Megengedhetem magamnak

A legtöbb ember anyagi döntéseit érzelmi alapon hozza meg: nekem ez jár, ha már ennyit sem kapok az élettől, akkor minek élni, keményen dolgozom, nehogy már ennyit sem engedhessek meg magamnak, nehogy már egész életemet egy panelben éljem le, Szabóék is vettek jakuzzit, pedig kevesebbet keresnek, mint mi, majd maximum spórolunk máson, de ezt az autót meg akarom venni.

Ez a mentalitás a biztos belépő az állandó anyagi problémák, a túlzott eladósodás és az ezekből származó frusztráltság világába.

Aki ennél több pénzügyi intelligenciával rendelkezik, az fel szokta tenni a kérdést, hogy anyagilag megengedhetem-e magamnak a házat, a jakuzzit, a tengerparti nyaralást, az új autót vagy egyáltalán egy autó fenntartását.

Ez egy nagyon jó dolog, ha valaki minden pénzügyi döntését ebből a szempontból is megvizsgálja.

Valóban a leghasznosabb szűrő, hogy megengedhetem-e magamnak, de legtöbbször ez önmagában még kevés.

Attól. hogy most van annyi pénzed (rosszabb esetben hitellehetőséged), hogy megvegyél valamit, az nem jelenti azt, hogy meg is kell venned valamit.

A vagyoni helyzeted egy szempillantásban megváltozhat. Gondolj a mostani járványra, tavaly februárban senki nem is sejtette, mi lesz a következő hónaptól. 2008 nyarán mindenki boldogan adósodott el harminc évre vagy fizette be a világkörüli utat az utolsó tartalékaiból, nem is sejtve, mennyivel rosszabb világ fog jönni két hónap múlva, hogy az addigi munkaerő-hiányból egy szempillantás alatt kétszámjegyű munkanélküliségi ráta lesz éveken át.

De ha a világ nem is változik, a te személyes életedben is állhat be olyan változás napokon belül, amire most még a rémálmaidban sem gondolsz: megszűnik a vezetői munkaköröd és csak harmadannyiért találsz új munkát, derült égből villámcsapásként bejelenti a párod, hogy elválik, egy súlyos betegség miatt munkaképtelen leszel és sajnos hosszú még a sor.

S az a döntés, amit meghoztál egy hete, mert úgymond megengedheted magadnak, utólag hirtelen nagyon rossz döntésnek fog bizonyulni.

Tedd fel az első kérdést: ez az anyagi döntés akkor is jónak fog tűnni, ha a jelenlegi jó anyagi állapotomban komoly kedvezőtlen változás fog beállni?

(Természetesen nem arról beszélek, hogy egész életedben rettegsz, hogy mi lesz, ha holnap elüt a villamos vagy agyvérzést kapsz, esetleg háború vagy világgazdasági összeomlás lesz, mert így nem lehet élni. De ne vegyél meg semmit azért, csak mert most jól megy a sorod és például van a bankban egy új autóra vagy jakuzzira való szabad pénz. Sajnos az élet olyan, hogy legalább annyi esélyed van rossz változásokra a sorsodban, mint pozitívokra. Ez akkor is így van, ha az emberek nem hajlandóak ezzel szembenézni. Ahogy a mondás tartja: reméld a legjobbat, de készülj a legrosszabbra is.)

A következő kérdés, miért akarom megvenni azt az új autót, házat, jakuzzit vagy drága nyaralást? Mi a motivációm? Azért, mert mindenki más ezt teszi körülöttem? Mert depressziós vagyok és a vásárlástól várok egy kis örömöt? Kényeztetni akarom magamat, mert feszült vagyok vagy frusztrált és egyébként is ennyit megérdemlek? Le akarom nyűgözni a barátaimat vagy ellenségeimet az új autómmal vagy a nagy házammal? Mert unalmas az életem és a vásárlás egy kis színt vinne bele?

Ha bármelyik ok megtalálható a motivációid között a fentiek közül, akkor vesd el a vásárlást, mert ezekre a problémákra egyikre sem megoldás egyetlen vásárlás sem. A pénz alkalmas arra, hogy a fizikai szükségeidet kielégítse, de a lelki szükségeiden semmit nem fog segíteni. Arra tökéletesen alkalmatlan, ennek ellenére a legtöbben arra akarják használni.

