Automatikus adatcsere egyezmény: közel a határidő

Sokaknak okoz fejfájást az úgynevezett automatikus adatcsere-egyezmény, ami alapján a legtöbb külföldi országban lévő magán és céges számlát látni fogja az adóhivatal 2016 január elsejétől (igaz, egy év csúszással, mert a 2016-os adatokat 2017-ben kapja meg)  ugyanis a bankok és biztosítótársaságok kötelező jelleggel le fogják jelenteni a magánszemély illetékes adóhivatalának, ha van bankszámlára vagy visszavásárlási értékkel bíró biztosítása. A jelentés kiterjed a számla létén túl az azon található összegre is. Cégek esetén a számla felett rendelkező(k) állampolgársága vagy adórezidensi státusza lesz a mérvadó.

A határidő közelsége miatt nagyon forró téma ez sokaknál, ezért újra megkértem a Crystal Worldwide-osokat, hogy írjanak újra a témáról. (Az előző cikküket itt tudod elolvasni.)

Kértem, hogy térjenek ki az olyan kérdésekre is, mint hogy a PayPal, Neteller és a hasonló online számlák jelenteni fognak-e a magyar hatóságoknak, illetve milyen megoldások jöhetnek szóba.

Ezen kívül vannak félreértések, hogy csak az egymillió euró feletti számlákat jelentik le első körben, kértem, hogy erről is írjanak.

Az adócsaló számla (SMSZ) feltételei megváltoztak és van benne egy komoly huncutság, ami igen jelentős negatív változás az eddigiekhez képest. Ha ebben gondolkodtál, akkor is olvasd el a cikket.

Következzen hát az ő cikkük:

2 hónapon belül indul a globális, automatikus adóügyi információcsere első fázisa

2016 január elsejétől a bankok ugyanis elkezdik gyűjteni az adatokat az ügyfelekről, hogy majd egy év múlva elkezdhessék továbbítani azokat a nemzeti adóhatóságoknak. A tendenciatovábbra is az, hogy magánszemélyek esetén értékhatár nélkül küldenek jelentést, míg céges számlák esetében 250 ezer USD feletti egyenlegnél. A magánszemélyek esetén 1 millió USD felett a bankároknak még szigorúbban át kell világítaniuk az ügyfeleiket. A cégeknél 250 ezer USD felett az dönt, hogy az adott társaság ún. passzív társaságnak minősül-e.

Leegyszerűsítve akkor minősül passzív társaságnak a vállalkozás, ha a tevékenysége 51%-ban abból áll, hogy a befektetésein „csücsül”.

Akinek pár hónap múlva bejelentetlen összeg lesz a saját vagy cége bankszámláján, arról a lakóhelyének adóhatósága valószínűleg értesülni fog erről leghamarabb 2017-ben (a 2016-os adatokról). Egyes államok lehetőséget kaptak az információcsere bevezetésének halasztására, de ez legfeljebb egy-két év haladékot jelent. Az osztrák és svájci bankok például csak 2017-től gyűjtik az adatokat, de Liechtenstein már 2016-tól. Ha a bankszámla olyan országban van azonban, amely nem tagja a globális és automatikus adóügyi információcserét bevezető körnek, akkor automatikusan továbbra sem érkezik majd információ a külföldi bankszámláról.

A nagy, nemzetközi adózási fórumok hónapok óta szinte izzanak, egymás után indulnak a témát érintő diskurzusok és a leggyakrabban felmerülő kérdések egyike az, hogy a különféle “e-pénztárca” rendszerek (mint a Paypal, Neteller, stb) vajon továbbítanak-e majd adatokat ügyfeleikről az adóhatóságoknak?

Ez ügyben a rossz hír az, hogy ez attól függ, hogy az adott pénzügyi szolgáltató melyik országban van bejegyezve és hol működik. Az európai Paypal központja például Luxemburgban van, míg a nemzetközi főhadiszállás Szingapúrban. Luxemburgi pénzintézeteknek jelenteniük kell, a szingapúriaknak viszont egyelőre még nem.

