Cég nevére a notebookot: ugrott a jótállás?
Péter egy érdekes kérdéssel keresett meg: venni akartak egy notebookot a cég nevére és az áruházban arról tájékoztatták, hogy ha cég nevére lesz a számla, akkor bizony ugrott a jótállás.
Ezen nagyon meglepődött és megkérdezte, hallottam-e már ilyet?
Én pedig megkérdeztem a blog jogászát, vajon jól tájékoztatták-e Pétert a garancia, illetve a jótállás hiányáról.
Következzen hát Barnabás válasza:
Egy olvasói levélben felmerült kérdésként, hogy amennyiben egy cég számlára vásárol valamilyen terméket, abban az esetben miért nem illeti meg jótállás? Nagyon leegyszerűsítve: azért mert a jogszabály így szól. Ha részletesen is érdekel, akkor olvasd el a cikket.
(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt. Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.)
Jótállás (amit legtöbbször garancia néven emlegetnek a köznyelvben) jogszabály vagy szerződés alapján illethet meg valakit. Ilyen jogszabály szól például a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról, illetve a lakásépítésről is (a CSOK-os lakásvásárlók ez utóbbit nyugodtan tanulmányozzák, szükségük lesz rá). A tartós fogyasztási cikkekről szóló rendelet csak fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződéseknél írja elő a kötelező jótállást, így a vállalkozás nem köteles jótállást adni, ha cégként veszed – szerződésben persze megállapodhattok benne..
Fogyasztó csak természetes személy (ember) lehet, ő is csak akkor, ha nem szakmája vagy önálló foglalkozása körében jár el. Tehát ha mondjuk mikrót vásárolsz, akkor alap esetben fogyasztó vagy.
Ha viszont egyéni vállalkozóként kifőzdét üzemeltetsz és oda vásárolod a mikrót, akkor nem vagy fogyasztó (hiába vagy természetes személy), tehát a mikróra nem lesz jótállás.
Sokan szeretik a családi Kft. nevére vásárolni például a műszaki cikkeket, hogy az ÁFA-t visszaigényeljék, ezzel két probléma van.
A kisebbik (azért a kisebbik, mert igazából nem nagyon foglalkoznak ezzel a szervek sem, ha kis tételben csinálja valaki), hogy ez bűncselekmény; csalást vagy költségvetési csalást valósít meg. Azért bűncselekmény, mert nem valós a gazdasági esemény amire tekintettel a visszaigénylés történik: ha otthon játszanak a gyerekek a laptopon, azt nem a cég használja. (Tudom, mindenki meg tudja magyarázni – elvégre magyarok vagyunk -, hogy „Hát de miért ne játszhatna a gyerek néha a céges gépen, stb.…” – attól ez még az marad.)
A másik probléma, hogy ilyenkor a vásárló megfosztja magát a jótállástól, ami néha többet jelenthet összegszerűen, mint 27% megspórolt ÁFA. Hogy miért? Jótállás esetén az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék az eladáskor hibátlan volt és a hiba később keletkezett; ez azzal a hatással jár, hogy akkor is élhet a vevő a jótállási igénnyel (javítás, csere, stb.) ha a termék a teljesítéskor nem volt hibátlan, de még akkor is, ha az eladó nem tudja bizonyítani, hogy az eladáskor hibátlan volt – ez utóbbi közel sem jelenti azt, hogy a hiba nem később keletkezett. Tehát itt két eshetőség van, amikor a vevő jár jól, s csak egy esetben bukja a jótállási igényt: ha az eladó bizonyítja, hogy az eladáskor a dolog hibátlan volt – ez a bizonyítás viszont nagyon nehéz sok esetben, ha a dolognak nincs nyilvánvaló hibája (pl. látszik, hogy leejtették, ragad a billentyűzet a ráöntött kólától, stb.).
Fontos: attól még, hogy jótállás nincs, kellékszavatosság van. A kellékszavatosság a következmények tekintetében nem különbözik a jótállástól, de a kellékszavatosságnál a vevő bizonyítja, hogy a termék már az eladáskor is hibás volt. Tehát ebben az esetben a vevő két esetben maradhat hoppon: ha a termék ez eladáskor nem volt hibás, vagy ha nem tudja bizonyítani, hogy a termék már az eladáskor is hibás volt. Tehát a jótállás és a kellékszavatosság között annyi a lényegi különbség, hogy kit terhel a bizonyítottság hiánya (ha nem tud bizonyítani).
Fontos tehát, hogy ha a cég nevére veszünk valamit, akkor minden esetben nekünk kell majd bizonyítani, hogy hibás terméket adtak el nekünk! Kivéve, ha szerződésben külön megállapodunk arról, hogy jótállást ad a termékre az eladó – nem fog, mert jogszabály nem kötelezi rá.
Kellékszavatosság esetén a következő jogok illetik meg a vevőt: első körben kijavítást vagy kicserélést kérhet. Attól függ a kicserélés vagy kijavítás, hogy melyik a célszerűbb a konkrét esetben; ha a kijavítás megoldható mondjuk két csavarozással, akkor nem kötelesek új terméket adni a régi helyett.
Fordítva is igaz, ha valami csak olyan költséggel/idővel javítható, hogy annak költsége már a termék komoly hányadát jelenti, akkor a csere a megoldás.
Ha ezeket nem vállalja az eladó (vagy nem lehetséges), akkor mással ki lehet javíttatni az eladó költségére, vagy árleszállítást lehet kérni, vagy el lehet állni a szerződéstől (termék vissza, pénz vissza).
