Az egyik ügyfélnek ajánlottam egy kötvényalap ETF-et, ami számára megfelelő volt a kockázat és egyéb szempontokból.
Szomorúan írta, hogy megnézte az alap grafikonját és nagyon nem nyerte el a tetszését a hozam, hiszen az elmúlt évben is mínuszos volt.
Ezt a hibát nagyon sokan elkövetik. Befektetési alapból, akár hagyományos alap, akár ETF két fajta létezik: amelyik az elért kamatokat vagy osztalékokat visszaforgatja az alapba, ezáltal növelve az alap értékét és a másik gyakoribb, amikor minden osztalékot és kamatot kifizetnek a számládra akár negyedévente.
A szóban forgó kötvényalap is "Semi-Annual Distribution", vagyis évente kétszer kifizeti a kapott kamatokat. A visszaforgató alapokat accumulating szóval jelölik, ezt az "Income treatment" vagy "Distribution policy" sorban találod meg az alap leírásában.
Mivel ez az alap kifizet minden kamatot, ezért az árfolyam-grafikonja látszólag veszteséget mutat, miközben megnézve az elmúlt év teljesítményét, 5% körüli hozamot termelt a befektetőknek euróban. Azt is láthatjuk, hogy a kifizetések valószínűleg augusztusban és februárban történtek.
Ugyanez a helyzet a részvényeknél is, nemcsak a befektetési alapok, de a legtöbb tőzsdeindex sem törődik a kifizetett osztalékokkal. Így ha csak az árfolyam-grafikont nézzük, évi 2-2,5%-kal kisebb hozamot látunk, mert nem vesszük figyelembe a megkapott osztalékokat.
Az egyik legismertebb amerikai tőzsdeindex, a S&P 500 sem számol az osztalék hatásával. Ha kíváncsi vagy az osztalékkal növelt hozamára, kattints ide.
Szóval mostantól ha alapok teljesítményét grafikonon nézed, győződj meg arról, hogy minden kamatot és osztalékot is figyelembe veszel-e, mert az teljesen megváltoztatja az alap valódi teljesítményét.
A logikus az lenne, ha lenne olyan oldal, ahol meg lehetne nézni az alapok teljesítményét úgy, hogy az osztalékot is beleszámolnák. Biztos van ilyen is, nem?
@reader finance.yahoo.com/ oldalon le tudod tölteni az osztalékkal kiegészített hozamokat. + általában az alapok oldalán található olyan grafikon, hogy mi lenne, ha 10 000 USD-t az alapba fektetnél és újra befektetnéd az osztalékot.
Sziasztok,
tudna valaki abban segíteni, hogy egy EUR-ban, vagy USD-ban jegyzett, külföldi székhelyű (USA, EU) ETF után - amely osztalékot fizet ill. azt visszaforgatja hogy történik a magyarországi adózás(módja, adókulcs stb.)?
köszi!
@reader
Én a justetf.com-on szoktam használni, ott pedig azt írják, hogy: Performance (incl. dividend)
@dondodo Kicsit komplikalt a dolog. Az en esetemben nemet bankomnal vezetett befektetesi szamlan levo ETF utan a bank automatikusan levonja az osszes adot es befizeti azt a nemet APEH-nak, mivel a szekhelye Nemetorszagban van, az ETF viszont luxemburgi, EUR-ban vezetve, en szemely szerint is nemet adorezidens vagyok. ez az egyszerubb, valtozat, ha a bank intez mindent.
Lehet azonban mas EUs orszagban szekhellyel rendelkezo, Mo-n csak fiokteleppel jelenlevo szolgaltatonal is bef. szamla. Ebben az esetben nem fizeti meg az adot a penzugyi szolgaltato, hanem azt teljes egeszeben az SZJA bevallasban kell megtennie az embernek. Az adozas modjarol a KBC magyarorszagi oldalan van egy reszletes osszefoglalo, erdemes azt olvasgatni.
köszi
@stanlee de persze ha @dondodo magyar adórezidens, akkor nem választhatja, hogy intézze az egészet a kinti bankja, mert pl. a német bank csak a német adóhivatalnak fizet direktben.
Tehát ha magyarként külföldi szolgáltató vezeti a befektetési számládat (vagy akár a sima folyószámládat), akkor ott jelezned kell, hogy magyar adórezidens vagy. A jövedelmedet külön kell bevallanod (év végén az Szja bevallásban), és megfizetned a 16% szja-t és a 6% EHO-t. Azt jó tudni, hogy a külföldi bankod azért adatot szolgáltat a magyar NAV-nak, szóval az önbevallásnak azért van némi kontrollja.