A harmadik kérdés, hogy miről mondasz le cserébe azért, hogy ezt az adott dolgot vagy élményt megvehesd? Mert tudod: bármit megvehetsz, de nem vehetsz meg mindent.

Mire nem lesz pénzed, ha ezt a vásárlást most megteszed? Mert sajnos a legtöbbször valamiről le kell mondanod, hogy más valamit megvehess: másik vásárlásról vagy több szabadidőről. De melyik a fontosabb neked?

Bármit megvehetsz, de nem vehetsz meg mindent

Ide tartozik a következő kérdés, hogyan befolyásolja a hosszú távú terveidet ez a vásárlás? A korai nyugdíjat vagy a kényelmes nyugdíjas éveidet, a gyerekeid iskoláztatását vagy bármi hasonló célodat? Megveheted az Álmaid Házát bármi áron vagy A Luxusautót, Amire Már Húsz Éve Vágysz, de akkor felejtsd el, hogy 65 éves korod előtt abbahagyhatod a munkát.

Egy újabb kérdés, mi történne, ha nem vennéd meg azt az adott dolgot? Mit nyernél vele, ha megvennéd és mit azon, ha nem? (Például maradna pénzed másra vagy nem kellene kerülgetned a félmilliós futógépet a lakásban, az előző elliptikus trénert is három hét után már csak ruhaszárítónak használtátok.)

Sokat segít lehiggadni, ha minden vásárlási döntésed előtt gondolkodsz, tényleg meg kell-e venned valamit. Minél drágább valami, annál többet gondolkodj rajta. Egy új tableten mondjuk két hetet, egy új autón két hónapot, egy új lakáson vagy házon akár egy évet is, ha nem valódi szükség miatt, hanem csak kényelem miatt akarsz számodra túl drága ingatlant venni.

Ostobaság bármit venni, ha nem engedheted meg magadnak, de csak egy fokkal bölcsebb megvenni valamit csak azért, mert megengedheted magadnak.

Ha valamire nincs szükséged, ha csak azért akarod megvenni, mert megkívántad, mert másnak is van, mert unatkozol vagy depressziós vagy, akkor közel akkora butaság megvenni csak azért, mert telik rá.

Share

256 hozzászólás

  • WTF
    “derült égből villámcsapásként bejelenti a párod, hogy elválik” – És ez az amit az emberek nagy része manapság nem lát… A házasság egy elavult intézmény, régen családok kötötték össze vele a vagyont, ennyi értelme volt. Manapság full nincs létjogosultsága a házasságok 60 százaléka válással végződik. A maradék 40 százaléknak meg a fele kényszerből vagy félelemből marad együtt.

    Szerencsére mások ezt másképp gondolják. 🙂

  • Hitel
    Megint jókor jött a cikk..
    A fenébe.
  • Rondo
    Jó, de hogyan fog nőni a gazdaság, ha mindenki a cikkben írt tanácsokat követve éli az életét?
  • Bálint
    Hát most kert és kerítésprojektben vagyunk, és pont ezen gondolkodom. nagyon szeretnénk szép zöld kertet, meg normális kerítést, de lényegében ez +1-2 év meló. Megéri, ha legalább 10-15 évig itt lakunk? Ha már meglesz, ad vajon annyi pluszt? Van rá keret, a hosszútávú befektetést nem kell emiatt félretenni, ráadásul majdhogynem féláron megvan az állami támogatás miatt. De vajon a lendület visz, vagy tényleg boldogabbak leszünk tőle?
  • Stiel
    motívumom -> motivációm

    Jó a cikk. Tulajdonképpen bármilyen vásárlás prioritizálást is jelent egyben. Érdemes kicsit távolabbról nézni, hogy milyen prioritások mentén éli az ember az életét.

    ‘Minél drágább valami, annál többet gondolkodj rajta’ – ennek az éremnek a másik fele: a filléres apróságokra viszont ne fordíts sok időt, intézd el minél gyorsabban és kész.

