A piacok felosztása: fejlett, feltörekvő, frontier és legkevésbé fejlett piacok

Ha befektetésre adod a fejed, nagyon hamar találkozol a világ befektetői szempontból történő felosztásával.

Ezért átnézzük, melyik kifejezés mit jelent és milyen országokat takar.

Fejlett országok (developed countries): ide sorolhatók a fejlett gazdasággal és fejlett jogrenddel rendelkező nyugat-európai országok, az angolszász országok, Izrael, Szingapúr és néhány hasonló ország még. Ezekben az országokban a legnagyobb az egy főre eső GDP és a legnagyobb a humán tőke értéke.

Ezeknek az országoknak kialakult és jól szabályozott tőkepiaca van.

(Megjegyzés: több különböző lista van forgalomban, így az egyik listán például Dél-Korea már fejlett, a másikon még fejlődő országnak számít. Ugyanígy Horvátország lehet fejlődő vagy feltörekvő ország, illetve frontier ország is. Ezért ne lepődj meg, ha egyik-másik országot több minősítéssel is megtalálsz ezeken a listákon.)

Kevésbé fejlett, fejlődő vagy feltörekvő országok: A régebben használt kevésbé fejlett országok helyett kitalálták a sokkal pozitívabban csengő feltörekvő (emerging) piacok kifejezést. A legnagyobb gazdaságok ebben a csoportban az úgynevezett BRIC országok (Brazil, Russia, India and China), Mexikó, Indonézia, Törökország. Ide tartoznak a kelet-európai országok (Szlovákia és Szlovénia már nem), Afrika legfejlettebb államai, a latin-amerikai államok, a közel-keleti államok zöme.

A már említett BRIC mellett további csoportosítások is vannak: BRICS Dél Afrikával bővült, a MINT Mexikót, Indonéziát, Nigériát, Törökországot takarja, a Next Eleven országai: Banglades, Egyiptom, Indonézia, Irán, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Törökország, és Vietnam, stb.

Kockázatok a feltörekvő országokban:

– Devizakockázat: könnyen leértékelődhet a helyi deviza, ami meg is történt mostanában Oroszországban, Dél-Afrikában, Brazíliában, stb. Így az ebben nyilvántartott kötvények, részvények is sokat veszíthetnek az értékükből.

– Nem annyira fejlett jogrend. Oroszországban és sok másik fejlődő országban igen furcsa, a jogállamiság normáival köszönőviszonyban sem lévő rendelkezéseket hoznak és hozhatnak bármikor. Kína pedig konkrétan egy diktatúra, ahol bármikor bármi megtörténhet.

Ide tartozik még a bennfentes kereskedés, ami ezekben az országokban sokkal gyakoribb és kevésbé büntetendő, mint a fejlett államokban.

– Fejletlen bankrendszer és pénzügyi piacok. A cégek sokkal nehezebben jutnak tőkéhez, ezért nem képesek annyira fejlődni, vagy akár tönkre is mehetnek. Ide tartozik a bankok esetleges csődje is, mint kockázat.

– Kisebb, illikvid piacok. A kisebb méret és a kevesebb szereplő miatt a piacok likviditása nem megfelelő, főleg egy esetleges pánikhelyzetben.

– Politikai kockázat, puccsok, jogi változások (például megtiltják a tőkekivonást az országból).

Frontier vagy határországok: a fejlődő, vagy feltörekvő országokhoz tartozó, ám attól esetleg lemaradó olyan országok, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy a feltörekvő országokhoz sorolják őket. Gyakran saját tőzsdével sem rendelkeznek. Néha “pre-emerging markets”-nek is hívják őket.

Ide tartozik Észtország, Románia, Ciprus, Kenya, Kuvait, Libanon, Nigéria, Ukrajna, Vietnam és több hasonló ország.

Legkevésbé fejlett országok: ők a mindenki más kategória, a Föld legszegényebb államai. 34 belső-afrikai ország, 9 ázsiai, mint Kambodzsa, Banglades, Afganisztán és hasonlóak, Haiti és néhány szigetállam Óceániában.

Röviden ezeket az országokat takarják azok a kifejezések, amivel gyakran találkozol, ha szeretnél külföldi befektetéseket is vásárolni.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo