Most mindenki az otthoni energiatároló pályázaton pörög, egy-két nap alatt a pályázók száma kétszeresen meghaladta a rendelkezésre álló pályázati keretet. (A hírek szerint utólag emelik a támogatási keretet, de nem árulták még el, hogy mennyivel.)
Arra már kevesen tudnak válaszolni, hogy vajon mennyit lehet nyerni egy napelem mellé kötött 10 kWh-s akkumulátorral.
A probléma az, hogy az akkumulátor drága és az év jelentős részében nagyjából közel semmi vagy igen kevés haszna van. Télen annyit sem süt a nap, hogy a ház pillanatnyi fogyasztását kielégítse, így semmi nem marad, amit az akkumulátorba lehetne tölteni. Nyáron ezzel szemben pedig gyorsan teleszalad az akkumulátor (természetesen attól függően, hogy mekkora a rendszered, de még egy kisebb 5 kWp-os rendszer is a 3-4 szeresét termeli meg naponta a 10 kWh-s akkumulátor befogadóképességének) és a felesleges áramot 5 forintért töltheted fel a hálózatra. (S bónuszként a 10 kWh-t sem tudod 100%-ban kihasználni az akku védelme miatt. Valaki írt 20% le nem meríthető akkuvédelmet, így igazából csak 8 kWh az a 10.)
Este akár kilenc óráig is világos van, ha kicsit is energiatakarékos házban élsz, klímázni sem fogsz naplemente után, így alig valamit tudsz kiüríteni az akkumulátorból reggelre, szinte teli akkumulátorral fogod kezdeni a következő napot.
Tavasszal és ősszel jöhet jól az akkumulátor, akkor segít abban, hogy a hálózat helyett az akkumulátorból vételezd a korábban megtermelt áramot.
(Akkumulátor nélkül éves szinten a pillanatnyi termelés 20-30%-át használod fel átlagosan azonnal, másképp mondva a termelés 70-80%-át eladod öt forintért és visszaveszel ugyanannyit máskor 70 forintért (illetve egy részét még kedvezményes tarifával). Minél kisebb a rendszered, annál kevesebb a termelt energiád, de annál nagyobb a helybeni azonnali fogyasztásod aránya.)
A Facebook-on találtam egy számolást, úgy tűnik, hogy az ember komolyan kiszámolta a várható előnyét az akkumulátornak.
Egy 7.3 kWp teljesítményű rendszere van, 15 perces teljesítmény adatokkal dolgozott, az okos mérőóra és napelemes rendszer adataival.
Az akkumulátor szimuláció szerint (2025. teljes évre) egy 10 kWh akkukapacitás mellett kb. 36%-kal kevesebb energia vásárlásra lett volna szüksége a hálózatról, ez kb. 197 ezer Ft éves megtakarítást jelentett volna az ő esetében. (De ez nagyban függ attól, hogy neked milyen rendszered van és milyen fogyasztási szokásaid. Minél kisebb a fogyasztásod, annál kevesebb logikusan az elérhető hasznod is.)
Ha az akku kapacitás duplája lett volna (20kWh), akkor 42%-kal kevesebb lett volna az energia vételezés, megtakarítás kb. évi 228 ezer Ft. Dupla kapacitás, dupla árú akkumulátor, de csak kb. 31 ezer Ft további megtakarítás évente. Még nagyobb akkumulátor már elenyészően hozott volna bármennyivel is több megtakarítást. (Csinált egy kalkulátort is, nem tudom, hogyan működik, de van ott egy help menüpont.)
Ha saját zsebből kellene állni az akkumulátor teljes beszerzését és telepítését, akkor a távoli jövőbe veszne a megtérülés, ahogy olvasom az árajánlatokat, a legtöbbhöz még kevés is az állami kétmillió forint. Ha tudod igényelni a támogatást, akkor valószínűleg megéri telepíteni az akkumulátort a már meglévő rendszered mellé is. (Arról összevissza beszélnek, hogy vajon elveszíted-e a szaldót, ha most invertercsere mellett akkumulátort tetetsz a meglévő rendszered mellé.) Az akkumulátor élettartama véges, de azért egy modern, nem gagyi gyártótól származó LFP akkumulátor remélhetőleg még 15 év múlva is hozza az eredeti kapacitás nagyobb részét, szintén csak remélhetőleg komolyabb javítási költség nélkül.
Ha rendszeresen történik áramszünet, feszültségingadozás akkor nem a megtérülést kell figyelembe venni, hanem a komfort szintet (most azzal ne foglalkozzunk hogy van-e vállalkozás vagy HO). Szerintem nem éri meg az akku (teljes magántőkéből) csak ha jellemzően instabil a hálózat.
