Ha kötöttél pénzgyűjtögetős életbiztosítást, akár nyugdíj, akár egyéb célra, 10 év után a megtakarítás kamatadómentessé válik.
Egy esetet kivéve, amit sokan nem tudnak, bár az összes termék leírásában megtalálható.
Ez pedig az, ha két évvel azelőtti infláció plusz 30%-nál jobban emeled a befizetést. Ebben az esetben újra indul attól az évtől a kamatadómentesség számítása, akkor is, ha már 18 éve fizeted a biztosítást. Vagyis ha a nyolcadik évben emeled az éves befizetést mondjuk 50%-kal, akkor még további tíz évet kell várnod a kamatadó-mentességre.
Az benne a logika, hogy senki ne azt csinálja, hogy minimumdíjon fizeti a biztosítást, majd az utolsó egy-két évben befizet rengeteg plusz pénzt, hogy arra is kapjon kamatadó-mentességet.
Szóval röviden, ha már emeled a biztosításod éves díját, soha ne emeld évi 30%-nál jobban, akkor nem esel bele ebbe a problémába.
További cikkek a unit linked biztosításokról:
unit linked nyugdíjbiztosítás | Kiszámoló - egy blog a pénzügyekről (kiszamolo.hu)
A kép kattintásra nagyobb lesz:
Szerencsere a kepzett kiszamolo olvasok nem kotnek unit linked biztositast, vagy mar regen felmondtak.
Teljesen logikus, de ne adjunk otletet masoknak, mas befektetesekre 🙂
Vagyis ha bukta helyre teszed a pénzed legalább ne fizess be egyre többet.
Sajnos ezeket 20 (azaz 19) évre kotik.
Nekem még van 3 évem belőle.
Minden idők legpocsekabb befektetése.
@usespanneer Ennyire rossz feltetelekkel lehetett volna csak kiszallni?
OFF
Ez őrület...
szabadeuropa.hu/a/egyszeruen-milyen-valtozasokkal-jar-a-kozoktatasi-statusztorveny/32362804.html
@usespanneer nem tudsz kiszállni? Nekem 8 évembe telt belátni, hogy hülye voltam, és a veszteséget semmiféle várakozással nem tudom csökkenteni.
Sziasztok!
Sajnos engem is belerángattak egy ilyenbe nem olyan régen - úgy, hogy amennyire autodidakta módon lehetőségem volt, utána jártam, és "normális" befektetést kerestem.
Már kérdeztem a korábbi cikknél, de ott érdemi választ nem kaptam, hogy bár igazat adok abban, hogy nem a legjobb opció, mégis, milyen más megoldást tudtok javasolni, ami hozzám hasonló, havi pár tízezret félrerakni tudó embernek való, lehetőleg nem kell brókercéghez menni vagy tőzsdézni (nyilván ekkora összeggel csak kiröhögnének és sajnos arra nincs kapacitásom hogy kitanuljak egy plusz szakmát), mégis havi szinten automatizált befizetésekkel gyűjthető és nem kell vele intenzíven foglalkozni? Nem cinikusan, komolyan kérdezem, mert sajnos így nem hozzáértőként kb ez az egyetlen megtalálható alternatíva (állampapírt is veszek de lássuk be, az is csak addig tűnik jónak, amíg ilyen inflációs környezet van).
Köszi!
@Kérezeknemvitázok
"állampapírt is veszek de lássuk be, az is csak addig tűnik jónak, amíg ilyen inflációs környezet van"
Nem látom be. A bank amikor csinál egy befalapot, ő is vagy állampapírral pakolja tele vagy részvénnyel. Ezt a kettőt lehet variálni, bárhogy is misztifikálja a bank.
Ha állampapírt vesz, akkor biztos, hogy a lakossági állampapír mindig jobb lesz, mint amibe a bank fektet, és költségmentes is. Nem csak most 15%-os kamatnál, hanem 5%-nál is az lesz.
Ha részvényekbe rak, akkor jó esetben a hozama jobb lesz, mint az állampapírnak. De azt meg nagyrészt megeszik a költségek. Tehát minden kockázat a tied, jó esetben sikerül kicsit felülteljesíteni az állampapírt, rossz esetben meg bőven alulteljesíted. A banknak mindegy igazából, az ő jutaléka biztos.
Átlagembernek én nem tudok jobbat, mint némi önfegyelem, és havonta megvenni azt az állampapírt X ezer forintért.
