Az inflációs várakozások

A jegybankok világszerte nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az inflációs folyamatok megfigyelése mellett az inflációs várakozások nyomonkövetésére is.

Annyira komolyan veszik, hogy például az Egyesült Államokban három felmérés is készül minden hónapban, hogy az emberek (ideértve a fogyasztókat, a termelőket és a befektetőket is) milyen inflációra számítanak a következő egy évben. Ezen kívül vannak külön felmérések az ipari szereplők várakozásaira és így tovább.

(Az inflációs adat azt fejezi ki, mennyi volt a pénzromlás az elmúlt évben egy adott fogyasztói kosarat figyelembe véve. Az inflációs várakozás azt, hogy az emberek szerint mennyi lesz az előttünk álló évben a pénzromlás mértéke.)

A világon mindenütt az emberek szinte mindig felülbecsülik az infláció valódi mértékét a saját vélt vagy valós tapasztalataik alapján, ezért azt mérik, hogy a saját inflációs véleményükhöz képest milyen változást várnak a következő évre.

Gondolom nem lep meg senkit, hogy mostanában hónapról-hónapra rekordot dönt az amerikai inflációs várakozás értéke.

Az ábra szerint az amerikai piaci szereplők úgy gondolják, hogy az infláció nem fog csökkenni a következő egy évben sem. (Egy éve még azon aggódott a FED, hogy túl alacsonyak az inflációs várakozások, most már a túl magas várakozások miatt főhet a feje.)

De miért annyira fontos az, hogy az emberek mit gondolnak, mennyi lesz az infláció?

Mert már nagyon sokszor bebizonyosodott, hogy az inflációs várakozások önbeteljesítő jóslatokká váltak. Ha a termelő cégek, vállalkozások nagy áremelkedésre számítanak a nyersanyagok vagy a munkabérek területén, akkor ők is annyival emelik a vállalási áraikat. Ha a dolgozók úgy gondolják, hogy magas lesz az infláció, akkor olyan munkabér-emelési igénnyel lépnek fel, a befektetők is a saját inflációs várakozásaiknak megfelelően nyújtanak hitelt vagy ruháznak be és így tovább.

Ha a piac minden szereplője 5 vagy 10%-os áremelkedésre vár, akkor az ő előzetes reakcióik miatt szinte borítékolhatóan valóban 5 vagy 10% lesz az áremelkedés. (Ezt a külső tényezők módosíthatják, főleg egy túl kicsi gazdaságban, de az elvárások miatti reakciók nagyon komolyan befolyásolhatják a végső inflációt.)

Ezért a jegybankok szeretnék a saját inflációs céljaikat “horgony-értéknek” beállítani és folyamatosan azt kommunikálják, hogy az infláció vagy éppen a defláció átmeneti, hogy ezzel hűtsék az inflációs/deflációs várakozásokat, mert azok amint fentebb írtam, könnyen önbeteljesítő jóslatokká válnak. Mindenki árat emel, mert úgy gondolja, hogy ő is majd mindent csak drágábban fog tudni beszerezni a munkájához.

Ha a piaci szereplők elhiszik, hogy a változás átmeneti, akkor a jegybank elérte a célját.

(Természetesen lehet, hogy igaz, amit a jegybank mond, de az ő feladata nem a pánikkeltés, hanem a piacok folyamatos lenyugtatása. Egy jegybank soha nem nyilatkozik úgy, hogy szerinte is közel az összeomlás és az infláció egyébként is megfékezhetetlen lesz a következő években. Sokszor vetik az amerikai jegybank szemére, hogy közvetlenül még a 2008-as összeomlás előtt is olyan nyilatkozatokat tett, hogy nem lesz semmi probléma. Nem, nem ennyire buták voltak, hanem ez a feladatuk, a piacok lenyugtatása. Mindezt úgy kell tenniük, hogy ne veszítsék el hosszú távon a szavahihetőségüket, de akkor is alapjaiban pozitív üzeneteket kell megfogalmazniuk.)

Ha nem sikerül meggyőzni a piacokat, hogy a kilengés átmeneti, akkor úgy járunk, mint a hetvenes években, amikor a szakszervezetek folyamatosan az inflációs adatoknak megfelelő béremeléseket követeltek a következő évre is, aminek az lett az eredménye, hogy a termelői árak is annyival nőttek, mint a bérek, így beindult egy folyamatos ár-bér spirál, amit nem sikerült egy évtizedig sem megállítani.

