Aranyba fektetnék

József szeretne aranyba fektetni, erre lenne havi 50 ezer forintja. Olyan céget keres, amelyik összegyűjti a pénzt és vásárolna neki folyamatosan aranyat, majd nagyobb tételnél ki is szállítaná azt. Azt kérdezi, melyik céget tudnám erre ajánlani.

Nos, amit József szeretne, az az úgynevezett aranyszámla. Erről már itt írtam bővebben: Az aranyszámláról

Ezzel csak három probléma van:

– Az aranyszámla elképesztően drága lehetőség, ennek mértéke ki van fejtve a fenti cikkben. A költsége veri az átlagos unit linked biztosítások költségeit, az pedig nem kevés. Az is kérdéses, hogy hol őrzik az aranyunkat, valóban létezik az, vagy csak virtuálisan tartják nyilván.

– Az arany a közhiedelemmel ellentétben nem is annyira jó befektetés.

– Valószínűleg nem is való Józsefnek, hogy aranyba fektessen.

Az aranyt valami nagy mítosz veszi körül, miközben a hozama messze elmarad nem csak a részvényektől, de jóformán még a kötvényektől is. A fizikai arany sem osztalékot, sem kamatot nem fizet, de legalább drága az adásvétele és az őrzése sem feltétlen egyszerű.

Az alábbi ábrán az amerikai tőzsde és az arany éves átlaghozamát láthatjátok 1945-ig visszamenőleg.

aranytőzsde

Az elmúlt 10 évtől eltekintve az arany még csak meg sem tudta közelíteni az amerikai tőzsde hozamát.

Ezzel szemben azonban a volatilitása (az árfolyam-ingadozása) veri a részvényekét.

Az alábbi ábrán az arany árfolyamváltozását láthatjátok inflációval korrigáltan.

aranyar

Nem csak az látszik az ábrán, mennyire hektikusan változik az árfolyama, de az is, hogy 45 év távlatában még csak olcsónak sem mondható az arany jelenlegi ára, sőt jóval a több évtizedes átlagára felett van, még mindig bő négyszáz dollárral drágább, mint volt átlagosan az elmúlt közel ötven évben.

Bármilyen furcsa, nem nagyon szól semmi az aranybefektetés mellett. Sokan abból indulnak ki, hogy az arany az kézzel fogható, egy cégben való részesedés (részvény) meg olyan megfoghatatlan. De ennyi erővel a lakásod tulajdonlapja és a saját ceged tulajdonlása is csak egy papír, amit bármikor elvehetnek tőled. (Amire volt is példa nem olyan régen a történelemben.)

Én még emlékszem arra is, amikor pár évtizede kötelező volt a tulajdonomba került aranyrudat felajánlani a magyar államnak megvételre, természetesen a nem túl vonzó hivatalos árfolyam mellett, a be és kivitele pedig radikálisan volt korlátozva. Miközben pár dollár vagy márkabankjegyet könnyű volt ki- vagy becsempészni, egy azzal egyenértékű fizikai arannyal sokkal nagyobb volt a lebukás esélye.

A fizikai arany vétele is drága (a vételen és az eladáson akár 10%-ot is bukhatunk, ami átlagosan mintegy kétévi teljes hozamunknak felel meg) és az őrzése is pénzbe kerül. Az adózás szempontjából a nyereség minimum 16%-a az adókulcs, de ha rendszeresen adjuk-vesszük, mondjuk évente több alkalommal adunk el belőle, akkor a 27% EHO-t is ki kell fizetnünk.

Ezzel együtt is lehet része egy portfóliónak az arany, mert a korrelációja alacsony a többi értékpapír árfolyamával. (Vagyis gyakran akkor drágul, amikor mondjuk a részvények ára esik.) De semmiképpen nem érdemes túlsúlyozni, 5-10%-nyi részesedés bőven elég és legyünk tisztában a várható (alacsony) hozamával, a drága adásvételi és őrzési költségével és a hektikus árfolyam-mozgásával is. Azon se lepődjünk meg, ha újra 20 évig 800 dollár alatt lesz az arany ára.

S ezzel el is érkeztünk ahhoz, hogy Józsefnek érdemes-e aranyat vennie. Sajnos a levélből nem derül ki, mekkora vagyona van másban s vajon a havi 50 ezer forinton kívül mennyit tenne még félre nem arany befektetésbe, de szerintem valószínű, hogy ez az összes pénz, amit havonta el tudna tenni.

Neki szerintem nem való az arany, bármekkora divatja is van. De ha már van vagyona és nem csak aranyban szeretne takarékoskodni, akkor is jobban jár, ha aranyszámla helyett inkább összevárna annyi pénzt, hogy tudjon venni egy-egy unciányi aranyérmét (ez 320-350 ezer forintot jelent). Esetleg vehetne fizikai aranyba fektető ETF-et is, mint például az SPDR Gold Trust ETF. Ennek előnye, hogy olcsóbb a megvétele, nem otthon kell őrizgetni, könnyebb eladni, bár tény, hogy így ugyanolyan kézzel fizikailag megfoghatatlan befektetés, mint egy akármilyen másik részvénybefektetés.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

102 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Aranyos, mondd csak, te elolvastad a cikket?

    Leírom, hogy 5% lehet aranyban. Ugyanezt leírod.

    Leírom, hogy inkább vegyen egy unciás érmét, ugyanazt leírod.

    De azért köszi a megerősítést. ☺

  • L70

    “A vételi és eladási ár között kb 30 Euro van egy jelenleg 1100 Euro-s 1 unciás érménél. Ez 3% sincs, nem a világ.”

    Plusz 20 EUR (2%) szállítási költség. Csak összejön az az 5%. Kb 1% előny maradt, ezért cserébe, ha gond van, lehet osztrák törvények szerint reklamálni.

  • Aranyos
    Kiszamolo:
    Igen, olvastam a cikket. Ne haragudj, inkább a hozzászólásokra reagáltam. Amellett tettem le a voksom, hogyha arany akkor csakis fizikai arany, ténylegesen hozzáférhető helyen. Az összes többi formája közelebb van a tőzsdéhez, ami ellenében diverzifikálni szeretnénk ugyebár.
    Szigorúan a cikkhez hozzászólva: a tőzsde-arany táblázatban az értékek szerintem évjáratilag meg vannak cserélve.
    Egy halk (akár költői) kérdés a táblázathoz:

    Ha jól értem a táblázatot, akkor az amerikai tőzsde 10 évenként minimum duplázott, de volt hogy 300-400-500%-ot is hozott.
    A kérdésem: ismerünk-e egyáltalán egy maroknyi embert is, aki ezt végigülte és realizálta is? Ez mennyire fenntartható a következő 20-30 évben?
    A 100 dollárból 70 év alatt 165.000 dollár “lett”, vagyis 165.000%-ot hozott 70 év alatt. Ez évi 2350%. Ez szerinted fenntartható? Ezek után mit hívunk piramisjátéknak? Köszönöm válaszod

  • Aranyos
    L70: ha egy osztrák bankban veszed meg, nem hiszem hogy nagyobb kockázatod van, mintha egy magyarországi sokadik viszonteladótól. És ha úgy van utad Ausztriában, személyesen is átveheted.
    De az általad számolt 5% amúgy még mindig kb. a fele a magyarországi átlagosan 10%-os marzsnak.
  • Kiszamolo
    Aranyos, talán számold ki kamatos kamattal, egyből jó lesz a végeredmény. Mert azt úgy kell számolni. ☺
  • Aranyos
    Janos82: Nem hiszem hogy a cukor vagy méz összehasonlítható az arannyal.
    Egyrészt teljesen más méretekről és súlyokról beszélünk. 1000 kg cukor ára kb 220-250.000 Ft. Már 1-2 milliós összegnél is 5-10 tonnáról beszélünk, amit mozgatni, tárolni nem egyszerű, arról nem is beszélve, hogy ha egy része is megromlik, az 100%-os bukta.

