Az elmúlt napokban több olyan megbeszélésem is volt, ahol az ügyfél nagyon biztonsági játékos akart lenni, ezért inkább beérte 1-2%-os hozammal, mintsem a legkisebb kockázatot is vállalja.
Miközben mérsékelt kockázatvállalás mellett is elérhető 3-5% hozam euróban is, high yield bond etf-ekkel, vállalati kötvényekkel, feltörekvő piaci állampapír-alapokkal, REIT-ekkel, stb.
Természetesen nagyon fontos tudnod, hogy mit csinálsz és miért. Ha az egyik kötvényalapnak az átlagos hátralévő futamideje 4 év, a másiknak 12 év, akkor az elsőnek harmadannyira fog esni az értéke, mint a másodiknak, ha elindulnak a kötvényektől elvárt hozamok felfelé. (Ugyanezen oknál fogva hozott a második alap többet az elmúlt években, mint az első, amíg a hozamok lefelé mentek.)
Vagy tisztában kell lenned azzal, hogy a bóvlikötvény alapodban található kötvények mennyire bóvlik. Bóvli a magyar állampapír is, az ukrán is, meg a venezuelai. De azért egy kicsit sem mindegy, melyikkel van tele a kötvényalapod.
A félelmed az eséstől jogos, mert az, hogy esni fog-e az amerikai tőzsde 20%-ot, az nem kérdés, mert biztos fog esni. Csak az a kérdés, hogy holnap, vagy 5 év múlva.
A kötvényalapok hozamai sem fognak örökké a nulla közelében tanyázni, ha elindulnak felfelé, azon nyilván bukni fogsz. (Emelkedő hozamkörnyezetben a régi, még alacsonyabb kamatokat fizető kötvények értéke logikusan csökken.)
De ha félsz, soha nem lesz alkalmas időpont arra, hogy kicsit is több hozamod legyen, mint a kockázatmentes hozam, ami legtöbbször még az inflációt sem fedezi.
Azt soha nem támogattam, amit a befektetők 95%-a csinál, hogy ész és tudás nélkül fektessünk be valahová, ami éppen divatos, aztán az első 15%-os esésnél vegyünk ki mindent, bukva egy rakás pénzt.
(Csak egy kérdés: ha az ingatlanod ára leesett az elmúlt években, eladtad az ingatlanodat csak ezért? Ha az ingatlanod ára felmegy 15%-ot, eladod a lakásod csak azért, hogy ezt realizáld? Ugye, hogy nem. Akkor a tőzsdén miért adod el a részvényeidet a zuhanás után? Hogy realizáld a veszteséged? Ha emelkedik a részvény ára, miért szállsz ki? Ha kiszállsz, mibe rakod a pénzed? Honnan tudod, hogy az jobb lesz a következő két évben, mintha maradtál volna részvényekben?)
Mindig azt mondtam, hogy amit nem értesz, azt ne piszkáld. Tudod, a KISS elv: Keep it simple, stupid. Ha nem tudod három mondatban elmagyarázni egy 12 évesnek a befektetés lényegét és kockázatait, vagy mert te sem érted, vagy annyira nyakatekert, akkor inkább felejtsd el, abból biztos nem lesz bajod.
De most jön a nagy de:
Nagyon nagy luxus félelemből vagy tudáshiány miatt lemondani a nagyobb hozam lehetőségéről.
Tudod mennyit hoz 10 millió forint 20 év alatt különböző hozamok mellett?
Egy százalék hozamnál lesz 12,2 millió forintod.
Három százalék hozamnál 18 milliód.
Öt százalék hozamnál 26,5 milliód
Hét százaléknál 38,9 milliód
Kilenc százaléknál 56,4 milliód
(Adóktól, költségektől, inflációtól most eltekintünk. De azért gondold végig, hogy 1,5% hozamnál és 2% inflációnál, 22%-os kamatadó mellett egyre szegényebb leszel évről-évre.)
A 3% és a 7% hozam között 21 millió forint a különbség. Csekély 20 év alatt, igen szerénynek mondható 10 milliós befektetés esetén.
Mennyit keresel havonta? Mondjuk 400 ezret? Évi 4,8 milliót? Akkor azon a 4% hozamkülönbségen egy szerény 10 milliós megtakarításon is elbukod az ötéves teljes munkabéredet? Húsz év alatt ötévi munkabéred?
Nem járnál jobban, ha kivennél egy év fizetetlen szabadságot és csak a befektetésekről tanulnál, elméletben és gyakorlatban is?
