Találtam egy érdekes blogot, a Raptitude.com-ot.
A blog leginkább arra próbál választ találni, hogyan tudsz kiegyensúlyozottabb életét élni.
Az egyik cikkében arról ír, hogy képzeld el, hogy ezer évvel ezelőtt élsz, a szokásos emberek vesznek körül és az akkor szokásos dolgok történnek veled. Éled a szokásos életed, csak néha hallasz híreket, mi történt a szomszéd faluban vagy valahol nagyon messze, száz kilométerre tőled. Minden rendben valónak tűnik, megy az életed a maga útján.
De aztán kapsz egy kristálygömböt, amin keresztül sokkal több hírhez hozzáférsz, mint mások. Elkezd ömleni az információ: háborúk, éhínségek, rablások, természeti katasztrófák, gazdasági válságok és így tovább a Föld minden szegletéből.
Nem bírod magadban tartani, megosztod másokkal is a sok emberi tragédiát, igazságtalanságot, nélkülözést, a világ problémáját és az emberek gonoszságát, amikről eddig fogalmad sem volt.
Három dolog történik: az addigi életed, amivel semmi bajod nem volt, hiszen úgy éltél, mint mindenki más, hirtelen unalmasnak és túl szürkének tűnik, amikor annyi minden történik a világban illetve a világ hirtelen sokkal rosszabb hely lesz. A harmadik dolog, hogy te is és mindazok, akikkel megosztod a híreket, sokkal boldogtalanabbak lesznek és tele lesznek félelemmel, hogy mikor fog ez a sok szörnyűség velük is megtörténni.
Pedig a világ semmit nem változott, a kétségbeesésed, a depressziód, a világról alkotott új sötét képed mind egy dologra vezethető vissza: a kristálygömbre, ami szállítja neked ezeket az információkat, amire semmi szükséged és csak rosszabbá teszik az életedet.
Mára az egész társadalom nem hogy hírfogyasztó hanem egyenesen hírfüggő lett, miközben a "hírek" 98-99%-ának semmi értéke és értelme, csak arra valók, hogy teletömjék fejed teljesen felesleges és ártalmas zajjal, kétségbeesésbe és depresszióba taszítsanak: két fejjel született, lezuhant, összeütközött, elsüllyedt, lelőtték, megfulladt, elvált, megtalálta élete szerelmét, idén a negyediket és így tovább.
Az emberek ennek ellenére éppúgy habzsolják a híreket, ahogy habzsolják az eléjük rakott szemét kaját is, a chipseket, csokoládét és hasonló dolgokat. A szemét ételek túlzott fogyasztása elhízásban, cukorbetegségben és korai halálban nyilvánul meg, de ne legyenek illuzióink, a hasonló minőségű hírek túlzott fogyasztása legalább ilyen káros a mentális egészségünkre.
Ez különösen igaz most, hogy az emberek lassan egy éve be vannak zárva és sokkal több időt töltenek képernyő előtt, mint valaha, pedig már régen is túl sok időt szántak az életükből a különböző képernyőknek.
(Nem, nem az a baj, ha híreket olvasol, mert a tájékozottság soha nem árt, sőt. Ahogy az sem baj, ha eszel. Sőt, határozottan hasznos, ha eszel. A baj az, ha nem tudatosan eszel, hanem zabálsz csak, olyanokat, amiről tudod, hogy ártanak az egészségednek. Az információ esetében is csak a mennyiséggel és a minőséggel szokott baj lenni, nem azzal, ha tájékozódsz a világ valóban fontos híreiről.)
Ha érdekelnek a hasonló témák és beszélsz angolul, nézd meg a blogot, hátha találsz érdekes cikkeket rajta.
Nem szeretem ezt a hozzáállást, de úton-útfélen előkerül. Ne olvass híreket, ne vegyél tudomást a rossz dolgokról, és akkor boldogan élhetsz mosolygó birkaként. Némi igazságalapja nyilván van (a rossz hírek tényleg okozhatnak stressz, bizonyos problémákra tényleg jó megoldás, ha megpróbáljuk pozitívan szemlélni a világot, a hírfüggőség lehet valós), de összességében egy rendkívül rövidlátó, buta megközelítésről van szó.
Hogy terjedelmi okokból csak egyet mondjak az ezerből: ezer évvel ezelőtt semmilyen ráhatása nem volt az átlagembernek a saját életére, az információk, amikhez hozzájutott volna a kristálygömbbel, semmiben sem segítették volna. A mai világban viszont hasznos, ha képesek vagyunk értelmezni a körülöttünk lévő világot, és ez alapján döntéseket hozni, pl. a járvánnyal kapcsolatos híreket (aki érti őket, nem kockáztatja a saját, és szerettei életét egy karácsonyi vacsoráért)
Hardy, a tudatos étkezés nem azt jelenti, hogy semmit nem eszel.
A tudatos étkezés azt jelenti, hogy megnézed, hogy mit eszel és annak mi az értéke a te számodra.
Senki nem azt mondja, hogy semmit ne olvass el vagy hallgass meg.
Csak azt, hogy mit és mennyit.
Mennyit adsz oda az életedből értéktelen információkra. Elsüllyedt, elrabolták, kirabolták, elsikkasztották, két fejjel született, meghalt, zuhant, tönkrement.
Melyik hírnek van relevanciája a számodra?
Nem arról van szó, hogy nem történik rossz, ha nem olvasol róla.
Fordítva, attól, hogy olvasol sokat róla, még semmi nem fog változni, de legalább téged is lenyom.
Elolvasod az idei századik cikket, hány százmilliárdot loptak el az országban. És? Ha még száz cikket elolvasol, abbahagyják a lopást?
Ha még ezer cikket elolvasol, hány embert öltek meg Mianmarban, akkor abbahagyják?
A szír elnök önként börtönbe vonul, ha még ötven cikket elolvasol, mit csinált a saját népével Szíriában?
S ezek még csak a valódi hírek voltak, a hírek 98%-a nem is ide sorolható.
Ezer évvel ezelőtt azon ment az aggódás, hogy ha egy vihar elviszi a termést, akkor a télen a 4 gyerekből kettő éhen fog halni (a Jancsi és Juliska kiindulóhelyzete nem sci-fi volt)... Inkább aggódok az amerikai átoltottságon 🙂
NAR, a kérdés nem az volt, jobb volt-e akkor élni, mint ma. A kérdés az volt, a információözön jobbá teszi-e az életed.
Nem tudom, szerintem hasznos az, hogy ennyi hírről van tudomásunk. Személyes példán keresztül szeretném érzékeltetni, hogy például miért hasznos, hogy a média bemutatja sokak szenvedését. 5-6 évvel ezelőtt a kapitalista piacgazdaságot tartottam a legjobb működési modellnek. Ahogy azonban az évek során egyre több magyar és külföldi portálon olvastam arról, hogy Angliában és Magyarországon (és még sok helyen másutt) hogy szenved az átlagember attól, hogy nem gyarapodhat, hogy kizsákmányolják a munkaerejét, stb., rá kellett jönnöm, hogy igaza van a modell meghaladását akaró egyelőre pár százaléknyi embernek. Igenis szükséges, hogy felemeljük a kisembert, hogy korlátozzuk a piaci monopóliumokat, hogy az ember legyen az érték, és ne csak a munkaereje. Remélem, ebben az évtizedben elindulunk egy jobb irányba (legalább a gazdagabb országok), alapjövedelemmel, jobb szociális hálóval, stb.
AdamS, nem a hír létével van baj. Nem véletlen, hogy minden diktatúra gátolni akarja a hírek keletkezését és terjedését.
A hír fogyasztásáról volt szó.
S arról, mi is hír valójában. Nyiss meg egy tetszőleges hírportált és számold meg, a megjelent cikkek hány százaléka bír valódi hírértékkel.
@Kiszamolo Mianmar jó példa. Oda kell rá figyelnünk. Egyrészt nem árt tudni, hogy mi újság a világban, a befektetések, nyaralások, stb. tervezésekor is jó, ha tudjuk, hogy mi van arra. Soha nem lehet tudni, hogy mi az, ami végül kelleni fog, és mi nem, de ideális esetben az egész egy rendszerré áll össze, ami együtt viszont borzasztóan hasznos.
Másrészt ami Mianmarban megtörténhet, az megtörténhet máshol is. Pont mi magyarok jó, ha odafigyelünk ezekre a példákra. Nyilván nem kell minden hírt elolvasni róla, de arról jó tudni, hogy átvette egy kínaiak által támogatott katonai junkta a hatalmat, és civileket mészárol.
Ez egyébként előbb-utóbb az EU-s politikát is befolyásolni fogja, ha nem tudom, hogy mi történt ott, akkor nem fogom érteni, hogy az EU-s politikában ki miért akar vagy nem akar szankciókat, és kit támogassak a szavazatommal.
A többire is lenne mit írnom, de nincs hely.
Sajnos nagyon szomorú vagyok, mert ugyan az utóbbi időben elértem amit a 20-as éveimre szerettem volna (első saját lakás minimális hitellel, +12 havi megélhetéshez szükséges megtakarítással a számlámon), de a vírushelyzet miatt motiválaltan vagyok.
Munkahelyemen nem keresek rosszul, 100% HO van már egy éve.