@kerezeknemvitazok Ha mar osszegyult egy szemmel lathato osszeg allampapirban, akkor erdemes a tozsde iranyaba is nyitni, es pl. S&P500-at venni. En kb. ezt csinalom.
@kerezeknemvitazok
Szerintem ha nincs brutális infláció, akkor nem csak az állampapír fizet kevesebbet, hanem minden más is.
Részvényt meg pár 10 ezer forintért is tudsz venni.
De majd remélem valami nálam hozzáértőbb is válaszol 🙂
@kerezeknemvitazok
Legalapabb szint ha csak állampapírt veszel, azt kicsi darabokban is meg tudod tenni havonta rendszeresen, nyitsz egy számlát az államkincstárnál, aztán rendszeresen bankkártyával megveszed online. Ezzel is meg fogod verni az UL-t, mert az UL mögött hiába van kötvény mellett részvény is, a kötvény része mivel lakossági állampapírba nem fektethet, költségek nélkül is alulteljesíti a te állampapírjaidat, a részvény része elvileg felülteljesítené, de ilyen 3-5%-os költségek mellett az egész már biztosan nem teljesíti túl.
Magasabb szint, de még nem bonyolult, ha nyitsz egy értékpapírszámlát pl. KBC-nél vagy Ersténél, és világindex követő ETF-et veszel(pl.: VWCE). Itt már van némi tudnivaló, pl. kis összeggel nem éri meg havonta venni a minimum jutalék miatt, szóval lehet hogy több havit kell összegyűjtened, nem mindegy hogy osztalékfizető vagy visszaforgató, TBSZ, stb.
@Kérezeknemvitázok
Havi pár tízezerért nem éri meg részvényt venni. Nem hoz annyi extra bevételt, mint amekkora kockázat van benne.
Sima állampapír és kész.
Attól, mert csak pártízezred van havonta, nem indok unitlinkedbe rakni. Ugyanúgy lehúzás kispénzzel is és nagyjal is.
Én anno 7 év után mondtam fel, nagy bukó volt úgy is, de amikor láttam, hogy a legutolsó éves befizetésem elment a különböző váltási jutalékokra (azaz kb. ugyanannyi volt a bent lévő pénzem mint előtte egy évvel, közben befizettem egy évig kb. 13 ezer ft-ot....) úgy voltam vele, hogy most igaz 1 millából bukom azt a 300-at amivel most kiszállok de ha beteszem állampapírba akkor az már onnantól 10% körül valósan kamatozik és nem mínuszba megy...
@kerezeknemvitazok először is fektess magadba. Tanulj, hogy nőjön a jövedelmed, és többet tudj befektetni. Tanulj a pénzügyekről, hogy ne lehessen még egyszer megvezetni, és ne félj a brókerektől meg a tőzsdétől (senki nem fog kiröhögni). Állampapírt csak akkor vegyél, ha bízol a kormányban. Az elmúlt hónapok ne tévesszenek meg. Hosszútávon a részvények verik az ingatlant és az állampapírt. Olvass az indexkövető részvényalapokról (ETF). Könyvajánló: Tony Robbins: Money (sajnos magyarul nem találtam)
@kerezeknemvitazok szerintem egy ilyen pont neked valo:
hold.hu/online-vagyonkezeles/
@okoska-torp
“Ha állampapírt vesz, akkor biztos, hogy a lakossági állampapír mindig jobb lesz, mint amibe a bank fektet”
ez nem ilyen egyszeru, ne feledd hogy a kotvenyeknek nem csak hozamuk de arfolyamuk is van. Ha visszajonnek az alacsony kamatok akkor konnyen lehet hogy egy kotvenyportfolionak felmegy az arfolyama mig a lakossagi papirt ugyanugy a nevertek(+felhalmozott hozam) alatt 1-2%-ert tudod eladni
@kerezeknemvitazok
Előttem okosakat mondtak, illetve én kifizetnék egy tanácsadást Miklósnál. Vagyis én kifizettem (plusz az akadémiát is), és nem bántam meg. Tudom, drága, de igazi tanácsot más nem mer adni képesítés hiányában [meg hát a bloggazda kenyerét se akarja senki elenni 😉 ].
"ha két évvel azelőtti infláció plusz 30%-nál jobban emeled a befizetést ... Szóval röviden, ha már emeled a biztosításod éves díját, soha ne emeld évi 30%-nál jobban, akkor nem esel bele ebbe a problémába."
Nono, az infláció lehet negatív szám is, és akkor ezzel a javasolt módszerrel beleesel ebbe a problémába. (Magyarországon utoljára 2015 körül volt ilyen.)
