Gyakran emberek felháborodottan megkérdezik, hogy erről most miért kellett írni?

Az ingyenes múzeumlátogatási lehetőségről, hogy megszűnik a Tesco mobil, hogyan spórolj a mobilszámládon, hogy külföldön az Iphone-od SMS-eket küldözget minden kártyacserénél és ezer másik témánál mindig van valaki, aki fanyalog, hogy erről most miért kellett írni.

Szeretnék egy dolgot tisztázni.

Ez pedig az, hogy nem minden cikk csak neked íródik. Az emberek azt kérik számon, miért van olyan cikk a blogon, ami nem neki szól. Őt az nem érdekli, akkor meg minek írni róla.

Az egyik azért gyaláz, hogy itt minden cikk csak a gazdagoknak szól, mert én azokból élek, ezért eladtam magam nekik és csak nekik írok.

A másik azon fanyalog, hogy miért kell már olyanról írni, hogyan csökkentsd a telefonszámládat. Venni kell egy korlátlan csomagot és kész, aki meg csóró, az haljon meg.

Az egyiket a kisemberek befektetési lehetősége érdekli, a másik 50 millióval szeretne valamit csinálni, a harmadikat meg nem érdeklik a befektetések, ő csak pénzügyi életvezetési tanácsokat szeretne olvasni, minden más cikk hidegen hagyja.

Az egyik a pénzügyek alapjairól szeretne olvasni, a másik csak haladó anyagot akar látni.

Az egyik nem szereti a számokat tartalmazó cikkeket, a másik sokkal több konkrétumot és adatot szeretne minden cikkbe, mert ő úgy szereti és minden leírt adathoz hiányolja a linket, hogy honnan van.

A harmadik azon fanyalog, hogy miért kell írni arról, hogy az iphone külföldön SMS-eket küld a tudtod nélkül, amikor neki se iphone-ja és külföldön sem szokott nyaralni. Lehet, hogy neked nincs, de ha az olvasók ötödének van és annak fele jár külföldre nyaralni, már megérte írni róla. Ha téged nem érdekel, ezt a cikket egyszerűen átugrod. Nem nehéz szerintem, egyszerűbb mint a hozzászólásokban fanyalogni.

Ezért érdemes feldolgoznod, hogy bizony itt sem minden cikk neked íródik.

Az indexen vagy a portfólión hány cikket olvasol el? A megjelent cikkek tizedét? Ott nem zavar, hogy nem minden cikk rólad és neked szól?

A tévében mennyi műsort nézel meg?

Ez ennyire egyszerű.

Igyekszem írni mindenről, hol befektetésről, hol életvezetésről, hol pénzügyi termékekről, hol érdekes dolgokról, ami szerintem másokat is érdekelhet. De nem lehet mindig csak egy dologról írni.

Van aki azt mondja, hogy inkább legyen hetente egy cikk, mint régen, de az neki szóljon. Olvasd el hetente azt az egy cikket, ami neked szól és kész, máris ugyanott vagy. Ha csak kéthetente találsz ilyen cikket, akkor kéthetente olvasd el azt az egy cikket.

Soha nem akartam a te ízlésednek megfelelni és soha nem akartam csak neked írni.

Eddig is arról írtam,

- amit én érdekesnek és másoknak is hasznosnak tartottam, legyen az egy akció, egy lehetőség, vagy bármi más. Lehet, hogy téged nem érdekel és nem érint, de ez a te dolgod.

- Amiről látom, vagy úgy gondolom, hogy az olvasókat érdekli, még akkor is, ha az éppen nem te vagy. Ha csak az olvasók 5%-át érinti, hogy megszűnik a Tesco mobil, akkor is írok róla, mert nekik fontos információ. Te meg szó nélkül átlendülsz a cikken, főleg, hogy a címéből is látod, hogy biztos nem neked szól.

Én soha nem határoztam el, hogy ez a blog csak egy dologról fog szólni, ezért ne is kérdd rajtam ezt számon. Soha nem akartam, hogy csak a gazdagoknak, vagy a szegényeknek szóljon, soha nem akartam csak pénzügyi termékekről vagy személyes pénzügyekről írni.

Minden olyanról írok, amit én érdekesnek tartok és a blog szélesen meghatározott témájába belefér, ami a pénz, pénzügy, pénzügyi termékek, tudatos életvezetés és ezekhez közel álló témák.

Hidd el nekem, egyetlen téma sincs a világon, ami az emberek akárcsak negyedét is érdekelné.

