Kategória: Egyéb

A kormány január elsejétől beszántja a CSOK-ot és a hozzá kapcsolódó egyéb kedvezményeket, kizárólag a fogyó népességszámú falvakban marad meg a falusi CSOK-nak hívott rendszer.

Bár a kormány azóta is utalgat rá, hogy valami lesz a CSOK helyett jövőre, ez már csak a költségvetés minden túlzás nélkül mondható tragikus helyzete miatt sem biztos. Az ingatlanpiacnak amúgy is jót tenne egy pár éves hűlés a mesterségesen feltüzelt elmúlt évek után.

Amit jelenleg tudunk tehát, hogy az év végéig lehet igényelni a CSOK-ot. Fontos, hogy nem beadni kell addig, hanem a banknak be is kell fogadnia. Ezért sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beadást.

Ha pedig valami jobbal mégis kijön a kormány jövőre, eddig is volt lehetőség arra, hogy visszafizesd az igényelt CSOK-ot és így újra jogosultságot szerezz az új támogatásra. Sokan csinálták ezt, amikor bevezették pluszban az illetékmentességet. Visszafizették a már felvett támogatást és újra megkérték, immár illetékmentességgel együtt. Persze arra nincs garancia, hogy ezt a kiskaput nem zárják be, de arra sincs, hogy tényleg lesz jövőre támogatás és jobb lesz, mint a mostani.

Érdemes időben beadni a papírokat, aztán maximum húzni az időt, ha nem sürgős, várva arra, hogy lép-e a kormány valamit a beigért új támogatásokkal.

Következzen Hitelügyintézős Gáborunk cikke a témáról:

» Read more

Az előző cikk témája volt a rövidtávú befektetések témaköre. Itt feljött hozzászólásokban, hogy a pénzpiaci és rövid kötvény alapok milyen jól hoznak, 14% az éves hozamuk, sokkal jobb, mint bármi másé.

Építkezem. Mi legyen a pénzzel, amíg nem kell?

Már amúgy is akartam írni erről, úgyhogy most megteszem.

Bár volt róla szó az Akadémián, hogy mi a nagy hiba ebben a véleményben, de hát az már nagyon régen volt. De ha te még nem nézted meg az Akadémiát, gyorsan tedd meg, 15 óra tömény tudás a pénzügyekről.

Szóval a nagy csapda a pénzpiaci és hasonló alapok hozamaiban, amibe nagyon sokan beleesnek, hogy ott nem a következő egy év hozamát látod, hanem azt, hogy tavalytól mennyit hozott mostanáig.

Ami a te szempontodból lényegtelen információ. Téged egyedül az érdekel, hogy ha most beteszed a pénzed, mennyivel lesz több a következő három-hat-tizenkét hónapban.

Az elmúlt évben ezek az alapok be tudták tenni a pénzt MNB betétbe 18%-ra és ennek nagyját vissza is adták az alap vásárlóinak. A diszkontkincstárjegy is hozott 14% körül.

Ezért olyan szépek a hozamok, amiket látsz.

Azóta jelentős csökkenésnek indultak a kötvényhozamok és az MNB betétek kamatai is.

Véletlenszerűen kiválasztva egy ilyen alapot, az éves 15,1%-os hozam az utolsó hónapra vetítve már csak éves 11,1%-ra szelidült, ha az egyhavi hozamot felszorozzuk 12-vel. (Amit egyébként tilos, pont azért, mert nem tudjuk, hogy a többi 11 hónap milyen lesz.)

A 11,1%-ból még levonod a kamatadót és a szochot, mindjárt 7,99% lesz a nettó hozamod. (Az állampapír kamatadómentes, ott nem kell semmit levonni.) De csak akkor, ha nem csökken tovább az elérhető hozam. (De reméljük, fog.) Az állampapírnál biztos a hozam egy-három-tizenkét hónapra, egy alapnál visszamenőleg fogod megtudni, mennyit kaptál.

