Az élet autó nélkül
Ma Magyarországon 3,084 millió személygépjárművet tartanak nyilván, ennyi jut a 4,1 millió háztartásra, ezek a háztartások mintegy 22%-a 65 éven felüli személyekből áll.
(A személygépjárművek 8,7%-a céges tulajdonúak, de mivel a kis kft-k és bt-k cégautói gyakorlatilag magánautóként üzemelnek és sok személygépjármű, furgon és terepjáró teherautónak van vizsgáztatva, így nem is szerepelnek ebben a statisztikában, fogadjuk el, hogy nagyjából ennyi személyautó van Magyarországon. A teherautók 68%-át, 280 ezer járművet személyautó jogosítvánnyal lehet vezetni.)
Ha élünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy az idősek csak talán 15%-a tart fenn autót, akkor 3,33 millió háztartásra jut 3,084 millió személygépkocsi.
Mindeközben 4 millió ember a hivatalos létminimum alatt él, a gyerekes családok 47%-ával, a gyerektelen háztartások 35%-ával előfordult egy év alatt, hogy nem tudott még élelmiszert sem vásárolni.
Az átlagemberek mintegy 80%-a még három hónapra elegendő megtakarítással sem rendelkezik, sőt 1,2 millió személy van fenn a rossz adósok listáján, akik legalább egy pénzintézetnek legalább 100 ezer forinttal tartoznak legalább 90 napja, de azért autófenntartásra szinte mindenkinek futja.
Még akkor is, ha egy 13 éves átlagautó egy 15 ezer kilométeres átlagfutással havi 75 ezer forintba kerül, de egy évi 10 ezres futás is hajszál híján havi 60 ezres kiadást jelent. (kalkulátor)
Nyugdíjmegtakarításra és a hiteltörlesztőre nem futja, de azért autóval járunk dolgozni, mert mi kérem urak vagyunk.
Sokan az időnyereséggel indokolják, hogy miért autóval járnak dolgozni. Úgymond tömegközlekedéssel 2-3 óra lenne az, ami autóval csak napi egy óra.
A magyar nettó átlagfizetés 154 ezer forint, a most fontosabb medián pedig csak 126 ezer forint. Vagyis az átlag munkavállaló több időt nyerne és nem lenne kevesebb pénze, ha csak négy órában dolgozna és busszal járna munkába, hiszen jelenleg a fizetésének legalább a fele a munkába járásra megy el az autó miatt.
(Volt olyan ügyfelem, akinek a férje Szentendréről járt be autóval Ferencvárosba dolgozni havi 130 ezer forintért. Ha otthon maradt volna, se lettek volna szegényebbek. De erről hallani sem akart. Ahogy arról se, hogy máshol dolgozzon, mert itt kényelmes munkája volt.)
Miközben sok nagyvárosi autótulajdonos túlbecsüli a tömegközlekedés és alulbecsüli az autós közlekedés időigényét, elfeledkezik az olyan időkiesésről, mint a szervizben, műszaki vizsgán, gumicserén, autómosóban, parkolókeresésben, benzinkúton és egyéb helyeken elvesztegetett időt, ami éves szinten komoly időt tesz ki.
Ennél már csak az érthetetlenebb, amikor relatív drága, 2-3 milliós autók is heteken át ott állnak az utcán mozdulatlanul, esetleg a tulajdonosaik hétvégenként elugranak velük egy-egy bevásárlásra.
Az autótulajdonosok igen komoly hányada tökéletesen meglenne autó nélkül, sőt gazdagabbá válna, ha nem vinné el az autó a pénze egy komoly részét.
Ha az autóra fordított havi 60 ezer forintot félrerakná 35 éven át 3% reálkamat mellett, mai értéken 44 millió forinttal lenne több pénze.
Az autó nélküli élethez rengeteg lehetőség kínálkozik:
– A tömeg- vagy közösségi közlekedés. Minden ellenkező véleménnyel szemben Magyarországon világszinten is remek a közösségi közlekedés. Én Budapesten szinte csak azt használom, rengeteg időt spórol, hogy más vezet helyettem, amit olvasásra tudok fordítani.
