A magyar államadósság számokban

A nemzetállamoknál bevett szokás, hogy minden évben többet költenek, mint amennyit keresnek, vagyis az állam több pénzt éget el, mint amennyit adó formájában beszed. (A magyar állam idén 2,3%-kal költött többet, mint amennyi bevétele volt.)

Minden háziasszony tudja, hogy ez hosszú távon nem egy fenntartható folyamat, de ez kevés államot zavar abban, hogy évtizedeken át eleve úgy tervezze a költségvetést, hogy az mínuszos legyen. (Néhány állam, mint például Németország, tud pluszos költségvetést készíteni, de az a kivétel kategóriába tartozik.)

Az állam megtehetné azt, hogy amikor dübörög a gazdaság, mint most, akkor több adót von el az egyébként is túlfűtött gazdaságból, hogy amikor visszaesés van, akkor pedig az állami költekezéssel és adócsökkentéssel segítsen majd életet lehelni a visszaeső gazdaságba. Ezt hívják anticiklikus gazdaságpolitikának, ezt folytatja most a már említett Németország is. Gazdasági fellendülés (külföldiül konjunktúra) idején adóemelés és az állami kiadások csökkentése, visszaesés (recesszió) esetén állami támogatások osztogatása és az adók csökkentése.

Bármilyen logikusnak is hangzik, hogy így kellene működnie a gazdaságoknak, sajnos a gazdaságokat politikusok irányítják, nem pénzügyi kockák. Márpedig ha egy politikus pénzt tud osztogatni, hogy a következő választáson is mindenki rá szavazzon, akkor pénzt is fog osztogatni. Minél több pénz van az államkincstárban, annál többet fog a nép közé szórni. (Mert a nép még mindig nem jött rá, hogy a politikusok azt a pénzt osztják szét közöttük, amit előtte adó formájában elvettek tőlük.) A legtöbb politikus (tisztelet a kivételnek) csak a következő választásig gondolkodik. Most adjunk még több pénzt, most nőjön még inkább a gazdaság, a következő válságon majd gondolkodjon az, aki akkor éppen hatalmon lesz.

A magyar államadósság kifejezetten magas, ha nem is uniós mércével (vakok között király a félszemű), de a környező államok szintjéhez képest mindenképp.

A magyar államadósság tavaly év végén a GDP 70,8%-án volt. Ez mondhatni semmi az eurót használó országok majdnem 88%-os átlagához képest, de rengeteg, ha a hozzánk hasonló országokat nézzük. (Az eurós átlag is megtévesztő, mert Görögország (181%), Olaszország (135%) és Portugália (122%) felrántja az átlagot.)

Románia. Lettország és Litvánia államadóssága 35%, Bulgáriáé 20%, Észtországé 9%, Oroszországé 13,5%, Csehországé 33%, Lengyelország és Szlovákia is 49% alatt van, Szerbia 54,5%, de még a hatalmas bajban lévő Ukrajna is 61%-on áll. Ebben az összehasonlításban a magyar államadósság kifejezetten magas.

Az államadósságot a GDP százalékában (nemzeti össztermék, a mi szempontunkból most durván leegyszerűsítve mondjuk az ország vagyonának arányában) szokták megadni. Ebben van logika, mert mást jelent egy 20 milliós tartozás vagy egy 150 ezer forintos havi törlesztőrészlet egy gazdag embernek és mást egy szegény embernek.

Azonban ez nagyon csalókává is teszi a dolgot, mert miközben örülünk, hogy de jó, csökken az államadósság, valójában ugyanolyan tempóban tovább emelkedik, csak az államadósság mértékének növekedése elmarad a gazdaság növekedésétől. Valójában az állam továbbra is ugyanúgy pazarol, csak ezt elfedi az, hogy a világgazdasági fellendülés miatt nő a gazdaság. (Ebből lesz a probléma, amikor egy recesszió esetén kell majd csökkenteni az állami kiadásokat és növelni az adóbevételeket, pont akkor, amikor pénzt kellene önteni a gazdaságba, csak éppen nem lesz miből.)

A szocialista kormány a kétezres évek elején elég gyalázatos gazdaságpolitikát folytatott, nagyon magas éves hiánnyal és ennek egyenes következményeként növekvő államadóssággal ajándékozva meg az országot.

2010 óta a mostani kormány kommunikációjában az államadósság csökkentését tűzte a zászlajára, ennek fényében vette el a magánnyugdíjpénztári vagyont, ami az akkori államadósság 15%-ával volt egyenértékű, de azóta is halljuk, milyen fontos ez a harc.

Az akk.hu oldalán lévő adatokból csináltam ezt a grafikont, itt látható, hogyan változott az államadósság az elmúlt 16 évben.

Fontos megemlékezni az inflációról, amikor ezt a táblázatot nézzük, ami mindig az adósnak kedvez, ebben az esetben a magyar államnak. Magasabb inflációs környezetben a meredekebb emelkedés sem jelent feltétlen nagyobb eladósodottságot és fordítva, kisebb infláció mellett a laposabb emelkedés is nagyobb terhet jelent.

Vagyis hiába nőtt 2010 áprilisa óta közel 50%-ot az államadósság, ha az értéke közben az inflációnak hála 24%-kal csökkent is. (Persze ez csak ajándék az adósnak, nem az ő érdeme, de fontos ezzel is számolni.) Így reálértéken a növekedés csak a kettő különbözete.

(Az is lényeges, hogy a meglévő hitelre mennyi kamatot kell fizetni évente a költségvetésből, most jellemzően a harmadát annak, amit a kétezres évek elején kellett. Ez megint csak világgazdasági állapot és nem érdem s senki nem tudja, meddig marad ez az állam számára kedvező állapot.)

