Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Quaestor kárrendezési törvény egy részét
A Quaestor csődje sok befektetőt kényelmetlenül érintett, főleg azokat, akik azt sem tudták, mit is vesznek, amikor a Quaestor kötvényeibe fektetik a pénzüket.
Ráadásul komoly kormányzati összefonódás is volt a háttérben, ezért hoztak egy külön törvényt, ami csak és kizárólag a Quaestor károsultjain hivatott segíteni. A jogalkotó elrendelte, hogy annak ellenére, hogy a BEVA védelme nem terjed ki egy kötvénykibocsátó csődjére (az a befektető saját kockázata) és egyébként sem téríthet hatmilliónál többet a BEVA, mégis ebben az egy esetben tegyenek kivételt és a többi BEVA tag legyen már olyan kedves és dobja össze azt a hiányzó pár milliárdot, hogy ne kelljen kellemetlen kérdésekre válaszolni egy esetleges bírósági pereskedés során.
Ezen a törvényen aztán kiakadtak a BEVA vétlen tagjai (az ő zsebükből kártalanítanák azokat, akiknek nemi is járna kártalanítás, vagy messze nem annyi) és a többi károsult is, akik a BudaCash-nél, Hungáriánál és a többi csaló cégnél bukták be a pénzüket, nem a Quaestornál.
Így került az ügy az Alkotmánybíróság elé, amelyik ma hozott döntést, a főbb pontokban (egyelőre) elmeszelte a döntést.
Barnabás, a mi jogi oktatónk írt egy írást a hír örömére, amiben megvilágitja, miről is döntött ma a Bíróság és miként.
Következzen hát az ő írása:
Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatával megsemmisítette a Quaestor kárrendezéssel kapcsolatos törvény több rendelkezését. Sajnos a határozat egy része már hétfő késő délután kiszivárgott, így már azelőtt megindultak a találgatások, vádaskodások, hogy egyáltalán a határozat szövegét láttuk volna. Gondoltam, írok néhány sort, hogy mit is jelent a döntés a gyakorlatban.
Egy törvény alkotmányellenességének megállapítását ún. alkotmányjogi panasszal bárki kérheti, akinek az alkotmányellenes rendelkezés jogát vagy jogos érdekét sérti (nagyon leegyszerűsítve). Ezzel a lehetőséggel élt három BEVA tag, illetve több Buda-Cash természetes személy károsult is a Quaestor törvénnyel szemben.
A BEVA tagok a jogállamiság, a tisztességes verseny, a szükségesség és arányosság, a tulajdonhoz való jog, valamint az indokolatlan megkülönböztetés tilalma, mint az Alaptörvény által biztosított jogok és jogosultságok megsértésében látták az alkotmányellenességet.
A magánszemélyek csak a hatályra vonatkozó rendelkezést támadták meg a megkülönböztetés tilalmára hivatkozva: az ő bajuk lényegében annyi volt, hogy kimaradtak.
Mit semmisített meg az Alkotmánybíróság? Az AB csak a törvény alkotmányellenesnek (Alaptörvény-ellenesnek) ítélt részeit semmisítette meg, ezek:
(1) a törvény hatálya, vagyis hogy a Quaestor kötvényekre vonatkozik;
(2) a kárrendezési alappal kapcsolatos azon rendelkezések, amikkel az alap a BEVA tagokat pótbefizetésre kötelezheti;
(3) a pótbefizetések után járó adólevonási jog.
A 3. ponttal nem foglalkozunk az írásban. Néhány mondatban kitérek viszont a Buda-Cash ügyfelek beadványaira, akik a megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmára hivatkoztak.
Először is, a diszkriminációjának két formája van: a pozitív és a negatív diszkrimináció. Itt gyakran előjön az a tévedés, hogy az a pozitív ha valakit előnyben részesítünk másokkal szemben, a negatív pedig, hogy valakit hátrányosabban kezelünk másokkal szemben.
Csakhogy ez ugyanazt jelenti, mert ha valakit előnyben részesítünk, azzal szükségszerűen hátrányosabb helyzetbe hozunk másokat.
A valóságban: pozitív diszkrimináció, ha különböző helyzetű embereket azonos módon kezelünk; negatív diszkrimináció pedig ha azonos helyzetű embereket kezelünk különböző módon. A megkülönböztetés tehát nem tilos, csak akkor, ha annak nincs valós alapja. A Buda-Cash károsultak szerint jelent ügyben nem volt valós a megkülönböztetés alapja – ezt a véleményüket az AB osztotta.
A kárrendezési alap törvényjavaslatának indokolása gyakorlatilag a fiktív értékpapírok forgalmazására, illetve a Quaestor-károsultak nagy számára hivatkozott, hogy miért kell őket külön kezelni. Az Alkotmánybíróság szerint ez a két dolog nem csak a Quaestor károsultakra vonatkozik, olyan érveket pedig nem lehet elfogadni igazolásként, amik nem csak az adott csoportra vonatkoznak.
A törvény hatályára vonatkozó rendelkezés tehát a megkülönböztetés tilalmába ütközés miatt alkotmányellenes.
Két fontos megjegyzés: az AB kifejezetten kiemelte, hogy a kártalanítás nem alkotmányellenes, ha – gyakorlatilag – minden károsultat kifizetnek vagy találnak épkézláb különbségtételt az egyes cégek ügyfelei között; másrészről pedig figyelemmel kell arra lenni a későbbiekben, hogy a Quaestor- ügyfelek korábban magasabb kamatokat realizáltak a piacinál, így a teljes kártalanításnál jobban járnak mint azok, akik piaci kamatozású értékpapírba fektettek – ez megint csak az egyenlő bánásmód tilalmába ütközhet.
A kárrendezési alapba történő pótbefizetéssel részletesen foglalkozott a határozat, ezek közül csak pár részletet emelnék ki. Az AB szerint a pótbefizetés reális lehetőség volt mindvégig, tehát hiába használja a törvény az „igényelhet” szót, már a megalkotáskor nyilvánvaló volt, hogy a BEVA tagoknak fizetniük kell. A Tőkepiaci törvény szerint elő lehet írni a BEVA tagoknak rendkívüli befizetést, azonban a Tpt. meghatározza ennek a maximális mértékét is; a kártalanítással kapcsolatos előlegnél ugyanakkor nem határoz meg felső korlátot.
Ez komoly alkotmányossági probléma, hiszen az érintettek nem tudják előre kalkulálni, hogy mekkora mértékű lehet a befizetésük, erre csak akkor derül(t volna) fény, ha elrendelik a pótbefizetést. Összességében ez azt eredményezte, hogy a kellő felkészülési idő hiányában a rendelkezés alkotmányellenes.
A jogalkotó méltányosságból (ex gratia) döntött a Q. kötvény tulajdonosok kártalanítása mellett, annak terheit azonban – ráadásul meghatározhatatlan mértékben – a BEVA tagokra terhelte, ráadásul ellenszolgáltatás nélkül, így a tulajdonhoz való jogukat megsértette, ezért ebben a tekintetben is alkotmányellenes.
Az alkotmánybíróknak lehetséges párhuzamos indokolást, illetve különvéleményt is csatolni az egyes döntésekhez, amiket egyébként többségi szavazással hoznak meg, így előfordulhat hogy valaki máshogy indokolna vagy nem is ért egyet a többségi véleménnyel.
Ha máshogy indokolna, akkor jön a párhuzamos indokolás, ha nem ért egyet vele, akkor írhat különvéleményt. Az ügy természete legtöbbször előrevetíti hogy kik azok a bírók, akik különvéleményt írnak.
A különvélemények többségében az az indokolás jelenik meg, hogy mivel a jogalkotót nem kötelezte semmi kártalanításra és „kártalanítás alanyi jogon senkit nem illet meg”, így az ő kompetenciája volt, hogy kinek és mennyit juttat, nem számon kérhető, hogy mások miért nem kaptak. A különvéleményeknek egyébként jogi hatása nincs, jelen ügyben az összes különvéleményt író bírót 2010 után választották alkotmánybíróvá.