A stagfláció évtizede

Ezért figyelik annyira árgus szemekkel a jegybankok, hogy a piaci szereplők milyen inflációs várakozással vannak és igyekeznek meggyőzni a piacokat, hogy a zavarok csak átmenetiek.

Share

91 hozzászólás

  • "a svájci"

    “Csak azert szolaltam meg mert elotte egy “svajci” pelda volt irronikusan fikazva.”

    A fikázás még hagyján, a gond ott van, hogy az ürge meg sem értette a gondolatmenet lényegét, még az idézet is hibás volt…

    “Nem szeretnek hitelre svajci ingatlant venni, mert gyakori eset, hogy miutan az ingatlan erteke no a bank plusz fedezet bevonasat koveteli”

    Nem miután nő, hanem miután csökken az értéke… 🙂

    Erről az a kép jutott eszembe, amikor a vissza a jövőbe 2-ben Biff Tannen a jövőből visszamegy a múltbeli önmagához, és átadja neki a sport almanach-ot, mire Biff: “Kedves magától, de most csináljon úgy, mint a festék – és menjen a fenébe…. ….csináljon úgy, mint a festék és kopjon le, te idióta…” :)))

  • "a svájci"

    Ezzel győzködöm magam én is. Várom az újépítésű projektről az információkat, ha tűrhető árszinten lesz, elképzelhető, hogy beleugrok, mert minden szempontból jónak tűnik.
    Azt azért hozzátenném, hogy ahhoz, hogy a bank egy korrekciónál ne kérjen önerő “utóbefizetést” (ezt hogy mondják magyarul? :), célszerű minimum 50%-ot önerőek a vételkor betolni. Ekkora korrekció talán nem lesz. 😉
    Ha az embert nem zavarja, hogy a lakása piaci árából egy esetleges korrekciójánál “eltűnt” az önrész mondjuk 20-30%, akkor osztom a véleményedet. Nyilván ez csak könyveléstechnikai veszteség, és akkor lenne realizált, ha abban a pillanatban el kellene adni aktuális -alacsonyabb- árszinten a lakást.

  • Second Wave
    svajci
    a hazai szóhasználatban a hitelbiztosíték értéke csökkenhet, és ebben az esetben a bank pótfedezetet kérhet(ne).
  • "a svájci"
    Wave

    Igen, ezt a szót kerestem: “pótbefizetés” . 🙂
    Köszönöm!

  • Dr. Ötker

    Bevallom meglepodtem volna, ha latok egy olyan cikket ahol a hozzaszolasok kozott nem jelenik meg svajci baratunk huzodo dilemmaja az ingatlan vasarlas problematikajaval. Magyar piac eseteben teljesen irrelevans dolgokat irsz, nem igazan tudnek peldat mondani arra, hogy magyar bankintezet barmikor is az ingatlan megvaltozott erteke miatt plusz fedezet bevonasat kerte volna. Jol lehet, hogy svajcban ez igy mukodik..tudjuk, mindig elmond, borzasztoan unalmas. Szamomra csak az tunik nyilvanvalova ebbol, hogy egyelore te almodozol errol a vasarlasrol, varsz valami brutalis korrekciot. Mondjuk korabbi elmondasod alapjan jelenleg a kornyekeden nincs kinalat.. gondolj mar bele, hogy egy esetleges areses milyen hatassal lenne a kinalatra.. bohoc. Folytasd kerlek az amokfutasod, szorakoztat.
  • nyelvtanoff
    Az infláción sokféle és számos szereplő veszít (aki bérből él, akinek nem reáliába fektetett megtakarítása van, vagy akinek épp tartoznak – a járulékos hatásról nem is beszélve), így nem kellemes. Ugyanakkor a mostaninál számomra (botcsinálta közgazdász számára) nyugtalanítóbb volt az az időszak, amikor csak ömlöt a pénz a gazdaságokra (USA-tól kezdve EU-n át mindenfelé), s egy-másfél évig meg se mozdult ez a mutató (sőt a krízis miatt átmenetileg még lentebb is ment) – emiatt sokáig a “most-akkor-mi-van” foglalkoztatott. Remélem ezt a periódust lezárhatjuk, s elővehetjük a majdnem kidobott makroközgáz könyveket. A régóta koptatott infláció fejezetben – lelki habitustól és pesszimitástól függően inflációelmélet, stagfláció, hiperinfláció kulcsszavakkal barátkozhatunk – persze sok köszönet nem lesz benne. De legalább ez a régi történet.
  • Zabalint

    Elég nagy hiba, ha nem nézed annak a lakásnak az értékét, amiben laksz. Ebből szoktak születni az erősen irracionális döntések, mint pl. mikor olcsó helyen ráépít egy kacsalábon forgó palotát hitelből a telekre, majd 10 év múlva megpróbálja eladni, és kiderül, hogy töredékét sem éri annak, amennyit beleölt. Meg az is, mikor idős emberek egyedül fáznak éheznek a 70 milliós lakásban. Nem, nem arról van szó, hogy várd a csodát és ne vedd meg, meg hogy az igényeiddel ellentétesen vásárolj ingatlant, csak mert mást éri meg venni, mint ami a te igényed, de teljesen figyelmen kívül hagyni az ingatlanpiacot csak azért mert saját használatra veszed, enyhén szólva felelőtlenség. Valójában a saját lakás is befektetés, csak nem bérleti díjat kapsz a bérlőktől, hanem te nem fizetsz valaki másnak. Cipő némileg kevesebb munkabéredből jön ki, és kevesebb időre veszed.
  • Anton von p
    Nem olvastam el a korábbi hsz-eket, de szerintem az infláció jelentős részben önbeteljesítő jóslat lesz kb
  • expect

    Ne keverjuk a szezont a fazonnal, meglevo ingatlan ertekvaltozasarol volt szo, nem pedig atgondolatlan epitkezesekrol. Es nem, a lakhatas nem befektetes, hanem fogyasztas, az adott ingatlan ertekvaltozasa pedig jellemzoen irrelevans, mert az ingatlanban tartott osszeg mindenkepp a lakhatast szolgalja. Attol h az ingatlanpiac epp novekvo palyan van, nem adod el az otthonod, ha csokkenon van, szinten nem. Ha koltozni akarsz es esett a piac a korabbihoz kepest, akkor meg az uj vasarolando otthone is esett, felfele valtasnal meg jol is johet az eses, mert kisebb a felar.
  • Elon fan
    Gyerekek, tudom hogy Miklós nem preferálja, de Bitcoin. Egyszerűen nem hat rá az infláció. Míg a pénzed kb. bármilyen befektetésben (igen, állampapírban is, a 4,5%-os csoda állampapírban lévő pénzed is 5%-os inflációnál értéktelenedik), csak buksz, addig kriptoban hónapról hónapra csak növekszik a vagyonod. 🙂

    S még az értéke miatt sem kell aggódnod, hiszen nincs neki semmi értéke, csak a részvevők adják egymásnak, reménykedve, hogy találnak egy még nagyobb hülyét, aki még többet fog adni érte, mint ők adtak.

    Szóval tényleg jó, csak arra vigyázz, ne te legyél az utolsó a sorban.

  • Husz János Puszita

    Az elmúlt két évben a covid miatt zárva volt minden, az emberek otthon kuksoltak. Nem tudott a fizetőképes kereslet realizálódni. De ami utána jött az egy rémálom volt, egész Európa meg volt zakkanva. Olyan helyen lakom, ahol becsatlakozik a német autópálya Olaszország felé, egész nyáron ültem a dugóban munkába jövet-menet. A kisvárosunkban már demonstrációt tartottak a turisták ellen, egyszerűen élhetetlenné vált a környék az itt lakók számára. Nem tudtunk leparkolni, a napi ügyeinket intézni, autóforgalom, zajszennyezés stb. Azóta javult a helyzet, de még mindig felfokozott a fogyasztás, járvány, energiaválság ide vagy oda. A sereg kirakott a honlapjára egy útmutatót blackout esetére, ha elmenne az áram egy hétre, most rohan mindenki bespajzolni. Az emberek mindig túlzásba esnek. A piac malmai lassan őrölnek, de mindig ott munkálnak a mélyben.

  • csizkek
    “Magyar piac eseteben teljesen irrelevans dolgokat irsz,”
    Ugyan nem nekem irtad, de ua cipoben vagyok mint svajci csak Nemeto. A magyar szerzodesek is tartalmazzak ezt a potfedezet kitetelt. CSak legutobbi valsag az tul mely volt ahhoz, hogy a bank ezzel elinditson egy megnagyobb osszeomlast. Ezert a lakossagot nem piszkaltak. KKV-ben lattam olyat akitol kertek potfedezetet. De attol, hogy eddig ezt nem alkalmaztak, attol meg ott a riziko. Bar szerintem se ez fog odaverni a paicnak.

    ” varsz valami brutalis korrekciot. Mondjuk korabbi elmondasod alapjan jelenleg a kornyekeden nincs kinalat.. ”
    Legutobb Bp.-en 5.7 ev alatt 50-60% realertek korrekcio volt atlagosan. Nemeto.-ban a 90-es evek boomja utan 12-15 ev hozamsivatag, 73% atlag realertekkorrekcioval (FAZ elemzes alapjan) Valasztek meg azert nincs, mert aki tud veszi a 2.-ik 3.-ik kecojat barmni aron. 4-5%THMnel meglatjuk..

  • Zabalint

    “Ne keverjuk a szezont a fazonnal, meglevo ingatlan ertekvaltozasarol volt szo, nem pedig atgondolatlan epitkezesekrol. ”

    A kettő összefüggésben van, emellett az eladáskori értékkel is összefüggésben vannak.

    “Es nem, a lakhatas nem befektetes, hanem fogyasztas, az adott ingatlan ertekvaltozasa pedig jellemzoen irrelevans, mert az ingatlanban tartott osszeg mindenkepp a lakhatast szolgalja.”

    Nem a lakhatás a befektetés, hanem az, hogy a lakhatásodat bérleti díj helyett saját ingatlannal váltod ki. Az így ki nem fizetett bérleti díj olyan, mint ha bérbeadnád, a bejövő bérleti díj lenne, vagy részvénynél az osztalék.

    El nem adod általában, mert emelkedett, de speciális esetben még ez is előfordulhat, pl. korai nyugdíjasoknál, vagy azt is megfontolhatja valaki, hogy az olcsóbb lakhatást is figyelembe véve költözik valahová. Szóval még ekkor sem irreleváns.

  • Zabalint

    “Ha koltozni akarsz es esett a piac a korabbihoz kepest, akkor meg az uj vasarolando otthone is esett, felfele valtasnal meg jol is johet az eses, mert kisebb a felar.”

    Pont hogy ez nem törvényszerű. Az új vásárolandó otthon nem feltétlenül ugyanott van, nem feltétlenül ugyanolyan lakás típus, ezért nem feltétlenül ugyanúgy mozog az ingatlanpiacon. Még a különböző méretű, de hasonló ingatlanoknak is gyakran más a piaca.
    És akkor megint visszajutottunk oda, hogy igenis, figyelembe kell venned vásárláskor, eladáskor is a piacot, de még közben is, ha a jövőbeli terveidet szövögeted. Nem csak azt, de úgy tekinteni a saját használatú ingatlanra, hogy az nem befektetés, később sok pénzedbe kerülhet…

  • expect

    “Nem a lakhatás a befektetés, hanem az, hogy a lakhatásodat bérleti díj helyett saját ingatlannal váltod ki. Az így ki nem fizetett bérleti díj olyan, mint ha bérbeadnád, a bejövő bérleti díj lenne, vagy részvénynél az osztalék.”
    Nem, simán csak annyi történik, hogy bérleti díj helyett tőkeköltséget és amortizációt fizetsz. Nem befektetés, fogyasztás.

    “Pont hogy ez nem törvényszerű.”
    Általános trendekről beszélünk, szóval de, törvényszerű. Itt konkrétan arról volt szó, hogy érdemes-e várni a nagy ingatlanpiaci korrekciót vagy sem, ennek semmi köze ahhoz, hogy 30 év múlva X lokáció reálértékben hogyan változik az ingatlanpiac többi lokációjához, kínálatához képest (btw hosszútávon ez se jósolható meg).

  • Zabalint

    “Nem, simán csak annyi történik, hogy bérleti díj helyett tőkeköltséget és amortizációt fizetsz. Nem befektetés, fogyasztás.”

    Ilyen alapon ha bérbe adod sem befektetés, csak a tőkeköltséget és az amortizációt cseréled egy folyamatos cash flowra. Amíg nem adod el, addig maga az értéknövekedés vagy csökkenés is ugyanúgy nem realizált, tehát ebben sincs különbség a kettő között.

    “Általános trendekről beszélünk, szóval de, törvényszerű.”

    Arról beszéltünk, hogy befektetésként kezelhető-e a saját lakhatásra vett lakas. Márpedig ha befektetésként kezeled, akkor figyelembe veszed a várható értékváltozását. Akkor viszont igenis figyelembe kell venni, hogy ha később költözöl, relatív hogyan alakul az egész piachoz képest a te lakásod ára. Ha nem befektetésként kezeled, ezt nem veszed figyelembe.

  • Zabalint

    “Itt konkrétan arról volt szó, hogy érdemes-e várni a nagy ingatlanpiaci korrekciót vagy sem, ennek semmi köze ahhoz, hogy 30 év múlva X lokáció reálértékben hogyan változik az ingatlanpiac többi lokációjához, kínálatához képest (btw hosszútávon ez se jósolható meg).”

    De konkrétan ebben a dilemmában is célszerű figyelembe venni a befektetési szempontokat. Mert lehet, hogy ha addig inkább bérelsz, majd jókor szállsz be, akkor sokkal jobban jössz ki belőle. Nyilván lehet, hogy hibázol, és rosszul jársz, de ez más befektetésekre is igaz.

    Eleve azért nem hasonlítható az egyszerű fogyasztásos példáidhoz, mert itt van döntési lehetőséged, hogy folyamatosan fizetsz érte, azaz bérelsz, vagy megveszed egyben több évtizedre. Csak ennek az időzítése is réyzben befektetési döntés, amin tízmilliókat nyerhetsz vagy bukhatsz.

  • expect
    “Ilyen alapon ha bérbe adod sem befektetés, csak a tőkeköltséget és az amortizációt cseréled egy folyamatos cash flowra.”
    A befektetés célja, hogy hasznot termeljen. Egy bérbeadott ingatlan hasznot termel, azért veszem meg és adom bérbe, hogy hasznot termeljen, ez egy befektetés. Saját használatú ingatlant NEM azért vásárolunk, hogy hasznot termeljen (nem is fog hasznot termelni), hanem hogy használjuk az adott eszközt, fogyasszuk azt. Attól, hogy egy fogyasztási cikk értéke akár felfelé is mehet, miközben birtokoljuk, még nem válik befektetéssé.

    “Csak ennek az időzítése is réyzben befektetési döntés, amin tízmilliókat nyerhetsz vagy bukhatsz.”
    Fogyasztói döntés. Ugyanúgy, mint ahogy fogyasztói döntés, hogy autót bérelek vagy vásárolok, könyvtárjegyet váltok vagy könyvet veszek vagy épp ma veszek wc papírt vagy megvárom, hátha akciós lesz. Ezek fogyasztói döntések.

  • D

    Az remelem megvan, hogy a valsagok soran eleg ritkan szoktak nominalisan is beszakadni az ingatlanarak (nem kismerteku, hanem jelentos merteku csokkenesrol beszelek).
    A nagyobb arcsokkenes realerteken szokott tortenni, ez viszont egy lassu folyamat.
  • én megmondtam

    Haladjunk a te gondolatmeneteden, miszerint a saját lakás vásárlás befektetés (egyébként tényleg az, pontosabban mindkettő igaz, fogyasztás és befektetés egyszerre).

    Amit te felvázolsz, azt úgy hívják: időzítés. Megkérdezhetsz pár itteni megkeseredett arcot, aki 2015 óta vár az esésre, milyen jól működik (hiszen kiszamolo meg pár itteni okos már akkor is megmondta, túlárazott a magyar piac).

    Valójából az ingatlanpiac nagyon hasonló, mint a tőzsde, hosszútávon “csak felfelé”, átlaghoz való visszatérés, stb, ugyan azok igazak. Még a lakáskiadás + értéknövekedés hozama is összevethető hosszútávon a tőzsdéével. A legfőbb különbség a volatilitásban van (cserébe a tranzakciós idők is nagyon hosszúak!!!), meg a granularitásban, 1 ingatlan sokkal drágább jellemzően mint egységnyi részvény. De az időzítést ezek nem befolyásolják, ugyan olyan lutri.

  • jami
    A másik poszban értekeztünk az örökségről. Ez az a vetület, amikor biztosan kiderül, befektetés-e az otthon vagy sem.

