Ami a matekórán kimaradt
Egy középiskolai matektanár fejtegette, hogy mennyire szomorú amiatt, hogy a rengeteg fontos és kevésbé fontos tananyag mellett nincs hely egy kevés pénzügyi matematikának.
Szerinte nem szabadna kiengedni a gyerekeket úgy középiskolából, hogy legalább a kamatos kamat fogalmával és hatásával nincsenek tisztában.
Ugyanis a kamatos kamat az egész életeden át elkísér. Csak az a nem mindegy, hogy a legjobb barátod, vagy a legádázabb ellenséged lesz-e.
A legtöbb ember még csak megtippelni sem tudja, mennyibe kerül neki a kamatos kamat, vagy mennyit hozna neki, ha barátja lenne és nem az ellensége.
Ami kimaradt a középiskolában, most bepótoljuk. 🙂
Tippeld meg a választ a következő kérdésekre:
– Az egyetem alatt dolgoztál nyaranta és a kapott félmillió forintot beraktad a tőzsdére nettó 8%-os éves hozamra. Vajon mennyi pénzed lesz nyugdíjba vonulásodkor 45 év múlva, ha egy fillért sem tettél ehhez a megtakarításodhoz egész életedben, de el sem vettél belőle?
– A félmilliót sajnos elverted, de helyette minden fizetésedből elteszel 50 ezer forintot 23 éves korodtól 65 éves korodig, infláció felett 5% hozamra. (A havi 50 ezer forintot is növeled inflációval).
Mennyi pénzed lesz mai értéken 65 évesen? Mennyivel tudod kiegészíteni a nyugdíjadat ebből a pénzből, ha még 20 évig leszel nyugdíjas?
Mennyit kellene félretenni havonta ugyanehhez a végeredményhez, ha 35, 45 vagy ha 55 évesen látsz hozzá?
– A fenti 500 ezer forintot nem elteszed, hanem személyi kölcsönt vettél fel ilyen összegben 23% kamatra. Hány hónap alatt fogod visszafizetni a pénzt, ha havi 11 ezer forintot törlesztesz? (Segítség: 45,5×11.000 Ft= 500.000 Ft)
– S vajon mikor tudod le a tartozást, ha 38%-os hitelkártya-adósságod van? (Most nagyvonalúan tekintsünk el a hitelkártya mindenféle egyéb költségétől és büntetésektől.)
Akkor a válaszok:
– Az 500 ezer forintod 45 év alatt 15,96 millió forintra, vagyis a 32-szeresére hízik. Természetesen ezt érdemes inflációval korrigálni, hogy a mai vásárlóértékét is lássuk. Évi 3,5%-os inflációval számolva ez az összeg 3,4 millió forintot fog érni mai értéken. Ez már “csak” közel hétszeres érték, vagyis hétszeresét fogja érni minden forintod a nyugdíj küszöbén, amit nem költöttél el huszonévesen.
– Ha havonta elteszel 50 ezer forintot 23 éves korodtól infláció feletti 5% hozamra, 83,3 millió forintod lesz mai értéken 65 éves korodban. Ha ezt 20 év alatt akarod felélni, havonta 549.743 Ft-ot verhetsz el. Ha a tőkédet nem akarod felélni, csak a kamatokat, havi 347 ezret költhetsz úgy, hogy a tőkéd végig megmarad.
Ahhoz, hogy 65 éves korodra legyen ennyi pénzed hasonló hozam mellett, 35 éves korodtól ennek a dupláját, havi 102 ezret kellene félretenned, 45 éves korodtól megint dupláznod kell, havi 205 ezret kell eltenned, 55 éves korodtól már az újabb duplázás sem segít, mert már havi 540 ezret kell(ene) félretenned a fizetésedből.
(Az amerikai tőzsde 50 éves átlaghozama 9,5% volt, az elmúlt 30 éves átlaga 11,1%. Ezért számoltunk 8, illetve 5%-os hozammal.)
– Havi 11 ezer forintos törlesztéssel 9 év alatt tudod le az 500 ezres tartozásod, ennyi idő alatt a tőketörlesztésen túl további 688 ezer forintot fizetsz ki kamatokra. De még ha többet is fizetnél havonta, hogy 5 év alatt letudd a tartozásod, akkor is a felvett összeg további 68%-át kifizeted kamatra.
– Ha hitelkártya-adósságod van, akkor sajnos soha nem fogyna el az adósságod havi 11 ezres törlesztővel, mert a havi kamatod jóval több ennél. Havi 16 ezer forinttal fizetve több mint 12 évig fogod törleszteni, az 500 ezer forinton túl további 1,8 millió forintot fizetsz ki kamatokra.
Amint látod, nagyon nem mindegy, hogy a bot melyik végén állsz: te fizeted a kamatos kamatot, vagy neked fizetik. Az sem mindegy, hogy 23 évesen kezdesz el félrerakni a nyugdíjadra, vagy csak 45 évesen.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo
Még egyszer mondom: matematika órán matematikát tanítunk. Ha valaki mérnök szeretne lenni, igenis kell neki a deriválás, a másodfokú egyenlet megoldóképlete, és az általad kidobásra szánt tananyag nagy része is. Egy történésznek, egy tolmácsnak nem kell.
Információk “bemagolása”: erre viszont igenis szükség van. Nem az értelem nélküli bemagolásra gondolok, hanem arra, hogy legyen valami az ember (vagy diák) fejében. Ha nincs benne semmi, akkor nem tud gondolkodni – mert nincs miről. Pont ugyanúgy, mint ahogy idegen nyelv órákon meg kell tanulni a szavakat – pedig az interneten rengeteg szótárprogram van (hogy az offline szótárakról ne is beszéljünk).
Ha elhiszed, akkor jó. Ha nem hiszed el, akkor sincs baj 🙂
Ha más nem, próbáld elmagyarázni olyannak (ismerősnek, családtagnak, stb.), aki nem igazán a matektudásáról híres 😉
A matektanár nem tudta megmondani, ennek mi az értelme. Nagyjából egyetlen dolgot sem tudott megindokolni, hogy egyáltalán miért van matematika mesterképzésen azon kívül, hogy sok matematikatanár állás nélkül maradna egyébként.
Miért magoljon valaki évszámokat és csatákat, ha nem akar történelemszakos lenni? Kémiai képleteket, ha nem akar vegyész lenni? Megtanulni, hogy ki volt Arany János barátja, ha pont letojja a kérdést?
Legyen nulladik évfolyam egyetem előtt, tanítsák ott ezeket. Vagy érettségi előtti évben már legyen specifikáció.
Viszont tudja minden gyerek, mi az a hitel, kamat, megtakarítás, a jog alapjai, mit jelent fellebbezni, mi a szabálysértés és a többi.
Tudjon szöveget értelmezni, összefüggéseket észrevenni.
Nézd meg a youtube videót, jópofa.
De te számold úgy, hogy 3 évig csak 20 ezret rak, aztán a következő 3-ban 75 ezret.
A “jog alapjai”, “fellebbezés” és hasonlóakat milyen tantárgy keretein belül gondolnád? Vagy legyen egy új tantárgy, mondjuk “Felkészülés a nagybetűsre”? 🙂
Egyébként szakmunkás iskolákban tanulnak munkajogot 😉
Azzal nem értek egyet viszont, hogy a legegyszerűbb , életben előforduló pénzügyi számitások annyira más tudományterület lenne, hogy hagyjuk ki a matekbúl, mert nem ott a helye.
Szerintem tuti van % számítás, kamatos kamat számítás a matek tantervben. Azt elhiszem, hogy nem elég hangsúlyosan. Azzal egyetértek, hogy sokkal hangsúlyosabb lehetne, és nem kellene neki külön tantárgyat, “tudományterületet” kreálni. Csak a – hasracsap – 2 hét anyag helyett 2 hónap lehetne. Azt viszont fenntartom, hogy ha ez így lenne, még akkor is ugyanúgy sikk marad hülyének lenni a matekhoz…
“Esetleg vehetsz ezüst emlékérméket a Pénzverő Zrt-től (névértéken, 10 000 Ft-ért), és pár évvel később eladhatod őket némi haszonnal.”