A döntés megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján: http://mkab.hu/download.php?h=1285
Ha szeretnél jobban eligazodni a jog világában, gyere el a jogi akadémiára, ahol közérthető módon és a mindennapi életből vett példákkal mutatjuk be, hogy a jog nem csak a jogászoké, hanem bárki számára érthető és világos – most kedvezményes, bevezető áron!
+1: egyetértek, hogy nem elvárható, hogy mindenhez értsen az ember. Ezért fizet pl. ügyvédet ingatlan vásárlásakor, vagy autószerelőt használtautó vásárlása előtt stb. Ha nem ért a pénzügyekhez, ugyanaz a sztori, kérjen tanácsot hozzáértőtől. Vagy válasszon olyan terméket, amelynek a kockázatával tisztában van.
Nekem csak részvényem volt ott , meg egy kicsi kp. Beadtam a BEVA-hoz és a PSFN-hez is a papírokat (nem a kötvényeset), de a mai napig nem történt semmi.
Emailjeimre sem válaszolnak…
Tudja valaki, hogy hol lehet érdeklődni, vagy ügyintézni személyesen? Mert akkor bemennék.
Igen, sajnos ez a cinikus, arcátlan joggyakorlat érvényesül itthon, hogy akinek FELELŐSSÉGE az ellenőrzés, engedélyezés, az mindent csinál, csak éppen FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL.
Az meg viccnek is rossz, hogy pereljem a csalót, tolvajt magánvádas eljárásban. Különösen rossz vicc ez egy ekkora horderejű ügyben. Mégis hogy képzeli? Induljon 32000, tehát HARMINCKÉTEZER per? Komolyan?
Azt gondolom, hogy az államnak, mint erőszak monopóliumnak, igenis KÖTELESSÉGE megvédenie a polgárait mindenféle veszteségtől, legyen az fizikai, vagy akár pénzügyi jellegű is. És igen, amennyiben erre nem képes/hajlandó, felelősséggel és kártérítéssel tartozik a polgárainak.
A cinikus gondolatmenetedet alkalmazva, a párizsi terrortámadás áldozatai is mérlegelhették volna jobban a kockázatát annak, hogy hova ültek be vacsorázni, vagy mentek koncertre, igaz?
Amúgy a jövőre ígért mnb-s lekérdezés is egy vicc. Ugyanis csak havi mintavétel. Felszámoláskor irreleváns.
Azt felejted el, hogy ott van kockázatmentesnek kikiáltva a bankbetét oba garanciával, vagy ott a lakossági államkötvény, ami csak az állam csődjénél bukik, ezért ezek a biztonságos lakossági termékek, aki magasabb hozamra vágyik ezeknél, az magasabb kockázatot vállal, csak akkor ne akarjon mások zsebéből kártalanítást, ha bebukik.
Konkrétan ezzel az erővel akár már ma kiderülhet bármelyik engedélyezett, legális, a pénzpiacon BELÜL működő szereplőről -igen, akár a te brókeredről és /vagy bankodról is- hogy piramisjátékot játszott és az illegális kötelezettsége 10-20-szorosa a saját tőkéjének. Akkor is ilyen könnyedén megrántanád a vállad, vagy azért legalább felvonnád a szemöldököd?
Itt nem a brókermarcsikról, tribuszernékről van szó, hanem a legális, engedélyezett pénzpiac hiteléről.
Ha kicsit is komolyan vennétek ezt, együtt vernétek az asztalt a Q károsultakkal, ahelyett, hogy kárörvendő, cinikus hülyeségeket beszéltek.
Azt felejted el, hogy ott van/volt a Q kötvény, ami kockázatmentesnek lett kikiáltva/hazudva Beva védelemmel!
A felügyelet ezt pár éve kiszúrta, de a kötvényesek nem lettek erről külön tájékoztatva.
Ők is háboroghatnak?
Btel kötvényesek? Ők is megszívták.
Budacash? Hungária? Mindkettőt ugyanaz az állam felügyelte,mint a Quaestort.
Sajnos egy csaló áldozata lettél és te is felelős vagy a dologban.
Pereld a csalót csoportos perben.
Olvasd el, mit írtál alá. Le van benne írva minden kockázat. Csak éppen addig senkit nem érdekelt, amíg piaci átlag dupláját tejelte.
A fix hozamú vállalati kötvények pont az a terület, ahol a befektetésed várható hozamát a fix hozam és a csődkockázat együttesen adja. A nagyobb csődkockázatért cserébe kapod az államkötvényénél nagyobb hozamot. Aki ezt vállalja, az csőd esetén ne az államnál kopogtasson, hanem azoknál, akik csődbe vitték a céget, ha ebben állami vezetők is benne vannak, akkor náluk is.
Olvass utána. Ott sem kárpótolt senki semmit.
Budacash nem csaló volt? Hungária? Dehogynem.
Próbáld már megérteni a különbséget!
Az állami korrupció tette lehetővé a Q működését és az államnak nincs kártérítési felelőssége?!?!
Ne vicceljünk már!!!
Kínában meg kivégzik a csalókat. És? Ez mennyiben is releváns egy hazai ügyben? Őszintén szólva le se szarom se az amcsikat, se a kínaiakat. Azok az ügyek legyenek az ő gondjaik. Engem a hazai pénzpiac közállapotai érdekelnek, mert az érint. Téged is, szóval, ha tovább látnál az orrodnál, együtt tüntetnél a Q károsultjaival, mert a Q története alapján bármikor megismétlődhet az ügy, bárkivel…
Az, hogy először 2013-ban írtam róla, az más.
Most is rengeteg “lehetőség” van, amiről nem írtam, de üvölt róla, hogy átverés.
Azt a Quaestorról írtam, aki kicsit is értően olvasott, az rájött.
Azok a hibák közül mennyit követtél el?
Igen, csalók téged is becsaptak, az állam büntesse meg őket és kobozza el a vagyonukat, adja oda a károsultaknak.
De ne fizessen helyettük az én pénzemből.
De szerintem hagyjuk.
Hoztál egy rossz döntést és most szeretnéd, ha más fizetné meg az árát.
Azokkal mi legyen, akik 32 ezer forintért vették a Molt és buktak egy talicska pénzt?
Vagy unit linked biztosítást vett és bukott egymilliót,mert nem olvasta el vagy elolvasta, de nem értette?
Akkor talán nézd meg a transzparenseiket…
“Hoztál egy rossz döntést és most szeretnéd, ha más fizetné meg az árát.”
Azt szeretném, hogy az fizessen, aki legalizálta ennek a pilótajátéknak a működését. Az pedig a pénzügyi felügyelet, az MNB…
Szerintem ez se nem méltánytalan, se nem igazságtalan. Állami közreműködéssel ellopták 32000 ember/család megtakarításait. Ez az állam felelőssége vitathatatlanul. Itt nem arról van szó, hogy a brókermarcsinak adták az emberek a pénzüket 20% hozamra, nem illegális betétgyűjtés zajlott titokban, amivel az államnak valóban nincs dolga.
A vitát részemről lezártam.
Tehát a bíróság megállapítaná a felügyelet, az MNB felelősségét -nyilván sosem fogja, de nem azért mert ne lenne felelősségük 🙂 – és aztán? Ennyiben maradunk? Kimondanánk, hogy az MNB felelős és minden megy tovább? Ez lenne a helyes szerinted?
De, csődbe ment. Az is csőd, ha bűncselekmény volt mögötte, az is, jogy ha politikai vezetők csaltása is ott volt, akkor is, ha pilótajáték volt. Ha állami vezetők voltak benne, rajtuk kell követelni, nem az adófizetők pénzéből.
Attól, h csupa nagybetűvel írsz, hitelesebb nem leszel… Látom, h nagyon elkötelezted magad a szélsőséges vonal mellett, és ehhez természetesen jogod van. Eszemben sincs cinikusnak lenni, és emberileg sajnálom a károsultakat.
