Ezelőtt néhány éve még a legnagyobb mobilgyártók is csak 2-3, jó esetben négy év szoftveres támogatást adtak a készülékeik mellé. Volt olyan Samsung S10-es készülékem, ami fel lett újítva Regalaxy programban, gyakorlatilag új készülék volt (új alaplap, új akkumulátor, új kijelző), de mégis eladtam, mert lejárt róla a szoftveres frissítés.
Hiába volt a maga korában egy méregdrága csúcskészülék, csak három fő Android frissítést kapott (ez ugye három évet jelent), majd további egy évig kapott biztonsági frissítéseket, utána úgy gondolta a gyártója, hogy dobd ki és vegyél újat. S nem ám a vásárlás pillanatától vállalták ezt, hanem a piaci bemutatás dátumától. Ha te másfél évvel később vettél újonnan egy telefont, mint bemutatták, akkor kemény két és fél év biztonsági frissítést kaptál rá. Még a Google is, amelyik cég maga az Android szoftver gyártója, 2020-ban három év szoftvertámogatást adott a Pixel telefonjaira, de 2022-ben is elégnek gondolt 3+2 év terméktámogatást.
A kínai gyártók még ennyit sem törődtek a telefonjaikkal, a legnagyobbak sem, jó esetben adtak 2+1 év frissítést, a másodvonalbeli gyártók pedig legtöbbször nulla frissítést adtak ki a készülékeikre.
Ugyanilyen problémás volt a telefonok javítása. A gyártók nem érdekeltek abban, hogy te javíttasd a készüléket, ha tönkrement akár csak az akkumulátor is, vegyél újat. Úgy gyártották a telefonokat és olyan áron szervizelték, hogy ne legyen kifizetődő a javíttatásuk.
Szerencsére az Európai Unió is érzékelte a problémát és ha lassan is, de a nyakára lépett ezeknek a gyakorlatoknak.
Rendeletet hoztak 2022-ben, majd 2023-ban, hogy 2025 június 20-a után először forgalomba hozott telefonokra és tabletekre öt év szoftverfrissítést kell adni, mégpedig a termék piacról való kivezetésétől kezdve és nem a piacra dobás dátumához képest.
Ezért van az, hogy most már minden gyártó hét év szoftverfrissítést vállal. S nem azért, mert a gyártók ennyire jó fejek lennének vagy a piaci verseny ezt kikényszerítette volna. Nem, sajnos nem maguktól jöttek rá a gyártók, hogy pofátlanság amit csinálnak.
(Ahogy az Apple sem azért mondott le a neki sok milliárdos bevételt, a felhasználóknak viszont hasonló kiadást és rengeteg problémát okozó egyedi töltőkialakításról, mert rájött, hogy ez egy gusztustalan üzleti húzás, hanem mert az Unió kijelentette, hogy csak USB-C töltővel ellátott elektronikai eszközöket lehet behozni az Unió területére. Azóta végre bármit fel tudsz dugni egy szabvány töltőre, nem kell micro- meg mini-USB kábellel vagy Lightening kábellel senkinek szerencsétlenkedni.)
Nem állt itt meg a rendelet, további előírásokat is tartalmaz:
- A gyártóknak a forgalmazás megszűnése utáni további hét évig még elérhetővé kell tennie a szükséges alkatrészeket, ráadásul ésszerű és piacilag indokolható áron kell biztosítani az alkatrészellátást és a független szervizeket is el kell látni a telefon javításához szükséges információkkal. (Megvan még, amikor bizonyos telefonokba nem lehetett használt alkatrészt beszerelni, egyből szoftveresen blokkolta a telefont? Persze az indok itt is az ügyfél volt, mert az neki jó, ha méregdrágán, méregdrága új alkatrésszel javítják a négyéves telefonját szakszervizben.)
- A telefonokat javíthatóan kell gyártani és erről kapnak egy, többek közt a javíthatósági besorolást is tartalmazó címkét, hogy a vásárlók eldönthessék, hogy melyik márkát választják ez alapján. (Mondjuk ez szerintem kicsit naiv elképzelés, az átlagvásárló az alapján vásárol, hogy melyik a menő termék, esetleg melyiket tudja elhozni a szolgáltatótól 12 havi részletre és nem az alapján, hogy mennyire lesz javítható a garanciaidőn túl. Mindegy, már van ilyen címkénk is.)