    Kiszámoló: őszintén érdekelne a véleményed, hogy szerinted mennyire fenntartható a tőzsdék áremelkedése 10-20-30 éves távlatban? Mert az elméleti 100 dollár 1945-ből 2025-2035-re 1.000.000 dollárra kéne hízzon, a 2045-2055-öt meg ki se merném számolni.

  • BPéter
    Azért arról ne feledkezzünk meg, hogy nem az amerikai tőzsdén vagyunk, hanem itthon, Magyarországon, ahol söpörtük már a bankjegyeket az utcán.
    (Korona, Pengő), akárcsak az azokban jegyzett állampapírokat, és részvényeket.
    Az arany mindig érték maradt, a világháború alatt is – az, hogy az arany érték, sokezer éves hagyomány, nem fog elmúlni egyhamar.
    Viszont túlzásba sem érdemes esni, a vagyonunk max 5-10%-át tartsuk csak aranyban.
  • BPéter
    Zsoca:
    “Ja, és egy egész aranygyűrűt meg aranynyakláncot adsz majd egy kiló kenyérért, mert annyiért adják oda neked, kihasználva a kiszolgáltatottságodat hogy máshogy nem juthatsz ételhez és éhen halsz.”

    De legalább így lesz egy kiló kenyered, míg ha nincs gyűrűd cserébe, akkor nem.
    Melyik jobb ?

  • BPéter
    “Délszláv háború egyik túlélője azt mondta, a legnagyobb kincs a gyógyszer, az öngyújtó és az alkohol volt.(valahol olvastam, nem nekem mesélték)”

    Így van, de nem fektethetsz jelentősebb összeget (mondjuk: 1millió Ft) gyógyszerbe (vényköteles, lejárata ideje van, sokféle van belőle), öngyújtóba (10.000 db 100 forintos öngyújtó?!), vagy alkoholba.
    A délszláv háborúban is elfogadták fizetőeszköznek az arany ékszereket, illetve érméket.

    Nem szabad túlbecsülni az aranyat, de lebecsülni sem.

  • Juhász Gergely
    A fizikai arany vásárlása nem drága, összevethető a részvények, certifikátok vásárlásával. Nagybefektetőknek 1,5-2% körüli marzson adunk aranyat. Éves 0,3-0,5%-on tárolunk fizikai aranyat, amiben a biztosítási ktsg benne van, más ktsg nincs. Indexkövető etf-ek a legolcsóbbak ott 0,5% a ktsg. De egy abszolút hozamú alapban a total ktsg simán van évi 2-3%, az 5 év alatt 15%-is lehet!, és hiába ügyes az alapkezelő, ha egyszer mellényúl. lsd. Otp Supra. A 10% marzs kis érméknél fordul elő, de az sem az arany miatt, hanem a munkaerő ktsg. verési ktsg miatt. Sajnos a kisbefektetők valóban hátrányban vannak. De ők mindenütt hátrányban vannak pl. a Fundamenta mennyi kamatot fizet? Ha lenne állami támogatás a kis összegű aranymegtakarításra, akkor kb 4mio aranyszámla lenne és megérné 1% marzson adni az 1 gr-ot mert lenne likviditás.
  • Juhász Gergely
    Még “József” részére volna tanácsom. Ne hagyja magát lebeszélni az aranybefektetésről! Az aranybefektetés igenis való kisbefektetőknek is!. Ha soknak érzi a 7% körüli marzsot (vigyázat! a cikkben szereplő 70 évre elosztva ez mindössze évi 1 ezrelék! SOK???), akkor TANULJON, és akár 0%-ra is levihető a marzs! pl. egy tipp: vannak érmefórumok ahol Lajos aranyat stb. spot áron tud venni. Havi 2-3 db megvétele sem lesz gond (havi 200e ft-ot simán be tud fektetni), DE ismerni kell az anyagot, mert mindenütt vannak csalók. Mi is szívesen felvásárlunk kurrens érméket, minél nagyobb a tétel annál jobb áron. Ha összegyűjt jobb tételt, akkor pl. spoton is megvesszük, vagy ha épp van nagy vevőnk, még feljebb is. Szóval tanulás+munka akár pozítívba viszi a marzsot. Szívesen írnék az aranyszámláról is, mert nagyon hatékony eszköz lenne, de már elfogy a hozzászólás hely.
  • kondáné
    ..és ha a pék azt mondja,hogy csak 3 zsák lisztet kaphatsz,mert kell másnak is,akkor egy 340.000 ezer forint értékű érmét adsz oda 3 zsák lisztért? ….vagy mire jó az ha ekkora érték van egyben?
  • kondáné s.ilona
    ..és ha a pék azt mondja,hogy csak 3 zsák lisztet kaphatsz,mert kell másnak is,akkor egy 340.000 ezer forint értékű érmét adsz oda 3 zsák lisztért? ….vagy mire jó az ha ekkora érték van egyben? Mi képvisel egy háború esetén ekkora csere értéket?
  • reader
    Ez, hogy “Hozzászólni a belinkelt cikkek alatt lehet.” eléggé megöli a dialógust.