Az a nagy tüske 2008 őszén a felvett IMF hitel, amire azért volt szükség, mert a válság kitörésekor senki nem akart kölcsönadni az egyébként tényleg katasztrofális anyagi állapotban lévő magyar államnak. Ezért az elapadt piaci források helyett az állam kénytelen volt egy nagyobb összeget az IMF-től, azaz a Nemzetközi Valutaalaptól kölcsönvenni.

2011-ben az állam magáévá tette a magánnyugdíjpénztárakban lévő háromezer milliárd forintot, ez azonban nem jelent meg az államadósság csökkenésében, mindössze a növekedés dinamikája mérséklődött. (Akit érdekel, itt nézheti meg, mire költötték a pénzt hivatalosan.)

Az államadósság csökkenését az is elősegítette, hogy addig évi közel 350 milliárd forint ment a magánnyugdíjpénztárakba, ami innentől a költségvetést gazdagította.

Az elmúlt kilenc évben több pénzt spórolt meg az állam a magánnyugdíjpénztárak beszántásán, mint amennyit eredetileg elvett egy összegben 2011-ben. Ezt a két dolgot figyelembe véve a grafikon tanulsága szerint még a növekedés üteme sem változott a 2010 előtti helyzethez képest. Mindezt egy jelentősen alacsonyabb inflációs környezet mellett és úgy, hogy az államadósság kamata lényegesen alacsonyabb, mint 10-15 éve, így arányosan kevésbé terheli meg a költségvetést.

Az ország régebben sokkal nagyobb arányban volt eladósodva más devizában, ezt a mostani kormányzat elég helyesen igyekszik csökkenteni. Most már csak az adósság 18%-a van más devizában, igaz, ez összegszerűen ugyanannyi, mint volt 11 éve. (Az ország a saját devizájában sokkal kevésbé sérülékeny, mintha idegen devizában adósodna el. Ezt mindenki a saját bőrén tapasztalta, aki svájci frankos hitelt vett fel annak idején.)

Másik törekvése az államnak az államadósság minél nagyobb részének a magyar lakosság kezébe való áttranszferálása. Ez mögött az a logika, hogy sok kis magyar befektető sokkal biztosabban fogja megtartani az állampapírokat egy válság idején, mint néhány nemzetközi gigász, aki az első viharban piacra döntheti a teljes nála lévő magyar állampapír állományt, ezzel okozva komoly gondot az államnak a további állampapírok kibocsátásakor.

A lakossági állampapírok állománya már meghaladja a 8,3 ezer milliárd forintot is.

Ez a dinamikus bővülés mögött (csak idén a második negyedévben majdnem 600 milliárd volt a beáramló új pénz mennyisége) a magas kamatok állnak, ami elég sokba kerül a magyar államnak, így a legvégén a magyar adófizetőknek.

Míg egy ötéves normál állampapírra jelenleg 1,13% kamatot fizet az állam, egy ugyanilyen ötéves lakossági állampapírra akár 4,95%-ot is. Ez csak az Állampapír Plusz 2,8 ezer milliárdos állományát figyelembe véve 107 milliárd forintos éves pluszkiadást jelent az államnak, a Prémium Állampapír esetében ez további 80 milliárd forintos többletköltség.

Ez nagyon komoly kiadás, azonban érdemes ezt egy állami támogatásnak felfogni. Összehasonlításul a lakástakarékpénztárakra évente 70 milliárd forint ment el, és csak a CSOK eddig 360 milliárd forintba került.

A magas lakossági kamatokkal az állam le tudja ereszteni például az ingatlanpiaci lufit azáltal, hogy rengeteg pénz vándorol inkább állampapírba, mint további ingatlanvásárlásokba, így tud csökkenni az ingatlanok ára. Tudja támogatni a lakosság megtakarítási kedvét is, amit az inflációt sem elérő egyéb kamatok erősen visszavetnek.

További érv még, hogy a lakossági kamatok itthon maradnak, így legvégén a magyar gazdaságot fogják erősíteni.

(Természetesen azon lehet vitatkozni, kell-e ekkora extra kamat ilyen drágán, csak azt kívántam érzékeltetni, hogy nem feltétlen csak ablakon kidobott pénznek kell tekinteni a lakossági állampapírok kamatfelárát az állam szempontjából.)

Fontos kérdés még az államadósságok lejárati ideje. Ez tulajdonképpen olyan kérdés, mint a lakossági lakáshiteleknél a kamatperiódus ideje. Minél tovább fix a hitelem kamata, annál jobban tudok vele tervezni. Az állampapíroknál is az a jó az államnak, ha minél nagyobb a hosszú lejáratú államkötvények aránya. (Igaz, ez nem csak biztonságosabb, de drágább forrást is jelent, pont úgy, mint a lakossági lakáshiteleknél.)

Így néz ki jelenleg a forintos államkötvények lejárati összetétele:

Amint láthatjuk, az állampapírok negyede még idén, vagy jövőre le fog járni, további 23%-a a rá következő két évben. Újabb két év alatt további bő 26%-nyi államadósság fog lejárni. Vagyis az államadósság közel felét a következő három évben, további negyedét a rá következő két évben meg kell majd újítani, egyelőre még ismeretlen kamat mellett.

(30 ezer milliárd forintnyi hitelnél egy százalékpontos kamatemelkedés 300 milliárd forint plusz kiadást jelent a költségvetésnek. Ha visszatérnének a 10-15 éve jellemző 6-7%-os állampapír-kamatok a mostani 0-2,5% helyett, az 1.500 milliárd forint körüli többletkiadást jelentene az államnak, ami több mint rengeteg.)

Akit további számok érdekelnek, böngéssze az Állami Adósságkezelő Központ weboldalát, az akk.hu-t, sok érdekességet megtudhat ott a magyar államadósságról.

Share

147 hozzászólás

  • Joy
    ha 1x leveszed a pénzed által rózsaszínűre festett szemüveget, látni fogod, a nagy átlag számára a kormányok felelőssége is a “tőkevédelem” biztosítása, hogy aki egy új 2008-ban megy nyugdíjba, ne legyen földönfutó öreg éveire, csak mert pechje volt. Te magad tudsz akárhogy divezifikálni, de a manyup esetében volt 3 portfólió és kész. Az ország nem csak rólad szól, akinek pénze sincs itthon, hanem arról a sok kis emberről is, aki öreg korára csak a várható nyugdíjából fog megélni, mert (legyen az magán, vagy állami) más “megtakarítása” nincsen. Milliónyi ember sorsát nem lehet úgy elintézni, hogy nincs tőkegarancia, na és?
    Ők nem tudnak 7 évig ülni a hozamokon, mint Unemployed, akinek még a rosszabb manyupos éveiben is néha megvolt a járulékplafon.
    Nekik fontos a biztonság, akkor is, ha ára van (nincs kamat/hozam). Attól, hogy mi másként gondolkodunk, még ők is hasznos emberek.
  • Bakteriológus

    Miért nem fejlődik magyarország úgy mint burgenland pedig már 16 éve az EU tagja? Nagyon érdekel a válasz engem is, de csak közhelyszerű válaszokat találtam eddig…
  • Gary
    @joy:
    Nem a pénzem miatti rózsaszín szemüveg miatt beszélek így (a komolyabb összeg az előző mondatban 10M forint se volt), hanem mert látom, mekkora baj lesz, és átérzem a helyzetet.
    Nem azt mondom, hogy a tőkevédelem hiánya nem hiba a konstrukcióban, csak azt, hogy ez közel sem elég ok a beszántására, 3M állampolgár megzsarolására meg pláne nem. (A zsarolás a tőkevédelem hiányától még zsarolás marad, mint az elvett pénz se lesz kevesebb, és az ígért de soha meg nem valósult egyéni számlák se lesznek valósabbak emiatt.)
    Legyél olyan kedves megmondani, hogy a kormány nagy felelősségében mit fog nyújtani a 2037 után nyugdíjba vonulóknak az éhezésen és az utódok nyakába varráson kívül?

    @Kispumák:
    Nem tudom, meg szerintem ez gyorsan változik is. Iktass be egy egynapos kirándulást Bécsbe egy munkanapon, és egy sör meg egy Sacher torta között kérdezd végig a bankokat, valahol csak fogadnak.

  • Gary
    @Unemployed:
    Tudom, paranoidnak lenni drága hobbi, és még csak nem is kellemes.
    Én inkább túltolom a “felkészülni a váratlanra” c. sztorit.
    Ezzel együtt továbbra is kíváncsi lennék, mennyivel drágább (volt) finanszírozni az adósságot úgy, hogy sok (nem teljesen alaptalanul) paranoid ember végtelen kamatfelárat várna el a magyar állampapíroktól.

    A fellendülés világgazdasági jelenség, nem magyar érdem. (“Tornádóban a pulykák is tudnak repülni.”) 2-3 év múlva, a következő válság közepén, majd tényleg látszanak a kormányzati intézkedések hatásai. (Spoiler alert: nem lesz egy szép történet. )
    A munkaerőhiány oka, hogy sok hazánkfia inkább Angliában/Németországban próbál boldogulni. (Régen én is útáltam, amikor mindenféle légbőlkapott számokkal dobálóztak, hogy kint így jó meg úgy jó mert….., de tény, hogy Magyarországon kár reménykedni, hogy ennél jobb lesz valaha is.)

  • Second Wave
    Joy:
    1. az a csel ebben, hogy a (számon)kért tőkevédelem a feki rendszerben sincs meg, hiszen a tőkét ott azonnal elköltik (nyugdíjra). Ígéret van, hogy majd te is kapsz nyugdíjat 30 év múlva, garancia nincs. 3000 milliárd Ft befektetésre senki nem vállal garanciát, vagy ha vállal is, az nem jelent semmit. A magyar állam kötvényeire van garancia? Persze, a magyar állam garantálja a visszafizetést 🙂 Az OBA garancia mennyit ér? Mennyi OBA garantált betét van összesen, és mennyi az OBA vagyona? Töredék.

    2. Az olvtárs állította, hogy 33 százalékot bukott:
    -a manyup a teljes nyugdíj kb. 25 százalékát adja
    – az alacsony kockázati besorolású portfolióban a Horizontnál 6% a részvények aránya. Ez a célérték, limit 8%. (Nyugdíjhoz közel ilyesmi portofliót kell választani).

    3. Ahhoz képest, hogy ellopták / elbukták / nem is volt meg soha (ízlés szerint választható), nem is rossz az eredmény 🙂

  • Kezdő
    2015-ben vagy 2016-ban nem pluszos volt a költségvetés? És uniós szabály miatt nem lehetett átvinni a következő évre?
  • Családfő
    Gary, nekem is az jutott eszembe, hogy az évek alatt mennyibe került neked ez a fajta diverzifikáció? Szerintem sokba. Kicsit kevesebb paranoia és hangyányival több optimizmus érezhetően több pénzt hagyott volna a zsebedben.
  • G
    Az országok összehasonlítása az explicit államadósság alapján elég homályos képet fest. Helyesen az explicit (amit az ÁKK kimutat) és az implicit (ami kb. a nyugdíjrendszer tőkésített fedezete jelenértéken) államadósságot is figyelembe kellene venni. Pl. a K-Eu-i országok hatalmas (akár az explicit adósság többszöröse!) implicit adósságot hordoznak, ami a tőkefedezeti nyugdíjrendszerrel rendelkező országokban nincs.
  • G
    Ha valakit érdekel egy alapos összehasonlító elemzés, íme az 2017-es európai: ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/ip071_en.pdf
  • Zabalint

    A többi ágazatban is ugyanígy működik. Ha az állam pénzt csurgat bele a fellendülési időszakban, akkor azt nem tudja hatékonyan felhasználni, ráadásul támogatások közvrtett hatása egy nyitott gazdaságban az, hogy több pénz áramlik ki az országból a lakossági fogyasztásnövekedése miatt. Erre tesz rá egy lapáttal a protekcionizmus, ami épp a kevésbé innovatív vállalkozásokat teszi helyzetbe.

    Ezzel szemben recesszióban minden a fellendülés során megspórolt pénz sokkal többet ér, hiszen segít életben tartani a gazdaságot, segít itthon tartani a képzett munkaerőt, segít elkerülni a kevésbé képzett munkaerő lezüllését. Ha fellendülés során nem nem nyomja az állam a pénzcsapot, akkor minimális hátrányba kerülünk más országokhoz képest akkor, mivel más országok fiskális stimulusa ránk is hat, recesszióban viszont jelentős előnybe kerülnénk.

  • Zabalint

    A lakásodra sincs garancia, csak nehogy Rákosi elvtárs kinézze magának…
  • Unemployed

    az implicit államadósság egy fikció, mert az mostani nyugdíj szabályok szerint számol a jövőbeni populációra. Az állam nyilvánvalóan nem vállal kötelezettséget a nyugdíjak jövőbeni szintjére, még akár azt is mondhatjuk, hogy a már nyugdíjba vonultak nyugdíját is be lehet fagyasztani, adóztatni, stb.
    Persze a jövőbeni szavazók nagy része nyugdíjas lesz, úgyhogy valamennyi nyugdíj vszleg mindig lesz
    A jövőbeni életkilátások sem becsülhetőek meg, ha pl. felfedeznek egy csodaszert a rák ellen. Az egész egy spekuláció.

    A kormány melletti érvként szoktam felhozni, hogy ők próbálkoztak azzal, hogy a manyup pénzeket le lehessen vonni az államadósságból, mert az implicit adósságot csökkentik, de az EU – jogosan – csípőből elutasította, hogy magánmegtakarításokat állami tőkeként lehessen kimutatni.
    A manyup beszántását ez a statisztikai ellentmondás is előidézte, nemcsak a fidesz hozzáállása

  • Hufeisen
    Ez Ausztriában abszolút ügyintézőfüggő, érdemes osztrák-magyar fb-csoportban rákérdezni kinek mik a tapasztalatai, majd célirányosan menni. Simán előfordulhat, h egy ügyintéző azt mondja, hogy ez náluk lehetetlen, míg egy másik ugyanannál a banknál kérdés nélkül megcsinálja… Havonta egy sima számla kb 5-6€, ebben benne van szinte bárhol ingyenes kp-felvét ATM-ből Au-ban, netbank, ilyenek + az első egy-fél év van hogy akció keretében ingyenes. Én ING-s vagyok, de ahhoz kell osztrák állandó.
  • lvjtn
    a cikk alapos és jogos szempontokat vet föl

    mindössze csak egy komment: ez az írás is átveszi a máp+ kapcsán a “pénzügyi szakemberek” által használt “extra kamat”-ozást. az, hogy a “pénzügyi szakemberek” sírnak mint némely fürdős hölgyek, érthető, az ő érdekeltségükbe tartozó nevetséges befektetésekből áramlanak ki a lakossági megtakarítások a máp+ felé

    deviszont! az a hírhedt, 4,95% nem egy nagy “extra kamat” valójában. amikor a hivatalos infláció 3-3,5% (és ebbe benne van a bajuszkötő, sarkantyúfényesítő DE nincs benne a lakás/albérlet árváltozása), akkor a valós inflációval számolva a reálkamat el sem éri a 0,5-1%-ot. ha pedig a forint árfolyamának folyamatos rontását is számoljuk, akkor a HUF-ban tartott megtakarítások 5-10% veszthetnek értékükből évente. így a máp+ mindjárt negatív reálhozamot jelent, amit jobb híján veszünk, mert a többi HUF lehetőség ennél is pofátlanabb rablás

  • Kisbankar
    MÁP+ visszafedezni euróra. Nem egy nagy költség és nem egy atomfizika. Innentől a sunyi leértékelés nem téma.
  • Csokismedve
    Üdv Mindenkinek!
    Köszönöm szépen a választ a nyugdíjpénztárral kapcsolatban. Igen, pontosan erre gondoltam. Fiatal voltam, akkor kezdtem csak el dolgozni, nem ültem milliókon, nem örököltem. Nem volt mit átváltani eurora és kivinni az országból paranoia gyanánt.

    Neked is köszönöm a választ, habár érezhetően ellenséges felütése volt.
    Vajon volt Cipruson is megtakarításod a válság után?
    Vajon akinek volt, és elvettek belöle 10%-ot válságkezelés címén, az örült neki?
    Nyilván nem.

    Én csak azt mondom, hogy ha már egyszer kötelező volt belépni a nyugdíjpénztárakba, akkor adhattak volna rá tőkegaranciát!

    Oké, van aki azt mondja, hogy ez konstrukciós hiba volt, szerintem meg csak tudatos tervezés. Azért a tőkevédelem szó már akkor sem volt ismeretlen fogalom a közgazdászoknak.

    Egyébként ki a hasznosabb társadalmi szempotból: Aki megtakarít vagy aki folyamatosan elveri a pénzét?

  • Daniel
    images.app.goo.gl/5T8vhWRSEz6a765M9

    egy ilyen grafikon vagy egy régiós összehasonítás azért jó lett volna. Vagy mondjuk egy grafikon arról, hogy a magyar állam mekkora hiánnyal dolgozott az elmúlt 20 évben. vagy mondjuk hogy nominálisan mit jelent egy orvos fizetése az államadósságban. Merthogy az ország gyarapodásával a közszolgáltatásra költött kiadások is nönek. Nominálisan. nem?

    Pontosan tudod és érted a gazdasági összefüggéseket.

    és egy mondattal elintézed a gdp arányos államadósságot és a nominális államadóssággal jössz és arról teszel be grafikont.

    Igen, még a közgazdász is azokból az adatokból mazsoláz, ami neki tetszik.

    Egyébként nem lehet,hogy azért ilyen böszme alacsony a kamat magyarországon mert a Fidesz jó gazdaságpolitikát visz? meg ugyebár arról is beszélsz,hogy miylen magas volt a kamat 10-15 éve.Oszt az meg miért volt? Lengyeleknél mé nem?

  • Kiszamolo
    Daniel, ki volt a jegybank elnöke a kétezres években, aki magasan tartotta a kamatokat? Ja, a fidesz volt pénzügyminisztere. A forint kamata meg azért tud alacsony lenni, mert az euro kamata mínusz 0,5% és nem azért, mert annnnnnnyira jól teljesítünk.

    Egyébként meg már régen emelni kellett volna, ahogy a környező országok, mert egyébként túlságosan gyenge lesz a forint. Ja nem, már most is az.

    De nem fogok politikai vitát folytatni egyetlen rajongóval sem. Legyen az fideszes, mszp-s vagy akármilyen.

    Mert kiütést kapok attól, hogy hány ember nem képes csak az imádott politikai pártjának a szemüvegén át látni a világot.

    Aki idióta politikai vitákat akar, menjen máshová, engem ez nem érdekel.

  • Daniel
    Bocs, de Te tereled politikai térre. Hiszen közgazdászként azt mondanád, hogy most (Szlovákiát leszámítva) minden régiós országnál olcsóbban kapunk pénzt a piacról.Míg 10-15 éve még a régiós rekordmagas kamat mellett SEM kaptunk (ezért IMF). Ugyebár ezeket a dolgokat a piac diktálja.Azt meg, hogy milyen pártállású volt a jegybankelnök ugyancsak Te hozod fel. Figyelmen kívül hagyva, hogy a 2007ben szocik által kinevezett jegybankelnök alatt sem csökkent a kamat. bizonyítva, hogy nem a fidesz miatt volna magas a kamat.
    és lehet, hogy szerinted túlságosan gyenge a forint (vélemény, nem tény), de ha ezért cserébe a bérek, a bérek vásárlóértéke, az export, az ipari termelés és a gazdaság jelentös mértékben nö és a munkanélküliség valamint a gdp arányos államadósság csökken valamint az infláció sem szabadul el, akkor politikailag semleges közgazdászoknak erröl kicsit más lesz a véleménye.
  • Daniel
    Nota bene:

    2010 májusában az euro kamata 0,25 volt. (már 3 éve nincs Járai és 8 éve Fidesz) Akkor mennyi volt akkor a Magyar kamatfelár? 5%

    2020 januárjában 10 év fidesz-kormányzás után mennyi a kamatfelár? 1,4%

    Valahogy ha Magyarország makro-adatairól van szó egyszerüen képtelen vagy objektív lenni és a véleményedhez igazítod a tényeket, de legalábbis kifogaásokat keresel.

    Persze jobban értesz a gazdasághoz, mint a többség, így könnyü dolgod van. Csak a célt nem teljesen értem. 🙁

  • Kiszamolo
    Nem, én semmit nem tereltem sehova, csak nem tudod elhinni, hogy valaki nem politizál, mert idehaza ez sokaknak felfoghatatlan.

    De mint mondtam, ennek a vitának itt vége is van.

  • Zabalint

    Valójában az a politika, amiket te írtál, azon belül gazdaságpolitika, míg a pártpolitikai adok-kapok sokkal kevésbé politika. Ugyanis a politika célja elvileg a hogyan, mit és nem a kik meg a kiket utálunk, még ha ez idővel el is felejtődött. Politika, csak pozitív értelemben az.
  • Konzervatív
    Érdekes, hogy közel 8 évvel ezelött is foglalkoztál az államadóssággal. és akkor furcsamód (de nagyon helyesen és közgazdaságilag megalapozottan) egyáltalán nem érdekelt a nominális alakulás, csak a gdp arányos és a hiány (esa és elsödleges).

    https://kiszamolo.hu/a-fidesz-es-az-allamadossag/

    Nyilván akkor is érzödött, hogy kit utálsz, de az érveid sokkal jobbak voltak. Jó értem én: akkor még nem tudhattad, hogy a 2012es tudásod alapján a kormány 2020ra tényleg sikeresen fogja csökkenteni a GDP arányos államadósságot. (ua. a grafika friss adatokkal hogy nézne ki?)
    de a 2012es Bokros-rajongónak azért lenne egy megjegyzésem 2020as Kiszámoló stílusban
    upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1d/Hungarian_government_debt_since_1990.png
    Bokros Lajos jelentösen növelte az államadósságot, a 94es 3700 milliárdról több mint 6000 milliárdra. ez barátok közt is 62%.Worst 4 year-span.Ever

  • Gary

    Azt hajlandó lennék elfogadni, hogy a muszáj nagy úr. A homályos fenyegetésekkel kevert homályos ígérgetést, a hülyének nézést, a mismásolást, a tanúsított végtelen arroganciát soha. Kérdés, hogy mennyire volt muszáj az egész (az egykulcsos SZJA által ütött lyukat kellett vele betömni), illetve miért egy fél generáció jövőjét kellett ezért elvenni, az öngondoskodásba vetett hittel együtt.

    @daniel:
    Ok, de ne feledd, hogy:
    2010 május: egy világgazdasági válság közepén voltunk
    2020 január: egy világgazdasági fellendülés végén vagyunk, amit globálisan a pénzbőség jellemez.
    “Tornádóban a pulykák is tudnak repülni.”


    Sajnos nem látok jó okot se az optimizmusra, se a nyugalomra.

  • Csokismedve
    Tisztelt Kiszámoló!
    Én nagyon tisztelem Önt, azonban az tény, hogy ha Magyarországgal kapcsolatos gazdasági kerdéseket dob fel a blogján, akkor kizárt, hogy abból ne legyen politikai jellegű vita. 🙂
    Személyszerint én a zsebem alapján szavazok, de természetesen látom egy részét annak, hogy mind a két politikai oldal, hogyan és miként lop. 🙂 Kis enyveskezű mind a két oldal, mindenki az.
    Őszintén: Lehet emiatt haragudni bármelyik politikusra is, hogy olyan pozicíóba kerül és egyből lopni kezd?

    Bár a munkahelyemen, nagy IT-s multicég, már a gép mondja meg hogy ki mennyi béremelést kapjon, a menedzsereknek csak annyi joga van hogy engedélyezi a dolgozó számára a megajánlott béremelést vagy sem.
    Ki merné a gazdaságpolitikát egy mesterséges intelligenciára bízni egy országban? 🙂

  • Daniel
    ez természetesen jogos.
    De azért azt is meg lehetne nézni, hogy a 2008 válság hatása miért volt nemzetközi összhasonlításban annyira pusztító Magyarországon. (elsö eu-s ország voltunk, akit az IMF segített ki), miközben a lengyelek alig érezték meg. és hogy mi történt, ami miatt 2020ban Magyarország minden makro mutatóban sokkal jobban áll, mint az akkor még hasonlóan nyomorult állapotban lévö görögök.

    és azt sem illik elfelejteni, hogy 2008 szeptemberéig ugyanolyan fantasztikus gazdasági környezet volt, mint most. ráadásul kiinduláskor, 2002ben 52% volt az államadósság, nem 80, mint 2010ben. Elég egymás mellé rakni a régió országainak gazdasági adatait és megnézni, hogy mi történt.

    Egyébként én következetesen most is ugyanezt javaslom. Németországban már technikailag is recesszió van. Mi meg 5%al növünk. Ami még a régióban is kifejezetten jó. és csökken az államadósság aránya.

  • Családfő
    Gary,

    Rendben. Mondhattam volna hideg(ebb) fejjel hozott döntési mechanizmust is, de a te véleményed, elfogadom, nem ez a része érdekel.

    Tényleg csakis kíváncsiságból, kiszámoltad esetleg, hogy az elmúlt 9 évben mennyibe került a széleskörű diverzifikációd ahhoz képest, mintha a relatíve nem túl magas összeg miatt zömében csak mondjuk PMÁK-ot és PEMÁK-ot vettél volna (mellette részvények és egyebek kis összegben, “játékpénzen”)?

  • Bekerült
    Nem olvastam és nem is tudom hova lett az MNB-ben lévő tartalék egy jelentős része. A Bajnai kormány 36 MILLLIÁRD EURÓVAL adta át a kormányzást. Az Orbán kormány ezt soknak találta és lecsökkentette a tartalékot 22 MILLIÁRD EURÓRA. Hova lett a 14 MILLIÁRD EURÓ ?
  • Pampalini
    “Őszintén: Lehet emiatt haragudni bármelyik politikusra is, hogy olyan pozicíóba kerül és egyből lopni kezd?”

    Igen!

    Divat a szocik bűneivel relativizálni a jelenlegi rendszer bűneit, mintha az legitimálná a lopást.

    Próbálj egy gyilkost azzal mentegetni, hogy “de hát más is ölt”.

    Ettől függetlenül más lecsipegetni néhány százalékokat, és más az egész rendszert lopásra optimalizálva felépíteni és működtetni, ahol teljesen “normális” az 50-200%-os túlárazás, és az olyan értelmetlen gigaberuházások, amiknek kizárólagos célja az egyéni haszonszerzés (Bp-Belgrád vasút, Paks2, stb…)

  • ritkan_szolok_hozza
    Ha már Lengyelország, a minap olvastam egy jó kis cikket: alapblog.hu/lengyelorszag-a-valtozo-kamatozasu-hitelek-orszaga/
  • Gary
    :
    Jó kérdés.
    Nem 9 éve tolom (pénzem se volt még akkor), és a bizalmatlanságom is fokozatosan nőtt.
    Ha holnap váltanám vissza forintba amit tegnap diverzifikáltam, talán 10% bukó is lenne (brutális). Viszont nem holnap akarom elkölteni, hanem egy ismeretlen és valószínűleg távoli időpontban. Így meg 100 dologtól függ, ami befolyásolja a devizák és a certik árfolyamait. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a bő 2 éve átváltott eurón jelenleg majdnem 5% plusszban vagyok, relatíve költség- és kockázatmentesen. Kiemelendő, hogy az említett 2 év viszonylag nyugis volt a piacokon, egy vihar esetén durvább lenne az érték.


    30 éve Magyarország a V4-ek összehasonlításában toronymagasan vezetett, ma már sajnos mögöttük kullog, és a Romániával való összehasonlítás is egyre szánalmasabb. Ebből 14 évet fidesz kormány volt, 8-at majdnem teljhatalommal. Tuti mindent jól csináltak?

  • Unemployed

    a döntő része a forintra lecserélt devizahitelek törlesztésére fordítódott, a másik jelentős része az egyre csökkenő devizás államadósságba lett betörlesztve, továbbá ismert, hogy amikor az államot korábban megmentő Templeton alap fokozatosan leépítette a forintos államadósságát, akkor a kapott forintot szintén a tartalék segítségével devizásították. Bár 330-as árfolyamnál furcsa ilyet mondani, de ha nem így tesznek, a HUF még jobban elszállt volna.
    Ez a pénz persze nem veszett el, az MNB forintot kapott érte, amely – mivel az MNB teremti a forintot – azonnal megszűnt pénzként funkcionálni, azaz az MNB forrásoldala is jelentősen csökkent, amelyre jóval kevesebb kamatot kell fizetnie az MNB-nek. Ráadásul ezen az átváltáson keletkezett az a rengeteg nyereség, amely azután ilyen-olyan alapítványokban landolt.
    Tudatos politika a jegybanki mérleg zsugorítása és racionális egyben.
  • Gary

    Nem bocsánatos bűn, ha egy politikus lop. Jobb helyeken már a gyanúba is belebuknak, ettől is jobb helyek a jobb helyek.
    De még csak nem is ez a legnagyobb baj.
    Sokmindent el lehet rólam mondani, de azt, hogy húdenagy hazafi lennék, nem.
    Viszont láttam a kormány végtelen arroganciáját (miniszterelnök úr vs Demeter Márta “boldog karácsonyt”; ill. MANYUP) és a nép sorsa iránti végtelen közömbösségét (balog zoltán 6 évig lehetett emberi erőforrásminiszter; illetve megintcsak MANYUP). Ezek után állampolgári kötelességemnek érzem a szavazófülkében megnyomni a LEVÁLTOM gombot (mielőtt valaki kérdezné, BÁRKIre). És én ezt a kötelességet azzal együtt megtettem, hogy az egykulcsos SZJA nekem is nagy bukó lenne. (Bár meggyőződésem, hogy hosszú távon még azzal együtt is jobban járnék.)
  • Alfa
    @Konzervatív:
    Bokros Lajos 1 azaz egy (és nem 4) évig volt külügyminiszter.
    Innentől kezdve a “worst 4 year” kommenteddel csak magad, meg a “konzervatívságodat” égeted.
    Az általad beidézett ábra sem azt mutatja hogy Bokros alatt ugrott volna meg az államadósság.
    .
  • Konzervatív
    Kedves Alfa,

    sajnálom, ha félreértetted, amit írtam. Hsz-om teljes utolsó bekezdése teljes baromság. Elejétöl a végéig. Az érvelés nevetséges és csak kimazsolázott adatokból és tényként eladott véleményböl áll. Pontosan, mint az, amikor az ember arról beszél, hogy a Fidesz alatt Bokros miatt csökkent az államadósság vagy hogy mivel nominálisan nö az államadósság, a kormány nem végez jó munkát az adósság csökkentésében.

    Mindenki, aki csak egy kicsit is ért hozzá, tudja, hogy ez hülyeség. Még akkor is, ha nála sokkal okosabb ember akarja ezt megmagyarázni. Grafikonostól.

  • Robi
    Demokráciában, ilyen társadalomban, nem is lehet egyből az államadósságra menni. Egy okos kormány először költ a látványos dolgokra, megnyeri hosszútávon a szavazók bizalmát és csak utána megy rá az adósságra és a többi témára. Szerintem is eddig jól csinálja a Fidesz, persze ő is követ el hibákat, és rak saját zsebbe is, de ez utóbbi így is lesz mindig, mindegy melyik párt van fent.
  • Bal
    Egy dolog hiányzik a cikkből: a lakossági állampapírokban rejtett támogatás egy az egyben a gazdagok zsebébe szánt központi juttatás. Ugye csak az tud állampapírt venni, akinek van miből.

    Így a MÁP+ és társai felsorakoznak azon utóbbi években hozott számos intézkedés közé, amelyek igyekeznek a vagyoni egyenlőtlenséget növelni. A regresszív adókulcs már jó ideje valóság (osztalékfizetésnél sokkal alacsonyabb az elvonás), az állampapírok most meg bevezették a negatív vagyonadót.

    A gini növekedése az eurostat oldalán szépen mutatja, hogy az erőfeszítés lassan gyümölcsözik, a magyar társadalomban egyre nagyobbra nyílik az olló. Majd kiderül, hogy ez praktikus-e, sikerül a mítikus magyar tőkésosztály támogatásával növelni az ország innovációját, mielőtt az szétrobban. De azért valahol úgy érzem, hogy ez az egész mélyen erkölcstelen.

  • Bal
    infláció feletti hozamokat általában csak kockázatos befektetés hozhat. Ráadásul jelenleg senki sem kíváncsi a kis tőkédre, ha kölcsön akar valaki kérni, a világ úszik a pénzben, úgy dobják utánad, csak vigyed valami értelmezhető kamatért. Ebben a környezetben a vagyonmegtartás nem reális, az infla feletti 1-2% kamat meg elképesztően nagyvonalú.

    kíváncsi lennék arra a trükkre, amivel a MÁP+ forintkamatát euró tőkével kapod, EURHUF kitettség nélkül …

  • szofter
    Ne felejtsük el azt sem, hogy a saját terveihez képest rendszeresen túlköltekezik a kormány (vagy alultervezi a költségvetést, nézőpont kérdése). Pár napos hír, hogy 2019-et 1200 milliárdos hiánnyal zárta a költségvetés, és hippihurrá, mert ez a maastrichti 3%-os követelmény alatt van. Azt finoman elhallgatja a minisztérium, hogy a költségvetésben még csak 1000 milliárd volt a terv, és nem azért lett túllépés, mert kevesebb bevétel folyt be a tervezettnél. Ahogy azt is, hogy a maastrichti 3%-os követelménynél kisebb hiányt is szabad összehozni attól még, hogy a szocik rendszeres 3%-ot meghaladó hiányánál ez nyilván szebb teljesítmény. Szóval szép ez az államadósság-csökkenés, csak ilyen pénzbőségben ezt lehetett és kellett is volna gyorsabban csinálni, mert különben a következő válságot megint csak IMF-hitellel éljük túl.
  • Kiszamolo
    szoftver, most decemberben is kiszórt az ablakon 300 milliárdot, így 22%-kal nagyobb lett a hiány a tervezettnél. Mert azt a pénzt el kellett verni.
  • Dzsordzs
    Üdv. Nem is ide tartozik feltétlen az amit írok, csak hát egyszerű parasztgyerekként nem vagyok egy pénzügyi zseni, de lenne egy kérdésem. Mindenki azt írja, milyen szuper, hogy így nő a GDP. Mindig azzal számolnak, hogy mennyi az egy főre eső, mert állítólag az mutatja meg mekkora a fejlődés.
    Nem úgy lenne érdekesebb inkább, hogy azok akik tényleg effektív dolgoznak is, azoknak a számával osszák csak el a GDP-t?
  • Janos82
    :

    Szerintem nem, mert az ossz joletunket az 1 fore es GDP mutatja. Ugyanis van egy csomo eltartott, es ahogy tobben lesznek, ugy torzitana egyre tobbet a GDP/dolgozo. Igy amig no ez az ertek, addig valoszinusitheto, hogy osszessegeben egyre jobban elunk ( bar az eloszlas lehet olyan, hogy kevesen elnek sokkal jobban, es sokan rosszabbul), de ha csak a dolgozokat neznenk, akkor siman termelhetne egyre tobbet egy ember, mikozben az ossz jollet csokken, ha gyorsan no az eltartottak szama.

  • Dzsordzs
    Janos82, azért érdekel ez a dolog, mert lépten nyomon azt hallani, hogy így növekedés meg úgy növekedés. Gondoltam kíváncsiságból megnézem, hogy tulajdonképpen mekkora is ez a fejlődés. A KSH oldaláról lenéztem az összes adatot. Éves GDP, infláció és a foglalkoztatottak száma. Azt tudom, hogy a foglalkoztatottak száma torzít legtöbbet, mert abban a fekete dolgozók nincsenek benne. Viszont a GDP-ben az Ő teljesítményük is benne van. Tehát elosztottam az inflációtól megtisztított éves GDP-t a foglalkoztatottak számával, erre kijött egy olyan eredmény amin ledöbbentem. Egyetlen foglalkoztatott pont ugyanannyi értéket állít elő 2017-ben is, mint 2004-ben. Tehát itt tulajdonképpen semmiféle fejlődésről nem beszélhetünk, szerintem. Hiába a modernizáció és a rengeteg robotizáció ami elvileg növelné a gazdasági teljesítményt.
  • emberes
    Számomra meg az a fura, hogy ez megdöbbentő. 🙂 Nem éppen nagy titok, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése leginkább a közmunkások növekedéséből adódik, akik a kevesebb értéket teremtő dolgozók közé tartoznak.
  • Janos82
    : ez azt jelenti, hogy ma joval kevesebb a feketen foglalkoztatott, ha jol szamoltal.
  • zozo78
    A magánnyugdíjpénztárak felszántásának következményeiből még az is kimaradt, hogy nemhogy nem csökkent tőle látványosan az államadósság, és éves szinten minimum 400, de a mai nyugdíjakkal számolva inkább 500 milliárd “megtakarításról” beszélünk, hanem az elkövetkezendő években ezt a “megtakarítást” majd kamatostul kell majd kifizetni a nyugdíjasoknak, mert a felosztó rendszer a demográfiai helyzet miatt idővel megbénul. A mostani kormány ebbe szarik bele, nem véletlenül veszi ki a pénzt az egészségügyből és növeli a nyugdíjkorhatárt, minél kevesebb nyugdíjas lesz annál kevesebbet kell fizetni. A nyugdíjasok csak viszik a pénzt, sokan alulinformáltak, könnyen manipulálhatóak, és nem annyira aktívak, hogy egy kormánynak tartania kéne tőlük. Egy 10000ft “ajándékkal” ki lehet szúrni a szemüket és még a kedvük is jobb lesz tőle.
  • Gary

    Én itt pont nem feltételezek szándékosságot. A nemtörődömség és a hozzá nem értés együttes magas szinten művelésének következménye. Ha a cél ez lenne, akkor ez nem zárná ki azt, hogy a rendszernek legalább részei jól működjenek. De itt az egésszel vannak bajok (csak pár sajtóhír: 2 éves gyerek szemsérülését 22 óra elteltével tudták ellátni Budapesten (nem Mucsaröcsöge Alsón!), illetve a Nyugatinál azért halt meg valaki, mert 20+sok perc után se ért ki a mentő egy tök átlagos hétköznapon.) Vagy kicsit távolabbi, de ilyen a Tűzoltóság átszervezése a Katasztrófavédelemhez is. (Olvass utána.) A legnagyobb fantáziával se látok mögöttes célt benne, de nyalással előrejutott kutyaütők mégis óriási pusztítást vittek véghez.
    Ettől még volt pár masszív gonoszság által irányított tett, írtam már korábban. (MANYUP és kapcsolódó hazugságok, nemtörődömség a leendő idősekkel szemben)