Sokaknak okoz fejfájást az úgynevezett automatikus adatcsere-egyezmény, ami alapján a legtöbb külföldi országban lévő magán és céges számlát látni fogja az adóhivatal 2016 január elsejétől (igaz, egy év csúszással, mert a 2016-os adatokat 2017-ben kapja meg) ugyanis a bankok és biztosítótársaságok kötelező jelleggel le fogják jelenteni a magánszemély illetékes adóhivatalának, ha van bankszámlára vagy visszavásárlási értékkel bíró biztosítása. A jelentés kiterjed a számla létén túl az azon található összegre is. Cégek esetén a számla felett rendelkező(k) állampolgársága vagy adórezidensi státusza lesz a mérvadó.
A határidő közelsége miatt nagyon forró téma ez sokaknál, ezért újra megkértem a Crystal Worldwide-osokat, hogy írjanak újra a témáról. (Az előző cikküket itt tudod elolvasni.)
Kértem, hogy térjenek ki az olyan kérdésekre is, mint hogy a PayPal, Neteller és a hasonló online számlák jelenteni fognak-e a magyar hatóságoknak, illetve milyen megoldások jöhetnek szóba.
Ezen kívül vannak félreértések, hogy csak az egymillió euró feletti számlákat jelentik le első körben, kértem, hogy erről is írjanak.
Az adócsaló számla (SMSZ) feltételei megváltoztak és van benne egy komoly huncutság, ami igen jelentős negatív változás az eddigiekhez képest. Ha ebben gondolkodtál, akkor is olvasd el a cikket.
Következzen hát az ő cikkük:
2 hónapon belül indul a globális, automatikus adóügyi információcsere első fázisa
2016 január elsejétől a bankok ugyanis elkezdik gyűjteni az adatokat az ügyfelekről, hogy majd egy év múlva elkezdhessék továbbítani azokat a nemzeti adóhatóságoknak. A tendenciatovábbra is az, hogy magánszemélyek esetén értékhatár nélkül küldenek jelentést, míg céges számlák esetében 250 ezer USD feletti egyenlegnél. A magánszemélyek esetén 1 millió USD felett a bankároknak még szigorúbban át kell világítaniuk az ügyfeleiket. A cégeknél 250 ezer USD felett az dönt, hogy az adott társaság ún. passzív társaságnak minősül-e.
Leegyszerűsítve akkor minősül passzív társaságnak a vállalkozás, ha a tevékenysége 51%-ban abból áll, hogy a befektetésein „csücsül”.
Akinek pár hónap múlva bejelentetlen összeg lesz a saját vagy cége bankszámláján, arról a lakóhelyének adóhatósága valószínűleg értesülni fog erről leghamarabb 2017-ben (a 2016-os adatokról). Egyes államok lehetőséget kaptak az információcsere bevezetésének halasztására, de ez legfeljebb egy-két év haladékot jelent. Az osztrák és svájci bankok például csak 2017-től gyűjtik az adatokat, de Liechtenstein már 2016-tól. Ha a bankszámla olyan országban van azonban, amely nem tagja a globális és automatikus adóügyi információcserét bevezető körnek, akkor automatikusan továbbra sem érkezik majd információ a külföldi bankszámláról.
A nagy, nemzetközi adózási fórumok hónapok óta szinte izzanak, egymás után indulnak a témát érintő diskurzusok és a leggyakrabban felmerülő kérdések egyike az, hogy a különféle “e-pénztárca” rendszerek (mint a Paypal, Neteller, stb) vajon továbbítanak-e majd adatokat ügyfeleikről az adóhatóságoknak?
Ez ügyben a rossz hír az, hogy ez attól függ, hogy az adott pénzügyi szolgáltató melyik országban van bejegyezve és hol működik. Az európai Paypal központja például Luxemburgban van, míg a nemzetközi főhadiszállás Szingapúrban. Luxemburgi pénzintézeteknek jelenteniük kell, a szingapúriaknak viszont egyelőre még nem.
Mindenesetre a Paypal az amerikai adóhivatalnak minden huzavona nélkül kiadja az amerikai ügyfeleket érintő összes információt, eleget téve az amerikai FATCA (Külföldi Bankszámla Megfelelési Törvény) előírásainak. Ez alapján lehet arra következtetni, hogy előbb-utóbb ugyanígy megosztják majd az összes információt a nem amerikai illetőségű ügyfeleikről is.
A Neteller ugyan Kanadából indult, de 2004-ben a klasszikus adóparadicsomnak tekinthető Man-szigetre költöztek, ahol az Egyesült Királyságtól kapott engedéllyel működhetnek.
Anglia azonban 2017-ben már küldi az adatokat, egyidőben a Man-szigettel.
A különféle e-pénztárca megoldások szinte mind olyan országhoz kapcsolódnak, ahonnan jelenteni fognak az ügyfelek pénzügyeiről. Az Apple Wallet (vagy passbook) szolgáltatása is ilyen lesz. A Kuapay viszont kizárólag az Egyesült Államokban van, amely szintén aláírt egy megállapodást Magyarországgal ezen a területen, de egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e tényleges adatszolgáltatás az Egyesült Államok részéről.
Az adatszolgáltatás kikerülésére természetesen már szinte iparágak születtek. A legismertebb megoldás természetesen az, ha valaki legalizálja a pénzét a hivatalos út betartásával.