Mindenesetre a Paypal az amerikai adóhivatalnak minden huzavona nélkül kiadja az amerikai ügyfeleket érintő összes információt, eleget téve az amerikai FATCA (Külföldi Bankszámla Megfelelési Törvény) előírásainak. Ez alapján lehet arra következtetni, hogy előbb-utóbb ugyanígy  megosztják majd az összes információt a nem amerikai illetőségű ügyfeleikről is.

A Neteller ugyan Kanadából indult, de 2004-ben a klasszikus adóparadicsomnak tekinthető Man-szigetre költöztek, ahol az Egyesült Királyságtól kapott engedéllyel működhetnek.

Anglia azonban 2017-ben már küldi az adatokat, egyidőben a Man-szigettel.

A különféle e-pénztárca megoldások szinte mind olyan országhoz kapcsolódnak, ahonnan jelenteni fognak az ügyfelek pénzügyeiről. Az Apple Wallet (vagy passbook) szolgáltatása is ilyen lesz. A Kuapay viszont kizárólag az Egyesült Államokban van, amely szintén aláírt egy megállapodást Magyarországgal ezen a területen, de egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e tényleges adatszolgáltatás az Egyesült Államok részéről.

Az adatszolgáltatás kikerülésére természetesen már szinte iparágak születtek. A legismertebb megoldás természetesen az, ha valaki legalizálja a pénzét a hivatalos út betartásával.

Magyarországon erre az ún. Stabilitási Megtakarítási Számlát vezették be, azonban a vonatkozó jogszabályból kihagyták azt a részt – amelyet a korábbi adóamnesztia keretében rögzítettek – hogy az adóhatóság nem tehet megállapítást, ha később feltárja az eltitkolt pénzeszközök forrását.

A legegyszerűbb, de ugyanakkor „fapados” módszer a pénz olyan helyre irányítása, amely nem fog erről jelenteni. Érdekes módon, pár kivétellel az összes klasszikus (és diszkrét) korábbi offshore pénzügyi központot is sikerült rákényszeríteni az adatszolgáltatásra. Többek közt a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Ciprus, Málta, Gibraltár, Guernsey, Jersey, Mauritius, Belize, Grenada, a Szent Vincent és Grenadine szigetek, valamint Panama is automatikusan jelenteni fog a bankszámlák tulajdonosairól.

Viszont nem adták be a derekukat eddig Hongkong, Makaó, Szingapúr, Dubai, Oroszország, Szerbia, Montenegró és többek közt Kína sem.

A listában nem szerepel az Egyesült Államok sem annak ellenére, hogy ők kezdték el az egész adóügyi-információcsere kampányt és a világ gyakorlatilag összes pénzintézete adatokat küld nekik a FATCA keretében. A hiányzás oka az, hogy az USA ugyan elismeri az OECD égisze alatt létrehozott globális automatikus információcserét, azonban továbbra is a saját szabályrendszerét, vagyis a FATCA-t alkalmazza.

A Tax Justice Network, egy főleg nemzetközi adókerülési trendeket figyelő szervezet folyamatosan frissíti az országok közötti rangsort (http://www.financialsecrecyindex.com/) pénzügyi titkosság, azaz banktitok szempontjából.

2015 végén figyelemre méltó módon még mindig Svájc áll az élen, majd Hongkong és az Egyesült Államok következnek. A sorrend már csak azért is különös, mert Svájc bevezeti az adóügyi információcserét. Csak érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy bár a banktitok intézményét a sajtóban szeretik összemosni az alacsony adózású vagy offshore központokkal, a listán előkelő helyen szerepel Németország, Japán és az Egyesült Királyság.

Érdemes-e bankszámlát nyitni az információ-csere körből kimaradó országokban?

Az OECD globális és automatikus adóügyi információ-csere egyezményrendszere amilyen biztosan és keményen indult, most 2015 végén úgy tűnik, mintha politikai és gazdasági okok miatt felpuhult volna. Az adóinformáció-csere ugyanis csak akkor működhet és nem torzítja el teljesen a versenyt, ha mindenhol egyszerre vezetik be. Mielőtt mindenki rögtön Ázsiába küldené vagyonát, érdemes megjegyezni, hogy Dubaiban, Szingapúrban, Hongkongban, Makaóban és Kínában roppant nehéz bankszámlát nyitni. Természetesen szakértők számára rutinfeladat, de mindenesetre idő és pénzigényesebb folyamat, a tulajdonos átvilágítása pedig szintén kicsit nehezebb az átlagnál. Hosszútávon azonban a „banki előremenekülés” nem tud megoldást nyújtani.

Az adóinformáció-csere egyezmény elkerülése költözéssel

Egyre népszerűbb az adóügyi információ-csere egyezmény megkerülése az adózási hely megváltoztatásával. Európaiak számára azonban hirtelen Málta, Írország és az Egyesült Arab Emírségek lett  legnépszerűbb üzleti letelepedési célpont.

Dél-Amerikában a gazdaságilag szárnyaló Paraguay lett számos külföldi üzletember legnépszerűbb új hazája, ahol nagyon gyorsan és költséghatékonyan lehet állandó tartózkodási engedélyt szerezni.

Az adózási helyszín megváltoztatásával érdemes vigyázni, hiszen ez a lehetőség csak akkor működik, ha tényleges lakóhellyel rendelkezik abban az országban illető és nem mindegy, hogy kötött-e az adott ország adóegyezményt a származási országgal. A fentebb említett országok általában megkönnyítik az adózási szempontok miatt odaköltözők helyzetét.

Azonban egyértelmű, hogy a nemzeti adóhatóságok sokkal jobban oda fognak figyelni adózóik tartózkodási helyére és az adózáshoz kapcsolódó időhatárok betartására is.

Milyen megoldások vannak még?

Számos üzletember dönt úgy, hogy megszünteti a korábbi offshore érdekeltségeit és egy európai ún. „onshore”, vagyis kedvező adózással rendelkező, de mégis „adómegfelelő” helyszínre csoportosítja át vagyonát. Ezzel a megoldással az információcserét nem lehet elkerülni, azonban jelen esetben egy adózási szempontból vállalható cégről fognak banki adatot küldeni. Jellemzően ilyen helyszín Ciprus, Málta és Hollandia, de az utóbbi időben Magyarország is felkerült erre a térképre, különösen a bizalmi vagyonkezelés (trust) bevezetése óta.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Az OECD Common Reporing Standards elfogadása és egy Uniós irányelv módosítása alapján a magyar bankok 2016. január 1-től gyűjtik a banki adatokat a külföldi magánszemélyek és cégek tényleges irányítóiról és várhatóan 2017 őszén továbbítják a NAV segítségével az érintett országok adóhatóságai részére. A magyar szabályozás most van az országgyűlés előtt és az alábbi linken érhető el: http://www.parlament.hu/irom40/06986/06986.pdf

Share

95 hozzászólás

  • Géza

    “Akinek pár hónap múlva bejelentetlen összeg lesz a saját vagy cége bankszámláján…” Mi az, hogy bejelentetlen? Kinek kellene bejelentenem, hogy mennyi van a külföldi bankszámlámon? A kamatokat természetesen bevallom az adóbevallásban év végén.

    Amúgy akkor a külföldi számlámról milyen adatokat küldenek a NAV-nak? Ha egy évig gyűjtik az adatokat, az azt jelenti, hogy nem is csak mondjuk egy év végi egyenleget továbbítanak, hanem a teljes forgalmat? Mikor, kitől érkezett be pénzem, és kinek utaltam én, és mennyit? Ezt a magyar bankom sem küldi el a NAV-nak automatikusan, csak megkeresés esetén. Tehát a külföldi számlám sokkal átláthatóbb lesz a NAV számára, mint az itthoni?

