Itt a karácsony, itt a csábító hitelek ideje
Már egy bő hónapja szinte másról sem szólnak a pénzügyi cégek hirdetései, mint hogy milyen jó eladósodni 20-30-40%-os éves kamat mellett.
Tedd szebbé a karácsonyt azzal, hogy hitelből olyan terméket veszel, amire egyébként nem lenne pénzed. Te is gazdagnak érezheted magad a karácsonyfa alatt, a másnappal pedig ne törődj túl sokat.
“Gigaakciók” hitelkártyákra, akciós személyi kölcsönök, évente egy hónapnyi törlesztőt visszaadnak, mert ilyen jó fejek és a többi.
Melyik elektronikai cikkből szeretnél visszakapni 6%-ot, csak mert hitelkártyával fizetted, kérdezi a reklám.
Az egyhavi törlesztőrészlet visszatérítés milyen jól jön, te mire fordítanád? Így szól egy másik. (Azt felejtsd el, hogy az évi 21% kamatot mire fordítanád, amit ezen túl kifizetsz. Tényleg, mit csinálnál évente 210 ezer forinttal, ha most kibírnád és nem vennél fel egy egymilliós hitelt?)
Akár 9,9% kamatra is adunk személyi kölcsönt, ami szinte ingyen van, állítja egy harmadik. (Ja izé, csak akkor, ha 800 ezer feletti összeget veszel fel és nagyon jó adós vagy, aki legalább nettó 250 ezret keres. Egyébként 21% a THM.)
Akár egy órán belül is folyósítjuk a hitelt, hívogat egy negyedik hirdetés. (Felvenni villámgyorsan lehet. A visszafizetés fog 3-5 évig tartani.)
Mielőtt te is elcsábulsz ezeknek a szirénhangoknak, néhány dologra engedd meg, hogy felhívjam a figyelmed:
– Miért olyan nagy üzlet 6% kedvezménnyel venni egy számodra túl drága elektronikai terméket, amit nem tudsz azonnal kifizetni, ha a hitelkártyád költsége évi 39%? Egy 200 ezres tévé, amin spóroltál 12 ezer forintot a visszatérítés miatt, öt éves törlesztés mellett 445 ezer forintodba fog kerülni. Akkor mennyit is takarítottál meg tulajdonképpen?
Az ünnepek alatt bizseregni fog a lelked, amikor a szép új tévén nézed a műsort. De vajon négy év múlva, amikor még mindig azt a nyavalyás tévét fizeted, ami addigra már egy kopott és elavult modell lesz (ha még éppen működik), mennyi öröm lesz a lelkedben? Főleg, ha rájössz, hogy a tévé harmadával még mindig tartozol, hiába fizettél ki eddig 353 ezer forintot az egyébként kétszázezres tévére.
– Mielőtt elkap a karácsonyi őrület és kényszert érzel, hogy erődön felül, hitelből vásároljál ajándékokat, üljél le egy pillanatra és próbálj meg rájönni, mit is kaptál karácsonyra 5 évvel ezelőtt. Megvan még az az ajándék? Emlékszel rá egyáltalán, mi is volt az?
Na, az, aki 5 éves személyi kölcsönt vett fel, hogy meglephessen téged vele, mind a mai napig fizeti a törlesztőket. Nemcsak az ajándék nincs meg, de még az emléke sem.
– Ha szegény vagy és nincs pénzed drága ajándékokra, a legbiztosabb módja annak, hogy életed végéig szegény is maradjál, ha hitelekbe vered magad, csak hogy egy napra gazdagnak érezhesd magad.
Ne csapd be magad. Idén ne vegyél semmit vagy semmi drágát karácsonyra, a hitelre ki nem fizetett havi 10-20-30 ezer forintot tedd félre minden hónapban és jövőre máris gazdag karácsonyod lesz, hitel nélkül. (Ha addig nem jössz rá, hogy a karácsonynak nem a kiköltekezésről és a vásárlásról kellene szólnia.)
