Befektetés devizákba
Gyakran kapok kérdéseket arról, hogy milyen menekülődevizába lenne érdemes fektetni, ahol úgymond biztonságban van a vagyon.
A leggyakoribb célpontok a norvég korona, a svájci frank, a svéd korona és a dán korona.
Az elgondolás szerint ezek a devizák biztos menedékek, jobbak, mint euróba vagy dollárba fektetni a pénzt.
Ezzel kapcsolatban nekem van néhány fenntartásom.
Az egyik, hogy ezek a devizák csak addig fognak jól muzsikálni az árfolyam szempontjából, amíg kellően sokan akarnak menekülni ezekbe a devizákba.
Amint úgy tűnik majd, hogy sikerült legyőzni a gazdasági problémákat, a befektetők nagy tömegben fognak elfordulni ezektől a menedékektől és várhatóan ugyanúgy a mélybe küldik az árfolyamaikat, ahogy tették azt az arannyal immár négy éve.
Egyébként érdemes vetni egy pillantást az elmúlt évek egyik sztárjának, a norvég koronának az árfolyamára:
Bizony csúnyán beszakadt az árfolyama, az elmúlt egy év alatt majdnem 20%-ot veszített az értékéből, ahogy az azt megelőző évben is további csúnya veszteséget szenvedett el. Ennyit a biztos menedék státuszról.
A másik, legalább ennyire fontos kérdés, hogy mit tudsz csinálni a svájci frankoddal vagy svéd koronáddal? Az, hogy otthon ülsz a bankjegyeken, hosszú távon valószínűleg nem kifizetődő befektetés és túl biztonságosnak sem mondható.
A bankban negatív kamatot adnak, az állampapírok szintén semmit nem fizetnek, egyéb értékpapírt meg csak svájci vagy svéd kibocsátásút tudsz venni. Annak ugye semmi értelme, hogy svájci frankért vegyél amerikai részvényeket, vagy uniós kötvényeket, hiszen akkor dollárban vagy euróban lesz a pénzed, hiába bűvészkedsz a frankoddal. Tehát csak eredeti, svájci vagy svéd kötvények vagy részvények jöhetnek szóba.
Itt jön a gond: még a svájci piac is túl kicsi befektetői szemmel és hatalmas tolongás van rajta, hiszen mindenki, aki svájci frankban tartja a pénzét (beleértve természetesen magukat a svájci állampolgárokat és cégeket is), kénytelen itt bevásárolni, ha nem akar negatív kamatokat kapni a pénzéért, vagy többet szeretne kapni a készpénztartás nullás hozamánál.
Ennek megfelelően mára sokan eszközár-buborékról beszélnek, vagyis sokak szerint túlértékeltek a svájci, svéd, stb. részvények és kötvények.
Ha a befektetők elfordulnak ezektől a devizáktól, akkor első körben először el kell adniuk a svájci, svéd, dán értékpapírjaikat, majd visszaváltják a pénzüket euróra, dollárra, vagy valami hasonló devizára. Ekkor egyszerre fog nagyot zuhanni a kötvény és részvényárfolyam és a deviza árfolyama is.
A jövőt nem látjuk, nem tudjuk, hogy lesz-e akkora apokaliptikus felfordulás a piacokon, hogy komoly nyereséget hozzon egy hasonló befektetés, de úgy gondolom, a rettegés soha nem jó befektetési tanácsadó. Ha mindenáron szeretnél ilyen biztos menedéknek gondolt devizákba fektetni, azért azt érdemes legalább átgondolni, hogy a vagyonod hány százalékával teszed ezt.
Ha tavaly vettem volna 380-ért fontot és most eladom 440-en, akkor az 60 ezer profit, ami 15%-os hozam 1 év alatt és a pénz a lehető legbiztonságosabb helyen, a párnacihában van.
Sajnos csak eurót sikerült, azt is 304-en, eladni 315-ön, ami 13 ezret hozott, igaz, 2 hónap alatt.
A CHF-ről is lemaradtam, pedig gondolkoztam, hogy kéne venni 250 körül, de olvastam az árfolyamküszöbről. Ott 20% profit lett volna pár nap alatt. Most dollárom van, amit 274-en vettem.
Nagy hasznot ilyen csak akkor hozhatna, ha a devizában tartott pénzt még akkor átváltod, amikor a másik pénz, amiből devizába tetted a pénzed, még nagyon gyenge, hiszen így sokat kapsz belőle, és ha visszaerősödik, akkor jól jársz.
De ugye aki biztonságba akarja helyezni a pénzét, az nem váltaná akkor még át, amikor a másik pénz gyenge, hiszen fél, hogy esetleg tovább gyengül. Magyarul az lesz, amit te is írsz, hogy amire az óvatoskodók visszaváltanák a pénzüket, amit csak akkor tesznek meg, amikor már normalizálódott a helyzet, addigra már nem lehet nagy hasznot realizálni ezzel.
