Az izlandi csoda

Pár napja írtam arról, hogy az nem úgy van, hogy az államadósságot, amit sikerült negyven év tékozló állami költekezéssel felhalmozni, azt egyszerűen nem fizetjük vissza. Olvasd el itt: //kiszamolo.hu/ne-fizessuk-vissza-az-allamadossagot/

Természetesen előkerült a kommentekben az államcsődbe került Izland példája, aki sokak szerint hogy kitolt a gonosz és kapzsi pénzvilággal, az ármánykodó nagytőkésekkel és megmutatta, hogy a megszorítások helyett a legegyszerűbb nem visszafizetni a tartozást. Azóta Hawaii lett Izlandból, mindenki boldog, elégedett és gazdag, a nyári átlaghőmérséklet is 12 fokról 25 fokra melegedett.

Mielőtt mi is szeretnénk hasonlóan boldogok lenni, érdemes megnézni, mi is történt valójában.

Az első, hogy Izland egy háromszázezres kis országocska, kisebb lélekszámú mint Pécs és Szeged lakossága együttvéve, az éves GDP-je is ehhez fogható.

A második, hogy az államcsőd nem az állami túlköltekezés miatt következett be, hanem három nagybank csődje miatt. Az államadóssága a válság előtt az igen szerénynek mondható 27,5% volt a GDP arányában. (Azóta ez 100% közelébe ugrott a banki csődök miatt.)

Az ország csődjét a három nagybank okozta, amelyek iszonyatos mennyiségű külföldi betétet gyűjtöttek be és kockázatos dolgokban vettek részt, majd a Lehman Brothers bedőlése miatt szintén csődbe jutottak. Az ő külföldi tartozásaik összege meghaladta az izlandi teljes éves GDP ötszörösét, magyar viszonylatban mintha az OTP-t 150 ezer milliárd forintból kellene megmentenünk. (A teljes magyar költségvetési bevétel évente 13 ezer milliárd forint)

Ezek után az izlandi kormánynak nem volt más választása, mint nem állt helyt a három bank külföldi tartozásaiért, csak a saját állampolgárait kárpótolta. Ezért a mai napig vitában áll Angliával és Hollandiával, mert azok 320 ezer lakosa 3,9 milliárd eurót bukott az izlandi csődön. Ezt az összeget a két kormány kifizette a lakosaiknak, most viszont Izlandtól kéri ezt számon. (Hiába magyarázom sokaknak, hogy egy csőd esetén konkrét emberek konkrét pénze veszik oda, nem egy megfoghatatlan, test nélküli gonosz rendszer virtuális pénze.)

Az izlandi miniszterelnök és a pénzügyminiszter kellő alázattal beszél arról, hogy egész egyszerűen olyan kicsi az ország, hogy nem volt más választásuk, mint a külföldi igények megtagadása. (Magyarország sem tudna az éves teljes költségvetésének 12-szeresét kifizetni a bankjai helyett.)

Tehát szó sincs arról, hogy nem akartak helyt állni, vagy megtagadták volna a fizetést. Egész egyszerűen esélyük sem volt ekkora adósságot felvállalniuk és még egyszer: a csődöt a három bank okozta, nem az állami túlköltekezés.

Hogyan élték meg az izlandiak azt a válságot, amit itt olyan sokan utánozni szeretnének?

A válság kitörésekor a dollár árfolyama 60 koronáról 145 koronára ugrott (mintha az euró 680 Ft lenne), majd ott is ragadt 120-130 korona között. Ez az árfolyam is az izlandi bank árfolyama volt csak, mivel a devizapiac befagyott, senki nem akart koronát venni. (A másodpiacon sokkal kevesebbet adtak a koronáért, ennek majdnem a felét. Mit szólnál egy ezer forintos euróhoz?)

Természetesen mondani sem kell, hogy közben a koronában kifizetett keresetek változatlanok maradtak, ezért egyes felmérések szerint az izlandiak úgy élnek, mint ezelőtt 20 évvel.