Önfejlesztéshez még egy idegen nyelvet kellene felfrissítenem, kaptam - töretlen - nyelvkönyveket CD-vel, ismerősöktől ingyen..
Valamiért azt veszem észre, hogy nézek házba pár dolgot aztán hipp-hopp 2-3 óra eltelik a gép előtt, és a végén már csak HVG/index/origo silány cikkjeit olvasom..
Nagyon szeretnék leszokni erről, de olyan ingerszegény az utóbbi időben a környezetem, hogy elég nehéz motivációt találni.
Ismerősökkel beszélve valaki fél éve sorozatfüggő, valaki abbahagyta az edzést. Az ingerszegénység eléggé kihatással van a mindennapjainkra (20-as közepi / végi korosztály)
Tökéletes cikk, tökéletes meglátás. Én ma reggel is (mint ahogy sokszor máskor is) ezen filóztam. A mindent elsöprő konzumidiotizmus folyamatos hiányérzetet gerjeszt, aminek következtében egyrészt tönkre tesszük az anyabolygót, másrészt pedig sokan nem veszik észre, hogy a birtoklás és a vásárlás nem ad igazi boldogságot. (Sokszor még nem igazit sem.)
De ahhoz, hogy a dolgok úgy menjenek, ahogy mennek, nagyon sok gazdasági és politikai csoport érdeke fűződik, így az sajnos így fog maradni.
Plusz, ha gagyi és/vagy irreleváns hírekkel tömöd a fejed, akkor kevesebb hasznos információra jut időd, energiád. Az étel jó hasonlat: kis mennyiségben nincs baj a haszontalan édességekkel. Kicsit szükség van bulvárra meg rémtörténetekre is, de csak egy kicsit.
Engem akkor is érdekelnek a hírek, ha irreleváns az életem szempontjából. Mert érdekesnem tartom a világ történéseit. A hírfogyasztás meg nem lehet teljesen tudatos, mert a hírfogyasztás maga a tájékozódás, olyan mint mikor megkóstolsz ételeket, nem mint mikor rutinból eszed. Ugyanezt gondolom konkrétan a politikáról is, még akkor is érdemes fogyasztani, ha nincs befolyásunk rá.
Ezt a cikket most nem igazán értem. Most vagy tájékozódsz a világról, ami körülvesz, vagy nem. (Szerintem azért jobb tájékozottnak lenni.) Ha ugyanarról elolvasod a 100. cikket is, az lehet, hogy pótcselekvés, de jelentősen nem leszel boldogtalanabb tőle, mint attól, hogy az 1. cikkből tisztában vagy az adott dologgal. Még ha igaz is lenne, hogy tudatlanság = boldogság, biztos ezen az áron akarnánk "boldogak" lenni? A 100. értelmetlen cikk elolvasása kategória egyébként meg inkább a velvet.hu, és nem a világgazdasági és politikai hírek. Geopolitikáról olvasni például kifejezetten érdekes, még ha lehangoló is tud lenni, de ha nem csinálnánk soha semmi potenciálisan lehangolót, szerintem elég üres lenne az életünk. Egyébként sem hiszem, hogy az átlagmagyar lelki állapota a mianmari vérengzésekhez, a jemeni éhínséghez vagy a kínai rendőrállamhoz köthető.
Legtöbben szerintem elég ideje olvasunk/hallgatunk híreket ahhoz, hogy pontosan tudjuk, hogy honnan tudnánk a számunkra *szükséges* hírekhez jutni jó minőségben. (Pl. félpercenként frissülő hírportál helyett online hetilap, rádió helyett podcast, pénzügyibb beállítódásúaknak gazdasági blog, kisgyerekeseknek családi portál, ínyenceknek igényes hírfigyelő Facebook-csoport - kinek mi.)
A legtöbben szerintem akkor kattanunk rá a felesleges hírekre, amikor ez valami pótcselekvés (pl. feszültek vagyunk, s nem tudjuk hogyan kezelni; unjuk, amit éppen csinálni kellene és húzzuk az időt; várni kell valamire, amire nagyon nehéz; a cikk végére éréssel azt az érzést akarjuk, hogy legalább valamit befejeztem.)
Pontosan úgy, mint az emberhez méltatlan kaják evésekor.
@buckalako
Az első, hogy beismerted, megfogalmaztad, sőt nyilvánosan vállaltad a problémádat - gratulációt érdemelsz.
A többi már könnyű lesz; el leszel árasztva tanáccsal rögtön itt is. 🙂
A minél pontosabb önismeretről ne tégy le, az fog a legtöbbet segíteni.
Ugy masfel eve en felhagytam a mindennapi hirek "norma"l mennyisegu olvasasaval mert azt vettem eszre, hogy csak betegge tesz es semmivel nem jarul hozza boldogsagomhoz.
Azota napi 1x atfutom a Deutsche Welle angol nyelvu szekciojat ahova felkerul napi kb 10 hir abbol 1-2 ha erdekes. Ugy vagyok vele, hogy ami nem kerul fel oda az csak zaj.
Mar csak munkammal kapcsolatos technikai hireket fogyasztok amik szuksegesek, hogy szakmai tudasom toppon legyen.
Nem szeretem, amikor az emberek világvége hangulatot árasztanak a médiában. Állandóan riogatnak, aztán nem lesz semmi. De mi lesz akkor, ha tényleg lesz valami világvége? Itt leszünk kiégve, mert már annyiszor kiáltottak farkast, hogy nem hisszük el?
Nehéz kérdés ez. Főleg, hogy most azért a járvány vagy kamujárvány, ahogy tetszik, szépen megrángatta a világot.
Nagyon jó cikk volt! Teljesen egyetértek a mondadójával! A hír- és képernyőfogyasztás komoly drog és nem is olyan könnyű leszokni róla, mint gondoltam.
Mostanában azon próbálkozom, hogy maximum napi fél órát használom a telefonom hírolvasásra.
Nem mindig sikerü betartanil, de tényleg több jó dolgot észreveszek a közvetlen közelemben amikor sikerül!
Itt egy trükk: https://kiszamolo.hu/valtozni-szeretnel-bojtolj-te-is/
@Kiszamolo azert kapod (foleg) a "nem ertek egyet" kommenteket, mert amit a blogrol irsz, meg amit te ertelmezel belole a vegen, az nagyon nem ugyanaz. Amit a blogbol idezel, az eleg konkretan kristalygomb-ellenes ("regenmindenjobbvolt"), amit te irsz, az "eszzel hasznald azt a gombot".
A FB kommentek is az értéktelen 'hírek' közé tartoznak, csak még alacsonyabb színvonaluk van. Tartsunk egy napot, amikor nem olvasunk el egyet se. Sőt, amikor nem jelentkezünk be FB-ra. Boldogabb nap lenne.
Sziasztok
Szerintem teljesen rendben van a cikk, én azt vallom, ha mindenki a saját dolgával törődne és a saját hatáskörében mindent megtenne azért, hogy jobbak legyenek a körülmények (a "világ"), akkor nem kellene fölösleges (elsüllyedt, elrabolták, kirabolták, stb.) dolgokról olvasni, mert az újságíró arról írna, aminek értéke van és hozzáad az olvasójához, a politikus azzal törődne, hogy megkönnyítse az életünket és ne nehezítse, az éttermek azzal, hogy egészséges ételt együnk és így tovább. De ehelyett mindenki a másik munkáját akarja megreformálni.
De ez csak egy 25 éves ember naív véleménye egy ideális világról.
Igen, az étel jó hasonlat, de van jobb is: a drog/narkó. Ételt azért eszel, mert egyébként éhen halsz. Drog nélkül viszont lehet élni, hírek nélkül is, ahogy az 1000 évvel ezelőtti példa mutatja.
Előző hozzászólásokban nagyon jól látható a narkósok hozzáállása, ahogy megmagyarázzák, hogy az miért kell nekik. A hírportálok, meg a drogdílerek. De a közösségi oldalakat is nyugodtan idesorolhatjuk.
Igyekszem bevetni amit lehet, hogy a drága időmet/életemet ne szemétre pazaroljam. Híreket nem a hírportálok túrásával keresem, hanem RSS olvasóval legyűjtetem és csak a címek felsorolását nézem végig és 1 kattintással törlöm kifelé, ami ismétlés, szemét vagy nem érdekel. Így a napi 50-100 hírből csak a töredékét olvasom. Persze meg kell tanulni a címek alapján szelektálni, mert a címeket direkt kattintásvadászra írják.
Valahol megertem ezt, en is mar csak parnaponta olvasok hireket 10-15 percig, pedig par eve total hirfuggo voltam, egesznap hirportalokat frissitgettem. Es nyugisabb vagyok, amiota nem zabalom, ez teny. De ez akkor sem ugyanaz, mint ezer vagy akar 200 evvel ezelott, ahol ha el is ert teged a hir, hogy mi folyik pl Kinaban, nem sok hatasa volt rad. A mai vilagban ez nem okvetlenul igaz, tortenik valami nagyobb dolog Azsiaban, Kozel-Keleten (pl keresztbefordul egy uszaly) es akar masnap hat az eletunkre pl uzemanyagaremelkedeskent.
Én válaszolok Miklós kérdésére:
- Igen, jobb lett az életünk az által, hogy több informácíóhoz juthatunk hozzá. Köszönöm.