– Egy robogó megvétele, fenntartása és üzemeltetése töredéke egy autóénak és az év nagy részében reális alternatíva lehet. Ugyanígy egy kerékpár is sok ember számára lehetőség.
– Agglomerációból való bejutásra vagy vidéki útra elérhetőek a telekocsi szolgáltatások, ahol a vonatjegy feléért kényelmesen mehetsz autóval valaki mással. Erről itt már írtam bővebben: Telekocsi. Akár állandó sofőrt is találhatsz, aki napi szinten behoz Törökbálintról Budapestre, napi 3-400 Ft-ért.
– Munkahelyi telekocsi. Az egyik munkahelyemen mindig néztem, hogy az egy felé lakó kollégáim mindegyike bejön 30 kilométerről külön-külön autóval és utána külön-külön fizetik a teremgarázsban a havi bérletet, noha a törökbálinti gond nélkül be tudta volna hozni a budaörsit és a 11. kerületit akár minden nap. De nem, mindenki külön jött, mert csak. És nem, nem rohantak a gyerekért az óvodába munka után.
– Taxi, Uber, Wundercar. Egyáltalán nem olyan drága havonta kétszer-háromszor taxizni 2-3 ezer forintért, ha cserébe nem kell autót fenntartanod.
– Bevásárlás online. Már nem csak elektronikai cikkeket, hanem napi élelmiszert is kérhetsz házhoz szállítással egyre több magyar városban. Most már tényleg felesleges azért autót fenntartanod, hogy hazahozd a mosóport és az ásványvizet a Tescoból. A nehéz dolgokat házhoz szállíttatod akár 299 Ft-ért is, a kisebb dolgokért pedig elmész gyalog. A Tesco online vásárlásról már itt írtam: Bevásárlás a karosszékből.
– Autóbérlés. Az autóbérlés nem olyan drága, mint legtöbben gondolják. Idős, de használható 15 éves autókat 3.500 Ft-ért adnak kölcsön naponta, teljesen vállalható 6-10 éves autókat pedig 10 ezer forint környékén. (Találomra egy példa, de találsz rengeteget a google-lel.) Olcsóbb bérelni egy autót évente kétszer egy hétre, mint egész évben fizetni a fenntartás és az amortizáció költségeit. (És jobb is, ha a kölcsönautóba hajtasz bele 2.000 kilométert egy olasz út alkalmával és nem a sajátodba.)
– Car sharing. Már Budapesten is elérhető a car sharing, amikor bepattansz egy-egy autóba és használod, amíg szükséged van rá. Van egy havi díj (1.290 Ft), óradíj (585 Ft-tól kategóriától függően) és kilométerenként 100-130 Ft. Ha hébe-hóba kell autó az ügyeidet intézni, ez is jó választás lehet. Egy ötórás, negyven kilométeres körtúrát 7-8000 Ft-ból úszol meg. De ha csak két órára és 15 kilométerre kell az autó, akkor 3.000 Ft körül van a számla vége. Ezért viszonylag új autókat bérelhetsz nagy szabadsággal. Részletek itt: Car sharing.
A lakhelyválasztásnál is legyen fontos szempont, hogy meg tudod-e oldani az életedet autó nélkül, milyen távolságban vannak a bölcsődék, óvodák, iskolák és a bevásárlási lehetőségek.
Ha szeretnél spórolni egy igen komoly összeget havonta-évente, ha szeretnél egészségesebben élni, akkor fontold meg, hogy elhagyod az autóval való közlekedést. Nem kell pánikolnod, gond nélkül megteheted, hogy megtartod az autót 3-4 hónapra, amíg kideríted, hogy le tudsz-e szokni erről a szenvedélyedről.
Természetesen nem azt állítom, hogy mindenki tud autó nélkül élni, ha te vízvezeték-szerelő vagy, nyilván nem járhatsz busszal az ügyfelekhez. (De például tudok olyan ügyvédről, aki mindenhová taxival jár, mert sokkal olcsóbb, mint fenntartania egy 15 milliós autót, amit mindenki elvár egy sikeres ügyvédtől.)
De sok százezer embernek forradalmat hozna az anyagi életében, ha a kifogásai helyett inkább átgondolná, hogyan tudja megoldani az életét autó nélkül. Sokkal könnyebb, mint sokan azt feltételezik. Az idegrendszered is kisimul, ha nem dugóban üldögélsz és morogsz napi kétszer egy órát.
A cikk nem arról szól, hogy ha megteheted, nem lehet autód. A cikk arról szól, hogy az autótulajdonosok kétharmada nem tehetné meg, hogy autóval járjon, mégis így tesz, miközben rengeteg alternatíva közül választhatna.
És igen, a borsodi kisvárosban nincs car sharing, ott marad a bicikli, a robogó, a gyaloglás, telekocsi, külföldi utakhoz autóbérlés és a tömegközlekedés. Ha pedig megteheted, természetesen miért ne vennél autót. Ha megteheted.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Es a masik:
kiszamolod hogy egy auto fenntartasa havonta 60 ezerbe kerul (en fizetek ra ennyit, aki a naponta 90 km-rel sokkal-sokkal tobbet jarok autoval munkaba mint az atlag, akiknek ez jellemzoen csak nehany km), majd ezt osszehasonlitod a fizetesek medianjaval, tenykent kezelve hogy aki havi netto 126ezret keres, az az autojara havi60ezret kolt. Biztos van ilyen is, de baromira nem ez az altalanos… Raadasul ha mar a cikk Budapestrol szol, akkor nem artana bp-i berekkel szamolni, amik joval magasabbak az orszagos atlagnal.
A cikk demagog es manipulativ 🙁
Telekocsi, taxi, uber, autóbérlés, car sharing – az világos, hogy a saját autónál olcsóbbak, de az egymáshoz való viszonyuk nem. Ezekről lehetne egy összehasonlító elemzés, melyik milyen szokások esetén éri meg.
Nem tudtunk mást csinálni (miután végigböngésztünk minden lehetőséget), visszabuszoztunk, és elkértük anyósomtól az autót. Utána egyből elkezdtük bújni a hirdetéseket, és 2 hét múlva vettünk is egy kocsit, olyat, hogy mindegy, csak működjön (ahhoz képest elég jól működik még mindig). Lett volna rá sokkal több pénz is, de nem akartunk rá többet kiadni. Azóta sem bántuk meg, mert nincs az a szívás, hogy el kell érni X órakor a buszt, és mindent úgy tervezni, meg hogy péntek fél 2-kor hagyjam abba a munkát, mert el kell érni a 14:11-es vonatot. Meg az sem, hogy majd hétvégi versenyre ki fog elvinni, ha senki, volt eset anno, hogy 20 km-re tudtam a helyszínt megközelíteni több átszállással, majd 10 km gyaloglás után valaki felvett.
Egyébként ha van rá pénzed és nem a leendő nyugdíjadból veszel autót és tartod fenn azt, hát vegyél.
Nekem is van.
Magyar embernek otó köll és kész, ha beledöglik, akkor is. 🙂
A gyerekek bölcsije, ovija, iskolája és mindkettőnk munkahelye gyalog 15- perc.
Anno nem is gondoltam, hogy mennyi időt és pénzt spórolunk majd ezzel.
Amikor az emberek inkább éheznek, de autóval járnak, majd leírják, hogy tényleg, milyen igazad van?
Jön majd az a 10 ember, aki Budapest olyan helyén lakik, ahol nem ér el bármit egy óra alatt tömegközlekedéssel, a négygyerekes egyedülálló anya és nagyjából minden kivétel, akinek tényleg jól jön az autó.
De ők inkább nem esznek, de autóval járnak dolgozni.
Nemrég láttam egy olyan statisztikát, hogy Budapesten több autó van 1000 főre vetítve, mint Londonban, pedig nem mondható, hogy a budapestiek gazdagabbak lennének a londoniaknál..
Tömegközlekedést összevetve is inkább a budapesti nyerne, mert Londonban csúcsidőszakban levegőt nem lehet kapni az ottani szűk és alacsony metróban. Arról nem is beszélve, mennyit kell lépcsőzni, mert nincs mozgólépcső.
párszáz forintnál többet, pedig nem fog adni senki egy ~10-20 km-es fuvarért, akkor inkább megy sajáttal…
Tapasztalatom szerint egy bp-tatabánya, vagy bp-veszprém távolságban már elég jól működik viszont. Ott ugye már 1-2000 Ft a tarifa, annyiért már belefér némi macera napi szinten is.
De mindkét család (nagyszülők, ill. gyerek) 200 km-re, más-más irányba, és olyan helyekre is el kell jutnunk, ahova egész egyszerűen nem jár semmi. Ez havi 2-3 út. Csináltuk évekig busszal, ezért olyan drámai a különbség élményben.
Ráadásul ha csak az üzemanyagot nézzük, ketten menni vidékre olcsóbb autóval.
Viszont az autó akkor is viszi a pénzt, amikor 2 hétig ott áll a ház előtt, ez tény. Ezt a részét szívesen kiiktatnám. 🙂
Ritka az olyan, hogy stimmel (~közel van) az indulóhely is, a célállomás is, és időben is akkor indul/jön vissza amikor neked jó.
Évek óta hirdetek egy rendszeres agglomerációs utat, eddgi kábé 3 utasom volt (pontosabban egy valaki, háromszor).
Amikor messzebre megyek (rendszertelenül), tehát a 100 km-es nagyságrend, indulás előtt néhány órával felteszem az utat, és kábé máris van utasom.
Ezek az én tapasztalataim, örülök ha másoknak bejön a rövidebb távú telekocsizás is.
Aki csak azért dolgozik, hogy egyen, igyon és kifizesse a rezsit, és közben meg szaporodik a nagy büdös semmire (mert a gyerekeinek egy tábla csokit sem tud venni), az meg is érdemli.
Raadasul itt mar a leggagyibb demagogia is elojott.
Egyreszt a koltsegek es az ido:
en osztol tavaszig autoval jarok munkaba, ez naponta 90 km, vagyis havonta kb. 2000 km. Egy evre extrapolalva ez kb. 25000 km, ami a tablazatod alapjan havi 65000-be kerul.
A buszberlet otthon es az iroda kozott 35600, ami nem ervenyes pl. a rokonlatogatasra, es a bevasarlasrol meg nem is beszeltunk (amin havonta tizezreket sporolunk a hiperben autoval). Vagyis havonta 30ezer forintot sporolnek azon, ha nem reggel 8-kor mennek el otthonrol es delutan 5-6-ra ernek haza, hanem 7-kor mennek ki a buszhoz es eset 8-ra ernek haza (es igy ebedszunetre sem lenne idom). Vajon meger havonta 30ezer forintot (minusz a draga bevasarlason bukott havi sokezer) a _napi_ 3-4 ora a csalad rovasara?
Évi pl. 20 hétvégi autókölcsönzés legyen pl. 400 eFt – pl. 10 év alatt költesz el egy autó árát!
Ha te 45 kilométerre dolgozol, az egyrészt nem mindennapos, sőt ilyen távolságból a legnagyobb hasznod abból lenne idő és pénz tekintetében is, ha oda költöznél, ahol dolgozol.
Erre lehet jo alternatia az autoberles. Foleg 2-300 kmes tavolsagoknal, ha a tomegkozlekedes nagyon nem jo. Persze ne csak uzemanyagot szamolj, hanem mindent. En 20 ft-os amortizacioval szoktam. igy a 2-300 km 4-6000 ftra jon ki. Raadasul a legutobbi berautonkon volt matrica is ( evest vett a ceg), igy azt is megsporolja az ember.
De legyen, ezen nem akarok vitatkozni.
Aki 126 ezret keres, az akármennyit költ az autójára, túl sokat költ. De még az is, aki 152 ezret keres
Keress eleget, hogy megtehesd, hogy autóval járj. Ha eleget keresel, akkor meg nem neked szól a cikk.
Ha a bérleti díj a lakás értékének az 5%-a, az infláció meg középtávon 3%, akkor egy 8%-os THM teljesen reális alternatíva a lakásbérléssel összehasonlítva! A lakás vételnek van még egy nagyon fontos hozadéka a pénzügyiek képzetlen emberek számára! Megtanítja és rákényszeríti őket a rendszeres takarékoskodásra. Ha semmi mást nem csinál valaki, csak egész életében fizeti a jelzáloghitelt és nyugdíjas korára van egy lakása, sokkal előrébb tart annál, mint aki elkölti az összes pénzé.
ez érdekes alternatíva, és ha talál az ember egy jó szolgáltatót, akár még működhet is, de csak akkor, ha otthon, a ház előtt vehetem át a kocsit, és nem nekem kell még pluszban érte menni valahova, és érte jönnek a ház elé mondjuk vasárnap este 10-re. 🙂
Mert ha az elhozom-visszaviszem plusz köreit is le kell futni, akkor a drága időmmel fizetek.
És akkor már inkább a pénzem fogyjon, az csak pénz, az idő nekem értékesebb.
20 éves érettségi találkozónk volt tavaly: 90% (több)diplomás, sokan felsővezetők. Méregdrága luxusterepjárókkal tele a parkoló, aztán meg panaszkodtak, hogy millió közeli havi nettóból is megerőltető fenntartani.De a legdurvább az volt, amikor hajnali kettőkor némi tömény fogyasztása után kiderült az is, hogy bár jól él, de annyira rühelli amit csinál, hogy már az egészségét is kikezdte: gyomorfekély, rák gyanú, stb.
Aki napi 20-30 kilométernél többet nem tesz meg annak időben, pénzben és egészségben is jobb alternatíva a biciklizés! Hollandiában és Dániában megszokott dolog, hogy az anyukát biciklis utánfutóval visznek 2-3 gyereket az óvodába és iskolába!
Ha többet mész, mint 50 kilométert, még mindig ott van a robogó vagy az elektromos bringa.
PSZF-es hallgatóként igen sűrűn olvasom az oldalát, de most először szeretnék segítséget kérni.
“Ha az autóra fordított havi 60 ezer forintot félrerakná 35 éven át 3% reálkamat mellett, mai értéken 44 millió forinttal lenne több pénze.”
Szeretném megkérdezni, hogy ez a számítás hogyan jött ki?
“Mai értéken” tehát PV
r=3%
C0 = 60.000 ( x12 )
Próbáltam pvifa annuitás tényezőt számolni, de azzal sem jutottam eredményre. Igaz 720.000 Ft-nak vettem a c0-t, viszont az utolsó havi nem kamatozna. Próbáltam esedékes annuitással is, de úgy sem sikerült!
Nincsen semmilyen ellenvetésem, szimplán csak ki szerettem volna számolni.
Köszönöm szépen!
Ha budapestiek, vagy nagyvarosiak vagytok, akkor biztos, hogy nemmessze talaltok berleti lehetoseget. Amugy en a multkor ugy kaptam autot, hogy odahoztak es ertejottek. En mondtam meg, hogy hova. + penzert szerintem ez is lehetseges:)
Ja, es az eddigi berautoim mind 5-7evvel fiatalabbak voltak annal, mint amit en megengednek magamnak:)
Az autó költsége a beletöltött üzemanyag költsége azoknál, akiknek nincsen rá pénzük.
Nincsen szervíz, az autót 100K-ért vették egy másik 100K-s autóból van hozzá alkatrész vagy ismerőstől ingyen. Saját maguk szerelik. Annyit mennek vele, amennyire van pénz, mert ingyen nem kapnak bele üzemanyagot.
Aki pedig Budapesten vagy nagyvárosban él, annak, ha van autója, van rá pénze is. Nekem nincsen olyan ismerősöm, aki nagyvárosban él, nincsen pénze és van autója hozzá.
Az autó egészen addig elkerülhető, amíg egyedülálló, nem idős, nem beteg polgárról beszélünk. Gyereket nem lehet tömegközlekedéssel vinni. Beteget sem. Idős embert sem (egy bizonyos kor felett).
Nyilván meg lehet tenni, hogy mégis tömegközlekedést használ, de abból vannak a balesetek. A balesetnél sokkal olcsóbb az autó.
De ne törd magad, használd ezt: //kiszamolo.hu/igy-tudod-kiszamolni/
Aztán előadás után odajön hozzám, hogy úszik az adósságban, segítsek. Amikor rámutatok, hogy nem autóval kellene dolgozni járni, akkor vérig sértődik, mert az neki jár.
A gimnázium parkolója is mindig tele van autóval, 140-150 ezret kereső tanárok autóval járnak dolgozni, noha a busz 3 méterre áll meg a bejárattól és szó szerint két percenként jár. Aztán panaszkodnak, hogy nem tudják fizetni a devizahitelüket.
Megint jössz egy kivétellel, hogy a magatehetetlen időst nem lehet busszal vinni.
Szerinted a 3,1 millió autó mindegyikével magatehetetlen időseket visznek csak?
Egyébként meg van betegszállítás is, nem is drága az a kilométerenként 100 forint érte.
Bocsánat, ez off, de én tuti nem adnám ki az ingatlanomat egy olyan bérlőnek, akinek nincs sajátja. Te talán igen?
Hogy találod meg, ha valaki bérleményből bérleménybe költözik? Épp most talált meg engem valami behajtó, aki egy rég elköltözött előző albérlőt keresett a címemen. Sok szerencsét kívántam neki.
Szóval jól hangzik ez elméletben, aztán mehetsz az utcára, ha itthon ezt kipróbálnád élesben. Olyan ez, mint a hitel: az ingatlanbérletet az engedheti meg magának, aki nem szorul rá.
A másik megfigyelésem: tipikusan azok érvelnek a bérlemény mellett, akik sajátban laknak. 🙂
Pedig abból az irányból is lehetne nézni, hogy úgy általában túlságosan is alávetjük magunkat a fogyasztói társadalom elvárásainak, túlságosan fontosak lettek számunkra a tárgyak. Telezsúfoljuk a lakásunkat, garázsunkat tárgyakkal, amikre semmi szükségünk, csak ügyes manipulációval elhitetik velünk, hogy de igen, szükségünk van rá. Mert el akarják adni nekünk ezeket a tárgyakat.
4 gyerekes anyuka mozdulni sem tud autó nélkül? Régen is voltak 4 gyerekes anyukák, autó nem volt, mégis eljutott minden gyerek oviba és suliba. Elkényelmesedtünk és elfinnyásodtunk. Ha nem látnám az ellenkezőjét, azt hihetném, a BKV-n csak hajléktalanok utaznak, és hogy ott mindenki büdös, csak mi, autósok vagyunk rózsaillatúak, hát persze, hogy mi nem ülünk fel BKV-ra!
“A gimnázium parkolója is mindig tele van autóval, 140-150 ezret kereső tanárok autóval járnak dolgozni, noha a busz 3 méterre áll meg a bejárattól és szó szerint két percenként jár.”
De honnan tudod, hogy honnan érkeznek? Az is lehet, hogy éppen az a kivétel, akinek max. 1 átszállással és fél órán belül megvan az iskola.
A szabadidő értékét meg lehet, hogy alábecsülöd. Mert attól, hogy valakinek alacsony a bére, még nem biztos, hogy visszaszámolhatod azzal, hogy ha +1 óra szabadidőt nyer naponta, és az havi 60-ba kerül, akkor az 3 ezer / óra, ennél kevesebbet keres, tehát nem éri meg. Ugyanis a 8 órás munkakör az általános, 4 vagy 6 órás ritkaság, és főleg aki rosszul keres, nehezen találna, a +1 óra a családjával meg adott esetben jelentheti azt, hogy 1,5-szer annyit tölt a családjával hétköznap, még ébren.
Szóval sok tényezős dolog az idő pénzértéke is.
Ezt évek óta nem tudja tankolni, több éve lejárt műszakival áll a garázsban.
De normális ennivalóra és a ház fűtésére nincs pénze. Ha ezt a témát bárki felveti a családból, 10 éves kislányként hisztizik. Ki érti ezt? Valószínűleg ez egy mélyen gyökerező torzulás a gondolkodásmódjában, és így akart kifelé sikeresnek tűnni.
Egy előnye kétségkívül van, én sokat tanultam belőle. Az én gyerekeim lehet, hogy megszívják a pénzügyi tudatosságom miatt, mert nem fognak tudni ilyen hibákból tanulni.
Nemrég mentünk az autópályán, nézegettük milyen autók mennek, tényleg durva kocsik vannak, de ha jobban megnézed, ezek általában nem újak, szóval sok évesen, használtan hozták be a legtöbbet Németországból. Szóval ezeket ritkán veszik 4-10 millióért itthon, legalábbis magánszemély, ha megnézed az új autó vásárlások nagyobb része céges, a behozott használtak listáján meg majdnem csak prémium autók vannak a top tízben.
A politikusok közül meg sokaknak amellett vállalkozása is van, hogy a korrupcióról ne is beszéljek. A képviselők bére jól látod, olyan középosztálybeli kategória, nem különösen extra.
“4 gyerekes anyuka mozdulni sem tud autó nélkül? Régen is voltak 4 gyerekes anyukák, autó nem volt, mégis eljutott minden gyerek oviba és suliba. Elkényelmesedtünk és elfinnyásodtunk. ”
Azt nem veszed figyelembe, hogy a tömegközlekedés a létező igényeket szolgálta ki akkor is és ma is. Tehát amikor 10-ből 9 családnak nem volt autója, akkor sokkal sűrűbben járt a tömegközlekedés, és sokkal több viszonylatban, mint ma, amikor 10-ből 8 családnak van. Emellett a gyerekek, fiatalok, családosok aránya is csökkent, ez a helyi tömegközlekedést sűrűbbé tette az idősebbek miatt, a helyközi és távolsági tömegközlekedést meg ritkábbá.
És ez így van az élet minden területén, pl. azokat a rendezvényeket, amiket 30-40 éve tömegközlekedéssel elérhető helyre tették, ma már nem teszik, mert alap, hogy kocsival érkeznek az emberek. Szóval összevetni a múlttal nem célszerű.
Budapest-belső tömegközlekedése sokat javult pl felénk. Megjelentek olyan buszok, amik nem rohadnak le hetente kétszer (ami a helyzet volt 1999 táján a 95-össel). Megcsinálták az egyes villamost. Ez a két dolog lehetővé tette, hogy most egy könyöktörés kapcsán békávézáskor ne kapjak folyamatosan idegbajt – vezetni ugyanis nem tudtam és a tömeget is kerülnöm kellett, mert nem gipsz volt, hanem heveder.
Két viszonylag kicsi gyerekkel, cuccal ugyanakkor amit lehetett, kihagytam. Így is logisztika, de úgy-ahogy szervezhető.
– hányan halnak, sérülnek meg az utakon
– mennyi üzemanyagot, ill. gépkocsit ( alkatrészt ) kell külföldről behozni
– az autókhoz kapcsolódó infrastruktúra létrehozása, üzemeltetése, fejlesztése
– a környezeti károk elhárítása, mérséklése
– az alacsony egzisztenciájú gépkocsi tulajdonos családok támogatása / gondolok itt a deviza hitelesek mentésére, gyerekek ingyen étkeztetésére, tankönyvére, mert hát ugye erre már nem telik, de autóra igen / !
“én tuti nem adnám ki az ingatlanomat egy olyan bérlőnek, akinek nincs sajátja” – ez vicces 🙂 Én meg sose bérelnék, ha lenne sajátom.
“nem is frusztrált soha a svájci frank árfolyama” – frusztrációra ott a szocpol, a végtörlesztés, az állami kamattámogatás, a lakástakarékpénztár stb.