@kerezeknemvitazok : +1 a magyar allampapirhoz, annak ellenere, hogy most hozok egy szemetest es teleokadom, mert kb. ez a velemenyem a PMAK-rol.
De ha valakinek kis penze van, havi partizezere, az nem tud diverzifikalni, nincs kockazatturese (egy 50 millo dollarnyi osszvagyon 90%-anak elvesztese kisebb csapas lehet, mint ugyanez 500 forinttal). Viszont egy dolgot nagyon meg kell tanulnod: kotvenyt, reszvenyt, ingatlant, aranyat, stb. mindig magad veszel, magad valasztod ki, magad jarsz utana, magad tervezed meg az adozast, a leheto legvekonyabb, legolcsobb kozvetiton at. SOHA NEM mesz privatbankarhoz, holdbloghoz, unit linked ugynokhoz, villamos oldalan hirdetett ceghez, befektetesi guruhoz. Az osszesen ilyen kullancs masok verebol el.
Ebbol a perspektivabol a magyar allamkotveny jo ajanlat, ingyenes szamlavezetes, no middle man, WYSIWYG, kockazat (es realnyereseg) mentesseg.
Sávosan lehet visszavásárolni. Minden évben 5%-al többet.
A 10.év végén 55%-ot tudtam volna visszavásárolni. Hát ezzel buktam 2 milliót. Ez van.
De örülök neki, hogy ezt a UNIT-LINKED gyermekbetegséget mostmár a THM mutatóval kinőttük.
Annak is örülnék, ha a TBSZ-t, osztalékadó-mentességeket stb mind megszüntetnék. Miért is van legális adóelkerülés?
Az miért nem adómentes, ha 5 évre kiadom a lakásomat, vagy a munkabérem, ha 5 éve ugyanott dolgozom?:))
Miért is osztalékadó mentes a Richter, ha Kovács Józsi veszi, ha meg Jürgen vagy Smith, akkor 15%-al adózik?
@V
Attól mert van árfolyam, ami változhat (most azt vegyük figyelmen kívűl, hogy a MÁK 2%-ért váltja vissza a legtöbb lakosságit, ergo lakosságin jelenleg nem buksz az árfolyamesésen max 2%-ot), a lakossági állampapírnak mivel jóval magasabb a kamata, az árfolyam esés után is többet fog érni, mint a nem lakossági.
Arról pedig nem volt szó, hogy nem-magyar kötvény portfoliót alakít ki a kérdező, plusz ezt nem is ajánlotta senki.
Ha pedig felfele mennének az árfolyamok csökkenő kamatkörnyezetben, akkor miért adná el a meglévő nagyobb kamatút, hogy vegyen egy alacsonyabb kamatút?
Szóval, szerintem, keep it simple, és sima MÁK-nál vezetett állampapír + UL megszüntetés instant, és kész.
Ha összegyűlne nagyobb összeg, és bonyolítani akarná, akkor befizet egy tanácsadásra.
Nagyon köszönöm, imádom, hogy itt mindenki konstruktív és segítőkész (vagy köszi Miklós, hogy lemoderáltad azokat akik csak anyáztak vagy ostobáztak! 😀 ).
@buy-hold jogos, és már érik bennem a gondolat, picit félek tőle, mert ahogy olvasok itt inkább nagyobb jövedelmű emberek vannak, és nem gondoltam, hogy Miklósnak releváns ügyfél lennék (persze az én szempontomból biztos nagyon sokat számítana)!
@tip A jövedelemről meg sajnos annyit, hogy jelenleg a PhD-mat védem, 10 éve agykutatásban dolgozom, nem feltétlenül érzem magam lemaradottnak szellemileg, csak hát ilyen szempontból rossz pályát választottam... :/ 😀 De abból kell főzni, ami van! És köszönöm az ajánlást, beletúrok! 🙂
@v köszi!
@zabalint nagyon hála, utána járok! 🙂
Most megérett a gondolat, felmondom ezt a szart, és bár tanulópénz lesz, de talán még időben... Tanulság, hogy előbb olvass, aztán kérdezz, aztán cselekedj.
@usespanneer nem ismerem a szerződésedet, de: általában úgy tűnik, hogy ha vársz bizonyos ideig, akkor kisebb a bukó. A valóság ezzel szemben az, hogy a folyamatos költségeken és az alternatívaköltségen (azaz nem tudod máshová tenni a pénzt, ahol hozna is valamit) az idő előrehaladtával többet buksz, mint amennyit a szerződéses "büntetés" kifutásával nyersz. Az én tapasztalatom szerint egy meglévő UL felmondására a legalkalmasabb nap a mai nap. A második legalkalmasabb pedig a holnapi nap.
