Gyakran hallom tanácsadások alkalmával, hogy sokan több céget tartanak fenn, hogy kevesebb adót kelljen fizetniük.
Van egy TAO-s kft-jük, ide jönnek a költségek, van egy KATÁ-s egyéni vállalkozás, áfamentes, innen vesz fel 6 milliót szinte nulla adóval és van egy EVA-s cég minden másra.
Vagy van két katás cég, hogy ne kelljen áfát fizetni és kicsi legyen az adó. Esetleg ravasz módon a két cég más tevékenységet csinál, de gyakran még az sem valósul meg.
A legsúlyosabb a dologban, hogy sok könyvelő is úgy gondolja, hogy ez így rendben van.
Ismerkedjünk meg a "nem rendeltetésszerű joggyakorlás" kifejezéssel.
Az adózás rendjéről szóló törvény mindjárt a második paragrafusában kijelenti, hogy az ilyen cégstruktúrák, ha egyetlen igazolható céljuk az adó mértékének a csökkentése, jogellenesek, a joggal való visszaélésnek minősülnek.
ART
2. § (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.
Vagyis ha nem tudod hitelt érdemlően előadni, hogy az adó megkerülésének, csökkentésének okán kívül mi indokolja azt, hogy neked 2-3-4-5 céged van, akkor nagyon csúnyán meg fognak büntetni.
Meg fogják kérdezni, hogy miért nem lehetett az összes tevékenységet egy cégen belül végezni? Miért kellett mindjárt kettő vagy három cég ehhez?
(Természetesen ha nem merül fel az adóelkerülés gyanúja, mert van három TAO-s kft-d, mindhárom áfakörös és összesen sincs 100 millió a bevétel, akkor ott nem érdekli őket az ok, hiszen akkor sem fizetsz kevesebb adót, mintha mindhárom cég egyben lenne.)
Lehet jó okot találni a több cégre, ha mondjuk a kft. egy üzlettársammal közös, az egyéni vállalkozásomban pedig csak a saját ügyfeleimet szolgálom ki, vagy beszálltam egy filmforgalmazó cégbe 33%-kal és egy másikba, ami kertépítéssel foglalkozik, 66%-kal, de akkor tényleg nyomós ok kell arra, hogy miért hozta úgy a szükség, hogy több céged van.
Tudnod kell bizonyítani, hogy nem az adóelkerülés a több cég oka. Márpedig a legtöbb esetben semmi más oka nincs annak, ha valakinek több katás cége van kombinálva egy evás és esetleg egy TAO-s céggel.
(A TAO a társasági adó-s cég rövidítése, vagyis olyan cég, amelyik a normál adózás szerint adózik.)
Persze még mindig feltehetik a kérdést, hogy az állástalan pincér üzlettársad, vagy az anyósod, akit bevettél a cégbe papíron, mennyit is adott hozzá a szoftvereid európai értékesítéséhez. Figyelj erre is.
Még egyszer: rengeteg hozzá nem értő könyvelő és adótanácsadó javasolja ezeket a cégstruktúrákat, de érdemes tudnod, hogy a legelső vizsgálaton meg fogsz bukni, ha rájönnek, hogy több céged van és nem tudod megindokolni a létüket elfogadható magyarázattal. (Az, hogy nem akartál áfát fizetni, nem jó magyarázat. Azt kell tudnod bizonyítani, hogy egyáltalán nem az adó elkerülése volt a cél, egyszerűen nem lehetett másként megoldani a vállalkozást, mert mondjuk más-más a többségi tulajdonos a cégekben, te csak beszálltál tőkével vagy szaktudással.)
Ha te is ilyen cipőben jársz, gyorsan számold fel a hálózatot, vagy beszélj egy tényleg jó adótanácsadóval, hogyan lehetne úgy átalakítani a cégeket, hogy hihetővé váljon, hogy tényleg kell ennyi cég az üzletmenethez. Mert sok esetben lehet csinálni hihető okot, de akkor legyen is olyan a tulajdonosi szerkezet.
Ha az adóhivatal jön rá a turpisságra, akkor úgy fogja tekinteni, hogy a 2-3-4-5 vállalkozás tulajdonképpen egy, 6 évre visszamenőleg kiveti az áfát, a legmagasabb adókulcsot és még jól meg is büntet. Csak hogy tudd, mivel játszol.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
"A legsúlyosabb a dologban, hogy sok könyvelő is úgy gondolja, hogy ez így rendben van" - nyilván, neki így lesz munkája. Minden vállalkozó azt várja el a könyvelőtől, hogy úgy csinálja, hogy leges-leges-leges-legkevesebb adót kelljen fizetni.