Pár kérdés:
A párizsi eseményekhez kötött példádat nem érzed mélypontnak és ízléstelennek (amellett, hogy erősen más a kockázat, amit összemosol)?
Azért, mert valami biztonságosnak van kikiáltva illetve reklámozzák a TV-ben, az biztosan az?
A szerződést elejétől végéig elolvastad és megértetted, mielőtt befektettél Q-ba?
Az a jó, ha az átlagpolgár felelősen hoz döntést és utána elsősorban azt nézi, hogy ő hol hibázott?
Vagy az a kívánatos, ha más dönt helyettünk, akit aztán lehet hibáztatni?
Ha a károsultak tanulsága az, h legközelebb végiggondolják/-olvassák a feltételeket, az előre visz. Ha magukat felmentik, és csak mást hibáztatnak, az nem.
De, az is zavar.
Azt hiszem, hogy erről is a párizsi áldozatok tudnának beszélni… Nyilván nem. Nyilván mindenki számol valamilyen ésszerű kockázattal. Nyilván a Q esetében -mint minden befektetés esetében- benne volt a pakliban, hogy normál gazdálkodás és üzletmenet mellett csődbe megy és a kötvénye lenullázódik. Ezzel mindenki tisztában volt, én is. De nem ez történt. Vagy szerinted igen?
Mert én bárhogy olvasom a szerződésemet, az sehol sincs benne, hogy a pénzemet pilótajáték finanszírozására fogják használni. Az sincs benne, hogy a felügyelet nem látja el a feladatát, sőt!!
Az sincs benne, hogy a politika maffiaszerűen összefonódik az üggyel, közpénzt is kockáztatva. Én egy sima vállalati kötvényt vettem szerződés szerint, és nem államilag (is) finanszírozott pilótajátékra adtam pénzt…
Bocs, de az nem az áldozatok felelőssége, ha az állam nem csak hogy cserbenhagyja őket, de kifejezetten hozzájárul a veszteségükhöz! Itt ugye nem csak arról van szó, hogy az állam mulasztott, hanem aktívan hozzájárult a pilótajátékhoz. Azt gondolom, hogy ebben az esetben az állam egyértelműen kártérítési felelősséggel tartozik.
Egyúttal neked is figyelmedbe ajánlom, hogy ilyen típusú visszaélés bármikor előfordulhat ezek szerint a legális, engedélyezett pénzügyi rendszerben. Gondolom, ha veled történne, akkor is ilyen magabiztosan hibáztatnád magad, igaz?
Ha más finanszírozza a te veszteségedet, akinek semmi köze a befektetésedhez, az rendben van, de ha neked kellene ugyanezt tenned, az már nincs. Érdekes hozzáállás… 🙂
Akkor most nem nektek köszönhetően fog Jancsi néni Kiskundorozsmán magasabb költséggel bankolni?
Ismét kiemelem a korábban leírtakból, hogy emberileg téged és más károsultakat is sajnálom, valamint a felügyeleti szervek bizony hibáztak.
Remélem viszont, hogy az események miatt a legtöbb károsult legközelebb még alaposabban mérlegel. Pl. vajon miért/miből fizet papíron garantált, piaci körülményekhez képest magas kamatot a kötvény? Egy cég ígérheti, h kiemelkedően fog teljesíteni, de ezt a befektető vagy elhiszi, vagy nem. Mire fel hitte el valaki a kibocsátó cégnek ezt? A szerződésből az is kiderül, h nincs BEVA biztosítás. Ezt összerakva ott a kockázat, ami máris elrettentheti az embert, aki inkább marad a verébnél. Vagy rizikózza a túzokot.
Sokan (én is) az ilyen kérdőjelek miatt nem vettek Q kötvényt. Pedig az ígért kamat bizony csábított. Ha a többség így döntött volna, akkor a Q egyrészt nem kap finanszírozást, másrészt azok az emberek most nem lennének bajban.
