A kisbefektetők kiábrándulva a banki kamatokból, rohannak befektetési alapba tenni a pénzüket.
A sok kockázat, mint részvények, kötvények kockázata mellett gyakran teljesen elfeledkeznek a devizakockázatról.
Márpedig ha te nem kizárólag magyar államkötvénybe vagy magyar részvénybe fektető alapokba teszed a pénzed, igen komoly devizakockázatnak is ki vagy téve.
Az ne tévesszen meg, hogy te forintot fizettél be és azt is fogsz visszakapni. Ha a pénzedet amerikai részvényekbe, vagy kötvényekbe fekteted, akkor neked dollárért vett értékpapírjaid vannak, ha indiai részvényekbe, akkor pedig rúpiáért vett részvényeid.
(Ezért is butaság például az eurós unit linked biztosítás: mindegy, hogy miben, forintban vagy euróban fizeted a havidíjat, az ázsiai részvényeket úgyis dollárért, vagy a helyi devizáért kell megvenniük. Hogy aztán a végén forintra, vagy euróra váltják vissza a pénzed, annyira tökmindegy, ugye.)
Márpedig ha például amerikai, ázsiai vagy bármilyen egyéb külföldi részvényekbe fektetsz, nagyon komoly árfolyamkockázatot futsz, ami gond nélkül felemésztheti a teljes nyereséged, sőt még annál is többet.
Például az amerikai dollár árfolyamának az elmúlt 13 éve:
Amint láthatjuk, hogy aki 2001-ben dollárba fektette a pénzét, 2008 nyarán kevesebbet, mint a felét kapta vissza forintban. De még a 2002-es befektető is mínuszban van a mai napig az árfolyamokat nézve.
Hogyan járt az a befektető, aki az amerikai részvényekbe fektette a forintját?
A kék vonal az amerikai tőzsdeindex, a S&P 500, a piros vonal az amerikai dollár-forint árfolyama. Azt látjuk, hogy gyakorlatilag a legtöbb emelkedést kioltott a dollár gyengülése a forinthoz képest (és szerencsére fordítva is), vagyis hiába emelkedett a tőzsdeindex, te forintban ebből szinte semmit nem éreztél. (Természetesen a tőzsde és a dollár árfolyamának fordított korrelációja nem véletlen. A dollár mindig is "biztos menedék" volt, tőzsdei esésekkor oda menekültek a befektetők, tőzsdei emelkedéskor pedig eladták és visszatértek a tőzsdékre.)
Ha valaki 2001 júniusában 10 millió forintot fektetett a S&P amerikai tőzsdeindexbe, 2008 júniusában majdnem pont a felét kapta vissza a pénzének.
Ha várt volna 2008 októberéig, akkor a dollár árfolyama erősödött mintegy 20%-ot, viszont a S&P index addigra zuhant közel 30%-ot, így még kevesebb pénze lett volna.
Ha egész a mai napig megtartja a befektetését, akkor pont a pénzénél lenne, "csak" 12 év hozamát bukta el.
(Csak a példa kedvéért: ha ugyanezt a 10 milliót 2001 júniusában magyar részvényekbe fektette volna, 2008 júniusában 32,7 millió forintja lett volna. Ha a mai napig megtartja a magyar részvényeit, akkor is 28,6 milliója lenne. Persze ehhez az eredményhez kellett egy uniós csatlakozás miatt eufória a részvénypiacon, de azért látszik, mekkora a különbség.)
A japán piacon befektetőt sem egy kiszámítható árfolyam várja:
Itt is volt minden az 1,36-os keresztárfolyamtól a 3,23-ig. 2012 januárja óta 30%-ot gyengült a jen a forinthoz képest, így ugyanott áll, mint kettő, vagy négy éve. Egy picit volatilis deviza ez is...
Mivel rengeteg deviza, mint az indiai rúpia és más feltörekvő országok devizái kimondva, vagy kimondatlanul az amerikai dollárhoz vannak kötve, amikor ilyen országokba fektető alapokba teszed a pénzed, ugyanezt a kockázatot futod.
A dollár és a japán jen árfolyama eddig is kiszámíthatatlan volt, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez még inkább így lesz. A főbb devizák között leértékelési verseny alakult ki, így akarva versenyképessé tenni a gazdaságukat. Mind a FED, mind a japán jegybank nagyarányú pénznyomtatásba kezdett, így ha eddig kiszámíthatatlan volt a dollár, vagy a jen árfolyama, ezután még inkább az lesz.
Mivel a magyar gazdaság az uniós gazdaságba van ágyazódva, az euro-forint árfolyam nem annyira volatilis, mint az egyéb devizák árfolyama:
Amint látjuk, még a legvadabb időszakban sem tért el +20% és -12%-nál jobban az árfolyam a sokéves átlagtól. A piros vonal a dollár-forint árfolyama az összehasonlítás végett.
Röviden összefoglalva: a nem magyar értékpapírokba való befektetés devizakockázata legalább akkora, ha néha nem nagyobb, mint maga a részvény, vagy kötvénypiac saját kockázata. (Ez ellen lehet védekezni (bár ennek mindig van ára), de ez már legyen egy másik cikk témája.)
Ezért a devizakockázatra is legyél tekintettel, amikor amerikai, ázsiai, vagy egyéb részvényekbe, kötvényekbe, vagy befektetési alapokba teszed a pénzed.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára, még van hely a júniusi turnusra. 