@stanlee Köszönöm a KBC-s összefoglalót.
Az osztalék után fizetendő EHO külön érdekes. Persze ez csak akkor játszik ha nem TBSZ-en tartjuk az ETF-et.
Valamint az is érdekes, hogy ha mondjuk USA beli ETF-et vásárolok, akkor ha jól tudom a kettős adóztatással is számolni kell. Az USA-beli adóval TBSZ esetében is számolni kell?
@dondodo : Hasonló kérdés bennem is felmerült a TBSZ-en tartott ETF-ek kapcsán. Ott vajon hogyan működik a dolog? A papírt tartós befektetési számlára veszem, hogy ne kelljen a hozama után adózni, és az egészet nem is piszkálom 5 évig, viszont az ETF küldözgeti az osztalékokat ezalatt is. Én abból sem szeretnék adózni. A TBSZ ezt is kezeli? (Lehet, hogy láma a felvetés...)
@geza Azert irtam, hogy tobbfele modja is van a bevallasnak, mivel lehet, hogy a bank alapbol levonja es utalja az adot (lehet magyar banknak is olyan szamlaja, amirol automatikusan vonja az adokat es fizeti azt a NAV-nak), de ha jol emlekszem, akkor az ERSTE kivetelevel a legtobb altalam ismert Mo-n ETF ertekesitessel foglalkozo penzugyi szolgaltato csak fioktelep, szoval a vasarlonak maganak kell az adot bevallania es megfizetnie a NAV fele.
KBC oldalon elég részletes és jó a leírás a részvény és osztalék adózásról. Véleményem szerint a külföldi részvény után fizetett osztalékkal és annak adójával csak a baj és a macera van. Erste Broker pl. még külön díjat is számít fel, ha külföldi osztalékod van. Amerikai részvény után fizetett osztalékból vonnak egyből adót és EHO-t, nem hiszem, hogy foglalkoznak azzal, hogy TBSZ vagy NYESZ számlán van a részvényed. KBC is írja, hogy a külföldi adóhatóságtól való visszaigénylés kb. szélmalomharc, nem érdemes foglalkozni vele, hacsaknem olyan nagy összegű az osztalék. Én is most akarok ETF-t venni, de csak az osztalékot visszaforgató (accumulate) papírok között keresgélek.
Ezzel még nem sikerült zöld ágra vergődnöm 🙁
Hol találom meg azokat az ETF oldalakat amelyek tartalmazzák a "visszaforgatást"? REndgeteg oldalt végignéztem, de sehol sem találok erre utalást...
(pl. néhány ETF aminek az adatlapján nem találok erre utalást: IBB, BRK.B, EPI)
Köszönöm, ha valaki küld linkeket!
@talios Szia! Ha nemet nyelvu osszehasonlito oldalakat hasznalsz, akkor a visszaforgato ETF-ek eseten az Art (tipus) thesaurierend kell, hogy legyen. onvista.de-t hasznald, eleg jo.
@talios Hali! justetf.com egy nagyon jó kis oldal. Lehet szűrni sok tulajdonságára az eft-nek. Például a distribution policy-ra is. Azonban jobbára csak europai tőzsdéken kereskedett eft-k közül keres, azért ott is van sok.
Hali! Arról van valami írás , hogy hogyan tudok befektetni valamibe és ,hogy hol? PL: befektetek xy-ba 100 ft-t és kb 2 év múlva kiveszem és ha minden jól megy fizet osztalékot is meg ilyesmi! Kezdőként kérek segítséget!!!!! Köszönöm előre is!! 🙂
@the-rock
Nem egészen értem mit szeretnél. Vannak itt a Kiszámolón is írások a befektetésekről, ott a kereső, használni kell.:)
Osztalékot osztalékfizető részvények, alapok, ETF-ek, stb. fizetnek. Ennek szintén utána lehet járni.
Hogy 2 évre részvénypiacban kell-e gondolkoznod, főleg kezdőként: szinte biztosan nem. Vegyél PMÁK-ot, és kész. Közben olvass, tanulj, kísérletezz.
Üdv!
Tud valaki segíteni, hol érhetőek el itthon nem amerikai kibocsátású, SP500-at, vagy MSCI ACWI-t követő, visszaforgató ETF-ek? Amit én találtam, azok mind osztalékfizetők.
Köszi!
@remek
Na erre én is kíváncsi lennék.