Rengetegen csinálják így, még nem hallottam, hogy bárkit megbüntettek volna.
Debora, miért, hány olyat hallottál, hogy bármi miatt valakit megbüntettek?
Attól, hogy nem jut el hozzád a hír, az nem azt jelenti, hogy akkor nincs is.
ha neked legálisan felkínálják, hogy a) fizethetsz több adót, vagy b) fizethetsz kevesebbet, teljesen legális a b)-t választani.
Lásd még: legális adócsökkentés vs. illegális adócsalás definíciói. (Az adóelkerülés konkrétan melyik is?)
Persze tudom, hogy a magyar céges (ill. nem csak a céges) jogszabályok elég tágan értelmezhetőek, lehetőséget adnak visszaélésre. @barnabas-jog, ha itt vagy: szerinted sziklaszilárd a magyar jogrendszer, vagy inkább ún. gumiparagrafusokra épülő? (Az ember csak olvassa a híreket, a haja az égnek áll.)
Nem jenő, az adótörvények elég egyértelműek.
Fizethetsz kevesebb adót úgy, hogy evát, katát, általányadót választasz, de úgy nem, hogy csinálsz 3 céget csak azért, hogy kevesebb legyen az adód.
Vajon az se lenne helyénvaló, hogy az EVÁ-s kft mellé egy KATÁ-s bt. intézné a különböző aru beszerzéseket, értékesítéseket, ha nincs a két cég között pénzügyi kapcsolat, csak a tulajdonosok ugyanazok? (Mivel ugye EVÁ-s cég nem igazán alkalmas az megveszem-eladom célra.)
Attila, tudsz valamit arra mondani, hogy miért van két cég azon kívül, hogy kevesebb adót fizess?
Ha igen és az tényleg valós indok, akkor jó, ha csak a kevesebb adó az oka, akkor nem.
Attila, amúgy a katás miért is jobb árubeszerzésre?
Korábban te is ajánlottad, hogy ha egy katás kifut a 6M-ból, akkor nyugdíjas rokont beltagnak megtéve alapítson bt-t, hogy megduplázza a kedvezményes adózású keretét. A cikk alapján ez mégse frankó.
Csak akkor teheti, ha más a tevékenységi kör és a tulajdonosi háttér.
Valamikor két cégünk volt, ugyanarra a tevékenységre, csak az egyik áfás volt, a másik alanyi ÁFA mentes. Kaptunk egyszer egy komoly adóellenőrzést a két cégre együtt (feljelentés alapján :-(, de a két cég létére elég volt annyi magyarázat, hogy cégeknek az áfással dolgoztunk, magánszemélyeknek az áfátlannal, így kedvezőbb árakat tudtunk adni annak, aki nem tudta visszaigényelni az áfát. A két cég egymásnak sosem számlázott, nem volt semmi gyanús ügyletük, ezért ezt nem is nagyon feszegették tovább.
Péter, ez mák, mert ez nagyon gagyi indok, hiszen azt mondtátok, azért van áfamentes cég, hogy a magánemberek után ne kelljen befizetni az áfát.
Egy másik revizorral szerintem nem ússzátok meg ennyivel.
@attila Azonos tulajdonosnál kapcsolt vállalkozásnak tekintik, és a cikkben felsoroltak történtek. Több külön néven érdemes ezeket futtatni.
Kiszámoló: na de ez versenyelőny, nem adóelkerülés. Teljesen releváns gazdasági indok. 🙂
@Kiszamolo
Ezt az ÁFÁ-s és nem ÁFÁ-s indoklást nálunk is elfogadták: lakosságnak (akkor még) 25%-kal olcsóbban tudott szolgáltatni a másik cég.
Persze nem az ÁFÁra való hivatkozást írtuk le, hanem hogy a lakossági, illetve a kisebb vállalkozói körrel foglalkozott az egyik, a többiekkel a másik.
Abszolút megértették az ellenőrök, csak az izgatta őket, hogy a cégeink egymásnak számláznak-e.
Igen, ez egy igen komoly versenyelőny volt, nagyon nem volt mindegy egy magánszemélynek, hogy negyedével drágább-e ugyanaz a munka.
Kiszámoló, ne haragudj, de nincs olyan jogszabályi előírás, amelyből mindez levezethető lenne. Teljesen legális dolog több céggel rendelkezni, ezeket a cégeket az Art. is elismeri akkor, amikor azokat kapcsolt vállalkozásként definiálja és külön - az általánosnál szigorúbb - szabályokat alkalmaz rájuk. Az tehát tiszta sor, hogy ha ezek a kapcsolt vállalkozások pl. a tranfszerárra vagy a rájuk irányadó speciális bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat megszegik, akkor azért a NAV bírságol. Vagy ha egymás között úgy számlázgatnak, hogy közben a gazdasági esemény fiktív, akkor meg pláne. De épp ez a lényeg, tehát a NAV nem a céget magát, hanem mindig a gazdasági eseményt vizsgálja, és pusztán azért, mert valakinek adott esetben több cége van, nem szankcionálhat, mert ennek semmilyen jogi alapja nincs a világon. Folyt:
Kepton, átküldjem a konkrét állásfoglalást, amiben a NAV leírja, hogy ezt büntetni fogja?
"Tájékoztatjuk arról is, hogy Art. alapelvként rögzíti a rendeltetésszeru joggyakorlás követelményét az adójogviszonyokban. A rendeltetésszeru joggyakorlás követelménye azt jelenti, hogy az egyes törvényi rendelkezések adta lehetoségekkel az adójogviszonyok alanyai csak azok céljának, funkciójának megfeleloen élhetnek (joggal való visszaélés tilalma). A rendelkezés a rendeltetésellenes joggyakorláshoz jogkövetkezményt is fuz, hiszen az Art. 2. § (2) bekezdésben eloírja, hogy ilyen esetben az adóhatóság az összes körülményre, de különösen a rendeltetésszeru joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg az adót. E helyen megjegyzést érdemel, hogy az adójogszabályok engedik az adó optimalizálást, amelyben az adózó számára lehetoséget biztosít a kedvezobb adózási forma (lásd: tételes költség elszámolás helyett átalányadó vagy tételes adó) választására. Ezzel szemben azonban a levelében vázolt konstrukció - különös figyelemmel itt a társaságokban közremuködo magánszemély azonosságára - a 40 százalékos adó valamint az általános forgalmi adó elkerülésének szándékát veti fel, amely ellentétes a fentiekben említett rendeltetésszeru joggyakorlás követelményével, ezáltal megalapozhatja az adóellenorzés alapján induló közigazgatási eljárást.
Na, a NAV ezt gondolja róla.
Olyan konkrét példát is hallottam, hogy nehezen hitte el a NAV, sőt sehogy, hogy az európai szoftverforgalmazást tényleg a nyelveket egyáltalán nem beszélő pincérfiú végezte el. (Igaz, itt az is kérdés volt, hogy a munkát Magyarországról végezték-e, vagy Máltáról, ahová a cég be volt jelentve. A NAV szerint itthonról végezték és a pincérfiú csak kamu volt, ezért csúnya büntetés lett a vége.)
A pincéres-anyósos példa is rossz, mert a tulajdonosnak semmilyen közreműködési kötelezettsége nincs a cégben, azon túl, hogy a vagyoni hozzájárulását befizeti, tehát ilyet a NAV nem is vizsgál. És ha vizsgál is bármit, a bizonyítási kötelezettség az ő oldalán van, és nem fordítva, tehát nem az adózónak kell igazolni, hogy nem adóelkerülési célzattal tett bármit is, hanem a NAV-nak kell feltárnia az adóhiányt. Szóval azt hiszem, valamilyen ügyet félreérthettél, amiben lehet, hogy több cég volt, de nem pusztán azok léte volt a szankció alapja, hanem valamilyen olyan gazdasági esemény történt, ami nem volt rendben.
Kiszámoló, igen, azt megköszönöm. De mivel az írod, "büntetni fogja", ezért akkor azt kimondhatjuk, hogy bíróság előtt ilyen NAV-határozat még nem állt meg? Csak mert csodálkoznék az ellenkezőjén. De ha van bírósági ügyszámod, arra lennék kíváncsi igazán.
@kepton :
"És ha vizsgál is bármit, a bizonyítási kötelezettség az ő oldalán van, és nem fordítva, tehát nem az adózónak kell igazolni, hogy nem adóelkerülési célzattal tett bármit is, hanem a NAV-nak kell feltárnia az adóhiányt."
Oh, a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján simán vélelmezheti a rendeltetésellenes joggyakorlást, és innentől megfordul a bizonyítási kényszer, azaz NEKED kell bizonyítanod, hogy nem adóelkerülési szándékkal voltak a cégeid.
Ld. vagyonosodási vizsgálatok.
Igen, rengetegen csinálják ezt és nagyon védik. Nagyon sokan vesznek is számlát féláfára és amikor megkérdezem, hogy szerinted milyen számla az, amit féláfáért odaadnak, amikor legalább az áfát be kell fizetnie annak, aki adta a számlát, csak vonogatja a vállát.
Nincs is baj, amíg a NAV elő nem veszi a számlát.
Ha ilyenekrol van tudomasom, azt lehet jelenteni a NAV bejelento oldalan illetve egyaltalan van ertelme, kezdenek vele valamit?