@kerdezeknemvitazok hát akkor okosabb vagy, mint én és mint az itt olvasók 99%-a, és egy kis tanulás nem kottyan meg neked 😉 Annyit tennék hozzá, hogy a világ nem azért fizet neked, amit tudsz, hanem azért, amit ezzel a tudással csinálsz.
Szerintem ez valami társaság belső szabályzata, én ilyet még nem láttam.
Nálunk mindig az SZJA-törvény kamatjövedelemre vonatkozó részét citálták ide, ami ilyen kitételt nem tartalmaz:
net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv
"(3) * Nem kell figyelembe venni
ac) * az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be;
folyt. köv.
ad) * az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be;
Mondjuk most látom, hogy pár bekezdéssel később itt van a cikkben írt részlet is - most én is újat tanultam:
b) kamatjövedelemként
(3a) * A (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha:
a) * a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván a biztosító; az így elkülönített összegeket - az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának - az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot,
b) * a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot) azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj."
...
és még folytatódik. Könyvelő legyen, aki ezt megérti!
Egy kis update: Az elmúlt napokban felmondtam minden UL szerződésemet, várom a kifizetést. De ami a legszomorúbb, hogy haragosan és számonkérően felhívott az eddig egyébként készséges és mindenre választ nyújtó ügyintéző, és magyarázatot követelt hogy miért mondtam fel a dolgot, és kvázi lehülyézett meg lesajnálóan elmondta, hogy miért hoztam meg életem legrosszabb döntését. Ezt követően pedig érzelmileg is megzsarolt, hogy most tőle visszaveszik a fizetését, amit az én ügyintézésemért kapott jutalékként. Visszakérdeztem, azt mondta, hogy 3 évig ha visszamondja valaki, ez történik. Kérdem én, nem csinál valamit rosszul az ember, ha az elvégzett munkájáért megkapott fizetését 3 éven belül random visszavonhatja a munkáltató?! Vagy csak ilyen ordas kamukkal akarják visszatáncoltatni az embert?
No mindegy, remélem nem pusztulok éhen nyugdíjasan emiatt... De majd meglátjuk hosszú távon! 🙂
Sziasztok!
Azt tudja valaki pontosan mikor jár le a 10 év egy ilyen unit-linked biztosításnál, hogy az ember már adómentesen tudja kivenni? Sajnos még 2 évig benne vagyok egy ilyenbe, de a 10. évi biztosítási díjat már ha nem muszáj nem fizetném be...
Köszönöm!
@kerezeknemvitazok Ha mar osszegyult egy szemmel lathato osszeg allampapirban, akkor erdemes a tozsde iranyaba is nyitni, es pl. S&P500-at venni. En kb. ezt csinalom.
@usespanneer Ennyire rossz feltetelekkel lehetett volna csak kiszallni?
@kerezeknemvitazok először is fektess magadba. Tanulj, hogy nőjön a jövedelmed, és többet tudj befektetni. Tanulj a pénzügyekről, hogy ne lehessen még egyszer megvezetni, és ne félj a brókerektől meg a tőzsdétől (senki nem fog kiröhögni). Állampapírt csak akkor vegyél, ha bízol a kormányban. Az elmúlt hónapok ne tévesszenek meg. Hosszútávon a részvények verik az ingatlant és az állampapírt. Olvass az indexkövető részvényalapokról (ETF). Könyvajánló: Tony Robbins: Money (sajnos magyarul nem találtam)
Én anno 7 év után mondtam fel, nagy bukó volt úgy is, de amikor láttam, hogy a legutolsó éves befizetésem elment a különböző váltási jutalékokra (azaz kb. ugyanannyi volt a bent lévő pénzem mint előtte egy évvel, közben befizettem egy évig kb. 13 ezer ft-ot....) úgy voltam vele, hogy most igaz 1 millából bukom azt a 300-at amivel most kiszállok de ha beteszem állampapírba akkor az már onnantól 10% körül valósan kamatozik és nem mínuszba megy...
@usespanneer nem tudsz kiszállni? Nekem 8 évembe telt belátni, hogy hülye voltam, és a veszteséget semmiféle várakozással nem tudom csökkenteni.
Vagyis ha bukta helyre teszed a pénzed legalább ne fizess be egyre többet.