Valaki kérdezte, miért nem írok inkább például arról, hogy hogyan lehet adakozni külföldre. Szerinted az hány embert érdekel? 1%-át az embereknek és akkor nagyon sokat mondtam? Vagy hogy jobban megéri-e a Shell benzin, mint az auchanos? Hidd el, rengetegen fikáznák azt a témaválasztást is és rengeteg okostojás megjelenne ott is, aki ezt jobban tudja.

Egyébként meg pont azok lettek a legolvasottabb cikkek, amikre a legtöbben nyavalyogtak, hogy erről miért kellett írni.

A másik ilyen örök téma, hogy itt politizálás folyik.

Éppen ma írta valaki, hogy fel van háborodva, hogy minden cikkből süt a politika.

Erre csak azt tudom mondani, hogy mi van? Ez olyan ostobaság, amire még válaszolni is kár, de azért most mégis megteszem.

Van, amikor elmondom a véleményem a gazdasági döntésekről és van, hogy nem pozitív a véleményem. (Ilyen cikk születik évente talán négy. Eddig is így volt, ezután is így lesz.)

Ezt a beteg magyar társadalomban úgy fordítják le, hogy itt politizálás folyik. Nem barátom, minden adókérdés és gazdaságpolitikai döntés a te zsebedre megy, akár tetszik, akár nem és erről lehet véleményt írni, sőt kell is.

Politizálás az, hogy hogyan lett egy iskolázatlan gázszerelő az ország egyik leggazdagabb embere, hogy az állami beruházások 80%-ában miért meghívásos alapon egy jelentkezőből választják ki a nyertest, hogy az összes politikusnak még a messziről látszó vagyona is sokkal több, mint amennyi pénze hivatalosan lehetne és hogy lebontották a demokratikus intézményeket, az Alkotmánybíróságban is csak párthű katonák vannak, hogy Rogán úr összes szomszédja számolatlanul nyeri a pályázatokat.

Ilyet mikor olvastál a blogon?

Ez politizálás lenne. Az, hogy Magyarországon magasak az adók, ami megfojtja a gazdaságot és ezért 25 éve csak folyamatosan csúszik lefelé az ország, az nem politika. Az, hogy az összes gazdasági döntés egyik napról a másikra, teljes fejetlenségben, minden középtávú terv nélkül születik, az sem politikai kérdés.

Hanem még egyszer, a te húsodba is vágó gazdasági kérdés. S ezért lehet és kell is róla írni. Nem sokszor, de nem is írok ilyen témáról sokszor.

(Csak nehogy agyvérzést kapj: még az oktatás állapota sem politikai kérdés, hanem nagyon fontos pénzügyi kérdés, lesz-e elég jól képzett szakember 20 év múlva, aki majd megtermeli a te nyugdíjadat. Vagy analfabéta félművelteket képzünk, akiket a XIX. század elvárásaira készítünk fel. De ne aggódj, nem írtam ilyen cikket és nem is szándékozok. Csak kérlek vedd már le az ostoba politikai szemellenzőt és ne hívd politizálásnak azt, ami nem az. Egyébként már azt sem értem, hogy a saját blogomon miért ne fejthetném ki a saját politikai véleményemet, de megnyugtatlak: eddig se tettem, ezután sem fogom megtenni.)

Na, röviden csak ennyit akartam mondani. Ha nem tetszik egy cikk, a legegyszerűbb, ha átugrod. Ha nem tetszik a blog, a legegyszerűbb, ha nem olvasod.

Ha pedig nem csak fikázni tudsz, hanem kritikát is megfogalmazol, azt megköszönjük. Ha tényleg igazad van, attól jobb lesz az oldal.

(A fikázás csak egy ostoba negatív vélemény, ami leginkább csak rombolni akar. A magyarok zöme csak ennyire képes, de ezt legalább úton-útfélen gyakorolja. A kritika építő jellegű megállapítás, hogyan lehet valamit jobban csinálni. Ehhez már érteni is kellene valamihez, ezért is olyan ritka a valódi kritika idehaza. Sokan a fikázást gondolják építő kritikának.)

Na, csak ennyit akartam röviden mondani, köszönöm a figyelmet.

A végeláthatatlan hozzászólás-folyamot megakadályozandó, ehhez a cikkhez nem lehet hozzászólni sem itt, sem máshol  és levelezni sem szeretnék a témáról.

Mindössze csak szerettem volna egyszer tiszta vizet önteni a pohárba.