Az építkezés egy klasszikusan olyan dolog, amit nagyon sok pénzzel kezdesz el, viszont csak nagyjából tudod belőni, mikor van szükség nagyobb összegre.

Amíg volt 1-2% az infláció is és az elérhető kamat is, nem zavart senkit, hogy háromnegyed évig számlán állt több tízmillió forint.

Most már három-négy hónap alatt is szemmel látható kamatokat kapsz, érdemes csinálni addig is valamit a pénzzel, amíg el nem költöd anyagra vagy munkadíjra.

Rakhatnád mondjuk látraszóló Cetelem számlára a pénzt, de ott egyrészt csak 7% a kamat, másrészt néhány hete már a kamatadó is 28%, így igazából csak nettó 5% kamatot kapsz a pénzedre. Ugyanez igaz a mindenféle pénzpiaci és egyéb alapra is.

Választhatnál prémium állampapírt éves 14,75%-os kamattal, de ott azért futod a kockázatot a visszaváltásnál. A visszaváltás költsége jelenleg 1%, de ez akkor is annyi, ha két nap múlva váltod vissza és akkor is, ha kilenc év múlva. S ez az 1% nincs kőbe vésve, volt már 2% is, de felemelhetik háromra is, ez egy komoly bizonytalanság.

A megoldás, hogy különböző lejáratokra veszel diszkontkincstárjegyet. Megtippeled, hogy milyen ütemben kell a pénz és olyan lejárat mellett veszel az államkincstárnál kincstárjegyeket. Itt találod az elérhető lejáratokat. (Nincs mindig mindegyikből, de azért a legtöbb elérhető.)

Amint látod, szerencsés esetben még egy-két hetes csúsztatásokkal is van lejárat.

Az évesített hozamodat az utolsó oszlop árulja el, jelenleg évi 9,18% az elérhető kamat, s mivel ez állampapír, ezért kamatadómentes. (Szemben a Cetelemmel például.)

Mi történik, ha a lejárat előtt kell a pénz?

Megkapod az összes addigi kamatot (ami pont nincs a diszkontkincstárjegynél, de most egyszerűsítsünk), levonva belőle a visszaváltás költségét.

Ha most váltanád vissza a november 29-én lejáró DKJ-det, akkor az idő előtti visszaváltás költsége a vételi és eladási árfolyam különbsége, 0,25%. Ez megfelel durván 1,4 hét elérhető kamatának.

S amint azt már régebben megbeszéltük, társasház, cég, vállalkozás, alapítvány is tud venni állampapírt, így nem kell senkinek a számlán rohasztani komoly összeget a bankok nagy örömére. Ha márciusban akarod felvenni a pénzed a kft-dből, vegyél folyamatosan, egész évben március huszadikán lejáró diszkontkincstárjegyet.

Cég, alapítvány, társasház, egyesület, vállalkozás számlanyitása az Államkincstárnál

Digis kábelünk volt itthon, aztán történt némi változás a Digi környékén, ami nem tetszett. (Ahogy az sem, hogy egy év alatt háromszor emeltek árat és nem is keveset.)

Ezért elhatároztam, hogy átmegyek másik szolgáltatóhoz. Nagy választék nincs, kábelnetes szolgáltató van még a Vodafone, ami most már ugyanaz, mint a Digi és a Telekom.

Megrendeltem a Telekom vezetékes netét, ki is jött a szerelő, kiderült, hogy olyan rossz helyen van a Telekom oszlopa, hogy két szomszédon keresztül kellene hozzánk behúzni a kábelt, azt mondta a szerelő, kérjek írásos engedélyt a szomszédoktól.

Valószínűleg megadták volna, de nem akartam kitolni velük, hogy a gyümölcsfáik meg a tujáik között jön a kábel. Úgyhogy elengedtem a Telekomot.

Maradt a Yettel, amelyik korlátlan mobilnetet adott otthoni routerrel havi 3.999 forintért, három hónap ingyenes próbaidőszakkal. (Az árazása “dinamikus”, attól függ, hol laksz és mekkora a konkurencia. Van, akitől jóval többet kérnek egy hónapra s úgy láttam, ha most kérném, nálunk is több lenne már, sőt a router bérlése nekem ingyen van, most már az is fizetős lett. Hiába, a Digi háromszori áremelése miatt többet tudnak kérni ők is.) Van 4G-s és 5G-s lehetőség is, ez utóbbi drágább, de nálunk nem elérhető.

Állítólag a Yettel külön dedikált sávot használ erre a netre, nem a telefonnal netezőkkel versenyzünk a sávszélességért. Éppen ezért nem is elérhető minden helyen a szolgáltatás.

Mivel három hónapig ingyen van és bármikor vissza is adhatom, gondoltam, kipróbáljuk.

» Read more

Dani rakott fel apróhirdetést a Marketplace-re, szokás szerint több csaló érkezett rá, mint valódi vásárló. Az új duma az, hogy a GLS intéz mindent, beszedi a pénzt a vevőtől és neked akkor utal, ha megkapta a vevő az árut és elégedett vele, így szűrik ki a csaló hirdetőket, amivel szintén tele van a Marketplace, ugyanaz a termék, ugyanaz a fotó, csak tíz különböző hirdető és gyanúsan alacsony ár. (GLS helyett lehet bármelyik másik futárcég neve is.)

(Egyébként tényleg létezik ilyen szolgáltatás, de a GLS tudtommal pont nem biztosít ilyen lehetőséget.)

A “hölgy” elkérte az e-mail címét. Itt az első kérdés, hogy minek az neki? Írjon a Facebook-on vagy a jófogáson keresztül. Ha valaki el akarja vinni a kommunikációt az adott oldalról, az legyen gyanús. (Például a Booking.com-os átverések is mindig így kezdődnek, hogy folytassuk valami másik csevegőappban. Az áldozat meg azt hiszi, hogy azért, hogy ne kelljen jutalékot fizetni a Bookingnak és ő is jobban jár majd.)

Dani, ahogy sokan mások is, mobilról kommunikált a csalóval, szerencsére gyanús lett neki az ügy, így otthon számítógépről jobban megnézte a dolgot, ott már sok olyan elemet is látott, amit mobilon nem.

Az e-mail cím nem tűnik túl hivatalosnak egy GLS-hez képest:

A levélben néhány kattintás után erre a felületre jutunk:

Itt kellene kiválasztanod a bankodat, majd a linkre kattintva belépni az internetes bankodba. Pontosabban annak megszólalásig hasonló csaló verziójába. A csalók nem voltak restek, az összes magyar bank felületét leprogramozták. Ha már egyszer megcsinálták az MKB oldalát valamikor, benne hagyták azt is.

Vegyük észre a weboldal címét: gls-hu.fundemics.store Még véletlenül sem gls.com vagy gls.hu Persze első ránézésre jónak tűnik, úgy kezdődik, hogy gls meg hogy hu. Hasonló, csak nem az. Egy mobil képernyőjén, a villamoson, menet közben talán fel sem tűnik a különbség.

Aztán tegyük fel a kérdést, hogy miért is kell belépnünk a netbankunkba azért, hogy utalást kapjunk?

Ha utalni akarnak nekünk pénzt, elég egy számlaszám, semmit nem kell megerősítenünk a netbankba belépve. S nem, nem is kell magad azért azonosítani a netbankba belépve, hogy valaki tudjon neked utalni. (Általában azonosításra hivatkozva léptetnek be a netbankba.)

Mondjuk azt nem értem, hogy SMS kód vagy push üzenet nélkül hogyan akarnak majd belépni neten a netbankba. Először még beíratják az áldozattal, tehát belépni még be tudnak, de utána az utaláshoz is sok esetben már kell hozzájárulás. Aki tudja a megoldást, írja meg a hozzászólásokban. Mert biztos van megoldás, mert anélkül nem csinálnák ezt a csalók. Update: a valószínű menetrend, hogy az első SMS-t beírod, arra azt írják, hogy rossz kód, hamarosan küldik a következőt. De ekkor ők már beléptek és a következő utalás az elküldéshez lesz, azt is beíratják veled.

(Bár éppen most javítottak egy iphone sebezhetőséget, ahol semmit nem kellett tenned, semmit nem kellett megnyitnod, semmire nem kellett kattintanod, hogy meg tudják fertőzni a telefonodat. Ennyit arról, hogy csak a hülyéket lehet átverni, meg aki hülye, haljon meg. Talán nem véletlen, hogy a legtöbb, ennél azért sokkal szofisztikáltabb csalásban iphoneja volt az áldozatnak. S ki tudja hány ilyen sebezhetőség van még akár iphone-ra, akár androidra.)

Bár ez a csalás nem túl kifinomult, de biztos, hogy sokan bedőlnek neki.

Ha bármit hirdetsz mostanában, az első három-négy érdeklődő gyakran csaló lesz, valószínűleg robotok figyelik az új hirdetéseket. Ha külföldre kell szállítani a terméket, az is csalás lesz. Miért vesz valaki kiságyat Magyarországról, ha Németországban lakik?

Ha valaki meg akarja venni a termékedet, az utalja el az árát és te elküldöd neki postán, vagy odaadod személyesen. Minden más esetben először csalásra gyanakodj.

Úgy két hete az energiaügyi miniszter egy jópofizós tiktok videóban bejelentette, hogy megszivatják a napelemeseket, éves szaldó helyett havi szaldó lesz január elsejétől, ami csak egy hangyabokányival jobb, mint ha egyáltalán nem lenne szaldó. S mivel jelen állás szerint 4,8 forintért számolják el a túltermelést és 38/72 forintért veheted a szükséges áramot, ez komoly érvágás lett volna mindenkinek.

Előadta a vicces kis videójában, hogy ahogy eddig is szó volt róla, csak 10 évig lehet szaldó (soha nem volt róla szó, tavaly év végén találták ki), Brüsszel miatt kell változtatni (hazugság, az uniós irányelv ennek pont a szöges ellentéte, az uniós álláspont szerint ne változtassák a meglévő rendszerek elszámolását, hogy a lakosság ne veszítse el a bizalmát.) és így tovább.

Egy szó sem volt igaz abból, amit a kormány kommunikált, már ha közel egy év teljes hallgatás után egy tiktok videót lehet egyáltalán kommunikációnak hívni. A valódi ok az volt, hogy üres az MVM kasszája, s a változtatással évi 15 milliárddal több maradt volna nála.

230 ezer napelemes egyként hördült fel, beérkeztek a heti hangulatjelentések a propaganda minisztériumba, osztottak-szoroztak, túl nagy a politikai veszteség évi 15 milliárdhoz képest. 230 ezer napelemes az 460 ezer választópolgár ugye….

Úgyhogy elkezdődött a színjáték, a fidesz frakcióvezetője a Facebookon(!!!) üzent az energetikai miniszternek, hogy szeretnék megmenteni a magyar családokat a Brüsszel csapásától, az energetikai miniszter visszaüzent, hogy akkor megfontolják a kérdést.

Ma kiderült, hogy csodák csodája, Brüsszel mégsem írta elő a havi szaldót január elsejétől, ezért a kormány megmenti az embereket.

Igaz, a tavaly év végén kitalált tíz évhez ragaszkodnak, vagyis a bekapcsolástól kezdve tíz évig maradhat valaki szaldóban, erről sem volt szó eddig, de ez már vállalható kompromisszum, jelenleg a megtérülés átlagosan kb. 10-12 év, így ezzel együtt lehet élni.

Mindenkinek jár a szaldó, aki legkésőbb tegnapig jelentette az igényét és 2025 végéig be is kapcsolják nála a napelemet.

Nem tudom, van-e írni-olvasni tudó ember az országban, aki elhiszi, hogy ebből az egész színjátékból (a kormány tagjai facebookon üzengetnek egymásnak, mintha lenne önálló döntési jogkörük ilyen kérdésben) bármi igaz, szóval nem értem, miért kell ezt előadni. Na mindegy, nem a körítés a lényeg, hanem hogy most úgy tűnik, visszakoztak a megszorítástól.

A tanulság az, hogy a kormány addig keménykezű és tiporja sárba az érintettek jogait, amíg nem találkozik általános felháborodással. Érdemes lenne ezt szem előtt tartani egyéb esetekben is.

A portfólión jelent meg a Bankmonitor reklámja-cikke, miszerint jobb lakástakarékpénztárba rakni a pénzt, mint prémium állampapírba, mert ott többet fog hozni.

Jóformán meg sem jelent a cikk, már kaptam is róla az érdeklődő e-mailt, így röviden írok róla.

A cikk szerint a lakástakarék éves kamata-hozama (EBKM) akár 6,22% négy évre és 6,14% nyolc évre.

Itt az első kérdés, hogy nem derül ki, honnan szedte ezt az adatot a szerző.

» Read more

Az ember hajlamos a panaszkodásra, a legtöbben hamarabb észreveszik a lyukat, mint a sajtot, amiben a lyuk van. Nem annak örülnek, hogy van sajtjuk, hanem azért letargikusak, mert van benne lyuk.

Így vagyunk gyakran az anyagi életünkkel is. Sokan minden nap számba veszik, mi nincs még meg, amire vágynak vagy másnak megvan, ezért nekik is kell. Ahelyett, hogy észrevennék, hogy olyan sok mindennel rendelkeznek, amiről akár százötven éve is még egy király is csak álmodni mert volna.

Nincs 700 szobád, mint XIV. Lajosnak a versailles-i kastélyban, de a szobáidon van jól szigetelő ablakod, fel tudod fűteni a lakásod 20 fok fölé, jó eséllyel nyáron tudod hűteni azt. Van fürdőszobád folyóvízzel, neki egy sem volt. Ha nagy ritkán fürödni akart, dézsában melegítettek neki vizet.

Neked nem kell együtt laknod a penésszel, nem kell az egész életedet félhomályban, kormos, hideg falak között füstölgő fáklyák és mécsesek mellett az állandó huzatban leélni.

Nem fogsz belehalni egy himlőbe se te, se egyik gyereked sem, a többi fertőző betegségről már nem is beszélve. XIV Lajos és Mária Terézia hat gyerekéből csak egy élte meg a felnőttkort. (Lajos herceg volt az, ha esetleg kérdeznék egy kvízműsorban.)

Még az 1800-as évek elején is a gyerekek 42%-a meghalt az ötéves kora előtt, leginkább olyan fertőző betegségekben, amit ma már nem is ismerünk, hála a védőoltásoknak. De az emberek felnőttként is belehaltak egy rozsdás szöggel való találkozásba vagy néha csak egyszerűen a lázba, amit egy ma már könnyen kezelhető fertőzés okozott.

(Érdekes adat, hogy a nemesek rövidebb ideig éltek, mint a parasztok és a királyok még a nemeseknél is hat évvel rövidebb ideig éltek. Ennek oka, hogy a nemesek a társasági élet kedvéért a füstös, egészségtelen városokban maradtak az év nagy részében, ahol a különféle fertőzéseket is nagyobb eséllyel kapták el. Csak az orvostudomány fejlődésével a 17. század végére változott a helyzet, akkor a nemesek kerültek előnybe, mert volt pénzük orvosra. De ezt csak zárójelben jegyzem meg.)

Egy terhesség esetén sem azonnal az jut eszedbe, hogy vajon túléled-e a szülést. Még a nemesek között is a nők 15-20%-a belehalt valamelyik szülésébe a komplikációk és a fertőzések miatt.

» Read more

… a bankos csalók nagy örömére.

Szeptember elsejétől az eddigi 10 millió forint helyett már 20 millió forint az azonnali átutalás összeghatára, ilyen összegig tudják kifosztani is a bankszámládat megadott számlaszámonként.

Nem véletlen, hogy egyre több a bankos csaló, akik telefonon vagy fertőzött mobilapplikáción, esetleg számítógépen keresztül lopják el gyakran egy élet megtakarítását.

A jegybank és a többi bank pedig tétlenül nézi ezt, semmit nem téve a probléma ellen.

Pedig a megoldás olyan egyszerű, mint a faék.

Egyrészt én, mint számlatulajdonos, szabadon állíthassam az azonnali utalás összeghatárát. Nekem néhány százezer forintos határ bőven elég lenne, ne erőltessék rám a húszmilliós utalást, ha nem akarom.

Másrészt lehessen beállítani, hogy újonnan rögzített számlaszámra mennyit lehessen maximum napon belül elutalni. 20 ezret, 100 ezret, egymilliót, ízlésemnek és szükségeimnek megfelelően.

Ennél nagyobb utalás csak másnap reggel menjen el. Az esetek 99%-ában tökéletesen elég, ha egy rendkívüli, nagyobb összegű utalás, amiből maximum van évente egy, csak holnap reggel érkezik meg. De ha nem és ezt a limitet módosítanám, személyesen módosíthassam bankfiókban vagy applikációban kérhessek visszahívást a banktól.

Azonnal megszűnne az összes telefonálgatós csalás, ha az alapértelmezett beállítás százezer forint lenne, amit a tulajdonos tudna csak változtatni. Ennyiért egyszerűen nem érné meg a csalás.

Bár az azonnali utalás egy jó találmány, de az, hogy ennyire átgondolatlan és ennyire könnyű visszaélni vele, az nagyon rossz dolog.

Az, hogy még tovább emelik a limitet, anélkül, hogy a felhasználókat megkérdeznék, hogy nekik kell-e húszmilliós utalási lehetőség és nem is engedik őket ebbe beleszólni, az kifejezetten egy elfuserált irány.

Remélem, erre a jegybanknál is rájönnek és lépnek, a további emelés helyett inkább a csökkentés lehetősége felé.

Vagy át kellene venni az angol jegybank lépését, amelyik elunta, hogy semmit nem tesznek a bankok a csalások ellen, csak széttárják a karjukat, hogy ők aztán mindent jól csináltak.

Azt mondta az angol jegybank, hogy attól függetlenül, hogy a felhasználó volt a megtévesztett és aktívan közrejátszott, hogy kirabolhassák, a bankoknak kell állnia a kárt. Felét a károsult ügyfél bankjának, másik felét annak a banknak, amelyik a csalók számláját kezelte és nem vette észre a pénzmosást és nem tett semmit a továbbutalás ellen.

Gondolom, az angliai bankok azóta már kitalálták, hogy lehetne mégis megelőzni a csalásokat. Mert ha nekik kezd el fájni minden egyes eset, akkor nem fogják többet csak a vállukat vonogatni.

(Egyébként miért van, hogy az összes banknál lehet állítani a kártyalimiteket, a napi utalási limiteket viszont nem? A bankkártyák, mióta van a kétlépcsős azonosítás, lassan már biztonságosabbak, mint az utalások.)

Ki tudja, miért, november 20-tól nem lehet üzleti néven (gondolom egyéni vállalkozó nevén sem) Domino kártya.

Vagy magánszemélyre íratod, vagy előfizetést veszel helyette, vagy elviszed másik szolgáltatóhoz, vagy kidobod a kukába.

Az okát nem tudom, bővebb infó erre.

Köszönjük Zoltánnak a hírt.