A legfontosabb hír a héten az Izrael elleni, eddigi példanélküli támadás volt Irán területéről, aki 320 drónnal és rakétával lőtte Izrael területét, bosszúból a szíriai iráni konzulátus lebombázása miatt. Izrael eddig csak egy nagyon mérsékelt, ám tűpontos választ adott, egy iráni atomerőmű melletti légvédelmi rendszert iktatott ki. Ennek két olvasata van: az optimista vélemény szerint megmutatták Iránnak, hogy amíg ő 320 rakétával és drónnal nem tudott érdemi kárt okozni, ha nagyon ugrál, Izrael bármikor földig rombolja az iráni atomerőműveket, de ez csak egy figyelmeztetés volt, hogy tudja Irán, ki hol áll a rendszerben. A pesszimista vélemény szerint ez nem a válasz volt, csak tesztelése az iráni légvédelemnek a valódi támadás előtt.

Ha tovább eszkalálódik a helyzet, az komoly kihatással lesz a világgazdaságra, lévén napi 17 millió hordó olaj halad keresztül az iráni Hormuzi szoroson. Ha csak ez és az iráni termelés is kiesne, akár 40-50%-kal is nőne az olaj ára, pedig az már most sem alacsony. Szerencsére itt még nem tartunk, de ezért fontos, hogy a két ország tovább folytatja-e egymás támadását.

A romló amerikai inflációs adatok miatt nem valószínű, hogy kamatot csökkent a FED május elsején, sőt egyre többen úgy gondolják, hogy az is elképzelhető, hogy egész évben nem lesz kamatcsökkentés. A magas kamat jó a kötvényeseknek, de rossz a részvénybefektetőknek, ezért és a közel-keleti problémák miatt is az elmúlt hónapban 5,23%-kal csökkent az S&P 500-as amerikai tőzsdeindex, de még így is 4,63%-os pluszban van az év eleje óta és bő 20%-os növekedést mutatott az elmúlt egy év alatt.

A lakáshitelek kamatai is újra emelkedni kezdtek az Egyesült Államokban, idén először nőtt 7% fölé a 30 éves fix lakáshitel-kamat. A magas kamatok ellenére az ingatlanárak 5%-kal nőttek az elmúlt évben, igaz, a tranzakciók száma 3,7%-kal csökkent. Az átlag amerikai háztartás 30 ezer dollárral keres kevesebbet, mint amennyit kellene egy átlag amerikai ház megvásárlásához. A magas kamatok miatt az építtetők is kevesebb ingatlant fejlesztenek, ami azért gond, mert 3-6 millióval kevesebb lakóingatlan van az Egyesült Államokban, mint amennyire szükség lenne, ami viszont magasan tartja az árakat.

A mostani amerikai harmincas éveiben járó korosztály átlagosan 59 évesen szeretne nyugdíjba menni és ehhez szerintük 1,65 millió dolláros nyugdíjmegtakarításra lenne szükségük. Az átlagos nyugdíjmegtakarítása ennek a korosztálynak kevesebb, mint 63 ezer dollár.

A bolti lopások miatt tovább csökkennek az önkiszolgáló kasszák száma az Egyesült Államokban. Van, ahol megszüntetik és van, ahol maximum csak tíz termékkel lehet igénybe venni ezeket a kasszákat.

Az Egyesült Államok egyre gyorsabban növekvő államadóssága miatt egyedül már csak a politikusok nem aggódnak. Minden száz napban újabb ezer milliárd dollárral (!!!) nő az amerikai államadósság. Tavaly 22 ezer milliárd dollárért kellett eladni állampapírt (új és lejáró adósságok együtt), de egyre nehezebb vevőt találni rájuk. Cikk erre.

A Tesla közel 10%-kal kevesebb autót adott el az első negyedévben, mint egy éve, ilyen nem történt még vele az elmúlt években. Öröm az ürömben, hogy a nagy konkurens, a kínai BYD is rossz negyedévet zárt az elektromos autóival, így ebben a negyedévben újra a Tesla lehetett a legnagyobb elektromos autógyártó. (A BYD gyárt hibrid autókat is.) A hírtől talán nem függetlenül 10%-os munkaerő-elbocsátást jelentett be a Tesla. (A BYD rövid története.) További hír, hogy állítólag a Tesla letett az olcsó autó gyártásáról, amit eredetileg 2025-re terveztek, de a kínai konkurencia miatt nem tartják már nyereségesen kivitelezhetőnek.

Január elseje óta már 580 millió dollárt fizetett ki az amerikai állam a villanyautók támogatására. Használt autóra akár 4.000, új autóra akár 7.500 dollárt is lehet igényelni.

