Péter egy érdekes kérdéssel keresett meg: venni akartak egy notebookot a cég nevére és az áruházban arról tájékoztatták, hogy ha cég nevére lesz a számla, akkor bizony ugrott a jótállás.
Ezen nagyon meglepődött és megkérdezte, hallottam-e már ilyet?
Én pedig megkérdeztem a blog jogászát, vajon jól tájékoztatták-e Pétert a garancia, illetve a jótállás hiányáról.
Következzen hát Barnabás válasza:
Egy olvasói levélben felmerült kérdésként, hogy amennyiben egy cég számlára vásárol valamilyen terméket, abban az esetben miért nem illeti meg jótállás? Nagyon leegyszerűsítve: azért mert a jogszabály így szól. Ha részletesen is érdekel, akkor olvasd el a cikket.
(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt. Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.)
Jótállás (amit legtöbbször garancia néven emlegetnek a köznyelvben) jogszabály vagy szerződés alapján illethet meg valakit. Ilyen jogszabály szól például a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról, illetve a lakásépítésről is (a CSOK-os lakásvásárlók ez utóbbit nyugodtan tanulmányozzák, szükségük lesz rá). A tartós fogyasztási cikkekről szóló rendelet csak fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződéseknél írja elő a kötelező jótállást, így a vállalkozás nem köteles jótállást adni, ha cégként veszed - szerződésben persze megállapodhattok benne..
Fogyasztó csak természetes személy (ember) lehet, ő is csak akkor, ha nem szakmája vagy önálló foglalkozása körében jár el. Tehát ha mondjuk mikrót vásárolsz, akkor alap esetben fogyasztó vagy.
Ha viszont egyéni vállalkozóként kifőzdét üzemeltetsz és oda vásárolod a mikrót, akkor nem vagy fogyasztó (hiába vagy természetes személy), tehát a mikróra nem lesz jótállás.
Sokan szeretik a családi Kft. nevére vásárolni például a műszaki cikkeket, hogy az ÁFA-t visszaigényeljék, ezzel két probléma van.
A kisebbik (azért a kisebbik, mert igazából nem nagyon foglalkoznak ezzel a szervek sem, ha kis tételben csinálja valaki), hogy ez bűncselekmény; csalást vagy költségvetési csalást valósít meg. Azért bűncselekmény, mert nem valós a gazdasági esemény amire tekintettel a visszaigénylés történik: ha otthon játszanak a gyerekek a laptopon, azt nem a cég használja. (Tudom, mindenki meg tudja magyarázni – elvégre magyarok vagyunk -, hogy „Hát de miért ne játszhatna a gyerek néha a céges gépen, stb.…” – attól ez még az marad.)
A másik probléma, hogy ilyenkor a vásárló megfosztja magát a jótállástól, ami néha többet jelenthet összegszerűen, mint 27% megspórolt ÁFA. Hogy miért? Jótállás esetén az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék az eladáskor hibátlan volt és a hiba később keletkezett; ez azzal a hatással jár, hogy akkor is élhet a vevő a jótállási igénnyel (javítás, csere, stb.) ha a termék a teljesítéskor nem volt hibátlan, de még akkor is, ha az eladó nem tudja bizonyítani, hogy az eladáskor hibátlan volt – ez utóbbi közel sem jelenti azt, hogy a hiba nem később keletkezett. Tehát itt két eshetőség van, amikor a vevő jár jól, s csak egy esetben bukja a jótállási igényt: ha az eladó bizonyítja, hogy az eladáskor a dolog hibátlan volt – ez a bizonyítás viszont nagyon nehéz sok esetben, ha a dolognak nincs nyilvánvaló hibája (pl. látszik, hogy leejtették, ragad a billentyűzet a ráöntött kólától, stb.).
Fontos: attól még, hogy jótállás nincs, kellékszavatosság van. A kellékszavatosság a következmények tekintetében nem különbözik a jótállástól, de a kellékszavatosságnál a vevő bizonyítja, hogy a termék már az eladáskor is hibás volt. Tehát ebben az esetben a vevő két esetben maradhat hoppon: ha a termék ez eladáskor nem volt hibás, vagy ha nem tudja bizonyítani, hogy a termék már az eladáskor is hibás volt. Tehát a jótállás és a kellékszavatosság között annyi a lényegi különbség, hogy kit terhel a bizonyítottság hiánya (ha nem tud bizonyítani).