De.
A jó hír, ezért felesleges egy év szabadságot kivenni, meg tudod ezt tanulni munka mellett is.
A félelmedet a tudáson kívül azzal is legyőzheted, ha kicsi pénzzel elkezdesz befektetni és kibírod, hogy nem veszed ki az első esésnél. Aztán lassan rájössz, hogy úgyis visszamegy.
Szoktam mondani a túl félős ügyfeleknek, hogy menjenek fel mondjuk a finance.yahoo.com-ra és nézzék meg, hogyan állna befektetésük 10-15-20 év távlatában.
Azt mondom nekik, a grafikonon válasszák ki a lehető legrosszabb időpontot, vagyis pont egy nagy esés előtt tegyenek be pénzt elméletben. Aztán nézzék meg, most hol állna a pénzük. (Arra vigyázz, hogy a legtöbb tőzsdeindex és kötvényalap nem számol az osztalékkal és a kamatokkal. Azt még ne felejtsd el hozzáadni.)
Na, annál rosszabbul nem járhattak volna, mint ha a lehető legrosszabbkor léptek volna be. Tehát ha a legrosszabb eset is még elfogadható, miért félsz?
Ha még egy 20%-os esést is kidolgoznak a hozamok pár év alatt, akkor miért aggódsz minden miatt? Lehet, hogy csak 4% hozamod lesz 10 év alatt és nem 9%, ahogy tervezted, de a 4% is több, mint amit most kapsz.
Esni mindig fognak az árfolyamok és rossz hírek mindig lesznek a világban.
Úgyhogy buzdítalak, hogy vegyél egy kis bátorságot és ne utasítsd el elsőre a kockázatosabb dolgokat. Hanem inkább tanulj és először pici pénzt kockáztatva gyakorolj élesben, majd csak később fektess be nagyobb pénzt, amikor már párszor megégeted magad a tanulópénzzel.
Nagyon fontos! Még véletlenül sem azt mondtam, hogy akkor most irány a tőzsde. Azt mondtam, hogy tanulj, ismerkedj a piaccal, kezdd el kicsi pénzzel és amikor már van tudásod és tapasztalatod is, akkor ugorj fejest.
Ez a kockázat valóságos és meg kell tanulni kezelni. De ne engedd, hogy a tudás és a tapasztalat hiánya, esetleg a félelem miatt sokkal kevesebb hozammal beérd, mint amit akár egy mérsékelt kockázat mellett is el tudnál érni.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
A Handelsblatt-ban volt nemreg egy kis szosszenet arrol, hogy igazabol barmikor erdemes az embernek belepnie a reszvenypaicra, mert ha csak az optimalis belepesi pontra varunk, akkor ugy jarunk mint az egyszeri gyerek a diszkoban: mindig a megfelelo zenere varunk, hogy megszolitsuk ill. tancolhassunk azzal a lannyal, akivel szeretnenk, de a vegen addig varunk, hogy vege lesz a diszkonak, a lehetosegek ott voltak, csak mi egy meg annal is jobbra vartunk, es nulla eredmeny nelkul hazakulloghatunk.
Habar a fak nem nonek az egig (es a tozsdeindexek sem), a nagy vesztesegeket is le tudtak mindig dolgozni a piacok. Ezert nem szabad minden megtakaritast csak egyfele befektetesbe betenni, de azert parlagon sem lehet hagyni a penzt.
Ez tökéletesen egybecseng azzal, amit az Akadémián is már többször elmondtál (persze ezen nem csodálkozom, csak megjegyeztem).
Jelenleg úgy látom, hogy mindennek az alapja az, hogy keress eleget (legalább eleget). Hogy kinek mennyi az elég, az egyénfüggő. Ha nem keresel eleget, keress többet. Ezt persze könnyű mondani, de az is elhangzott többször, hogy az emberek többségének 1) eszébe sem jut az a lehetőség, hogy kereshetne többet is, 2) ha eszébe is jut talán, nem tesz érte semmit.
A magyar néplélek alapból biztonsági játékos. Átlagember inkább bérből és fizetésből él, fél vállalkozni. Ennek történelmi okai vannak, az elmúlt 25 év nem volt elég arra, hogy megváltoztassa a beidegződéseket.
