Többen ki szoktak javítani, mert úgymond tranzakciós adónak hívom az eredeti elnevezése szerint tranzakciós illetéket és rosszul tudom a nevét. Nem, nem én tudom rosszul a nevét, hanem az, aki elnevezte. Ezért gondoltam írni erről röviden.

Adó az, amit az állam úgy vesz el, hogy nem kapsz érte semmit cserébe. (Mármint az állami szolgáltatásokon túl, amire elvileg az adókat beszedik.) A forgalmi adóért cserébe neked nem jár semmi plusz, ahogy a jövedelemadóért sem, azok egyszerű elvonások. A tranzakciós adó is egy egyszerű elvonás, adóztatja az állam azt, hogy te pénzt akarsz utalni vagy felvenni.

(Egy kis kitérő: sokan mondják, miért kell akkora feneket keríteni a tranzakciós adónak, 0,45%, nem szoktál olyan sokat utalni, hogy komoly kiadás legyen. Csak szólok, amikor a munkaadód neked elutalja a fizetésedet és a NAV-nak az utánad járó adókat, akkor is fizet tranzakciós adót, vagyis ugyanaz, mintha az szja lenne ennyivel magasabb. Amikor elköltöd a pénzt, akkor is fizetsz adót. Mire egy gabonából kenyér lesz a polcon, nagyon sok szereplő kezén átmegy a termék, mindenki utal mindenkinek és fizet minden utalásra tranzakciós adót, amit mindenki beleépít az árba és a végén te fizeted meg az egészet. 589 milliárd forintot vár a kormány jövőre csak ettől az egy adótól. Bezzeg ha az szja-t felemelnék 18%-ra, egyből kitörne a lázadás, mert hogy képzelik. Ha ennyivel kevesebb pénzt kapsz vagy ennyivel drágább minden a boltban, akkor minden rendben van, lényeg, hogy az egykulcsos szja alacsony.)

Illetéknek hívják azt, amiért elvileg kapsz valami ellenszolgáltatást. (Ezért nem illeték a tranzakciós adó.) Vagyonszerzési illeték amikor átírják a nevedre az ingatlant vagy a gépjárművet. Bíróságon fizetsz illetéket, ha pereskedni akarsz vagy a cégbíróságon szeretnél valami változást átvezettetni. Illetéket fizetsz, ha építési engedély kell, ha soron kívül útlevelet szeretnél és sok egyéb esetben is.

A (kötelező) járulék az, amikor te kötelező jelleggel tagja vagy egy biztosítotti körnek és ezért úgymond tagdíjat fizetsz. Nyugdíjjárulékot, társadalombiztosítási járulékot és munkanélküli járulékot. A kölcsönösség szerint te fizeted a közösség rád eső költségét azért, hogy amikor te leszel beteg vagy nyugdíjas, esetleg munkanélküli, akkor téged is eltartson a rendszer a kölcsönösség jegyében. Ez nem adó és nem is illeték, ha úgy tetszik, ez egy biztosításban való részvétel. (Ezért is hívják társadalombiztosításnak az állami egészségügyet.) Míg az adót az állam bármire felhasználhatja, a járulékokat csak arra, amire beszedte. Legalább is elvileg. Amikor 2012-ben átnevezték a munkavállalók által fizetett járulékokat szociális adóvá, az nem csak játék volt a szavakkal, mert az adót bármire költheti a kormány és az adófizető közvetlenül semmit nem várhat érte, addig a járulékért cserében elvárhatja, hogy kapjon megfelelő orvosi ellátást, nyugdíjat vagy munkanélküli segélyt.

(Idén a költségvetési tervek szerint 466 milliárd forint folyik be a Nemzeti foglalkoztatási alapba, ebből 392 milliárd a társadalombiztosítási járulékból, a kiadása viszont csak 408 milliárd, ebből 130 milliárd megy munkanélküli segélyre azaz álláskeresési járadékra. Vagyis lenne tér bőven Európa legrosszabb munkanélküli segélyének a felemelésére és a rövid három hónapos időszak bővítésére, hiszen elvileg ezt másra nem költhetné a kormány.)