Örülök neki, hogy végre ezen a területen is rendet csapott az Unió.
Főleg nálunk nagy divat szidni az Uniót, de például az amerikaiak irigylik tőlünk, hogy Európában nem csinálhatnak meg bármit a nagy multik. A Google meg a Facebook nem adhatja el akármikor, akárkinek az adataidat a megkérdezésed nélkül, nem lehet bármilyen szemetet eladni élelmiszernek, sajt, ami soha nem látott tejet, juharszirup, ami csak mesterséges összetevőkből van és így tovább.
(Olvastam egy sztorit, hogyan ölték meg egy bíró fiát az Egyesült Államokban. Teljesen legálisan megvették az adott város mobiljai által generált információkat, amik persze meg vannak fosztva a személyes adatoktól. Viszont mivel a bíró muzulmán volt, megkeresték azokat a mobilokat, amik munkaidőben a bíróságon vannak, hétvégén pedig a mecset környékén. Innen már csak a harmadik pontot kellett megkeresni, hogy ezek a mobilok hol vannak esténként. Itt volt a bíró otthona. S ezt az információhalmazt az Egyesült Államokban bárki megveheti, ezzel seftelnek sokan. Ezért kellett a GDPR és nem azért, hogy legyen minden weboldalon egy idegesítő, felugró ablak. Amire egyébként érdemes azt nyomni, hogy elutasítod. De ez már egy nagyon másik téma.)
Persze, lehetne sokkal jobban csinálni, amit az Unió csinál, de sokkal jobb itt élni ilyenek miatt, mint mondjuk a Vadnyugaton, ahol most azt a kevés szabályozást is, ami van, be akarja szántani a nem túl éleseszű elnök és csapata, a gyártókat ellenőrző szervezeteket pedig éppen kiéheztetik. Így az eddig sem acélos fogyasztóvédelmet is éppen felszámolják.
Mondjuk az kimaradt, hogy pont az Apple az ami nagyon rég óta 6-7 évig támogatja telfonjait, az összeset (iphone XR/XS még mindig támogatott amik 2018-ban jöttek ki).
Igen, neki könnyű dolga van, mert ő gyártatja a hardvert és a szoftvert is. De például ő volt az, amelyik letiltotta a készüléket, ha nem gyári új alkaltrészt tettek bele gyári szervizben, meg ő volt az, amelyik szándékosan lerontotta az akkumulátor tölthetőségét meg talán a teljesítményt is néhány év után, hogy vegyenek új telefont a felhasználók.
Úgyhogy pont az Apple az egyik legékesebb példa, miért kellett a szabályozás, bár pont a frissítésben ő eddig is jó volt.
A teljesitmenyt azert korlatoztak, hogy ne ne kapcsoljon ki / induljon ujra a telefon, amikor razudul valami energiaigenyesebb feladat a telefonra, gyenge akkura.
Ami itt a problema volt, hogy ezt nem kommunikaltak.
Jartam en is ugy teli hidegben, hogy a telom azt mutatta 50% toltott, majd amikor jott egy hivas kikapcsolt, ezt probaltak ezzel megelozni.
Kedves kiszámoló, arról mit gondolsz, hogy ez a nagy uniós szabályozás miatt tart ott az európai IT, ahol? Vannak hasznos dolgok, de nekem az a véleményem, hogy ez a sok szabályozás megöli az innovációt, és mindig versenyhátrányban vagyunk az USÁ-hoz képest.
Persze, mert az Unióban nyilván nem hagyták volna, hogy az interneten található szerzői jogok által védett anyagok ellopásával tanítsák be az AI-t.
A bankokat is jobban szabályozzák, aminek persze ők sem örülnek, de mindenki más igen.
A szabályozást soha nem szereti az, akit szabályoznak vele és versenyelőnyben van az, aki szabadon garázdálkodhat.
S biztos vannak rossz és felesleges szabályozások is.
