A befektetési alapok elmúlt éve
Az elmúlt év egy arany év volt a befektetések történetében. Ennek oka, hogy az amerikai és az európai jegybank két kézzel szórta a piacra a pénzt, illetve vette a különböző kötvényeket. A nagyarányú vásárlás lenyomta a kötvények árfolyamát, például az amerikai 3 éves államkötvények kamata 0,35% környékére zuhant. Ez jót tett a már meglévő kötvények tulajdonosainak, mert ezáltal felértékelődtek a meglévő magasabb kamatozású kötvények, valamint a befektetőket a részvénypiac felé nyomta a túl alacsony kötvényhozam, így ott is hatalmas áremelkedés alakult ki. A DAX 29%-ot, a kínai Hang Seng és a japán Nikei 23%-ot erősödött egy év alatt, de máshol is igen szép emelkedések voltak, hála a jegybanki pénzesőknek.
Ezek után elég meglepő volt a Bankmonitor legfrissebb grafikája, ami elég lehangoló képet fest a magyar piacon elérhető alapok teljesítményéről.
A grafikonon fel van tüntetve az adott típusú alap legjobb, legrosszabb és átlagteljesítménye, illetve a banki kamatok is.
Nézegessétek:
(Update: rám szóltak a srácok a bankmonitortól, hogy sokat dolgoztak a fenti ábrával, ezért legalább tegyem aktívvá a rájuk szóló hivatkozást. Mivel tökéletesen igazuk van, ezúton korrigálom a hibámat. Tehát az eredeti kép itt található, a legjobb banki kamatok itt és az ország legjobb befektetési alap összehasonlító oldala pedig itt.)
Az látszik, hogy egyedül a kötvényalapok vertek rá a bankbetétek kamataira, illetve a szintén főleg állampapírokat tartalmazó tőkevédett alapok. A többi alap jóval a sokkal kevésbé kockázatos bankbetétek kamata alatt teljesített.
Ilyen jól teljesítő tavalyi év után nekem meglepő a végeredmény.
Még gondolkodok, hogy most érdemes lenne KOPSI-n venni részvényeket. A KIA most elég mély ponton van, talán most érdemes venni.
Találtam egy elég jó brókercéget az IBM Crna Gora. Ott még koreai, tajvani sőt még kambodzsai részvényeket is lehet venni.
Ázsiai tőzsdékben mások tapasztalatai érdekelnének.
Törlesztésre öltek milliárdokat, nem keveset, mégis csak nőtt a tartozás…
Tehát nem kell olyan összeesküvéselméleteket kitalálni, hogy a gonosz belföldi alapkezelők kiutalták a nyereséget a gonosz külföldi tulajdonosoknak 🙂
Vagyis mégiscsak összeesküvés van valahol. 🙂
Ezért abban érdekeltek, hogy minél meredekebb dolgokat csináljanak, ami vagy sokat hoz, vagy sokat bukik rajta az ügyfél.
Szóval a tőkével súlyozott átlaghozam az, ami leginkább jellemzi az egy befektetőre átlagosan jutó hozamot, az nem ilyen negatív szerintem, sőt…
Mindazonáltal a súlyozatlan átlagnak is van értelme – ennyi a hozam, ha valaki abszolút vakon választ.
Az év közben hozamot fizető alapokra a statisztika csak akkor helytálló szerintem, ha a hozam megfelelően figyelembe van véve.
Vagyis engem az érdekel, hogy beleraktam 10 alapba 1-1 milliót, mennyit kaptam vissza. Hogy az alapokba rakott 500 milliárd vagyontömeg összeségében mennyit hozott, az engem, mint egyéni befektetőt nem különösebben érint.
-A súlyozatlan átlag azt a hozamot mutatja, mintha minden abszolút hozamú alapba egyenlően osztottad volna meg a tőkédet.
A valóságban ez nem valószínű. Ha választhatsz egy öt éves távon kétszámjegyű hozamú és egy negatív hozamú alap között, akkor nem 1-1 arányban allokálod a pénzed, hanem 2-0 arányban.