    MIért baj az, ha a friss cikk alatt születnek friss kommentek? Az ember elolvassa a friss hozzászólásokat, aztán regál rájuk, de régi kommenteket kevésbé szívesen olvas az ember. A net a friss tartalmakra épül.

  • Kiszamolo
    Reader, mert kialakul ugyanaz a vita teljesen feleslegesen, amit már ötször lerágtunk.

    Plusz olyanról fog menni a vita, ami a belinkelt cikkekben le van írva,

  • Feri78
    @reader OK, és tiéd a blog, nyilván úgy fog működni, ahogy szeretnéd. De szerintem is megöli a dialógust. Írsz egy jó és sokakat érdeklő bejegyzést – mégpedig szerintem nincs ennél színvonalasabb pénzügyi blog – és arról nyilván lesz véleménye az olvasónak. Ezt vagy leírja, vagy nem – ha nem szeretnéd, hogy legyenek kommentek, akkor miért van fórum? Ha viszont van fórum, akkor tényleg szükséges agyonszabályozni?

    Topik: szerintem felesleges a devizát és az aranyat megpróbálni bepréselni a “jó befektetés / rossz befektetés” kategóriákba.

    Ha valakinek 1 millió ft vésztartaléka van, az ne vegyen belőle se aranyat, se devizát.

    De egy jól felépített, diverzifikált portfolióban szerintem lehet helye 10-15% aranynak és devizának. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ha nem mindent a forintra teszel fel, azzal csökkented a kockázatodat. És ennek költsége az elmaradt kamat.

  • mreg
    Soros nem az aranyal nyert a Brexit után?
  • doboz
    “Hozzászólni a belinkelt cikkek alatt lehet.”
    Ez elég gáz, nem csoda, hogy senki nem szól hozzá érdemben….
  • methyou
    aranybánya részvényekkel, és már a brexit előtt duplázott kb.
  • Kiszamolo
    Az a gáz, amikor elindul a szócséplés, pedig a hozzászólások 95%-a teljesen felesleges lenne, ha a hozzászólók vennék a fáradságot és elolvasnák a belinkelt cikkeket.
  • pitcairn2

    azért ezt inkább forintban kéne nézni + az aranyat elsősorban nem a részvényekkel érdemes összevetni hanem a fiat pénzekkel

  • pitcairn2

    speciel ha 1971-et veszed bázisévnek, akkor még az USD-ben számított aranyár is kenterbe veri a DJIA indexet…

    elvére 35 USD-ról ment fel 1340 USD-re

    ez úgy sacc per kb 38-szoros emelkedés, ugyanebben az időszakban a DJIA vmi 20-szoros emelkedést produkált + ott természetesen osztalék is volt

  • pitcairn2
    “Bármilyen furcsa, nem nagyon szól semmi az aranybefektetés mellett.”