Fontos a felesleges szabályokat eltávolítani, de nem a békákat kellene megkérdezni arról, hogy a bűzös mocsarat lecsapolják-e.
Az MDR megölte az EU-s medical device fejlesztést. Az egész jogszabály egy vicc. Nem a fogyasztókat védik, egyszerűen egy inkompetens bagázs írta.
A GDPR szintén támaszt betarthatatlan követelményeket, az AI Act pedig egy külön vicc.
Az ötletek jók, ezeket fontos szabályozni, de a mostani szabályok nem életszerűek.
Az USB-C és a mobiltámogatás kivételesen jó lett.
Félre ne érts, sok jót hozott az EU, a szoftveripart viszont nem értik a politikusok.
S ezen nyilván változtatni kell.
De a fogyasztó szempontjából jobb egy rossz szabályozás is, mint a teljes kiszolgáltatottság.
Messze nem tökéletes az Unió, de sokkal jobb hely, mint az USA, ahol egy lábtörésért annyit számlázhat egy kórház, hogy anyagilag tönkremész egy életre, a Google azt csinál a legszemélyesebb adataiddal, amit csak akar, bármelyik őrült annyi félautomata fegyvert vehet, amennyit csak akar és az élelmiszerek zöme szimplán ipari szemét.
Ezzel annyira egyet értek, hogy nem értem, miért hagytam ki.
Btw a magyar politikusok és az IT viszonya is izgi.
Érdemes Tarlós véleményéért ezt elolvasni.
https://index.hu/velemeny/2023/02/07/graphisoft-kampusz-iparositas-informatika-nagy-marton/
Vagy Orbán melós csávós beszédét.
Érdekes kérdés. Ha ugyanis a szabályok mindenkire vonatkoznak, akkor egyik cég se kerül versenyhátrányba a másikhoz képest. Az egyetlen nyertes a fogyasztó, akinek emberközelibb lesz a piac viselkedése.
Az állam feladata pontosan ez - hogy olyan "játékszabályokat" hozzon, amivel a piac azt fogja csinálni, ami az embereknek a legjobb.
Ha a cégek nem tudnak innovatív termékekkel kijönni, akkor azt a fogyasztó is megszívja.
A komment, amire reagáltál, a világgazdasági versenyről szól, nem egy adott országról. Hogyan akarod szabályozni a EU-t, hogy pl. a USA és Kína ne kerüljön ettől versenyelőnybe?
A dilemma egyik ága: "Hozzunk szigorú szabályokat, hogy jó legyen a európai fogyasztónak."
A dilemma másik ága: "Ne hozzunk szigorú szabályokat, mert akkor globálisan versenyhátrányba kerülünk, és az rossz lesz az európai fogyasztónak/embernek."
Európa agytrösztjei sokat törik ezen a fejüket, nem egyszerű ez. (ld. Draghi-jelentés vagy Meloni tegnapi nyilatkozata).
Európai IT -t nem az EU öli meg hanem az emberek maguk. Hányszor ütközik az ember abba a problémába hogy egy magasabb beosztású ember egyszerűen lesöpri az ötleteit az asztalról? Így ölik meg az innovációt, így kerülünk versenyhátrányba. Sokszor még a meglévő megoldásokat sem akarják átvenni ami jó. Inkább a jól bevált ámde nem működőhöz ragaszkodnak. Ezt sokkal inkább látom kulturális problémának. Szerintem sok tekintetben nagyon jó az EU szabályzása.
Én mindig az a váltsuk meg a világot ember voltam, és egy munkahelyet leszámítva általában még meg is hallgatnak ha nem német a cég mert akkor még ezt sem, de amúgy lesöprik az asztalról mert idő, pénz. Ha bedobod hogy oké megcsinálod szabadidőben 0 rizikó. Nem
Startupok ugyan úgy indulnak, de ez a nemzetállamok eltérő gazdasági működése miatt nehezítve vannak, nem kicsit. Ez komoly versenyhátrány.
Az USA pedig versenyhátrányban van a saját szabályai miatt Kínával szemben. Szerintem fontos meghatározni azt, hogy nem az emberek vannak a gazdasági növekedésért, hanem a gazdasági növekedés az emberekért, és nem a top1%-ért. Persze ettől még vannak felesleges szabályok, de a fókusz nagyon is jó helyen van az EU-ban.