A kapitalizációval (vagy adott évi pénzbeáramlással) súlyozott hozam azt mutatná meg, hogy az abszolút hozamú alapokat választó Átlag Jóska befektetőnek mennyi lett a hozama.
(Tudom, az euró pont annyi volt egy évvel ezelőtt, mint most, szóval eleve rossz ötlet volt tavaly euróban takarékoskodni. A megjegyzésem inkább arra vonatkozott, hogy meglepődtem azon, milyen rossz kategória az ingatlanalap.)
De nem fogalmaztam pontosan, mert nem is az 5 éve kétszámjegyű hozam a lényeg, hanem hogy az adott műfajban (abszolút hozamú, hosszú kötvényalap, pénzpiaci alap, stb.) hányszor ért el jobb eredményt, mint a konkurencia. Ha valamelyik alap mindig átlag fölött teljesít, akkor évről évre csökken annak az esélye hogy ez véletlen. Ott valami más is van, alacsonyabb költségek, szofisztikáltabb menedzsment.
Szóval szerintem az alapkategóriák közötti döntésben hiba a múltbeli hozamok alapján dönteni, a kötvényalapoknál kifejezetten kontraproduktív akkor venni, ha előző évben jól hozott.
Szintén hiba a teljes tőkét egyetlen befektetési alapba tenni.
De szerintem egy-egy kategórián belül csak a 2-3 legjobb között érdemes diverzifikálni.
Ha a tőkebeáramlásokat nézzük, nem csak szerintem van ez így.
A felmérések alapján nem nagyon, mindig másik alapkezelőnek van 2-3-5 jó éve. Volt az alapkezelőnek egy jó látása az adott helyzetben, ami bejött, aztán pont ez a látás miatt hozott sokkal kevesebbet, mint a másik.
A költségek különbsége más tészta, főleg, hogy azzal remekül lehet csalni. Például mennyi költséget számol el a cégcsoporton belül? A brókeri költségre elszámol horror díjakat és minő véletlen, pont a bankcsoporton belül választott brókercéget.
A másik külsős brókerekkel dolgozik és tényleg megversenyezteti őket, a legolcsóbbat választja.
Abba tenni, amelyik a legtöbbet hozta az elmúlt években, elég nagy butaság. Az összes permanent portfolió pont az ellenkezőjét csinálja, csökkenti az eddig nyereségeseket az eddig veszteségesek javára.
Vakmajom 10%-a: az elmúlt öt évben nagyjából akciós bankbetéttel is lehetett 9-9,5%-ot hozni, a kockázatot figyelembe véve nem egy nagy hanyatt esés 10%. Én a Supra 30%-ára gondoltam, hogy könnyen lehet, hogy most 5 rossz év következik.
Pedig a tőke ki-beáramlása közvetetten hatással LEHET a hozamra; ha egy gyengélkedő alaptól megijednek a tagok, és menekülnek ki, akkor az alapkezelő kénytelen likvidálni azon veszteséges pozícióit is, amit nem zárt volna (és később nyereséges lett volna) le.
Szóval a kényszerlikvidálás nagy hatással van a főleg kis vagyont kezelő alapok hozamára.
Miért is lehet könnyen? Egy kötvény- vagy részvényalapnál valóban van erre esély, hisz a hozamok nem csökkenek a mínusz végtelenségig és a részvényárak sem az égig. Azonban a Supra bázisát is a kötvények adják melyek hozamcsökkenése ugye limitált, tehát a hozampotenciál valóban csökken, de ezzel együtt sem törvényszerű, hogy rosszabbul teljesítsen mint egy akciós bankbetét, persze benne van a pakliban. Szóval nem értem, miért törvényszerű egy AHA-nál, hogy 5 pluszos év után 5 mínuszos jönne. Vagy akkor érdemes most venni a mínuszos (Abszolút Hozam) alapokat?