  • Kiszamolo

    Nem forgalmat jelentenek, hanem egy pillanatképet szerintem évente.

    Sokaknak már az probléma, hogy egyáltalán a számláról tud az adóhivatal.

  • Bela

    Ez miert erdekes? Tudsz olyanokrol akik rendelkeznek eltitkolni valo penzekkel?

  • gombócné teri

    Érdekes, hogy mekkora divat nem adózni, és ennek még propagandát is csapni.

  • Gejza

    A Skrill, leánykori nevén Moneybookers -sel mi a helyzet? Van ott közel 1k$ -om, még pókeres koromból, amit nem utaltam még haza. Egyáltalán ilyen kis összeggel foglalkoznak? Mi a minimális értékhatár. De lehet átutalom valamelyik póker oldalra, onnan biztos nem kapnak információt. Egyáltalán mi van akkor ha van X helyen akármennyi pénzem? Azt nem tudhatják mióta van ott, tehát akár el is évülhetett. A változást persze innentől tudni fogják.

  • Csibola

    @Bela:
    Én tudok olyanokról, de eltitkolom előled.

  • Kiszamolo

    Gejza, ha 6 éve már ott van, nyugodtan aludhatsz. De szerintem inkább vedd fel és zárd be a számlát, nem hiányzik neked egy ilyen macera.

  • Kiszamolo

    Gombócné megint kezdi. Már majdnem megdicsértelek pár hete, hogy elhagytad a negatív hozzászólásokat, de korai lett volna.

    Senki nem csap semmilyen propagandát, ez egy aktuális dolog, ami sokakat érint.

    Ez attól független, hogy én mit gondolok róla.
    //kiszamolo.hu/megeri-e-adot-csalni/

  • kiscsibefutamkicsibe

    E-wallet bezárása esetén, ha a jelenlegi számlámról átkerül egy másikra(újonnan nyitott) adott összeg, a jelenlegi számlámat idén bezárom, ez esetben csak az új számlán lévő összeggel kell
    elszámolnom. Csak azt fogják lejelenteni, avagy a visszafogják vezetni a korábbi tranzakciókat is?

  • Venom1989

    Sziasztok, és mi a helyzet azzal aki év közben többször vett ki pénzt Skrill számláról? 2016-tol ne is használja a skrill számláját?

  • Adam

    Es ez peldaul miben befolyasolja azt, hogy ha valaki otthon rendelkezik lakashitellel de nem fizeti es kulfoldon el? Akkor a kulfoldi szamlajahoz is hozzanyulhatnak siman?

  • bela

    Pontositanek:
    oecd.org/tax/transparency/AEOI-commitments.pdf
    Hong Kong, Szingapur, Kina, Makao es Oroszorszag is csatlakozott, es tudomasom szerint Dubai is be fog lepni.

  • Peti1

    @adam :
    Én nem vagyok ez ügyben szakértő, de itt adóügyekről van szó szerintem. Tehát arról hogy az államnak befizeted-e a személyi jövedelemadódat/iparüzési/nyereség adót stb… nem önálló birósági végrehajtásról (amit pl a bank jelentett ellened ha nem fizetsz).
    Eddig is lehetett végrehajtatni európán belül, csak nem érte meg. (sőt igazából adó információt is lehetett szerezni ha akart a NAV, csak nem volt automatikus eddig).
    Bár nem olvastam a tervezetet, szerintem ez a végrehajtási ügyeket kevésbé érinti ,de ha valaki jobban ért hozzá, javitson ki.

  • szárnyas freivadász

    Lehet, hogy az ilyen pénzek egy része bitcoinba fog vándorolni?

    Egyébként:
    index.hu/gazdasag/2015/11/11/wales-ben_mar_a_sarki_pek_is_offshore-ozik/ 🙂

  • okoska

    @gombocne-teri nem kell feltétlenül adót csalni ahhoz hogy valaki érintett legyen.
    Ha pl. ebayen eladogatsz néhány ingóságot (nem törvénytelen, és még adót sem kell fizetni utána), könnyen lehet a paypal számládon néhányszázezer forint.