A 10.000,-Ft névértékű érme (pl: Kőszegi vár) anyaga 31.46 gramm .925-ös ezüst; tehát az érme az ezüst értéke jelenleg 3900,-Ft.
Azaz az ezüst árának több mint 2.5x-ra kellene emelkednie, hogy egyáltalán nullán legyél, és afelett kezdesz el keresni rajta. Lefelé védve vagy a bukta ellen, de csak nagyon valószínűtlen esetben fogsz rajta keresni.
“Nem bukhatsz rajta, mert törvényes fizetőeszközök. Mondjuk vicces lenne, ha valami nemzetiparkos-hőscincéres ezüstpénzzel fizetnél a boltban”
Nem fogadnák el, a Pénzverőnél válthatod csak vissza.
Egy nemzetközi cég magyar vezetője panaszkodott, hogy Lengyelországból hozatnak villamosmérnököket, mert a magyar 5 év után nem tud ellenállást se mérni és nem tudják használni őket.
Rá kellene már jönni, hogy az iskola arra kellene, hogy az életre neveljen, nem arra, hogy soha nem használt felesleges információkat átadjon.
Közben elolvastam néhány azóta érkezett hozzászólásodat, Kiszámoló. Háát, ha már youtube, akkor fenn van egy csomó elrettentő példa – bár sok komment szerint megrendezett, ennyire hülyék nincsenek: Észbontók. A második széria most fut a – talán – viasat3-on.
Én műszaki végzettségű vagyok, ennek ellenére örülök, hogy annak idején meg kellett tanulnom egy csomó csatát, királyt, történelmi eseményt, földrajzi helyszint, stb. Ja, és emlékszem is rá.
Az egyetemi matek, a te példáid mind egyetemi matek, területén sok a homályos folt, szerencsére nincs is szükségem rá a mindennapokban, de most már bánom, hogy anno “pont letojtam”.
Az a baj, hogy az emberek nagy része, akinek a cikked is szól, a matekot fogják “pont letojni”, sajnios. Mindegy, ha félévig is a százalékszámitás az anyag, még a életszerű példákkal, a tegnap esti cofidis reklámokkal
Sehova, mert ennyit csak apuci cegenel kaphattal puszira, azt meg ugyis megoroklod majd 🙂
1. az élet nem csak a kamatos kamatból áll.
2. utálom a szakbarbárokat, akik a szakmán kívül semmihez, de az égvilágon semmihez nem értenek.
3. meghalnék, ha egy ilyen szakbarbárral kellene együtt élnem. Miről beszélgetnénk otthon esténként? A kamatos kamatról? 🙂
4. Műveltség. A művelt ember másképp látja a világot, kevésbé lehet megvezetni. Bár manapság már a műveltség is olyan ciki, mint a matek. (Nálam buktak már el elsőrandit pasik a műveletlenségük miatt, pedig pengék voltak a szakmájukban és pénzük is volt).
5. Ha nem tanítottak volna kémiát, honnan tudtam volna, hogy engem ez érdekel vagy sem?
Szerintem a mai tanítási rendszerben az _arányokkal_ van baj. Ezért nem jut hely a pénzügyi oktatásnak. De nem az a megoldás, hogy dobjuk ki a kémiát úgy ahogy van.
Tudom, hogy üresfejű bunkók vagyunk, de nem emlékszem, hogy valaha is Vas Gereben munkásságáról beszélgettünk volna este otthon, esetleg, hogy miért 1301-ben halt ki az Árpád-ház és mit lehetett volna tenni ellene. 🙂
Ja és szakmai dolgokról egyébként nem szoktunk itthon beszélni a nagyon muszájon túl.
Egyetértek, arra nem lehet bazírozni, hogy az ezüsttartalma miatt nő az értéke. Pár év múlva viszont továbbadhatja pl. Vaterán, 10-20%-kal többért. Ez persze függ az akkori piactól is.