A kérdésedre: lehet, hogy hihetetlen, de alapvetően önkritikus a hozzáállásom akkor is, ha én bukok.
Amikor CHF kölcsönt vettem fel lakásvásárlásra – 144 Ft/CHF 🙂 – tudatosan tettem, értettem a kockázatát, és kiszámoltam, mekkora árfolyam emelkedés esetén járok még mindig jobban, mint a Ft kölcsönnel. És persze nem feszegettem indokolatlanul a teherviselő képességünk határait. Miután durván elszállt az árfolyam, akkor csak magamat hibáztattam. Úgy voltam vele, hogy én vállaltam, de nem jött be. Könnyebb lett volna másra mutogatni (bank, állam, világ), de az energiáimat inkább arra fordítottam, hogy megoldjam a helyzetet. Ami ezáltal sikerült is (nem, nem kedvezményesen végtörlesztettem.) A tanulságot levontam, ennyivel is tapasztaltabb lettem. Szerintem ez a jó út, hogy az élet dolgaihoz álljunk. Az csak hab a tortán, ha közben a rossz (csaló cég, állam stb) elnyeri büntetését
Nem tudom Te mit olvastál és hol, de amit én megértettem az alapján van kártérítés a Q ügyben. Az AB azokat a részeket semmisítette meg, amelyek előnyben részesítik a Q károsultakat más károsultakkal szemben.
Az engedély nélkül kibocsátott kötvények után fizetnek a régi BEVA keret erejéig a korábbi BEVA szabályok szerint; az engedéllyel kibocsátottak után nem, mert a kötvénykibocsátó csődöt jelentett. Sőt, a Q kötvényesek a már lejárt, engedély nélkül kibocsátott kötényekre felvették a kamatokat is. Kérlek magyarázd már el, hogy milyen szabályok alapján szeretnél ennél több kártérítést követelni!
Nagyon elegem van már abból, hogy felelőtlen döntéseket hozó embereket tömegesen kártalanítanak.
Akartam devizahitelt; miután körbekérdeztem pár bankot, megnéztem a szerződéseket és utánajártam a dolgoknak nem tettem, mert láttam az árfolyamkockázatot, a deviza vételi és eladási árfolyamkülönbséget, meg a tetszőleges kamatemelgetés lehetőségét.
Akartam Q kötvényt is venni, de miután utánajártam a dolgoknak nem tettem – ez még jóval 2013 előtt volt.
Ezzel szemben a bankbetéteim kamata kevesebb volt, a bankolási költségeim drágultak. A forint árfolyamát csak futólag említem meg.
A 10 éves “biztosítás” után járó adókedvezményeimet megszüntették 3 év után – holott ez volt az egyik döntő tényező, ami miatt meg lett kötve. Ez egy olyan milliós mínusz a bentragadt pénzre.
Miután a hasonló dolgok miatt kártalanítottak mindenkit, majd utána sorra kerülhetnek a felelőtlenek…
youtu.be/5sBj6Aqytac?t=46
Például, mert törvény volt rá? Tudod, jogállam, meg ilyen csacskaságok…Az is egy gyönyörű történet, ahogy az állam nem tartotta be a saját maga által hozott törvényt…
És persze ment a mellébeszéd az AB-ről, de egy AB beadványnak nincs halasztó hatálya önmagában, szóval a tv-t végre kellett volna hajtani, az abban leírt fizetési határidő már régen lejárt.
Téged nem aggaszt, hogy itthon ezt simán meg lehet tenni? Mondjuk a saját ügyeid tekintetében?
Mondtam már, ha kicsit is tovább látnátok az orrotoknál, együtt vernétek az asztalt a Q károsultakkal…
Igen. Tudtukon és szándékukon kívül, jóhiszeműen…
Igen, pont ez az a sajnálatosan szomorú k-közép európai demokráciafelfogás, ami miatt ez az ország jó eséllyel soha a büdös életben nem fog felzárkózni a világ fejlettebb feléhez.
Amiről ugyanis beszélsz, az nem hab, hanem alap…
Van, akinek már fizettek a Quaestornál?