“a pénz a lehető legbiztonságosabb helyen, a párnacihában van”
Azért a párnacihának is vannak hátrányai, valószínűleg nagyobbak, mint, más tárolóhelyeknek.
Nincs könnyü dolguk, az biztos.
Van az a megtakarítás, ami felett már van értelme “menekülő devizában” (inkább legyen az valutában) gondolkozni, de a magyar ember átlagos megtakarításából még egy értelmes portfóliót sem lehet kialakítani, aminek ez része lehetne.
Online brókercégeknél általában választható a tőkeáttét. 1:1-től akár 1:2000-ig, de…Jönnek a de-k: bármelyik kritikusnak vélt időszakban önkényesen felemelheti a brókercég a margin igényt, ezzel önkényesen visszavéve a tőkeáttétnek nevezett hitelt. A brókercégnél tartott pénz után (szinte az adott devizára vonatkoztatott jegybanki alapkamattól teljesen függetlenül) SWAP-ot, kamatot kell fizetni. Tehát, amit spread és egyéb előnynek vélsz online bróker vs. sarki váltó, az el fog olvadni hozzávéve a ki-beutalás költségét és más brókerkockázatot figyelembe véve.
A jegyban valoszinuleg csak legutolso lehetosegkent fog kamatot emelni ugyanis minden azellen szol, hogy megtegye. Valoszinuleg hagyja majd a forintot leertekelodni. De ezt mar kommunikaltak is, ugyhogy ebben nem lesz semmi meglepo( “Nincs arfolyamcel”, osszeszerelo uzemet akarnak az orszagbol , az NHP is nagyon fajna egy esetleges kamatemeles utan)
Mondjuk ha mar deviza, en akkor inkabb euro, mert az fogja a legtobbet profitalni, ha europa kilabal a valsagbol, valamint a forint kb hozza van kotve.
Kb olyan kérdés, hogy hol lesz a EURHUF, USDHUF, CHFHUF stb árfolyama x idő múlva. Ha ezt bárki tudná, akkor azt is tudná, hogy melyikbe. Aki azt mondja, hogy tudja, az pedig hazudik:-) Max annyit tehet az aggódó megtakarító, hogy fele-fele arányban megosztja a pénzét HUF és EUR, USD, CHF között és kiátlagolja a változást. Ha gyengül a forint a többihez képest, akkor fele annyit veszít, mintha csak forintba lenne. Ha ettől az aránytól eltér, akkor már kockázatot vállal.
Érdekelne, hogy mennyi munkát fektettél bele abba a 13000 Ft nyereségbe, amit 2 hónap alatt szedtél össze…
Azért azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy mennyi értékes munkaidőt vesznek el ezek a tranzakciók. Ha ezzel az ügylettel foglalkoztál minden nap fél órát, akkor kb. 430 Ft-ot kerestél óránként. Nem sértésnek szánom, de én segédmunkáért nettó 600 Ft-ot fizetek óránként.
Egyébként miért NOK/EUR grafikon, és miért nem NOK/HUF?
Úgy értettem, hogy jelenleg ha nem kötöd le a pénzedet, akkor bukóban vagy bármelyik banknál, mert a látra szóló kamatok eltűntek, de a kártyadíjat még az ingyenes bankszámláknál is fizeted. A biztonság meg… a lakástűz, illetve betörnek kb. nem rizikósabb, mint a csődbe megy a bank. Nagy banknál meg évi 10+ ezret kifizetsz összesen. Több milliós vagyon felett meg ott a PMÁK.
Én 5-400-ig szoktam látni, de 5 alatt sehol. A Forex csak daytradelni jó, hosszabb távra nem.
Ha az utazást is beleszámítom, akkor kb. 2×1-1,5 óra az oda/vissza váltásra, illetve 30 perc, amíg megtaláltam a megfelelő appot, ami szól, ha az árfolyam x felé, illetve y alá esik. Nem stresszelem magam a napi árfolyamfigyeléssel
Mivel itt a tartsóan “elszállás” esélye eléggé le van folytva lévén hogy az EU-hoz kötődik a magyar gazdaság 1000 szálon. No de nem akarok ingyen ötleteket adni 😀
Nagybanknal is lehet a penzed evi par 1000 ftert. Nem kell, hogy betorjenek, boven eleg, ha egyszer valaki eszreveszi, hogy egy nagyobb osszeg van nalad amikor penzt valtasz. Siman kirabolhatnak mig hazaersz. Bankcsod eseten meg fizet az OBA, ugyhogy az annyira nem rizikos. Raadasul itt ugy is bajba kerulhetsz, hogyha tartosan masik iranyba indul el az arfolyam mint amire tippelsz.
