Régi ismerősünk a Crystal Wordlwide, megkerestek, hogy szeretnék-e egy cikket a bitcoin adózásáról. Mivel a kérdés sokakat érinthet, természetesen rábólintottam. Következzen hát az ő cikkük.
Hétről hétre, napról napra csak arról lehetett hallani, hogy milyen történelmi csúcsot döntött meg a bitcoin árfolyama. Most éppen egy nagy zuhanás után vagyunk, de ha valaki jó időben fektetett be és nagyobbat kockáztatott, a mai napra a vagyona nagyot gyarapodhatott, legalábbis virtuálisan.
Felvetődhet sokak fejében, hogy nem kockáztat tovább, eladja kriptovalutáját és realizálja a nyereséget. Ebben az esetben felmerülhet a kérdés, hogy vajon adóznia kell-e utána? A válasz nem meglepő, a nyereség után bizony keletkezhet adófizetési kötelezettségünk.
Elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy jogi személyként vagy magánszemélyként jártunk-e el, ezután el lehet dönteni, hogy azon belül melyik kategóriába tartozunk adófizetési szempontból. A dolgunkat továbbá megnehezíti az a tény is, hogy a kriptovalutáknak nincs kiforrott hazai jogi szabályozása: a meglévő hazai szabályokba kell beleerőltetni ezeket az ügyleteket. Így egyértelműen nem lehet meghatározni azok besorolását, ami alapján az adófizetési kötelezettségnek teljes bizonyossággal eleget lehetne tenni. Nem marad más választás, minthogy a praktikákra, a NAV (részben elavult) állásfoglalásaira és a nemzetközi bírósági ítéletekre támaszkodjunk.A NAV álláspontja szerint a bitcoin nem tekinthető fizetőeszköznek, sem értékpapírnak, sem birtokba vehető dolognak. Olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet követelésként kell kimutatni. Ez egy olyan különleges követelés, amelynek nincs lejárata, de ha pénzre váltjuk,akkor lesz hozama, ami lehet nyereség és veszteség is.
Cégek esetében egyértelmű a besorolása és kezelése. Egyéb követelésként kell kimutatni és ennek megfelelően értékelni. Mivel van olyan árfolyama, amin megvásárolható,mérlegforduló napján értékelni kell, eladása esetén pedig az eladási ár és könyv szerinti értékkülönbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai között kell kimutatni.
Jogi személyek esetében tulajdonképpen irreleváns, hogy milyen formában szereztük kriptovalutánkat, bányászat, vásárlás vagy vevői fizetés jogcímeként, adózásán ez nem fog változtatni. Az elért nyereségből 9% társasági adót kell levonni, amit további 15% szja +14% eho (max. 450eFt/év) terhel, amennyiben osztalék kifizetéséről rendelkezünk.Érdekesség, hogy korábban még ÁFA kérdése is felmerült ezen tranzakciók esetében, de 2015-ben hozott EU bírósági ítélet óta ez a téma megoldottnak látszik, ÁFÁ-ról itt nem beszélhetünk.
Magánszemélyek esetében, ha a NAV állásfoglalásából indulunk ki, akkor a kriptovalutákon elért jövedelmet egyéb jövedelemnek kell tekinteni, amit 15% mértékű szja és 19,5%-os eho terhel (ennek az adóterhelése a beszámításokkal együtt kb. 29%, felső határ nélkül). Létezik olyan álláspont, amely szerint, ha ez nem üzletszerűen történik, akkor hasonlóan a pénzváltásból származó nyereséghez ezután nem kell adózni a magánszemélynek. (Ez az álláspont azért magyarázható nehezen, mert hivatalosan nem minősül ez a fizetőeszköz sem valutának, sem devizának.)
Ha befektetésünk után jövedelmünk keletkezik alapvetően két dolgot tehetünk, a nyereség után biztosan befizetjük a 15% személyi jövedelemadót és a hozzá tartozó 19,5%
egészségügyi hozzájárulást és nyugodtan alszunk vagy kevesebbet fizetünk, de egyben egy jó szakmabeli ügyvéd névjegykártyát eltesszük egy biztos helyre, ha kopogtatna a NAV. Fontos megemlíteni, hogy ugyanez az adófizetési kötelezettségünk nem csak akkor keletkezik, amikor beváltjuk kriptovalutánkat és bankszámlánkra kerül az ellenérték. Az adókötelezettség ténye bizony fizetésnél is fennáll.
Az adóhatóság nem csak a banktól értesülhet a megszerzett jövedelmünkről, könnyen felkerülhetünk a radarra abban az esetben is, ha közvetlenül bitcoinból veszünk házat vagy drága luxusautót. A kérdés egyértelmű lesz:honnan volt ennyi pénze, ha az szja bevallása alapján nem tehetné meg?A magánszemély bányászok esetében ugyanakkor vitán felül áll, hogy üzletszerűen járnak el és önálló tevékenységből származó jövedelmük keletkezik. Ezen nyereségük után ugyancsak a kb. 29%-os adóterhelésre számíthatnak annyi előnnyel, hogy a tevékenységükkel összefüggésben lehetőségük nyílik az igazolt költségek elszámolására (vagy 10%-os vélelmezett költséghányadot érvényesíteni).
Összességében azt mondhatjuk, hogy magyar adóilletőségű személyeknek, legyen az cég vagy magánszemély, Magyarországon kell megfizetniük az adót a keletkezett nyereségük után. Ne feledkezzünk meg azonban a kettős adóztatás elkerüléséről szólóegyezményekről, ugyanis ha külföldről származik a jövedelem és Magyarország kötött ilyen adóegyezményt az érintett országgal, akkor előfordulhat az is, hogy Magyarország ezt a jövedelmet menetesíti az adózás alól vagy kedvezőbb elbírásában részesíti.Emiatt a profi magánszemély befektetők kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a jövedelmük milyen országból származzon, hiszen a kibertérben ezt könnyen lehet alakítani.
Mindemellett a befektetők és a bányászok gyakran kedvezőbb adózású és alacsony adminisztrációt igénylő helyszíneken hoznak létre céges konstrukciókat annak érdekében, hogy legálisan optimalizálják a nyereségük után fizetendő adókat. Ily módon gondos tervezéssel és az adóegyezmények segítségével az adóterhek jelentős mértékben, bizonyos esetekben a minimálisra csökkenthetőek.
Eddig a cikk. A hozzászólásokban kéretik mellőzni a bitcoin nagyszerűségét vagy értelmetlenségét taglaló beírásokat, mert már mindenki nagyon unja. Ez a cikk alatt már úgyis megírták, amit írni akartál, ne fáraszd magad feleslegesen. Ez a cikk alatt az adózásról lehet hozzászólni.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Elírtad a cikk elején a Worldwide-ot (d-t és l-t felcserélted).
Kisbefektetőként talán a legegyszerűbb/legolcsóbb valamilyen tőzsdén kereskedett terméket megvenni TBSZ-re és akkor nincs gond az adózással. Tavaly október óta lehet a svéd tőzsdén Bitcoin és Etherum alapú ceritfikátokkal kereskedni (ISIN Code: SE0007525332, SE0010296582).Vagy a chicagói árutőzsdén Bitcoin határidős kontraktusokkal, bár ott 1 bitcoin a legkisebb egység, így az valószínűleg kevesebb embernek opció.
Sok hasonló cikk jelent már meg ebben a témában. Mindben leírják, hogy mennyi az adókulcs, csak az marad ki mindből fájóan, hogy az adó _alapját_ hogyan is kellene kiszámolni, különösen magányszemély esetén, aki vett, eladott, utalgatott tőzsdékre és vissza és tőzsdék között (amik nem tőzsdék persze jogilag).
Legegyszerűbb kérdés: Ha vettél 1 coint, annak felment az értéke a duplájára, eladtad a felét, a pénzt visszautaltad a bankszámládra, majd az árfolyam leesett a 10-edére. Van ugyanannyi pénzed mint az elején és egy kis értéktelen coinod egy walletben. Mennyi volt a jövedelmed?
Ha évekkel ezelőtt bányásztam némi coint, ami azóta is ott csücsül a virtuális számlán, akkor ugye egyelőre nem kell adóznom utána? Jól értem, hogy ráérek akkor foglalkozni ezzel, amikor konkrétan beváltom/eladom/vásárolok belőle? (Nincs szó egyébként jelentős összegről sajnos még mai árfolyamon sem)
Egy nagyon fontos rész nincs kifejtve, erről tud valaki bővebbet? A cikk szerint "Az adóhatóság nem csak a banktól értesülhet a megszerzett jövedelmünkről..." - tehát ha pl. a magyar számlámra érkezik az eladott BTC vételára, arról a bank értesít(het)i a NAV-ot? Mikor értesíti, mikor nem? Mekkora a kockázat?
> ennek az adóterhelése a beszámításokkal együtt kb. 29%
Ez mit jelent? Kifejtenétek, mi az a "beszámítás"?
Valami derivatívát kell venni, pl a CBOE-n, bitcoin future-t. (GXBT) Ez már egy teljesen konvencionális ellenőrzött tőkepiaci ügylet, ami után 15% SZJA-t kell fizetni (és evi 450 ezerig EHO-t, mivel nem EU-n belüli).
Szóval faucetekből van néhány satoshim, és abból egy internetes szolgáltatás vásárolok pl. befizetek egy buta játékra, akkor jövedelmem keletkezet? És mennyi az értéke, ha a bitcoin nem fizetőeszköz? Vagy ha egy induló közösségi finanszírozott vállalkozásba "fektetem" és elküldi az első termékei közül egy darabot, abból milyen bevételem/nyereségem származott?
Ha a bitcoin/etherium nem fizetőeszköz az első legyártott termékeknek meg nincs forgalmi értéke, ugyanis nincs közforgalomban?
Ausztriaban egyaltalan nem kell adoznod,ha tobb mint egy eve megvan.;)
Normál esetben a nyereséget/veszteséget számolja a bróker céged.
Ha ezt a kimutatást bemutatod a NAV felé, elfogadják - külföldi brókercég kimutatását is.
Ez crypto pénznél jó eséllyel nincsen (lehet, hogy egyes pénzeknél van...).
Ha nincsen. kis számú tranzakció esetén marad az xls. Nagy számú tranzakció esetén valami alkalmazás kell.
Ha valakinek van tapasztalata benne, akkor írhatna pár szót...
Én nem ismerek személyesen senkit, aki komolyabb pénzt nyomott volna crypto pénzbe (1M+)
"bevételem/nyereségem"="bevételem/veszteségem"
Az adózáshoz szerintem először is meg kellene tudni határozni, hogy mi is a bitcoin.
Deviza? Tőzsdei termék? Esetleg ingóság?
Én akárhol is olvastam utána, beszélgettem informatikusokkal, nem tudták nekem elmagyarázni, tulajdonképpen mi is 1 bitcoin. Egy blockchain információ halmaz? Egy virtuális kereskedési rendszer?
Egy kötvény mögött ugye ott a kötvénykibocsátó fizetési ígérete, az arany mögött a fizikai arany (jó esetben), a normál valutáknál a kibocsátó jegybank fizetési ígérete (és végső soron az adott ország vagyona).
De mi a bitcoin? Milyen érték van mögötte? Ha csak azért veszik meg tőlem a bitcoin-omat, mert reménykednek benne, hogy magasabb lesz az árfolyama, akkor ez egy egyszerű piramis játék, egy óriási nagy lufi...
Miért nem lehet azt mondani, hogy ingóságot adtam el mint magánszemély, ami 600 eFt/évig adómentes?
Nem tudom mennyire helytálló az információ magánszemélyek esetén. Felemerül például a kérdés, hogy ha mondjuk valaki Bistampen kereskedett, ami egy EU-ban műkődő, Luxemburgi felügyelet alatt álló tőzsdén kereskedett, az miért ne számítana ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek.
OFF, de hátha érdekel valakit:
OTP LTP-nél 0% a nyitási díj, ha 14 év alatti gyermekedet jelölöd meg kedvezményezettnek. Online kupon szükségeltetik, amit e-mailben kapsz meg, ha a honlapon keresztül veszed fel a kapcsolatot az OTP-vel (visszahívás kérése vagy online szerződéskötés adatlap kitöltése)
Köszi a cikket.
- Honnan jön az árfolyam? Adózáskor a nav mit fogad el aktuális értéknek? Cmc?
- Mikori árfolyam szerint számoljunk? Amikor a pool a saját walletbe tolja a jussunkat, vagy amikor átalakítom hufra? Ez utóbbi már nem bevétel, valójában a pooltól kapott crypto a bevétel.
@Kolossváry Tamás
A példádban szereplő esetben adófizetési kötelezettség keletkezik. Adózási szempontból a realizált jövedelem a mérvadó: Szerintem egyszerűbb ha a 100 forintért vett coint úgy értelmezzük, mintha két db 50 forintosat vettél volna. Ebből az egyik ára megduplázódott, eladtad, ezáltal realizáltál rajta 50 ft nyereséget, melynek adótartalma 29%. A másik 50 forintért vett coin értéke viszont azóta közel lenullázódott. Ha ellenőrzött piaci ügyletről lenne szó és realizálnád a veszteséget a nyerőt és a bukót össze lehetne vonni, mely nagyjából kiegyenlíti egymást, nullázva ezáltal az adófizetési kötelezettséget. A coint-ok kereskedelme ugyanakkor NEM ellenőrzött piaci ügylet, így a veszteség (még ha realizálod is) NEM állítható szembe a nyereséggel. Szívás... 🙁
"Létezik olyan álláspont, amely szerint, ha ez nem üzletszerűen történik, akkor hasonlóan a pénzváltásból származó nyereséghez ezután nem kell adózni a magánszemélynek. (Ez az álláspont azért magyarázható nehezen, mert hivatalosan nem minősül ez a fizetőeszköz sem valutának, sem devizának.)"
kár, hogy ebben sem működik kishazánkban a jogharmonizáció az unioval..
Nem ez az egyetlen érdekes állásfoglalás, szerencsejátéknál is vannak problémák. Ha én 3 éve 220 -ért vettem US$ -t és most eladom fizetnem kell(ene) a nyereségért (254 most)? Akkor a BC után miért kéne? Internetes szerencsejátéknál én a nyeremény helyén fizetek adót, még ha az 0% is, mert Máltán van bejegyezve, az meg még EU is. Ismertem valakit, aki pár éve a PS egyik évfordulóján nyert 400k$ -t, ő bevallotta és be is fizette az adót, nekem a helyében megért volna pár milliót egy per, legfeljebb elvesztem. De ugye van az EU -s szabadkereskedelem, nem lehetne korlátozni EU -s cégek más országban való értékesítését, mégis tiltják Magyarországon a külföldi szerencsejáték oldalakat. Jó, ennek a sikeressége kb. 0 :-), mert pl. a Bet365.com tiltva van, de a googleval 1 másodperc megtalálni a Magyarország által nem blokkolt másik cím(ek)et.
@Kolossváry Tamás
"Legegyszerűbb kérdés: Ha vettél 1 coint, annak felment az értéke a duplájára, eladtad a felét, a pénzt visszautaltad a bankszámládra, majd az árfolyam leesett a 10-edére. Van ugyanannyi pénzed mint az elején és egy kis értéktelen coinod egy walletben. Mennyi volt a jövedelmed?"
Szerintem az a megoldás, hogy a nyereséges és veszteséges üzleteket nem lehet adózási szempontból szembeállítani. Az értékpaqpírkereskedelem egy törvényben nevesített kivétel.
Ezért az első fél bitcoin vételi és eladási ára közötti különbség = nyereség. Ez után adózni kell.
Ha a második felet veszteséggel adod el, akkor az után természetesen 0 az adó, de nincs semmilyen visszatérítés vagy egybeszámítás.
@Kolossvary: en nem ertek hozza, de ez szerintem nem tul bonyolult. X-ert vettel valamit, majd a felet eladtad X-ert akkor ezen keletkezett 1/2X jovedelmed (mivel ketszerannyiert adtad el amennyiert vetted) -> ez utan kell adozni.
Az ami meg ott ul nalad, es ami utan nem realizaltal semmilyen bevetelt/veszteseget, nem szamit.
Legalabbis jozan paraszti esszel nekem igy tunik.
Már ha valaki adózni akar, mert szerintem a NAV csak évek múlva ér oda, hogy észrevegye, van bitcoin.
Vagy eladni anonim módon, nincs papírmunka.
És honnan tudja NAV, hogy mennyi volt a nyereség veszteség? Konkrét példa: tavaly kiutaltam crypto tőzsdére 100 forintot. Daytradeltem, elegem lett, minimális bukóval azt mondtam ez nem nekem való. Van 99 forintom a tőzsdén, vissza utalhatom most, és nem lesz adókötelezettséget? Hiszen nincs nyereségem.
@Juke
"– Honnan jön az árfolyam? Adózáskor a nav mit fogad el aktuális értéknek? Cmc?
– Mikori árfolyam szerint számoljunk? Amikor a pool a saját walletbe tolja a jussunkat, vagy amikor átalakítom hufra? Ez utóbbi már nem bevétel, valójában a pooltól kapott crypto a bevétel."
A cikkből világosan kiderül, hogy magánszemélynek nincs szüksége árfolyamra. A valóságos vételi kiadás és eladási bevétel számít. Ha bányásztad, akkor a vételi ár 0, de elszámolhatod a kiadásaidat vagy választhatod a 10%-os feltételezett költséget.
Jogi személy pedig egy bitcoin-tőzsde december 31-i árfolyama alapján írhatja be a bitcoin vagyonát a mérlegbe.
@Tomi:
Hát pont ez a baj. A fent leírtak szerinti is, ha megmozgattad a 100 dollárt párszor, biztosan volt sok nyereséges ügylet is. Nem állítható szembe a veszteség a nyereséggel, így azokat le kellene adózni. Így előfordulhat, hogy 100 dollár tőke után, 1 dollár a veszteség, de mondjuk 500 dollár az adó..
Többiek: jól értem?
@Tomi
"És honnan tudja NAV, hogy mennyi volt a nyereség veszteség? Konkrét példa: tavaly kiutaltam crypto tőzsdére 100 forintot. Daytradeltem, elegem lett, ... Van 99 forintom a tőzsdén, vissza utalhatom most, és nem lesz adókötelezettség? Hiszen nincs nyereségem."
Hivatalosan abból tudja, hogy nyilvántartást kell vezetni az eladásokról és vételekről és a keletkező adókötelezettséget be kell írni a bevallásba. Elvileg minden nyereséges eladás után adót kell fizetni, a veszteségesek nem számítanak.
A gyakorlatban, ha bármilyen okból megkezdődik egy adóellenőrzés, az ellenőr megkérdezheti, hogy miért keletkezett a 99 Ft bejövő összeg a folyószámlán. Akkor meg lehet mutatni, hogy szemben áll egy 100 forintos kiutalás és hogy ehhez csatlakozik egy nyilvántartás. Ha egyetlen nyereséges üzlet sincs rajta és az ellenőr ezt elfogadja, akkor nincs baj. 🙂
"önálló tevékenységből származó jövedelmük keletkezik. Ezen nyereségük után ugyancsak a kb. 29%-os adóterhelésre számíthatnak annyi előnnyel, hogy a tevékenységükkel összefüggésben lehetőségük nyílik az igazolt költségek elszámolására (vagy 10%-os vélelmezett költséghányadot érvényesíteni)."
Itt azért annyi még lemaradt, hogy az eho-nak ez esetben van felső határa ami évi 450k HUF és akkor máris ott vagyunk, hogy profittól függően szépen le lehet tornázni.
Ez a fontos információ direkt maradt ki a cikkből, hogy többen inkább a crytal world lehúzos ajánlatait vegyék igénybe?
Btw nem hogy vitán felül áll, hanem NAV álláspontja szerint a bányászat igenis önálló tevékenységnek számít.
Sziasztok! Ha vettem bitcoint és kevesebbet veszek ki mint amit betettem azután is kell adózni? (Pl. Mivel vesztettem rajta).
Köszi.
Balázs, csak a nyereség után kell adózni. Az állam csak a nyereséged X%-ára tart igényt, a veszteségben nem szeretne társ lenni. 🙂
Továbbra sem értem, miért kellene minden esetben adózni.
Én például születésnapomra kaptam ajándékba 0,03 BTC-t 2013-ban. Akkoriban 350 USD körül volt 1 BTC árfolyama, tehát az ajándékom értéke 10-11 USD volt. Egy bitcoin address-t osztottak meg velem, az address birtokosa rendelkezhetett a 0,03 BTC-vel.
Tavaly decemberben adtam el, amikor az árfolyam 10,800 USD körül volt, tehát jelentős nyereségem volt rajta.
De 5 évvel ezelőtt kaphattam volna ajándékba ékszert, ritka bélyeget, stb..., amit szintén jelentős nyereséggel adhatnék el most (hiszen nem került semmibe a megszerzése).
Én nem tőzsdéztem, tehát árfolyamnyereségem sem keletkezhetett.
Kaptam "valamit" (még mindig nem tudom, mi is tulajdonképpen a bitcoin), amit megvettek tőlem 275 EUR-ért. A szerzést nem tudom igazolni, de mivel a jövedelmem 600 eFt alatt van, ezért szerintem nem is kell adózni utána.
"a veszteségesek nem számítanak."
De nagyon is számítanak, ugyanis, ha egy adóévben veszteséged van, azt el lehet határolni és ha következő évben nyereséges vagy, akkor azt le lehet vonni és csak a különbözet után kell adót fizetni.
Kivi lennék, hogy a tisztelt NAV-hoz a rendszerváltás óta hány magánszemély jelentkezett, hogy vett valamilyen devizát / valutát és amikor eladta (házat vett rajta), akkor árfolyam nyeresége keletkezett rajta és szeretne utána adózni. Nem lepődnék meg, ha ez a szám 0 lenne, szerintem a bitcoin ugyanaz a kaptafa.
Annak a bitcoinbányásznak az adózása is érdekes lehet, aki költ mondjuk 600 ezer forintot bányászgépre, évi X*10 000 forintot áramra, majd a megkeresett bitcoinjait értékesíti. Azt gyanítom, hogy ezek a költségek sem állíthatóak szembe a BTC eladásakor keletkező nyereséggel.
Szerintetek hogy kellene ezt jól csinálni? Jól = legálisan + a költségek is le legyenek vonva és csak a tényleges nyereség után fizessen adót.
huszár, de szerintem szembeállítható. Ha magánszemélyként bármi után adózol, ott is szembeállíthatod a számlával igazolt kiadásaidat a bevétellel. Szerintem ez itt is így van. (Már ha nem mondják, hogy a gép amúgy is megvolt és nem csak erre használtad és nem tudod bizonyítani, hogy a gép zabált ennyi áramot.)
Szerintem válts ki egy vállalkozóit, ha komolyan akarod csinálni, ott tiszta a képlet.
Azért jellemző a törvényhozásra, hogy csigatempóval dolgoznak. Mióta létezik a bitcoin, 8-10 éve? Még semmilyen szabályt nem hoztak rá. A meglévő szabályokat próbáljuk valahogy ráerőszakolni, aztán csodálkozunk, hogy az emberek nem fizetik be a ~30% adót. Aki korán beszállt és nagyot szakított az még csak-csak. De aki a tavalyi hypeban ugrott bele és örül ha van még egy pici nyeresége, na az biztos nem fogja leadózni.
"Nocoinerként" közvetlenül nem érint a téma, de azért szemet szúr, hogy míg tőzsdén 15%-ot adózom és szembe állíthatom a veszteségemet addig ezeket a szerencsétleneket még "az ág is húzza". Persze sokuknak jó ez így is, hiszen szabadságharcosok stb...
De az államnak mégis csak az lenne az érdeke, hogy bevétele legyen. Ez olyasmi mint az áfával, csak rosszabb mert nem is egyértelmű.
szvsz tokmindgy h mit kereskedsz, adozni a realizalt coin utan kell. vettel 10.000ft ert akarmilyen coint. majd mindegy h mit mokolsz, valamikor kiutalod forintban a szamladra, es ott megjelenik 20.000 ft. na akkor a 20k utan fizetsz. ha jol erem a cryptopenz maga nem adokoteles, csak a realizalt fiat penz.
a kerdes az az, hogy valahogy lehet e koltsegkent leirni azt ha a coincashen vagy mrcoinnal amik magyar cegek vettem coint, hogy nekem ezen a 20.000 fton volt annyi koltsegem.
ha jol olvastam valahol mashol akkor ezt nem tudom igazolni, tehat az altalanos 15% koltseget alkalmazhatok, tehat a 20.000 ft 85szazalekara kell kiszamolnom az adot.
a kerdes: tevedek valahol a gondolatmenetben?
Érdekes cikk. Jó lenne egy hasonló Crystal-tól a forex nyereség adózásáról is, szerintem többeket érint, mint a BTC és ott is vannak eltérő értelmezések.
A megoldás sztem egyértelműen az, hogy cégnek kell számlát nyitni. Ott megint lehet azért kérdés: lehet ezt pl. KATÁs céggel csinálni? Vagy minden eladás "bevételnek" számít, és hipphopp eléred a limitet?
Olvastam egy könyvet régebben (The Naked Trader), ahol azt írta az író, hogy a Spread Betting UK-ban szerencsejátéknak minősül és így adómentes, ő ezért használja azt is, nem tudom, ez igaz -e - persze magyarként szja szempontból tökmindegy, hogy kint minek minősül.
A másik érdekes megállapítás a cikkben, hogy a pénzváltásból származó árfolyamnyereség - ha nem üzletszerű, szja mentes. Ilyen alapon ha 30-szor oda-vissza váltok devizát, és az mentes, akkor a forex miért nem? 🙂
Köszönjük, ha a szerző válaszol pár hozzászólás kérdéseire.
naa, nem szoktak, nem érnek rá, azt mondják.
Esetleg felvetem nekik a forex adózását, hátha írnak róla.
@yukonsql: nem allithato szembe a REALIZALT nyereseg a veszteseggel. Amig forgatod ide oda, az nem szamit, csak mikor tenyleges penzt csinalsz belole.
Egyebkent iforexnel ez pl ugy van, hogy minden evben kuldenek egy igazolast a bevallashoz. Mostanaban probalkoztam vele (na nem nagy osszegekkel nyilvan, es csak lotto modjara), de nekem nem jott be, sose talaltam el 🙂
Lazán kapcsolódik: qubit.hu/2018/02/13/a-kriptovalutak-arnyoldala-miert-ne-fektess-bitcoinba
@Milan:
Ha így lenne, nem lenne gond, de ennek az EHO-nak nincs 450-es korlátja, ahogy a cikk is helyesen írja.
Vajon mi a helyet a Bitstamp-en?
Ott ugye real USD/EUR kereskedés is van ráadásul ahogy írják:
" Bitstamp has been granted a license by the Luxembourg government to be a fully regulated and licensed exchange in the EU."
Vajon a Bitstamp-en elért tradingből származó nyereséget lehet simán árfolyamnyereségként adózni? Vagy csak az USD/EUR részt külön? Az USD/BTC => EUR/BTC-vel elért részt nem?
Ha a NAV mégiscsak engedékenyebb lesz később akkor vajon visszamenőleg visszaigényelhető lesz az EHO?
Nem vagyok érintett a témában, nem volt még eddig egyetlen egy coinom se.
Viszont van egy olyan kérdésem a szakértőkhöz, hogy mi van akkor ha a tözsdén eladom a coinomat, majd kiutalom egy stabilitási megtakarítási számlára, majd várok 5 évet és felveszem adó és minden nélkül. Meg lehet ezt tenni?
Érdekes és tanulságos a Qubit-es cikk. Mi is várható egy átlagembertől, ha a magát szoftvermérnökként aposztrofáló szerző a leírtakat gondolja a blockchain technológiáról, okosszerződésekről. "Azonban félreértés azt hinni, hogy ehhez okosszerződésekre van szükség: ezek sima programokkal megvalósítható automatizált rendszerek, akár az automatikus havi Netflix-előfizetés". Nem igazán sikerült megragadnia a lényeget. Ha annyira haszontalan és megkerülhető ez a technológia, miért van az hogy egyre több komoly cég foglalkozik vele? entethalliance.org/members/ Cisco, Deloitte, ING, J.P.Morgan, Microsoft, stb. Ja, OTP portfolio.hu/vallalatok/mar-az-otp-is-blockchainben-porog.257005.html Aki veszi a fáradtságot és képes a bitérme árfolyamán, eloszlásán, energiafelhasználásán túllátni, azt érdekes világ fogadja.
@hemond
Én úgy tudom a stabilitási számla megszűnt.
hvg.hu/gazdasag/20170118_stabilitas_szamlak_vege_fekete_penzek
Egyébként szerintem meg lehetett volna játszani...
@Panasonic
Köszi, nem tudtam hogy megszünt.
(innen is látszik mennyire szükségem volt pénzmosásra :))
Alapjában a cypto adózással kapcsolatban mindig is 3 kérdés volt amit senki nem tudod megválaszolni és egyetlen cikk sem tért erre ki :
- Milyen nyilvántartás alapján számítom ki az adót ? Mert ha nincs egy oylan nyilvántartásom amiben vezetném, hogy A-.tól B- összeg C időponban érkezett és D Forint értéke volt akkor nincs értelme arról beszélni mennyit kell fizetni mert azt sem tudom mennyi után kellene ...
- Rendben megkapom a coint, de ha számláznom kell akkor kinek ? Pool, (de ha soloban bányászok) , Dev Core - de soknak még a nevét, címet sem tudom nem hogy az adószámát (mert úgye a kötött szigorú számadású papírok smemit nem érnek sok sok szép adat nélkül) Persze ha veszem akkor már egyszerübb de még akkor is kérdés , hogy a kapott kimutatás, cetli megfelele-e a NAV-nak.
- Mikor keletkezik adó köteles jövedlem ? Pool-tól megérkezik, eladom , átveszem , stb ?
Ezek mind mind olyan kérdések amik megválaszolása nélkül fél siker bármilyen adózás .... hiszen egy ellenőrzésnél nekem kell bemutatni, hogy mennyi volt az annyi aminek x % ki kell fizetnem.
És vita éppen a mennyi az annyin lesz.
Sajnálom, hogy a cikkben a szokásos már lassan 1.5 éve ismert és tudod dolgok kösszönnek vissza. De nincs szó: elhatárolsáról ? KATA-s cégeknél az árfolyam nyerség és elhatárolás kérdéséről ?
A magánszemélyek szerint a jövedelm keletkezésének időpontjától. (lásd. feljebb.. mikor lesz adóköteles ?)
Valamint sok olyan kérdéséről ami alapjában határozza meg az adózást :
- Számla, számlát helyetesítő bizonylat , nyugta ... melyik jó , vagy kell-e bármelyik egyáltalán ?
A kérdés megtárgyalása és kibontása azért is létérdeke lenne az összes cryptosnak mert így könnyű prédái vagyunk minden fajta vegzálásnak, mindenfajta védelem nélkül.
