A KSH kiadta a magyar lakáshelyzetről szóló kiadványát, ebből emelek ki néhány érdekes adatot. Akit érdekel bővebben a kérdés, olvassa el a teljes összefoglalót a fenti linken.
Magyarországon 4,4 millió lakás van, ebből egymillió található 25-nél több lakást tartalmazó épületben (jellemzően lakótelepi, lakóparki lakás), a 4 vagy annál több lakást tartalmazó ingatlanok teszik ki a lakásállomány 39%-át, azonban Budapesten a háromnál több lakásos házakban található a lakások 82%-a, megyeszékhelyeken 64% ez az arány.
A lakott lakások aránya 87,3% volt, vagyis a lakóingatlanok közel 13%-a lakatlan. A nem lakott ingatlanok aránya a legfejlettebb közép-magyarországi régióban a legalacsonyabb, kevesebb mint 7% (Budapesten 6%), míg Észak-Magyarországon 18%. A 100 ezer főnél nagyobb településeken is 12% a nem lakott ingatlanok aránya, míg 50 és 100 fő közötti városokban 11% áll üresen.
Az üresen álló lakások aránya növekszik, 2001-ben 9,2% állt üresen, 2011-ben pedig 10,9%.
Minél olcsóbb az adott településen az átlagos lakásár, annál nagyobb az üres lakások aránya. Az üres lakások 45%-a olyan településen van, ahol az átlagos ár 6 millió forint alatt van.
Mondhatni ugrásszerű növekedés állt be a lakásbérlés piacán, már csak a magyarok 89%-a lakik saját ingatlanban. Az önkormányzati lakások aránya gyakorlatilag változatlan, 3%, a magán bérleti piac egy 50%-os emelkedéssel elérte a 6%-ot, ezen belül is Budapesten a 11%-ot és itt az önkormányzati lakások aránya is eléri a 6%-ot, tehát a budapestiek közel ötöde még hivatalosan is bérlakásban lakik.
Kereset alapján kiugróan magas a lakásbérlők aránya a legszegényebb és a leggazdagabb 20-20% között, bőven a duplája a többi kereseti kategóriához mérten.
A legalább két fürdőszobával rendelkező lakások aránya elérte a 12%-ot, míg a nem elfogadható színvonalú lakások aránya 8%-ra csökkent.
A lakások 10%-ában van klíma, ezek több mint fele családi ház.
Míg a lakások átlagos területe csökkent 2003 óta, a családi házak mérete némileg nőtt. Az átlagos többszintes családi ház mérete 125,2 négyzetméter, az átlagos lakás 53,8 négyzetméter, az országos átlag 80,4 négyzetméter, az átlagos szobaszám 2,8.
A lakások 7%-a túlzsúfolt, 24%-a elfogadható, 41% megfelelő és 28%-a tágas.
Míg Budapesten csak 62 négyzetméter az átlag, a községekben már 95 négyzetméter. Minél kisebb egy település, annál nagyobbak az átlagos ingatlanok.
Érdemes vetni egy pillantást a lakókra is: a 65 évnél idősebb párok 85,7 négyzetméteres lakásban laknak, a 65 évnél fiatalabbak 76 négyzetméteresben. A 65 évesnél idősebb egyedülálló lakása 66,7 négyzetméter, a fiatalabbé 61,3 négyzetméter.
A lakók 61%-a szerint kellene valamilyen felújítás az ingatlanban, az elmúlt 10 évben épült lakásoknál ez az arány 13%. 2003 óta ez jelentős romlás, az elégedettek aránya 56%-ról 40% alá esett, vagyis a lakásállomány minősége sokat romlott a benne lakók szerint.
Legrosszabb állapotban a régi bérházak vannak (26,2%-ukat nem kellene felújítani) és a lakótelepi lakások (37,6%).
A felújítás elmaradásának oka 84%-ban a pénzhiány.
Az átlagos budapesti bérelt lakás havi költsége 94 ezer forint, a többszintes családi házakban 201 ezer forint. (Na mondjuk ez szerintem nem igaz, itt a magyar adócsalás miatt jöttek ki ilyen számok.)
A tulajdonosok majdnem jól becsülték meg az ingatlanjaik értékét, csak átlagosan 600 ezer forinttal taksálták többre, mint amennyiért valójában el is keltek a lakások.
Van még sok érdekes adat a felmérésben a mobilitásról, vagy hogy még soha ilyen kevés lakás nem épült, mint manapság, az 1985-ös 72 ezer vagy a 2004-es 42 ezer lakás helyett csak 9 ezer és a többi.
Akit érdekel mélyebben a téma, olvassa el a teljes anyagot, tanulságos.
olvastam tegnap a ksh adatokat, és Ket dolgot nem igazan ertek.
1. Bp-n szamomra eszmeletlen magas a 6% ures lakas arany, amikor minden pici Kis lukat nagyon-nagyon sok penzert ki lehet adni vagy most epp eladni. Nalunk, massziv turista frekventalt helyen is van legalabb 4-5 ures lakas a hazban. nem ertem. kik a tulajdonosok? mire Jo ez? hogy lehet h 600e+ a nm ar hasznalt lakasoknal (nyilvan ez teruletfuggo), és ennyi all uresen?
berlinben, mas nagyvarosban tudja valaki az ures lakasok szamat?
2. ugye azt jol sejtem, hogy az ures lakasok szama nagyobb, mint a hajlektalanok szama? vajon mennyi ures lakas van allami tulajdonban?
@sokfa :
1, nyilvan olyan tulajok lakasa all uresen, akik: most orokoltek, es nem tudtak meg meghirdetni, vagy egyszeruen nem tudnak/akarnak vele foglalkozni ( ismerek olyat is, aki inkabb uresen tartja a lakasat minthogy berbeadja lelakin... )
2, ezzel sokan jonnek, de irrelevans, mert a borsodi zsakfaluba nem biztos, hogy le fog koltozni a hajlektalan, masreszt meg kevesen adnak ki nekik a lakasukat, mert valoszinuleg nem tudnak fizetni.
Az amugy nekem is feltunt, hogy sok a tulmeretezett ingatlanban lako idos ember. Gondolom megvettek akkor amikor meg jol kerestek( vagy a ferjuk jol keresett), es mostmar nem akarnak alabb adni. Ezzel csak az a gond, hogy a tarsashazak felujitasai omiattuk szoktak elmaradni, ugyanis a magasabb rezsi miatt nem kepesek kifizetni.
Nemetorszagban sok varosban buntetik az uresen allo lakoingatlanok tulajdonosait. Amennyiben a lakoingatlan 3 honapnal tovabb uresen all a buntetes 50000 euro is lehet.
@sokfa esetleg csak papíron üres a lakás, mert feketén megy a kiadás.
Valóban, sok német nagyvárosban büntetik a lakás rendeltetésellenes használatát (ebbe minden beletartozik, ami nem életvitelszerű lakhatás, pl. az iparszerű airbnb, az irodának kiadás és az üresen állás is). Úgy vannak vele, hogy nem kötelező tulajdonosnak lenni; a tulajdonjog viszont csak a közérdekkel összhangban gyakorolható. (A magyar alkotmányban is van ilyen passzus, hogy "a tulajdon társadalmi felelősséggel jár", ennek ellenére a szokásos hozzáállás az, hogy a tulajdonos azt csinál a tulajdonával, amit akar.)
@janos82 esetleg nem is piaci alapon szerezték a lakást (tanácsi bérlakás, majd a rendszerváltáskor mélyen áron alul megprivatizálták), és nincs jelenleg sem ösztönző az ésszerűbb hasznosításra. A fiatal családok meg vért izzadnak, hogy kifizessék a lakbért egy lyukért.
Az idősekkel nem az a baj,hogy nem akarják lejjebb adni,sőt...el élnek inkább zsíros kenyéren meg aludt tejen,de a ház az marad,még ha alig bírják is fent tartani.Ezt sajnos az öregség számlájára kell írni,ők már nehezen mozdulnak,szorongással tölti el őket az új élethelyzet.Nagymamám is ugyanilyen,már majd belerokkan a nagy házba meg a kertbe,de hiába könyörgünk,nem akarja eladni :/
Velunk szemben 2 db foldszint+emelet+tetoter kialakitasu haz all szabadon tobb, mint egy eve. Megkerdeztem a szomszedot, hogy miert, azt mondta, hogy akie az osszesen 3 hazbol allo tomb (egy kb. 80 eves no), pont a kozepen lakik egyedul es nem birja elviselni az alberloi zajat, igy inkabb nem adja ki a kerokat. Egy ilyen hazat itt nalunk kb. 1500 euro/hoert lehet kiadni (KK nelkul). Szoval a mama inkabb lemond eves szinten ca. 54 ezer euro bevetelrol, minthogy fogna magat es elkoltozne az onnan kb. 300 m-re levo nyari lakjaba, ami egy osszkomfortos haz es telen is lehet benne lakni normalisan, ugy, hogy a kornyeken nincs egy lelek. Amikor ebbe belegondolok, elszomorodom, mennyire butan viselkednek az emberek.