Egyre terjed az autómárkák között, hogy olyan vész esetén is fontos funkciók, mint ablaktörlő, index, vészvillogó, segélyhívó kar vagy külön fizikai gomb helyett a képernyőre költözik. A képernyő menetközbeni nézése és piszkálása normál esetben is veszélyes, ha pedig hirtelen kellene cselekedni (összesarazott szélvédőt azonnal letörölni például, ha az automata törlés nem működik), akkor hatványozottan életveszélyes, ha nincs dedikált gomb vagy kar ehhez. Ezért az autók biztonságával és töréstesztjével foglalkozó Euro NCAP bejelentette, hogy 2026-tól olyan autók, ahol fontos funkciók nem elérhetőek kar vagy gomb segítségével, nem kaphatnak többé ötcsillagos értékelést.

Seattle-ben is végeztek egy pilot programot a legszegényebbek között, 500 dolláros (plusz) jövedelmet biztosítottak nekik. Az eredmények biztatóak lettek, duplájára nőtt közöttük a foglalkoztatottság és így tovább. Részletek ebben a cikkben.

A magyar adórendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a három adóztatási láb (jövedelem, forgalom és vagyon) közül a harmadik adóztatása gyakorlatilag nem vagy csak alig létezik. (TBSZ számla adómentessége, ingatlaneladáson nyert haszon adómentessége, nincs komoly ingatlanadó, stb.) Ezért a másik két lábat kell túladóztatni (világelső 27%-os áfakulcs, magas munkabéreket sújtó adók). Na, Kanadában ez nem így van, most akarják a 250 ezer dollár feletti éves tőkén elért jövedelmet az eddigi 50%-os adókulcs helyett 66%-ra emelni. Ennyit kellene fizetni azoknak minden tőkejövedelem után (részvényeken, ingatlaneladáson keletkezett hasznok, stb.), akik évi negyedmillió dollárnál többet keresnek a tőkejövedelmeikből.

A kanadai kormány a gazdagok további adóztatásával akarja egyébként is rendbe tenni a költségvetését. Cikk.

Rossz hír a csokoládéfüggőknek, hogy a nigériai áradások miatt még tovább emelkedett a kakaóbab ára, így csak idén már 154%-kal drágult ez a termék.

A magyar kormány mindig szándékosan alulbecsüli a kórházak költségeit, olyan finanszírozást ad egy-egy elvégzendő feladatra, amiről tudható, hogy messze nem fedezi a valódi költségeket. Ennek eredményeképpen a kórházak folyamatosan adósságokat gyűjtenek, amit a kormány ad-hoc jelleggel megtérít a beszállítóknak, akik addig kényszerűen finanszírozzák a kórházak működését. (Ha pedig elegük van, akkor van a leállás és az eszközhiány miatt elmaradt műtétek. Már amikor nem orvoshiány vagy egyéb ok van a háttérben.)

Idén már 104 milliárd forintot fog költeni a kormány az alulfinaszírozás utólagos pótlására két részletben, a gond az, hogy az adósság már a harmadik(!!!) hónap végén 110 milliárd forintnál jár és ha marad az eddigi ütem, havonta 20 milliárd forinttal fog nőni a tartozás. A megoldás a kórházak valódi költség alapú finanszírozása lenne, de amíg átlagosan évi 6% felett van a költségvetés hiánya már az ötödik éve (nem a költségvetés, hanem a teljes GDP 6%-a felett, tavaly az egészen elképesztő 6,7%-ot sikerült összehozni), addig ez csak álom marad továbbra is. Pótcselekvésként most ellenőröket küld a kormány a kórházakba, hogy minden lejelentett orvos és beteg is tényleg a kórházban tartózkodik-e.

Az üzemanyag itthon 3,2-5%-kal drágább, mint a környező országok átlaga, ezért a kormány újra az árstop lehetőségével fenyegetőzik, hátha attól olcsóbb lesz az üzemanyag. Pedig a 27%-os áfa csökkentése és az üzemanyagra terhelt jövedéki (és egyéb) adók átlagosra csökkentése el is tüntetné a különbözetet. (Ha még emlékszünk, januárban 41 forinttal nőtt a jövedéki adó mértéke.)

A Brendon babaáruház is az ország kisgömböcének kezébe került, mostantól ez a cég is a Mészáros birodalomhoz tartozik.

Újabb 4,3%-kal csökkent az ország gázfelhasználása a fűtési szezonban a tavalyi bő 20%-os esés után is. Ennek egyik oka lehet az enyhe tél, illetve az is, hogy az elektromos energiából viszont egy kevéssel többet használtunk, mint tavaly.

A forint továbbra is gyenge, 395 forintot kell adni egy euróért, de a mostani turbulens időkben ezt még akár jó eredménynek is felfoghatjuk.