Az előző cikk alatt, melyben azzal foglalkozik, hogy ki engedheti meg magának, hogy mit vehet meg és mit nem:
Engem komolyan érdekel:
- Ön tényleg megengedheti magának azt a vágyott 120 millió forintos családi házat vagy sem?
Elnézést kérek az intim kérdésért, de nagyon kíváncsi vagyok rá és kérem, őszintén válaszoljon, ha nekem / nekünk nem is, de önmagának mindenképpen. Hiszen nem tartozik nekünk semmivel sem. Köszönöm szépen!
Igen, az egészet készpénzért vesszük és még marad is.
... folytatás.
Hír/netfüggőségi tesztnek jó a nyaralás. Ha 1-2 hetet szenvedés nélkül kibírsz hírek és net nélkül (telefon is), és tudsz felhőtlenül szórakozni anélkül, hogy mindig eszedbe jutna, akkor rendben vagy.
Pl.: mit érdekel engem Mianmar? Erről se hallottam, hogy mi van ott, de a magyar politikusokból is ha 3-4 nevét tudom, már sokat mondtam. Jönnek-mennek. Az se érdekel, hogy pl. Ausztriában, Németországban vagy akárhol ép milyen járványszabályok szerint szívatják a népet. Az érdekel, nekem mit kell betartanom. Hétvégén megnézem a Worldometers-en a statisztikát, annyi infó pont elég. Fölöslegesen nem pocsékolok erre naponta több órát.
Befektetésre is azt mondják, ha percenként nézegeted az árfolyamot, akkor csak hamarabb halsz meg.
Amikor 3 éve átmentem órabéres egyéni vállalkozóba és hirtelen nem az volt, hogy a napi 2-3 órányi valós feladat mellé el kellett verni az időt, hogy meglegyen a napi 8 óra az irodában ücsörögve, mérni kezdtem a gép előtt töltött időmet.
Mondanom sem kell, az első hét számait összegezve azonnal felhagytam a hírportálok látogatásával, pedig egyébként nem vagyok idegeskedő típus, nekem nem okozott depressziót a sok negatív hír. 🙂
Kb. 3 éve csak területemhez szorosan kapcsolódó szakmai (IT) híreket olvasok, meg pár blogot követek. A valóban fontos hírek (járványügyi szabályozás, adó módosítások, stb.) eljutnak hozzám így is. Attól függően, kommentelek-e, heti 2-3 órát töltök el max jelenleg hírolvasással. Amíg portálokra jártam, simán volt ez 8+ ... És nem az a durva, hogy nem hiányoztak a hírek, hanem hogy fel se tűnt, hogy már nem olvasom őket. Színtiszta időpazarlás.
Ezt most sokan azért nem értik az eddigi kommenteket elnézve, mert nem írtál egy ilyen konkrétumot, hogy érdemes lenne nem egész nap híreket olvasni, hanem csak este jelöljön ki valaki magának 15 percet, amikor híreket olvashat. Közben egész nap ne nyisson meg semmilyen hírportált, ne nézegesse a facebookon se az üzenőfalat, ahol megjelenhetnek hírek, semmi.
Az emberek fantáziátlanok, és nem tudnak kitalálni maguknak szabadidős tevékenységet, vagy csak 10 perces pótcselekvéseket. A híroldalak véget nem érő lapozgatásánál már az is jobb, ha az ember felrakja a telefonjára a Candy Crush-t, és a cukorkákat húzogatja a 10-20 perces szünetében. De megvenni egy könyvet és azt olvasni pl még jobb. De amikor néha ránézek egy kommentelhető hírportálra, és látom hogy 300 meg 500 komment érkezett pár órán belül, az azért elég szépen mutatja, hogy az emberek mennyire nem tudtak mit kitalálni arra, hogy elüssék az idejüket.
@Kiszamolo Egyetértek. De hogyan lehet ezt beépíteni?
Megosztanád a te példád? Neked mik a hírforrásaid?
Te hogy engedsz be egészséges mennyiségű és minőségű hírt (kár ingyenes, akár fizetett forrásokból), hogy ne vigye az időd üres tartalom és ne érezd magad rosszul, ha úgysem tudsz adott dolog ellen tenni (de mégis meglegyen a tájékozottság egészséges mértéke)?
Nem könnyű. Legjobban az jött be, hogy csak este hét és kilenc között csinálok, olvasok bármit is, ami nem munka. Mivel az időkeret véges, ötször meggondolod, mit csinálsz ez a két óra alatt: hírek, milyen hírek, filmek, akármi.
Ahogy a Telex mondja a clickbait címekre: "Nem derült ki."
@beni " ha mindenki a saját dolgával törődne és a saját hatáskörében mindent megtenne azért, hogy jobbak legyenek a körülmények (a “világ”),"
Csak ez nem így működik. Az aktuális hatalmon levők szeretik persze a "ne ugass bele paraszt" jelentésű"műveljük kertjeinket" gondolkozást (hagyj lopni!), de az "idióta" szó eredeti jeltése "aki csak a maga dolgával törődik, közügyekkel nem".
Sajnos a közügyekkel is kell foglalkozni, és igen Mianmar is közügy, a közgondolkozásunk (nagyon áttételesen) végülis hat az eu-s és világpolitikára is. Lssan és kicsiben. Ha a közvéleményt nem mozgatja meg a lakosság elleni erőszak (kína pl) akkor a nagypolitika méginkább szemet húny, elfogadott lesz. Csak akkor ne morogjunk ha ide is begyűrűzik.
A tolvaj lop, a politikus hazudik, a pénzcsináló pénzt csinál. A közfigyelem valami korlátot azért szab ennek.
Szerintem.
@terpesz
Én is így gondolom. A globalizáció korában elég, ha akadozik mondjuk a chip ellátás Kínából, máris hatással lehet a munkádra, munkahelyedre. Vagy hogy mit nyilatkozik éppen a FED, merre tovább a befektetéseiddel. Lehetne vég nélkül sorolni. Amúgy az információ szerintem ezer éve is hatalom volt, a különbség a mennyisége, ami manapság eláraszt minket. Okosan kell válogatni, ennyi a titok. Szerencsére sosem voltam Blikk olvasó.
Nekem az a gondom, hogy van egy csomó töltelékidő, amit nem tudok hasznosan eltölteni. Ilyenkor megnézek egy 10 perces youtube videót vagy elolvasok valami érdektelen szemetet.
Ezzel szemben most a munkahelyemen kaptam udemy hozzáférést és rájöttem, hogy ezeket az időket akár (nem elmélyülős) oktatóvideók nézésére is szánhatom, amikkel effektíve érek valamit. Az udemy mellett a Pluralsight is hasonló. Teljesen megfizethető oldalak és tényleg !hasznos! információtartalommal bírnak.
A kommentelők kérdéseire az a válasz, hogy "attól függ..." Miklós inkább arra adjon választ, hogy érdemes-e a Kiszamolo.hu-t olvasni:)
4pont a tortenetben: a faluban lakok meglatjak, hogy mashol az emberek lopnak , vagy nem csinalnak semmit es ugyis jol el vannak. igy a lakok egy resze elkezdi ezt az eletmodot folytatni ezzel rontva a tobbi lako eletszinvonalat.
Kiváncsi lennék (bár a hasonlatot, gondolatot érteni vélem) hogy egy szabadon választott időben és helyen nem halott e hasonló mennyiségű szörnyűséget az egyszeri ember. (ok, nyilván az áldozatok száma a lakosságszám miatt kisebb lehetett) a hadseregek felgyújtották a falut, járvány, a földesúr lefejeztette, éhenhaltak mert gyenge lett a termés, meghaltak a szülei, kényszersorozták/ elvesztette a karját a háborúban ezek miatt koldul jellegű hírek terjedhettek és az álhírek kraken, sárkány, óriások szintén. Nem hallott a mianmari mészárlásról de a szomszéd megyeiről igen és extrapolálhatott, hogy a világ amiről nem hall se lehet sokkal jobb hely
ezer éve se lehetett jó jobágynak lenni, kétezer éve se rabszolgának. Valszeg a "kalandozó" magyarok se okoztak felhőtlen kacagást ha már ezer év...
plusz a bűntudat, azért ver az isten hun/magyar/tatár/török járással mer megkívántam a szomszéd...
@alex
Napi 50-100 hírből szelektálsz, csak "párat" olvasol el ténylegesen és te oktatod a "drogfüggőket"? 😀
Te ugyanúgy függő vagy, csak te nem az okokat racionalizálod, hanem a hogyant. "Napi egy doboz sör még nem függőség, töményet meg nem iszok"
@husz-janos-puszita
>A globalizáció korában elég, ha akadozik mondjuk a chip ellátás Kínából, máris hatással lehet a munkádra, munkahelyedre.
Kár, hogy kb. semmit nem nyersz vele, ha értesülsz róla.
>Vagy hogy mit nyilatkozik éppen a FED, merre tovább a befektetéseiddel.
Aha. Hányszor hoztál befektetési döntést üzleti hír alapján eddig életedben, milyen eredménnyel és ez az egész hány olvasott üzleti hírből jött össze? 😉
Szerintem ha az üzleti hírek olvasásával töltött idődet értelmesebbre fordítottad volna, annak a haszna nagyobb lett volna összességében.