A republikánusok két dologgal kampányoltak:
- mindenki azt és annyit vesz, amennyit akar.
- még a meglévő szabályokat is le kell bontani, hogy még könnyebb legyen vállalkozni.
Aztán kiderült, hogy a magas vámok miatt drága lesz például a gyerekjáték is.
Erre mit mondtak?
Nem kell a gyereknek 30 baba, vegyenek neki hármat, amit az USA-ban gyártanak. Az sokkal jobb, mint a kínai, abban nincs ólom tartalmú festék.
Most akkor mi van? Megmondják, hogy mit vegyenek és mennyit, ráadásul nem is olyan nagy hülyeség, ha megtiltják, hogy ólom tartalmú festék ne lehessen a gyerekjátékokban? Hát mégsem akkora baromság szabályozni a dolgokat és lefektetni a játékszabályokat?
Azért tegyük már hozzá, hogy a csúnyagonoszlehúzós Apple a kezdetek óta következetesen 5-6 évig elérhetővé teszi a régebbi modelleken is az új szoftvert, ez telefonon és laptopon is így van. De még ezek után is kapod 2-3 évig a security updateket, tehát összesen 7-8 év mire megszűnik a támogatás. Azaz ilyen téren semmilyen hatással nincs az új rendelet az Apple-re, mert eddig is megfelelt ennek, sőt túl is teljesítette.
Látom, előbb írtál, mint olvastál hozzászólást...
iPhoneos haverjaim meg sírtak, hogy a frissítéstől lassabb lett a telefon, kis figyelmesség ugye, hogy ideje újat venned. 🙂
Na meg közben növekedett az alkalmazások hardverigénye, a telefon pedig maradt ugyanaz, ezért az Apple ehhez igazította a szoftvert, mert pont nem akarta hogy sokszor kikapcsoljon, vagy túlmelegedjen. Ennek az ára volt hogy lassabb lett sokminden. Sokan foglalkoztak a témával.
Ebben az a vicc, hogy ez nem az első kör ebből, 2009-ben szintén EU-s szabályozás miatt lettek egységes MicroUSB töltők. Minden gyártó ilyen csatlakozókkal gyártotta a telefonokat, kivéve az Apple-t, aki adaptert adott hozzájuk.
Apple: Gyarottak olyan sz.r MacSafe töltöket, melyek kabele 1,5-2 év utan egyszerüen elporladt akkor is, ha csak szimplan be volt dugva otthon a konnektorba. (En a szétmallott kabelemre anno tettem egy hatalmas cetlit, hogy "Apple Quality" s igy reklamoztam egyetemen, konferenciakon a csodas minöségüket.) S akkor vehettél utana csilio összegért uj töltöt. Szerencsére talan az EU miatt is ezt megoldottak végre, a kabel is minöségibb anyagbol készül és ha mégis tönkremenne csak azt kell venni (USB-C csatlakozas) és nem egy komplett teljesen uj töltöt. Raadasul végre közvetlen lehet tölteni a laptopokat USB-C porton keresztül, a töltöt akar el is lehet felejteni. Sok-sok évet (évtizedet) vartunk erre, Apple-felhasznalok.
"mégpedig a vásárlás dátumától kezdve és nem a piacra dobás dátumához képest"
Kis pontosítás: még ennél is jobb a helyzet, mert onnantól indul az 5 év, amikor hivatalosan kivezetik a terméket a piacról.
Amúgy az új EU címke meglepően hasznos, látszik rajta mennyire bírja az akku egy feltöltéssel (hány óráig tud futtatni a telefon egy standardizált merítési ciklust) illetve az is, hogy hány teljes (0 -> 100) töltési ciklus után esik a kapacitása az eredeti 80%-ára. (Samsungok kiemelkedően jók ez utóbbiban, 2000 ciklust bírnak jellemzően, sok más gyártó terméke csak 1000-et, még a csúcs telefonok is.)
Szerintem ez egy nagyon rossz szabályozás. Azért állt fenn az eddigi helyzet, mert ez kellett és ez volt a legjobb a fogyasztónak. Szó sincs externáliáról, vagy természetes monopóliumról.