Egy szó, mint száz: ne ülj fel a reklámoknak és ne élj hitellel, csak azért mert annyira gyorsan és könnyen adják, mert ennek a vége fájdalmas lesz. Jobb esetben csak egy talicska pénzt kifizetsz kamatokra, rosszabb esetben hitelcsapdába kerülsz és akár mindenedet el is veszítheted a túl sok hitel miatt.
Nyilván a blog átlagos olvasója nem célközönsége ennek a cikknek, de ha valaki facebook-on, itt-ott belebotlik és szól hozzá a cikk, akkor már megérte.
Ha mindenki megfogadná a tanácsodat, másnap 30%-al esne a GDP 🙂
Mi már évek óta úgy karácsonyozunk, hogy tárgyi ajándékot a családban a gyerekek kapnak csak. A felnőtteknek az ünnepi vacsorák-ebédek, az együtt töltött idő az igazi ajándék!
Nem tartozik szorosan ide, csak úgy leírtam, belekötni úgyse lehet a cikkbe 🙂
TV. Semmi reklám. Telekom IPTV, felveszem az adást, amit meg akarok nézni. Sőt, az asszony felveszi :). Mást nem. A reklámokat áttekerjük. Nem ülünk a TV előtt, várva bármilyen adást. Bőven elég bármit megnézni pár óra múlva, felvételről. Az élő adásba ugyanis nem lehetne beletekerni a hülye reklámok alatt.
Bármit fel lehetne venni, napi 25 órát ülhetnénk a TV előtt. Nem tesszük. Csak amire idő marad a fontosabb dolgok után.
Fogyasztás suxxx.
Attól hogy nézzük a reklámot, még nem leszünk konzumidióták! 😉
Én még gyerek voltam, mikor ilyen hirdetéseket láttam először (talán olyan, hogy thm még nem is volt), és azon filozofáltam, hogy ez vajon kinek éri meg, ki venné fel. Olyanok jutottak eszembe elsőre, hogy mondjuk kezdő drogdíler első szállítmányát ebből veszi meg, vagy tudja ki nyeri meg a másnapi meccset, és fogad rá. Az az eshetőség eszembe se jutott, hogy valaki abból vesz ajándékot vagy nyaral. Nem hittem még, hogy ennyire hülyék tudnak lenni az emberek.
A hitelből költekezés szerencsére a szűk családi körben nem divat nálunk, de mi az asszonnyal az idei karácsonyra visszaléptünk még egy szintet, az ajándékokat letudtuk kevesebb mint 15e forintból, ebben benne van kb 10 ember cucca, Aliexpressről rendeltünk szinte mindent, ugyanaz itthon minimum 40-50e forintból lett volna meg, a legdrágább egy $20 fényképező volt. Meglepően jó dolgokat lehet ott találni nagyon olcsón csak keresni kell.
Szerintem a vásárlási utalvánnyal csak kitolsz a megajándékozottal. Fix boltban, fix áron kötelezed rá, hogy vásároljon valamit fix időpontig.
Az ember ösztönösen a jelenben él, MOST akarja bámulni a plazmát, MOST akarja búgatni a porszívót, aztán a törlesztés az úgyis a ködös jövőbe vész.. majd csak kifizetjük valahogy.
Plusz sok ember képtelen egy egyszerű szorzást elvégezni.
200e Ft a TV, 3 évig kell fizetni havi 10e-t, az nem olyan sok, ennyi elmegy cigire is egy hónapban..
Nemrég a FB-on láttam egy egyszerű kérdést: 8+5-2*5+4*0 = ?
A válaszok kb. fele rossz volt.. ezek után mit várunk ?
Most, h már van gyerekünk is van (10 hónapos), így ő azért kapni fog valami ajándékot mindenkitől 🙂
Az origo olvasottsága nagyobb, mint az indexé.
Hát ennyi.
Persze, mindenki kap ajándékot, a felnőttek is, mert szeretjük megadni a módját. Az általunk ésszerűnek tartott kereteken belül, és soha nem hitelből.