    Ha nem jó lokációban építünk fel egy házat, az jelenleg (a telek értéke nélkül) pont annyiba kerül, mint jó helyen. De eladni nem a telek értékkülönbözetével lehet majd… Ha nekem ez ok, mert teljes életet élek, vágyott munkával, a gyerekek nyugiban tudnak felnőni – akkor még megérheti. Ha a család szív, mert kevés bevételem lesz, béna iskola elérhető csak, reménytelen a napi közlekedés kocsi nélkül, orvosi ellátás alig; a gyerekek középsulitót tuti koliban/albérletben laknak és a nyugdíjam sem látható majd szabad szemmel – akkor tuti nem.

  • Fakusz Lórànt
    Ingatlanok értéke vs. inflàció:

    Ha vettél/építettél egy lakàst/hàzat a béredből (részben) adott àrszinvonalon, mert megtehetted és benne élsz hosszú ideig vagy akàr életed végéig tök mindegy neked, hogy közben hogy vàltozik (akàr duplàzódik) az ingatlanod értéke. Ha 20 millióért vetted és 5 év múlva 50 millót ér és ugyan úgy benne élsz k.rva mindegy kellene, hogy legyen mennyit ér a piacon. Vagyis teljesen irrelevàns lenne az ingatlanok értékének vàltozàsàt bele venni az inflàciós kosàrba!

  • csizkek

    “Valójából az ingatlanpiac nagyon hasonló, mint a tőzsde, hosszútávon “csak felfelé”, átlaghoz való visszatérés, stb, ugyan azok igazak. ”
    Ezekrol acsak felfelekrol jut mindig eszembe Japan:
    Nikkei stock index: macrotrends.net/2593/nikkei-225-index-historical-chart-data A mostani extrem emelkedesek es penzontesek utan az index meg mindig 25%-al alatta van a 90-es evek csucsanak.

    Japan ingatlanindex ugyanaz. Nominalisan is kb. felaron lehet venni egy atlag Tokioi lakast mint a 90-es evekben. Lehet magyarazni, hogy Japan igy ugy.. De a Japan gazdasag tovabbra is no.3 GDP alapjan, mig Mo. a No.56.

    Ki lat a jovobe es tudja garantalni, hogy a magyar ingatlanpiac csak felfele?:)

  • csizkek
    “A nagyobb arcsokkenes realerteken szokott tortenni, ez viszont egy lassu folyamat.”
    NAgyjabvol igaz. Gondolom svajcinal is ua. a helyzet. Nalam is az van, hogy en nagyon jol elvagyok a berelt “hazunkkal” es befekteteseinkkel a jelenlegi helyzetunkben. En nem most akarok venni kecot, nem is tudom hol akarnek a kov 10 evben tuttira lakni. HAnem vmi biztositek kell a kesobbi idoskori evekre. Most vagy 5 ev mulva, vagy 10. Nem izgat.
    Az viszont k frusztralo, hogy nezed az ingatlanpiac eszetlen es erthetetlen emelkedeset. Ez kb pszichesen olyan mint a tozsden a beszakadas. Kirazza az embert vmelyik iranyba. Es felo, hogy belenyul az ember vmi ingatlanpiaci csucsba..
    Szoval annyi a story, hogy nehez ezt pszichesen nezni es egyre bizonytalanabb, hogy mi van ha megiscsak egig nonek a fak..
  • Krokodil888
    : ‘2020-ban (!!) sikerult elerni a rendszervaltaskori ingatlanarakat realerteken.’
    rákerestem erre ‘mnb lakasarindex’ és a találat listából letöltöttem ezt: mnb.hu/letoltes/mnb-lakasarindex.xlsx
    Ebben az excelben az 1.2 tábla tartalmazz a reálérték-változást. Sajnos csak 2000-től vannak adatok (a nominálisnál vannak 1990-tól is). A 2000-es szint a 100%. A legutolsó validált érték 2020. II név. országosan 176,6%, bp-i 193,8%
    Állításod szerint 1990-ben annyit ért egy lakás, mint most inflával korrigálva. Vagyis ha kitöltenénk az excel-t ‘visszafelé’, akkor 1990-nél is pl 180%-ot kellene látni?

    Viszont az elemzésközpont oldalán pont ilyen értelmű grafikon látható
    elemzeskozpont.hu/magyar-ingatlanpiac-kovetese-ingatlan-befekteteshez
    csak a kép (elemzeskozpont.hu/sites/default/files/oktatas18/nominalis-real-lakasarindex.png)

    Ezek szerint akkor igazad van 🙂

  • Krokodil888
    ‘2020-ban (!!) sikerult elerni a rendszervaltaskori ingatlanarakat realerteken.’
    Csak még mindig szokatlan azt látni, hogy 2 szobás, 50 nm lakások, egy külső pesti kerületben 30 mio HUF körül vannak hirdetve, miközben ugyanezek a lákások 1990-ben 2 mio-ért keltek el. Látszólag 15x drágultak, de valójában nem mentek sehova, mert a sch@ar HUF egy még folyékonyabb löttyé ‘nemesedett’ idővel.
  • örök körök

    A ’90-es magas ingatlan reálértékben ott keresendő a csel, hogy a 90-es években lassan araszoltak felfelé a lakásárak, miközben bődületes infláció volt. A kettő eredője pedig egy folyamatos, egész masszív reálérték esés. Az elemzésközpontos ábrán ez jól követhető.


    Igen, ez is pont azt bizonyítja, amit írtam. Hogy az ingatlanpiac nagyban hasonlít a tőzsdéhez. Igen, nagyon be tudsz nézni egy beszállót, pont mint a tőzsdén. Viszont a lényeg: időzíteni nem nagyon tudsz itt sem. Utólag könnyű okosnak lenni. Előre meg… Látjuk a kiszámoló blogos próbálkozásokat, mennyire jól sikerültek (TEVA, orosz részvények, ingatlanárak, BTC, Tesla, stb., hosszú már azért a sor).

  • D

    Az MNB tablazat 1.2-es lapjan nalam 1990-ig megy vissza az ‘Aggregalt real MNB lakasarindex’ oszlop. 2001-tol vannak reszletes bontasban adatok, azelott csak orszagos osszesites. Es igen, a legelso adat a tablazatban 169.6

    Igen, termeszetesen megertem, hogy sokan frusztraltak az ingatlanarak miatt (es persze amiatt, hogy a kormany is csak futi a dolgot, ahelyett, hogy a kinalatot probalna novelni).

    Egy csomo (kulon kulon is jelentos) folyamat heviti az ingatlanpiacot, nehez latni, hogy a kozeljovoben a frekventalt helyeken komolyabb (nominalis) areses kovetkezne.

  • emberes
    @d Tehát látjuk, hogy a rendszerváltás óta, azaz az elmúlt 30 évben most lettek a legdrágábbak reálértéken az ingatlanok. Miért is lenne ez a normalitás? (Aki nem ezt vallja, ne vegye magára. 🙂 )
  • Lui
    Milyen szolgáltatót javasoltok crypto vásárláshoz? Mennyi játék pénzt érdemes beletenni? Adózás van vagy megkerülhető?
  • B. Ferenc
    Mikor pár éve kértem a főnökömtől, hogy legalább az infláció mértékével emeljék meg a béremet, kis felháborodással csak annyit válaszolt, hogy a cégnek nem kötelessége ezt megtenni. =)
  • IPv6

    > Milyen szolgáltatót javasoltok crypto vásárláshoz?
    Binance (legolcsóbb, legtöbb staking lehetőség (már ha nem magadnak oldod meg))
    gate.io (ígéretes technológiájú, low market cap coinból bő választék, ez játszósabb hely)
    Kraken (drágább, klasszikus, megfontolt-kiforrott felület)
    DYOR hogy mit veszel. Daytrading a többségnek bukó, Futures főleg, ezeket inkább ne. HODL (and staking) párti vagyok.

    > Mennyi játék pénzt érdemes beletenni?
    Amennyit hajlandó vagy teljesen elveszíteni. Nem mintha ez reális veszély lenne hosszú távon.
    Nekem ~10%-a az összesnek. Elég sokat hozhat, de ha bukok se vág a földhöz.

    > Adózás van vagy megkerülhető?
    Van, ~megkerülhető (IBAN a megfelelő országban). Egyszer vettem ki 27k EUR-t HU IBAN-ra kérve, senkit se érdekelt.

