Népességi helyzet és kilátások Magyarországon

Az előző cikkben írtam arról, vajon várható-e a most bejelentett újabb állami támogatásoktól, hogy megszámlálhatatlan magyar gyerek fog születni a következő években. A válasz az, hogy aligha, ha mégis lesz valami eredménye, az messze elmarad a ráfordított összegektől.

Az új támogatások margójára

Mivel a kérdés nem csak fontos, de érdekes is és mindenkit érint, ha tetszik, ha nem, gondoltam kicsit bővebben is érdemes róla írni.

Magyarország lakossága folyamatosan fogy és öregszik, az elmúlt 29 évben több mint 5 évvel nőtt az átlagéletkor, ennyivel lett idősebb a társadalom a kevesebb megszületett gyerek és a hosszabb ideig élő idősek miatt.

A született gyerekek száma évről-évre csökken:

Természetesen ez az adat önmagában semmit nem mond, kérdés az, hogy hány szülőképes korú nő van egyáltalán, akire lehetne számítani a gyerekvállalás területén.

» Read more

Share

Az új támogatások margójára

A héten bejelentett újabb családtámogatások tartják lázban az országot, most éppen ettől várja a mindenkori kormány, hogy megjöjjön a kedve a magyar nőknek a gyerekszüléshez.

Mivel ezek a támogatások mindenkit érintenek, vagy azért, mert kedvezményezettje a támogatásoknak, vagy azért, mert adófizetőként az ő zsebéből veszik ki az erre elköltött pénzt, vagy azért, mert lakásvásárlás előtt még jobban drágítják a kiszemelt ingatlanok árát, gondoltam írok röviden a témáról.

Néhány alapvetéssel szeretném kezdeni a dolgot.

Az első, olyan nem létezik, hogy a kormány ajándékot ad valakinek. A kormány csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit az adófizetőktől beszed személyi jövedelemadó, áfa, társasági adó, jövedéki adó, termékdíj és még közel ötven más címszó alatt.

Olyan nincs, hogy a nyugdíjasok ingyenesen utaznak. Csak olyan létezik, hogy a nyugdíjasok ingyenes utazási lehetőségének költségét másokkal fizetteti ki a mindenkori kormány.

Olyan sincs, hogy az Operába vagy egy focimeccsre látogató a belépőjegy valódi költségének csak az ötödét fizeti ki. Olyan van csak, hogy a kormány a maradék négyötöd részt olyanokkal fizetteti ki, akik se Operába, se focimeccsre nem járnak. Ezért is fizetik a világ legmagasabb, 27%-os áfáját, akárhányszor vesznek valamit.

Ha ezt egyszer felfognák az emberek, itt gazdasági forradalom lehetne: az állam csak azt a pénzt tudja a zsebedbe gyömöszölni, amit a másikból előtte kivett adó formájában.

Természetesen van, hogy valaminek nagyobb a társadalmi haszna, mint az “ingyenesség” költsége. Ilyen például az oktatás. Többet nyer a társadalom (azok is, akiknek nincsen gyerekük) azzal, hogy minden gyereknek kötelező iskolába járni az adófizetők költségén. Ezek a gyerekek tanultak lesznek, munkába állnak és több adót fognak termelni a társadalomnak.

Azonban minden állami pénzköltésnél fel kell tenni a kérdést az öntudatos adófizető állampolgároknak, vajon állami feladat-e az adott csoport támogatása a többiek kárára, illetve ha az is (mert lehet, hogy az), a támogatás költsége arányban áll-e a várható haszonnal.

Mennyi társadalmi haszna van annak az új elképzelésnek, hogy minden diákot kétszer két hétre aranyáron külföldre utaztatunk, hogy úgymond megtanuljanak olyan nyelveket 28 nap alatt (amiből négy nap utazással telik), amire itthon nem voltak képesek 12 év alatt?

Az az akár félmillió forint, amit erre költünk fejenként az adófizetők pénzéből, nem hasznosulna-e jobban, ha ezt magántanárra költhetnék, vagy megreformálnánk az iskolai nyelvoktatást? Nem lenne-e kifizetődőbb megnézni, miért annyira gyatra a magyar állami nyelvoktatás, mint kiszórni ilyen kétes dolgokra tízmilliárdokat évente?