  • Hardy
    Nekem az szokott segíteni, ha tudatosan nem azt a pillanatot képzelem el, amikor megvásárlom, vagy kipróbálom az új terméket, hanem azt, amikor már hónapok óta megvan. Ha úgy érzem, hogy hónapok múlva is gyakran használnám, és örömet okozna, akkor van értelme csak tovább gondolkodni a beszerzésről.
  • Dani
    Ha nem vágysz valamire, az olyan, mintha már a birtokodban lenne.
  • dezoxiribo
    folyton vizsgálgatom, mik a számomra lényeges dolgok a tekintetben is, hogy mire adnék ki pénzt (a szükségeseken — kaja, rezsi stb. — kívül). a nagy dolgok nálam eleve nem játszanak (autótéma nem érdekel, nyaralót venni jó helyen nincs esélyem), a kisebb nagyságrendű dolgokat meg könnye(bbe)n engedem el. egyetlen dologhoz ragaszkodom, amihez tudok, a hobbimhoz, ami jár némi fix kiadással, de rengeteget ad testileg és lelkileg is.
    akkor lenne ez igazán nehéz, amikor pl. az embernek választania kellene, hogy lemondja-e a biztosításait (élet-, baleset- stb.), vagy ne, de akkor pl. a hobbijára nem jut, tehát amikor pont annyira szűkülnek be az anyagi lehetőségei, hogy már a fontosnak érzett kiadásokat is le kell faragni.
  • Andrásbácsi
    Hála az égnek, de elsősorban a 10 évnyi kiszámoló blog olvasásnak, én eljutottam oda, hogy nem az tesz boldoggá hogy megvehetem, hanem hogy ha akarnám meg tudnám venni. És ez sokkal nagyobb boldogságot, nyugalmat ad mint birtokolni az adott tárgyat.
    Köszi Miklós 🙂
  • Csakazertis
    Hosszu eveket meloztam, mig elertem a szintet, hogy megvehettem azt az autot amire vagytam. Es minden percet elveztem 2 evig. Akkor eladtam, mert ceges autora valtottam gazdasagi okokbol. Volt penzem ra, hogy megtartsam, de nem esett jol hogy sokba kerult. Most ulok a csilli-villi cegautoban, az autom ara a szamlamon, nem kerul semmibe … es szomoru a szivem mert hianyzik a regi. 🙂
  • TG
    Mindig akkor jönnek az ilyen cikkek amikor valami hülyeségre akarok költeni
  • Multibagger
    Sohasem másokat kell nézni, hanem meg kell találni hogy számunkra mi a legjobb, mert az élet bármely területén elért siker (direkt nem csak pénzügyi sikert írok) egy soha véget nem érő utazás, hogy megtaláljuk a legjobb énünket.
  • Szabolcs
    A “motívum” helyett lehet, hogy szerencsésebb lenne “motiváció”- írni.