Raadasul 400e ft-al ez kb apropenz. Ha meg van 2-3 milliod, akkor remenykedj, hogy nem figyeli ki egyszer egy betoro, hogy valtasz egy nagyobb osszeget, es nem latogat meg utana… Amugy ha nincs szerencsed, akkor a penzvalto is jelentheti egy betoronek.
A NOK témához annyi adalékot tennék még, hogy Norvégia – mint az egyik legnagyobb olajexportáló ország – a devizájára hatást gyakorol az olaj világpiaci ára is (persze nem egy-az-egyben).
indexmundi.com/xrates/graph.aspx?c1=HUF&c2=NOK&days=1825
indexmundi.com/commodities/?commodity=crude-oil-brent&months=60
G
Ennyi erővel rulettezhetnél is. Gyorsabb is egyszerűbb is, és nem kell hozzá százezrekkel mászkálni. Elég ha felraksz egy tízest az egyik színre és máris megduplázhatod. Ha nem jön be, legfeljebb következő hónapban újra próbálkozol.
igaz jóval kissebb a választék, de így is lehet vele szépen keresni. szerintem jól csinálod, nem kockáztatsz sokat, viszont sokat lehet belőle tanulni. ráérsz később is komolyan foglalkozni devizákkal. forex-el lehet amúgy hosszú távon is tradeelni, csak tőled függ.
A kereskedesrol annyit hogy habar a napi ingadozasok izgalmasak, a kiszamithato hasznot a hosszu tavban kell keresni. Lasd: portfoliocharts.com/portfolio/total-stock-market/
Minel hosszab idot valasztasz annal stabilabb a hozam.
A megtakaritás 10-15% szoktam devizában lekötni.
Vagy nyithatna 1-2 szamlat kulfoldon. 2-3 deviza eleg konnyen elerheto, es a bankhoz kiutazni csak egyszer kell, es sok orszagban teljesen ingyenes a bankszamla. Utalni meg lehet transferwiseal, es igy a koltseg kb alatta marad a penzvaltonak ( minden tekintetben ), de ugy emlekszem, hogy mar megoldottak a transferwisenal, hogy ne csak az adott orszag devizajaban lehesen odautalni.
A cikkben felvetett kérdésre mint válasz szintjén Franklin “stratégiájával” értek egyet, azzal a kitétellel, hogy egyenlő arányban ossza meg megtakarítását a kiválasztott devizák között. Továbbá korrigálnám, hogy pl. csak egy devizéval szemben fele arányban történő megosztást tekintve azzal a devizával kapcsolatban megszűnik a megtakarítására vonatkozó árfolyamkockázata, hiszen amennyit a forintban maradó fele esetleg gyengül, annyit erősödik a másik fele.
az adózás egy dolog, én arra lennék kíváncsi, hogy mi van akkor, ha át akarom rendezni a portóliómat, eladok majd aznap veszek másik fajta devizában nyilvántartott ETF-et, konvertálják-e forintra majd vissza. Nem adózás szempontjából, hanem ez úgy működik, hogy eladom, átváltják forintra, rákerül forint a számlámra, majd veszek másikat, és akkor megint konvertálják forintról devizára? Adó szempontjából tudom, hogy mindig napi árfolyamokat számolgatnak, és az alapján számolják a “hasznot”. Bár gabor33 kommentje alapján lehet, hogy az egész nem is akutális…
köztben most látom az URL-ből, hogy már nem lehet új nyesz számlát nyitni a CIBnél :S
“A Bank 2013. június 17-től a CIB Nyugdíj-előtakarékossági számla értékesítését megszünteti, így ezt követően CIB Nyugdíj-előtakarékossági számla megnyitására új szerződést nem köt. ”
szóval lehet nem releváns ez számodra.
Én még a legelején nyitottam mikor bejött ez a megtakarítási forma. Talán 2011.
Persze ezt meg soha nem probaltam mert egy Boglehead vagyok. Kerulom a kereskedest, inkabb a rendszeres befizetesekre koncentralok, buy & hold strategiat kovetve, evi egy opcionalis re-balancing, elore rogzitet eletkor fuggo asset allocation szerint, ado hatekonysag es koltseg minimizalo indexelo strategiaban latom a siker kulcsat.
“Kb olyan kérdés, hogy hol lesz a EURHUF, USDHUF, CHFHUF stb árfolyama x idő múlva. Ha ezt bárki tudná, akkor azt is tudná, hogy melyikbe. Aki azt mondja, hogy tudja, az pedig hazudik:-) ”
Teljesen egyetértek, és mégis megdöbbentő, hogy mennyien azt gondolják, tudják “a tutit” (itt most nem a makroelemzőkre gondolok,mert az még talán, hangsúlyozom talán OK). 🙂