(Update: mint kiderült, 90 milliárd forintba kerülne évente ez a kétes kimenetelű mutatvány. Ebből hány anyanyelvi tanárt lehetne alkalmazni egész évben, ha nettó 500 ezer forintot fizetünk nekik? A helyes megoldás 8.436 tanár egész évben, 12 hónappal számolva, s ráadásul a kifizetett 90 milliárdból 39,6 milliárd visszafolyna az államkasszába adók és járulékok formájában. Ha nettó 250 ezerért magyar tanárokat alkalmaznánk, közel 17 ezer nyelvtanárt tudnánk pluszban felvenni és még mindig megmaradna az a csoffadt 40 milliárd az állam kasszájában. Csak hogy összefüggésbe lehessen tenni a 17 ezer nyelvtanárt, jelenleg 36 ezer tanár dolgozik a középiskolákban, ennek maximum ötöde lehet nyelvtanár….)

A másik alap, hogy az állami támogatások mindig befolyásolják a piacot és sokan ennek kárát látják.

Ha ingatlant akarok venni, de nem vagyok rá képes, mert az állami ingyenmilliókkal és államilag támogatott hitelekkel kipárnázott emberek felhajtják a lakások árát, én egyértelműen vesztese vagyok a támogatásoknak.

Ha hétszemélyes autót akarok venni, de a kereskedők jó vastagon fogják árazni holnaptól az ilyen autókat, mert a 2,5 milliós támogatással a zsebükben a családapák egymillióval többért is megveszik, mint eddig volt az ára, egyértelműen rosszul járok. Nem csak mint adófizető, de mint autóvásárló is.

Amikor majd el akarom adni, akinek 2,5 millióval kevesebbe került, olcsóbban is odaadja használtan, így megint bukni fogok a dolgon.

Azzal semmi baj nincs, ha egy állami támogatás miatt lesznek vesztesek. A kérdés, hogy nyertesek lesznek-e, illetve a vesztesek veszteségei össztársadalmi szinten lényegesen kevesebbek-e, mint a nyertesek előnyei. Nyert-e a társadalom és a gazdaság azzal, hogy az állam beavatkozása torzította a piacot?

De ha a CSOK tízmillió forintja a bejelentést követően gyakorlatilag egy hét alatt beépült az új építésű ingatlanok áraiba, majd a CSOK miatt megnőtt építkezési kedv miatt kialakult alapanyag és munkaerő-hiány miatt elszálltak az építőanyag árai és az építkezésen dolgozók vállalási árai, akkor ki nyert az egészen az ácsokon, kőműveseken és az építőanyag-forgalmazókon kívül?

(A 2008 előtti fészekrakó program is, ahol önerő nélkül, állami kezességvállalással, szocpolból százezrek vettek lakást üres zsebre svájci frankos hitelből, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a devizahiteles válság akkora pusztítást végzett, amekkorát. A bank bolond lett volna nem hitelezni a hitelképtelen tömegeknek, ha az állam kezességet vállalt értük, az emberek pedig kellően bolondok voltak beugrani a hitelfelvételbe az állami ingyen milliók miatt  De ezt csak így zárójelbe.)

A gyerekes családoknak még messzebb lett a saját ingatlan, ahogy a gyerekteleneknek is.

Nem egy embert hallottam, hogy azért megy ki külföldre, mert úgy látja, itt soha nem lesz saját ingatlana ilyen lakásárak és fizetések mellett.

S ezzel szemben hány gyerek született meg csak azért, mert a CSOK? Hány gyerek született, aki egyébként nem született volna meg és hány felnőtt ment el a kilátástalanság miatt, aki majd külföldön fog gyereket szülni és ott fog adót fizetni?

Vajon van erről felmérés? S ha nincs, akkor miért nincs? Hogyan mérjük egy állami támogatás megtérülését, ha nem mérjük a hatékonyságát? Vagy a politikai haszon az egyetlen cél, a társadalmi haszon csak lózung?

Legalább 20 éve pénzzel akarják megoldani a gyerektelenség problémáját és eddig semmi eredménye nem volt a dolognak.

A magyar kormányok európai szinten is kiugróan sokat költenek a családok támogatására és semmi kézzelfogható eredménye nincs. Az egy nőre jutó szülésszám alapján még alulról is alig közelítjük akár a környező államok, akár az Unió átlagát.

Talán nem az a baj, hogy nem születik meg a harmadik-negyedik gyerek, hanem inkább az, hogy az első kettőt sem vállalják be az emberek? Az első két gyerek miért nem születik meg? Nem az első kettőt kellene jobban támogatni, ha ott nagyobb a hiány és több haszonnal hasznosulna az állami támogatás?

A kétgyerekesek akkor sem szülnek többet, ha több tízmilliós pénzesőt szórunk a nyakukba? Miért nem? Mi kell még nekik a pénzen kívül?

Csak azok szülnek, akik nem csak ahhoz szegények, hogy gyerekük legyen, de ahhoz is, hogy ne legyen? (Egy családi havi 43 ezer forintos bevételből senki nem fog 2-3000 forintot fogamzásgátló tablettára költeni.)

Több magyar gyerek születik Angliában, mint Vas megyében? Ennek mi az oka? Hogyan tudnánk rávenni őket, hogy hazajöjjenek?

Sok mondanivalóm lenne még, de sajnos mennem kell pénzt keresni. 🙂

Ezért röviden felvázolnék egy megoldást, ami szerintem működne a mostani osztogatás helyett.

Az emberek a létbizonytalanság, a lakhatás és a kiszámíthatóság hiánya miatt nem szülnek.

Már most is évente 200 milliárd körül szórunk ki az ablakon lakásvásárlási támogatásokat az ablakon, aminek csak annyi az eredménye, hogy ennyivel drágábbak az ingatlanok és se az átlagos családosok, se a gyerektelenek nem tudnak lakást venni.

Ezt most további 150 milliárddal akarják megfejelni, ami előrevetíti a további áremelkedést, most a használt lakások piacán is.

Ebből az irdatlan sok pénzből én állami bérlakásokat építenék, két-három gyerekkel lakhatókat, évente 15 ezer darabot. Évente! 15 év alatt 225 ezer állami bérlakás lenne abból a pénzből, amit eddig elköltöttünk feleslegesen. Ha annyi lenne a bérleti díj, ami fedezi az amortizációt, talált vagyon lenne ez a rengeteg lakás az államnak. S közben minden második gyerekes család olcsón bérelhetne az államtól lakást

Ezeket a lakásokat nem szociális alapon, hanem a gyerekes házaspároknak adnám ki, mondjuk 70 ezer forintért havonta olyan szerződéssel, hogy addig lakhatnak ott, amíg az utolsó gyerek nappali tagozatra jár. Létbiztonság pipa, a gyerekeket lesz hol felnevelni. (Közben kötelezhetnénk őket, hogy tegyenek félre havonta egy lakástakarékba pénzt, így a szülőknek is lenne hol lakni, ha majd költözni kell.)

Válás esetén az maradhat az állami bérlakásban, aki a gyerekeket neveli.

Ezek a bérlakások egyszerre csökkentenék a lakások vételárát és a bérleti díjat is, mindenki más is olcsóbban lakna, így kevesebb ember menne külföldre.

A kisgyermekes anyák félállású vagy hatórás foglalkoztatását adókedvezményekkel támogatnám. Akár elő is írhatnám pont úgy, mint a rokkantak esetében, hogy 50 fős cég felett aki nem alkalmaz X darab anyukát, akinek 8 évnél fiatalabb gyereke van, adót fizet. (Jelenleg ugyanígy adózik az, aki nem alkalmaz X megváltozott munkaképességű embert.)

Normális oktatás. Az remek, hogy 30 év késéssel akarnak bölcsődéket építeni, de az csak az első másfél év. Kellene jó minőségű oktatás, 21. századi módszerekkel, nem 32 fős osztályokban, kiégett, alulfizetett tanárokkal.

S sok hasonló rendelkezést lehetne még hozni, majd legközelebb folytatjuk. De ha neked van ötleted, ami működhet, vagy külföldön működik, írd meg a hozzászólásokban.