    Ettől függetlenül nagyon jó cikk, gratula! 🙂

  • Hárs
    Az is egy fontos kérdés, hogy mennyi pénzbe vagy időbe fog nekem kerülni az adott dolog fenntartása? Megéri a kerti medence, ha naponta kell belőle szedegetnem a rovarokat és a faleveleket, illetve folyamatosan vegyszereznem kell, hogy be ne algásodjon? Megéri a kenyérsütő gép, ha csak a lelkesedés hajt, de jobban belegondolva semmi kedvem nem lesz a kamrából ki-be pakolni, vagy a konyhapulton tartani, rendszeresen használni, használat után elmosogatni, róla port törölgetni? Én már annyira utálom a mindössze néhányszor használt, majd kamra mélyén (rosszabb esetben a szekrény tetején vagy sarokban) kihasználatlanul tárolt dolgokat, hogy már egy 1000 Ft-os ikeás vacak esetében is meggondolom, hogy kell-e nekem.
  • Péter
    Én azért dolgozok az átlagnál jóval többet, hogy megvehessem az autót, a nyaralást, a jakuzzit. Engem az a tudat tesz boldoggá, hogy bár kidolgozom a belem, szép lassan mindenre van pénzem, amire valaha vágytam, így ezek nem csak vágyak maradnak, hanem azzal a tudattal fogok meghalni, hogy elértem a vágyaimat. Számomra ez a teljes élet, nem “dolgozgatás” és meditálás a panelben. Annak az életnek számomra nincs értelme.
  • Megengedhetem
    Tudom, nem ez az általános, de a másik véglet sem jó. Ismerek olyan idősebb embert, aki sokkal többet megengedhetett volna magának és megengedhetne ma is, mégsem tette/teszi.
    Egész életében dolgozott és dolgozik, nem áll le – ami nem baj, de többet is kihozhatott volna magának és családjának az elmúlt évtizedekből emberi kapcsolatok terén, mióta valóban tehetős.
    Megtehette volna pl., hogy az öreg, kicsi, elavult nyaralóját újra, kényelmesre cserélje, ahol a családjának, unokáinak több közös élményben lett volna része együtt, nem csak egymást váltva, vagy úgy se.
    A végén így több örökséget hagy majd? Lehet, de 1) na bumm 2) ne feledjük, egy nagy, modern, neadjisten “luxus” nyaraló ingatlan ma is aranyat érne, szóval nem igazán kidobott pénz. Ez csak 1 példa, de nem mindegy, drága kocsit akarok-e megengedni, vagy a “nagy házat”. Utóbbi valóban javíthat az életminőségen.
  • Vitéz Coleslaw
    A motivációhoz még: jó a kérdésfeltevés, azt érdemes átgondolni, hogy ha pl. házra vágyom “óriási kerttel”, akkor mi az, amit ettől remélek megkapni – azaz mi az, amire _valójában_ vágyom, és amit a nagy kerthez kapcsolok a fejemben. “Biztosan többet sportolok majd, mert ott a kert” (= túlsúlyos vagyok és féltem az egészségemet, ezért kellene sportolni, csak nehezen veszem rá magam) ? “Bulizhatok a kertben a barátaimmal” (=hiányzik a társasági élet)? “Kipihent leszek, mert minden estém és hétvégém valóságos nyaralás lesz” (=halálra hajszolnak a munkahelyemen, nem bírom már)? Ezután érdemes meggondolni, hogy mi adhatja még meg ezeket a dolgokat, és tenni valamilyen lépéseket. Mert a nagy kert, hiába lesz meg, nem fogja egy csapásra megoldani a problémákat. De még az is kiderülhet, hogy egy munkahelyváltás után (kevesebb hajsza), már nem is vágyom annyira a nagy kertre.
  • K30
    Egy csomó ember a környezetemben egymással versengve veszi a drága presztízscuccokat. Családi ház, jacuzzi, én meg figyelem őket messziről, de nem irigylem. Ha sokkal több a jövedelmem, mint kell, akkor kevesebbet dolgozok 🙂
    A jacuzzi meg a medence ordenáré szopás és költség az üzemeltetés, aztán inkább nem használják, mert akkor vegyszerezni kellene.
    A másik csoda, amit sokan megcsinálnak, hogy vesznek az agglomerációban családi házat, ezzel teremtve először maguknak, majd a feleségnek, és gimis kortól a gyerekeknek is napi másfél-két óra utazást. Van ismerősöm, aki szombaton látja a kertet, mert hét közben fél nyolcra ér haza, de akkor is csak molyol vele, hogy az esti sütögetésre szép legyen.
    Nekem meg van egy belvárostól nem messze levő 130-m2es lakásom, a lépcsőházat gondnok mossa, havat is ő takarít. Olcsóbb és ezerszer kényelmesebb.
  • NN
    Gondolkodj rajta, gondolkodj rajta… és ha már végképp nem tudsz dönteni, akkor vedd meg inkább helyette Elon Musk első twitterbejegyzését 😀
  • Szófia
    Amikor bejelentették a 3m forint visszatérítést a felújítási költségekre vonatkozóan, a férjem egyből viacolorozni akarta a kocsibejárót, pedig csak gyeprács lett megbeszélve.Vigyázni kell mostanában túl sok a mézesmadzag. Megbeszéltük, hogy csak emiatt nem változtatunk és nem megyünk bele olyan felújításba, amit nem is terveztünk a következő öt évben. Nekünk most erre kell nagyon figyelni. De szerencsére állandó olvasó vagyok, úgyhogy nem lesz gond.
  • Maki
    Azért az elég nagyfokú naivitásra vall a szerző részéről, hogy 20-30 év múlva a nyugdíjalapba befizetett pénz bármennyit is fog érni. 10 évvel ezelőtt az akkori munkaadóm ragaszkodott, hogy havi 100 EUR-t befizessen egy magánnyugdíjpénztárba, forintban. Kb 3 évet dolgoztam ott, be lett fizetve 3600 EUR-nyi forint . Eltelt 10 év, évi 5 és -10% között “hozott”. 10 év után 2700 EUR-t ér a megtakarítás. Ebben vastagon benne van persze a forint leértékelése is. Ha akkor elkölthettem volna, én boldogabb lettem volna. Plusz, eleve nem tudom, az OBA biztosítja ezeket a pénzeket? Szerintem csak szimplán el fogják veszíteni magánpénz jellegüket.
  • WTF
    házasságok 60 százaléka válással végződik. A maradék 40 százaléknak meg a fele kényszerből vagy félelemből marad együtt.

    Miklós, ezek tények.. a tényeket nem lehet másképp gondolni.

  • Ezaz
    Classic.
    10 éve vehettünk volna egy Passat-ot.
    Ma tudnánk venni egy Porche-t is.
    Mi a francnak?
    Nem, egyébként nem kenyéren és vizen éltünk 10 évig.
    Csak nem költöttünk felesleges marhaságokra.
  • Max
    Ha gyakrabban olvasnád a blogot, tudnád, hogy nyugdíjra nem feltétlenül magán-/önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy NYESZ-be vagy nyugdíjbiztosításba, vagy hasonlókba teszünk félre, hanem első sorban ezektől függetlenül saját magunknak, egy külön számlára. És felnőtt fejjel, józan ésszel, éretten megálljuk, hogy ahhoz a pénzhez semmi körülmények között ne nyúljunk hozzá, ne költsük el másra. Ott van már félrerakva a nyugdíjadra az 5-10-20-X millió forint, amihez bármikor hozzáférhetsz, de nem költöd el még egy lakásra, kocsira, nyaralásra, felújításra, stb-re, mert tudod hogy az a nyugdíjadra félretett pénz 🙂
  • Riskes
    Egy működő alternatíva, ha a vágyott de valószínűleg hamar megunásra kerülő dolgot olcsón veszed akár külföldön akár “okosban”, majd miután meguntad, minimális bukóval vagy akár többért adod el. Itt a felkutatásba fektett idő értéke lehet a kérdés ha nem nagy az értéke amúgy.
  • Titan88
    Amiket olvasok elképedek, mi házvásárlás előtt állunk, mert jön a gyerkőc és itt nem férünk el. 45-50 millióval a zsebünkben rohadtul húzom a szám 65-70milliós ingatlanra, más pedig fele ennyivel (se) belevág a 100 milliós házba…

    Miklós kíváncsi vagyok a véleményedre Te mit tennél a helyemben? Jövedelem viszonylag stabil, legrosszabb esetben is nettó 350 fix(esetleges munkaváltás miatt lehet ez), de jelenleg ennek a 3x-osa. Kiadó házat nem találunk, ami kultúrált 3-400 ezer alatt, de az idő szorít, mert nem fiatalodunk, nem érünk rá kivárni az esést, de a pénzünk folyamatosan inflálódik az ingatlanpiaci emelkedések miatt. Szorítófogónak érzem a szitut

  • Tibor
    Kedves Miklós!

    Biztos, hogy 100 millióért van szüksége valakinek házra? 🙂 Nem lenne egyszerűbb egy telek, aztán arra egy kulcsrakész gyorsház, mondjuk összesen feleannyiból?

  • dddoni
    Szerencsére már rég nem ezt a kérdést kell feltennem magamnak, mert a válasz igen. Én azt a kérdést teszem fel magamnak, hogy megéri-e, ad-e annyit az életemhez, amennyibe kerül. Illetve ha az olcsóbb verziót veszem, akkor mennyivel járok rosszabbul.

    Sokszor egy 5000 forintos reggeli igenis ad annyit az életemhez. De nem mindennap. Legtöbbször egy 1500 forintos Starbucks kávé meg nem, mert a 700 forintos is ugyanolyan. Máskor meg mégis jó a Starbucks, mert nincs más a közelben.

    Belvárosban nem éri meg kifizetni havi harmincat egy teremgarázsért, hogy a hónap 98%ában ott álljon, így nincs kocsim. Amikor kintebb laktam és lehetett az utcán parkolni akkor nagyobb szükségem is volt rá és olcsóbb is volt, így megérte.

    Örülök hogy felteszem magamnak ezeket a kérdéseket.