@N0MAD Nekünk semmi közünk ahhoz, hogy mi történik Mianmarban és semmi jogunk beleszólni. Ugyanígy elvárom, hogy a saját hazám dolgaiba idegen politikusok ne szóljanak bele. Manapság annyira mindenki mindenbe bele akar szólni, nem értem mire ez a nagy kivagyiság. Mellé még teljesen hasztalan, akármit is csinálsz, mit gondolsz ilyen messziről mit tudsz tenni? Meg aztán, meg lehet nézni, hogy mi haszna volt annak, hogy Amerika beavatkozott pl. a közel-keleten. Mi lenne, ha tényleg a saját dolgukkal törődnének az emberek?
Kedves Miklós!
Köszönöm szépen a választ!
Megtisztelő a bízalom!
Ez esetben, kívánom hogy sikerüljön olyan házat találniuk, amilyent szeretnének.
Más esetben, például hitel esetén megpróbálnám meggyőzni, hogy sok 120 millió forint csak azért, hogy legyen fedél az ember feje felett. 😀
További szép napot kívánok!
Az utobbi honapok kiszamolo fele heti osszefoglaloi miatt szerintem nem is kell mar mast olvasni :D.
Komolyabban: a hiroldalak jelentos resze a reklambevetelekbol el (az elofizetoi modell meg csak most terjed), ergo olyan cikkeket fognak irni, ami kelloen clickbait. Mult heten merengtem el h mi a feneert top hir egy magyar hiroldalon az, hogy egy mexikoi buszbalesetben (?) harman meghaltak.
A negativ hireket a media felnagyitja (nem a koronara gondolok). Toredekannyi gyilkossag/ongyilkossag tortenik most, mint pl 50 eve, megis nagy teret kapnak az ilyen hirek. A hazai gazdasagi oldalak jelentos resze ugyanilyen: olyanokka valtak, mint a bulvarlapok (ekes pelda a portfolio utolso 3-4 eve).
@Kiszamolo
Aki tanult valaha információ- vagy hírközléselméletet, talán emlékszik az "információ" fogalmára.
Valahogy így hangzik: az információ az adat egy olyan részhalmaza, amely hírértékkel bír (újdonságot, új ismeretet közöl) és a fogadó fél számára releváns (fontos, döntést befolyásolni képes).
Innét nézve, adatözönről kellene inkább beszélnünk, amit az egyes média- és tartalomszolgáltatók próbálnak nekünk információként tálalni. A lemaradástól való félelem miatt (is) pedig a nagy többség bátran fogyasztja ezt az adatot, mindenféle szűrés, jövőbeli hasznosítás nélkül. A korlátlan internet- és telefonhasználat korában ebben nincs semmi meglepő. A pandémiával járó hosszú bezártság sajnos felgyorsította a folyamatot, amelynek a végére a társadalom egy jelentős része életvitelszerűen impulzusfüggővé válik. Az érem másik oldala: felértékelődik a tartós koncentrálásra való képesség.
OFF
Múltkor valamelyik hozzászólásban volt róla szó, hogy ha szeretnék nagyobb mennyiségű készpénzt kivenni, akkor az a legolcsóbb módszer, ha előtte veszek belőle állampapírt, amit aztán eladok,majd pedig kiveszem az államkincstári ponton készpénzben (így csak 6000 Ft a költség). Ha jól emlékszem a diszkont kincstárjegyet ajánlotta valaki. Meg tudja ezt nekem valaki erősíteni?
Szia!
Ezt így, ahogy van másolom, és megosztom, ha nem bánod.
Szóról-szóra egyetértek, így gondolom. Örülök, hogy ezt így megfogalmaztad helyettem.
Köszönjük!
Jó egészséget kívánok!
Ezért hagytam fel a tévézéssel jó 17 éve. Furcsán szoktak rám nézni amikor valami celebet nem ismerek fel, de csak megerősít benne, hogy a spamek egy részét hatékonyan sikerült ezáltal szűrnöm.
Sziasztok! Tanulságképpen azoknak, akik szerint a hírdömping nem káros. Fiatal korom óta infomániás vagyok/voltam, faltam a híreket, kirostáltam a 98% meddőt, a maradékot beépítettem a tudásomba és értékesebb-érdekesebb ember lettem tőle. Most ötven éves vagyok. Kb tíz éve vettem észre magamon, hogy az eddig kirostáltnak vélt "meddő" tudat alatt rárakódott a lelkemre, én, az örökkön optimista vidám fickó évről évre szorongóbb, depisebb lettem. Vigyázzatok! Ahogy az étkezésre igaz, hogy a tested azzá válik, amit eszel, úgy ez igaz az ember pszihéjére is. Nem egyik napról a másikra..a negatív hírek (akár csak szalagcím szinten is) észrevétlenül rombolnak... Kell a tájékozottság, a pozitív és konstruktív hírek, de egyelőre nem találtam megoldást arra, hogy ezek kizárólagosságát elérjem. A TV-t rádiót már száműztem, de a hírportálok sajna a munkámhoz kellenek. Tippek?
