A lakástakarék-ügy margójára
A kormány két nap alatt gyakorlatilag beszántotta az egész lakástakarékpénztári üzletágat azáltal, hogy mostantól nem ad állami támogatást az újonnan kötött, vagy a mostantól utólagosan meghosszabbított szerződésekre.
A döntés “előkészítése” és átverése a parlamenten a szokásos volt, hű a “mi baltával műtünk, nem szikével” elvhez. A hasonló módon átgondolt cafeteria módosítás és a külföldi szolgáltatók kiebrudalása miatti kártérítés eddig tízmilliárd forintjába került az adófizetőknek és messze még a számla vége. Kíváncsi leszek, a lakástakarékok mennyire fogják majd perelni az államot az egyeztetés nélküli, két nap alatt átvert törvénymódosítás miatt okozott kárral összefüggésben.
Lehetett volna ezt sokkal elegánsabban is. Első lépésként levisszük a támogatást 10 vagy 15%-ra és megtiltjuk, hogy a rokonok egymás LTP-it felhasználhassák. (Ez egy 2011-es újítás volt egyébként is, előtte nem volt erre lehetőség.) Esetleg a lakástakarékok által adott kamatot duplázta volna csak meg az állam, maximum évi 6%-os kamatig.
Mivel ez innentől senkinek nem érte volna meg, szépen elhalt volna magától az egész rendszer néhány év alatt.
Az emberek nem lennének felháborodva, nem emlegetnének jogbizonytalanságot és a magyar piacra befektető cégek sem éreznék úgy, hogy itt bármikor tönkre tehetik őket két nap alatt egy átvert törvénymódosítással.
De hát ezt már megszoktuk, mostanában így mennek a dolgok.
Amiben azonban a kormánynak szerintem igaza volt, hogy a lakástakaréknak sok értelme nem volt. A lakástakarékok szépen híztak azon, hogy negatív EBKM-re (kamatra) beszedték a pénzt és kihelyezték elég magas hitelkamatra, vagy amíg volt hozama az állampapíroknak, befektették a pénzt állampapírokba, a kamatkülönbség az ő hasznuk volt.
A 30% támogatás toronymagasan a legmagasabb volt egész Európában, a következő legmagasabb támogatás 18%, de van olyan ország is, ahol még a 10%-ot sem éri el.
A jelenlegi lakásárak mellett (köszönjük, CSOK) a négy év alatt összegyűjthető maximum 1,3 millió forint sem igazán számított a lakáshoz jutásban. Sajnos lassan már egy komolyabb felújításra sem elég ennyi pénz.
Az is rendben van, hogy rövidre szabták a határidőt, hogy ne kössenek az emberek gyorsan még kétszázezer szerződést.
Sokan úgy élik meg a változást, hogy itt pénzt loptak el tőlük. Semmi ilyen nem történt, megszüntettek egy pazarló állami támogatást.
Azt sem úgy, ahogy például a unit linked biztosítások adóvisszatérítését 2009-ben, hogy onnantól nem járt a visszatérítés, hanem nagyvonalúan a már élő szerződéseket engedik kifutni. Ha nem így lenne, az ellen se lehetne egy szavunk se.
Amit szerintem senki nem gondolt át, hogy mi lesz a lakástakarékokkal és az ügyfelek pénzével a futamidő alatt? Hogyan és miből fogják biztosítani a lakástakarékok a nyereséges működésüket a következő tíz évben?
A lakástakarékoknak három helyről van haszna.
Az egyik a havi 150 forint számlavezetési díj, amiből belátható, hogy nem lehet üzemeltetni a rendszert még tíz évig.
A második haszon, hogy az ügyfelek pénzét állampapírban forgatják, amíg nem kell visszafizetni. Ekkor a haszon a kapott és a kifizetett kamatok különbsége. Azonban még van sok 3%-os szerződés életben, miközben a 3 éves magyar állampapírra jelenleg évi 1,84% kamatot lehet kapni, a féléves diszkontkincstárjegy pedig negatív kamattal fut.
Ebből sem lesz haszna mostanában a lakástakarékoknak.
A legnagyobb haszon abban volt, hogy a közel kamatmentesen beszedett pénzt a lakástakarék viszonylag magas kamatra kihelyezte lakáshitelbe.
Na, ez az üzletág meghalt, ugyanis ezt az új befizetésekből lehetett finanszírozni.
Az is hatalmas kérdés, hogyan fog tudni a lakástakarék hitelt kihelyezni a szerződésben lefektetett kamatok mellett? Leszerződtél, hogy négy év múlva 4% kamat mellett kapsz hitelt a Fundamentától. De nem fogsz, hiszen nem lesz új belépő, akinek a pénzéből lehetne nyújtani ezt a hitelt.
Nem igazán látom, hogyan fognak életben maradni a lakástakarékok a következő 10 évben, hogyan fogják ráfizetés nélkül üzemeltetni a rendszert. Ha valaki tudja a választ, árulja el.
(Természetesen az első években nem lesz probléma, az ügyfelek fizetik a hitelkamatokat, jönnek az új befizetések, stb. Az izgalmas kérdés az utolsó 2-3-4 év lesz, amikor már a legtöbb szerződés kifutott, de a rendszert még üzemeltetni kell, amíg a legutolsó, ma kötött tíz éves szerződés is kifut.)
Rendben van, hogy az OBA védi a lakástakarékokba befizetett összeget, de egyrészt az OBA teljes vagyona 30 milliárd forint körül alakul, másrészt csak a Fundamentánál jelenleg négyszáz milliárd forint felett van a kezelt ügyfélvagyon, harmadrészt megint az lesz, mint a Quaestor csődjénél, hogy egy esetleges csőd esetén a bankszektor többi tagjára fogják ráverni a költségeket, akik ezért árat fognak emelni. Így a legvégén a társadalom fogja kifizetni a számla végösszegét.
Persze nem biztos, hogy baj lesz, lehet, hogy államosítani fogják a futamidő végén még élő szerződések kezelését és az állam fogja kifizetni a legutolsók szerződéseit.
Röviden összefoglalva, bár megint sikerült bután megoldani a dolgot, szokás szerint gondolkodás nélkül, izomból, de egyrészt társadalmi szinten nem kár a konstrukcióért, 70 milliárd forint nagyon sok pénz (ennyi ment el évente a lakástakarékokra), másrészt egy állami támogatás megszüntetése nem egyenlő az emberek megrablásával vagy a vagyonuk államosításával.
Ez a lehetőség minden államilag támogatott konstrukciónál egy figyelembe veendő kockázat.
Update: sokan szerint az államnak nem került pénzbe a lakástakarék, mert az áfából úgyis bejön az összeg. Egyrészt a támogatás több volt, mint az áfa, másrészt lakástakarék nélkül is jönne áfa az alapanyagból, tehát ez igenis veszteség és a legtöbb kisiparos pedig áfamentes kisadózó, így azoknak a munkájából nem lesz áfabevétel. Vagyis tetszetős az elmélet, csak nem igaz.
S még egyszer: nem értek egyet ezzel a szokásos primitív kivitelezéssel és remélem nem azért csinálták, hogy holnaptól egy haver vihesse ezt a piacot is. S igen, ha rajtam múlna, ezermilliárd forinttal kevesebbet költene a költségvetés, mert van még min faragni.
Ettől függetlenül szerintem nem nagy kár a termékért és az állami támogatás már csak ilyen, bármikor visszavonhatják.
Ha a 150 HUF-okból, meg a kamatkülönbözetekből nem jönnek ki a fizuk meg a költségek és az alaptőke is elfogyott, akkor is meg kell maradjon az egyéni számlás pénz, ha valaki ahhoz nyúl, az konkrét bűncselekmény, pont mint a Quaestornál. Gyanítom, az MNB majd napi ügyeletet tart az ltp-knél és egyik ltp vezető sem akar majd börtönbe menni. És ha feladja a tulaj (ezek nagynevű bankok és biztosítók, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy összekössék a nevüket azzal, hogy elveszett az ügyfelek pénze) akkor majd valamilyen szabály szerint jól visszafizetik a pénzt – talán a támogatást az államnak, talán az egészet az ügyfeleknek, majd lesz valami végrehajtási szabály.
Persze ennek a költségét (végkielégítések, ilyesmi) ezek a bankok és biztosítók nyilván az ügyfeleken szedik be, azaz a “társadalmon”, mert az üregi nyulaktól nem lehet.
Ellenkezőleg, ez volt az egyetlen intézkedésük, ami növeli a bizalmat az Állam iránt.
Pazarlást, értelmetlenséget megszüntet az állam => megbízhatóbb Állam
MANYUP államosítás => veszélyes állam
(bár a manyup is pazarló volt)
Igazából az egész lakástakarék ügynökök, biztosítások nagy része, befektetési tanácsadók többsége (kivéve persze pl. Kiszámoló !), egészségügyi/életvezetési/csajozási/pasizási tanácsadók, adótanácsadók, könyvelők mind(!), ingatlanosok, sajnos a jogászok egy része is, illetve bármilyen ügynökök, vallási közösségek stb. egy nagy lehúzó, átverő, ingyenélő banda szerintem!
Semmi, de Semmi szükség rájuk!
3x20eFt-ra gondoltam 4 évre. Napelemre pont jó lenne, addigra talán lesz emberi áron full elektromos autó is.
Kérdés hogy nyissak-e havi 60-ért vagy ne? :-)”
“Valamelyik hozzaszolasomban irtam hogy en nem bizom a magyar allamban, nem vagyok hajlando magyar allampapirt venni.”
Állampapírt nem veszel, mert nem bízol az államban. De LTP-t vennél?
Ha már elmúlt a hisztid mert megszüntettek egy több sebből vérző terméket, remélem átérzed az iróniát ebben.
“Igazán az egész történetben megint az arrogáns es jozansagot, kiszámíthatóságot nélkülöző hozzáállás a probléma. Ez az ami romboló és ez az ami igazán nagy probléma.”
Igen es ez a legnagyobb gond. Hogy akkor Atlag Jozsef aki atlatja a dolgokat, az gondolja, hogy miert kellene nekem betartani a törvenyeket, miert kell nekem tisztessegesnek lennem söt miert is kell ebben az orszagban dolgozni…
Ezt hivjak bizalmi tökenek.
Hogy ha nem bizok a masikban, akkor nem adok neki kölcsön vagy csak olyan feltetelekkel, ami feler egy zsarolassal…
Es ennek a hianya gazdasagban is meglatszik.
Én hallottam állami lakástakarékról is…Nekem is volt és van is LTP-m, hasznosnak találom, de szerintem is megért már egy kis változtatásra, rugalmasságra, például a szakember hiány miatt a felújításra kapott idő nagyon szűknek bizonyult. Bár korrektek voltak, adtak még egy kis időt.
Szerintem túlélik…..
Tényleg máson nem tudtak volna spóroln
Miért kell tovább rombolni a bizalmat?
Csomó ismerősöm azért nem vesz Babakötvényt (ami normális esetben jó konstrukció), mert az MNYP bedarálási módja miatt félnek attól, hogy erre is ráteszi az állam a kezét,esetleg pár év múlva jön egy törvénymódosítás visszamenőleges hatállyal. Erre bedarálják az LTP-t is. Tudom, hogy adókedvezmény, ami adható és mostantól nincs, de a módszer bennem sem erősíti a bizalmat az állam felé.
Egy komplett MLM-szerű, “szívesen segítünk a semmiben” rendszert, siker-fény-csillogást (mióta újra pörög az ingatlanbiznisz több fundamenta logós, prémium, jól felszerelt német gyártmányú autót láttam mostanában az utakon maximum 1 éve kiadott rendszámmal, mint versenypiaci cégeset úgy általában), külsőségekre érzékeny embereket a normál munkahelyük otthagyására rábíró rendszert felépíteni szimplán arra, hogy az adott iparágban sok az állami támogatás…minimum annyira naív, mint ezt a törvényt rablásnak érezni.
– 18 éves kora óta minden pénzét bulizásra költi
– 26 évesen is főállású egyetemista, eszében sincs dolgozni
– 30 évesen ugyanaz a napi feladata, mint pályakezdőként, nem önképződik, váltani nem akar, kényelmes a munkahelye
– évente féltucat külföldi úton vesz részt, kéthavonta fapados hosszúhétvégékkel
– kétévente 2-3 millióért vesz “új” autót a németeknél
– a hobbijára/kütyüjeire 100ezreket/év költ?
Környezetemben (felsőfokú végzettségű, versenyképes szakmájú, 25-30 éves budapesti fiatalok, jó fizetéssel) és az OTP-k előtti sorokat nézve hirtelen mindenki elő tudna teremteni k*20eHUF/hó megtakarítást? Ez a fajta öngondoskodás miért csak akkor indul be, ha -az amúgy csekély összegű, nagyjából az LTP iparág fenntartására jó- állami támogatás megvonása szóba kerül? 🙂
Kiindulva az Otp adatabol- 74% lakasfelujit.
Namost.
27% az afa.
30% allami tamogatas. Marad 3% amit finansziroznak.
Ma egy kisebb felujitas is 1 milliotol indul egy 50-60 negyzetmeteres lakason. Tehat a felujito tobbet kolt mint egy lakastakareknyi osszeg.
Plusz vallalkozonal profit, amibol lesz tarsasagi ado meg egyeb adonemek…
Szoval nem olyan pazarlo ez a megoldas alllami szempontbol…
Nyilvan ha az allami haverok akarnak minden ilyen extraprofit milliardot akkor az allami bankok fele kell terelni eme konstrukciot….
Végső soron az ltp az égvilágon semmit nem tett hozzá az állami támogatáshoz. Szerintem az ágazat szokás szerint túl mohó volt. A “szolgáltatás” abban merült ki, hogy átvették a lóvémat, átvették a támogatást, aztán a végén nagy nehezen kifizették. Közben kértek egy kis számlanyitási díjat, + számlavezetési díjat.
A kínált hitelük meg konkrétan nem versenyképes.
30 évvel vagyunk a rendszerváltás után, valaki összeszámolta már, hogy azóta mennyi támogatás, adókedvezmény szűnt meg? Józan gondolkodású ember úgy tervez, hogy ez támogatás (adókedvezmény), pont addig fogjuk kapni, amíg a támogató adni akarja.
Igen, a
– CSOK
– nyugdíj előtakarékosság kedvezménye,
– családi adókedvezmény
– TBSZ adókedvezménye
– stb.
bármikor megszüntethető.
Bízom benne, hogy aki hitelt vett fel, nem centizte ki annyira, hogy ezen a kedvezményen boruljon a hitel. Mert ez felelőtlenség volna.
Egyet viszont nem értek. Miért az új lakásokhoz méri mindenki a hatékonyságát? Nekem volt kb 5 darab, de vagy használt lakás vásárlásába tudtam be, vagy felújításokba. Miért fontosabb az új lakás, mint a meglévó állagmegóvása?
Ez ugyanis tovabbra is kamatadomentes, es a TBSz-el ellentetben lehet 4 eves is.
Raadasul ha jol tudom, akkor itt csak az allami tamogatashoz kellett a lakascelt igazolni.
Tehat ezentul az LTP ugy mukodhet mint egy bankbetet( marmint azonos kamatokkal), de kamatadomentesen? Ha igen, akkor kb olyan lesz mint a CIB malacpersely.
Mit csinálnak majd azok, akiknek eddig jól jött a lakástakarék? Tényleg a lakáslottó felé tereli ez az embereket?
Kié volt a Fundamenta? Nem csodálkoznék, ha ez a lépés kifejezetten az ő tönkretételükről szólna, mint amikor a jobbik volt a célpont a nyerőgép-üzemeltetés hirtelen betiltásával.
DunaHouse főmuftija, tegnapi beszéd: A növekedést támogató tényezők közül kiemelte a béremelkedést, amely jobban nőtt, mint az ingatlanárak. Amennyiben pedig a bérek oldalán további növekedés lesz, további áremelkedésre lehet számítani az ingatlanpiacon is.
Kikényszerített minimálbér emeléssel magyarázni az évente 12-14% dráguló lakást elég demagóg
Korábban én a kivitelzési árak miatt gondoltam át, hogy kell-e nekünk akkora ház, amit elképzeltünk, ill. mit lehet kisebbre venni. Mostani árakon alig két négyzetméter alapterület csökkentéssel egy 10éves LTP állami támogatásával (720ezer)egyező összeget simán megspórolsz, úgy, hogy meg se érzed. (Több LTP van? Lehet, hogy 10nm2-t se érzel meg.)
Az meg saját szubjektív tapasztalatom, hogy a (távoli) ismerősi körben a rókás ügynökök nem éppen a munka hősei. Rájuk illik a sztereotípia, miszerint lehetőleg nulla energiával sok pénzt felhajtani, külsőségeknek élni.
Ha a szocik lennének hatalmon, azt mondanám megszorítás van a levegőben!
A megosztásokkal mi a helyzet?
Ha tegnap kötöttem és 3 év múlva megosztom, akkor az elvileg okés, nem?
A túlfizetés is működött eddig, azaz a minimumra kötöttem szerződést és a maxot fizettem, megkaptam rá a 72-t.
Ezekről tud valaki valamit? Esetleg jogszabályi hivatkozással?
Egy újabb épül (most még) 25 milliárdból Székesfehérváron. Ki tudja mennyi lesz a végszámla.
tervlap.hu/cikk/show/id/6421
Kommunikáció: hogy lehetett volna ezt értelmesen? Igen eddig ennyi milliárd ment ebbe, nem volt hatékony. Mostantól ez a sok milliárd nem ide HANEM MEGMONDJUK PONTOSAN hogy hova fog áramlani (mert mindenkinek az az első gondolata hogy haveri zsebekbe, tehát igenis lopás lesz Miklós). Aki eddig ezzel tervezett a jövőre nézve, annak azt az alternatívát kínáljuk fel, hogy…… Mondjuk mondhatták volna hogy akinek van pl. 10 évig kifutó hitele és már van LTP-je az most későbbi életbelépési dátummal még köthető, hogy ne vágják oda a költségvetési tervét. Valszeg nem sok ilyen lett volna, de ügye mennyivel korrektebb már…. az ember nem érzi azt hogy átb*a az állam.
Korrupció: nyílván a NOK és egyéb haveri érdekek….
Papírmunka: igen papírozni kellett, lehetett volna ezen is egyszerűsíten
a lakás-előtakarékoskodót, az állami támogatás ezen meghosszabbított megtakarítási időre nem igényelhető.” A tv. módosítás egy szóval nem említi, hogy kizárólag a hatálybalépést követően módosított szerződések kapcsán lépne életbe a támogatás elvonása, tehát minden meghosszabbított szerződés állami támogatását elvonják, függetlenül attól, hogy mikor volt az. Lehet, hogy úgy akarjuk a tv-t értelmezni, ahogy nekünk jó, de sajnos nem lehet.
Merthogy most a törvény szövege nem nevesíti a havi max befizetést, csak annyit ír, hogy az adott évre befizetett összeg 30%-a, max évi 72k. Vagy elnézek valamit?
Érthetetlen
Ami persze nem igaz; remélem, hogy a bankszektor annyira összekapja magát, hogy itt van egy jó kis piaci rés, amivel kapnak évekre motivált betéteseket; esetleg kicsi állami támogatást is szerezve egy konstrukcióhoz. Most bankbetétet nem nagyon akar senki, pörögnek a hitelek, szóval kár lenne ezt a ziccert kihagyni…
Most meglovagolja a kommunikáció a fundások új székház/kocsik/pofátlan ügyfélszolija által keltett elégedetlenséget.
Akik meg januártól vesznek használtat, rögtön költhetnek +50-100e-rel többet a közjegyzőre és a többi tétel is szépen nő az árakkal.
Vicces, hogy nemrég írtunk arról, ki az a kerge, aki 20 évre tervezi a hitelét ltp-kkel csökkenteni; én meg azt, hogy spec. az első kamatperiódust tervezem. És így is lett…
(tudom, még járna az állami támogatás, de 3 év múlva a fundamenta még létezni fog?)
Ilyenkor a teljes befizetett összeget visszakapom?
Úgy, úgy. És az sincs benne, hogy csak a futó szerződésekre érvényes a módosítás, úgyhogy a rég lejárt, kifizetett, elköltött pénzeket is visszakérik, ha volt futamidőhosszabbítás. Annak viszont örülhetünk, hogy az eredeti szerződés megtakarítási idejére járó támogatást nem bántják. Az eredeti módosítóban még benne volt indoklásként, hogy szándék szerint ha valakinek bármikori régi szerződése volt/van, és azon volt hosszabbítás, akkor a teljes időszakról elveszik a támogatást, nem csak a hosszabbításról.
(Nem lett volna hülyeség, ha logikusan gondolkodó ember is átolvassa, mielőtt elfogadják…)
Én is ezt érzem, nagyon úgy tűnik, hogy nem kommunikált megszorítások vannak. Lehet valami a háttérben, amit még nem tudunk.
Ha szerencsénk van, akkor csak annyi, hogy L barátunk meg akarja venni a Fundamentát. Bármi lehet.
Erre irok “Állampapírt nem veszel, mert nem bízol az államban. De LTP-t vennél?
Ha már elmúlt a hisztid mert megszüntettek egy több sebből vérző terméket, remélem átérzed az iróniát ebben.”
Nem LTP-tem. Es itt nem a hiszti resze. Nem az a gondom hogy kivezettek, hanem ahogy megtettek. (Hogy a bizalmat rombolja) Nem baltaval szoktunk müteni…
Majd kerem a t. kepviselöket, hogy a gyerekszegenyseg problemajat is ilyen gyorsan es hatekonyan oldjak meg. Ne nekem kelljen venni barati csaladnak mosogepet, mert elromlott es havi rendszeresseggel penzt adni, hogy a gyerek tudjon venni ruhat maganak, vagy legyen valami normalisabb kaja is a ho vegen…. Es nem Borsodban…
@dawid: en – persze a reszletek ismereteben, de – alapvetoen szivesen vennek egy babakotvenyhez hasonlo “nyugdijkotveny” konstrukciot. Vagy barmilyen megoldast, hogy ne aprozodjon el a portfoliom a TBSZ szamlakon.
Rossz érzésem van: magam részéről nem keveset fizettem be eddig – eldöntöttem, hogy felszámolom. A manyupnál se engedtem a zsarolásnak és nagyon jól jártam. Most viszont menekülőre fogom.
Hamarosan megszülethet az állami nyugdíjelőtakarékosság.
Mivel állami, szinte borítékolható, hogy rosszabb lesz, mint a piaci termékek. Ha ez sem kell senkinek, akkor vajon beszántják az ÖNYP, EP, ÖSP, NYESZ számlákat is?
Szomorú jövő, az emberek jelentéktelen százaléka takarékoskodik, de ezekkel a lépésekkel belőlük is igyekeznek kinevelni az előrelátó gondolkodást.
Persze mit is várunk olyan politikusoktól, akik kizárólag 4 évre képesek tervezni és 50 éve megszokták, hogy egyik hitelből fizetjük ki a másikat, mindezt egy ország szintjén, nem egyén léptékében
Mit lát az átlag szerződő? 10% kamat 10 % kamat 10 % kamat.
Közben pedig kap 12ezer Ft egyszeri jóváírást a számlára a minimum 1,2M Ft mellé, ráadásul ha jól emlékszem még csak nem is kamatozik 0,1%-kal sem a futamidő alatt.
Ilyenekkel simán reklámozhatják és eladhatják majd ezután is a szerződéseket, 4-10 évig elmegy, csak a végén jönnek rá az ügyfelek, hogy a 10% kamat a gyakorlatban 1M Ft befizetésen 12ezret hozott csak.
– 0,1-1,15% a kamat, ami elég sovány
– elég magas a nyitási díj + 150Ft a havi számlavezetési díj
– csak egy összegben tudod felvenni és 2-3 hónap mire megkapod a pénzt.
Egy korábbi hozamleső szerződés megosztása valamivel jobb erre a célra a 3% betéti kamattal, ha nagyobb összeget teszel rá elenyésző a 150Ft/hó
Az élő szerződések rendben kifutnak, a végén az OTP-Erste veszteségét elviszi az anyabank, a Fundamenta max. eladja az ügyfélállományát 7-8 év múlva a kettő közül az egyiknek.
A Fundamentából lehet egy cetelemhez hasonló a befektetésekre a piacitól valamivel nagyobb kamatot kínáló pénzintézet, ezzel tudna betétet gyűjteni a jól jövedelmező lakáshitel kihelyezéshez (bár könnyen megégetheti magát most a 10-20 évre fixált viszonylag alacsony hitelkamatokkal)
Az élő szerződések sztem nincsenek veszélyben, az 5000-esre fizetett 20ezer és a hosszabbítás nélkül továbbfizetett szerződésre már kérdőjeles, hogy jár-e majd az állami támogatás.
Hogy lesz-e lehetőség megosztással még pár évig új szerződést kötni vagy egy adószám nélküli eddig bankbetétként használt hozamlesőre felszabaduló adószámot tenni? Jó kérdés…
Köszi a segítséget. 🙂
Mi úgy terveztük, hogy ha a fiúk végeznek az egyetemmel akkor mindenki nevére (4 fő) kötünk egyet amit mi fizetünk, ők meg félretesznek annyit, amennyit tudnak és 4 év alatt majd összegyűlik az önrész a saját lakásukra, házukra.
Szeptemberben kifizettek 5db 20-s Fundánkat (3%-os), viszont megosztással tovább vittük, ezeket, amivel most buktuk is a ezután állami támogatást. Arra gondoltam megszüntetek 4-et és inkább 1re rakom be a 100e ft, így spórolva a 4db számlavezetési díjat. Szerinted?
Kötöttem gyorsan én is egy LTP-t Februárban akartam, akkor leszek teljes állásba. De nem akartam elhalasztani, ezt a nem rossz lehetőséget.
Szóval a lényeg. OTP-be mentem kötni. OTP-s ügyintéző próbált a 10 éves felé terelni. Mondtam hogy nem. Aztán mikor írtam alá akkor azért a biztonság kedvéért rákérdeztem hogy akkor ennek mennyi az EBKM-je, és nem tudott rá válaszolni.
Egy kis pötyögés után tovább akart küldeni egy másik ügyintézőhöz. 😀
Azért találom ez kellemetlennek, mert ez a legegyszerűbb mérőszám amivel összelehet hasonlítani más befektetésekkel.