Kiszamolo,
Miert irsz olyanrol amihez nem ertesz? Es azok sem akik a cikket irtak, es valaszolni se valaszol senki a hozzaszololnak, a te valaszaid is hibasak. Jo nezni ahogy a hozzaszolok egymast vezetik felre. Mas adozas cikkednel is ugyanez a helyzet. Ez a nesze semmi fogd meg jol.
A nav csak jogszabalyalkalmazo nem torvenyhozo! Nehany hozzaszolasra a valasz: eho nincs felso hatar, nem onallo jovedelem hanem egyeb jovedelem, mas az adozas. Nem allithato szembe a nyereseg a veszteseggel. A szamitogepet se ugy lehet elszamolni mint gondolod.
Aki 1000%os hasznot akar az pedig fizessen a konyvelonek.
A nav pedig azonnal ertesul a beveteledrol amint utalas jon a szamladra, autot vagy hazat veszel, es ez csak nehany pelda.
Egy konyvelo: pontosan ugyanez van a cikkben és a hozzászólásokban is: nincs felső határ az EHO-nál magánszemélynél, nem állítható szemben a nyereség a veszteséggel. Azért köszönjük. 🙂
A gozzaszolasokban vki szerint van felso hatara az eho- nak vki szerint nincs. Mi is az egyertelmu a mezei olvasonak? Te leirtad, hogy szerinted elszamolhato a szamitogep, ezzel most kisegitetted a kerdezot? 🙂 ok, biztos? milyen aranyban?
Hogyan kell a devizat atszamitani forintra az ado szempontjabol? Mikor? Milyen arfolyamon? Milyen koltsegeket szamolhatsz el? Van felso hatar? Kell adoeloleget fizetned? Mikor? Mennyit? Kell szamlat adnod egyeb bizonylatot? Kell eu adoszamot kivaltani? Be kell jelentkezni a navhoz? Hogyan kapcsolodik ez a jovedelem az adoevben szerzett mas onallo tevekenyseghez, munkaberhez, az azokban valasztott kts elszamolashoz, afahoz. Van kapcsolat? Ezzel osszefuggo szabalyozas?Kivancsi vagyok a valaszaidra? 🙂
A CW altal leirtak barhol a neten fent vannak, mert ezek az alapok es kb semmit nem ernek onmagukban.
Ez nem segitseg senkinek, csak irtal valamirol.
"A nav pedig azonnal ertesul a beveteledrol amint utalas jon a szamladra, autot vagy hazat veszel, es ez csak nehany pelda."
álmodban 😉 A bank nem jelent le semmilyen utalást nav-nak kivéve a nagyon nagy összegű ( 10 milliós nagyságrend ) gyanús utalásokat, kp. felvételeket. Eleve nincs is kapacitása a nav-nak ezeket átnézni. Tőzsde, forex. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletről akkor beszélünk ha az mnb oldalán a brókercég be van jegyezve mint mo-on tevékenységet végezhető brókercég. Aztán hogy te a brókercég kereskedési rendszerén mit adtál vettál az tökmindegy, innentől etü alá tartozik, tehát 15% adó semmi más. Ha euróban kereskedsz akkor adott napon lezért ügyletre mnb árfolyamot kellene alkalmazni. Mondjuk naponta 10-15 kereskedést is csinál az érdekesen fogja ezt megoldani több ezer tranzakcióra mikor adóbevallást készít. Ugye senki sem gondolja komolyan hogy a nav elkezdi ezeket fi
firtatni ? meg utánaszámolgat minden egyes tranzakciónak ?
@attila
Na itt a kovetkezo jelentkezo, aki azt hiszi, hogy az adoszabalyokat ki lehet fejbol talalni.
Nincs ideje a navnak? Nyilvan azert figyeli a vatera es hasonlo oldalakat es adogatja ossze az illetore juto eladasokat. Ha tudnad mi mindenre van ideje a navnak 🙂 a banktol a teljes szamlatortenetet akkor keri le amikor akarja. A lakas es autovetel pedig azonnal a navhoz fut be, de te nyilvan jobban kitalalod ezt is 🙂
Az is egyertelmu, h soha eletedben nem is kereskedtel tozsden sem, akkor nem irnal ilyen butasagokat. 15% es annyi 🙂 ezt majd tudasd azert a navval is, biztos ok se tudjak mi a kulonbseg az osztalek, kamat es arfolyam bevetel kozott 🙂 belfold, eu es harmadik orszag kozott.
Nagyjabol ezert semmi ertelme az ilyen cikkeknek. Nem csak itt, mas oldalakon se.
Valodi, reszletes informaciot penzert ad mindenki, ahogy az elado sem ingyen dolgozik a boltban.