Szervusztok!
Miklós: "A 100 ezer főnél nagyobb településeken is 12% a nem lakott ingatlanok aránya, míg 50 és 100 fő közötti városokban 11% áll üresen." Az utolsó részben gondolom 50 és 100 EZER fő közötti várost akartál írni. Mielőtt a szokásos "nagyokosok" savaznának miatta.:)
Mina: Teljesen egyetértek veled. Sajnos az öregek tényleg így vannak mi felénk is a nagy városban. Nyögik a kertet és a téli fűtést, de "Ha vért vizelnek is, megoldják..." Tudod nem is lehet emiatt haragudni rájuk. Egy életük munkája van benne ÉS tényleg igaz szerintem "Egy öreg fát nem lehet átültetni, mígy egy magoncot még bárhová"....
> Az átlagos budapesti bérelt lakás havi költsége 94 ezer forint, a többszintes családi házakban 201 ezer forint. (Na mondjuk ez szerintem nem igaz, itt a magyar adócsalás miatt jöttek ki ilyen számok.)
Hát igen, elég felmenni egy tetszőleges ingatlanos oldalra, rögtön látszik, hogy lakást (nem szobát) 100e alatt aligha lehet találni most, és vannak szép számmal 3-4-500e bérlemények is, tehát az _átlag_ valahol nagyon máshol van. És persze az 1milliós határ az EHO kötelezettségre időtlen idők óta változatlan, azt havi bontásban meg lehet nézni, hogy mennyire jön ki, és mennyire reális, hogy egy magánszemély tisztán ennyiért adja ki a lakását.
- Talan a Portfolion olvastam, hogy megjelentek orosz/arab/stb befektetok, veszik a lakasokat penzt parkoltatni befektetes jelleggel, tobbseguk uresen all, nem foglalkoznak kiadassal. Fel is merult Budapesten is az uresen allo ingatlanok buntetese/adoztatasa.
- Az en egyszobas lakasom havi koltsege kb. 88 ezer forint, mondjuk valoszinuleg adozatlanul (ebbol 50K a berleti dij). Es ez bel-Buda, tehat nem valahol Gyomro tulfelen.
"Az átlagos budapesti bérelt lakás havi költsége 94 ezer forint, a többszintes családi házakban 201 ezer forint. (Na mondjuk ez szerintem nem igaz, itt a magyar adócsalás miatt jöttek ki ilyen számok.)"
az biztos, meg Gyorben is 70+rezsi egy nyomorult kicsi garzon, es az atlagos lakas annal azert nagyobb.
@kis-janos : az ember van a hazert, vagy a haz az emberert? Szerintem ha az ember vagyonanak kozel 100%-a egy ingatlanban all, az nem egeszseges. A haz arabol vehetnenek ket kisebb lakast, egyikben laknanak, masikat kiadnak nyugdijkiegeszitesnek.
érdekes a cikkben, hogy az idősebbek nagyobb lakásban laknak, mint a fiatalabbak - visszatükrözve azt a tényt, hogy MO-n szokás egy életen át dolgozni egy nagyobb házért, ami kb addigra készül el, és fizetik ki rá az utolsó törlesztőt, amikor a 22-23 éves gyerekek elköltöznek otthonról (tudom, csak 30 évesen költöznek el...)
én nagyon sokáig bérlet párti voltam, de az utóbbi 1 évben vásárlás párti lettem - nem komplikált, egyszerűen össze kell hasonlítani a bérleti díjakat és a kamatokat
egy pesti nappali + 2 hálós szerényebb lakást 5 éve havi 75 ezerért kibérelhettél - vagy megvetted 15 millióért 9% kamatra. 1,35 millió KEZDETI kamatköltség állt szemben évi 900 ezer lakbérrel
ma ugyanez a lakás 125 ezer havonta - vagy megveszed 20 millióért évi 3.4% kamatra. azaz évi 680 ezer forint kamat áll szemben 1,5 millió bérleti díjjal
így már nem annyira éri meg...
Feri78, az autóba pedig csak benzin kell és más kiadás nincs is vele....
Ugyanezt mondta mindenki a svájci frankos hitelre: olcsóbb venni, mint bérelni. Akkor a devizaárfolyam szállt el, most majd a kamatok fognak.
Ha van elég önerőd és 10 évig fix hitellel tudsz venni úgy lakást, hogy a törlesztő dupláját is tudnád fizetni gond nélkül, akkor igen, ki lehet használni az alacsony kamatokat vásárlásra.