Ezen túl be kellett vezetni a jegyrendszert is a devizára, nem vehetett senki devizát, csak ha bemutatta az érvényes repülőjegyét, akkor is csak korlátozott mértékben kapott. A cégeknek nagyon meg kellett indokolni, hogy miért akarnak devizát kifizetni. Ha ezt nem tette volna így a kormány, a kiáramló deviza miatt ennél sokkal hatalmasabbat bukott volna az árfolyam.

Az adókat gyakorlatilag a duplájára emelték, az ellátó rendszerek ennek ellenére forráshiányosak lettek, az infláció közel 20%-ra ugrott, most 6% feletti.

Egyébként az izlandi helyzetbe (is) be volt kódolva a biztos bukás, a nagy pénzbőségben, ami a külföldről beözönlő milliárdok miatt alakult ki az országban, az izlandiak is elkezdtek hitelből költekezni és természetesen devizában vették fel ők is a kölcsönöket. Az ingatlanárak átlagosan évente 11%-kal nőttek 2001 és 2007 között, ahogy a tőzsde is szárnyalt hat éven keresztül. Ha a helyzet ismerős itthonról, az nem a véletlen műve.

A munkanélküliség papíron 4,7%-ra szelídült 2012-re, de csak azért, mert sokan már kikerültek az ellátó rendszerből, illetve sokan emigráltak, 2011-ben a lakosság 8%-a elköltözött az országból, főleg megélhetési gondok miatt (bár közben volt bevándorlás is). Egyébként a munkaügyi statisztikában benne van mindenki, aki heti legalább egy órát dolgozott.

2012-ben az első hat hónapban az állam által létrehozott alap újabb 501 hitelezett lakást vett vissza, de csak 58-at mert értékesíteni, nehogy összedőljön az ingatlanpiac. (Ugye még megvan, hogy egy 300 ezres országocskáról beszélünk?) Ezzel együtt is tovább emelkedik a nem fizető hitelek aránya, rengeteg lakás vár még ugyanerre a sorsra.

A GDP még mindig mindössze 90,5%-a a 2007-es értéknek, a beruházási ráta is csak 15%-os, ami előrevetíti a további stagnálást.

A nyugdíjrendszerben ott is hatalmas lyuk tátong, amelyik eléri az éves GDP 80%-át.

Még sokáig folytathatnám, a lényeg az, hogy a helyzet minden, de nem rózsás Izlandon. Ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint mi, ugyanúgy elvesztik a lakásaikat, leértékelik a pénzüket és külföldre emigrálnak a munka miatt. Az okok is ugyanazok és az eredmény is.

Akit érdekel az izlandi valóság, olvasgassa Olafur Margeirsson remek blogját, mennyire jól is áll Izland. Itt találjátok az oldalt: http://icelandicecon.blogspot.hu/

Összefoglalva, messzire nincs kolbászból a kerítés Izlandon sem és értelme sincs összehasonlítani az ő esetüket a magyar problémával, bármennyire is felkapták az izlandi helyzetet némelyek.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Share

13 hozzászólás

  • Rebel

    Nem egészen volt az olyan automatikus, hogy az állam ne vállalja fel teljesen a bankok tartozásait. A nép lázadt fel ellene. Elvégre milyen jogon felelős egy állampolgár az országában működő magánbankok tevékenységéért?!

    Szerintem téves, hogy a 300 ezres lélekszám számít, hiszen akár százmilliós népességű ország is fellázadhat, ha nagy az egyetértés valamiben, illetve van olyan médium, pl. párt, ami képes az utcára hívni az embereket.
    Ha komoly társadalmi tiltakozás nem lett volna, ott is végigvertek volna a kemény megszorításokat. Tartozásaik fejében eladatták volna velük természetes hőforrásaikat, szigeteiket, stb, aztán amikor már nagyon nyomorognak, valamennyit elengedtek volna, kb. úgy, mint Görögországban.
    Különben meg a külföldi befektetők a nagyobb hozam ígérete miatt mentek oda. Nagyobb hozamhoz nagyobb kockázat is tartozik, ezt tudniuk kellett volna.