Most jó esetben annyi pénz lesz 7 évente telefont venni, mint eddig 3 évente, ráadásul a tavalyi modelleken sem lesz akkora diszkont mint eddig. Sőt, szerintem még drágább, mert legacy technológiát kell nagyon sokáig karbantartani. Cserébe lesz sokáig egy relatív alacsony teljesítményű telefonod. Tudom, környezetvédelem. Valószínűleg a fenntartással kapcsolatos környezeti költségek a csere többszöröse lesznek.
Mielőtt valaki a számba adna valamit: Ezzel nem az EU-t akarom szidni, remek intézménynek tartom.
Ugyanmár.
Azért tették ezt a cégek, mert megtehették.
A profit mindenek felett.
Fúj, garancia. Csak drágítja a termékeket.
A cégek azért nem adnak maguktól garanciát, mert ez a jó a felhasználóknak.
Ugye érzed, milyen hülyeségnek hangzik?
A fogyasztónak többet ér, hogy a pénz a zsebében maradjon, mint a garancia, ilyen egyszerű. Csak azt nézd meg mennyien vesznek kiterjesztett garanciát.
Verseny van, van rengeteg mobilgyártó cég, ez garantálja a fair piacot. Persze, hogy a profit van mindenek felett, ez egy vállalat célja. Meglep, amit írsz, mert elég demagógnak hangzik.
Hát persze.
Már az felháborító volt, amikor több milliós tévékre adtak egy év kötelező garanciát, aztán másfél év után alaplap hiba, drágább a javítás, mint a csere egy újra.
Ha semmi garanciát nem kellene adni, végképp mi tartaná vissza a cégeket attól, hogy ipari szemeteket adjanak el?
A piac nem, mert a többi gyártó is a profitot maximalizálná, ez a közgazdaságtan első alapszabálya.
Mi tartaná vissza? Talán az, hogy a fogyasztó nem venne ilyen szemetet és a számos gyártó közül valaki nagyon szeretne meg több pénzt keresni, ezért hajlandó lenne fogyasztó kedvében járni, tartós terméket eladni, mégpedig garanciával, hogy szignált küldjön a fogyasztó felé, hogy a terméke nem ipari szemét. De ez úgy látom hitvita köztünk.
Meg annyit, hogy a példád szerintem nagyon jól szemlélteti, hogy mi a 21. század igazi morális problémája. Aki több milliós TV-t meg tud venni, az legyen már annyira felnőtt, hogy képes megnézni és végiggondolni a garanciális feltételeket. Ha meg ennyit sem számít neki a pár millió, akkor fogadja el hogy ez volt a tanulópénz.
Fogyasztóvédelem.
Azért találták fel, mert a multinacionális gyártó és a kisember, a fogyasztó nem egy súlycsoport.
Ezért RÁKÉNYSZERÍTIK a multit, hogy egy elvárható minimum védelmet adjon a fogyasztónak, akkor is, ha a profitéhsége miatt nem adna.
Egyenlő versenyszabályok a piac minden szereplőjének a fogyasztó érdekében.
Többet akar adni? Megteheti.
Kevesebbet nem adhat.
Ennyi.
Egyrészt arról győzködsz, hogy kár a pénzért, amibe a kötelező garancia kerül másrészről úgyis adnának a cégek maguktól is garanciát.
Akkor miért baj, ha kötelező egy minimális garancia. Hiszen úgyis adnák a cégek, nem?
Vagy ha önként adnák, akkor nem építenék be az árba?
Egyetértek a fogyasztóvédelem létjogosultságával, bár szerintem egyre inkább túl van tolva (legalábbis itt az EU-ban, USA-t nem ismerem), ez pedig a fogyasztónak árt. Konkrétan ez a szabályozás szvsz butaság.
Szerintem meg igenis jó és még a környezetet is óvja.
De túl van már szerintem tárgyalva, ha másképp gondolod, hát másképp gondolod.