Magyarországon erre az ún. Stabilitási Megtakarítási Számlát vezették be, azonban a vonatkozó jogszabályból kihagyták azt a részt - amelyet a korábbi adóamnesztia keretében rögzítettek – hogy az adóhatóság nem tehet megállapítást, ha később feltárja az eltitkolt pénzeszközök forrását.
A legegyszerűbb, de ugyanakkor „fapados” módszer a pénz olyan helyre irányítása, amely nem fog erről jelenteni. Érdekes módon, pár kivétellel az összes klasszikus (és diszkrét) korábbi offshore pénzügyi központot is sikerült rákényszeríteni az adatszolgáltatásra. Többek közt a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Ciprus, Málta, Gibraltár, Guernsey, Jersey, Mauritius, Belize, Grenada, a Szent Vincent és Grenadine szigetek, valamint Panama is automatikusan jelenteni fog a bankszámlák tulajdonosairól.
Viszont nem adták be a derekukat eddig Hongkong, Makaó, Szingapúr, Dubai, Oroszország, Szerbia, Montenegró és többek közt Kína sem.
A listában nem szerepel az Egyesült Államok sem annak ellenére, hogy ők kezdték el az egész adóügyi-információcsere kampányt és a világ gyakorlatilag összes pénzintézete adatokat küld nekik a FATCA keretében. A hiányzás oka az, hogy az USA ugyan elismeri az OECD égisze alatt létrehozott globális automatikus információcserét, azonban továbbra is a saját szabályrendszerét, vagyis a FATCA-t alkalmazza.
A Tax Justice Network, egy főleg nemzetközi adókerülési trendeket figyelő szervezet folyamatosan frissíti az országok közötti rangsort (http://www.financialsecrecyindex.com/) pénzügyi titkosság, azaz banktitok szempontjából.
2015 végén figyelemre méltó módon még mindig Svájc áll az élen, majd Hongkong és az Egyesült Államok következnek. A sorrend már csak azért is különös, mert Svájc bevezeti az adóügyi információcserét. Csak érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy bár a banktitok intézményét a sajtóban szeretik összemosni az alacsony adózású vagy offshore központokkal, a listán előkelő helyen szerepel Németország, Japán és az Egyesült Királyság.
Érdemes-e bankszámlát nyitni az információ-csere körből kimaradó országokban?
Az OECD globális és automatikus adóügyi információ-csere egyezményrendszere amilyen biztosan és keményen indult, most 2015 végén úgy tűnik, mintha politikai és gazdasági okok miatt felpuhult volna. Az adóinformáció-csere ugyanis csak akkor működhet és nem torzítja el teljesen a versenyt, ha mindenhol egyszerre vezetik be. Mielőtt mindenki rögtön Ázsiába küldené vagyonát, érdemes megjegyezni, hogy Dubaiban, Szingapúrban, Hongkongban, Makaóban és Kínában roppant nehéz bankszámlát nyitni. Természetesen szakértők számára rutinfeladat, de mindenesetre idő és pénzigényesebb folyamat, a tulajdonos átvilágítása pedig szintén kicsit nehezebb az átlagnál. Hosszútávon azonban a „banki előremenekülés” nem tud megoldást nyújtani.
Az adóinformáció-csere egyezmény elkerülése költözéssel
Egyre népszerűbb az adóügyi információ-csere egyezmény megkerülése az adózási hely megváltoztatásával. Európaiak számára azonban hirtelen Málta, Írország és az Egyesült Arab Emírségek lett legnépszerűbb üzleti letelepedési célpont.
Dél-Amerikában a gazdaságilag szárnyaló Paraguay lett számos külföldi üzletember legnépszerűbb új hazája, ahol nagyon gyorsan és költséghatékonyan lehet állandó tartózkodási engedélyt szerezni.
Az adózási helyszín megváltoztatásával érdemes vigyázni, hiszen ez a lehetőség csak akkor működik, ha tényleges lakóhellyel rendelkezik abban az országban illető és nem mindegy, hogy kötött-e az adott ország adóegyezményt a származási országgal. A fentebb említett országok általában megkönnyítik az adózási szempontok miatt odaköltözők helyzetét.
Azonban egyértelmű, hogy a nemzeti adóhatóságok sokkal jobban oda fognak figyelni adózóik tartózkodási helyére és az adózáshoz kapcsolódó időhatárok betartására is.
Milyen megoldások vannak még?
Számos üzletember dönt úgy, hogy megszünteti a korábbi offshore érdekeltségeit és egy európai ún. „onshore”, vagyis kedvező adózással rendelkező, de mégis „adómegfelelő” helyszínre csoportosítja át vagyonát. Ezzel a megoldással az információcserét nem lehet elkerülni, azonban jelen esetben egy adózási szempontból vállalható cégről fognak banki adatot küldeni. Jellemzően ilyen helyszín Ciprus, Málta és Hollandia, de az utóbbi időben Magyarország is felkerült erre a térképre, különösen a bizalmi vagyonkezelés (trust) bevezetése óta.
Mi a helyzet Magyarországgal?
Az OECD Common Reporing Standards elfogadása és egy Uniós irányelv módosítása alapján a magyar bankok 2016. január 1-től gyűjtik a banki adatokat a külföldi magánszemélyek és cégek tényleges irányítóiról és várhatóan 2017 őszén továbbítják a NAV segítségével az érintett országok adóhatóságai részére. A magyar szabályozás most van az országgyűlés előtt és az alábbi linken érhető el: http://www.parlament.hu/irom40/06986/06986.pdf