    fő érvek

    QE, ZIRP, NIRP

  • Kiszamolo
    pitcairn, számold ki, mennyit vert rá a tőzsde az aranyra az osztalékokat is alapul véve, még ha az arany számára legjobb 1971-et is veszed alapul, plusz nézd meg a volatilitását és azt, hogy 20 év is eltelt, hogy nem voltál a pénzednél, plusz voltak olyan évek, hogy még mindig nem vagy a pénzednél, ami a tőzsdén nem volt 36 éves távlatban.
  • Kiszamolo
    pitcairn, vagyis a félelem. Semmi más nem táplálja az arany árfolyamát. Amikor a félelem el fog múlni (egyszer mindig elmúlik), akkor meg akkorát fog hasalni az arany ára mint 1980 és 2001 között.
  • pitcairn2
    az USÁ-ban 1971-ben szabadították fel az aranypiacot, ezért érdemes ezt referenciaévnek venni

    + azt se feledjük el, hogy az USD a legfontosabb globális tartalékvaluta

    ergo

    eddig viszonylag jó értékőrző volt, mi azonban HUF-ban gondolkodunk és az MNB illetve a jogelődje már 2 hiperinflációs periódust hozott össze a XX. században

    és 1946 óta is igen szép értékvesztés következett be

    1946

    1 kg arany = 13200 HUF

    2016 07 02

    1 kg arany = 12239504 HUF

    goldprice.org/

    az első hiperinflációs periódus után egyébként kizárólag aranyérmékkel szállhattál be az MNB-be

    nem fogadták el a jogelőd (Magyar Királyi Állami Jegyintézet) papírkoronáját…

    ihol lenne egy 100 aranykoronára kiállított MNB részvény
    p1.vatera.hu/photos/76/83/5978_2_big.jpg?v1

  • pitcairn2

    1980 és 2001 között USD-ben nézve tényleg nagy szívás volt aranyban megtakarítani, de a világ lakosságának a többsége nem USD-t használ

    pl. az utóbbi 30 évben egy sor hiperinflációs esemény volt kis hazánk szűkebb környezetében is

  • Kiszamolo
    pitcairn és ha azt az 1946-os forintból vettem volna amerikai tőzsdeindexet, most mennyi pénzem lenne forintban? Ennek a húszorosa? Vagy inkább a háromszázszorosa?

    Ott a cikkben a táblázat egészen 1945-től.

    3500 dollár kontra 165 ezer dollár. Akkor nem értem, mire akarsz kilyukadni. Pont azt cáfolja az egész cikk számokkal, amit te bizonygatni akarsz.

  • pitcairn2

    én inkább a forgalomban lévő pénz mennyiségét emelném ki, amit leginkább az M2-es monetáris aggregátummal lehet megragadni

    gold-eagle.com/sites/default/files/images/lundeen013116-7.gif

    persze rövid és középtávon nem feltétlenül korrelál a kettő

  • pitcairn2

    1. ez nem az USA hanem Magyarország, itt nem dollárt használnak hanem forintot
    2. 1971 előtt nem volt legális aranypiac az USÁ-ban ez némiképp megnehezíti az összehasonlítást (ez természetesen az 1990 előtti magyar viszonyokra is érvényes)

    ja és előbb inkább az alábbi grafikont kellett volna beszúrni:)

    c3352932.r32.cf0.rackcdn.com/content/pic4e8e10e34687b9dfe5fc1f9007b7c751.gif

  • pitcairn2
    + ha már mindenképpen az amerikai részvény- és kötvénypiacokat preferálod azok történelmi perspektívában nézve “egy kissé” túlértékeltnek tűnnek

    globalfinancialdata.com/gfdblog/wp-content/uploads/2013/02/image002.png

  • pitcairn2
    az 1971 utáni teljesítményhez:)

    gold-eagle.com/images/lundeen012013-6.gif

    persze a DJIA-hoz még évi néhány százalék hozamot is hozzá kell adni

    + 2013 után jó nagy bukta volta a nemesfémpiacon

  • pitcairn2

    különben én fentebb az alábbival indítottam:)

    “azért ezt inkább forintban kéne nézni + az aranyat elsősorban nem a részvényekkel érdemes összevetni hanem a fiat pénzekkel”

  • pitcairn2
    “Zsoca:
    “Ja, és egy egész aranygyűrűt meg aranynyakláncot adsz majd egy kiló kenyérért, mert annyiért adják oda neked, kihasználva a kiszolgáltatottságodat hogy máshogy nem juthatsz ételhez és éhen halsz.””