A légkondi kérdés igaz olyan külterületen ahol megfelelő az esti hőmérséklet (20 fok alatt) és nincs zaj és ablakot lehet nyitni. A gond a hulladékhő nem pedig a kinti meleg, márpedig mosás, főzés, porszívózás miatt pont 18 óra után jelentős mennyiségű, a bent keletkezett hőt kell kezelni. Ebben a 18-21 óra közti szakaszban egyébként is csúcsfogyasztás jellemző, és még a klíma is zakatolni fog, miközben 1 hónapot leszámítva nincs már ilyenkor jelentős termelése a napelemnek, ilyen csúcsot kezelhetnek ezek a tárolók.
Hulladékhő=havi villany+gáz fogyasztás.
Az akkus rendszer nem fogja megoldani az áramszünetet.
Olyankor le fog kapcsolni.
Szigetüzemű rendszerre kifejezetten nem lehet igénybe venni a támogatást, meg nyilván drágább és komplikáltabb is a kiépítése. Ezért ez egyszerűen nem érv emellett a pályázat mellett.
De, megoldja az áramszünet problémákat, hibrid rendszert szabad telepíteni már.
van olyan hibrid inverter ami tudja ezt... (típus függő, hogy hány fázison és milyen teljesítménnyel)
Teljesen megoldani nyilván nem tudja, de kétféle módon is kezeli.
A legtöbb inverternek van egy backup kimenete, amit ráteszel, az szünetmentes tápon lesz az aksiból. msec alatt vált, szgép se resetel. Ezt alaphelyzetben nem tudja napelemből etetni, mert annak le kell kapcsolnia áramszünetnél, de amíg az aksiban van delej, működik.
Viszont ismét szinte mindegyikhez lehet kapni 300-400 eFt-ért egy dobozt, ami áramszünet esetén teljesen leválasztja a házat a hálózatról, és újra engedélyezi a napelemeket. Ez gyakran lassabban vált (mp), de ez viszont minden fázison működik az eredeti fogyasztókkal, és a napelem is ráterhelhet, teljesen szigetüzemre váltasz.
Ezt a dobozt is árulják a pályázatos cégek, de ezt teljesen ki kell fizetni, mert a kiíráson felüli műszaki tartalomnak számít.
Nyilván így is ki lehet fogyni, ha többet fogyasztasz mint termelsz, de pár óráig megoldja.
Valoszinuleg nem az en fogyasztasom az atlagos, de egy panelben en 2500 Ft/ho korul fizetek az MVM-nek. Kb. a huto es a modem az, ami 7x24-ben megy.
valóban nem, de egyedül sztem teljesen reális. Nálunk 4-ünkre 5-7 ezer között mozog úgy, hogy főzőlap, sütő meg kb. minden is elektromos. Nyáron a klímák még erre rádobnak egy kicsit.
Sokan úgy adták be a pályázatukat, hogy még több évig éves szaldóban vannak. Ilyenkor az jut eszembe, hogy egyeseknek semmi nem elég...
Nekem pont egy ilyen névlegesen 9,6 KWh-s akksim (2x Pylontech 4,8 kWh) van egy 6,4 kWh-s rendszerhez 1 éve. Nos: 20% ala nem engedi a rendszer a töltöttséget csökkeni, mert csak igy él a 12 éves garancia. Tavaly 7120 kWh termelés mellett 1000 kWh-t hasznaltam fel az akksibol. Nem igaz, hogy télen semmit sem ér, nagyon is fontos, hiszen ha van napsütés akar nyari termelési szinten is tud pörögni rendszer. Dec 90 kWh-t, jan 126-ot hasznaltam fel akksibol ugy, hogy pl. a bojler akkor kapcsol be, mikor max. erön van a napsütés (mar ha van nap). Szoval nagyon is érezhetö az akksi haszna, Svajcban 2 éve kötelezöen telepitendö akksi az uj napelemes rendszerekhez. Ha jelzed szivesen elküldöm havi lebontasu adatbazisomat.
"Nem igaz, hogy télen semmit sem ér, nagyon is fontos, hiszen ha van napsütés akar nyari termelési szinten is tud pörögni rendszer. "
Ez hogy jött ki neked? Megnéztem a júniust, nekem 23 napon 25 kWh felett termelt, 5 további napon 20 kWh felett és csak 2 nap volt ez alatt a termelés. Ehhez képest decemberben volt 5 nap, ami elérte a 12 kWh-s termelést (ami a nyárinak fele), viszont 23 napon volt 4(!) kWh alatt a termelés. Tavaly januárban is csak 3 napon volt a nyári fele környékén a termelés. Havi szinten a decemberi termelés a júniusnak 14,5%-a.
Felmerült bennem a kérdés: te Magyarországon élsz? Ha nem, az magyarázná a téli napsütést...
Most felcseszik az égbe az akkumulátorok árát is?