    Namost ilyenkor szerintetek mire számítson a drága számlatulajdonos?

  • István

    Mi a helyzet a valódi Angolszász Trusti bizalmi vagyonkezelőkkel?

  • sokasebi

    De mit kezd a NAV azzal a tennyel hogy van egy kulfoldi szamlam es azon bizonyos osszeg? Mondhatom hogy mar 20 eve megvan az a penz, adozas szempontjabol elevult.

  • Onshore

    Nem pontosítasz, hanem felületes vagy! Ők még nem léptek be! A “commitment” csak annyit jelent, hogy szándékukban áll. Az alábbi linken vannak azok, akik tényleg aláírták és átvették a szabályozást: https://search.oecd.org/tax/automatic-exchange/crsmultilateralcompetentauthorityagreement/

    Emiatt támadják is ezeket az országokat, hiszen beígérték, de nem léptek semmit.

  • Naidden

    Bela, az általad felsorolt országok “csak” elköteleződtek, hogy majd megvalósítják az automatikus adóügyi információcserét, konkrét határidő nélkül. Tehát ezekből az országokból egyelőre még nem fog információ érkezni, csak ha ők is aláírják az erről szóló multilaterális illetékes hatóságok között megállapodást.
    Itt az aláírók linkje:
    http://www.oecd.org/tax/exchange-of-tax-information/MCAA-Signatories.pdf

  • NAVY

    @sokasebi

    Mondani mondhatsz akármit, csak az számít, hogy mit tudsz bizonyítani. Az elévülést neked kell bizonyítanod, nem bemondásra megy a dolog.

  • Jack

    Vajon a külföldi forex számlákra is vonatkozik? Már ami OECD brókernél van nem mondjuk Új-Zélandon.
    Nem olyan nagy baj, hogy zárogatják be az adóelkerülő kiskapukat, csak addig amíg (mini)államok élnek meg belőle, nem várható, hogy mindet becsukják. Egy egészséges adóversenyt az államok között el tudnék képzelni persze…

  • gombócné teri

    @kiszamolo: Miklós nagyon aranyos vagy, de azért ha nem haragszol, nem a Te dicséreteidtől függően fogom alakítani a vélmenyemet 🙂 Tudom az is fáj, hogy nem mindenki gondolkodik hasonlóan, mint Te, meg az is fáj, hogy van aki reálisan látja a világot. Node. A – nevezzük finoman – adóoptimalizálás bármilyen propagálása hosszú távon a Te zsebedre is megy. Amit az érintettek nem fizetnek be, azt majd elveszik Tőled is, mert az államnak attól még kell x összeg. Ez pont olyan, mint a kínainál vásárolni, ahol háromszor fizetsz. Egyszer a termékért, egyszer amikor veszel helyette egy olyat, ami használható is, és egyszer, amikor az általuk elfelejtett adót tőled ilyen-olyan formában elvonják.

  • Kiszamolo

    Akkor kiemelem a lényeget, mert nem ment át:

    SENKI NEM PROPAGÁL SEMMIT.

    Van egy dolog, ami aktuális és sokakat érint, ezért írtam róla.

  • Mark

    @kiszamolo

    Az e-wallett-ek esetében (skrill , neteller) , ha a kötelező adatcserén túl külön megkeresi őket a NAV,hogy mutassák már meg xy számlájának forgalmát részletesen 5 évre visszamenőleg,
    akkor megmutatják a 2016. január 1 előtti account history-t?

  • Kiszamolo

    Igen.

  • Toto

    @kiszamolo
    Ez miert erdekes dolog? Ha legalisan kerestem a penzt legalisan ott tartom ahol akarom, nem?
    Miert baj ha kulfoldon van? Tudtommal nincs vagyonado. Meg.

    Igaz? Ezt elmagayraznad jobban miert kellene izgulni?