 

(A kérdés sokkal sokrétűbb annál, mint amiről a cikk szól: miért akarjuk, hogy többen legyünk, ha csak a nyugdíj miatt, nincs-e más megoldás, például tőkefedezeti nyugdíjalap, amíg nem késő, miért van morális válságban az ország, stb. De ezek már túl messze vinnének, maradjunk a pénzügyi oldalánál a kérdésnek.)

Régen minden jobb volt

Ez nem egy politikai bejegyzés. Minden Orbánozó, Gyurcsányozó, migránsozó hozzászólást azonnal törlök. Észérvekre vagyunk csak kíváncsiak nem politikai agymosásra.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

Telekom Domino szerdák

Minden szerdán Dominosoknak egy-egy Telekom ingyen szolgáltatást lehet bekapcsolni a Telekom appban.

Jól el van dugva a dolog, bemész a saját előfizetésedbe az áttekintés-ben, fent van három jelzés, a középső egy + jel. Ott kiválasztod a megfelelő szolgáltatás-halmazt és azon belül megkeresed az ingyenes lehetőséget.

Második hete megy az akció, most egy nap ingyen facebook-ozást, a múlt héten ingyen hálózaton belüli perceket tudtál bekapcsolni szintén egy napra.

Szóval nem egy nagy eresztés, ha van kedved, nézegesd minden szerdán, akár itt is.

Share

Új OTP Lakástakarék ajánlat

A Fundamenta után az OTP is kijött az állami támogatás nélküli termékével.

Új Fundamenta termék vélemény

Igazság szerint ahogy a Fundamentáról, erről is szinte kár írni.

10 évre kapsz 0,1% kamatot és egyszeri 10% kamatprémiumot, öt évre ennek a felét. Így az EBKM érték befizetés összegétől függően akár combos 1,36%-ot is elérheti évente. Ezért csak 10 évig kell elköteleződnöd, kifizetned a nyitási díjat és megfelelni a feltételeknek, hogy járjon a kamatprémium.

Ha a betéti kamat ennyire alacsony, legalább lakáshitelt is vehetünk fel, de abban sincs sok köszönet, alapesetben 5,99% kamat plusz egyéb költségek, THM bőven 6% felett, de legalább csak 72 hónapunk van visszafizetni a hitelt. (Kapunk további extra bónuszt is, ha legalább 15 milliónyi hitelt felveszünk, de az már nem sokat oszt vagy szoroz.)

S akkor még ott van a megkötés, hogy nem bármikor, csak 5/10 éves lejárat plusz két hónap kiutalás után csak lakáscélra használhatjuk az összegyűlt pénzt.

Egy eldugott pdf fájl alapján létezik, létezni fog? olyan termék is, ami alapján lesz olyan 10 éves futamidejű típus is, ahol csak 4,2% a hitel THM-e. A pdf végén található táblázat szerint van/lesz/lehet/elvileg létezhet mindenféle kamatozású és kamatprémiummal rendelkező termék.

Azonban erről semmit nem lehet tudni, mert az OTP Lakástakarék hivatalos oldalán még mindig a 30%-os állami támogatást hirdetik, noha az új termék már másfél hete elvileg elérhető. Ami biztos, hogy jelenleg csak az 5,99%-os hitelkamatú termék köthető. Hogy a többi miért van vagy mikor lesz, még nincs információ.

Ha majd kiderül, hogy azok létező termékek-e, vagy ha igen, miért venné meg bárki a sokkal rosszabb hitelkamatokkal árult terméket, frissítem a cikket.

Én ha a helyedben lennék, gyűjteném a pénzt prémium magyar állampapírban, 4% feletti betéti kamat mellett, bármikor szabadon felhasználhatóan és reménykednék, hogy ne legyen 5 vagy 10 év után 8-9% felett a lakáshitel kamata. (Ekkor még mindig pluszban lennél a gyűjtési időszakra szóló magasabb betéti kamatok miatt.) Ha mégis felette lenne az aktuális hitelkamat, az összegyűlt pénz még mindig költheted másra is, vagy gyűjthetsz tovább tetszőleges ideig, amíg esnek a kamatok vagy a lakásárak, senki nem korlátoz semmiben. Ha pedig veszel fel hitelt, kérhetsz akár húsz éves futamidőt is, nem kötelező 72 hónapon belül visszafizetni a pénzt.