Kieg: Az én adataim nem szimulaciok hanem valos, mért értékek. Valamint az akksi akkor is segit, télen-nyaron barmikor, ha töltve van, mikor több nagyfogyasztod egyszerre indul el (mondjuk a höszivattyu mar megy, majd bekapcsol a bojler, s a sütö is megy a konyhaban, stb.) és igy nem kell a rendszernek (vagy csak minimalisan) felvennie plusz aramot a halozatbol. Magyaran nyaron sem pang a beletett aram az akksiban és rendesen tud merülni. A tapasztalat legalabbis ezt mutatja. Mikor persze nincs otthon nyaron az ember akkor nem fogja szinte semmi se meriteni, de le lehet kapcsolni a töltö-invertert (Victron), bar én nem szoktam. Egyébként az akksi vezérlö-elektronikaja az akksi élettartama érdekében idönként be tud avatkozni, meriti a rendszert vagy ha kell a halozatbol tölti a szintet 20% fölé. Magyar viszonylatban az akksi kétségtelenül nem olcso, én atszamolva kb. 411.000 HUFért vettem
Mekkora akksit sikerült venned 411eFt-ért?
És akkor még hozzá kell tenni, hogy a 10 kWh-s akkumulátort nem tudod 100%-ban kihasználni, mert nem jó neki, ha teljesen feltöltöd és teljesen lemeríted.
Továbbá van töltési veszteség is, nyugodtan le lehet vonni ott is 10-20%-ot.
Valamint ha több fázisod van és nem ugyanannyit fogyasztasz egyszerre mindegyiken, akkor nem minden inverter tudja felhasználni aszimmetrikusan az összes többletet a töltésre.
Egy jobb inverter nyilván drágább is és biztos hogy nem ilyenekkel számolnak a csomagajánlatokban.
Sajnos több sebből vérzik a támogatás (nem néztem meg, gondolom uniós?)
Ha az lenne cél, hogy a akkutároló kapacitás növeljék, akkor az ipari megoldások sokkal jobban megérnék - egye előnye van ennek - decentralizálás.
Viszont az ajánlatokban olyan szintű túlárazás van, hogy elképesztő - akinek meglévő invertere van és nem tud min. 15kwh akkut kihozni a támogatásból, azt nettó lehúzzák. MVM a rendszer adatokból mindent előre tudott volna tervezni, látják hány rendszer van, mivel és mekkora inverterrel, látják, hogy ebből mennyi a meglévő hibrid inverter ami tudja kezelni az akkukat és lehetett volna eszközt pályázni - nem összeget - pl. az inverter teljesítményének dupláját akkuban. (azaz egy 5ös inverterhez 10es akku, 8ashoz 16 stb.) - Miért jó ez? Mert a hibrid inverterek elő vannak készítve, lényegében plug&play a rendszer. Tehát ha nagyon akarnák jól csinálni, tudnák...de nem
Egyébként van olyan kivitelező, ami nagylelkűen megvásárolná az 5 éves inverteremet 100 ezer forintért. Járulékos biznisz nekik.
folyt: nagyon kíváncsi leszek, hogy a pályázat végén ki merik-e majd írni, hogy mennyi akkukapacitást sikerült így elérni. A LFP akku pakkoknak a világpiaci ára kb. 2000EUR bruttó a 15kwh kapacitásra és akkor nagyon felül számoltam azaz ennyi pénzből (100milliárd) kb. 2000MW akku kapacitást lehetne vásárolni, de 1500at tuti. Én azt saccolom, hogy jó esetben jelen támogatásban a 350-400MW-ot talán el fogjuk érni.
Jó példa: Huawei. Gyári akkumulátor neten 2,2-2,5m Ft bruttó áron mozog a 15kW szett.
Legtöbb cég a 2,5m támogatási összegből az ajánlatukban jobb esetben 10kw-os szettet ír, ami kb. 1,8-1,9m Ft - azaz ráraknak 600-700e Ft hasznot (többet mert én a fogyasztói árakat nézem). És a sort még lehetne folytatni. Ismét arra jó a támogatás, hogy torzítja a piacot.
Arról meg ugye nem is beszélve, hogy akik most emiatt lecserélik a régi inverterüket, mi lesz a régi inverterekkel?
Az inverter cseréje is benne van a pályázatban, plusz munkadíj. Azzal már azért elég necces a 2.5 millió még akkor is, ha másfél millióért veszed az aksit.
40 ezer háztartás van tervezve 10kWh aksival, szóval pontosan lehet tudni, hogy 400MWh kapacitással terveznek, esetleg kicsivel több.
eleg furcsa a matekja ennek, mert van egy csomo fix koltseg, de osszessegeben valoszinu hatekonyabb lenne ha mondjuk 2x annyi 3-4kwh-s tarolot epitenenek be a rendszerbe.
az ilyen 1-2-3 orara beborul az ido jellegu dolgokat ugyanugy kisimitana tavasztol oszig + ugyanugy eleg lenne a legtobb haztartasnak ejjelre tavasztol oszig.
amiben kulonbseg lehet hogy a 10kwh sok helyen akar 1-2 borus nap teljes ellatasara is eleg lehet (ha hozzavesszuk, hogy valami minimal termeles akkor is van).
ami amugy rendszer szinten sokat lenditene, ha arra lenne osztonzo, hogy ugy tajoljak a napelemeket, hogy ne delben legyen a csucstermeles, hanem a reggel + este legyen minel jobban kitolva, de ezt eleg nehez jol formalizalni.
Valószínűleg sokkal olcsóbb lenne, ha az áramszolgáltató vásárolna néhány hatalmas tárolót, mintsem minden háztartásba új inverter, új akkumulátor, mindez állami pénzből.
Akkor nem kellene külföldre negatív áron eladni a túltermelést, mint most és a gázerőműveket sem kellene annyiszor beröffenteni.
Ugyanez a véleményem. Trafóházanként letenni 100-300 KW kapacitást (vagy amennyit a matek kiad) konténerben előszerelve. Sokkal ésszerűbb elköltése lenne ennek a pénznek. De akkor nem lehetne "felpörgetni" a lakossági napelemtelepítéssel foglalkozó cégeket, meg szavazatot vásárolni.
Amíg Kelvin-Wattban méred az energiát kiloWattóra helyett, addig nehéz komolyan venni a véleményed
Elég perverz, hogy ezzel az akcióval most 40-50 ezer(!) invertert akarnak kiszórni. A pénz jó része így nem is akkumulátorra megy. A használt, de még hibátlan invertereket meg majd a kivitelező "átveszi".
Én azt gondolom, hogy téves út a tárolás, nem tárolni kell, hanem elfogyasztani, ott van a vezérelt áram, minden fogyasztónak elérhetővé tenni. Az országban rengeteg helyen melegítik a vizet (bojler) "rendes" árammal, ezt ésszerűbben is meg lehetne oldani.
Továbbá, rengeteg fogyasztót képesek vagyunk beprogramozni, a mosógépet lehetne járatni 14 órakor is az este 18 óra helyett, ha tudatosak lennénk és persze ösztönözve lennének az emberek a pénztárcájukon keresztül, úgy hogy olyan órákra lenne szükség amelyek támogatják a különböző tarifákon való számlázást.
attól függ mit akarunk megoldani, ha a lakosság gondjait nem feltétle lenne olcsóbb.
Lakosságnak: trafókörzetenként kell telepíteni akkor akksikat, mert ott jelentkeznek a problémák. Trafókörzetenként kell egy ingatlant venni, ahová leteszi az akksikat, azt őriztetni kell, ugye nem csak a vezetéket lopják, az akksi jóval drágább...
Egyszerűbb, ha az ingatlantulajdonosoknak adnak egy pályázatot, hogy tessék mindenki oldja meg a tárolást, őrzést, karbantartást. A pályázat feltétele a 3 éves fenntartás. Ha közben tönkre megy, ellopják a tulajnak saját pénzen kell pótolni vagy a pályázati pénzt visszaadni...
Magasabb feszültségű hálózaton már igaz lehet amit írsz: nagyobb akksitelepek olcsóbbak kevesebb ingatlan kell hozzá, csak sok esetben a helyi pl túlfeszültség problémát csak részben orvosolja.
Nem trafóállomásonként kellene akkumulátor, az csak a lokális problémákra megoldás, hanem országos szinten.
Mivel Magyarország világelső méretéhez képest napenergiában, amikor süt a nap egész Európában, negatív áron adjuk el az áramot külföldre, hogy aztán egy órával később aranyáron vegyünk külföldről. Ha lenne tárolási kapacitás, rengeteget lehetne spórolni.
szerintem tárolni az energiát a keletkezési helyéhez minél közelebb annál jobb.
Pl.: ha az utcában a 400V-os hálózatba táplálják be, azt azon a szinten
ha a középfeszültségű hálózathoz csatlakozó naperőművek feleslegét akarjuk tárolni, akkor azon a szintű hálózaton célszerű elhelyezni egy tárolót.
A középfeszültségű hálózaton problémás eltárolni a kisfeszültségű hálózaton keletkezett energiát. Le kellene csökkenteni a feszültséget olyan szintre, hogy a HMKE-k hálózatán még 253V alatt maradjunk és a transzformátoron visszafelé menjen az energia. Ez meg majd ott probléma lesz, ahol nincs elég HMKE, ott meg leesik a feszültség... de nyilván minden megoldható... viszont a transzformátornál mindig van veszteség, a vezetékeken is.
A leginkább hatásos az inverterek oldalán még DC-> AC átalakítás előtt DC->DC konverzióval tárolni az energiát nagyfeszültségű akksiba.
"ugy tajoljak a napelemeket, hogy ne delben legyen a csucstermeles, hanem a reggel + este legyen minel jobban kitolva, de ezt eleg nehez jol formalizalni"
De szerintem jól, könnyen és gyorsan meg lehetne formalizálni. Mert hogy ezt nem a háztartások szintjén kellene megoldani, hanem a napelemparkok szintjén. Csak annyit kellene előírni, hogy köszönjük, elég volt a 8 GW-nyi déli irányba tájolt napelemből, mostantól tessenek majd függőleges, kelet-nyugati tájolású napelemeket telepíteni.