  • most álnéven írok
    Tavaly év elején a párom új munkahelyre ment, ahol olyan kollégái voltak, hogy az egyik például 3 darab Michael Kors táskát kapott karácsonyra a párjától. Mindegyik műkörmöshöz járt és havonta többször fodrászhoz. Mindegyiknek autója, vagy legalább a párjának valami picit régebbi, de prémium stb.
    A párom nagyon rosszul érezte magát, mert kérdezték, hogy miért nem jár körmöshöz (mintha egy szép ápolt normális körömmel bármi baj lenne), ment a méregetés és többnek gondolták magukat és kedvesek sem voltak. Nem is tudott beilleszkedni, egyébként is fel akart mondani.

    De ekkor berobbant az első hullám és lógott a levegőben, hogy mindenkit kirúgnak.
    Rettegtek, hogy mi lesz. Végül mindenkit kirúgtak, a párom meg felmondott a bejelentés előtt közvetlen.

    2 hónappal később már többen a szüleiknél laktak és holmikat árultak facebookon.

    A párom meg elkezdett egy iskolát és karriert vált. 🙂

  • most álnéven írok
    Közben egy év alatt még így is jelentősen növeltük a megtakarításainkat, és a páromnak is van normális női táskája, több is, mert egy nőnek ezek kellenek, fontos dolgok. Teljesen normális, egyedül annyi, hogy semmiféle márkajelzés nincsen rajta, így töredékébe kerül.

    Azért ezzel együtt lehet élni 🙂

    Pont a járvány előtti időszakban kezdtük helyrehozni a blog alapján az anyagi életünket, és így nem letolt gagyával ért minket a helyzet, és párom munkájának megszűnése ellenére sokkal jobban állunk.

    Mire a baj ideért, már az övet is becsatoltuk, és ez az érzés rettentő nyugodtá tesz.

  • most álnéven írok
    Azért is volt nagyon tanulságos az a munkahely, mert több pár is kb pont hasonló bevétellel rendelkezett, mint mi.
    Látszott, hogy mennyi mindent lehet belőle kihozni, ha a lehetőségeid felett élsz, és mennyire gyorsan válik semmivé.
    Pontosan a pandémia előtt mondtam az egyik csajnak ott, mikor a pénzességével dicsekedett, hogy annyira vagy gazdag, ahány hónapig megélsz az életszínvonalad csökkentése nélkül, ha bármi történik. (akkor nem sejtettem, hogy ez mennyire találó lesz heteken belül)
    Ők a férjével 2 hónapon belül már a mamahotelbe kényszerültek, mert pont előtte vettek második autót is, hitelre.
  • Second Wave
    “házasságok 60 százaléka válással végződik.”

    Ennek a “ténynek” lehet tudni a forrását?

    Itt mást írnak:
    A mutató az eddigi legmagasabb értékét 2008-ban érte el először, ekkor 0,46 volt, vagyis a házasságok csaknem fele esetében lehetett válásra számítani. A 2010-es évek eleje óta itt is csökkenő tendencia figyelhető meg:
    2016-ban 0,42 volt a teljes válási arányszám, vagyis a házasságok mintegy 42%-ában lehetett válásra számítani (2. ábra).

    Ilyenek ezek a tények. Ez is tény, az is tény. Mindenki eldöntheti melyik tényt fogadja el 🙂

  • Kama3
    “házasságok 60 százaléka válással végződik. A maradék 40 százaléknak meg a fele kényszerből vagy félelemből marad együtt.”

    Van erre valami kimutatásod, vagy ezeket a “tényeket” te gondolod így? 🙂

  • tumpara
    Bálint: a külső rend belső rendet teremt. Egy szép kerítéshez, kerthez szívesebben megy haza az ember, növeli az életminőségét, egyszerűen jó érzés végigtekinteni a “birtokon” az alkotásunkra. Persze ehhez szeretni kell kertészkedni is; akinek ez egyfajta alkotás, annak mindenképp megéri, aki viszont a háta közepére kívánja a fűnyírást is, hát… az csökkentse le a füves terület nagyságát gyeprácskővel, mulccsal, kavicságyakkal (xeriscaping). Amúgy amint van egy szép kerítésed, nagyobb igényed lesz a szép kertre is, több kedved lesz a szabad levegőn lenni az esti tévénézés helyett; nem kidobott pénz lesz, hanem aktív hobbi, ami építi az életed. Csak a jó ár-érték arányt kell megtalálni, medence, jakuzzi, amivel több a gond, mint az élvezet, felejtős, legalábbis első körben.
  • Kamionsofőr

    Pontosan.

    Mikósunk egyik nagy tévedése, hogy valaki minél korábban kezd félretenni a nyugdíjas éveire, annál kevesebbet kell havonta megtakarítania, meg nyugdíjba vonuláskor annál több pénze lesz. Ebből az okfejtésből csak az maradt ki, hogy minél hosszabb ideig gyűjti valaki a pénzt, annál többet bukik az infláción. Tehát aki később kezd félretenni, kevesebbet bukik a pénz romlásán.
    Szerintem bőven elég 50+ éves korban elkezdeni a pénzt gyűjteni, fiatalabb korban úgyis más dolgokra kell.

    Anyám……

  • Belavoltam
    WTF: a statisztikadhoz csak annyit fuznek hozza, hogy ismered az 1 milliard legy nem tevedhet aranyigazsagot. De attol en meg nem allnek at az o kedvenc kajajukra.
  • BalageHKK
    egy linket dobnal ezekre a “tenyekre”? Foleg a “40 szazalek fele” resz erdekelne, milyen kutatas tamasztja ala. Hadd erezzem magam a szerencses 20%-ban, lecci 🙂
  • Körtefa
    “A pénz alkalmas arra, hogy a fizikai szükségeidet kielégítse, de a lelki szükségeiden semmit nem fog segíteni.”

    De: pszichológus! 😉

  • Főherceg
    álnéven írok
    2 hónappal később már többen a szüleiknél laktak és holmikat árultak facebookon.

    S mennyi ilyen van és lesz is még… Tele van a főváros ilyenekkel, megy a magamutogatás, de valójában nulla vagyon/megtakarítás. Az ilyenek “párjai” gondolom azok akik újnak kinéző német autókkal furikáznak, de a fejükön látszik, hogy az ábc sem megy nekik.

  • Stell@
    Hát én nemtom, lehet bennem van a hiba de esküszöm én még egy normális kinézetű MK táskát nem láttam, mind ocsmány volt ;-)))
  • Kmiki

    Orbitalis marhasagot irtal, mar ne is haragudj.

  • Szilárd
    hát ennél a kommentnél ledobta az agyam az ékszíjat, gondolom régóta olvasod a blogot…
  • rlg
    Ezt nem teljesen értem. Akkor lenne igazad, ha a nyugdíjpénzt a perselyben, otthon gyűjtené magának az ember, vagy parkoltatná a bankszámláján. Alapvetően a nyugdíjmegtakarítását befekteti az ember, jól diverzifikáltan. Ebben az esetben szerintem legrosszabb esetben is “infláció álló” lesz a megtakarítás, de nem gondolom, hogy ne lenne rajta reálhozam. Arról nem is beszélve, hogy a tőzsdén minél hamarabb kezdesz el befektetni, annál nagyobb valószínűséggel lesz pozitív hozamod nyugdíjas korodra.
  • GrandMasterB
    Valóban nem pontos állítása a 60%-os válási aránnyal kapcsolatban. Ugyanis 67%.

    “Today, more than half of marriages in Hungary, namely about 67%, end in divorce.”

    Forrás: dailynewshungary.com/divorce-rate-in-hungary-2018-year-tendencies/

  • most álnéven írok
    Csak példa volt, mert ez történt, de bármi más is lehetett volna.
    Amúgy talán azért ronda, hogy feltünő legyen, mert nem a szépség a funkciója, hanem a felesleges rongyrázás.

    Volt olyan is a kollégái között, aki ekkor összejött az exével. Persze nem tudhatjuk, de azért esélyes, hogy valamit enni kellett és ez volt a motíváció.

    Olyan emberi sorsok vannak a pénz miatt, hogy elképesztő.
    Nem a fél éve zárva levőkről beszélünk, ez az első hullám első hetei!

    Ezek az emberek egyetlen hónapig sem tudtak megélni a fizetésük nélkül, autókkal, márkás cuccokkal, minden vacakkal.
    EGYETLEN HÓNAPIG SE!

  • Nagy Vonalakban

    “… Classic.
    10 éve vehettünk volna egy Passat-ot.
    Ma tudnánk venni egy Porche-t is.
    Mi a francnak?…”

    Nem tudsz venni Porschét, mert ha tudnál, akkor már megvetted volna.

    Az emberek 95%-a, akinek lenne pénze Porschéra, nem vesz Porschét (sem). Például én akkor se kérnék Porschét, ha ingyen adnák. Vagy maximum azért, hogy eladjam és vegyek belőle egy értelmes autót, aminek nem az az egyetlen tudása, hogy gyors és én leszek az első a következő piros lámpáig.

    Az egyik főnökömnek volt, többször utaztam benne és szívből utáltam. Ő bezzeg büszke volt rá, hogy milyen szuper autója van. Ja, ültünk a földön, egy Suzuki is eltakarta a napot felettünk, kényelmetlen volt, szűk, hangos és semmi értelmét nem láttam.

    De legalább rohadt drága volt, ha már utazni egy tragédia volt benne.

  • Józsi30
    COVID közepén – nyáron – eladtam a 1.5 éve vett autómat (átírással, szervízekkel, értékvesztéssel együtt – 250k bukóval), mert alig használtuk covid óta.. Azóta is 100% HO-ban vagyok, nem kellett se matricát, se új téli szettet vennem, se tankolnom, se szervizeltetnem.
    Kételkedtem, hogy sokáig bírni fogom autó nélkül, de azóta egy régebbi kerékpáromat, lábamat, valamint hosszabb útra tömegközlekedést használjuk.

    Nem tudom elmondani mennyivel több pénz marad így meg egy hónapban.
    Számoltam, kalkuláltam régebben is, de minden kalkulációmat felülmúlta.

    Valószínű pár éven belül mégis kell egy használt ~10 éves autó, de jelenleg nagyon élvezem. (remélem párom is 🙂 )

    De a legfurcsább..ismerősök, távolabbi családtagok meg azt hiszik csórók lettünk, hogy nincs autónk…

  • Borgo
    Ehhez a mondathoz kapcsolódik a kérdésem, amivel küzdök egy ideje: Van egy jól fizető állásom, amiben viszont nem találtam meg önmagam, utálom. Nem nagyon képzem magam benne, van viszont hozzá tehetségem, amin el tudnék evickélni a karrierem végéig. Nem sok fogalmam van róla, hogy mivel foglalkoznék szívesen, viszont ilyen fizetést valószínűleg nem tudnék elérni, és ez aggaszt. Éljek a munkán kívül, és maradjon egy szükséges rossz, vagy keressek valamit, ahol öröm a munka, még ha ez azzal is jár, hogy anyagilag valószínűleg rossz döntés? Nem egyszerű eldönteni, hogy megengedhetem-e magamnak 🙂
  • D
    @kama3
    hu.wikipedia.org/wiki/Válási_statisztika
    A tablazatban 2010-es eurostat adatok szerepelnek.
    Ez az adott evi hazassagok es valasok aranyat mutatja (szoval nem egy elmeleti hazassag varhato ‘eredmenyet’). Egy hazassag varhato elettartama nehezen megbecsulheto, foleg, hogy a hazassagot kotok es elvalok korcsoportja akar drasztikusan eltero letszamu lehet.
    Az eurostat oldalan lekerdezhetoek az adatok, abbol latszik, hogy ez az aranyszam jelentosen csokkent azota, DE:
    az elmult evekben szamos allami csaladpolitikai kedvezmenyhez KIZAROLAG hazassagon belul lehet hozzaferni, igy az allam eleg kozvetlenul beavatkozik a folyamatokba.

    A hazassag csupan az utobbi evtizedekben valt egy romantikus dologga, kar tagadni, hogy egeszen addig alapvetoen egy gazdasagi szovetseg volt. Remelem mindannyiotoknak sokaig fog tartani a hazassaga, de tortenelmet azert ne hamisitsunk.

  • csizkek
    “10 évvel ezelőtt az akkori munkaadóm ragaszkodott, hogy havi 100 EUR-t befizessen egy magánnyugdíjpénztárba, forintban. Kb 3 évet dolgoztam ott, be lett fizetve 3600 EUR-nyi forint . Eltelt 10 év, évi 5 és -10% között “hozott”. 10 év után 2700 EUR-t ér a megtakarítás. ”
    Ezt hogy sikerult? Van egy maradek magannyugdijjmegtakaritasom Mo.-on, volt rajta 3-4 mio, 10-12 eve. Most neztem 14mio korul van. Nem volt kozben befizetes, csak ugy van.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.