  • Kiszamolo

    Ha a pénzed le van adózva és nem felejted el a kamatokat is bevallani, nincs miért aggódj.

  • Tibor

    Hol lehet olvasni az SMSZ feltételeinek módosításáról?

  • Mreg

    Egy csómó kérdésre nem tudtuk meg a válasz. Ezeket még nem lehet tudni? Vagy valahonnan meg lehet tudni?
    Mik a lejelentett adatok pontosan? Évvégi számlaegyenleg? És lehet kérni külön kérésre forgalmat? Külön kérésre korábbi éveket is le lehet kérni? Vagy le lehet, de csak 2016 utáni időszakra vonatkozóan?
    PayPal esetén egyáltalán hogyan azonosítják a számlatulajdonost? Email címeket szolgáltatnak ki? Vagy a regisztrációs bankszámlát? És az utalásokkal kapcsolatban? Ott is e-mail címeket továbbítanak?
    Aztán az is kérdéses nekem, hogy mi van akkor, ha PayPal-ra kap valaki pénzt, de például soha nem használja. A pénz automatikusan érkezik, és mondjuk elfelejtette az illető a jelszavát, vagy megfeletkezett róla, és nem is lép be soha.

  • Mreg

    És hogyan számolja ki valaki, hogy PayPal-ra kapott pénze után mennyit kéne adózni? Abban a pénznemben kell számolni, amit utalnak neki, vagy ahogy kapja, vagy ami a számla pénzneme, vagy amilyen pénznemben kiveszi? És mikori értéken kell számolni? Amikor elvégezte a munkát, amikor elindult az utalás, vagy amikor megkapta, vagy amikor elfogadta, vagy amikor átváltotta, vagy kivette? És elvárható, hogy ezekkel a napi árfolyamokkal én számolgassak utólag, vagy elég ha megbecsülöm?

  • Kiszamolo

    Mreg, a kulcsszó az automatikus.

    Az adóhivatal tudni fogja, hogy létezik egy számlád, amin jelenleg ennyi pénz van.

    Ezt automatikusan megkapja.

    Ha ezután kíváncsi arra, hogy mennyi volt a forgalom az elmúlt hat évben, ezt kikérheti a számlaszám ismeretében.

    Ez már nem automatikus, hanem külön kell kérnie. De megkapja az adatot, ha kéri.

    Paypal: bankkártyával kellett fizetned és a számlakivonatról kellett beütnöd a kódot. Vagyis tudják a kártyaszámod, számlaszámod és a neved, címed is, ha árut rendeltél oda.

    Szerintem paypallal és a hasonlókkal nem nagyon fognak törődni, ha csak nincs kirívóan nagy összeg rajta.

  • Kiszamolo

    A beérkezés napján érvényes MNB középárfolyam (vagy egy másik választott árfolyamon) kell számolnod forintban, a bankköltségeket szerintem levonhatod.

    A megbecsülés biztos nem elég.

  • -nb-

    @mreg – az adózás szabályai elég egyértelműek, akkor is, ha a jövedelem külföldről jön. Sztem bármelyik legalább közepes könyvelő tudja a válaszokat a kérdésekre (lehet, hogy a gyengébbek is)

  • Toto

    @kiszamolo
    Meg egy kerdes, megis mi alapjan azonositjak automatikusan a szamlakat? Nev+szuletesi datum? Mas semmi sincs megadva ami kozos lenne, es ez nem tul eros azonositas.
    Se cim, se idegen orszagbeli adoszam, akkor megis hogyan parositjak oket ossze?

    Koszi!

  • Adika

    Csak, hogy tiszta legyen.
    Otthon van adotartozasom de kulfoldon elek es adozok. Akkor megkapja az adataimat a nav es kesobb vegrehajthat?
    Ugye ahol elek ott fizetem az adot ergo el sem kellene kuldeni az adatokat a magyaroknak.