  • Krokodil888
    és : köszi a magyarázatokat!
  • videkrol-jott-ember

    A NAV 5 évre visszamenőleg kérheti be az elmaradt adót, kamatokkal együtt.
    Az nem jelent semmit, hogy jelenleg esetleg meg lehet úszni, mert 5 év alatt bármi történhet.

  • én megmondtam

    Ez klasszikus félig tele/félig üres pohár probléma, azt látsz bele, amit látni akarsz. Lehetne azt is belelátni, hogy a cuculizmus bedőlése utáni viharos időkben az iparhoz hasonlóan bedőlt a hazai ingatlanpiac is, ami kb. mostanra állt talpra. Idehaza is megtörtént egyfajta tőkefelhalmozódás (hogy milyen módon, abba ne menjünk bele), elértük a nyugati anyagi különbségek szintjét, hát akkor a kisemberek zsebéhez mérten idehaza is olyan drága lett az ingatlan, mint ott. Csak a sajáthoz szokott magyarnak még szokatlan az érzés, hogy jóformán esélye sincs már rá, ha nem örököl.

    Gondolom te áresésre vársz a partvonalról, ezért te csak a bődületes növekedés részét látod a görbének.

  • Krokodil888
    Brutálisan felpörgött az infla a világban mindenhol.
    Két jó cikk:
    portfolio.hu/gazdasag/20211108/inflacios-csapdaban-a-vilag-508816
    portfolio.hu/uzlet/20211109/inflacio-shortban-ragadtak-a-jegybanki-balnak-aminek-nagyon-komoly-kovetkezmenyei-lehetnek-509618

    Szerintem ez már az önbeteljesítés szakasz. Nagyon úgy néz ki, hogy még egy évig nagyon magas lesz az infla. Csökkenni fog, de magasról ereszkedik le.

    A forint is szépet ment ma – már annak, aki longolja. Ha igaz még amit még év elején írtak elemzők, h orbán 370-nél húzta meg a vonalat, akkor jövő héten egy combosabb kamatemelésnek kellene bekövetkeznie. Szerintem nem lesz, gyurka nem meri megtenni. Lesz vmi emelés, aztán majd beavatkoznak. Sztem ma is ezt történt.
    portfolio.hu/gazdasag/20211111/hogyan-vedekezhetne-hatekonyan-az-mnb-az-inflacioval-szemben-50997

    To hogyan látjátok?

  • Incognito
    Infláció, októberi adat:
    hvg.hu/gazdasag/20211109_inflacio_ksh_dragulas
    6.5%. Egy kicsit megszaladt.
  • Incognito
    Komolyabb kamatemelés jöhet.
    nepszava.hu/3138012_tiz-eve-nem-latott-kamatemeles-johet
  • Krokodil888
    : meg, de majd a mi még gyorsabban szaladunk s így leszakad rólunk 🙂 A portfolion minden megkérdezett 60-100 bázispontos alapkamat emelést sugall. Aztán majd holnap kiderül, milyen utasítást kapott az MNB a Középpályástól.
  • Krokodil888
    No, megtörtént a kamatdöntés. Mint a mesében… mutatott is valamit a lyány, meg nem is…. Meglátjuk pár héten belül, merre üti a ‘sátáni’ S. Gyurka szegíny magyar gránit forintot 😀
    A magyarázat érdekes:
    portfolio.hu/gazdasag/20211116/ujabb-csavar-az-mnb-tol-nagyobbat-emelnek-mint-elsore-gondoltuk-511074

    Szerintem ezt a két tételt fontos kiemelni az alelnök beszédéből:
    “7% feletti infláció jön – Novemberben várhatóan 7% felett lesz az infláció, és onnan csak lassú csökkenés jön. A 2022-es infláció pályája is érdemben magasabb lehet, mint azt a szeptemberi előrejelzésünkben feltételeztük” Talán 6% plusz?

    és
    “Mi okozza az inflációt? – Kiemelten fontos kérdés, hogy az inflációból mennyi a külső és a belső tényező. Mi egyelőre azt gondoljuk, hogy 60% lehet a külső, 40% pedig a belső, de mindkettő az infláció emelkedését okozza”
    Hoppá, importáljuk az infla nagyobb részét!

  • Incognito
    30 százalékpont lett. 2.1 % az új banki alapkamat.
    telex.hu/gazdasag/2021/11/16/az-mnb-ujabb-kamatemelese-eleg-lesz-e-az-arany-kozepszer