Szerencsere a kepzett kiszamolo olvasok nem kotnek unit linked biztositast, vagy mar regen felmondtak.
Sajnos ezeket 20 (azaz 19) évre kotik.
Nekem még van 3 évem belőle.
Minden idők legpocsekabb befektetése.
Teljesen logikus, de ne adjunk otletet masoknak, mas befektetesekre 🙂
@kerezeknemvitazok szerintem egy ilyen pont neked valo:
hold.hu/online-vagyonkezeles/
@okoska-torp
"Ha állampapírt vesz, akkor biztos, hogy a lakossági állampapír mindig jobb lesz, mint amibe a bank fektet"
ez nem ilyen egyszeru, ne feledd hogy a kotvenyeknek nem csak hozamuk de arfolyamuk is van. Ha visszajonnek az alacsony kamatok akkor konnyen lehet hogy egy kotvenyportfolionak felmegy az arfolyama mig a lakossagi papirt ugyanugy a nevertek(+felhalmozott hozam) alatt 1-2%-ert tudod eladni
@Kérezeknemvitázok
Havi pár tízezerért nem éri meg részvényt venni. Nem hoz annyi extra bevételt, mint amekkora kockázat van benne.
Sima állampapír és kész.
Attól, mert csak pártízezred van havonta, nem indok unitlinkedbe rakni. Ugyanúgy lehúzás kispénzzel is és nagyjal is.
@Kérezeknemvitázok
"állampapírt is veszek de lássuk be, az is csak addig tűnik jónak, amíg ilyen inflációs környezet van"
Nem látom be. A bank amikor csinál egy befalapot, ő is vagy állampapírral pakolja tele vagy részvénnyel. Ezt a kettőt lehet variálni, bárhogy is misztifikálja a bank.
Ha állampapírt vesz, akkor biztos, hogy a lakossági állampapír mindig jobb lesz, mint amibe a bank fektet, és költségmentes is. Nem csak most 15%-os kamatnál, hanem 5%-nál is az lesz.
Ha részvényekbe rak, akkor jó esetben a hozama jobb lesz, mint az állampapírnak. De azt meg nagyrészt megeszik a költségek. Tehát minden kockázat a tied, jó esetben sikerül kicsit felülteljesíteni az állampapírt, rossz esetben meg bőven alulteljesíted. A banknak mindegy igazából, az ő jutaléka biztos.
Átlagembernek én nem tudok jobbat, mint némi önfegyelem, és havonta megvenni azt az állampapírt X ezer forintért.
@kerezeknemvitazok
Legalapabb szint ha csak állampapírt veszel, azt kicsi darabokban is meg tudod tenni havonta rendszeresen, nyitsz egy számlát az államkincstárnál, aztán rendszeresen bankkártyával megveszed online. Ezzel is meg fogod verni az UL-t, mert az UL mögött hiába van kötvény mellett részvény is, a kötvény része mivel lakossági állampapírba nem fektethet, költségek nélkül is alulteljesíti a te állampapírjaidat, a részvény része elvileg felülteljesítené, de ilyen 3-5%-os költségek mellett az egész már biztosan nem teljesíti túl.
Magasabb szint, de még nem bonyolult, ha nyitsz egy értékpapírszámlát pl. KBC-nél vagy Ersténél, és világindex követő ETF-et veszel(pl.: VWCE). Itt már van némi tudnivaló, pl. kis összeggel nem éri meg havonta venni a minimum jutalék miatt, szóval lehet hogy több havit kell összegyűjtened, nem mindegy hogy osztalékfizető vagy visszaforgató, TBSZ, stb.
OFF
Ez őrület...
szabadeuropa.hu/a/egyszeruen-milyen-valtozasokkal-jar-a-kozoktatasi-statusztorveny/32362804.html
Sziasztok!
Sajnos engem is belerángattak egy ilyenbe nem olyan régen - úgy, hogy amennyire autodidakta módon lehetőségem volt, utána jártam, és "normális" befektetést kerestem.
Már kérdeztem a korábbi cikknél, de ott érdemi választ nem kaptam, hogy bár igazat adok abban, hogy nem a legjobb opció, mégis, milyen más megoldást tudtok javasolni, ami hozzám hasonló, havi pár tízezret félrerakni tudó embernek való, lehetőleg nem kell brókercéghez menni vagy tőzsdézni (nyilván ekkora összeggel csak kiröhögnének és sajnos arra nincs kapacitásom hogy kitanuljak egy plusz szakmát), mégis havi szinten automatizált befizetésekkel gyűjthető és nem kell vele intenzíven foglalkozni? Nem cinikusan, komolyan kérdezem, mert sajnos így nem hozzáértőként kb ez az egyetlen megtalálható alternatíva (állampapírt is veszek de lássuk be, az is csak addig tűnik jónak, amíg ilyen inflációs környezet van).