Ennél is egyszerűbb lenne a 15 perces árazás, a tulajdonosok maguk igyekeznének mindenféle trükkökkel kitolni a termelést a drágább időszakokba.
Tavaly vagy tavalyelőtt írtak egy kontinenseken átívelő (részben magyar) kutatásról: azt vizsgálták, hogy a napraforgó és hasonló, a napfény felé néző növények miért D-DK felé néznek (holott az északi féltekén "délről süt a Nap"). Azt találták, hogy az északi féltekén éves átlagban több napsütéses óra esik délelőttre mint délutánra, ennek megfelelően egy D-DK-i "tájolású" növény több napfényt hasznosít. Ez alapján nem tudom, hogy megérné-e bármilyen statikus (tehát nem forgó) napelemet (D-)DNY felé tájolni.
en ugy tudtam a napraforgo a napszaknak megfeleloen forgatja a fejet a nap iranyaba, ezert is ez a neve?!??
Magyarorszagon meg kapsz penzt a visszatermelt aramert?
Itt Hollandiaban mar fizetned kell azert, hogy a feleslegedet atvegyek.
A másik bizonytalan jövőbeli tényező, hogy mikor kapod meg a támogatást, utófinanszírozott projektről lévén szó.
Nagyon kevés tulajdonos vett (jóval drágább) hibrid invertert, hogy az majd egyszer tárolót is tudjon kezelni, így a többségnek most szükséges invertert cserélni a tárolóhoz.
A logikus az lenne, hogy emiatt ne essen ki a felhasználó a szaldóból, hiszen az sokkal jobb feltételeket kínál. Annyival jobbat, hogy amíg az tart, én be sem kapcsolnám a tárolót, hogy addig se öregedjen a töltéssel-kisütéssel.
Az elektromos vízmelegítő is kiváló tároló funkcióval bír, ha teszel mellé egy vezérelt dugaljat. Egy négytagú család esetén napi 6-10kWh energiát felvesz, amit el is használtok este.
"Nagyon kevés tulajdonos vett (jóval drágább) hibrid invertert, hogy az majd egyszer tárolót is tudjon kezelni, így a többségnek most szükséges invertert cserélni a tárolóhoz." mert előre gondolkodni luxus? 🙂 Mert mit gondoltak mi lesz a szaldó lejárása után? Kivitelezők ráhúzták a sok olcsó rendszert az emberekre, főleg a pályázatok alatt... és utána megint állami/adózói pénzből mentjük meg a hülyeséget.
Maradjunk annyiban, hogy szó sem volt a szaldó eltörléséről ezelőtt két-három évig.
Aztán megjelent derült égből villáscsapásként egy tiktok videó(!!!!!!!!!), ahol kedélyesen bejelentették, hogy megszüntetik a szaldót gyakorlatilag azonnal.
Nem csak nem lehet újonnan szaldóval belépni, mert ezt tudtuk, uniós előírás volt, hanem hogy mindenkit, aki már telepített ilyen rendszert, átraknak "havi elszámolásba". Azt is, aki két éve azért ölt bele akár 5-6 millió forintot a saját zsebéből, mert úgy számolt, hogy szaldóval megéri a beruházás, egyébként soha nem térül meg.
Erre lett nagy forradalom, amitől a fidesz retteg, ezért módosították tíz évre a szaldóban eltölthető időt. És még ennek is örülni kellett, mert eredetileg teljesen eltörölték volna azonnal.
Az átvételi árat is egyszer csak levitték 15 forintról 5 forintra, hogy inkább Mészáros Lőrincnél maradjon a nagyobb profit és legyen miből finanszírozni a rezsivédelemnek csúfolt politikai szavazatvásárlást. A napelemesek zsebében találták meg erre az egyik forrást, a szaldó eltörlésével és az átvételi ár leharmadolásával.
Erről sem volt előtte szó, pedig nagyon nem mindegy, hogy mennyiért veszik át az áramot, ha nincs szaldó.
S szintén hungarikum, hogy ha két fázis a hálózatra termel, azért kapsz 5 forintot, ha egy fázison te fogyasztasz többet, mint amennyi azon van, akkor ugyanabban az időben akár 70 forintot is fizetsz a plusz áramért. Vagyis hiába termelsz sokkal többet, mint fogyasztasz, csúnyán megvágnak még ezzel is.
Normális országban 15 perces elszámolás van szaldó nélkül is, nem pedig fázisonkénti azonnali elszámolás, amivel megint a napelemes jár rosszul. (Ha jól tudom, uniós előírás lenne a 15 perces elszámolás, de Magyarország csak azért sem úgy csinálja.)
Szóval ha nem aszimmetrikus invertert telepítettél ezelőtt 10-15 évvel, ami akkoriban ritka volt, mint a fehér holló (ha egyáltalán volt itthon), megint csak megszivattak.
Szóval nem, nem előre gondolkodtál, ha 2020-2021-ben már akkumulátoros rendszert terveztél, hanem minimum látnod kellett a jövőt látomásban.
A 2010-es években telepítőknek miért kellett volna gondolni a szaldó "lejárására", ha azt a kormány csak 2022 októberében jelentette be...?
"A logikus az lenne, hogy emiatt ne essen ki a felhasználó a szaldóból"
Tul sokat varsz a fidesztol kormanyon.
Amíg szaldós vagy, addig 36 illetve 70 Ft/kWh áron számítják be a betáplálásod, azt követően kapsz 5Ft-ot a feleslegért.
Te kilépnél ezért a támogatásért évekkel korábban a szaldóból?
Pontosan. A használati meleg víz (HMV) méltatlanúl elfelejtett, mint mini energia tároló. Pedig azt is lehet tölteni napelemmel és elég hozzá egy olcsó (nem szinuszos) inverter is és a melegvíztároló se drága.
Mi a jó abban, hogy árammal előre feleslegesen felfűtöd a vizet, aztán újra és újra melegíted, amíg el nem használod?
Gázbojlerben akkor és annyit melegítesz, amennyi éppen kell. Mivel gázból is csinálnak áramot, általában 1 kW energia háromszor annyiba kerül áramból, mint gázból. S nem is kell feleslegesen egész nap melegen tartani a vizet, hátha kell reggel meg este.
Nem kötekszem, tényleg nem értem, mi az értelme a villanybojlernek, ha egyébként van gáz is, sőt gyakran gázkazán is a fűtés miatt.
A válasz igen egyszerű, ha már Kiszámoló a blog címe: a gázért fizetsz 105 ft-ot m3-enként a feleselges villamosenergiáért meg kapsz 5 forintot kWh-ként.
De az én példámmal gyorsan levezetem: a nyári gázfogyasztásom a 200 litykós indirekt tárolóval napi 0.8-1.1 m3, ez 84-115,5 ft, közben évente elajándékozok kb. ~4400-4600 kWh villamosáramot 5 forintért főleg a nyári termelésből tudjuk kinek. Mi lenne ha ebből amennyit csak lehet inkább vízmelegítésre használnék...? (Mert másra nincs mire használjam.)
Őszintén szólva szívesen eladnám a szomszédnak is vagy egy részét adományként felajánlanám a helyi művháznak, óvodának vagy akárminek, de ilyen opciók nincsenek. Lehetne sokáig boncolgatni a részleteket, de a végén úgyis arra jutnánk, hogy a műszaki képességnek is vannak határai meg a pénzügyi képességnek is.
Péter, nem az volt a kérdésem, hogy ha egyébként is van napelemed, érdemes-e vizet melegíteni a felesleges áramból.
Én azokat nem értem, ahol NINCS napelem, ellenben van gáz is, meg kazán is, mégis árammal csinálnak melegvizet.
Azok miért teszik?
Tényleg érdekel a válasz már régóta, nem kötözködni akarok. Egyszerűen nem értem, miért jó az vagy miért jobb, mint a gázbojler.
Mert vezérelt áramrol az sem drága és ha kinyitod a csapot, egyből jön a melegvíz
Hasonló számítást csináltam én is még vagy 2 éve. 2021.02.01 - 2023.09.12 időszakra, valós adatok alapján (15 perces fogyasztási és termelési adatok alapján). Egy 10KW -os akkupakkal számoltam amit 1.5 - 8 KW között használok, 97% -os hatásfokkal...
Az 5KWp -s rendszeremen az önfogyaztásom ezen időszak alatt 29,2% volt. Az akku ehez adna további 28,5% -ot. Az éves "hozam" 181.000 HUF (38 as vételi és 5 HUF -os eladási árral. A 70 forintos kategóriát már nem építettem bele), ugyanez német árakkal cca 565.000 HUF lenne. A megtérülés csak állami támogatással megérős a jelenlegi energiaárakon. Nem is vágtam bele önerőből. Most hogy jön az "ingyenpénz" persze megpróbálom.
Ami még torzít rajta az a fázisonkénti elszámolás ami magyar sajátosság. Na ehez nem volt már adatom. (az egyik fázison lehet hogy betermelsz, a másikon meg veszel. Mindkettőn 1-1KW -ot. Ez tőlünk nyugatra 0, itt 33 Ft
Ilyen negyedórás fogyasztási adatokat honnan lehet szerezni?
Illetve a támogatás korlátozza a beépíthető inverter méretét is. 6KW -n fázisonként 2000W ot lehet. Az cirka 8A. Ez backupnak kevés. Tehát teljes házadat nem tudod rákötni, csak ha át tudod variálni a fogyasztóidat úgy, hogy a backup hálózatod különálló legyen 8A -re biztosítva. Vagy kapsz 3 konnektort (fázisonként egyet) és azzal bohóckodhatsz áramszünet esetén.
Valószínű ezt a pillanatnyi csúcsok kiegyensúlyozására találta ki inkább a szolgáltató - saját magának, ezért is támogatják. Neked soha nem fogja megérni ilyen fix szocialista áramárak mellett. Lehetne szabad árampiac és akkor lenne bőven aki beruházna ilyenbe piaci alapon. De abban az országban ahol a lakosság fele nem tud egy olyan nyomtatványt kitölteni amin a legbonyolultabb az anyja neve... Inkább mindent vezérelnek államilag.
Nekem durván három év alatt térül meg, ha csak a villanyt nézem, 2 éve van sziget üzemű rendszerem. Mindent mérek, a készülékek fogyasztását is. Ha beleszámolom a fűtést, viz szivattyúzásból származó plusszokat (zöldség gyümölcs plusz termés) fél év a megtérülés.
Megkérdezhetem milyen rendszered van és mennyibe került? Télen is simán működik elektromos fűtéssel?
Kérj meg egy AI-t, hogy számolja ki a belső megtérülési rátáját a napelemes beruházásnak különféle feltételek mellett: állami támogatással/anélkül, új/csak bővítés, alacsony/közepes/magas kihasználtsággal stb.
Így már jól össze lehet hasonlítani más befektetésekkel.
Utána add be neki azt is, hogy bitcoin bányászatra is akarod használni a megtermelt áramot. Úgy a kihasználtság már maximális lesz, mert ha okosan van üzemeltetve a bányászgép, akkor az invertertől kapja a jelet, hogy mikor nyomhatja padlógázzal, mikor nem. Arra hívd fel a figyelmét, hogy a drágább, 70 Ft-os áramot soha nem használhatja (mert úgy biztosan veszteséges a bányászat), csak a kedvezményes 36 Ft-osat (az éves limitig) vagy a napelemes ingyeneset.
Persze, a kazah erőművek melletti bányászfarmokkal fogsz versenyezni azvotthoni gépeiddel Magyarországon hogy ki talál előbb hash-t.
Szerintem csak annak éri meg aki közel a szaldó kilépésből.Mielőtt nem volt napelemem a napi fogyasztásom ~ 14KWh volt fele normál fele villanybojler( éjszakai) erre számoltam kis villanyautót ~ 3000KWh évente így egy 6Kw rendszer lett feltéve 3 szezon ~ 8500KWh évente. A napi termelés 1/3-a nem éri el a 14KWh-t tehát itt akkupakkra nem igazán van lehetőség. A többinél meg nincs értelme sokkal többet termel minden nap nincs mit átvinni. Igen a hálózat kiegyensúlyozása... ez a szolgáltató feladata. De arra sem képes hogy a hálózat terhelési asszimetriát megszüntesse (1 éve élő probléma...). Műszakilag egyszerűbb megoldás, kézbentarthatóbb a "TRAFÓKÖRZETI AKKU". Ezt meg lehet tenni kisfeszültségen (230/400VAC) vagy középfeszültségen (10-20kVAC-n). Jobbak statisztikai eloszlások. És arról nem beszélek hogy valamit akkor kell cserélni ha elromlik és akkor a műszakilag legújabb.
Folyt
Csak néhány dolog amiért 3,5 éve madárnak néztek: hibrid üzem (nincs betáp de a lakást ellátja) villanyautóhoz csatlakozás stb.akkupakkhoz csatlakozás. De végül az lett feltéve amit kapni lehetett.. Akku: milyen akku menedzsment van ? töltési és kisütési teljesítmény szabályozás ez illeszthető a fogyasztási szokáshoz? Sokkal többet lehetne elérni az automatikusan vezérelt fogyasztással és ezen nem azt értem hogy telefonnal megnézem napközben és kapcsolgatom..A jelenlegi okosotthonnak mondottak szerintem max távvezérelt otthonnak mondanám. Egy jó kezeményezést látok keresstek rá okosvillanyóra ..
Nekünk 15MWh/év az éves fogyasztás, sikerült a napelemet pont ugyanekkorára méretezni. Nincs akksi, a villanyóra 10MWh mér, ezt nem számlázzák ki a szaldó miatt egyelőre. Tehát a harmadát egyből felhasználjuk (kocsit igyekszünk napsütésben tölteni). Megnéztem a havi bontású termelési-fogyasztási diagramokat egymás mellett. Ha felteszem, hogy az akksi tökéletesen újrahasznosítja a túltermelést a hónapon belül, akkor is az eméleti maximum, hogy a fogyasztásom felét tudom házon belül megoldani. Tehát 2.5MWh/év hasznot remélhetek max az akksitól, jelenlegi áron 175e Ft. Egy kétmilliós aksi sose térül meg.
A 15MWh kb egyenlően oszlik el a következő 6 kategória között: Kocsi, Fűtés, HMV, világítás, mosás-főzés-szórakoztatás, alapfogyasztás. Alapfogyasztás a szellőztető, hűtő, és a 100 kütyü, ami csak várja a jelet: riasztó, termosztátok, redőnyök, okosizzók, tv, monitor, wifi, öntöző, stb.
Nálunk az van, hogy ha nem lenne támogatás, és saját erőből kellene napelemezni, akkor a mi felhasználási szokásaink alapján sosem térülne meg amennyit kifizetnék egy komplett rendszerért. Már felkerestem egy pár céget, ahol van pályázati összeg + 0 forintért komplett rendszer (napelem + inverter + tároló), az olyan gagyi, hogy nem ajánlják. Most lehet számolgatni, hogy mennyi pénzt érdemes ráfizetni, hogy legyen egyáltalán egy minimál működő rendszer.
Szerintem mindenki a saját körülményeit figyelembe véve okoskodjon, a cikk címében szereplő kérdésre a válasz: kinek mikor vagy sosem.
A 2.5 miskás támogatásba beleférő inverter és akksi az indítás pillanatában azonnal megtérül nekem, mert egy forintomba sem került, itt egyszerű a válasz.
Ha 5-10 év múlva lefekszik, akkor volt egy ingyen ebéd és lehet gondolkodni mi lesz utána.
Ha saját zsebből megy a story, akkor meg az akksi nélküli rendszer sem éri meg az alacsony fogyasztásúaknak a jelenlegi árak mellett.
Az akksira visszatérve, nyáron miért nem ér semmit? A nyári fogyasztásom éjszaka kb. 2.5-4 kWh között van: hűtő, fagyasztó, mosogatógép, mosógép, szárítógép, szauna, stb. Egy 10-es akksi ezeket bőven le tudja nyáron nullázni, másnap meg újra indul a mandula.
A jelenlegi akksi nélküli rendszerem a teljes termelése ~25%-ával tudja a teljes fogyasztásom ~45%-át fedezni, a többi 75% megy 5 forintért tudjuk hova, a hiányzó 55%-ot meg megveszem 37 forintért tudjuk kitől. Szóval minden nap amikor majd max-ra dobja a napocska nap végére az akksimat már tudom, hogy másnapig jók vagyunk. Ez télen is így van csak sajna sokkal kevesebb alkalommal. 🙁
Persze a pályázatban szereplő műszaki tartalom nem nagy segítség azoknak, akiknek éppen éjszaka jut eszükbe a garázsba beröffenteni a CNC megmunkáló központjukat úgy 8-10 órára vagy a három Teknőjüket rádobni a töltőre, de nem is ez a célja.
"ha kicsit is energiatakarékos házban élsz, klímázni sem fogsz naplemente után, így alig valamit tudsz kiüríteni az akkumulátorból reggelre, szinte teli akkumulátorral fogod kezdeni a következő napot."
Nálunk az önkormányzat az ő végtelen bölcsességében nem engedi a manzárdablakot, a sima tetőablakon meg be tud esni az eső, nem nagyon lehet nyitva hagyni éjszakára, mert mi van, ha jön egy vihar. De egyébként is sajnos túl nagy zaj tud lenni (gyorsulási versenyzők, bulik, Sziget fesztivál, stb), úgyhogy megy éjszaka is a légkondi. Annyira fel tud forrósodni a tető, hogy hiába a hőszigetelés, nem lehet kibírni éjszaka. Egyébként 2024-ben 18 nap volt, hogy éjszaka is 20+ fok volt kint (Budapesten, házak között valószínűleg több), ilyenkor a szellőztetés sem tud elég hideget csinálni.
Tetőtér más, főleg ha zaj van.
a "rendszerhasználati díj"-at fogom megspórolni vele, nekem ez már bőven elég,hogy nem megy a NER zsebébe (20kWh akkut telepítek)
A pályázatban cserélhető az inverter is, és egy aszimmetrikus lehet többet is segít a magyar elszámolásban, mint az akku.
Sokat szórakoztam azzal, hogy két fázison legyenek a stabil fogyasztók, a 3. meg közel üres, de rajta vannak a rövid időre de sokat fogyasztó gépek, plusz az autótöltés. Egy lámpás visszajelző segít, hogy most épp "szabad-e" ez a fázis. Így a helyben felhasználás 50-60% körül van egy szimmetrikus inverterrel is. Igazából ehhez az a lényeg, hogy ne legyen túlméretezett rendszered, a cél kvóta alatt maradni.
Aszimmetrikussal ez még jobb lesz, de az se tudja egy fázison leadni a teljes termelést, legfeljebb a másik kettőből tud "lopni". Sajnos elég idióta dolog, hogy sok gép fogyaszt rövid időre 2000W körül (mosó, szárító, mosogató, sütő ...). El kéne terjednie az olyan működési módoknak, amelyek kevesebb árammal, de lassabban teljesítik a funkcióikat.