Csak a hitelesség kedvéért: a Concorde VM alap 11,2% hozamot ért el 5 éves távon évente (kamatos kamat számítással!). Közel 8 év alatt meg duplázott! Ez messze magasabb mint a bankbetéttel elérhető hozam. Arról nem is beszélve, hogy az 1-2 havonkénti bankszámla nyitás-zárás, utalgatás (akciós betét friss tőkére ugye) nem egy kellemes tevékenység 5 évig. Bár kinek mi a hobbija :-). Plusz fut az ember egy bankcsőd kockázatot OBA ide vagy oda. A VM alappal meg kap az ember egy kellemesen diverzifikált kötvény alapú kis szórású portfóliót, amivel nincs sok dolga. Nekem nem volt még Vakmajmom, de azt vettem észre, hogy divat lett bántani szerencsétlen alapot. Pedig a számok magukért beszélnek.
Tehát:
1. Nem szabad olyat venni, aki felülteljesít, mert nagy a valószínűsége annak, hogy a jövőben alulteljesít.
2. Itt viszont azt írtad, hogy a permanent portfolió is hülyeség.
//kiszamolo.hu/a-negyven-eve-mukodo-titkos-fegyver-a-permanent-allando-portfolio/
3. Akkor tényleg az alulteljesítő alapokkal szemezzünk? Mert abból aztán van bőven 🙂
Ezen túl van ezer permanent portfolió, ami bármi lehet, akár csak tisztán részvények is.
A permanent csak az összetétel államndóságát jelenti, sok fajtája van.
Elmúlt év hozama: 6,01%
Elmúlt két év hozama: 7,81%
2010 hozama: 11,51%
2008: 6,65%
2007: 7,46%
2006:6,91%
Egyetlen jó évük volt, 2009: 23,08% (Amikor a bux több, mint 100%-ot emelkedett)
Ezért magas az 5 éves hozam.
A szórás, ami szerinted kellemes, az 3,39%, a Sharpe mutató csak 0,25
Bankcsőd kockázata semmi egy befektetési alap kockázatához képest.
OBA 100.000 euró, BEVA ennek az ötöde és nem is fizet, ha maga az alap megyen tönkre.
Amint leírtam, a vakmajom tényleg nem egy nagy hanyatt esés.
Manapság úgy is az a divat, mind az alapkezelők, mind a befektetők részéről.
Elmúlt év hozama: 6,01%
Elmúlt két év hozama: 7,81%
2010 hozama: 11,51%
2008: 6,65%
2007: 7,46%
2006:6,91%
Egyetlen jó évük volt, 2009: 23,08% (Amikor a bux több, mint 100%-ot emelkedett)
Ezért magas az 5 éves hozam.
A szórás, ami szerinted kellemes, az 3,39%, a Sharpe mutató csak 0,25
Bankcsőd kockázata semmi egy befektetési alap kockázatához képest.
OBA 100.000 euró, BEVA ennek az ötöde és nem is fizet, ha maga az alap megyen tönkre.”
Nagyon köszönöm a vakmajom hozamának évenkénti lebontását, mert ebből pontosan látszik, hogy mire is valóak az abszolút hozam alapok. A nevében van a megoldás: abszolút (tehát nem relatív) megcélzott hozamot elérni. Nem a részvény alapokat hivatottak felülteljesíteni. Ugye mind a kötvényalapoknál, mind a részvényalapoknál ezen idősoron jó pár mínuszos év is lenne (2006-2012), ezzel ellentétben ezen hozamingadozásokat egy jobb AHA kisimít. Kötvényekkel meg nem lehetett 7 év alatt 11,2% átlaghozamot elérni évente. Hogy egy évnek köszönheti jó teljesítményét? Ez pont azért van, mert ez nem (sem) ugrabugra alap. Sok évig lehet minimális reálhozam, majd egyszer csak van erős trend, amit az alapkezelő jól meglovagol (csak ezt előre nem tudni, ugrabugrával meg nagy eséllyel ezt kihagyja az ember). Hogy a 11,2% nem hanyatt esős hozam? Nos ez az USA-ban már Top hozamnak számít, és megy a melldöngetés. Ja és egy bullpiacban a részvényeken dollárban elért eredményt általában el is viszi ( a szintén risk-on eszköz) HUF erősödése (nem mindig csak általában, de mínuszos is lehet az egyenleg ha sokat erősödik a forint. De az elfedezésről Te is írtál egy remek cikket). A másik, hogy a befektetett összeg ABszolút nagyságától függ, hogy a plusz 3-5% többlethozam sok vagy kevés. A magyar átlagmegtakarításoknál valóban fölösleges ekkora kockázatot bevállalni. 1-2 évnyi átlagfizetésnek megfelelő megtakarítás alatt én sem javaslom senkinek sem a nagyobb szórású kockázatosabb alapokat. Én is mind bankbetétet vagy MÁK-ot javaslok, de ettől függetlenül nem szabad kollektívan leírni ezen (vagy más) alapokat. Hisz valakinél nominálisan nagyon nagy pénz a 3-5% többlethozam, és van ideje pénzének kivárni. Hogy kinek mi a magas szórás, az megint csak szubjektív és egyénre, helyzetre, pénzügyi intelligenciára szabott.
OBA: Na az sem egy hanyatt esés 🙂 az alap vagyona az 1%-át sem fedezi az összes betétállománynak.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/10/soltvadkert_csodje_leapasztotta_az_oba_vagyonat/
Még egy Tak.szöv csődjét is megérzi, egy nagyobb ker.bankét, meg fedezni sem tudná. Arról nem is beszélve, hogy akad, olyan közismert bank, ami nem is tagja az OBA-nak. Tehát minden ígéret mögött érdemes megnézni, hogy van-e elegendő fedezett.
http://www.oba.hu/hu/betetvedelem/oba-tagintezetek
Webmester érve mindig az volt, hogy az AHA-sok a múltbeli teljesítmény (hozam, szórás) alapján választanak. Ő cáfolatként mindig hozott valami amerikai Prof. Dr. tanulmányát, aki a múltbeli (!) megfigyelései alapján jutott valamire. Tehát ős is egy múltra hivatkozó tanulmánnyal érvelt…Csak valahogy még mindig ugy vagyunk, hogy ami USA-ból jött és 100 éves idősort vizsgál, ja és Nobel-díjas az csak tuti lehet (pl. lehman kötvények, LTCM :-))
Webmesternek egy célja volt (pontosabban tanulmányai ezt bizonyították), hogy a befektetők 80%-át verjE Hozamban. Nos az magyar viszonylatban forintban, erő reálveszteség. Persze azt bevallotta, hogy a 10%-12% hozam/év az vágyálom neki. Teljesen jól látta…hisz világviszonylatban az Top of Top kategória.
Itthon meg hanyatt sem esünk 11,2%-tól 🙂
Én sem értem, hogy mire is szeretne a szerző kilyukadni. Olyan minthogy a gonosz alapkezelők ennyit értek el, de hiányzik nekem a folytatása, hogy ezzel szemben a…
Akkor kérem, a német, lengyel, USA-i, UK “Bamosz” listáját, hogy ott mit értek el az alapkezelők, és utána lehet gyártani az összeesküvés elméleteket 🙂
Amikor az amerikai bankbetét 0,5%-ot hoz, akkor a 11,2% gyönyörű lenne.
Amikor 2009-2012 az akciós bankbetét 9-12,5% volt, akkor nem ájulunk el egy 11%-os kamattól.
Főleg úgy, hogy ha nem öt évet nézünk, még ennyi sincs a teljesítmény.
Egyébként minden adat adott ahhoz, hogy valaki megcsinálja azt a grafikont is. 5-6 óra és hipp-hopp készen van vele. 🙂
Pont ezért reprezentatívabb a tőkesúlyozott szvsz. A Kisbefektetők nagyon is nézik a nettó eszközértéket. Szóval ne vegyük egyenlőnek egy 41 milliárdos alapot egy 20 milliós (kényszerlikvidált pozik) alappal.
Hajrá bankmonitor 🙂 senkinek a munkáját nem akarjuk elvenni 🙂