Fontos tehát, hogy ha a cég nevére veszünk valamit, akkor minden esetben nekünk kell majd bizonyítani, hogy hibás terméket adtak el nekünk! Kivéve, ha szerződésben külön megállapodunk arról, hogy jótállást ad a termékre az eladó – nem fog, mert jogszabály nem kötelezi rá.
Kellékszavatosság esetén a következő jogok illetik meg a vevőt: első körben kijavítást vagy kicserélést kérhet. Attól függ a kicserélés vagy kijavítás, hogy melyik a célszerűbb a konkrét esetben; ha a kijavítás megoldható mondjuk két csavarozással, akkor nem kötelesek új terméket adni a régi helyett.
Fordítva is igaz, ha valami csak olyan költséggel/idővel javítható, hogy annak költsége már a termék komoly hányadát jelenti, akkor a csere a megoldás.
Ha ezeket nem vállalja az eladó (vagy nem lehetséges), akkor mással ki lehet javíttatni az eladó költségére, vagy árleszállítást lehet kérni, vagy el lehet állni a szerződéstől (termék vissza, pénz vissza).
Ha a vétel tárgya használt dolog és az eladó egy cég, akkor amennyiben a vásárló fogyasztó, akkor nem lehet kizárni a kellékszavatosságot a dolog hibáiért. Ezzel szemben, ha a cég nevére vesszük (pl. autót), akkor ez eladó érvényesen ki tudja zárni a kellékszavatosságot. Kellékszavatosság használt dolognál egyébként is csak azokra a hibákra terjed ki, amik nem a természetes használtságból erednek.
Tehát ha pl. veszek egy 190 000 KM-t futott turbó diesel autót, ott már könnyen elképzelhető egy kettőstömegű lendkerék csere, ami bár húzós összeg, mégis a természetesen elhasználódás következménye. Ha ugyanezt 60 000 KM-nél kell eljátszani, az nyilvánvalóan nem természetes elhasználódás.
Összefoglalva: ha „cégesen” vesztek valamit, akkor el kell gondolkozni, hogy mivel jártok jobban: a 27% visszaigényelt ÁFA-val vagy azzal, hogy nagyobb valószínűséggel kell majd kijavítania/cserélnie a terméket az eladónak, ha valami probléma van vele.
Ezellen úgy lehet védekezni, hogy "normális" helyen vásárol az ember, és ott nem fognak ilyenekkel szarakodni. Nekem az elmúlt három céges telefonom mindegyikét kellett garanciálisan javíttatni, és nem problémáztak ezen. Az első kettő szolgáltatótól lett véve az előfizetés mellé, és ott adtam le, a harmadik pedig a gyártó hivatalos boltjából, és ott sem, pedig cég nevére lett véve.
Még jobb, ha olyan terméket vesz az ember, ahol a gyártó adja a szervízhátteret, ott pláne nem foglalkoznak ilyenekkel. A munkahelyem egy konkrét laptop márkát vesz mindig (nem írom le, nem akarok reklámozni), a gyártó ad 3-4 év helyszíni garanciát. Ha gond van, felhívom a gyártót telefonon (zöld szám!), elmondom mi a gond, másnap jön egy szerelő az általam megadott címre a szükséges alkatrészekkel, és cserélik amit kell. Furcsa is lenne, ha nem így működne kifejezetten business kategáriás laptopoknál.
A 151/2003. rendelet alapján a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. Nem kell hozzá számla. Ha nincsen jótállási jegy (ha elveszett, akkor is), akkor viszont számlával kell igazolni a vásárlást. Ha az ember szervizbe viszi az elromlott terméket, nem szokták kérni, csak a jótállási jegyet, tehát simán megjavítják. Nekem pl. céges telefonnál sem kérték, csak a jótállási jegyet, és szó nélkül javították. Notebooknál sem kérték soha, eredetileg céges eszköz volt, használtan vettem. Jótállási jegyet vittem, és javították többször is. Volt egy másik notebookom, az is cégre lett vásárolva, és ott sem zavart senkit, javították szó nélkül, amikor gond volt vele.
natasa, normális cég nyilván nem szórakozik ezzel, saját önös érdekéből sem.
De bármikor mondhatja bármelyik cég, hogy nem köteles megjavítani, mert nem egyéni fogyasztó vásárolta.
Én is vettem telefont online áruházban (nagyban, tévében reklámozottban) és ott is mondták rendelésnél, hogy csak akkor lesz két év jótállás, ha nem cégre veszem.
Ha persze vitás eset lenne, akkor valószínűleg problémásabb lenne az ügy rendezése, mintha magánszemélyként venné az ember, de a tipikus eseteknél komoly márkát komoly boltban véve nincs gond.
Persze, egy Samsung nem fog ezzel molyolni, hiszen százezer telefont ad el cégeknek évente, inkább benyeli a javítást. De egy feltörekvő kínai márka bármikor mondhatja, hogy neked nem cserélünk telefont, mert nem is magánszemély vagy.
"Sokan szeretik a családi Kft. nevére vásárolni például a műszaki cikkeket..."
Erről eszembe jutott, mikor egyszer karácsony előtt pár nappal egy műszaki cikkeket áruló üzletben kb. húsz másik emberrel együtt vártam, hogy kiadják a már kifizetett terméket. Mikor kihoztak egy csomagot, hangosan szólították a vásárlót. Elég sokáig tartott, mire sorra kerültem, és én voltam az egyetlen nem Kft. vásárló. Valószínűleg nem ezek a visszaigényelt ÁFA-k fogják hazavágni az ország költségvetését, de azért ez a széles körben elterjedt hozzáállás - ez nem is igazán bűncselekmény, inkább csak egy kis ravaszság - elszomorító.
Péter, mondjuk ebben igen komoly szerepet játszik a világbajnok 27%-os ÁFA. Ha levinnék normális összegre, 14-18%-ra, vagy az amerikai 6-9%-ra, mindjárt fényévekkel kevesebb ember gondolná úgy, hogy így is eleget adózott már, ennyi kedvezmény belefér.
Így pedig nem csak az áfát bukja a túl mohó állam, hanem minden más adónemet is, amit a kft-knek kellene befizetni a kamuvásárlás helyett.
Ezért is nem lett nagy meglepetés, hogy Romániában több adó folyt be, amikor levitték a pékárú áfáját 9%-ra, mint előtte, a 24%-os kulcs mellett.
De hát ezt azoknak kellene felfogni, akik a döntéseket hozzák.
//kiszamolo.hu/mindekozben-romaniaban/
Ha én lennék a helyükbe, azonnal bevezetném a vagyonadót az ingatlanok és az autók után és cserébe lefelezném az áfát. Csak az áfacsalás miatt ezer milliárddal több maradna az államkasszában, egy lakást meg nem lehet eladócsalni. Az ott van és kész.
Melyik jogszabályban van leírva, hogy a fogyasztó nem lehet nem természetes személy?
Bár elhiszem, hogy a jogi álláspont helytálló, mindazonáltal saját tapasztalataim azt mutatják, hogy a nagyobb cégek (multik és ismertebb elektronikai cégek) nem tesznek különbséget magán és céges vásárlók között garancia tekintetében.
Egyrészt nem érdekük elveszíteni a céges vásárlókat, másrészt amennyiben a céges vásárló hozzájuk viszi vissza a terméket (nem a márkaszervízbe) akkor a garanciális szerviz nem is találkozik a céges ügyfél/magánszemély kérdéssel, hiszen a garanciális ügyintézés a viszonteladó (multi, stb.) garanciája alapján történik.
Saját példa: az egyik nagyáruházban vásárolt a cég egy drágább laptopot (300e Ft). Kibontáskor derült ki, hogy bár le volt fóliázva, mégis XY névre már be volt üzemelve. Megreklamáltuk és annak ellenére, hogy bizonyítani nem tudtuk (hiszen valóban bontatlannak tűnt), ajándékkártyán 10%-ot ajánlottak fel (30e Ft).
@boviz-laci 2013. évi V. törvény (Ptk.), 1997. évi CLV. törvény (Fogyasztóvédelemről szóló tv.), 151/2003. Kormányrendelet.
Ptk.: 8:1. § (1) 3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy
Fogyvéd. tv: 2. § a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
Korm. rendelet: 1. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.
Ami ennél érdekesebb, hogy online vásárlás esetén a 14 napos elállás sem vonatkozik cégekre, ha jól emlékszem. Ez zavaróbb szerintem, mint a cikkben leírtak.
> Ha viszont egyéni vállalkozóként kifőzdét üzemeltetsz és oda vásárolod a mikrót, akkor nem vagy fogyasztó (hiába vagy természetes személy), tehát a mikróra nem lesz jótállás.
Nem igazán szerencsés a példa, mert az egyéni vállalkozó és a természetes személy számára kiállított számla formai követelményei ugyanazok (talán kétmillió fölötti számlától kötelező csak az adószám), ergo a kereskedő sose fogja tudni, milyen minőségben vásároltad a mikrót.
@atvernek-a-reklammal Nem is akkor kell tudnia, elég ha megnézi, hogy a mikró fél év alatt 2000 órát ment.