@Kiszamolo Igen, és igazad van az "autóba benzin kell" érvvel kapcsolatban, van egy csomó fenntartási, stb költség, amivel bérlőként nem szembesülök.
De most annyira kinyílt az olló, hogy mindent figyelembe véve, és Excelben sokszor végigszámolva az jön ki, hogy a tovább bérlek, akkor a következő 10-15 évben minimum 25-30 millióval többe fog kerülni ez nekem.
A kamattal kapcsolatban igazad van, mondjuk itt a tartozás nyilván nem tud megduplázódni egyik napról a másikra, ha nagyon elszállnak a kamatok, elvileg eladom az ingatlant, kérdés, hogy 10% kamat mellett ki venné meg.
Dilemma, hogy 10 éves kölcsönt 3.4% éves kamatperiódusú, vagy 5.4% fix kamatra vegyek.
A fixnek világosak az előnyei, de bevállalok 5,7 millió plusz kamat költséget.
Feltételezve, hogy kb 5 évig hasonlóan alacsonyan maradnak a kamatok, az utolsó 5 évben 10% kamat mellett lenne a break-even. Ez reális lehet?
4,4 millió lakás (amiből van akinek több is van) 9,5 millió állampolgár esetén hogy jön ki a 89% lakik saját ingatlanban?
@feri78 továbbá 5 éve kaptál 8-9% kamatot a likvid 15 milliódra ami havi 100 fölött volt miközben a bérleti díj 50-70, ma meg kapsz a 20 milládra 3,25%-ot ami 50 ezer, miközben a bérleti díj 100+
penge, úgy, hogy van ahol ketten, hárman vagy többen laknak?
@sokfa
"2. ugye azt jol sejtem, hogy az ures lakasok szama nagyobb, mint a hajlektalanok szama?"
Igen. És ?
Neked mondjuk van egy üres lakásod, mert épp pl. az átépítését, eladását, vagy felújítását intézed, akkor oda ingyen beköltöztetnél egy hajléktalant, hogy lelakja ?
A hiányszakmákból (orvos, mérnök) hiányzik 100 ember, de Ózdon van 100 munkanélküli, akkor 0 az egyenleg ?
Idősek: ja, ők még 99%-ban a Tanácstól kapták, ingyen; úgy is állnak hozzá. Felújítás, állagmegóvás nuku. Ismerek olyan nyugdíjast, aki 3 és fél szobás, kb. 30 milliós lakásban lakik úgy, hogy csak az egyik szobát lakják, és a konyhában nincs melegvíz, csak falikút.
(A Tanácstól kapták anno, többen, és ők benne maradtak..)
Miklós, asszem 3 éve is írtad, hogy fix kamattal érdemes felvenni. Nos, öcsémék például akörül vették fel, sokat gondolkoztak róla, végül a változó kamatozásút vették fel, ami 1,5%-al kedvezőbb, azóta meg tovább esett. A 10 évükből 3 már eltelt, és ugye attól, hogy alacsony/0 az infláció, még van olyan, hogy jelenérték (nem inflációval diszkontálunk, hanem a kozkazatmentesnek mondott hozammal). Persze járhatnak még rosszul, esetükben mondjuk lehetett számítani a növekvő bérre, de amúgy sem vállalták túl magukat.
"Minél olcsóbb az adott településen az átlagos lakásár, annál nagyobb az üres lakások aránya."
Szerintem az első állítás függvénye a másiknak, nem fordítva és célszerű lenne kijavítani. (Lehet kukacoskodás, de az ilyen kicsavart logikai értelmezés az egyik eszköze a blog által ostorozott jutalék vezérelt "tanácsadóknak").
fudosin: pedig egyszerű a magyarázat. Nem azért olcsó a lakás, mert sok áll üresen (ez csak a másodlagos ok), hanem a lecsúszott keleti és északi részeken van sok lakás, ahová senki nem akar költözni, csak mindenki elfelé megy. A legtöbb lakás ott van eladó, ahol 3 millió az átlagos ingatlanár.
@b-peter
Olyan szempontból azért nem rossz a felvetés, hogy az 1 milliót sem érő, vagy teljesen eladhatatlan vidéki házakba olcsóbb megoldás lenne beköltöztetni a hajléktalanokat, mint Budapesten hajléktalan szállókat fenntartani. Nem úgy, hogy beköltöznek a házadba, hanem úgy, hogy az állam megveszi. Persze ennél bonyolultabb szociokulturális kérdés, hiszen ez növelné a falvak elszegényedését, a másik oldalon viszont ezeket az embereket Budapesten és más városokban sem tudják visszahozni a társadalomba, akkor miért ne választanánk az olcsóbb megoldást.
@zabalint Ha egy vidéki falu 50 üres lakásába hirtelen beköltöztetnek 100-200 hajléktalant, akkor nagy valószínűséggel a falu többi háza is hirtelen eladó lesz.
A hajléktalanok kb.80%-a egyszerűen nem tud kilépni abból az életformából amiben él. Minél tovább volt hajléktalan, annál nehezebb neki
@b-peter az üres lakások számát a hajléktalanok számával összevetni kapásból félreviszi a vitát, hiszen az a kimondatlan feltételezés áll mögötte, hogy az üres lakásokba be kellene költöztetni a hajléktalanokat, és minden meg lenne oldva.
Holott a lakáshiányos területen üresen álló lakásoktól nem csak a hajléktalanok szenvednek, sőt, elsősorban nem ők. Hanem azok, akik azért még megpróbálnak lakhatást találni maguknak: a saját használatra vásárlók és a bérlők. Ők ugyanis egy tovább szűkülő kínálattal és ennek nyomán elszálló árakkal szembesülnek.
Nagyon is helyes lenne a lakáshiányos területen akár bírsággal is sújtani azokat a tulajdonosokat, akik spekulációs céllal vagy más okból egyáltalán nem vagy nem lakhatás céljára használják a lakóingatlanjukat.
@b-peter
Ez a 99%-ban a tanácstól kapták esetleg Budapestre igaz, más városa nem, falvakban meg soha senki nem kapott lakást, ott szinte kizárólag magántulajdonban lévők vannak.
Egy idős embert meggyőzni arról, hogy a saját lakását, házát adja el és költözzön másikba, esetleg a gyerekéhez szinte lehetetlen. Sokan, akik már nem tudják magukat ellátni se lépnek, mert egyszerűen félnek. Félnek, hogy az új környezetet nem tudják megszokni, nem akarják a csendet, nyugalmat felcserélni az élettel, zsivajjal.
Édesanyám is inkább fenntart egy 100 m2-es lakást 500 m-re tőlünk, mint hogy hozzánk költözzön és feladja az önállósáságát, pedig szinte az udvart se hagyja el, minden ügyét én intézem, bevásárolok, gyógyszert, orvost rendezek, kertet művelek. A faluban még rengeteg ilyen egyedül élő, idős ember van, főleg özvegyasszonyok.
elszegényedő, elnéptelenedő faluban a hajléktalan éhen hal. Azért élnek nagyvárosban, mert itt jobban csurran-cseppen nekik egy kis alamizsna. Kis faluban mit tud tenni?
@nunu
Hibás megközelítés, így is, úgy is a nem hajléktalan városlakók állják a teljes ellátásukat, akkor miért a drágább megoldást választjuk nekik? Az alamizsna sem a semmiből jön, a hajléltalan szállók fenntartása sem, stb., stb.
@tip
És aki kétlaki életmódot él, az adja ki a második számú lakását, mert milyen már, hogy mondjuk az év felében vagy akár 3/4-ében üresen áll? Így lassan eljutnánk oda, hogy a harmadik pizsomám miatt is birságoljanak, hiszen kettőnek elégnek kell lennie, amíg az egyiket mosom, a másikat használom.
Az igazi megoldas az ngatlanado lenne. Aminel mindenki X osszeg kedvezmenyre lenne jogosult alanyi jogon.
Igy akinek sok sokat ero ingatlanja van, kevesebb kedvezmenyt kap mint akinek nincs.
+ ezt a kedvezmenyt lehessen ervenyesiteni alberletre is, igy nem szivnak meg az alberlok sem.
@zabalint
"Olyan szempontból azért nem rossz a felvetés, hogy az 1 milliót sem érő, vagy teljesen eladhatatlan vidéki házakba olcsóbb megoldás lenne beköltöztetni a hajléktalanokat, mint Budapesten hajléktalan szállókat fenntartani."
Ne viccelj, szerintem még ha fizetnének nekik sem költöznének be !
Mit kezdene egy hajléktalan egy nyírborzasztói zsákfaluban ?
Munkalehetőség nincs, kéregetési, kukázási lehetőség nincs, még egy Tesco sincs, ahol visszatolják a kosarat a százasért.
A hajléktalanok nem véletlenül a városokban élnek.
@zabalint erre a croissant-illatú kifogásra azt tudnám válaszolni, hogy nem erről a szituációról volt szó, hanem a spekulatíve nem hasznosított vagy (főleg!) a nem lakásként hasznosított lakásokról. Attól pedig, hogy még egy pizsamát veszel, a város lakóit nem fosztod meg a pizsamától, mert nagyon gyorsan és tetszőlegesen sokat lehet belőle gyártani, tehát rossz az analógia.
@janos82
Így kerülne még több ingatlan a gyerekek, unokák nevére "családi összefogással".
Az ingatlanadó pontosan olyan szemét adófajta, mint ha részvény, kötvény, bankbetét állományi adót kellene fizetni (tehát ezt nem az osztalék, árfolyam nyereség, hozam után, hanem ezektől függetlenül kellene fizetni).
@tip
😀 😀 😀
@B. Péter
Pl. lehetnének önellátóak.
Tudom, utópia. De miután az elmúlt néhány évben hallottam pár elég rossz sorsú településről (magas munkanélküliség, rossz infrastruktúra, hiányzó munkahelyek, képzetlen helyiek), ahol az emberek elkezdtek magukért, maguknak dolgozni és egészen szép eredményeket tudtak felmutatni, lehet, hogy nem is olyan nagy ökörség, mint elsőre tűnik. Hozzáteszem, nincsenek friss információim a témában, csak remélni tudom, hogy megmaradtak a kezdeti eredmények.
@tip
És hogyan különbözteted meg a spekulációt attól, hogy valaki évi x napot ott töltene, és elég pénze van rá, hogy megtehesse. Londonban is így vásárolt luxuslakást jópár milliárdos, amellett, hogy spekuláció is.
A plusz pizsama is erőforrásokba kerül, ahogy a házépítés is.
@zabalint nos ezt az esetet, mivel feltehetőleg nem tömeges, meghagynám a bíróságok kompetenciájának.
A tömeges probléma: az irodának kiadás, a nemtörődömségből üresen állni hagyás, és újabban az üzletszerű airbnb-zés. Ezek elég egyértelműen azonosíthatóak.
Hiába kerül erőforrásokba a pizsama: senkinek nem lesz kevesebb lehetősége pizsamát venni attól, hogy neked van egy felesleges. Pizsamahiány sincs. Ezért nem jó analógia.
@warrior
Szerinted mekkora realitása van, hogy a hajléktalanok kiköltöznek vidékre, és ott full önellátóak lesznek..? Gazdálkodásból fognak megélni, nulla startpénzzel ? Ugyan már.
Ennyi erővel egyszerűbb lenne mindegyiknek betanítani az awi hegesztést, meg alapfokon a német nyelvet, és irány Németország..
@tip
"A tömeges probléma: az irodának kiadás"
Az miért baj, ha irodának van kiadva egy lakás ?
Vagy te fizetnél több bérleti díjat, mint az iroda ?
"a nemtörődömségből üresen állni hagyás,"
Itt saját magával szúr ki a tulaj, mert nem kap bérleti díjat. Szerintem ennyire senki sem maga ellensége. Nehéz is lenne ezt kiszűrni (ki jelenti be? A házbizalmi?), és bizonyítani is.
"Hiába kerül erőforrásokba a pizsama: senkinek nem lesz kevesebb lehetősége pizsamát venni attól, hogy neked van egy felesleges. Pizsamahiány sincs."
Lakáshiány sincs.
Akinek van pénze, az tud bérelni, venni, vagy építtetni.
@b-peter de igen, bizonyos helyeken súlyos lakáshiány van.
Amíg 1 négyzetméter üres hely van az irodaházakban, addig az irodák szíveskedjenek azt igénybevenni. Nincs irodahiány. Amelyik cégnek van pénze, az tud irodát bérelni, venni vagy építtetni.
Ugyanez a szállodákra. Amíg van egy üres szállodai szoba a városban, addig menjenek oda a turisták. Akinek van pénze, az meg tud szállni szállodában.
@tip
Pomtosan annyira van irodahiány, mimt lakáshiány: egy bizonyos áron tudsz lakást venni/bérelni, és ez az irodákra is igaz. Egy kezdő/kicsi cégnek ez ugyanúgy lehet nehéz ügy, mint ha egy minimálbéres akarna lakni Budapest belvárosában.
Ami az airbnb-zést illeti, azzal mi a baj? Ha kifizetik az adót, és a turista sem a lakásban akar bulizni, teljesen rendben van. Nem mintha új dolog lenne, az új benne az a weboldal, amivel tömeges lett, anno mi családdal 2005-ben is neten találtunk ilyen szállást Bulgáriában (magánszemély adott ki szállásnak egy felújított panellakást). De a zimmerferizés is ugyanez volt net nélkül.
@tip :
Tudod, hogy hol van lakashiany? Frankfurt es Munchen belvarosaban. Ott talan van.
Budapesten csak annyi tortent, hogy az ingatlanarak megemelkedtek. Akinek van penze, vehet.
Amugy en se ertem, hogy miert baj az, ha valaki szallodat uzemeltet a lakasaban vagy kiadja irodanak. Persze csak ha a lakokozosseg elfogadja...
@tip
"de igen, bizonyos helyeken súlyos lakáshiány van."
Hát akkor ígérj többet, mint az irodák !
És akkor neked fogják kiadni.
"Amíg 1 négyzetméter üres hely van az irodaházakban, addig az irodák szíveskedjenek azt igénybevenni."
Amíg egy szabad hely is van a buszon, addig ne járhassanak az autósok.
Amíg egy éhező gyerek is van Afrikában, addig ne kérhess SuperSize menüt.
Na?
@janos82 mindenkinek a saját baja a legfontosabb. Ha Budapesten kellene éppen most lakhatást biztosítanod magadnak, valószínűleg te is elkezdenéd firtatni: tényleg jó-e, hogy az élelmes cégek meg a turisták olyan sokat spórolnak azzal, hogy elhappolják előled a lakóingatlanokat. Az átlagbérből pedig már alig lehet megfizetni a lakhatást és a túlélés egyéb költségeit, és ez még csak az átlag, nem is a legalacsonyabb bérek. Ha a munka ellenértékéből a munkaerő fenntartása nem jön ki, azt én rabszolgamunkának nevezném - ha nem sérteném meg ezzel az egyiptomi fáraókat, akik azért voltak annyira bölcsek, hogy megfelelő szállást és élelmet biztosítottak a rabszolgáiknak.
Aki csak lakni szeretne (a nem mellesleg erre és nem másra tervezett, engedélyezett és épített épületben), annak a költségei nem méltányolandóak? Csak a cégeké meg a turistáké?
@B. Péter
Valószínűleg nulla közeli realitása van, ezért is írtam, hogy utópia 🙂
Az induló költség nem kellene nulla legyen. Nem ismerem a számokat, csak eljátszom a gondolattal, hogy egy-két hajléktalanszálló bezárásával az arra betervezett pénz lehetne az induló pénz. Ismétlem, csak egy ötlet.
Én a pénz előteremtésénél nagyobb nehézségnek érzem az emberi természetet: eddig munka (értsd: növénytermesztés, állattartás) nélkül sem halt éhen, élt valahogy, minek tegyen bármilyen erőfeszítést, hogy kicsit is más legyen? Biztos vannak, akik hajlandók lennének rá, és szerintem még biztosabb, hogy olyanok is, akik nem.
@tip
Jellemzően a belvárosban vannak az airbnb-zők. Irodának is a belvárosi lakások kelendőbbek a központi elhelyezkedés miatt. A külvárosokat mindez legfeljebb közvetve érinti. Egy átlagbérrel pedig a világon sehol nem jön ki a nagyvárosok belvárosábab a lakhatás. Egy átlagbért kereső miért nem Csepelt vagy Kőbányat célozza meg Budapesten? Miért kéne a Nagykörúton belül laknia?
A másik, hogy 2008-tól estek az ingatlanárak, majd 2014 végén, 2015 elején jött a fordulat. Még mindig nincs reálértéken újabb csúcs. Az ingatlanpiac ilyen, van amikor esik, van amikor emelkedik.
Ami az Airbnb-t és az irodának használást illeti, ilyen alapon a belvárosi szálloda és az irodaház is elveszi a telket a lakóházak elől.
A másik, hogy az nem biztos, hogy az Airbnb mind a szállodáktól veszi el a forgalmat, egy csomó turista simán lehet, hogy a viszonylag olcsó szállás miatt kap kedvet Budapesthez.
@tip :
Az atlagberes ne a belvarosban akarjon lakni. A lakhatas amugy csak a belvarosban nehezkes. Ha kimesz egy peremkeruletbe, ott konnyebben talalsz lakast. Ugy tudom, hogy keves lakast adnak ki Bekasmegyeren az AirBnB-n keresztul.
Ennyi erovel megtilthatnank az autoban valo alvast, mert nem arra talaltak ki, vagy buntethetnenk az uj Rols Rolycek tulajait, ha all az autojuk, mert az atlagberes nem engedheti meg maganak, hogy vegyen egyet, o meg meg csak nem is hasznalja...
Egy dolgot magyarázzatok meg, mert nem értem. Csak így a lakáskiadásról jutott eszembe.
Ugye azt mondjátok, olcsóbb bérelni, mint venni egyet.
Ha a bérbeadó fizeti a felújítást, és minden egyes javítást, valamint még keresni is akar az üzleten, amin állítólag jól lehet keresni, akkor tulajdonképpen nem kellene kevesebbet költenie a bérlőnek egy saját lakásra, mint ha bérelne egyet? Vagy a mostani hiperalacsony lakáshitel kamatok még mindig jóval magasabbak, mint a felújítás költsége?
Tibor: Természetesen az ingatlan van az emberért ez elvitathatatlan tény a javadra. S lehet, hogy te lazán meglépnéd, hogy egy nagyobb házért veszel valahol két kisebb lakást, az egyikbe beköltözöl, a másikat meg kiadod.
Ne feledjük, hogy a mostani nyugdíjasok más rendszerben szocializálódtak, nem tudhatjuk az egészségi állapotukat, sok a félelmük (pl. könnyen átverheti őket egy bérlő; vagy nem tudják kiadni - plusz kiadás nekik; eladjuk-e vagy maradjon még a kéró )...stb. Aztán szedhetik a még több nyugtatót meg szív- és érrendszeri pirulát, még több kiadásuk lesz. Ezek is közre játszhatnak abban, hogy nem akarnak elköltözni, holott pénzügyileg lehet tényleg, akár jobban is járhatnának egy ilyen lépéssel. Nekem még legkevesebb 25 évem van a nyugdíjig, lehet most meglépném, de 30 év múlva...?!
D
@kis-janos
Én béreltem egy öregasszonytól lakást, aki a 40 négyzetméteres kis panellakását adta bérbe, miközben egy legalább 200 négyzetméteres kertes házban lakott egyedül (ami amúgy jó helyen van, jó állapotban, tehát azt se lehet mondani, hogy eladhatatlan).
@tgwh :
Berelni akkor olcsobb, ha:
neha koltoznod kell. A lakas adasvetelen van egy min 4-5%os bukod, ami nagyonsok. Az viszont jo lathato, hogy koltozni sok okbol kellhet ( osszekoltoztok, gyerek, nagyobb, kijjebb, kirepul a gyerek, mashol lesz munkad )
Elvileg az eleted kozepen lehet egy 10-20 eves szakasz amikor nem erdemes koltozni, valamint a vegen.
Persze ha tudod, hogy nem lesznek gyerekeid, vagy mar kirepultek, es sohase mennel el olyan helyre dolgozni, ami tavol esik a jelenlegi lakhelyedtol, akkor a vasarlas a legjobb dontes.
@janos82
Köszi.
Akkor mégsem olcsóbb bérelni 😀
Megnézném Miklóst is, hogy próbál vidéken ingatlant bérelni 🙂
Jó persze, tehát van olyan, hogy bérelni olcsóbb.
@tgwh :
Mondjuk ugy, hogyha nem a szuleidnel akarsz elni(vagy nem orokolsz), akkor az esetek 70%-ban 30-35 eves korig berelni olcsobb:)
Amugy videken is lehet berelni ( faluban is), csak azokat nem a neten talalod meg, hanem ott a helyieket kell megkerdezni, mert ott gyakran szajrol szajra terjednek a kiado hazak. + ott relative dragabb a berles, mert az arahoz kepest dragabb a felujitasa egy haznak.
+ tegyuk hozza, hogy 2000-2014 kozott a berles volt a jo dontes Budapesten is.
Inkább az a baj, hogy megfizethető árú munkásszállók nincsenek. Illetve olyanok vannak, amik a nevükben munkásszállók, de inkább egy hajléktalanszállóra hasonlítanak. Eközben Svédországban olyanok a börtönök, amilyenek Magyarországon még sok szálloda sincs.
A gáz meg eleve az, hogy míg vidéken tapasztott sárkunyhóban 22800/50000-ből olyan színvonalon él az, akinek nincs igazán kiadása (kútvíz, erdőről fa, némi háztáji, tányéros digi, maximum áramért fizet), mint az, aki Budapesten 80-100-120 nettót keres, amiből lejön az 50-60+ rezsijű albérlet, a 10 ezres bérlet meg a kaja. Cserébe utóbbi helyen egy utolsó csövesnek nézi a társadalom.