    Gresham törvénye az ezüst, a réz, nikkel és az alumínium érmékre is vonatkozott

    az okos ember réz, nikkel és alumínium érmékkel indul kenyérvásárlásra hiperinflációs periódus alatt:)

    rézérméket sohasem söpörtek az utcán:)

  • pitcairn2

    “3500 dollár kontra 165 ezer dollár. ”

    ez jól hangzik, de számos probléma van vele

    pl. mennyiben azonos az 1920-as DJIA index a 2016-ossal? 🙂

  • Kiszamolo
    ja, de nem is adtak el soha annyi hamis aranyat, mint a háborús időkben.

    Hiperinflációs félelmek: //kiszamolo.hu/hiperinflacio-a-kuszobon/

  • Kiszamolo
    Nem mindegy neked, ha indexkövető alapot vettél vagy csináltál magadnak? A kiesett papírokat eladtad, a bekerülő papírokat megvetted. Miért érdekes az, hogy ugyanaz-e?

    De ha nem haragszol, magam részéről a vitát lezártam, a cikk pontosan azt cáfolja szóról szóra, amit bizonygatni szeretnél. Ott az én véleményem, feleslegesen nem írnám le újra és újra.

  • pitcairn2

    senki sem vitatja azt, hogy az 1980 és a 2000 közötti időszak fantasztikus bull market volt a tőzsdéken

    2000 óta azonban már nem olyan szép a kép

    és a rendkívül alacsony hozamszint miatt jövő sem tűnik túlzottan rózsásnak

    szóval

    a múltbeli hozamok és a múltbeli árfolyam alakulás nem jelentenek garanciát a jövőbeli folyamatokra

    1929 után sokan megtanulták ezt a fájdalmas leckét, akkor több mint 15 évig döglődött a tőzsde

    majd 1965 és 1980 között jött egy hasonló fázis

    és jöhet még ilyen…

  • Kiszamolo
    pitcairn, a vitának vége, ha akarsz írni egy cikket a témában a blogodon, tedd meg, ne a hozzászólásokba öntsd be a karaktereket ezreit. A hozzászólás nem erre való.
  • Piz
    Az ezust az elmult 30 napban 27%-ot ment fel. Es ezzel egyutt sincs meg a felenel sem az 5 evvel ezelotti csucsahoz kepest.
  • pitcairn2

    a HUF-ban denominált aranyárak azonban már nagyon közel vannak a 2011-es csúcshoz

    goldprice.org/charts/history/gold_all_data_o_b_huf.png?0.7693625856903794

  • pitcairn2

    a részvénybefektetés megtérüléséhez:)

    (illetve az abban mutatkozó – igen jelentős – regionális különbségekhez)

    The One Surprising Bet All Buy-And-Holds Don’t Realize They Make
    investing.com/analysis/the-one-surprising-bet-all-buy-and-holds-don’t-realize-they-make-224673

    (azon most ugorjunk át, hogy az első indexkövető alapok csak a 70-es években jelentek meg)

  • Kiszamolo
    Pitcairn, én sose mondtam, hogy fektess kis piacokba, feltörekvő piacokba meg végképp nem.

    Usa, Ausztrália, esetleg Kanada, Németország.

    A mostani cikkhez: igen, a vesztes Németország és a kommunista diktatúra országaiban veszteséget szenvedtél el, köszönjük, ez mindenképp új infó volt.

    Tehát nem tudsz felkészülni világháborúkra és a fél világot leigázó diktatúrákra.

    Valóban nem tudsz.

    Arra sem tudsz, ha holnap elvisz a szívinfarktus, vagy elüt egy autó.

    Meg arra sem, hogy a fenti diktatúrákban elvették a házadat, földedet és be kellett szolgáltatnod az összes aranyadat és valutádat, tehát minden eszköz pont úgy teljesített, mint bármelyik értékpapír.

  • pitcairn2

    A Credit Suisse Global Investment Returns Yearbook 2014 szerint a __Dél-Afrikai Köztársaság__ több mint 2,5-szer JOBB volt mint az USA a “Cumulative real returns from 1900 to 2013 ” kategóriában (3372-szeres megtérülés)

    55. oldal Credit Suisse Global Investment Returns Yearbook 2014
    publications.credit-suisse.com/tasks/render/file/?fileID=0E0A3525-EA60-2750-71CE20B5D14A7818

    jelentős részben a nemesfémbányász cégek parádés teljesítményének köszönhetően

    úgy tűnik, hogy ez a number 1 rekorder

    kb. 25-szörösen kőrözték le Svájcot (ott a “Cumulative real returns from 1900 to 2013” mindössze 137 volt, az infók az 58. oldalon vannak a fenti kiadványban )

    több mint 330-szorosan (!!!!) Olaszországot (48. oldal)

    közel 100-szorosan Németországot és Franciaországot

    több mint 150-szeresen Belgiumot (19. oldal)

    és 1500-szorosan (!!!!) Ausztriát (39. oldal)

  • Kiszamolo
    Pitcairn, nagyon jók ezek a 120 évet felölelő összehasonlítások, csak éppen semmi értelmük.

    Pont a történelem miatt lényegtelen, hogyan döntöttem vagy kellett volna döntenem 1823-ban vagy 1911-ben.

    Mivel akkor nem éltem, sok haszna nincs, inkább csak érdekesség, mintsem befektetési döntéseknél használható infó.

    Igen, figyelni kell a történelemre és nem állandó a világ.

    Pl. Én ezért szeretem Ausztráliát: pénzügyileg egészséges (már a mai beteg világhoz képest), demográfiailag az egyik legjobb, politikailag stabil.

    Ausztrália szerintem 30-40 év múlva is működő ország lesz.

    S például ugyanezekért kerülöm Kínát: egy diktatúra, ami bármikor összeomolhat, az ország 30 részre szakadhat és a demigráfiája is rossz jelenleg.

  • pitcairn2

    ezzel vitába szállnék

    pl. nagyon érdekes, hogy a felettébb prudens Svájcban relatíve alul-teljesítettek a tőzsdeindexek (a CHF értékálló valuta nem kell az infláció ellen részvénypakettba vonulni)

    míg a legjobban teljesítő államok esetében “ügyes” monetáris politikát, ill. rendkívül versenyképes, exportorientált nyersanyag-kitermelő ágazatokat lehet gyanítani háttérben (pl. az erőforrás-gazdag Ausztrália a második helyezett Dél-Afrika után, szintén vmi 3300 fölötti értékkel)

    az is szemebötlő hogyha a monetáris politika “ügyetlenné” válik komoly gondok lesznek a tőzsdeindexet teljesítményével (pl. “inflációtúladagolás” kapcsán az olasz példa felettébb tanulságos, de gondolom sokkal rosszabb eseteket is lehetne citálni, pl. gyanítom, hogy az argentin és a brazil tőzsde esetében, a hiperinflációs fázisok alatt, több alkalommal – de facto – kirabolták a befektetőket.)

  • pitcairn2

    és persze a múltbeli hozam semmire sem garancia:)

  • pitcairn2

    a kínai tőzsde 1993 óta bekövetkezett relatív alul teljesítése (42. oldal) pedig egyszerűen döbbenetes (még az állampapírok hozama is porba alázta az ottani tőzsdeindexet)

    én arra tippelnék, hogy ez a legígéretesebb értékpapírpiac a világon, már persze annak aki nem fél találkozni a kiismerhetetlen kínai kultúrával + a befektetők kirablásának nemes tradíciójával (amit pontosan azok valósítottak meg akiknek most a az unokái hatalomban vannak:)

  • pitcairn2

    és a “World ex-USA ” rész is felettébb tanulságos (62. oldal)

    gondolom az angolszász államok eltávolítása után még ennél is cifrább lenne a kép

  • pitcairn2

    a World Bank “Market capitalization to GDP by country” honlapja is felettébb gondolatébresztő

    data.worldbank.org/indicator/CM.MKT.LCAP.GD.ZS

    azt hiszem ez lenne az un. “Buffet indikátor”