Jarok 1-2 sarki kajaldaba, ahol meg eletemben nem kaptam nyugtat, azokat is bejelentettem a NAV katasztrofa oldalan, de azota se tortent semmi. Szoval vagy tovabbra is megeri nekik csalni, vagy a NAV magasrol tett a bejelentesre.
Jó, hát ez egy konkrét egyedi ügyben feltett - általunk nem is ismert - kérdésre válaszul kiadott, nulla jogi kötőerővel rendelkező állásfoglalás (feltételes módban megfogalmazva!), ami mögött se konkrét jogszabály (rendeltetésszerű joggyakorlás, ugyanmár), se adóhatósági vagy bírósági gyakorlat, de még egy konkrét jegyzőkönyvi megállapítás se. Szóval azért ezt - nem gyengén kiszínezve - tényként tálalni, és könyvelőket, adótanácsadókat hozzánemértőnek feltüntetni szerintem nem annyira korrekt.
Kicsit túlpörgöd ezt. Ahogy kepton is írja, jogod van ahhoz, hogy több céged legyen, akár egymással kapcsolódva, természetesen a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok és bejelentési kötelezettségek betartásával.
A KATA és más adóelőnyök nem csak annak járnak, akinek pl. nincs egy másik cége, akár ugyanarra. Megerősítem, hogy az egy valid érv a NAV számára, hogy az egyik cég magánszemélyeknek, és ÁFÁt el nem számoló szervezeteknek számláz, a másik pedig nem. Van egy halom cég, aki szerződést sem köt katás, evás cégekkel... (mert többlet adminisztrációt igényel.)
Az adóelkerülést mindig az adóhivatalnak kell igazolnia, és nem neked, hogy valamit _nem_ csináltál.
Továbbá az is egy érv, hogy az EU-s kkv pályázatokat csak kettős könyvvitelű, több éves cégek számára írják ki, és teljesen érthető, hogy egyre többen csinálnak egy ilyet is, a meglévő katás/evás mellé.
Mi a helyzet akkor, ha a két cég azonos tevékenységet végez, de két teljesen különálló csatornán (weboldalon) keresztül szerzi az ügyfeleket, és a költségeléssel sincs trükközés?
Az az érzésem, hogy kellő rosszindulattal a fent említett, második cég fenntartásával kapcsolatos aggályokat (átfedésben lévő tevékenység esetén) mindenkire rá lehet húzni...
Előrebocsátom, az óvatosság szükségességében messzemenően egyetértünk, nem lehet elég elővigyázatosnak lenni adóügyekben. Ami az írás tárgyát illeti, szeretném figyelmedbe ajánlani az Art. 97. § (4) bekezdését: "Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi." Tehát nem elég rárontani az adóalanyra: miért van több cége - alapesetben semmi közük hozzá. Már a kérdés feltevése előtt bizonyítania kell a hatóságnak - és nem vélelmeznie! -, hogy az adóalany adóelkerülő, rosszhiszemű joggyakorlatot folytat.
Eljárásjogi szempontból is aggályos gyakorlat, mivel legalább egy kapcsolódó vizsgálatot kell indítani, hogy a másik adóalany nevében nyilatkozzon, innen már csak egy harmadik vizsgálatra van szükség, hogy a tulajdonos adóalany mindkét adóalany működéséről, annak okáról nyilatkozzon.
@lca Eljárásjogilag igazad van, de nyilván ezeket a lépéseket betartva is könnyen tehet olyan megállapítást a NAV, hogy rendeltetésellenes joggyakorlásról beszélünk. A bizonyítási teher igaz, de a bíróságon megfordul. Tehát ott már neked kell bizonyítani, hogy a NAV-ak nincs igaza, így a hatósági eljárásban ez inkább elméleti.
Ami ebben az árnyalatot hozza, hogy sok jó érv lehetséges amellett, hogy az ember ezt megtegye.
Tehát kiszámolónak igaza van abban, hogy alapjáraton ez rendeltetésellenes joggyakorlás, kivéve ha van egy jó gazdasági érv amögött, hogy így tesz az ember. Ilyen érv lehet az véleményem szerint, hogy az egyiknél cégeknek a másiknál magánszemélyeknek számláz. Ezek jól elkülöníthető jogi kockázatok, amiket racionális lehet más cégben intézni, azon belül meg megválaszthatom hogy melyiket akarom használni. Viszont ha nincsen jó érv, akkor jönni fog a bünti.
Kedves Kiszámoló!
Csatlakozom sztem is mellé löttél. Az alapelv amit nem ért a Nav a tulajdonhoz való jog szabadsága. valamint a vállalkozás indításának a szabadsága.