Köszi!
@kerezeknemvitazok
Szerintem ha nincs brutális infláció, akkor nem csak az állampapír fizet kevesebbet, hanem minden más is.
Részvényt meg pár 10 ezer forintért is tudsz venni.
De majd remélem valami nálam hozzáértőbb is válaszol 🙂
@V
Attól mert van árfolyam, ami változhat (most azt vegyük figyelmen kívűl, hogy a MÁK 2%-ért váltja vissza a legtöbb lakosságit, ergo lakosságin jelenleg nem buksz az árfolyamesésen max 2%-ot), a lakossági állampapírnak mivel jóval magasabb a kamata, az árfolyam esés után is többet fog érni, mint a nem lakossági.
Arról pedig nem volt szó, hogy nem-magyar kötvény portfoliót alakít ki a kérdező, plusz ezt nem is ajánlotta senki.
Ha pedig felfele mennének az árfolyamok csökkenő kamatkörnyezetben, akkor miért adná el a meglévő nagyobb kamatút, hogy vegyen egy alacsonyabb kamatút?
Szóval, szerintem, keep it simple, és sima MÁK-nál vezetett állampapír + UL megszüntetés instant, és kész.
Ha összegyűlne nagyobb összeg, és bonyolítani akarná, akkor befizet egy tanácsadásra.
@kerezeknemvitazok : +1 a magyar allampapirhoz, annak ellenere, hogy most hozok egy szemetest es teleokadom, mert kb. ez a velemenyem a PMAK-rol.
De ha valakinek kis penze van, havi partizezere, az nem tud diverzifikalni, nincs kockazatturese (egy 50 millo dollarnyi osszvagyon 90%-anak elvesztese kisebb csapas lehet, mint ugyanez 500 forinttal). Viszont egy dolgot nagyon meg kell tanulnod: kotvenyt, reszvenyt, ingatlant, aranyat, stb. mindig magad veszel, magad valasztod ki, magad jarsz utana, magad tervezed meg az adozast, a leheto legvekonyabb, legolcsobb kozvetiton at. SOHA NEM mesz privatbankarhoz, holdbloghoz, unit linked ugynokhoz, villamos oldalan hirdetett ceghez, befektetesi guruhoz. Az osszesen ilyen kullancs masok verebol el.
Ebbol a perspektivabol a magyar allamkotveny jo ajanlat, ingyenes szamlavezetes, no middle man, WYSIWYG, kockazat (es realnyereseg) mentesseg.
Szerintem ez valami társaság belső szabályzata, én ilyet még nem láttam.
Nálunk mindig az SZJA-törvény kamatjövedelemre vonatkozó részét citálták ide, ami ilyen kitételt nem tartalmaz:
net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv
"(3) * Nem kell figyelembe venni
ac) * az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be;
folyt. köv.
Nagyon köszönöm, imádom, hogy itt mindenki konstruktív és segítőkész (vagy köszi Miklós, hogy lemoderáltad azokat akik csak anyáztak vagy ostobáztak! 😀 ).
@buy-hold jogos, és már érik bennem a gondolat, picit félek tőle, mert ahogy olvasok itt inkább nagyobb jövedelmű emberek vannak, és nem gondoltam, hogy Miklósnak releváns ügyfél lennék (persze az én szempontomból biztos nagyon sokat számítana)!
@tip A jövedelemről meg sajnos annyit, hogy jelenleg a PhD-mat védem, 10 éve agykutatásban dolgozom, nem feltétlenül érzem magam lemaradottnak szellemileg, csak hát ilyen szempontból rossz pályát választottam... :/ 😀 De abból kell főzni, ami van! És köszönöm az ajánlást, beletúrok! 🙂
@v köszi!
@zabalint nagyon hála, utána járok! 🙂
Most megérett a gondolat, felmondom ezt a szart, és bár tanulópénz lesz, de talán még időben... Tanulság, hogy előbb olvass, aztán kérdezz, aztán cselekedj.
ad) * az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be;
Mondjuk most látom, hogy pár bekezdéssel később itt van a cikkben írt részlet is - most én is újat tanultam:
b) kamatjövedelemként
(3a) * A (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha: