A tőkepiaci forgalom 99%-a semmi értéket nem hoz létre
Egy érdekes interjút közölt a Marketwatch John Bogle-vel, a Vanguard alapítójával. Ő az, aki létrehozta az indexkövető alapokat, így sok pénzt spórolt meg a befektetőknek és miatta sok pénztől estek el az alapkezelők. Itt írtam róla: Ki akar átlagos lenni?
Az Egyesült Államokban évente 32 billió dollár értékű értékpapír cserél gazdát, ez a teljes amerikai GDP duplája, miközben a részvénykibocsátások összege csak 250 milliárd dollárt tesznek ki.
A tőkepiacok létét a vállalatok tőkeigénye indokolja, ugyanis a cégek vagy banktól kérnek pénzt a terjeszkedésre, vagy a tőkepiacon vonnak be forrást, kötvényt vagy részvényt bocsátva ki. Ezeket a befektetők megvéve juttatják tőkéhez a vállalatokat.
Csakhogy a teljes éves kibocsátás elenyésző mértékű a forgalomhoz képest.
Ezt a munkát a befektetési bankok egy hét alatt elvégeznék. Mi mást csinálhatnánk, kérdezi Bogle, minthogy az embereket kereskedésre ösztönözzük az év többi 51 hetében?
Csakhogy ezeknek a kereskedéseknek semmi hatása nincs a piacra, az esetek 99%-ában az emberek csak egymással kereskednek, hasznot egyedül a köztük lévő kereskedő cégeknek hajtva.
Ezeket a brókercégeket egyszerűen csak vámszedőknek és pénzbeszedőknek titulálja, akik beállnak a két fél közé és minden tranzakciót megvámolnak, anélkül, hogy valódi értéket hoznának létre.
A pénzügyi tanácsokról is minden felmérés szerint kiderül időről-időre, hogy semmit nem érnek, nem találják el, hogy melyik részvény ára esik és melyik fog emelkedni. (Erről itt írtam bővebben: Akik tudják a jövőt) Ezért megint csak nem lesz más a végeredmény, hogy a brókeri jutalékok miatt szegényebb leszel.
Mint a passzív indexkövető alapok ősatyja, nem meglepő módon a végső következtetése, hogy akkor jársz a legjobban, ha nem ülsz fel a hintára, amibe a brókercégek be akarnak rakni, hanem minél kevesebb kereskedéssel kezeled a pénzed, hogy ne tömd ki a vámszedők zsebeit.
– Néhány High-frequency trading cég valóban pénzt tud keresni a sok kereskedéssel, de kérdés meddig..
– egy egy alpiacot uraló bróker bennfentes kereskedéssel szintén pénzt tud keresni.
– Libor és egyéb manipulációkkal szintén sok pénzt lehet keresni rövidtávú kereskedéssel.
A második és a harmadik verzió illegális, de ettől létező jelenség!
Azon persze lehet vitatkozni, hogy a forgalmat generáló brokicégek jutaléka magas-e a kapott szolgáltatáshoz képest. Én azt szoktam mondani erre, hogyha van fizetőképes igény, akkor hamarosan meg fog jelenni a kínálat is. Tehát, ha tömegével vannak olyan befektetők, akik sokallják a jelenlegi jutalékokat, akkor jön majd egy brokicég, aki kedvező árazással elcsábítja őket.
HFC szerintem az egyik legkárosabb jelenség ami van a tőkepiacon.
Csak annak nincs sok értelme, hogy egy részvény évente több tucatszor gazdát cserél a semmiért.
Ami viszont az oda-vissza kereskedést illeti a befektetők szempontjából, valóban van egy nyomás egyes brókercégek részéről, hogy egyfolytában adjunk-vegyünk, nem is meglepő, ha a jutalékból élnek. Mikor ez nyilvánvaló lett, iziben meg is szüntettem a számlámat a BudaCash-nél.
A likviditás értékképző erejének illusztrálásához meg elég összevetni a hazai jutalékszinteket az amerikaival. Vagy a mostani amerikai jutalékokat 70-es, 80-as, 90-es évek jutalékaival.
Hány telefont kapsz a brókeredtől, hogy most adjuk el ezt, aztán vegyük meg azt, majd két hónap múlva ugyanezt fordítva.
Aztán a végén rájössz, hogy semmivel nincs több pénzed, mintha nem csináltál volna semmit, csak kétszer buktad a brókeri jutalékot és a bróker sem tudott semmit, aki felhívott a tuti tippel, csak a fizetését az után kapja, hogy hány üzletkötést csinált.
Abban sem nagyon hiszek, hogy az aktívan kereskedők nagyobb hasznot érnek el, mint a passzív befektetők, a legtöbb felmérés szerint ez egyáltalán nincs így. Főleg azért nem, mert az aktívan kereskedők csak egymástól tudnának pénzt nyerni, ergo valakinek el kell buknia azt a pénzt, amit én megnyerek. Plusz még fizetem a költségeket is.
Likviditást.
Engedd meg, hogy olvasásra javasoljak egy tanulmányt:
faculty.haas.berkeley.edu/ross_levine/papers/Forth_Book_Durlauf_FinNGrowth.pdf
A pénzügyi piacoknak a likviditás biztosítása mellett 4 másik igen lényeges funciója van, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
De csak a likviditásnál maradva, azzal is vitába szállnék, hogy 5-szörös forgalom ugyan azt tudná biztosítani, mint 99-szeres. Ezt mire alapozod, tudsz erre vonatkozóan bármilyen empirikus kutatást idézni?
epa.oszk.hu/00000/00017/00049/pdf/petepeter.pdf
Nem erről beszél, hanem arról, hogy a brókercégek hogy veszik rá az embereket a teljesen felesleges kereskedésre, amin egyedül ők nyernek.
De ezt sem akarom leirni újra és újra.
Ha valakinek valami új hozzászólása van, azt várjuk szeretettel.
Elég zavaros ez a mondat a szórend miatt, talán inkább:
“Ezeket megvéve juttatják a befektetők tőkéhez a vállalatokat.”
Egyebkent nem tudom, pontosan mekkora resz lehet, de az indexköveteshez szükseges atsulyozasok szerintem jelentenek meg egy par %-ot az eves forgalombol.
Igaz, nem olyan izgalmasak, egy kerti partyn eleg unalmasan hangzik, hogy az ember befektetett az S&P 500-ba, habar ezek az index alapok sokszor tulszarnyaljak az aktivan menedzselt alapjait, amit itthon a bankok az emberre ra akarnak sozni, azzal az igevel hogy mindenfele izgalmas szektorba fektetnek (IT, healthcare stb).
Nem biztos.
Az sem biztos, hogy többen tőzsdéznének, több pénz forogna.
Az viszont teljesen biztos, hogy arcátlanok a brókeri jutalékok.
Nem értem, hogy hogyan lehet összevetni a HFT-t a “sima” tőzsdei kereskedéssel.
Ez a cikk most arról szól, hogy a kényszerűen brókercégeken keresztül kereskedő dolgos kisembereket arcátlan módon lenyúlják a jutalékkal. Ha nem nyúlnák le csak feleekkora arcátlan módon, szerintem nem generálna kétszeres forgalmat.
A brókerekről pedig csak annyit, hogy érdemes körülnézni. Mielőtt elkezdtem részvényeket tartani, két hónapig foglalkoztam a brókercégek paramétereivel. Köztük azokkal is, amelyek azóta bebuktak. Sztem eleve riasztóak is voltak szinte valamennyi szempontból. Amelyiket végül is kiválasztottam, még soha, egyszer sem hívott fel tolakodó ajánlatokkal, ellenben minden kérdésemre érthető és szakszerű választ kaptam szinte azonnal. És még ez a legolcsóbb is. (Tájékozottabbaknak innentől hangszórós kérdés, melyik cégről van szó.)
Szerintem a befektetésnek ez a formája csak annak való, aki szereti csinálni és van is ideje alaposan tájékozódni. Ezen kívül a józan paraszti ész is kell. Ebből a paraszt már megvan nekem, a többit tanulom.
A HFT pont azert terjedt el, mert a jutalek es nyereseg kozott a tartasi idosikon annyira kicsi a kulonbseg, hogy mar megeri vele foglalkozni, pont ugy, mint az altalam vazolt peldaban.
Csak nem te vagy annak a bizonyos blognak és annak a két könyvnek a szerzője, amik csak e-könyvként kaphatók?
(Épp pár hete vettem meg őket, már a másodiknál tartok 🙂 )
A HFT robot egy random folyamatbol probalja meg kitalalni, hogy mi fog tortenni a kovetkezo percekben(vagy masodpercekben). Ilyen idosikon nem szamit a ceg valodi profitja vagy mukodese, hanem maximum a hirek ( de valoszinuleg a szerencse nagyobb szorzoval szamit), igy nezve viszont egy maximum nulla osszegu jatekrol beszelhetunk. Ilyen esetben viszont barmilyen kis koltseg attolja a negativ tartomanyba a jovedelmezoseget. Pont emiatt a HFT-vel csak addig lehet penzt keresni, amig a mi robotunk a legjobb a piacon ( vagy legalabbis kelloen kicsi resz jobb csak).
Nekem már nem egy ilyen szerencsétlen ügyfelem volt.
//kiszamolo.hu/igy-jarhatsz-ha-nem-ertesz-hozza/
Amilyen nagyságrendben fedezik a pü piacon kockázatokat, az valszeg nem retail ügyfeleket igényel a túloldalra. És most a valódi, közgazdasági értelemben vett fedezésre gondolok, nem outright adás-vétel történik, hanem mondjuk swap, opciófedezés stb. Ez semmi értéket nem jelent? Persze nem búzát vettek kp-ért, de szerintem ezt olyan szinten lesajnálni, ahogy a cikk tette, bőven kétségbe vonja a szerző hozzáértését.
Vagy az olaj határidős szerződései, ami a 15x nőtt az elmúlt évtizedben.
Nyilván 15x nagyobb a piac, mint 10 éve.
Vajon a határidős piacnak hány százaléka a valódi fedezeti ügylet és mennyi a spekulatív?
Azzal egyetértek, hogy nem érdemes ki-be ugrálni, azzal viszont nem, hogy rossz dolog lenne bármilyen szempontból is a nagy forgalom.
Olyan emberek írnak ki és vesznek opciókat, akik azt sem tudják mi az és hogyan kellene azt árazni.
Két zsidó kereskedö sétál New York utcáin, mire az egyik megszólal
– Kohn, ha megeszed ennek a kutyaszarnak a felét, fizetek 100 $-t!
– Hm,nem is rossz pénz ezért a kis kellemetlenségért! – gondolja a kolléga és megeszi, majd zsebrevágja a százast.
A másik egyre jobban sajnálja kidobott pénzt és felajánlja, hogy egy százasért megeszi a maradékot. A pénz ismét gazdát cserél.
– Hanem Grünn, tudod-e, hogy potyára ettük meg mindketten a ganét? Egy cent hasznunk se volt rajta!
– Ez igaz, de volt 200 $ FORGALMUNK!!!
( akkor még az ügylet díjáról és a virtuális értékteremtésröl még nem is beszéltünk )
^_^
napi.hu/tozsdek-piacok/filmre_vettek_hogyan_lopnak_28_milliardot.601716.html
robinhood.com/
Inkább a kibocsátó alapkezelési költsége (TER) ami sokszor elveszi a kedvem a kereskedéstől.
Topfly:
Ez a kérdés engem is régóta foglalkoztat. Vajon mekkora a bennefentes keresedelem aránya? A blog szerzője írta, hogy az átlag, mezei kisbefektető a tőzsdén elérhető átlagnyereség kb felét éri el.
De vajon milyen mértékben okolható ezért a bennfentes kereskedelem (jóhelyen és időben skalpolók) és mennyire a kisbefektető amatőr tőzsdei stratégiája?
“Ritkán van olyan jó vételi alkalom a tőzsdéken, mint most”
“Öveket becsatolni, mindjárt jön a következő zuhanás a tőzsdéken”
Szóval vegyetek és adjatok el, mi meg keresünk rajtatok egy halom pénzt 🙂