Szinte az összes vállalkozó ismerősöm vásárláskor figyelembe veszi, hogy amit vásárol, azt vehetné-e a cége is. Így a tisztítószerek, irodabútorok, törölközők, étkészletek, konyhabútor, klíma, laptopok, nyomtatók, telefonok mind céges költséggé válnak, megspórolva a következő tételeket:
ÁFA 27%, társasági adó - 10%, osztalékadó 15%, EHO 14%.
Egy 12700 Ft-os tétel rendesen adózva 20.000 Ft-ba kerül (cégként rendesen kivéve a nyereséget, fizetésként ez még több lenne), míg cégre véve az eszközt 10.000-be.
Azért ez csábító, és egy laptopnál pl honnan lehet megállapítni a magánhasználatot? Tisztességes eszközök nem is nagyon romlanak el, és ha igen, akkor sem szoktak akadékoskodni a szervizek tapasztalatom szerint,
@Kiszamolo
"Az idézett szabályok nem csak az olyan szerződésekre vonatkoznak, ahol az egyik oldalon fogyasztó áll, hanem valamennyi szerződésre. A fentiekből következik, hogy a hibásan teljesített adásvételi szerződés tekintetében az eladói oldalon a szavatossági kötelezettségek fennállnak, amelynek alapján az eladónak gondoskodnia kell a hiba orvosolásáról."
mno.hu/fogyasztovedelmi_blog/reklamalhat-e-egy-ceg-szavatossagi-szabalyok-1278185
"Fogyasztónak minősül mindenki, akár természetes személy, vagy elvileg akár szervezet, aki vagy amely a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból köti meg."
cegvezetes.hu/2004/06/jotallas-es-szavatossag/
@peter "nem ezek a visszaigényelt ÁFA-k". Az ÁFA összegét befizeti a kereskedő, Te (céged) kifizeti a kereskedőnek. Csak a Te általad befizetett ÁFA csökken ennyivel.
Normális helyeken nem csorog végig az ÁFA a rendszeren, hanem CSAK a végfelhasználó fizet ott helyben ÁFA-t.
De ha nem 27% lenne az ÁFA és egy TV árából (400e Ft) nem lehetne 85e Ft-ot megspórolni, akkor tisztességesebb lenne a hozzáállás. 10% ÁFA esetén nem foglalkoznának vele ennyit.
@laci Az mno.hu-s cikk a kellékszavatosságról szól, nem a jótállásról. (A különbségről lásd az itteni bejegyzést). A cikk annyiban pontatlan is, hogy nem emeli ki, hogy ez a mondat csak fogyasztói szerződésekre vonatkozik (tehát a cikk szempontjából nem is releváns): "A szavatosság első hat hónapjában pedig az eladó oldalán áll a bizonyítási teher" - Ptk. 6:158. §
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt.
A cégvezetéses cikk pedig majdnem 12 éves, azóta van már egy új Ptk.-nk is. Mondjuk a régi Ptk. idején is egyértelmű volt, hogy csak akkor fogyasztó egy cég, ha nem igényel vissza áfát. (Bár megjegyzem, nem érdemes kiragadni egy mondatot, mert onnantól kezdve pont arról szól a cikk, hogy szinte sose lesznek fogyasztók.)
@Barnabás.Jog
Apropó fogyasztó.
Mindig is csodálkozva próbáltam megfejteni, hogy a magyar jogban miért definiálnak különböző fogalmakat többször, különböző jogaszabályokban.
Nem tudom más állam jogrendszerében ez hogy van.
Az lenne a logikus, hogy egy jogszabályban legyen definiálva az összes vagy ha jogterületileg vannak lekorlátozottak (pl. fogyasztó nincs a Btk.-ban), akkor csak ott definiálva.
Azaz, lenne egy nagy számú definiált a gyökér szinten és a következő szinten a gyökér szinttől öröklöttek plussz az illető jogterület sajátjai.
Igy ellentmondásmentessé lehetne tenni a többszörösen definiált jogi fogalmakat.
Valamikor azt hallottam hogy EV esetén az "EV" suffix-nek is rajta kell lennie a számlán, különben ha nagyon kekec a NAV-os, akkor azt mondhatja hogy ez így nem OK. Nem tudom, hogy így van-e.
Mármint ha ellenőrzést kap az emberünk, és jön a NAV-os.
És mi a helyzet ha egy termék dobozára rá van nyomtatva hogy 2 év garanciával.
Nem úgy van hogy garancia esetén nem is kell semmit bizonyítani, csak javítanak/cserélnek mert a garancia arra is vonatkozik ha megvételkor jó volt de 1 év után tönkrement?
És ha a csomagolásra már rányomtatták akkor elég nehéz garancia nélkül megvenni.
Ugye jól értem, hogy ha cég részére kérem a számlát, és adnak garanciajegyet, akkor egy olyan szerződést kötöttünk, hogy (noha törvényileg nem járna) mégis kapok garanciát. Tehát a fenti példában Péternek nem is adtak garanciajegyet, és eladáskor fel is hívták a figyelmét, hogy miért nem kap.
Teljesen jogos, egy maganhasznalatra vasarolt termeket altalaban mas mertekben hasznalnak mint egy ceg szamara vasaroltat (pl nyomtatni maganak az ember nyilvan nem nyomtat annyit mint egy ceges nyomtaton az osszes hivatalos anyag, osszes dolgozo).
Amit nyer a reven, elveszti a vamon..
Mondjuk csak azert hogy trukkozzek az afaval nem fogok cegalapitassal veszodni 🙂
@david Én úgy tudom, hogy EV-nél még a nyilvántartási számnak is rajta kell lennie a számlán. Merthogy ez különbözteti meg az adószámos magánszemélytől. (Meg az e.v. szöveg)
Saját tapasztalat: netbook-ot céges számlára vettem saját használatra. Betörtek hozzám és ellopták. A biztosítási ügynök (az ember, akit kiküldtek személyesen) azt javasolta, hogy ne küldjem el a biztosítónak a számlát (pontosabban, annak a fényképét), mert akkor biztos, hogy nem térítenek. Próbálkozzak az összes egyéb papírjával, hátha. Ily módon végül fizetett a biztosító, ámde így sikerült adócsalást és biztosítási csalást véghezvinnem 🙁
Felig-meddig kapcsolodik ehhez a temahoz a kerdesem:
A Microsoft megszunteti a Skype on TV alkalmazas tamogatasat. A Samsung 2016.06.02-tol leveszi az okostevekrol az alkalmazast.
Szuleim kevesebb mint 1 eve vettek egy Samsung okos TV-t, es hozza valo kamerat.
Visszavihetik-e junius 3-an a boltba a TV-t es a kamerat?
Ha tudjak elore, hogy ez fog tortenni, akkor csak buta TV-t vettek volna.
Valaki lefordítaná magyarra a cikket? 😀
@tibor
Nem ez a lényegi különbség, hogy hogyan használják. Hanem az, hogy a jog kiemelten védi a fogyasztók érdekeit. A cég/egyéni vállalkozó viszont nem fogyasztó, ilyen esetben egyik cég adott el valamit a másiknak.
@zupa
Nem hinném, hogy visszavennék. Javaslok valamilyen TV okosítót.
Barnabás.Jog:
Az írás épp az ellenkezőjét feszegeti, azt, amikor nem céges használatra veszel valamit céges számlával. Azért kicsit furcsának éreznek egy olyan érvelést, hogy a cég nem javít, mert a mikró túl keveset futott. Ráadásul a termékek többségénél nem mondható meg, mennyit használták.
Szerintem egyszerűen nincs olyan termék, ahol az áfa visszaigénylése (és a költségelésről még nem is beszéltünk) nem érné meg a jótállás bukását, sokkal kisebb a hiba esélye.
Hogy konstruktívabb legyek: mi van az utólag, pénzért vásárolható garanciával/jótállással? Ezek sem érvényesek cégekre? Nem trollkodni akarok, tényleg nem tudom.
Dávid: nem így van, kétmillió forint áfatartalmig elég a név+cím. Sőt, az eladó még kérésre sem(!) köteles feltüntetni az adószámot ilyen összeg alatt.
A ceges kocsimat nem is kell markaszervizbe hordanom? Szerviz konyvet sem kell vezessek, hogy meg volt mindig idoben a 20 ezres szerviz? Mert ugye a garancia csak akkor el.
Ugysincs garancia?
Es kidobott penz volt a +3 ev vagy 250 ezer kilometer plusz garancia megvetele?
@Kiszamolo olvastam a roman pekarus 9%-os afat, es hogy tobb lett a bevetel, ez logikus is, 27% es 9% eleg ordito kulonbseg, itt is hasonlo eredmennyel jarna. Viszont nem ertek egyet azzal a fenomenalis otleteddel (illetve csak fenntartasokkal) hogy ingatlanra. autora vagyonado. Nezzuk csak: autod van, a benzinen van osszessegeben vagy 70% ado (jovedeki, aztan a jovedekin meg afa) fizetsz az atirasnal nem keveset, es fizetsz minden evben az onkormanyzatnak telj.adot, plusz fizetsz a kotelezo biztositasodra 30% "baleseti" adot. Ezeket nyugodtan nevezheted az autora mar most is ervenyben levo vagyonadonak, mert ha nem lenne autod, ezeket sem kene fizetned (direkt).
Ingatlan vagyonado: jo otlet lehet, es tudom sok orszagban van. De csak ugy lenne ertelme, ha csak egy ingatalanban lako nm. / fo normalis merettol es ertektol folfele szabnak meg, amiben az atlagpolgar nem lenne benne.
De persze lehetne normalisan, hogy csak a kirivoan draga dolgokat adoztatnak meg, angliaban pl. bizonyos osszegig, talan evi 20e gbp-ig 0% az income tax. Aztan felfele progressziv, talan 45% a legmagasabb kulcs. A vagyonadot autora, yacht-ra, ingatlanra lehetne szinten savos, bizonyos ertekhatar alatt 0% kulccsal, es folfele nm.-enkent emelkedo mertekben. Nyilvan magyarorszag az ugyeskedok orszaga tuti mindent megprobalnanak azonnal, de lehetne probalkozni. Vagy csak siman megfelezni az AFA-t par termekkornel, es nezni 1-2 evig mennyi bevetel jon azokbol aztan korrigalni / veglegesiteni (online penztargepekkel ez mar nem lehet gond. Jo kis adatbanyaszat gondolom mer megvan a nav-nal, ha jol tudom a SAS cuccait hasznaljak).
Ja, persze ehhez kene akarat, meg jozan esz 🙂 Bocs, ez nem ma lesz ezek szerint megcsinalva.
3 észrevétel:
- Ez, hogy cég nem kap garanciát, valami sajátos magyar jogi furfang, vagy a magasabb, EU-s jogból következik? (Akkor majd rendelek külföldi webáruházból, a magyar GDP fellendítése érdekében, nem probléma)
- Kiegészítés a cikkhez: jótállás vásárlástól 6 hónapig, kellékszavatosság 6 hónap után (magánszemély vásárló esetén): valahogy így, nem?
- Olvasom @lali kommentjében (//kiszamolo.hu/ceg-nevere-notebookot-ugrott-a-jotallas/#comment-73230): micsoda, hogy a 14 napos elállás nem vonatkozik cégre!? @barnabas-jog ezt meg tudod erősíteni, vagy cáfolni? Illetve még itt is ugyanaz a kérdés, mint az első kérdésemben: ez, hogy cég nem élhet a 14 napos elállással (ha), valami sajátos magyar jogi furfang, vagy a magasabb, EU-s jogból következik?
@zabalint
Ez azert kicsit visszas, mert a kulso kamera egyetlen egy funcioja, hogy lehessen a TV-n Skypolni.
Mikor megvettek, mukodott. Junius 3-an nem fog mukoni. Onnantol kezdve a 20 eFt-os kamera mehet a kukaba.
Arrol nem beszelve, hogy a TV is par tizessel tobbe volt mint egy buta. Mikor megvettek, mukodott. Junius 3-an nem fog mukodni.
Mivel vasarlaskor mukodott, ezert szavatossagrol/jotallasrol nem beszelhetunk!?
Jogosultak-e barmifele karpotlasra? Elvegre a gyarto teszi tonkre a termeket.
A lakossági használatra szánt háztartási gépek nem bírnak annyit, nyilván, mint egy ipari használatra szánt gép. Pl. egy mosógépet kb. heti két-három mosásra terveznek.
Ha ezt megveszi egy pl. egy óvoda és napi 10 órában mos vele, nem fogják megjavítani garanciában. Ugyanez a sütödés mikro esete. Arra vannak spéci készülékek, csak sokkal drágábban. Gondolom, ezért tesznek különbséget cég és magánszemély között.
Azért az talán árnyalja a képet, hogy a komolyabb gyártók rendelkeznek egy normál felhasználói, és egy üzleti szériával (számítógép, notebook, nyomtató, monitor) esetén, ahol az üzleti célú felhasználó is kap jótállást, akár magasabb szintűt is, mint egy átlagfelhasználó.
Igaz ezek nem olcsóak, de ha az ember körbenéz lehet hogy hosszú távon jobban jár.
@zupa A Samsung általános szerződési feltételei valószínűleg kizárják az ebből fakadó felelősséget, azaz azt hogy egy 3. fél a továbbiakban nem támogat egy alkalmazást az adott rendszerre. Különösen hogyha úgy véli, hogy a továbbiakban nem támogatott verzió használata biztonsági kockázatot okoz.. Más gyártók is csinálnak ilyet, pl. a régebbi Sony blu-ray lejátszók már nem támogatják a youtube alkalmazást.
@Jenő Itt is fogyasztóról van szó: magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/internetes-vasarlas/elallasi-jog.html
> Gondolom, ezért tesznek különbséget cég és magánszemély között.
Ja. Akkor ezen gondolatmenet alapján indokoljuk meg, miért járt vissza pénz a devizahiteles magánszemély autótulajdonosnak, és miért nem járt vissza pénz annak, aki cégként vett autót. Az autó ugyanaz, a szerződés ugyanaz, a jogkövetkezmény mégse ugyanaz.
@t ha plusz garanciát vett a céged, akkor azt biztosan meg is kapta, azt már nem veheti el tőle senki és semmi
/* a törvényhozó a kötelező garis törvényével csak egyszerűen az átlagos mókuskerék-pörgetőnek akar kedvezni, hogy kapjon má' valami jótállást az ájfónjára, ha már egyszer egy éves fizetését kidobta érte az ablakon a hülye állatja...*/
@atvernek-a-reklammal Az általad linkelt cikkre (a cegvezetesesre) vonatkozik a zárójeles megjegyzés, mint hogy onnan vetted az egyetlen mondatot, amit aztán ott is következetesen megcáfolnak. A mikrós példát sem sikerült megérteni. Kicsivel több szövegértést és kevesebb felesleges kekeckedést - a világ is sokkal szebb úgy.
@zupa
Hát nem tudom, ha a videó telefonálás egyetlen apptól függ, amit ha távolról leszednek, nincs többé, az nekem sehogy sem okostv, max. annak van marketingelve.
De ez csak a véleményem, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy a Samsung ezen a téren védi magát, a Skype feltehetőleg nem tartozik papiron az alapszolgáltatások közé.
@debora
Kicsit off, de mi van pl. a Decathlon saját márkás futócipőivel, amelyeknél oda van írva, hogy max. havi 2* fél óra futásra ajánlott. Pedig amúgy nem rossz cipők, de úgy néz ki, ezzel a jótállás alól akarnak kibúni. Mondjuk még nem ment nekem tönkre egy éven belül, szóval nem tudom...
zabalint, a Dechatlon saját márkás cipőinél nincsen jobb a világon. Valami elképesztő sokáig szó nélkül kicserélik a saját márkás termékeiket, így a cipőket is. Nekem is szó nélkül visszaadták az árát, amikor kilyukadt. Van aki hét éve ilyenben fut, már tizet elhasznált, de utoljára hét éve fizetett érte.
@230e "Itt is fogyasztóról van szó: magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/internetes-vasarlas/elallasi-jog.html"
Lefordítva magyarra, illetve összevetve a fenti cikkel, azt mondod, különbséget tesz a magyar jog céges és magánszemély vásárló között, cég nem élhet a 14 napos elállási joggal?
Köszönöm!
Egyetértek az ÁFA-felezéssel és az ingatlanadóval is. Még a gépkocsiadó (emelése) ellen sincs kifogásom. Több embert szoktatna tömegközlekedésre, esetleg bicajozásra, úgyhogy még az egészségünknek is jót tenne (van autóm, de munkába bicajozok/vonatozok/tömegközlekedem)
Az általános ingatlanadó egyébként nagy kedvencem (Angliában éltem pár évig), érzésem szerint sokkal kiegyensúlyozottabb teherviselést eredményezne, mert ami ma van itthon, az az, hogy 1,5 max 2 millió ember fizet effektíve adót és tartja el a többit. Ezért van ez a kisebbség szénné adóztatva, de ezt már Miklós többször is megírta.
Itthon valszeg mondjuk az lenne a gond az ingatlanadóval, hogy biztos lenne egy -két kivétel (mondjuk egyedülálló kisnyugdíjasok), és erre persze az összes okos magyar az anyukájára/apukájára íratná a házát, persze egyszersmind a végrendeletet is megíratná. Úgyhogy okosba ez alól is kibújnánk.
@mpeti
Ha csak a környezetemet nézem, az ingatlanadó az amúgy is legtöbbet adózó réteget adóztatná tovább, mert ők azok, akik a legális, leadózott jövedelmüket nyugodt szívvel befektethették, többek között lakásokba.
De ettől függetlenül is ellene vagyok a vagyon halmozás akadályozásának egy egyébként tőkehiányos országban.
Csak azt nem értem, hogy a vállalkozásokra miért nem érvényes ez a jogszabály? Náluk nem romolhat el az eszköz? Nekik úgyis sok pénzük van, vegyenek újat ha elromlik? Nem értem a logikát. Azt értem, hogy egy vállalkozás feltehetően többet használja majd az eszközt, így az gyorsabban kopik, de akkor a 2 éves fogyasztói jótállás legyen az ő esetükben 1 év vagy csak fél. Máris igazságosabb lenne, nem?
@Kiszamolo Ha levinnék normális összegre az áfát, a magyar akkor is csalna. Sajnálom hogy ezt kell mondanom, de sunyi nemzet vagyunk. A többség állandóan a kerülőutakat keresi és birkának tartja azt, aki az egyenes utat választja. Nézd meg mekkora hőzöngés szokott lenni a BKK-s cikkek alatt, és hogy hányan hányféleképp tudják megindokolni azt, hogy miért nem vesznek jegyet. Ismerek olyanokat, akik bőven átlagbér fölött keresnek, rendszeresen tömegközlekednek és csesznek bérletet venni. Ingyenélő nemzet vagyunk, nincs ezen mit szépíteni.
@xezs
Ha két vállalkozás üzletet köt, az egyik elad valamit a másiknak, akkor teljesen jó, ha a jog nagyobb rugalmasságot ad nekik, hogy hogyan egyezzenek meg a jótállásról. A fogyasztókat meg védi a fogyasztóvédelem.
Barnabás.Jog
Azért valahol kemény, hogy szövegértést kérsz rajtam számon, majd megjegyzed, hogy az általam linkelt cikk nem jó. Kár, hogy a világon semmilyen cikket nem linkeltem. Just sayin'.
Ez amúgy érdekes és ha már laptop nekem például a Dell on site next business day garanciájával sosem volt semmi bajom pedig minden laptopot cégre vettem. Legtöbbször a britektől mert akkor nem kell az áfát előre meghiteleznem az államnak. A cégemnek csak külföldi bevételei vannak így 3-4 évet kell várnom mindig mire összegyűlik 250e áfa mindenféle dologra.
Kétszer is volt, hogy baj volt. Jöttek másnap helyszínre, hozták az elromlott alkatrészt és helyben cserélték is.
Szóval ez tényleg cégfüggő. Lehet az ilyen Media Markt és hasonlók spórolnak ezen de normális cégek nem.
@xezs félreértetted, szó sincs arról, hogyha cég veszi akkor nincs "garancia" (pontosabban szavatosság). A jótállás arról szól, hogy a hibás teljesítést kinek kell bizonyítani. Magánszemély vevő esetében az eladónak kell bizonyítani, hogy jó terméket adott el a vevőnek, míg céges vevő esetén a vevőnek kell bizonyítani hogy rossz terméket adtak el neki. De ha bizonyítást nyer a hibás teljesítés, akkor nyilván a céges vevőnek is "garanciában" javítják/cserélik/árleszállítanak stb (már ha megvan még az eladó és behajtható rajta, de ez másik történet)
@jeno véleményem szerint nemcsak a magyar, hanem az EU is különbséget tesz magánszemély és jogi személy vásárló között. A Korm. rendelet fogyasztót említ, méghozzá a Ptk-ban definiáltat. A Ptk. szerint ez csak természetes személy lehet. Ez alapján a 14 napos elállási jog nem illet meg nem természetes személyt.
Cég nevére vettem Whirlpool szárítógépet az Expert műszaki üzletben. A vásárláskor kitöltötte az eladó a jótállási jegyet. Senki sem tájékoztatott arról, hogy a céges vásárlással bukom a garanciát. 2 hónap múlva elromlott, a javíttatása (szoftverhiba, 3 perc alatt kész volt a szoftver-frissítés) 15 ezer forint volt. Sem az eladó, sem a gyártó nem akarta kifizetni, egymásra mutogattak. Békéltető testülethez fordultam, nekem adtak igazat és elmarasztalták az eladó céget (Expert). Persze az Expert azóta sem fizetett, mivel a testület nem kötelezheti őket, csak ajánlást adott ki. Tanulság: Whirlpool cuccot ne vegyetek céges számlára, főleg ne az Expertben, tényleg bukik a garancia.
Javaslat: vedd meg a cikket (ha 200 ezer forint alatt van) magánszemélyként és használt-eszköz adásvételivel vidd be a cégbe. Garancia is marad, költségként is