Ez nyilván nézőpont kérdése, hiszen mindig vannak extrém felhasználók: van aki mindig megveszi a legújabb technológiát, de olyat is ismerek aki a mai napig egy Nokia 3310-est használ. A nagy átlag a kettő között van valahol, és szerintem egyre inkább a hosszabb felhasználás felé tart. Az átlagos, de még az átlag feletti igényeknek is bőven megfelel egy mai telefon, teljesen felesleges állandóan lecserélni. Emiatt szerintem az Eu jókor vezette be ezeket a szabályokat.
Óriási pazarlás amikor egyetlen komponens (jellemzően az akku) miatt kell egy egész készüléket kidobni, az pedig végképp amikor ugyanez szoftveres okokból történik.
Azért nézzük már meg, hogy "a relatíve alacsony teljesítményű telefon" az tényleg akkora probléma-e a felhasználónak, vagy csak marketing bullshit a gyártó részéről? Mert lehet, hogy egyes power user-eknél nem fut rajta a legújabb játék röccenés nélkül, de a felhasználók által használt mindennapi programok túlnyomó többségénél semmi szükség arra a teljesítményre, amely a felső-, illetve felsőközépkategóriás telefonokban rendelkezésre áll, és a gyártók évről-évre növelik azt. Ezekben például pont van annyi tartalék, hogy simán lehessen használni 3-4-5-6 év múlva is - az akku amúgy is előbb hal meg. Az emberek többségét nem hatja meg, hogy milyen AI funkciók futnak gyorsabban a következő generációs csúcschip-en.
Relatív alacsony teljesítményű = összességében kevesebb pénzből és erőforrásból idővel lenne egy jobb neki. Erről szólt a hozzászólásom. A szoftver és a folyamatos kompatibiltás sem ingyen keletkezik valahol. Ugyanúgy erőforrást igényel mint valami amit te a kezeddel meg tudsz fogni (akku). Szerintem nem értetted meg mit akartam mondani.
5. Globális versenyhátrány:
Az EU-s piac így “különutas” lesz. Egy kínai vagy amerikai gyártónak lehet, hogy egyszerűbb azt mondani: “Jó, akkor Európába nem is szállítunk.” Ez főleg kisebb cégek esetében fordulhat elő, ami a választék szűküléséhez vezet.
6. Adminisztratív terhek, bürokrácia:
Az EU-s szabályozás mindig jelent plusz adminisztrációt: dokumentáció, címkézés, megfelelőségi papírok. Ez idő és pénz, ami nem közvetlenül a fogyasztót szolgálja, de növeli a végső árat.
Miután az EU a fejlett világ legnagyobb piaca, kevés gyártó mondja azt, hogy akkor az EU-ban nem leszünk....
Mit gondolsz, a Google meg a Facebook miért sikoltozik a szabályozás miatt és mégis marad?
Mert sokkal nagyobb piac, mint az USA vagy Japán, Afrikában vagy Indiában pedig nem lehet sok pénzt keresni.
Ja és nem azért van karakterlimit, hogy akkor hat hozzászólásban írj egy cikket a cikk alá, hanem hogy fogalmazz úgy, hogy beleférjen 900 karakterbe.
Apró érdekesség:
Magyarországon a mobilszolgáltatók évek óta adnak anonimizált cellainfókat az MTÜ-nek (ez rasika turisztikai ügynöksége).
Állítólag ezzel a turizmust monitorozzák, meg hogy pl. hányan nézték meg a tűzijátékot.
Politikai célokra becsszó nem használják.
Hát igen, jónak hangzik, de attól tartok, hogy a gyakorlatban nem fog sokat segíteni.
A frissítések tartalmát nem szabályozzák, így könnyen előfordulhat, hogy a telefon csak látszatfrissítést kap, és lemarad az új készülékekhez képest. Az is lehetséges, hogy a frissítés inkább árt.
Például néhány éve a franciák megbüntették az Apple-t, amiért szándékosan lassította a telefonokat a frissítésekkel (https://www.bbc.com/news/technology-51413724).
Ugyanez történik Androidnál is: a gyártó ráfogja a régi akkura vagy processzorra, hogy nem képes lépést tartani, miközben a háttérben szoftveresen lassít, hogy növelje az új telefonok eladását.