    Állítólag a második(futó) IMF hitelszerződésükben Izland felvállalt bizonyos tartozást, de olyan feltételeket sikerült kiharcolniuk, hogy azt csak GDP-növekedés éveiben kell törleszteniük, a növekedés mértékének valamekkora százalékáig. Ebből mi az igazság? Az IMF maga, de például a népi kiállások nagy barátja, a reformközgazdász Stiglitz is példaként hozza az izlandi IMF-válságkezelést. Persze először ők sem voltak gálánsak, az első – hagyományos – programjuk kudarcba fulladt, de Izland népe összezárt, aminek következtében hirtelen más tudott lenni a tárgyalási pozíciójuk.

  • Catinator

    Nem tudom mennyire korrekt de a válságről van egy nagyon jó dokumentumfilm(?) “Bennfentesek” cimen. Izland is szóba került, illetve a hivatalos szervek és szkeptikusok hogyan próbáltak harcolni a folyamat ellen, mikor még szinte mindenki “rózsaszinben” látta a világot. Sok szereplőt is megszólitottak a válság szereplői közül, az is érdekes volt.

  • aszora

    Mi is a bankrendszer miatt vettük fel az IMF-hitelt, mert kevés volt a devizatartalék…

    Szóval a magyar állam is a diszfunkcionális pénzügyi rendszer miatt (amit viszont ugye “meg kell menteni”, különben mi lesz a pénzügyi stabilitással stb.) fizetünk részben adósságot és annak kamatait.

    De ugyanígy az írek, spanyolok stb.
    A pénzügyi problémák így vagy úgy úgyis az államhoz kerülnek, ha hagykák bedőlni a bankokat akkor a betéteseket kell menteni stb.

  • Babity Goran

    A bankokat bizony ott kellet volna hagyni belefulladni a saját szarukban. Amikor megy a szekér, akkor privát üzleti vállalkozás, amikor nem, akkor hirtelen állami beavatkozás szükséges? Ez így nem egészen áll össze… Bizony, a kockázatban, az üzleti életben benne van a csőd lehetősége is. Aki rosszul kalkulál vagy gazdálkodik, az fel kell vállalja a csődöt is. Ne más adójából tömesse be a saját ballépéseinek következményét.

  • Kutyauto

    Az egész világ problémáit a kamat, a spekuláció okozza. Ezek azok, amelyek az örökös növekedés kényszerébe taszítják a világot, valamint olyan hamis értékrend alapját képezik, ahol is a munka nem kifizetődő a – sokszor adminisztratív eszközökkel is támogatott – spekulációval szemben.
    A hitelek visszafizetését nem kell megtagadni, de a kamatok fizetését igen… Már rég visszafizettünk mindent, csak a kamatos kamatok miatt vagyunk még mindig adósok. Ezt senki másnak nem érdeke fenntartani, csak a pénzvilágnak.

  • Kiszamolo

    De azért a bank fizessen kamatot a pénzedre, ugye? 🙂

    A kamat csak addig rossz, amíg adós vagy. Ezért nem kell eladósodni.

  • Laura

    Javítsatok ki ha tévednék, de ezen írás alapján ideális úticélnak tűnik egy nyaraláshoz. Mármint elég tisztességesen meggyengült a korona.

  • Kiszamolo

    Egész pontosan most már nem annyira drága.

  • Gipsz Elek

    Igazad van de akkor akkora kamatot kelljen nekünk is visszafizetni mint amekkorát a bank ad… Így már jobb ?

    Mert ha a banktól veszel fel hitelt az mekkora kamatra ad hitelt ? Ha meg a lekötöm a pénzem akkor mekkora kamatot ad rá?

  • Nagy ötlet. Fentebb elolvashattad volna, hogy a bank csődjével a betétesek járnak rosszul. Meg mondjuk a dolgozók.Te odaadod a bankbetétedet?

  • A bank meg dolgozzon ingyen. Szeretettel várlak a cégemhez (nem bank) ingyen dolgozni.

  • Nagyon szép hely, csak kicsit hűvös.

  • Zalán

    Én is ezt szoktam, mondani, pártot alapíthatnánk kedves kolléga!