  • Péter

    Gejza ezt írta: A Skrill, leánykori nevén Moneybookers -sel mi a helyzet? Van ott közel 1k$ -om, még pókeres koromból, amit nem utaltam még haza. Egyáltalán ilyen kis összeggel foglalkoznak?

    Erre Miklós ezt: Gejza, ha 6 éve már ott van, nyugodtan aludhatsz. De szerintem inkább vedd fel és zárd be a számlát, nem hiányzik neked egy ilyen macera.

    Míg a legutóbbi kommentben ezt írta Miklós: Szerintem paypallal és a hasonlókkal nem nagyon fognak törődni, ha csak nincs kirívóan nagy összeg rajta.

    Most akkor szerinted igen, vagy nem? 🙂 Mit gondolsz, mennyi a kirívóan nagy összeg?

  • Kiszamolo

    PayPal-je mindenkinek van, aki ebay-en valaha is vásárolt.

    Skrill, neteller stb pedig csak a pókereseknek és mindazoknak, akik szeretnék eldugni a pénzt.

    Ez a nagy különbség.

  • Gejza

    Azt hiszem nem tudod egész pontosan mi volt a helyzet 15 éve. Akkor még nem volt ennyiféle netes számla, volt a MB és Neteller. Netellert kicsit bonyolultabb volt használni, MB -nek volt magyar számlaszáma, ezért választottam a MB -t. A póker oldalak akkoriban annyi bónuszt adtak, hogy érdemes volt gyorsan mozgatni a pénzt, akár 2-3 naponta új terembe utalni a bónuszok miatt, ráadásul akkoriban 90% csak csekken fizetett, azaz a beváltásnál sok volt a jutalék. Aztán a Neteller, később a PayPal győzött, de amikor még sűrűn használtam az utalásokat akkor ezt még nem lehetett tudni. Mivel hobbi szinten továbbra is pókerezni fogok, ezért inkább beutalom valamelyik terembe a pénzt és 0$ lesz a Skrill számlámon. Ha valakinek nagyon fontos a titkosság, ilyen helyen több 10k$ -t is lehet tartani, persze kamat nélkül és a legnagyobb PS úgy sem fog csődbe menni, óránként 1M$+ haszon.

  • venom1989

    Akkor ha úgy veszem ki a belehet zárni a Skrill számlát v adózhatunk utána.

  • elefánk

    @Gejza

    Csak mert én is hobbi szinten pókerezek.

    Ha visszautalod a pókertermes számládra a pénzt, akkor előbb vagy utóbb mégis ki szeretnéd venni majd a pénzt, amit nyersz. Ebben az esetben újra lehet gondolkodni, hogy hogyan…

    Én is hasonló cipőben járok, és eddig még nem hallottam egy “tuti” megoldásról. Eddig a Skrill tűnt egy vélhetően jó megoldásnak, viszont ha ez is “megszűnik”, akkor mi legyen helyette?

    Ha meg marad ez a megoldás, akkor egy halom nyitott kérdés van: jelentenek automatikusan a Skrill-ék vagy nem? Mit lát az adóhatóság: egyenleget vagy forgalmat is? Miért kérnék külön a számlaforgalmat, ha, mondjuk, $182-t látnak évvégi egyenlegként? És ha az év folyamán dollárok százezreit forgattam meg ott? Ekkor mi van? Szóval …

    *Folytatás

  • elefánk

    *Folytatás

    Félreértés ne essék, abszolút nincs bajom a tisztességes adózással. Simán kiutalnám a pókeres account-ról a magyar bankszámlámra, következő év májusáig pedig bevallom. DE! Mennyit kell adózni utána?? Az ún. szerencsejáték mindig egy vitaindító, különböző országokban különböző módon határozzák meg: van ahol ez szerencsejáték, van ahol nem (sport). Így aztán horribilis adószázalékokról hall az ember. Ha Magyarországon 50% körülit kéne a végén leadózni (csak mondogatták, abszolút nem mérvadó ez a szám, nem jártam utána könyvelőknél), akkor az ember pontosan ennyiszer meggondolja, hogy megéri-e.
    Esetleg tapasztalat, tanács?