Meg is szívta az Apple, mert kiderült. Azért az ilyen könnyen kiderül.
S főverzió frissítés az előírás, nem kozmetikai frissítés.
Szerintem egyre nehezebb objektíven bizonyítani. Szoftverfejlesztőként rengeteg lehetőségem van arra, hogy szándékosan lassítsak, ráadásul úgy, hogy megnehezítsem a méréseket. Hasonlóan a VW-botrányban alkalmazott módszerekhez, a telefonok is használnak a mai napig ilyen trükköket: észlelik, ha éppen egy sebességmérő alkalmazás fut, és ebben az esetben rövid időre kikapcsolnak mindenféle szoftveres lassítást.
(https://www.xda-developers.com/geekbench-samsung-benchmark-manipulation/)
(https://wccftech.com/oneplus-9-pro-caught-cheating-banned-from-geekbench/)
(https://www.androidauthority.com/mediatek-benchmark-cheating-1104212/)
Ráadásul annyira el lehet rejteni az ilyen trükköket, hogy még a forráskód meglétében is nehéz észrevenni őket. Hát még akkor, ha teljesen zárt rendszerről van szó, mint például az iOS vagy az Android telefonok alacsony szintű illesztőprogramjai esetében
Szerelhetőségen nem tudom mit sikerült fejleszteni, mert akkucsere az egy rémálom minden telefonnál, tabletnél. Ha le is sikerül sérülésmentesen venni a kijelzőt, konkrétan atomjaira szét kell szedni a készüléket hogy kicseréld az akkut. Vagy magad megcsinálod, vagy kifizeted a szerviznek azt az összeget amennyit az egész telefon még ér. Most legalább szoftvertámogatás miatt megérheti cseréltetni, de sokszor egy 4-5 éves telefonon így sem fogod (ütött-kopott, karcos kijelző...). Nekem lenne igényem csavarozott hátlapos telefonra, amibe 5 perc alatt bepattintom a 10 ezer Ft-os akkut 2-3 év után.
Ilyet akart az Unió, hogy hozzák vissza a gyártók a 2017-es konstrukciókat, ahol egyszerűen lepattintottad a hátlapot és bármikor akkut cseréltél. Mindezt úgy, hogy ezek a telefonok is már vízállóak voltak.
Ezt sikeresen megfúrták a gyártók.
Pedig ugyanúgy egy huszárvágással meg lehetne határozni mint a C töltőt Apple esetén hogy pl. 2028-tól csak olyan telefont lehet EU piacon forgalmazni amiben egyszerűen, házilag lehet akkut cserélni (nyilván itt jogilag le kell fektetni hogy ez azt jelenti hogy lepattintható vagy csavarkötéssel oldható a hátlap és az akkumulátor).
Ez volt a terv eredetileg, de a gyártók valószínűleg kisírták, hogy ne így legyen. Innováció halála meg csak külön az uniós piacra fejleszteni és a többi. Nem is férne bele akkora aksi a telefonokba, mint most, más kérdés, hogy most meg oda van ragasztva minden az aksihoz, képernyő, alaplap, ezért is cserélhetetlen.
Én örülnék neki, ha könnyen cserélhető lenne, azt se bánnám, ha szervizbe kellene vinni és ott megvárhatnám a cserét. Három-négy évente bőven beleférne.
Valami ilyen kompromisszum akar lenni ez a javíthatósági kérdés, az a remény, hogy majd a gyártók könnyebben cserélhetőre tervezik az akkumulátorokat, mint most. Nem otthon feltétlenül, de könnyen lehet majd cserélni az aksit. Aztán vagy így lesz, vagy sem.
Teljesen off, de bíró fiának megölése nekem nagyon sántít. Valaki legálisan és drágán megvesz egy nagy adathalmazt, felbérel drágán képzett szakembert aki ért is az elemzéséhez. Ilyen emberek valószínű nem szorulnak arra, hogy feketén bűnözőknek dolgozzanak. Tehát egy csomó nyomot hagy. Ahelyett, hogy névtelenül felbérelne valakit a szürke vagy fekete zónában (sőt lehet hogy van is ilyen embere) hogy egyszerűen kövesse és derítse ki hol lakik.