Ha így lenne hogy nem csináljatsz Katás Bt mert már van egy kfttéd ezta jpgod is alapvetően sértené.
Arról már nem is beszélek hogy katásként számlázol a sajád cégednek és megfelelsz a Kata tv vonatkozó passusainak (teljesítesz a 7 ből 2 pontot) akkor a kata tv értelmében ehyszerűen nem tud mit tenni veled a Nav.
Egy másik jó dolog amikor azt hallani hogy mekkorát fogott Mav Áfa csalásokon és a bíróság előtt elvesuti a perek több mint felét.
Jancsika, teljesen rosszul látod és fogalmam sincs, hogy jön ide a kata és az áfa.
Csak egy gyakorlati példa.
Egyéni vállalkozó alkalmazottakat akar, máris kell egy cég.
Ha minden adót rendes polgár módjára fizetne, akkor elég hamar csődbe menne. A nagy multik kapnak adókedvezményt, valamint ők diktálnak a kis cégeknek. Ha nem fogadod el, akkor van más, aki gombokért legyártja / eladja nekik ugyan azt a terméket / szolgáltatást. A legnagyobb cégekhez nem tudsz bedolgozni, csak egy harmadik partneren keresztül. Egy megoldás van a kis cégeknek, vagy minimális konkurenciával dolgoznak, vagy külföldre adnak el, vagy beállnak a félfekete cégek közé, bagóért versenyezni.
@tgwh miért ne lehetne EV-nek alkalmazottja?
a másik felében van valami, a multikat adókedvezményekkel csábítják, így egy kezdő/kisvállalkozó némi hátránnyal indul, de általában nem is ugyanazon a piacon versenyeznek, így valójában nem feltétlenül érvényesül ez a hátrány.
@André Kérlek, a bíróságon nem az adóhatósági megállapítás tartalmi részét kell vitatni - ebben segít a keresethez kötöttség elve -, hanem azt állítani, hogy a hatóság nem tett eleget a tényállástisztázási, bizonyítási, indokolási kötelezettségének. Ebben az esetben a bíróság nem foglalkozhat a megállapítás tartalmi részével, sem annak bizonyításával, netán cáfolatával.
Egyébként akad egy remekbeszabott érv, ami még kapcsolt vállalkozások között is bevált eddig: vagyonbiztosítási, kockázat-, és likviditásmenedzsment okokból végez több azonos tulajdonban álló cég hasonló tevékenységet, melynek során az elkülönült jogalanyisághoz rendelt közteherviselési lehetőségek közül jogszerűen választott az adóalany.
Kiszámolónak igaza van. A "Tájékoztató" arról szól, hogy az azt kibocsátó szervezet ÁLTALÁNOSSÁGBAN hogyan ítéli meg az adott helyzetet. Természetesen az egyedi esetek vizsgálata eltérő eredményeket hozhat. Ez csak egy kis előzetes segítség az adott szakasz NAV általi jogértelmezéséről. Jancsikából egyszer majd János lesz.
Tulajdonhoz való jog. HE HE HE
@Kiszamolo Szerintem más a gyakorlat és az elmélet, azokban az ügyekben ahol bíróság előtt kétesélyes az eset ott a NAV csak politikai utasításra kezd mégis eljárásba vagy egyszerűen túlbuzgóságból. A perek nagy részét elveszítik, ezért tök felesleges égetni magukat. Az állásfoglalás az egy dolog, de nem biztos hogy a bíróságon is úgy értelmezik a törvényt mint a NAV-nál, sőt !
"Nem rendeltetésszerű joggyakorlás" - a baj az, hogy a kisembertől nem lehet elvárni, hogy rendeltetésszerűen gyakorolja a jogot, amíg azt látja nap, mint nap, hogy akiknek a jog pártatlan megalkotása és betartatása lenne a feladata is ugyanezt csinálják (csak nagyban). Itt kezdődnek a problémák: lehet itt csillió szankció, az ügyeskedés addig fog menni, amíg nem a fejétől fog bűzleni a halacska.
Az én könyvelőmnek ugyanez a véleménye, pont tegnap beszéltem vele újra erről a témáról....
Annyit foglalkoztok ezzel a Katával, hogy most már kezd érdekelni....szőke?...
@szocske
De a kis cég a nagynak dolgozik, tehát szerintem elég valószínű, hogy kb. ugyan azon a piacon, vagy piacrészen dolgoznak 😀
Nagyon drága fejlesztésekkel lehet csak versenyképesnek maradni, a kis cégeknek erre esélyük sincs. Van úgy, hogy a multi szerződésbe foglalja, hogy minden évben add olcsóbban a terméket.