Ha belegondolunk, abszurd, de bizony az elmúlt 20 évben hosszú távon nézve az akciós bankbetétek (vagy azzal egyenértékű termékek) vagy most az államkötvények egészen jó hozamot adtak, kockázat nélkül. Ez sem mozdította meg a néplelket. Szerintem ennek fő oka, hogy a magyar relatíve keveset takarít meg, ezért viszonylagos verseny volt a pénzért, már tuti hozam mellett is. Illetve mostanában az államkötvények hozama torzítja a piacot.
USA-ban a savings account nem ad szinte semmilyen hozamot, megtakarítást oda nem is tesznek, kialakult egy hozzáállás a kockázatosabb pénzügyi termékek irányába, felvállalva a volatilitást.
Aztán meg jön a ló túloldala, amikor az ember elbízza magát, elkezd nagy tőkeáttétellel napi szinten kereskedni és elbukja az összes pénzét! Az ilyen embernek sokszor sokkal jobb az 1%-os hozam, mint a kockázatvállalás!
Azt azért már sokszor megbeszéltük, hogy a tőkeáttételezés, daytrade, derivatívok, stb. nem befektetés, hanem szerencsejáték.
A részvénybe, sőt inkább részvényindexbe fektetés feletti mindenféle cucc már csak játék.
Amen! Szerintem ezek nagyon fontos gondolatok, plane hogy a hazai gondolkodast igazan nehez megvaltoztani. Nagy altalanossagban az emberek mindig a napi hirek szerint cselekednek es nem tartanak ki egy hosszabb tavu 'terv' mellett. Most epp a biztonsag (= nulla kozeli hozam) a slager. A legjobb hozamokat sok esetben a legegyszerubb strategiaval es befektetesi formaval lehet elerni:) Koszonjuk az irast!
@Kiszamolo + többiek:
Én eléggé sokat olvasok\olvastam a befektetésekről, részvénypiacról. Viszont érdekelne, hogy Ti mit olvastok mit ajánlotok?
Akár magyarul, akár angolul.
Ami nekem nagyon tetszett a Befektetések klasszikusai könyv sorozat, András György könyvei, Draham befektetések értékelés, de ezen kívül eléggé sokat olvastam, de ezek voltak amik nagyon megragadtak.
"Mennyit keresel havonta? Mondjuk 400 ezret? " Croissant! 😀
Körtefa, tegnap óta pontosan tudom, mennyit keresnek átlagban az olvasók. 🙂
Teljesen reális az a 400 ezer.
@stanlee Ne felejsd, hogy Cash is King! A parlagon heverő pénz mindig jól jöhet, amikor van 1200 forintos OTP (2009-ben) vagy egyéb extrém jó lehetőség!
Az időzítésre meg a Buffet adott egy jó tanácsot, amivel simán lehet verni az alapkezelők 90%-át. Minden évben egyforma összeget kell befektetni S&P 500 ETF-be. Amikor magasak az árak kevés darabot fogsz tudni venni, amikor alacsonyak sok darabok és így az átlagárat alacsonyabb lesz, mint a piaci átlag, mert nagyobb súllyal fognak szerepelni az olcsón vett papírok 🙂
Nekem is 1,5 misibe került a daytrade, tőkeáttétel a tőzsdén, így utólag már örülök, hogy "csak" ennyibe került az, hogy ez abszolúte nem nekem való.
De azért aki pl. 25000-ert vett MOL részvényt, az még üldögélhet egy darabig benne, míg nullában lesz.
Elméletileg lehetséges az, hogy a részvénybefektetésen mindenki nyer, vagy a "buták" itt is veszítenek?
"Csak egy kérdés: ha az ingatlanod ára leesett az elmúlt években, eladtad az ingatlanodat csak ezért? Ha az ingatlanod ára felmegy 15%-ot, eladod a lakásod csak azért, hogy ezt realizáld? Ugye, hogy nem."
Bakker, én is mindig ezzel szoktam érvelni, de az esetek csaknem 100%-ában csak azt kapom vissza, hogy az ingatlan az teljesen más. Nem értem miért, de az más. Hát persze, csak azért, mert az épp veled történt meg. De ez igazából az összes "az teljesen más" szituációra igaz szokott lenni.
@Kiszamolo Sok mindent meg lehet beszélni, de a valóság más 🙂 Aki belekóstol a tőzsdei befektetésekbe és olyan szerencséje van, hogy kezdetekben még nyer is, elég könnyen beleeshet a tőkeáttétel csapdájába.
Mindenki szeretné azt hinni hogy ő okos és beletanulhat a tőzsdézésbe azon túl hogy szimplán kockázatot kezel és kiépít egy jól diverzifikált portfóliót!
@Kiszamolo "Ha az ingatlanod ára felmegy 15%-ot, eladod a lakásod csak azért, hogy ezt realizáld?"
Igen, rögtön eladnám, és visszafizetném a forintosított CHF swap-al fedezett CHF elszámolású forintban nyújtott forinthitelt.... Így kb. -14 millió ft-al ki tudnék szállni 🙂
Szerintem sokan vannak azok, akik rengeteg jó lehetőséget kihagynak csak azért, hogy nyugton legyenek.
Én pl. utálom az adminisztrációt, és a papírmunkát. Valamint az ideges várakozást, hogy vajon jól csináltam-e, elfogadják-e, válaszolnak-e majd, nem-e basznak-e meg rosszul kerekítettem az összeget, stb.
Most legalább az egyszerűsített adóbevallást megcsinálja a munkáltató, a kamatadót meg levonja és bevallja a bank meg az államkincstár. És nem kell nekem ezzel szarakodnom.
Majd ha az ETÜ-k után is automatikusan von és vall a bróker, akkor bátrabban megyek majd a tőzsdére. Addig is max állampapír.
@Kiszamolo Basszus, tényleg! Hogy bedőltünk ennek a szimpla adathalászós trükknek 🙂
Viszont nem te mondtad mindig, hogy soha nem szabad a jelenlegi helyzetet kivetiteni a jövőre, 20 évekre?
"Ha még egy 20%-os esést is kidolgoznak a hozamok pár év alatt, akkor miért aggódsz minden miatt? Lehet, hogy csak 4% hozamod lesz 10 év alatt és nem 9%, ahogy tervezted, de a 4% is több, mint amit most kapsz." - Igen, de azon 10 év alatt lehet a nyugis banki kamat is 5-7-10%, és esetleg megveri a másikat.
“Csak egy kérdés: ha az ingatlanod ára leesett az elmúlt években, eladtad az ingatlanodat csak ezért? Ha az ingatlanod ára felmegy 15%-ot, eladod a lakásod csak azért, hogy ezt realizáld? Ugye, hogy nem.”
Bakker, az ingatlan amelyben laksz az elsősorban nem befektetés !
Nyilván ha valami nagyon-nagyon jó árat ajánlanak érte, akkor elgondolkodom rajta. ("Van az a pénz"..)
A vesémet sem adom el, csak mert jó pénzt fizetnek érte !
SzaboZ, miért, a nyugdíjmegtakarításod micsoda? Ha úgysem kell még 30 évig, minek piszkálod? Esik a tőzsde, persze hogy esés után kiveszed, átülsz kötvénybe, a piac elzúg melletted, aztán újra a csúcson visszarakod.
//kiszamolo.hu/inkabb-hagyd-beken-a-befeketeteseidet/
Kiszámoló, ha már így "kiszedted " belőlünk az adatokat, engem érdekelne vmi grafikon vagy összesítés az átlag olvasókról ( fizetesekrol, munkákról).
Csak ilyen statisztikai kíváncsiság, ha van rá időd.
@nnk A nemet bankomtol kapok kokemeny 0,15%-ot 3 havi lekotesre. A lekotetlen penzre ad 0,25%-ot, ha 10 evre lekotom, akkor kapok 0,8%-ot!!!! akarmelyik piacot lekoveto ETF-el jobban jarok.
kis észrevétel:
21/4,8=4,375 évi munkabér lesz bukta, nem 5. De igazából lényegtelen.
@stanlee "A nemet bankomtol kapok kokemeny 0,15%-ot 3 havi lekotesre. A lekotetlen penzre ad 0,25%-ot, ha 10 evre lekotom, akkor kapok 0,8%-ot!!!! akarmelyik piacot lekoveto ETF-el jobban jarok."
Ezzel a gondolatmenettel csak az a baj, hogy jelenleg nagyon sokan gondolkodnak ugyanígy és a piacok az egekben vannak. Ha hirtelen elindulnak a kamatok felfelé még a 0,15% kamatnak is nagyon fogsz örülni ahhoz képest, hogy a részvény és a kötvény piacok egy méreteset fognak zuhanni. 100 éves történelmi periódusban sem nagyon lehet felhozni olyan időszakot, ahol ennyire általánosan alacsonyak voltak a kamatok.
Csak nagyon óvatosan vegyen most bárki is részvényt! 2-10 év múlva valószínűleg azok fognak jobban járni, akik kibírtak 2-3 évet hozam nélkül és utána szálltak be részvényekbe és kötvényekbe.
Calmarius
2015-05-07 at 12:07
Ha ennyire útálod az adminisztrációt és a papírmunkát, hogy még az szja bevallásodat sem tudod megcsinálni, nehogy elkezdjél tőzsdézni még akkor sem, ha a bróker vall be helyetted.
Nagyon sok tanulnivalód van még addig.
Én is gondoltam rá, milyen jó ez a biztosítós felmérés statisztikának. Gondolom, eddig is két kézzel hajtotta el Miklós innen a marketingeseket, ezután tuti mégjobban vérszemet kapnak. Túl jó ez a társaság ahhoz, hogy ne akarjanak rajtunk nyerészkedni;)
"A 3% és a 7% hozam között 21 millió forint a különbség. "
És a kockázat? 1999. december 20-én a Dow Jones 30 index értéke 11405 pont volt. 2009. december 28-án 10428 pont. 10 év alatt nem hogy 3% vagy 7% emelkedést nem produkált, de még bukott is...
Persze, lehet mindig keresni olyan 8 vagy 10 évet, ahol nincs hozam.
Főleg, ha belevesszük a 70 évente egyszer esedékes világválság legalját.
Én 15 évet mondtam. Most nézd meg ugyanezt 15 vagy 20 évre és ne felejtsd el az osztalékot sem.
Erdemes hozzatenni, hogy az indulo "jatekpenz" olyan legyen, amit az ember szivesen eltapsol, azaz nincs ra szuksege. Legalabbis kerdeses, hogy kinek mennyi a kis mennyiseg - nekem mondjuk par 10 ezer, abbol ha reszvenyeket, ETF-eket tanulna az ember, kapasbol elveszit majdnem 10%-ot utalasi koltsegen, 6-8 euros minimum veteli dijon, ilyesmiken. Persze ettol lesz tanulopenz 🙂
BitCoinnal voltam hasonlokepp, raszantam 10-20 ezret, hogy megismerjem - mondanom sem kell, hogy abbol penz mar sosem lesz, de megismertem a rendszert, adakoztam DogeCoint, stb.
@calmarius kicsit aterzem, en is tulsagosan raporgok a dolgokra - pontosabban tulsagosan informacioehes vagyok es amig nem erzem, hogy kello mennyiseget gyujtottem/ertettem meg, addig bizonytalan vagyok.
Es ez tetezi a penzugyi vilag: nemreg nyitottam KBC szamlat, rogton vagy 150 oldalnyi szerzodessel es informacioval nyit, aztan landolsz egy irgalmatlanul fapados es gusztustalan oldalon, ahol kapasbol eltevedsz es csak azert mersz kattintani, mert tudod, hogy meg 0 az egyenleged, elrontani nem tudsz semmit 🙂
Pont ezert tetszett a multkori Motif Investment, azon a honlapon 2015-ben ereztem magam, atlathato volt, szines-szagos, jol prezentalt.
Adobevallasba meg inkabb ne is menjunk bele, eddig csak azert nem csinaltam meg, mert mar elore remalmaim vannak attol a szegyenteljesen szar ANYK programtol.
Még egy adalék a cikkhez. A pénzt nem egyszerre tesszük be, és nem egyszerre vonjuk ki. Ha 30 éven át gyűjtjük a nyugdíjra valót, amit aztán 15 éven át kivonunk, az már szépen kisimítja a lázgörbe egyenetlenségeit, az egyszeri sokkok hatását.
Áááá, ilyenektől nem félünk 😀 nincs mit lekötni 😀
A forinthitel ne induljon felfelé vagy 10 évig, az már bőven jó lenne 🙂
És az, aki nem tud angolul és 2 gyerekkel/munkával nincs is ideje angollAL foglalkozni, az hogyan álljon neki a befektetés tanulásának?
"tegnap óta pontosan tudom, mennyit keresnek átlagban az olvasók.
Teljesen reális az a 400 ezer."
Honnan, hogyan?
Nem ertem a friss "ha egyszer elindulnak a kotvenyhozamok felfele" hozzaszolasokat... Ez mar javaban zajlik, tizszerezodott a nemet tizeves...
Amugy valaki kerdezte, en alapblogot olvasok kiszamolon felul, meg neha a bulvarosodo portfoliot.
Jokor beszallni pedig nem nehez, megnezed a 20 eves grafikonon a 3 nagy hullamot es kiszamolod, egyket ev pontossaggal beloheto a ciklus.
@nar Erdemes megnezned ezt az oldalt: en.wikipedia.org/wiki/S%26P_500#Annual_returns
Ez alapjan a S&P500 torteneteben mindig lehet olyan idoszakokat talalni (5 vagy 10 eves intervallumok), amik alapjan semmi hozamot nem lehetett volna egy S&P500-at lekepzo ETF-fel keresni. De azt is lehet latni rajta, hogy az elmult 45 ev adatai alapjan atlagosan kijon belole az eves 10% feletti hozam. En nem azt mondom, hogy nincs vele kockazat, de mivel nem egyosszegu beruhazasrol beszelunk, hanem mondjuk havi egyosszegu megtakaritasokrol, igy az esetleges negativ idoszakokat kiegyenlitik a pozitiv idoszakok. En most felreteszek minden honapban 30 eurot (ez semmi, de jelen pillanatban tobb nem megy) MSCI World ETF-be, remenykedve, hogy majd 30 ev mulva, amikor nyugdijba vonulok, lesz egy keveske megtakaritasom.
Hatalmas thumb up. A félelem egyébként nem csak a pénzügyekben drága mulatság. Vannak, nem is kevesen, akik egy böhöm nagy és gazdaságtalan autó fenntartását indokolják azzal, hogy a balesetben a nagy autó megvéd, a kicsi meg nem. Eszükbe se jut kiszámolni, mekkora hatalmas összegbe kerül nekik az a "biztosítás", amelyet egy esetleges, a lottóötösnél is kisebb eséllyel bekövetkező halálos autóbaleset ellen kötnek a nagyobb szekér fenntartásával, és még ha kiszámolod nekik, akkor is sértődötten keresik a kifogásokat.
@vass-barbara Ez egy teljesen nonszensz kifogás. Bőséges szakirodalom érhető el magyarul is, nem kell ehhez angolul tudni.
Jó cikk, gondolatébresztő.
Én még a 90-es évek elején kezdtem tőzsdézni, akkor mindenen nyert az ember. Kár, hogy még viszonylag kevés pénzem volt. Aztán egy kis ingatlanozás, amit máig az egyik legjobbnak tartok. Közbe bepaliztak egy UL-re, soha többet nem fognak. Aztán 2009 körül beleültem egy nagy OTP longba, de közben eluntam magam és elkezdtem day tradelni OTP-t. Minden amatőr felejtse el! A longom eredményének nagyrészét elszórtan a klasszikus hibával, ha jó irányt vettem fel, hamar kiszálltam, ha rosszat csak vártam, nem hittem a szememnek.
Ma azt vallom, hogy kell választani egy (vagy több) komoly hátterű, eredményes múltú alapkezelőt, összeállítani egy vérmérséklet szerinti portfóliót, néha esetleg kicsit módosítani és a többit rájuk bízni. Én mérsékelt kockázatvállaló vagyok, kétszámjegyű hozamban reménykedem, de ha megvan 6-8% akkor már nem szomorkodom.
@vass-barbara
Magyarul olvasson a témában. 🙂
@fm
"De azért aki pl. 25000-ert vett MOL részvényt, az még üldögélhet egy darabig benne, míg nullában lesz."
Én vettem 24080 Ft-ért MOL részvényt, de nem bánom. Ugyanis előtte és azóta is vettem. Az elmúlt 6 évben összesen 136 darabot. A hozamokat beleszámítva a részvényenként elért átlagos reálhozamom 8,1%. Az egy évre vetített reálhozamom a 24080Ft-os részvényen pont -10%, tehát mondhatni szép kis bukta. Viszont van mellette egy csomó plusz 20-30%-os hozammal és a legfrissebb januári vétel 100% fölötti évesített reálhozammal. 🙂
Az idő múlásával persze a kiugróan jó hozamok csökkenni fognak és a bukó is közelíti majd a nullát.
A lényeg, hogy egyik esetben sem tudtam melyik lesz a bukta és melyik a nyerő. Más részvényeket is vettem, MOL az egyik legrosszabb hozammal áll. Most. A jövőt viszont nem tudom. Lehet 1 év múlva ez lesz a legjobb. Tartom mind még vagy 20-30 évig. 🙂
Aki nem akar nekiállni az nyílván mindig is talál majd mentséget magának.
Osztalékokat beleszámítva akart lenni, csak nem olvastam vissza mit írok. Reálhozamba osztalékot és inflációt is beleszámítottam a nem kicsit bonyolult excel táblámmal.
Jelenleg 6 féle részvényem van. Most a Béta piacos német részvényekkel állok legjobban, van amelyikkel éves szinten majd 50% reálhozammal. Tudom nem lesz mindig így.
Viszont van pár darab ELMU részvényem, amivel mínuszban vagyok. Abból mondjuk többet tuti nem veszek, mert a rezsicsökkentés és az állami kiszolgáltatottság miatt elment tőle a kedvem. A többiből viszont vásárolgatok. ETF-en is gondolkodom, de egyelőre még nem vágtam bele, mert nem olyan nagy az összeg. Majd ha már brókercégek közt is diverzifikálni szeretnék.
Nem mondom, hogy minden körülmények közt jó döntésnek fog bizonyulni, amit csinálok. Ellenben várhatóan és átlagosan 3-6%-ot fogok verni az állampapír hozamokra. Remélem.
A tanulás valóban fontos, de a (közgazdasági értelemben) hatékony v tökéletes piacokon nem tudsz tartósan magasabb hozamot elérni a többi szereplőnél. Ha netán találsz is ilyen lehetőséget, nagyon gyorsan követnek és leverik a hozamot.
A tőzsdén és a pénzpiacokon akármennyit is tanulsz, mindig lesznek nálad sokkal jobbak, akik még többet tanulnak, sokkal tehetségesebbek, fajlagos költségeik is sokkal alacsonyabbak.
Ha a kockázat/hozam görbétől el akarsz szakadni, (felfelé) akkor olyan piacokat kell keresni, ahol kevesebben vannak, és azok lehetőleg nem profik.
Benjamin Graham könyvének elolvasása után jöttem rá, hogy sokkal jobbak a lehetőségeim az ingatlanpiacon, mint mint a tőzsdén.
Soros Györgynél és a hozzá hasonlóknál sosem fogok többet tudni a devizapiacról, de szerencsére a bérbe adott budapesti garázsok meg őket nem érdeklik, ezért itt a kockázat/hozam sokkal jobb.
Senki nem beszélt arról, hogy meg kellene verni a piacot.
Vass Barbara: jelentkezzen az akademiara? 🙂
30-40-50% feletti lebegő bukónál a kisbefektetők döntő része úgyis bepánikol és kiszáll, ez mindig így volt és így is lesz.:)
"A félelmedet a tudáson kívül azzal is legyőzheted, ha kicsi pénzzel elkezdesz befektetni és kibírod, hogy nem veszed ki az első esésnél. Aztán lassan rájössz, hogy úgyis visszamegy."
Majdnem írtam erről egy regényt, a lényeg az, hogy ez egy veszélyes gyakorlathoz vezet, a végén a dolgozó általában elbukja mindenét. A tőke szétosztása többfajta teljesen más befektetésbe az ellenszer, de ahhoz meg robotnak kell lenni, hogy vki megtartsa az egyensúlyt, úgyis lesz kedvenc terület. A legnagyobbaknak is van. Szóval az esésekkel óvatosan, sokszor komoly oka van: egy-egy részvény, kötvény, index, teljes értékpapírpiac tokkal-vonóval, egy-egy ország államkötvényei, egy-egy nyersanyag, egy-egy régió, egy-egy iparág, egy-egy deviza: nem csak hogy eshet, de konkrétan lenullázódhat, vagy sok-sok (mondjuk 50) évre befagyhat a tőke.
ZoltanH- tol kerdeznem, hogy a -10 szazalek realhozam hogy jon ki a 24e felett vasarolt Mol reszvenyre. Tanulni es nem kotekedni akarok. Az en gondolatmenetem leegyszerusitesekkel: legutobb 2007 tavaszan volt 24 e felett a mol. Ha azt a penzt egy max inflaciot hozni kepes likviditasi alapba teszem ma van 36e forintom. A mol 2007 ota fizetett kb 4000 ft osztalekot, a reszvenyt ma mondjuk 15 ezerert tudom eladni ktg utan. Legyen az osztalek ujrabefektetessel a reszvenybefektetes jelenerteke mondjuk 20 ezer. Ezzel szemben a parnacihaban tartott penz erteke 24 ezer, a kockazat nelkuli likviditasi alapba fektetett penz 36 ezer. Te hogy kalkulaltal?
@vass-barbara Mondjuk magyarul? Illetve ha angolul megtanulni nincs időd, akkor mikor tanulnál bármit is bármiről?:) Az embernek arra van ideje, amire akarja, napi egy órát angolozni, még 12 óra munka és gyerek mellett is lehet, csak jól kell kihasználni az idődet. Napi utazás, mosogatás, mosás, körömfestés, főzés, evés, kocogás...stb Mi akadályoz meg, hogy közben mondjuk angol hanganyaggal tanulj?