Nekem csak részvényem volt ott, meg egy kicsi kp. Beadtam a BEVA-hoz és a PSFN-hez is a papírokat (nem a kötvényeset), de a mai napig nem történt semmi. Azaz annyi, hogy írtak, megvan a részvényem és a kp. De, hogy mi lesz, mikor és hogyan…azt nem tudni.
Tudod esetleg, hogy hol lehet érdeklődni, vagy ügyintézni személyesen? Lehet egyáltalán? Mert akkor bemennék.
Köszönöm!
Nem. Az alap az, h az ember felelősen hoz döntést a körülmények alapos mérlegelésével, majd ha valami nem a terv szerint alakul, akkor elsősorban magában keresi a hibát, és nem rögtön másra hárít. Ugyanis az állam mi vagyunk. Közülünk és utódaink közül kerülnek ki a vezetőink, illetve mi választjuk meg őket. Amint egészségesebb lesz a társadalmi hozzáállás és gondolkodásmód (szerencsére, egyre több a pozitív példa, sokan járnak ezen az úton), akkor majd felzárkózunk a világ fejlettebb feléhez, amit te is hiányolsz. Addig esélytelen, ugyanis a hárítás meg asztalverés a legkönnyebb, ám semmit nem fejlődik általa az egyén, hanem legközelebb is megismétli ugyanazt.
Lépj kettőt hátra, gondold ezt át, és talán te is elkezded így látni a világot. Ezzel példát mutatsz a környezetednek, akikre hatással lehetsz. Ha ezt elég sokan csináljuk, meglesz az eredménye. És igen, ez nehéz. De megéri.
Te ilyen – keveset olvas és azt sem érti, de sokat kiabál hangosan, mert azt hiszi, hogy attól igaza van – féle vagy.
Többen írtuk itt s már, hogy mi nem vettünk Q kötvényt, mert utánajártunk és nem akartunk kockáztatni. Te nem tudtad, hogy milyen kockázatos a Q kötvény mégis vettél, mert lusta voltál utánajárni. Hány ilyen ismerős dicsekedett, hogy ő kétszer akkora kamatot kap, mint én, meg mekkora hülye vagyok, hogy nekem csak bankbetét, állampapír van. Addig jár a…
Azt sem tudod, hogy milyen ismérvei vannak a jogállamnak, mert már a Q tv meghozatalakor értetted volna, hogy miért problémás. Egyébként már akkor is lehetett tudni, hogy mi a célja:
youtu.be/HZzOrFjLaXo?t=734
Senki sem akadályoz meg abban, hogy élj a jogállam biztosította lehetőséggel, és bíróság előtt szerezz érvényt az igazadnak. Menj és ott kiabálj, verd az asztalt, mert itt nem vevő rá a közönség.
És ha nem teszi, akkor ne engem hibáztasson a hibájáért és kurvára térítse meg a kárt, amit okozott a minimum felelőtlen, inkompetens, de sokkal inkább bűnrészes magatartásával.
Vagy a szövegértési készségek hiányoznak, vagy direkt úgy csinálsz, mintha nem értenéd, amit írtam. Közben az indulataidat sem sikerül kordában tartanod, és erősen egoista személyiségjegyeket mutatsz.
Egyébként, mivel már többen írtuk itt, hogy az állam is felelős, félig nyitott kapukat döngetsz dühödten. Viszont továbbra is minden hozzászólásodból hiányzik az önkritika, és ezek szerint továbbra is úgy gondolod, hogy te nemcsak, hogy nem hibáztál, hanem talán ott sem voltál…
Sebaj, ebből a meddő beszélgetésből kiszállok. Nem akarlak meggyőzni. Ha a hasonszőrű társaiddal az asztalt akarod tovább verni, és csak másokat szidni magatok nélkül, hajrá. Aztán ha meg mégis elindulsz az általam is javasolt úton – nem kell bevallanod, ha így lesz -, akkor viszont sok sikert hozzá.
Most vettem észre a nekem címzett linkedet, igencsak találó. 😀