Úgy hallottam nem lehet alkalmazott. De lehet, hogy egyszerűbb vagy gazdaságosabb így adózni. Minek kavarták túl a rendszert, vállalják a kiskapukat kereső vállalkozók tömegét 😀
Könyvelőkről annyit, nyilatkozatot küldtünk be, tudomásul kellett volna venniük. Eltették a fiókba 😀 de most komolyan, évente kötelező a továbbképzés, annyira nem is olcsó, és egy egyszerű, alig agyonbonyolított pár oldalas papírt nem bírnak értelmezni, és nem tudják mire jó? Az oké hogy nekem kell egy kis idő amíg felfogom mit is akarnak csűrni-csavarni, de nekik azért illene elsőre tudni.
Magyarországi könyvelők tényleg nagyon gázok...
Legalábbis nekem nagyon rossz tapasztalataim vannak, mindegyik könyvelő vagy könyvelőiroda nagyon hozzáértőnek, precíznek mutatja magát, de aztán sorra elrontják a bevallásokat - nem tudnak összeadni - vagy elfelejtik beadni
adó-jogszabályokat is értelmezgetik de nem értenek hozzá, nagy 0-k!!
Én évente váltok könyvelőt, de eddig még nem találtam normálisát!
Nektek milyen tapasztalaitok vannak?
Kedves Kiszámoló!
Azt állítod a cikkben, hogy egyetértesz azzal a NAV állásfoglalással , hogy nagy valószínűséggel nem rendeltetésszerűen gyakorolja a jogot az, akinek van TAO-s, EVÁ-s, KATA-s, ÁFA-s, Alanyi mentes stb cége ugyanazon tevékenységi körökre, mert ezt nagy valószínűséggel azért teszi, hogy adót elkerüljön és nem él, hanem visszaél a joggal.
Ebből vezethető le, azt, hogy már van egy TAO-s cégem, akkor ugyanerre a tevékenységi körre nem csinálhatnék egy EVÁS Bt-t, sőt nem válthatnék ki egyéni vállalkozást sem (KATÁSként) mert ekkor nagy valószínűséggel visszaélek a joggal és ezt azért teszem mert adót akarok elkerülni.
Erre írtam, ha ez a gyakorlatban így lenne akkor az alapvetően sértené a vállalkozás szabadságának, illetve a tulajdonszerzéshez való jogomat.
Hogy hogy jön ide a KATA és az ÁFA?
Hát úgy, ha KATás (ÁFA mentes) egyéni vállalkozóként számlázol a saját cégednek akinek ugyanaz a tevékenysége és megfelelsz KATA törvényben leírt 7 feltételből 2-nek, akkor a KATA tv erejénél fogva nem tud mit csinálni veled a NAV.
Megjegyzem a KATÁS egyéni vállalkozó is lehet ÁFÁS bizonyos helyzetekben megérheti....
Az pedig, ha több céged van és éppen a mentesből számlázol ráhúzni, hogy ÁFÁt csalsz elég komoly csúsztatás, hiszen ha cégnek teszed az ÁFát úgy is levonhatja.
Előttem már jól leírták mindig a konkrét jogügyletet kell egyesével vizsgálni.
És hogy egy kis nyomatékot adjak szavaimnak, ugye mindenki emlékszik G. György esetére. Aki nem nagyon röviden: A NAV ráhúzta G Györgyre, hogy adót (ÁFÁT, tao-t) csal, mert egy külföldi cégén keresztül értékesítette szolgálatatásait. Azt mondta a magyar adóhatóság, hogy pusztán adóelkerülés miatt csinálta a külföldi (azt hiszem portugál) cégét ezért a két cég közötti jogügylet ÁFÁs.
G György cégének zárolták a bankszámláit, lefoglalták Andrássy úti Ingatlanját bejelentették, hogy közel 5mrd-ot csalt, mindezt többször nagy csinadrattával.
Majd jött az Unio aki világosan kimondta. G György jogszerűen járt el.....
Na az ilyenek miatt írtam én is, hogy a nagy ÁFa csalásos bejenetések 55%-át bukja a NAV a bíróságon. Ennek oka, hogy szakmailag felhígult, és a jogszabályaink nagyon nem egyértelműek, lásd a te témádat ami vitára kitűnő....
Hát ezt akartan nagy vonalakban...
Ott kene kezdeni kis hazankban hogy legyen rendeltetesszeru jogalkotas (nem lex Jozsi es tarsai), aztan akkor elvarhatjak majd A rendeltetesszeru joggyakorlast is.
@akk 20 éve ugyanazzal a könyvelő házaspárral dolgozom, nagyon meg vagyok velük elégedve. Igazából nem csak könyvelnek, hanem gyakorlatilag adót optimalizálnak, felépítettük úgy a cégemet, hogy nem lehet rajta fogást találni papíron (se)...Amit most Kiszámoló leírt, ahhoz már évek óta tartjuk magunkat, mint ahogy ahhoz is, hogy a bérek, a cég bevétele, kiadásai, költségek, nyeresége szóval minden összeg papíron is jól nézzen ki + a cég növekedése is 20 évre visszamenőleg.....:)......a nagy értékű autóm nem a nevemen van, hanem tartósbérlet, illetve a fizetésem se minimálbér, hanem nettó 250 felett.....és hát vannak persze további bevételeim (osztalék, ingatlanok bérbeadása viszonylag kis befizetendő adó vonzattal) amik papíron is fedezik az életvitelemet....
Az az igazság, hogy ami a királynak jár, az jár: ami adót be kell fizetni, hogy a NAV békén hagyjon, azt be kell fizetni.....
@akk A 90-es évek közepén, amikor megérkeztek a nagy biztosítók Mo-ra, a könyvelőmet is felkereste egy ügynök, hogy kössön náluk életbiztosítást (befektetéssel együtt). A könyvelőm meghallgatta, majd kérdezett egyet. A képviselő megvakarta a fejét, felhívta a főnökét, akivel aztán fél órát beszélt....Ahogy letette a telefont, csak annyit mondott, hogy lenne náluk egy osztályvezetői állás, nem érdekelné-e a könyvelőmet.....:)
@akk Még egy utolsó érv a könyvelőm mellett: a fiának italboltja van, így a könyvelőmön keresztül a bolti árnál lényegesen olcsóbban szerzem be a kedvenc söröm....
@tgwh "Minek kavarták túl a rendszert" - ha nem lenne annyira bonyolult, hogy sokszor a NAV munkatársai sem tudnak választ adni egy kérdésre, és nem változna minden hónapban valami, akkor mennyivel nehezebb lenne büntetni...
Normális országban az adóhivatal dolga lenne segíteni a vállalkozásokat, hiszen belőlük élnek.
Én igyekszem minden szabályt betartani, nem hiányzik az életemből az adócsalásokkal járó stressz, van bőven egyéb. Ennek ellenére tartok tőle, hogy egy ellenőrzésen találnának olyat, amibe beleköthetnek és amiért büntethetnek.
@szocske
Pontosan.
Nekem is van egy sztorim. Egyik évben kaptam egy ellenőrzést, valamikor július közepén.
Mindent megnéztem, majd megjegyezték "hogy ez az egy dolog nem jó".
Mire én 8 éve így csinálom eddig jó volt (Egy röhejes apróságról van szó, szerintem szúrta a szemét, hogy még sosem volt nálam gond).
Mire ő, Július elején változott.
Ok mi legyen, kérdem.
Semmi felveszik de eltekintenek a büntitől.
Még fel is ajánlotta hogy írjunk mást, amire én ne, mert nem így van
Rá egy hónapra jött a csekk.
Semmi gond vele, mivel én hibáztam ami zavart, hogy annyira gerinctelen volt, hogy azt mondja megbüntetlek.
Egyébként egy papírlapról nézte minek hogy kell lenni. Ne már! 🙂
Engem sokan hülyének néznek, mert próbálok minden korrektül csinálni.
Úgy gondolom ha így nem megy, akkor nem csinálom, az ideg egyen mást.
Azt hiszem egyébként ez a lényeg "Normális országban..." 🙁
Kedves Kiszámoló!
Köszönöm, nagyon jó írás! Minél több ilyet! Csak azt remélem, a NAV tényleg tesz is ezért, és nem csak egy-egy elvétett esetben. Miilyen szép lenne, ha az ország összes adócsalója megkapná a maga bűntetését és elkezdene adót fizetni. És igen, adócsaló az is, aki az általad leírtakkal játszik, az is, aki ÁFÁ-s számlát kér a Tescoban a bevásárlásról vagy a benzinkúton privát tankolásáról, de az is, aki elfogadja számla nélkül a szobafestő munkáját.
Vajon a felnőtt lakosság hány százaléka tartozik ezek alapján az "adócsaló" kategóriába? Úgy sejtem, 100%-hoz konvergálna az érték, ha valaki felmérné... 🙁
Tényleg van valakinek tapasztalata székhelyszolgáltatókkal, akik 0%-os iparűzési adójú településen vannak. Kvázi így meg lehet spórólni a 2% adót ami nem kevés!
Mennyire megbízhatóak ezek a székhelyszolgáltatók?
NAV mennyire büntethet ez miatt, és mi a gyakorlat?
Én erőssen gondolkodom rajta, mivel olyan a tevékenységem ami nem helyhez kötött(szellemi).
@mogo : Maganszemelykent miert lennek EN az adocsalo ha "az is, aki elfogadja számla nélkül a szobafestő munkáját" ? Ezt sose ertettem.
O a vallalkozo, neki kellene szamlat adni, nem pedig nekem kernem. Ha nem ad, azzal O adocsalo lesz, ez eddig oke, de nekem ehhez maganszemelykent megis mi kozom? Minek kerjek szamlat ha nem megyek vele semmire, kerje tole az Apeh ha akarja.
@mogo Had kérdezzek már valamit tőled: ha a szobafestő azt mondja neked, hogy számla nélkül olcsóbb, akkor Te mit válaszolsz? Ragaszkodsz ahhoz, hogy többet fizessél?
@tibor Azert, mert tudod nagyon jol, hogy miert kerdi, hogy kersz-e szamlat, mert akkor ennyivel meg ennyivel lesz dragabb (ezt szerintem mar minden 16 ev folotti vagja az orszagban :D). Tudod, hogy adocsalas tortenik, ebbol mindketten profitaltok, buntarssa valsz, ahelyett, hogy feljelentened. Adocsalo vagy akkor is, amikor elfogadod zsebbe a fizu egy reszet a munkaltatodtol.
a posztról ez a mese jutott eszembe
"amint ott vizsgálódik, szemébe ötlik egy nagy káposztáskő a pince egyik oldalához támasztva. Elgondolkozott a lyány hogy ő érte most itt vannak a háztűznézők, ő most férjhez megy, lesz majd neki egy kisfia, annak ő vesz egy kisködmönt a vásárban, a kisfiú egyszer le talál szökni a pincébe, csak ott ugrál, csak ott ugrál a káposztáskő körül, a káposztáskő eldől, a kisfiút agyon üti, kire marad akkor a kis ködmön?"
@bela Attól tartok nem sok értelme van, mivel az iparűzési adót az adott településen foglalkoztatottak, az ott meglévő vagyonelemek, a végzett tényleges tevékenység arányában meg kell osztani. Vagyis nem elég az, hogy egy 0%-os adójú helyen van a székhelyszolgátató, ha éppen máshol van telephelyed, fiókteleped...
Adott esetben, persze, megéri, de azt igen aprólékosan körül kell járni, nehogy a már említett rendeltetésellenes, rosszhiszemű joggyakorlás legyen a vége.
@szocske
Én nem. Csak a sz@rkavarás ment hónapokig, amikor hivatalosan építtettem újjá a kéményünket. Elég lett volna magánemberként megkeresni a kéményseprőt, fizetni 10 ezret egy méretezésért, aztán ha másik seprő jön, motyogtam volna valamit a bajszom alatt 😀 megjegyzem, egy év után kéményseprő még mindig nem látta közelről azt a kéményt, amit hivatalosan fél-egy évente ellenőrizni és tisztítani kell. Írtam már Neked, hogy nekem szerencsém volt, mert amit feleslegesen ráköltöttem a kéményre, azt bőven visszakaptam más felújításnál, kedvezmény formájában. Ha meg beleugrok egy kisebb kéménybe, még gondjaim is lennének vele.
Volt olyan is, hogy direkt ellenünk írták át a játékszabályokat. Meg egy rakat apróság, pl. minek kérjek bontási engedélyt, ha a kutyát nem érdekli? Kis település, enyhébb a bürokrácia is, tudom hogy nem sz@patna meg a főépítész, akkor minek futkozzak feleslegesen?
@senkifia : na varj, es ha tudom miert kerdi, mit erdekel az engem? ha valaki az en kolcsonadott autommal atmegy a piroson, buntars vagyok-e? Nekem nem kotelessegem tudni hogy o az o kotelezettsegeivel hogy szamol el masok (pl adohivatal) fele.
Feljelentesi kotelezettseg meg csak eleg komoly buncselekmenyeknel van (gyilkossag, rablas ilyesmi), jol is neznenk ki ha minden szirszart mindenkinek kotelessege lenne jelenteni (el is kesnek minden nap, mire pl az osszes szabalytalanul parkolo autot utkozben dokumentalnam es bejelentenem...)
Az mar mas eset mikor "zsebbe" kapok fizetest, ott ugyanis kozvetlenul en is kovetek el adocsalast, ugyanis feketen kapok jovedelmet, amit nem vallok be.
Persze ha en megteszem azt, hogy beirom a bevallasomba utolag hogy ennyit meg kaptam pluszba, es leadozok utana, akkor mar csak a munkaltato a saros...
@tibor
Nem csak számlaadási, hanem számla KÉRÉSI kötelezettség is van. Ezt komolyan írom, nyugodtan olvass utána.
Magyarország, csodaország...