Ha egy emlékérme törvényes fizetőeszköz, akkor miért ne fogadnák el? 🙂
“A készpénzben történő fizetések során az MNB által kibocsátott forintbankjegyeket és –érméket – a sérült, a nehezen felismerhető és a forgalomból bevont bankjegyek és érmék kivételével – mindenki köteles névértéken elfogadni. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a különböző termékek, szolgáltatások árának megfizetésekor ésszerű keretek között érvényesüljenek az adott fizetés körülményeinek sajátosságai, így például visszautasítható a bankjegyek és érmék elfogadása, ha a kereskedő az áru értékénél aránytalanul nagyobb címletből nem tud visszaadni.”
a % és kamatszámítás természetesen ált isk.
3: Nem, arrol beszelgetnetek, hogy hogyan lehet olyan alakzatot krealni, aminek a vegtelen a felulete, de veges a terfogata ( vagyis festekkel meg tudod tolteni, de lefesteni nem tudod) 🙂
Amugy az a bolcsesz nem szakbarbar, aki nem ert a matekhoz, fizikahoz?:)
:
Ha csak az eletszeru dolgokat hagynank benne a tanrendbe, akkor max az alltalanos iskola feleig arthatna a mai eretsegi. Mivel akkor a jogi ismeretek is nagyon korlatozottak lennenek, hiszen azis folyamatosan valtozik. Raadasul csak olyan tudast van ertelme atadni, amit a gyerek rendszeresen hasznal. Valamint az se jo otlet, ha fakultativ tantargyakon tanulhat real targyakat, mert nem biztos, hogy tudja, hogy szuksege lenne ra. A villamosmernokos pelda meg szerintem kicsit santithat, ugyanis beloluk is nagy hiany van. Ez is lehet az oka.
Jelenleg a közoktatásban a tananyag 95%-a az általános műveltségről szól, amivel aztán ki is ölik a széleskörű érdeklődést a gyerekekből, aztán persze elfelejtik, amit tanultak, így termel ki az általad védett rendszer tömegével olyanokat, akikkel a szomszéd magánéletén, a bulvárhíreken és a focin kívül nem lehet semmiről sem beszélgetni. A kevesebb több lenne, nem attól függ, hogy lehet-e valakivel egy bizonyos történelmi korról, hogy tudja-e az összes évszámot.
Egy komolyabb közgazdaságtani modellben szükség lehet integrálásra vagy mondjuk differenciál egyenletekre. Úgy már jogos a kérdés, hogy mondjuk egy átlagos pénzügyesnek miért szükséges elvégeznie egy egyetemet, természetesen ez igaz az átlagos programozóra is, aki szintén nem alkalmazza a matematukai analízist.
Nálunk például gyakori reggeli mellett sokféle olyan téma, ami túlmutat azon, hogy a Mariska és a Józsi elváltak. Történelmet, filozófiát, irodalmat, vallást (főleg a kritikáját), vagy éppen mondjuk csillagászatot vagy fizikát is érintő témák. Én sem tudnék olyannal élni, akivel ne lehetne szélesebb körű témákról beszélgetni, de szerintem pont hogy az alapműveltség kultuszra építő közoktatás teszi a többséget tágabb érdeklődés nélküli szakbarbárrá.
Műveletlenségen én inkább azt értem, hogy valaki pl. veszett Trianon-ellenes, de dunsztja nincs arról, hogy Trianonnak mi volt az előzménye, kik írták alá, miért ők, miért pont akkor, stb. Rossz esetben azt sem tudja, mi fán is terem az a Trianon. Vagy amikor azt mondom valakinek, hogy nézd már, milyen szép ez a szecessziós ablak, és ő nem tudja hogy az 5 ablak közül melyikre nézzen, mert dunsztja sincs, mi fán terem a szecesszió. Vagy azt mondom társaságban (és ez megtörtént), hogy “hát gyerekek, én sem tudok mást ígérni nektek, mint amit Churchill ígért”, és néznek rám bután. Engem az ilyenek zavarnak.
Mit sem változtat azon a tényen, hogy fele ennyi felesleges magolás és százszor ennyi gyakorlatias oktatás kellene.
Más kérdés, hogy egyes iskolákban ez sem működik túl jól. De én mélyen utálnám, ha olyan emberekkel lennék körülvéve, akik a “művelt emberből” semmit nem hoznak, mert “mindennapi használható tudást” kaptak csak. Az nettó iparosság. Akkor csak szakbarbárok léteznének és nem lenne értelmiség. Mert -a közhiedelemmel ellentétben- az értelmiségi lét nem azt jelenti, hogy van egy BA vagy egy MA, akár elsőként a családban. Az életszemlélet, szellemi igény, életforma. Azért van belőle olyan kevés, hiába tartja magát minden főiskolát végzett, de proli igényű, életmódú és szemléletű ember annak.
Mindezek mellé, s nem ezek rovására kellene plusz, s egyúttal kiszórni a gimnáziumokból azokat, akik nem oda valók. Menjenek szakiskolákba, szakközépiskolákba. A gimnáziumok pedig térjenek vissza a valódi értelmiségiek képzéséhez.
A kamatos kamatot, a beosztást, a pénzforgatást pedig (sok mással egyetemben, mint pl. a szecessziós ablakok) nem az iskolának kellene először említenie a diákoknak, hanem a családnak. De azok sem felelősen élő, s nem értelmiségi emberek. Ez a baj. Ez is baj.
Még azt sem mondhatom, hogy helyette legalább tud kettős integrállal számolni, mert azt sem tud. Ugyanis a vizsga után három hónappal már biztos nem tudja megoldani, csak bese**elte a vizsgára. Még azt sem feltétlenül érti, hogy egyáltalán mi ez és mire lehetne használni.
Éppen az ilyen emberek a bizonyítékai, hogy semmi értelme a lexikai tudás magolásának.
De a tananyag nagyjából rendben van. Csak az oktatási módszerek nem okék. Ezért funkcionális analfabéta a lakosság több, mint 60%-a.
: a szerver órája még a nyári időt mutatja, mert látok 16:46-os hozzászólásokat.
Egyébként meg pont az “általános műveltség” az igazi öncélú dolog.
Nézd meg, hogy teljesítenek a magyar diákok minden nemzetközi felmérésen.
Nagyjából tök utolsók mindenben a logikai képességektől a szövegértésig.
De bezzeg azt tudják, hogy mit bányásznak az Uralban, mintha annak lenne bármi értelme.
Viszont három összetett mondatot nem képes értelmezni.
Igen, az általános műveltség öncélú. Ahogy értelmiséginek lenni is az. Ahogy a komolyzene is az, meg a regények is. Nem lehet őket ezen a skálán értelmezni.
Normális módszertan kell és rögtön nem lesz baj.
Nekem az a véleményem, hogy az érdeklődés belülről fakad. A természettudományos tanáraim borzalmasak voltak, de ennek ellenére olvastam könyveket vulkánokról, geológiáról, űrhajózásról, építészetről (ja, építész is akartam lenni), gyakorlatilag bármiről, ami szembejött, és matekból felvételiztem.
Ha érdekel valami, ha szükséged van valamire, ülj le, és tanuld meg! Már sokadszor vernek át a hitellel? Nyisd ki a guglit és tanulj meg mindent róluk! Nem a sült galambot kell várni, meg nyavalyogni, hogy “jaj, de hát nem tanították meg nekem a suliban”. Ha TE nem szánod rá az időd arra, hogy megtanuld, amire NEKED szükséged van, senki sem fogja neked megtanítani. Tanulni lusta ember persze, hogy semmit nem tud a világról.
Ez nem igaz, ill. pont a jogi ismeretek hiánya mondatja. Középiskolában 4 év alatt heti 1 órában teljesen használható tudást lehetne átadni (ami évtizedekig használható), mert a dogmatika és a rendszer nem változik akkor sem, ha új jogszabály lép hatályba (nem dobtuk ki a tanszéken a könyvtárat, mert új ptk lépett hatályba). A többi jogágban ugyanez van, a csalás tényállása sem különbözik nagyon az 1843-astól(!). Ráadásul ha már van egy alap, akkor sokkal könnyebb követni, ha valami változik.
Nem azt mondtam, hogy baj az információ tudása.
De a mai világban az összefüggések megértése, a logikai következtetés, a rendszerben gondolkodás, a megoldóképesség, sőt a tárgyalókészség és még ezer más százszor fontosabb, mint a nálunk erőltetett lexikai tudás, ami pont annyit ér, ameddig tart utánanézni a Google-ben. Már ha egyáltalán bármikor is előkerül egy ember életében.
Más: vajon hány “általánosan művelt” egyén tud arról beszélni, hogy az 5. századi nagyon fejlett iszlám tudományt mikor és miért előzte le a keresztény tudomány? Vagy hányan tudnánk lőport gyártani legalább elméletben? Vagy milyen fontos fizikai törvényt vesz figyelembe a GPS? Vagy a mobiltelefon elméleti alapjaihoz mikori matek kell?
De ugyanúgy elképzelésünk sincs az európai történelemről, úgyértem, mint egészről, mert csak fel kell mondani sorrendben az évszámokat. bármilyen humán és reál területen sorolhatnám tovább…
Lakástakarék már van, azt az önsegélyezőt megnézem.
Biztosítót mennyire okos dolog bevenni a buliba? Vannak olyanok, amik a kedvezőbb – adózási? – feltételek miatt biztosításként hirdetik a terméket, minimális biztosítási díjjal. 7-9% kamat – pár százalék ilyen-olyan díj, csak még nem találtam meg mi a termék neve és kik hirdetik.
Az adókedvezményt akkor már inkább önsegélyezőre/egészségpénztárra veszem fel, esetleg NYESZ-R (akár egy szülő nevére, ha még dolgozik és adózik, és neki nincs ilyenje, nekem még ezerévem van a nyugdíjig).
Vagy még a TBSZ-en lehet nyerni egy kis aprót
Esetleg a NYESZt 1 évig fizetni, majd 2 évig parkoltatni, aztán TBSZ-re alakítani és felvenni, ha akkor még lehet majd ilyet csinálni, szóval ez kicsit rizikós…
Egyébként szerintem LTP-ből sosem elég, amíg van közeli hozzátartozó, akinek nincs a nevén 🙂
Elmondták a képletet és aztán jöttek a megoldandó feladatok. Jellemzően nem mondták el, hogy ennek mi a haszna. Erre főiskoláig kellett várnom, ahol már ment az NPV számítás és társai.
Ilyen volt a történelem oktatás is. “Év, hónap, nap – esemény”. Semmi összefüggés, semmi érdekesség. Csak a lexikális tudás számított.
Komolyan félek attól, hogy ha lesznek gyerekeim akkor őket majd milyen iskolába tudom járatni, ahol nem így oktatnak.
Értem azt, hogy jó az évi 72000Ft, de nem értem, hogy hogyan tudod mindezt korlátlanul megszerezni. Tegyük fel, hogy van 5 LTP a családban. 4év alatt az 6,5m Ft. Abból lakásod még nem lesz. Viszont ott állsz a befektetéseddel kihasználatlanul.
mno.hu/cinkosakinema/gozmozdony-a-szupersztradan-1310391
Amúgy meg, hogy a tananyag hány százalékát lehet kidobni, az eléggé szubjektív kérdés. Én még tanártól nem hallottam olyat, hogy nyugodtan csökkentsék az óraszámomat, amit tanítok, az úgyse kell. Mindenki tud érvelni, racionális érveket felhozni a saját területe fontossága mellett.
Ennyit arról, hogy majd a tanárok fogják követelni a csökkentést és azt, hogy új dolgokat kelljen tanítaniuk és egy új módon.
“Soha ne a békát kérdezd meg, hogy lecsapolják-e a mocsarat.”
Az LTP hozama meg jelenleg a biztonságos befektetések között szerintem verhetetlen, és itt nem csak az állami támogatásra gondolok, annál jóval több van benne, de ez egy másik poszt témája lenne.