Érdekes, mert én például azt értékelem negatívan, aki kifelé többet mutat, mint amit megenged. Az ilyen emberekben kevésbé bízok meg, mert nem őszinték.
//kiszamolo.hu/ezt-kell-tudnod-az-ingyenhitelrol/
A másik, hogy ehhez elsősorban nem pénzügyi műveltség kell, hanem annak belátása, hogy ha Karácsonykor hitelt veszel fel, akkor egy pillanatnyi örömért a következő éved (vagy éveid) anyagilag szar lesz.
Még egy dolgot az értékítéletről. Én például nem látom a különbséget az olcsó és a drága ruha között. Egy 20 ezres öltöny és egy 200 ezres öltöny számomra nem megkülönböztethető, nyilván ha koszos, gyűrött, kopott, az persze igen. Tehát hiába jössz nekem drága ruhákban, nekem nem jelent semmit. A TV-det meg csak az látja, akit meghívsz a lakásodba, na ha nekik is rongyráznod kell, akkor nagyon szar lehet az életed.
Kicsit urban legend-szerű nekem ez a dolog.
Van akin egy alapöltöny is remekül áll, és van akin egy BOSS is úgy mintha a legelőről szökött volna haza benne.
Az ünnepek utáni nagy leárazok inkább mostanra novemberre tevődnek át, de az is igaz hogy év közben is ki lehet fogni jó dolgokat,
2015-11-16 at 11:18
A buta ember azzal is dicsekszik amije nincs. Az okos pedig azt is tagadja amije van.
Én már jártam úgy, hogy faternak néztem ki egy pulóvert, de drágállottam, más lett végül az ajándék. Aztán kb. 3 hét múlva arra járok, és az a pulcsi 50% olcsóbb. Aztán jé, mellette a nadrág is drágább volt korábban sacc-kb. 40%!
Nem állítom, hogy minden bolt csinálja, de gyanítom, jónéhány.
A cikkel teljesen egyetértek, ne egy/néhány napra érezzük magunkat valakinek, hanem 365 nap! De ez már életszemlélet kérdése. (Amikor nyilvánvaló nagyzolást látok vhol, eszembe jut egy pólófelirat: “Értem én, de leszarom”. Bocs a durva kifejezésért.)
Akinek 200e ftos oltonyben kell megjelennie a munkaja miatt, az kerjen olyan fizetest. Annak ugyanis nincs sok ertelme, hogy havi 20e ftal ad tobbet a ceg, de a munkahoz megkoveteli havi 70e ft elkolteset. Ez az oltony amugy nagyon keves helyen lehet tenylegesen szukeg ( max ugynokoknel, de ott tobbnyire eleg egy olcsobb is ), vagy ahol igen, ott olyan fizetes is jar melle, vagy nem erdemes odamenni dolgozni.
Raadasul egymast szidja es anyazza a rokonsag hogy milyen draga a sok ajandek, mert senki nem meri kinyitni a szajat, hogy esetleg iden ha nem dontenenk egymast es magunkat anyagi csodbe?
Viszont: épeszű ember nem vásárol ilyet “villogásból”, ahogy az is hülyeség, hogy kivet a társaság, ha …
Ha dresscode van, az úgyis adott, a munka megkövetel x dolgot. A privát kapcsolatokban pedig aki ezt nézi, annak kiváló minőségű kapcsolatai lehetnek.
En nem tudom, hogy ki tudja megmondani a ruhamrol, hogy 200e ftos oltony-e vagy 20eert vettem a turkaloban. En biztos, hogy nem tudom maserol.
Szerintem ezzel nagyon sokan vannak meg igy. Sot, a tobbseg valoszinuleg tenyleg igy van. Igaz ismerek olyat, akinek a ruha a fontos, meg egyeb kiegeszitok, de valahogy azt latom, hogy ez nem okoz nekik oromet.
Amugy nem lenne okosabb ezt a nagy egyszeri kiralysagot elosztani az ev tobbi napjara? Sokkal jobban elhetne mindenki…
Ha dresszkod van es egesz nap abban ekll ulnod az irodaban, akkor viszont erdemes olyat csinaltatni ami kenyelmes is es nem rohadsz bele.
Az olyan ember, akitől már elvárják, minimum 10-szeresét meg is keresi annak az öltönynek havonta. Mármint itthon.
Nálunk is dresscode van, de nincs kikötés a minőségi szintre. Persze nem zárom ki, hogy a főnököm főnökének a főnökénél már elvárják (a főnökömnél és az ő főnökénél biztosan nem, azt tudom). De azon a szinten már aprópénz az a 200 ezer.
Tisztában vagyok vele, hogy van különbség, de azzal is, hogy nem venném észre, és nem vagyok egyedül ezzel. Egyébként én csak akkor adnék ki 20-30 ezernél többet egy öltönyért, ha rám szabják, vagy ha munkahely miatt muszály lenne.
Így aztán jobb lett volna, ha mindenki minőségi utcai ruhában lett volna, mintha szétnyűtt, régen tisztitott, valaha jól kinéző, de olcsó öltönyben.
Nem tudom, mi bizalmat adott egy olcsó, lógó, viseletes öltöny.
De lényeg, hogy öltöny volt.
Nekünk saját Suzuki (nem is a legrégebbi), Samsung telefon, még működő képcsöves (így mondják?) TV.
Mindkettőnknek megvan egyébként mindene, ami kell. Nem nélkülözünk. Ja, ők hónap végén igen. Akkor miről beszélünk? 🙂
Amikor nagyobb lakásba költöztünk, minden egyes ember (!) aki eljött megnézni az új kecót, azzal kezdte, hogy miért nem cserélem nagyobbra a tévét (!), mert túl kicsi (!) a lakáshoz képest (!). Ez nálam wtf kategória, hogy egy hiteles ingatlanvásárlás után cseréljem le a tévét is, mert csak.
Mondanom sem kell, nem cseréltem le. Hitelreklámokat adnának a nagyobbon is 🙂
10 éve BKV helyett biciklivel járok – > nem várt szabadság-függetlenség-önállóság érzés.
A tömegközlekedéssel járó várakozásban-bambulásban az embereket “megtámadják a reklámokkal” és azzal, hogy “vegyél egy hamburgert vagy péksütit, míg jön a busz”. Mióta bringázok, úgy érzem a fogyasztói társadalomtól sikerült távolabb húzódnom, önállóbb lett a gondolkodásom, ritkábban fordul elő, hogy akaratom ellenére veszek valamit.
Amúgy TV-t már kb 20 éve alapállapotban nem nézek (néha családtagok kisebb eltéréseket okoznak, de az alapállapot stabil)
Nem akarok visszaköltözni a barlangra, szükségem van a fogyasztói társadalomra, de nem akarok agymosottként, bábként élni. Úgy érzem ebben a bringa és a TV-mentesség a két kulcs-elem, a siker titka.
Egyetértek azzal a felhasználóval, aki szerint hitelt csak lakásra.
Üdv: Gyk
A Freemailból kilépéskor automatikusan az Origo híroldalára dob ki. Nem hihető, hogy azt nem számolják bele. Az így odajutók jelentős része valószínűleg hozzám hasonlóan nem vagy csak ritkán olvassa a cikkeiket. Lehet hogy tévedek, de első közelítésben szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a tényleges olvasottságuk nagyobb lenne mint az Indexé. Ha létezne megbízható módja az eldöntésének, akkor akár fogadni is mernék veled.
Reklámnézésére panaszkodóknak:
Én se nézek TV-t, mégis eljut hozzám. A bankom szépen elküldte SMS-ben a csodálatos ajánlatot.
lebuktunk, mi is nézünk tv-t! 🙂
Egyébként szerintem pont mindegy mennyi reklámot látsz, akár BKV-n, akár a tv-ben. A tudatosság a lényeg. Nem az a kunszt, hogy nem vágysz arra, amit nem ismersz. Hanem hogy az arcodba tolják, és te azt mondod: köszi, de kell a fenének.