Bár ez szerintem korrekt húzás az EU részéről, ettől még ne gondolja senki, hogy bármelyik alsópolcos telefon 7 évig használható lesz. Nem, nem az akksira gondolok, azt lehet okosan töltve kímélni, hanem a processzor erejére és memória (RAM) mennyiségére. Ma is jelennek meg olyan telefonok, amiben mondjuk 4 giga RAM van, ez már mai is kevés, nemhogy 7 év múlva, hiszen nyilván minden újabb op.rendszer és app követelménye csak nőni fog az idővel. Erre figyeljetek oda, ha vásároltok.
alsópolcos telefont 7 évre vesz az ember?
A tudatos vásárló ezután majd nem alsópolcos telefont vesz újat, hanem felsőpolcos kétévest, az öt év múlva is hozza az akkori alsópolcos teljesítményét.
Egyébként azt is lehetne szabályozni, hogy mi az adott évben a minimális hardveres elvárás, hogy a sok kínai ipari hulladék 3/64 kiszerelésben, hétéves alsópolcos processzorral ne lehessen eladható az Unióban.
Én csak részben értek egyet a szabályozással: csak ott kéne állami szinten beavatkozni, ahol nagyon komoly indok van a fogyasztó védelme mellett (pl. kötelező biztonsági frissítés jó, ezer éve nem frissült telefonnal bankolni lehet nem túl jó ötlet). Viszont pl. az USB C dolog szerintem csak kényelmi szempont, itt meghagytam volna a gyártónak a szabadságot, hogy szívatja-e tovább a vásárlóit a speciális töltővel. (Én jó régen többek közt pont azért váltottam anno Apple-rol Androidra, mert elegem lett a spéci töltőből). Majd a vásárló eldönti a kényelmi dolgokat.
Mondd meg miért rossz, hogy nem kell mostantól plusz 2-3 ezer forint felárat fizetned egy Lightening töltőkábelért, 20 ezret egy Lightening töltőért vagy miért rossz neked, hogy bármilyen szembejövő töltővel fel tudod tölteni a telefont vagy miért rossz az, hogy már nem lesz 14 fajta notebook töltő, amelyik ha tönkre megy, rohangálhatsz, hogy pont olyat találj, aminek jó a dugója, a polaritása és a watt-leadása is?
Én határozottan örülök annak, hogy rendet vágtak a dzsungelben.
A micro USB is uniós előírás volt.
Ha az se lett volna, most minden telefonnak saját töltöje lenne, saját csatlakozóval. Ahogy az a notebookoknál volt is. Minden márkának saját töltőcsatlakozó.
S mindet aranyáron adnák, mint eddig az Apple töltöket.
De jó is lenne.
tudom-tudom-tudom, akkoris:
"lightning"
Azért sem javítom. 🙂
Egyébként a cookie-knál nem az a helyzet, hogy ha elutasítja őket az ember, akkor ezzel a nagy tech óriásokat hozzuk előnybe? Ha a cookiekkel nem tud egy kisebb weboldal információkat szerezni a látogatóiról, akkor csak a nagy cégekhez (alphabet, fb esetleg X) tud menni, hogy megvegye tőle ezeket az infokat. Ezek a nagy cégek cookie-k nélkül is tudnak nem saját weboldalakon is adatokat gyűjteni a beágyazott tartalmaik és a tőlük kimenő kattintások révén (pl google keresés, vagy fb-n egy kimenő linkre kattintással).
Azokat is le lehet tiltani, sem a Googlenek sem a Facebooknak nem engedem az adatgyűjtést. Mert szerencsére erre van lehetőségem az Unióban.
A Facebook e próbálkozott, hogy ha megtiltom, hogy kövessen, akkor fizessek havi díjat. Aztán szólt az Unió, hogy ennek újabb milliárd eurós büntetés lesz a vége. Úgyhogy most már (egyébként csak pár hete) a Facebook is beletörődött abba, hogy nem gyűjthet akármennyi adatot rólam.
Így aztán totál random reklámok jönnek mindenhol, de örülök is neki. Ha majd akarok valamit venni, rákeresek, hogy hol a legjobb megvenni.