a jogalap, nem házastársi vagyonközösség, hanem két névre van bejegyezve az ingatlan, akkor az öröklés tárgya a lakástulajdon 50%-a
Így 50% az övé, a feleségé, a másik 50%-ra nincs haszonélvezete, mert nem volt vagyonközösség.
Ha van vagyonközösség, akkor 50% a túlélő házastársé a 2. 50%-ra van haszonélvezete, amit megválthat.
Mivel a férjnek van gyereke, így ő az örökös.
Jól látom?
Még egy kérdés, mi történik (végrendelet nélküli) öröklésnél a nagyobb értékű tárgyakkal, ha több örökös van, de az örökölt tárgy(ak) nem osztható(ak)? (pl. autó) Gondolom az egyik lehetőség, hogy megegyeznek az örökösök, hogy ki mit kap, de mi a helyzet, ha nincs egyetértés, vagy ha mondjuk az egyik örökös kiskorú?
Egy másik kérdés (bár picit off-topic), hogy az elhunytnak volt cége (vagy cég tulajdonrésze), és az egyik örökös kiskorú, akkor a kiskorú által örökölt tulajdonrésszel mi történik a későbbiekben? A gyámügy meg fog jelenni a taggyűlésen, és szavazni? Vagy a gyámügy ilyen szempontból teljesen inaktív, csak az osztalék fizetésnél tartja a markát, és azt a gyámügyi számlára kell utalni?
Csak, hogy bonyolódjon.
1. Házaspár, nincs gyermek, nincsenek szülők, csak a férj testvérei és azok családja, illetve a feleség elhalt testvereinek gyermekei és azok családja.
Férj halála esetén mi történik? Illetve ha ezután pár évvel meghalt a feleség is, akkor mi történik?
2. USA állampolgár örökhagyó, csak magyar örökösök. Gondolom ilyenkor az USA jog szerint történik az öröklés.
Mi van akkor, ha a szülő és a gyermek egyszerre hal meg (pl.repülőszerencsétlenségben)? A szülőnek nincs több gyereke de még élnek a szülei. A gyermeknek viszont van két féltestvére de nem a vele együtt meghalt szülőtől. Kié lesz a szülő vagyona?
Barnabás,h ha még olvassa, lenne két kérdésem.
Mi történik az alábbi esetben: az örökhagyó apának van két gyermeke. Ebből az egyikkel nem él együtt, csak a másikkal és annak anyjával. Ismerve az érintettek viszonyát a különélő gyermekkel, erősen valószínűsíthető, hogy az örökhagyó halála esetén letagadják a másik gyermek létezését. (A távollévő gyermek illetve annak anyja az apa hibájából nem tartják vele a kapcsolatot, így vélhetőleg az esetleges elhalálozásról sem fognak értesülni.) Ez esetben a közjegyző honnan szerez tudomást arról, hogy van még egy törvényes örökös? Hivatalból kutatja?
A másik: közjegyző előtti végrendeletbe érvényesen kerülhet nem-vagyoni rendelkezés is? Pl. ha arról szeretnék rendelkezni, ki nevelje tovább halálom esetén a gyermeket, ezt figyelembe veheti a bíróság egy későbbi elhelyezési perben?
Köszönöm a válaszait.
@gyk Első kérdésre a válasz: nem. A második kérdés meg nem olyan ami távgyógyítással megoldható; mindenesetre ami biztos, hogy a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, az abban meghatározott határidő amíg megváltást lehet kérni, már jócskán eltelt (ráadásul nem is lehetne minden tárgyra vonatkozóan). A haszonélvezetről lemondhat ellenérték fejében, de erről meg kell állapodnia a tulajdonossal, de ha a tulajdonos nem akar, akkor nincs mit tenni.
@kridli A természetbeni oszthatóság nem követelmény; keletkezhet közös tulajdon, meg lehet váltani a többiek tulajdonrészét. Ha nem egyeznek meg, akkor átadja a közjegyző közös tulajdonban és jobban megszívják mintha megegyeztek volna, mert sokáig tart egy közös tulajdon megszüntetése per. Mit keresne ott a gyámügy? Egyrészt nem biztos hogy megmarad a részesedés, másrészt van törvényes képviselője.Az se biztos hogy gyh számlán kell tartani
@gabenhun 1. Feleség örököl. 2. A feleség ága örököl.
@mirmurr Ha nincs házastársa (bejegyzett élettársa) akkor a szülő vagyona a szüleié lesz.
@yggdrasil A hagyatéki eljárásban nyilatkozni kell az örökösöknek, hogy tudnak-e potenciális további örökösökről, ha ebben hazudnak, akkor bűncselekményt is megvalósíthatnak. Tulajdoni és öröklési igény viszont nem évül el, így ha valamikor megtudja, akkor el lehet rendelni a póthagyatéki lefolytatását és akkor örököl, kivéve ha csak kötelesrészre jogosult vagy eladják a hagyatéki tárgyakat, mert akkor csak 5 évig tud jelentkezni értük, nem korlátlan ideig. Kerülhet.
Lehet ilyet, idézem a törvényszöveget:
4:226. § [Nevezett gyám]
(1) A gyámság elsősorban azt illeti meg, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben gyámul megnevezett. [Folytatódik...]
@barnabas-jog akkor legyen egy konkrét példa 🙂
Átlagos háztartás, lakás, kocsi, megtakarítások, kiskorú gyerek, lakás a szülők közös tulajdona, kocsi mivel egy ember nevén lehet, egyik szülő nevén van, mondjuk a feleségén, és ő meghal. A férj haszonélvezeti jogot kap a lakásra, és az ahhoz tartozó berendezési tárgyakra, minden egyébnek (pl. az autónak is) viszont fele a férjé, fele a kiskorú gyereké, viszont az autó csak egy ember nevén lehet, ilyenkor egy ember kerül bejegyzésre a gépjárműnyilvántartásban, de valójában két tulajdonos van (aki közül az egyik kiskorú)? A gyámügy nem tudom képbe jön-e, csak tudom, hogy a kiskorú vagyonának védelmében szeret mindenbe beleszólni, hogy a törvényes képviselő ne "semmizhesse ki" a vagyonából. Az esetleges hagyatéki egyezségeknél (pl. legyen az autó a férjé, és akkor kapjon többet a gyerek a megtakarításokból) nem kell tőlük az ámen?
Tisztelt Barnabás!
Az elhunyt közvégrendelet készített.
"Leszármazóm, kötelesrészre jogosult örökösöm nincs.
Törvényes örökösöm elhunyt testvérem gyermeke.
Általános örökösöm XY."
Kérdéseim:
Melyik § alapján kell megemlíteni a törvényes örököst, ha nem hagy rá semmit?
Nincs kizárva sem!
Ha nincs rá §, akkor miért kellett beírni a végrendeletbe?
Csak a hagyatéki átadó végzésből tudta meg, hogy törvényes örökös.
A hagyatéki tárgyalásra meg sem hívták!
Milyen módon részesülhetne az örökségből?
Érdemleges válaszát előre is köszönöm, Borbély Zsuzsa
Köszönjük, Barnabás, rövid, lényegretörő írás. Várjuk a következőt! 🙂
@kridli A gépjármű-nyilvántartásba az összes tulajdonost bejegyzik (326/2011. Korm. rendelet 46. § (6) bek.), közülük egy ember nevére állítják ki a forgalmit és a törzskönyvet, de belekerül, hogy közös tulajdon. Így ez nem jelent problémát. Ahhoz kell az ámen, de az előbb nem ezt kérdezted.
@borbely-zsuzsa Ha jól értem, akkor a törvényes örökös és XY különböző személyek. Nem kell megemlíteni. De, ki van zárva, ezt nevezik mellőzéssel történő kizárásnak (ha más kap mindent, akkor logikusan ő nem kap semmit). Azt sem kell beleírni, hogy "szeretett feleségem" pl, mégis sokan megteszik; egyszerűbb így a közjegyzőnek is. Részesülni akkor tud, ha sikeresen megtámadja a végrendeletet és érvénytelenné nyilvánítják, erre öt éves határideje van. Közvégrendeletnél mondjuk a sikeres megtámadás esélye eléggé közelít a nullához.
@barnabas-jog Köszi a választ.
Tehát ha jól értem, ha van gyerek és házastárs, akkor a szülők nem örökölnek ugye? Vagy kötelesrészt akkor is (1/3) kapnak?
Ami a házasság előtt az egyik félé volt (pl. lakás) az a másik házastárs esetén nem kerül be a hagyatékba, ugye, azaz nem lesz közös vagyon, amiből az eredeti tulajdonosnak örökölnie kéne?
@m Jól érted. Nincs kötelesrészük. A külön vagyon nem része a másik hagyatékának, tehát jól gondolod.