  • Harvy

    hát ahogy én hallottam innen onnan kifejezetten sportfogadassal kapcsolatban:

    -sportfogadast csak az SZRTszervezhet (tippmixpro) tehat mar rogton illegalis ha mashol fogad az ember
    -de hiába illegális attól még adóköteles (???) lejön belőle legalább az SZJA és az EHO ~30%
    -a veszteség nem állítható szembe a nyereseggel, minden nyereseg adozik, innentol kezdve a vilag legjobb fogadoja/pokerese sem képes kitermelni az adot

    De a lényeg ugyis csak az hogy mindent atjatszanak a haver Andy Vajnanak 🙂

  • Harvy

    helyesbítek: az SZJA+EHO alapból 43% együtt, csak azt kitermelni lehetetlen már magában

  • Oscee

    No nem mintha par dollarnal tobb lenne a PayPal szamlamom, de megneznem, hogy kinek es mit szolgaltatnak rolam. PayPal ugyanis azt hiszi, hogy amerikai vagyok, ottani kartyaval es cimmel nyitottam anno. Annyira, hogy a lejart kartyam helyett nem enged magyar kibocsajtasu kartyat regisztralni az accountomhoz (reszben ezert is nem hasznalom jo ideje). Az ottani cimem, kartyam, szamlam meg mar nem el. Nyilvan van az a penz, amiert elokeresnek a vizumom meg egyeb adataim, de gondolom eleg nagy az a penzosszeg 🙂

  • Oscee

    Skrillt meg nem feltetlenul csak penzmosok meg adoelkerulo szerencsejatekosok hasznalnak. Nekem is van, reszben mert kellett egy euro alapu kartya, es ez volt az egyik legolcsobb megoldas es nekem plusz pont volt, hogy kulfoldi. Nem hasznalom sokat, de online vasarlasokra szoktam, de vettem mar fel kulfoldon kp-t is rola. Ha esetleg ellopnak az adatait, se roviditenenek meg sokkal, nem tartok rajta penzt csak ha szuksegem van ra. Kulon bonusz, hogy hitelkartyaval tudok vasarolni ra eurot, amire megkapom a 2% jovairast, de ezt ne aruljatok el a bankomnak 🙂

  • Kiszamolo

    Oscee, de ahogy te is mondod, már abból látják, hogy magyar vagy (vagy itt élsz), hogy magyar bankkártya van mögötte.

    Az nagy kérdés, hogy mit fog kezdeni az adóhivatal a beömlő adatmennyiséggel és mi lesz a kiemelt terület, amit ellenőriznek.

    Nyilván a 30 dollárt tartalmazó számlákkal semmit nem fognak csinálni, de ha valakit ellenőriznek egyébként is, megnézhetik a számla régmúltját, ha már tudnak a létezéséről és tudják a számlaszámot is.

  • Harvy

    mindenesetre tényleg nevetséges a 43% amikor egy hétköznapi jómunkásember béréből levonnak vagy 34,5%ot, természetes hogy a pókeres/sportfogadó adóelkerülő lesz (lásd Laffer-görbe)

  • Körtefa

    @Harvy 34,5% helyett 49%-ot, ugye a bruttón felülit is utánad fizetik, és azt is ki kell termelned…

  • luminosity

    @elefank
    aki keres, az talál:
    A magánszemély online szerencsejáték utáni adókötelezettsége: nav.gov.hu/nav/ado/szja/A_maganszemely_online20141007.html

  • debora

    Valószínű, hogy csak a több tízmilliós számlákat fogják kiszűrni, a kisebbekre nem lesz kapacitás, kivéve, ha az illető más ügy miatt képbe kerül. Ez az “isten szeme mindent lát” effektus biztosan az egyéb megtakarítások felé hajtja majd a pénzt ( műtárgy, arany, ékszer, ingatlan)