A jó hír, hogy már vannak nulla költséggel bíró befektetési alapok is, a rossz hír, hogy csak az USA-ban érhetőek el, így a számunkra inkább érdekesség, mint lehetőség.
A Fidelity bocsátott ki egy egész családot, aminek Zero a neve, ezzel utalva arra, hogy nem számol fel költséget az alapkezelésért. Ilyen például az FZROX vagy a FZIPX, esetleg az FZILX. Ha megnézed ezeknek a termékeknek a költségeit, tényleg nulla százalék az éves költsége.
Mi benne a haszna a cégnek vagy csúnyábban kérdezve, mi benne az átverés?
A trükk benne, hogy ez nem egy ETF, amit bárhol megvehetsz, hanem egy befektetési alap, amit kizárólag a Fidelity-nél vehetsz meg és csak ott tarthatod. Vagyis tulajdonképp a keresztértékesítésre utaznak, hogy az ügyfél odacsábul az ingyenes alapok miatt, de később a költségeken, esetleges tőkeáttétel igénylés kamatain vagy bármi egyéb eladható terméken visszajön az ingyenesség a Fidelitynek.
Ezek az alapok nem is az ismert indexeket követik, mert azért díjat kellene fizetni az index tulajdonosainak (például ha MSCI indexet követne az alap, annak komoly költsége lenne). Ezért a Fidelity saját maga által létrehozott indexeit követik ezek az alapok, bár ez nem feltétlen nagy hátrány, eléggé együtt teljesítenek az alapok az ismert indexekkel.
Nagyobb baj, bár nem nekünk, hogy a befektetési alapok gyakran rosszabbul adóznak az USA-ban, mint az ETF-ek.
Nagyon jó a marketingértéke ezeknek az alapoknak, de vajon befektetőként megéri-e választani őket? Ha egyébként is a Fidelitynél vagy, akkor végül is miért ne, de csak ezért odamenni valószínűleg nem éri meg egy racionális befektetőnek.
Az FZROX (teljes USA piac) alap helyett például nyugodtan vehetnél VTI Vanguard Total Stock Market ETF-et, évi kemény 0,03% éves költséggel. A 0,03% éves költségért cserébe 2.700 cég helyett kb. 3.600 cégbe fektet a VTI és mivel hagyományos ETF, bármelyik brókercégnél megveheted, eladhatod és átviheted. Szemben a befektetési alapokkal, az ETF-eknek folyamatos az árazása napközben is, míg a befektetési alapoknál nincs napközbeni árazás és adásvétel. Ez egy volatilis piacon hátrány tud lenni.
S mennyit is nyersz a Fidelity ingyenes alapjával évente 10 ezer dollárnyi befektetés esetén? Kemény 3 dollárt, ennyi ugyanis a 0,03%-os éves költség a VTI esetén.
Ennek ellenére már közel 34 milliárd dollár van csak az FZROX alapban, pedig csak 2018-ban indult, így mondhatni, hogy sikeres a zéró alapok marketingje. (Igaz, a VTI-ben egy icipicit több befektetett tőke van, 544 milliárd dollár.)
Azert az a $3 eleg komoly :-)))
Hello, csak annyit akartam hozzatenni, hogy az ertekpapir-kolcsonzesbol profital ilyenkor leginkabb - az emlitett egyeb upsellingen felul - a kezelo. Ehhez nyilvan megfelelo AUM kell es hatekony operacio; szoval csak a legnagyobb cegek engedhetik meg maguknak a legnagyobb piacokon.
Egyébként bejöttek azok az ETF-ek is amik egy évig ingyenesek aztán jön a 0.2%.
Vagy amit a bróker benyel, hogy a darkpoolba küldje a megbízást aztán ha csökken a volumen akkor hirtelen eddig tartott a promóciós időszak.
Érdekes, hogy a globlaizmus hogyan nyomja le az árakat, mindennek lesz fapados változata a méretgazdaságosság miatt.
Ha kellően szabályozzák, tehát NEM úgy mint a fapados légitársaságokat vagy a fapados brókereket (rejtett költségek), akkor 8 milliárd ember profitálhat.
Az ETF-ek kapcsán azt is meg lehetne említeni, hogy ezek mögött tipikusan a BlackRock, Vanguard, State Street, Fidelity áll - és ők érvényesítik a részvényekkel járó szavazati jogot is.
A Big Three az S&P 500 teljes részvényállományából 20-22%-ot birtokol (kezel), és a cégek 88-90%-ában ők a legnagyobb részvényesek.
Persze, pont az erre érkező kritikákra válaszul újabban lehetséges szavazási sablonokat választani, de ezek inkább csak szépségtapaszok - különböző okokból nincs nagy befolyásuk.
Lényegében hasonló a helyzet, mint a Facebookkal: te itt nem az ügyfél vagy, hanem az áru.
Szvsz inkabb az ellenkezoje a problema, mivel a kozmegegyezes az ezen nagy cegeknel, hogy kiveteles esetektol eltekintve a kozgyulesen a menedzsmenttel szavaznak egyutt. Ez viszont felerositi az ugynokproblemat, gyakorlatilag nagyobb hatalmat ad a menedzsmentnek, akik mivel nem a fo tulajdonosok, ezert nem feltetlenul erdekeltek a vallalat sikeressegeben, inkabb a sajat fontossaguk noveleseben es a zsebuk tomeseben. Marpedig ha az alapkezelok automatikusan veluk szavaznak, akkor a tobbi reszvenyesnek eselye sincs a rossz dontesek ellen tenni.