Részletek itt.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Ha jól tudom a devizakockázat csökkentésére szoktak fedezeti ügyleteket kötni. K&H befektetési alapkezelők legalábbis ezt mondták, de az alap leírásában is benne van:
"Mivel az Alap jelentős részben deviza befektetéseket tartalmaz, ezért a devizaárfolyam változásból fakadó kockázat csökkentése érdekében az Alap fedezeti ügyleteket használ." Forrás: https://www.kh.hu/publish/kh/hu/media/befeketesialapok/kozlemenyek/2013/egyeb/I__negyedev/A_K_H_megtakaritasi_cel_-_februar_nyiltveg__alapok_alapja__Kiemelet_befektet_i_informacioi.download.pdf
Igen, ilyet lehet (bár az sem ingyen van, így az csökkentheti a hasznodat), de az már egy másik cikk témája.
Egyébként ilyet egy átlagbefektető biztos nem csinál, csak az alapkezelők.
Szerintem viszont nem kerek így a cikked, mert nem csak hogy lehet, de a hazai, Ft-ban forgalmazott kötvény és részvény alapok jelentős része Ft-ra van fedezve, kis túlzással az a ritkább, amikor nem. Ezen kívül ha a befektetési piac dolláros vagy eurós, ahol ~1% az alapkamat, akkor ha Ft-ra fedezik, nem hogy csökkentené a hasznodat, hanem a kamatkülönbözetet nyered vele.
Amúgy a forint, mint szentség helyett (ne feledjük, bóvliország bóvli valutája - vagy devizája?) nem lenne célszerűbb egy fogyasztói kosár árához viszonyítani, amit megveszel a boltban? Élelmiszer, energia, ruházkodás, kinek lakbér, kinek még frankhitel;) ilyesmik.
Jó, tudom, az érv a forint mellett, hogy ebben kapjuk a fizetésünket - de ez nem sok.
Amúgy meg itt a csávó arról beszél - valahol a videó közepén -, hogy hiába mondta Greenspan, hogy recesszió van, a DOW árfolyama ennek ellenére másfélszeresére emelkedett - szóval ennyit a tőzsde és az underlying deviza közti kapcsolatról.
Ok, de nézd meg mondjuk 2000 óta mekkora infláció volt hazánkban és közben a dollárhoz képest erősödött a Ft, az euróhoz képest meg alig gyengült az infláció különbséghez képest. Nem mondom, hogy ez a folyamat folytatódni fog, de hogy a Ft-nak több köze van a hazai fogyasztói kosárhoz, az biztos.
Mivel az nem változott, a kamatok meg nálunk voltak jóval magasabbak, ezért nem igazán érte meg a dollár kitettség.
Úgy gondolom, hogy ez esetben HUF erősödése az alapdevizához képest jelenti a devizakockázatot.
Ez esetben viszont egy, az alapkezelő által gyártott XXXHUF short tranzakció eredményeképpen az árfolyamot befagyasztjuk - kizárjuk az árfolyamkockázatot - és a két deviza közötti kamatkülönbséget jóváírják a számlán. Ha MNB alapkamat magasabb, akkor pozitív és fordítva.
Így aztán még akár pénzt is termelhet a tranzakció. Persze szerintem csak erre nem célszerű alapozni, hiszen kívülről nincs ember aki ezt tisztességesen átlátja.
Jéé, az ukrán és a szerb bankbetétnél nincs devizakockázat?
Másrészt, mintha egy másik bejegyzésben azt írtad volna, hogy bizonyos összeg felett már szinte "kötelező" külföldi eszközbe, sőt talán külföldi számlán befektetni a diverzifikáció végett?
Ha majd elolvasod a cikkeket, az alábbi dolgokra fogsz rájönni:
- Életemben nem írtam még ukrán bankbetétekről.
- A szerb bankbetéteknél kifejezetten kiemeltem, hogyasszongya: "részvényeken várhatóan elérhető hasonló hozam, azonban főleg a devizakockázat miatt a rizikó csak egy kevéssel kisebb" Ezt még ki is emeltem vastagon, hogy biztos mindenki elolvassa.
- Egészen más a tudatos diverzifikáció, amikor szándékosan több devizában tartjuk a pénzünket és egészen más az, amiről ez a cikk szól.
"Ha valaki 2001 júniusában 10 millió forintot fektetett a S&P amerikai tőzsdeindexbe, 2008 júniusában majdnem pont a felét kapta vissza a pénzének."
-Ja, ha Te is úgy jársz el, mint az aranybefektetős bepalizók, akik kiragadják a grafikonból az emelkedő részt - most nem nézek vissza, de ha jól emlékszem, épp Te vesézted ki azt is, most meg ugyanazt játszod el, csak fordítva, a saját álláspontod igazolására.
Persze, ha a nagy esés utáni S&P500-as értéket nézzük, akkor vesztetünk, de ha pl. 2007 júniusában veszi ki, akkor mi lenne, vagy ha most venné ki az újabb amcsi tőzsdecsúcson? számolgatás nélkül mondjuk, hogy az USDHUF ~ a 2008-2009 évi árfolyamon van, nem stagnált, de nagyjából jelenleg az akkori szintet hozza, miközben az S&P500 cirka 2.5-szeresére emelkedett, az már nyereség nem?
A devizakockázat nem az én álláspontom, amit igazolnom kell, hanem egy tény, amire felhívom a figyelmet. A devizakockázat azt jelenti, hogy kockázatod van a devizával. Például olyan nagy veszteséged, mint írtam. Meg persze ugyanez igaz a másik irányba is, ha 2008 nyarán bevásároltál svájci frankból, most egy rahedli pénzt kerestél.