Igen, jelenleg 04.14. és 04.21. lejáratok a legkorábbiak.
allamkincstar.gov.hu/files/%C3%81llampap%C3%ADr%20forgalmaz%C3%A1s/Befektet%C3%A9s/2.%20sz%C3%A1m%C3%BA%20f%C3%BCggel%C3%A9k%20-%20Hirdetm%C3%A9ny.pdf
Nekem is van egy kérdésem, Otthonfelújítási támogatás. A Kormányrendelet alapján nem tudom eldönteni, hogy 1 évem van a felújítási munkálatokra és a köztes számlák között nem lehet több 60 napnál, majd az utolsó számla után 60 napom van a kérelem beadására? Vagy 2021.01.01-től 2022.12.31-ig tarthat a számlák gyűjtése?
A hír fogyasztás az okos embert okosabbá (tájékozottabbá), a hülyét hülyébbé teszi.
Ennyi.
Pár hónapja hasonló okok miatti leszoktam a híroldalak napi szintű olvasásáról. Korábban sem örültem annak, hogy szinte csak a negatív hír a hír, de ami ősz óta covid-os témában megy arra ez volt a racionális válaszom. Egyszerűen olyan óriási a kontraszt a saját és a hozzám közel állók élete, és a (rém)hírekben szereplők élete között, hogy nem akarok állandóan egy másik, negatív valóságról olvasni a saját pozitív valóságom helyett.
Munkahelyemen hatékonyabb, motiváltabb lettem, mert az ottani apró sikerek úgy feldobnak, hogy közben elfeledem a világon történteket, másrészt a fentiek miatt már nem állok neki napközben cél nélkül netezni 🙂
Balos újságokat olvastok és beismeritek, hogy időpazarlás volt.
Nem találok szavakat.
Ennél már csak egy nagyobb időpocsékolás lenne.... 🙂
@örök körök
Engem főként a makrogazdaság érdekel, a trendek alapján lehet saccolni jövőbeni történéseket. Kristálygömböt persze nem adnak hozzá, de figyelembe veszem a jövőre vonatkozó döntéseimben. Most például a nyugdíj portfóliómat akarom átrendezni. Az sem mindegy, hogy az iparágamban mik a jövőbeni kilátások, ha esetleg munkahely váltásban gondolkodnek, adhat egy érvet vagy ellenérvet a döntésemhez. Vagy ha tanuláson tornem a fejem, merre orientalodjak. A gazdaság az mi magunk vagyunk munkaadaokent, munkavállalókent, vállalkozóként, fogyasztóként stb. Nem igaz, hogy tehetetlenek vagyunk.
Elsőre csak szócséplésnek tűnt, második olvasásra már világos.
Már nemcsak a könyvek kidobására buzdítasz, hanem a napi érdeklődés beszüntetésére, -majd ti megmondjátok, mire is van szükségünk.
(Megéltük már különben, pár évtizede ebben éltünk)
Tvonkit minden lakásba, ugye? Majd az megmondja, mire is van szükségünk, mit is láthatunk, miről is kell tudnunk.
Egyre többet csalódom benned.
Az utolsó bekezdésben még felelősségre is vonsz, hogy csak "zabálok", nem azt fogyasztom, amit te tartasz számomra hasznosnak.
Szégyellhetnéd magad most egy kicsit.
Aki elhatározta, hogy megsértődik, az mindig talál okot. Nem hiszem, hogy most nekem kellene magyarázkodnom, hogy meg akartál sértődni.
@örök körök
De mondok konkrétumot. 2010 környékén már lehetett látni - igen a hírekből -, hogy szakképzett munkaerőhiány lesz, mivel az EU kinyitja a hatarait. Akkoriban már többször megfordult bennem, hogy akarom-e csinálni tovább a cégem. Ez volt a végső érv, kiszálltam. Rengeteg stressztől kiemeltem meg magam, egyetlen percig nem bántam meg.
"a hírek 98-99%-ának semmi értéke és értelme" - Mert ezekből rengeteg nem hír, hanem véleményformáló írás, rejtett reklám vagy propaganda. Ennek van előnye is, amit sokat sulykolnak az átragad a társadalomra, pl. állatvédelem vagy környezetszennyezéssel, háborúkkal kapcsolatos nézetek. A másik fele viszont, hogy a politika régóta építkezik a félelemből, amit folyamatosan fenn kell tartaniuk.
Infomániás
2021-03-29 at 18:10
nősülj meg, akkor csak egy gondod lesz 🙂