Nagyon úgy tűnik, hogy nem tudják pótolni a 30% állami támogatást a lakástakarékok, ezek már csak gyenge próbálkozások számolni nem annyira tudó emberek részére.

Share

Újabb családtámogatások

A tegnap bejelentett családtámogatásokról további, bár továbbra sem teljes információk láttak napvilágot.

A kedvezményes kamatozású CSOK hitelt (két gyereknél 10, felette 15 millió forint) használt lakásra is fel lehet használni és eltörölték a használt lakások idejét múlt felső vásárlási határát.

Továbbra is átvállalják a született gyerekek után a lakáshitel egy részét, a második gyereknél 1 milliót, a harmadiknál (további) négymilliót, majd újabb egy-egy milliót.

A négygyerekes anyák életük végéig SZJA mentességben részesülnek.

Legalább háromgyerekes családok új autó vásárlása esetén, ha az legalább hétszemélyes, 2,5 millió forintot kapnak. (Hogy miért kell egy öttagú családnak hétszemélyes autó, az rejtély. Az, hogy abban jobban elférnek a csomagok és a nagymama is, meg hogy szűk az ötszemélyes, elég sovány magyarázat.)

A legfurcsább rendelkezés, hogy a negyven év alatti, első házasságban élő nők legalább három év munkaviszony után a következő három évben 10 millió forint szabad felhasználású hitelt vehetnek fel akármire, aminek a törlesztését gyerekszülés esetén három évre felfüggesztik és a második gyerek esetén 30%-át, harmadik gyerek esetén teljesen elengedik. Hogy ennek mi az értelme, vagy mire gondoltak, nem tudom.

Jutalom, ha szül az asszony? Vegye fel mindenki ezt a kamatmentes kölcsönt, akkor is ha, nem akar gyereket, forgassa meg prémium állampapírban és nyerjen rajta? 10 millió havi kamata 37,5 ezer forint, a havi törlesztője kamatmentes 20 éves hitel esetén 41,7 ezer forint. Van olyan bolond, aki nem veszi fel? Ha nem lesz gyerek, akkor is nyersz rajta 20 év alatt 8 ezer forint híján 9 millió forintot.

Mi lehet a cél? Vajon hányan fogják felvenni, elverni, elválni és vakarni a fejüket, hogy miből fizessék vissza? Hányan fognak csak ezért házasodni, főleg olyanok, akik soha nem láttak még ennyi pénzt és esélyük sincs, hogy máshonnan valaha is akármennyi hitelt kapjanak.

Update: Mára már módosult is a dolog, csak az új gyereket vállaló nőknek jár. Most már a fenti linken is az új feltételek vannak fent.

Update 2: Ma még újabb változtatást ismerhettünk meg, most már azt is kitalálták, hogy 5 éven belül szülni kell annak, aki felveszi a hitelt, egyébként kamatot fizet. Gondolom elolvasták a sok cikket arról, milyen aranybánya is ez az ingyenhitel bárkinek. Ezen túl lesz hitelbírálat is. 10 milliós szabad felhasználású személyi kölcsönt úgy nagyjából 2-3 milliós havi fizetésre adnak a bankok….

Várjuk az újabb és újabb “pontosításokat”. Bár jó lenne először valamit kitalálni, átgondolni, hatástanulmányt végezni, fél évig érlelni, hozzáértőkkel átbeszélni, előre “pontosítani” és csak utána előállni vele. De majd talán legközelebb.

Update 3: most az is úgy tűnik, a hitelelengedésnél nem fog számítani a már meglévő gyerekek száma. Nem lehetett volna kihirdetés előtt leülni és átgondolni? Lassan már ugyanaz, mint a CSOK esetén, hónapokon át toldozták-foldozták az ötleteket.

Nők, ha akartok két-három gyereket, akkor röviden: vegyetek fel diákhitelt, ha kell, ha nem, mert ha szülsz, elengedik, addig is 2% a kamata, ennél többet kapsz rá az Államkincstárnál. Igényeljétek a 10 milliót, de ne ebből vegyetek lakást, hanem CSOK hitelből, mert abból is elengednek akár 5 milliót is, ha lesz három gyerek. Minden pénzt pedig tegyetek be prémium magyar állampapírba, a kamatkülönbség nettó haszon. Ha nem lesz gyerek, akkor csak a kamatnyereség a tiéd, ha lesz, akkor további akár 15 millió plusz a diákhitel is elengedésre kerül.

Ennyit lehet tudni eddig a tegnap bejelentett támogatásokról. Legalább annyira tűnik átgondoltnak, mint a CSOK annak idején, amit utána még fél évvel is folyamatosan reszelgettek, mire nagyjából jó lett. Majd meglátjuk, mi lesz a vége.

Share

Befektetőket befolyásoló tényezők

A befektetések világában sok olyan tényező is befolyásolja a befektetőket, amiknek nem kellene. A befektetés tisztán racionális döntések sorozata. Mármint az lenne, de mivel az ember jobban ösztönlény, mint tudatos, mégis kimutathatóak ezek a hatások.

Legismertebb ilyen például a home vagy familiarity bias: a befektetők előnyben részesítik a hazai vállalatokat, annak ellenére, hogy azokról sem tudnak semmivel sem többet, mint mondjuk a lengyel vagy német megfelelőjéről. Azért vesznek OTP és MOL részvényt, mert minden utcasarkon és minden tévés reklámblokkban találkoznak a cég nevével és ettől máris ismerősnek tűnik a cég. Fogalmuk sincs, mennyi profitot termelt a cég az elmúlt negyedévben, vagy mennyi az adósságállománya, milyenek a kilátásaik, de egyszerűbb megvenni egy ismert nevet, mint egy teljesen idegenül csengő lengyel cég részvényeit.

A recency bias esetén a befektetők a mostanit megelőző állapotot vetítik ki a jövőre, vagyis nem vesznek a részvényből az esés után, mert további esést látnak maguk előtt, ellenben jól bevásárolnak a régóta emelkedő részvényekből, mert a képzeletükben előre látják, hogy ugyanígy fog tovább emelkedni az ára a továbbiakban.

» Read more

Share

Fordított hozamgörbe: lehet aggódni?

Ahogy azt már tudjuk a Kiszámoló Akadémia kötvényekről szóló előadásából, a kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz a kötvény vásárlója kölcsön ad a kötvény kibocsátójának.

Minden hitelező azt szereti, ha minél rövidebb futamidejű a kölcsön, hiszen annál kisebb a kockázat, hogy történik valami negatív dolog akár a hitelkérővel, akár a gazdasággal, akár a kölcsönadott pénz inflációs rátájával esetleg a hitelkamatokkal.

Ebből egyenesen következik, hogy minél rövidebb a hitel futamideje, annál kevesebb kamattal beérik a hitelezők. Egy évre elég mondjuk 3% kamat, de öt évre csak 5%-ra, 10 évre csak 6%-ra adok kölcsön, hiszen rengeteg minden történhet tíz év alatt. Meglódul az infláció, elszaladnak a betéti kamatok, vagy tönkremegy aki kölcsön kérte a pénzem.

» Read more

Share

Kanadai nyugdíjasok

Olvastam egy érdekes kanadai felmérést az ottani nyugdíjasokról.

A megkérdezett nyugdíjasok 27%-a megbánta, hogy nyugdíjba vonult és 23%-a vissza is akar menni dolgozni. Ezek 59%-a azért, mert hiányzik neki az intellektuális kihívások az életében (magyarul halálra unja magát és nem akar szellemileg leépülni), viszont 50%-a anyagi okokat (is) megjelölt.

A visszatérni szándékozók 32%-ának sikerült ez a megelőző jövedelem mellett, 38%-uk rosszabb fizetés mellett volt kénytelen visszatérni a munka világába, 30%-uknak egyáltalán nem sikerült.

A nyugdíj előtt állók fele inkább el se menne nyugdíjba, mintsem szembesülnie kelljen az életszínvonala esésével, a megkérdezettek 74%-a aggódik azon, hogy elég lesz-e a jövedelme a nyugdíjas éveire. Ezektől a tényektől egyáltalán nem függetlenül 78%-uk gondolkodik azon, hogy valami félállást megtart magának a nyugdíjas évei alatt is.

A számok arról árulkodnak, hogy az embereknek még a közvetlen nyugdíjba vonulásuk előtt sincs semmilyen terve vagy elképzelése, miből és hogyan fog megélni nyugdíjasként vagy akar-e egyáltalán nyugdíjas lenni. Leginkább sodródnak csak az árral, hogy aztán megbánják, hogy túl korán dobták el a kapát-kaszát, mert még sok kreativitás van bennük és leépíti őket a semmittevés, vagy pusztán csak nem tehetik meg, hogy munka nélkül nyugdíjasként éljenek.

Ezért fontos, hogy ne csak megtörténjenek veled ezek (és a hasonló) dolgok, hanem évekkel, sőt évtizedekkel előtte tudatosan tervezd el, mit és miért szeretnél csinálni. Miből fogsz megélni, szükséged van-e a munka miatti szellemi vagy fizikai kihívásokra, akárcsak részidőben is, van-e valami elképzelésed az előtted álló évekre és évtizedekre? Fenntudod-e tartani az életszínvonaladat vagy meg tudsz-e elégedni annyival, amennyire telni fog? S ha beüt egy betegség, akár a saját, akár a házastársad életében?

Gondolkozz ezeken időben, amíg még nem késő, hogy ne akkor kelljen megbánni a döntéseidet, amikor már nem tudsz rajtuk változtatni.

Share

Kiváltott lakáshitel és lakástakarék

Eszpee vetette fel a problémát, miszerint egy kiváltott lakáshitelbe nem engedték beletörleszteni a lejárt lakástakarékot, hogy ez hogyan lehetséges, amikor az eredeti hitel lakáscélú volt.

Mivel néhány év alatt is rengeteget változik a lakáshitel-piac, találhatunk olcsóbb árazású hitelt, vagy be akarjuk fixálni a kamatainkat hosszabb távra, esetleg az ingatlanár vagy a jövedelmünk emelkedése miatt ma már sokkal jobb adósoknak számítunk, mint amikor az eredeti hitelt felvettük, így olcsóbb hitelt kapunk, ezért érdemes két-három évente ránézni a lakáshiteleinkre és kiváltani, ha szükséges.

Azonban gyakran előfordul, hogy az új helyen a bank már nem lakáscélú hitelnek fogja hívni a kiváltott hitelt, így abba nem lehet betörleszteni a lejárt lakástakarékot. Lakástakarékot csak lakáscélú, építési vagy felújítási hitelbe lehet betörleszteni.

Viszont a legtöbbször fel van tüntetve, hogy a hitelkiváltás célja egy lakáscélú hitel kiváltása volt és ilyenkor szokták engedni a lakástakarék betörlesztését.

Két esetben nem engedik: ha az már az egyszer kiváltott hitelnek a kiváltása vagyis már egynél többször volt kiváltva a hitel, illetve ha az ügyfél az eredeti hitelnél több hitelt igényelt, vagyis nem sima egy az egyben kiváltás történt, hanem további, már teljesen szabad felhasználású hitelfelvétel is történt a kiváltás során.

Ha neked is kiváltott lakáshiteled van és szeretnél lakástakarékot beletörleszteni, érdeklődj a bankodnál, hogyan tudod ezt megtenni.

Share

Energiatakarékos: megéri?

A család új fagyasztószekrényt vásárolt, ezért adott volt, hogy megnézzem, vajon megéri-e megvenni az energiatakarékosabb hűtőket és fagyasztóládákat, azaz mikor térül meg a felár, amit kifizetek egy alacsonyabb villanyszámla érdekében.

Mivel ki vannak állítva a hűtők egymás mellé, ugyanannak a márkának a teljesen ugyanolyan hűtői, csak különböző energiaosztály-besorolással, rajta az éves várható áramfogyasztással, nem volt nehéz az összehasonlítás. Az árkülönbség osztva a éves fogyasztáskülönbséggel. (Ennyibe kerül egy kWh áram a lakosságnak.)

Gondoltam, lesz valami általános tapasztalat, melyiket éri meg inkább megvenni.