@vass-barbara Ha mar a kiszamolo.hu-t olvasod, akkor jo helyen vagy. Ha lenne Mo-n is a bankoknak ETF-re megtakaritasi szamlajuk (minden honapban levesznek x Ft-ot a normal bankszamladrol), akkor egyszeruen egy MSCI World index lenne a jo kiindulasi pont.
Ez gyors olvasatban megint tartalmaz egy jó adag csúsztatást, mert mi lenne ha anyámék megszületésemkor beraktak volna 1k -t a nevemre, most lenne 1 millióm? Nem, már rég kivettem volna (dohányzás, autó, stb ... írásaid). Az alapelv teljesen igaz, csak a levezetésben sok az ügynöki duma, amelynek a fele sem igaz, ezért az egész hiteltelen lesz miközben IGAZ! Próbáld visszafogni magad, lehet ez sokakat elriaszt, persze lehet még többeket meggyőz, ezt te tudod.
Nem is oly régen beszéltünk a fizetési meghagyásról, a kézbesítési vélelemről, lehet a BKV -nál is olvassák a blogot? index.hu/belfold/budapest/2015/05/08/elevult_potdijakat_akar_behajtani_a_bkv/ Na ezért szemétség, egy nem hatóság, 3-5 éves, esetleg kamu címre kiküld egy meghagyást, nem is tudsz róla és már járhatsz bíróságra.
@panasonic
Úgy, hogy éves hozamról beszélünk és én 4 éve vettem 24 ezer felett a MOL-t. Azóta kaptam összesen 1507 Ft osztalékot.
(15250+1507) / 24080 = 69,58%
Ez bő mínusz 30% összes hozam, az egy évre lebontva -7,6%, de mindezek mellett volt még átlagosan 2,4% infláció is ezen időszak alatt. 7,6+2,4=10% mínusz összesen.
Amúgy vettem 9600 Ft-ért is MOL-t 2009 februárban és 2014-2015 során 11-12000 Ft körül is. Persze van még közbenső évekből 20 körül és 15-ért vett részvényem is és nem vagyok elájulva az idén január végén 11150 Ft-ért vett MOL részvényeim pillanatnyi 134%-os évesített hozamától sem.
Te a legrosszabb esetet írtad. A legjobb lehetne még 134% plusznál is jobb. A gyakorlat ezzel szemben egy rendszeres megtakarításnál vegyes képet mutat. Van benne bukó és nagy nyerő is. A szumma nekem egyelőre 8,1% plusz, de ezzel a MOL az egyik legrosszabb részvényem.
@panasonic
MOL a 8,1%-al pillanatnyilag a rosszabbak közé tartozik. A magyar tőzsde alaposan alul teljesítő volt az elmúlt években. Ettől viszont még lehet hosszú távon jó döntés lesz. Nem tudom. Ellenben ha most jönne egy 20%-os világszintű bukó, akkor a 40% fölötti évesített hozammal álló német részvényeim miatt még mindig pluszban lennék összesítésben. A lényeg, hogy sem most, sem később nem adom el a nagy mínuszban és a nagy pluszban lévő részvényeimet sem. Súlyozott átlagot nézve meg elég jól állok. Jobban, mint azt mondjuk 20-30 éves távlatban várhatóan fogok.
Elég jól meg lehet szokni, hogy a befektetés egyik nap plusz 100eFt, másik nap mínusz 100eFt fölött teljesít. 🙂
Ja és mielőtt valaki kérdezi: Igen, az értékpapír számlával kapcsolatos költségeket is ráosztottam mindenre. Kamatadót nem, mert TBSZ számlán vannak a részvények.
Egy tévedést hadd tegyek helyre: az hogy egy követelés elévült, nem jelenti azt, hogy valaki nem tartozik.
Azt jelenti, hogy állami kényszerrel nem kényszeríthető ki a teljesítés.
Azt viszont hogy elévült, nyilván nem lehet hasraütésre megállapítani (hogy volt-e nyugvás vagy megszakadás); erre szolgál a bizonyítási eljárás, ráadásul ott is hivatkozni kell az elévülésre.
A BKK meg jól teszi ha behajtja, nem tudok azonosulni azokkal, akik lopnak, amíg én fizetek. Ha jár nekik az ingyen busz 8 percenként, akkor én kérek elnézést.