Ezzel szemben az lett a tapasztalat, hogy minden egyes esetben számolni kell.

Volt olyan hűtő, amelyiknél kicsit több, mint ezer forinttal volt csak drágább az A+++, mint az A++, itt nem is értem, ki veszi meg a többet fogyasztó terméket. (A két hűtő egyébként teljesen egyforma.)

Egy másik márkánál az A+ és A++ között 8,75 év alatt térül meg az energiatakarékosabb termék felára.

De találtam olyat is, ahol kicsit több, mint 15 évig kell várni, amíg megtérül az energiatakarékosabb választás, ami a mai javíthatatlanra tervezett hűtőknél leginkább a soha kategória.

Úgyhogy a tanulság: bár fontos a kisebb fogyasztás, érdemes ellenőrizni egy számológéppel, hány év alatt is fog megtérülni a többlet-befektetés.

Share

Vásárolj a boltban is online

Bementem ma a Media Markt-ba, nézni egy bluetooth headset-et. Ami tetszett, egy Sony headset, 16.999 Ft-ba került. Ma már természetesen alap, hogy vásárlás előtt megnézzük a mobiltelefonon, hátha máshol olcsóbb ugyanaz a termék.

Olcsóbb is. A mediamarkt.hu-n ugyanaz 10.719 Ft-ba kerül. Vagyis ugyanaz a termék ugyanaz az áruház online felületén több mint hatezer forinttal olcsóbb. (Bolti átvétel esetén nincs szállítási költség sem.)

Úgyhogy a polc előtt állva online megrendeltem, átvételi pontnak azt az áruházat jelölve meg, ahol éppen voltam.

Fél perc múlva jött a visszaigazoló e-mail, amivel odamentem a pulthoz. Megnézték, kérték vigyek oda egyet a polcról. Odavittem, kifizettem az online árat, spóroltam rajta kevés híján 40%-ot plusz kaptam egy opciót, hogy 14 napig szó nélkül visszaveszik, ha nem tetszik, mivel interneten keresztül rendeltem.

Ugyanitt vettük a hűtőnket is, az is közel 20 ezer forinttal olcsóbb volt online megrendelni, mint elvinni a boltból.

Hogy kinek jó ez, nem tudom, de nekem van fél percem megrendelni ugyanazt online és helyben mindjárt át is venni.

(S bár nem ez a lényeg, de mivel úgyis az első öt hozzászóló közül valaki meg fogja kérdezni, eddig nagyon tetszik a termék. Húsz órán át bírja az aksija a zenehallgatást, ami fényévekkel több, mint az átlagos 4-6 óra, rezeg a nyakamban, ha hívnak, adnak hozzá négy különböző méretű füldugót az általános három helyett. A hívás hangminősége jó, zenehallgatásra teljesen elfogadható (bár nem szoktam zenét hallgatni, ezért nem is érdekelt), de azért nagyon nagy csodát ne várj tőle, nincs extra-giga-mega basszus benne, ahogy hiper-szuper 9 dimenziós hangzás sem, az olyanokat 70-80 ezer forintért adják. De az átlagember igényét szerintem zenehallgatásban is kielégíti. Ami nem tetszik, hogy nincs olyan kis pöcök a gumiharangon, mint a sport-fülhallgatókon, hogy nehezebben essen ki.)

Share

Erste Wizzair hitelkártya változások

Változik a Wizzair hitelkártya feltételrendszere és ahogy ahhoz már hozzászokhattak a hitelkártyások, nem előnyére. Szocske foglalta össze röviden a lényeget:

– Decemberben már elmaradt a szokásos negyedéves dupla pontos hétvége.
– Márciustól csak 1% jár az eddigi 2% helyett (wizz szolgáltatásokra 2% a 4% helyett)
– csak 250 ezer Ft/hó költésig jár a pont, nem az egyéni keretig.
– áprilistól automatikusan és azonnal átvezetik a pontokat a wizz számlára, így nem lehet évekig gyűjtögetni.
– júniustól a wizz discount klub tagság is csak standard lesz, ami 2 főre érvényes.
Köszönjük a hírt.
Share
1 2 3 113