Ha a vétel tárgya használt dolog és az eladó egy cég, akkor amennyiben a vásárló fogyasztó, akkor nem lehet kizárni a kellékszavatosságot a dolog hibáiért. Ezzel szemben, ha a cég nevére vesszük (pl. autót), akkor ez eladó érvényesen ki tudja zárni a kellékszavatosságot. Kellékszavatosság használt dolognál egyébként is csak azokra a hibákra terjed ki, amik nem a természetes használtságból erednek.
Tehát ha pl. veszek egy 190 000 KM-t futott turbó diesel autót, ott már könnyen elképzelhető egy kettőstömegű lendkerék csere, ami bár húzós összeg, mégis a természetesen elhasználódás következménye. Ha ugyanezt 60 000 KM-nél kell eljátszani, az nyilvánvalóan nem természetes elhasználódás.
Összefoglalva: ha „cégesen” vesztek valamit, akkor el kell gondolkozni, hogy mivel jártok jobban: a 27% visszaigényelt ÁFA-val vagy azzal, hogy nagyobb valószínűséggel kell majd kijavítania/cserélnie a terméket az eladónak, ha valami probléma van vele.
Kétszer is volt, hogy baj volt. Jöttek másnap helyszínre, hozták az elromlott alkatrészt és helyben cserélték is.
Szóval ez tényleg cégfüggő. Lehet az ilyen Media Markt és hasonlók spórolnak ezen de normális cégek nem.
Javaslat: vedd meg a cikket (ha 200 ezer forint alatt van) magánszemélyként és használt-eszköz adásvételivel vidd be a cégbe. Garancia is marad, költségként is
Ettől még persze pozitív irányba saját jól felfogott érdekében eltérhet egy cég (és sok meg is teszi), de erre semmi nem kötelezi.
De, elromolhat. Ilyenkor nem a jótállás, hanem a szavatosság védi meg a vásárlót. Illetve semmi sem gátolja meg a vevőt és az elődót, hogy emellett jótállásban is megegyezzenek. Csak arra külön ki kell térni a szerződésben, mert nem jár alapból. Ez is az üzleti alku része.
“De egy feltörekvő kínai márka bármikor mondhatja, hogy neked nem cserélünk telefont, mert nem is magánszemély vagy.”
Megy ra a Paypal / aliexpress dispute. Cipot a cipoboltbol.
Banggoodon meg egy kis hibaert is visszaadtak mar a termek aranak a felet. Volt, amikor kuldtek egy ujat. Nalunk 6 eladot kellett szetorditanom a verbe, h 3 honap utan adjak vissza a penzem, mert nem mukodott a szaros Discman, pedig elegge birkaturelmu vagyok. Ezen nem nevezett uzlet szokatott ra az online shopokra.
Ha vesz egy cég egy mobiltelefont és elromlik, akkor nem köteles a gyártó / eladó megjavítani?!
Tényleg _ezt mondja ki a jogszabály bikkfanyelven_?
Ez komoly?
Az egy másik kérdés, ha ennek ellenére mégis bevállalja üzleti érdekből.
Szerintem adj ki egy fizetési meghagyást a javítási költség összegéről.
“Javaslat: vedd meg a cikket (ha 200 ezer forint alatt van) magánszemélyként és használt-eszköz adásvételivel vidd be a cégbe. Garancia is marad, költségként is”
Ezt a rész kifejtené valaki?
Miért 200 alatt?
Az áfát így is bukod, csak költségként tudod elszámolni.
Vagy nem?
És igen, az ÁFÁ-t bukja így az ember, szóval ténylegesen céges célú beszerzésnél nemigen alkalmaznám ezt a trükköt.
mno.hu/fogyasztovedelem/reklamalhat-e-egy-ceg-szavatossagi-szabalyok-1278185
Ha a gyártó, kereskedő egy termékre önkéntes jótállást vállal, akkor egy céges számlára vásárolt termék esetében is érvényesítheti.
a jogszabályban rögzített többlet jogosítványok nem illetik meg az áfás számlával vásárló gazdasági szereplőket, kivéve: ha a jótállás vállalója kifejezetten vállalta ezen kötelezettségeket
vita áll fenn, úgy elsősorban polgári peres eljárásban van mód annak rendezésére. (Vagyis a bíróságon lehet pereskedni)
Amit idéztél, csak a többletjogosítványokra vonatkozik, a kötelező jótállás ugyanúgy érvényes:
“Ugyanakkor a kötelező jótállással árusított termékek esetében a jogszabályban rögzített többlet jogosítványok..nem illetik meg az áfás számlával vásárló gazdasági szereplőket, kivéve: ha a jótállás vállalója kifejezetten vállalta ezen kötelezettségeket.”
És íme még egy cikk:nepszava.hu/cikk/1022997-a-vevo-minden-esetben-fogyaszto
Idézet:
“A szakember szerint az idézett szabályok nem csak az olyan szerződésekre vonatkoznak, ahol az egyik oldalon a fogyasztó áll, hanem valamennyi szerződésre – hívta fel a figyelmet Kathi Attila.”
“Ha vállalkozás a vásárló, akkor a kötelezettségek Ptk.-alapon ugyanúgy érvényesek, mintha a szerződést fogyasztó kötötte volna meg – emelte ki a szakember.”
Az első idézetet pedig próbáld meg megérteni, ne csak olvasd. Nem illetik meg a fogyasztót a jogszabályban rögzített többletjogosítványok (vagyis a jótállás). Kivéve ha a jótállás vállalója kifejezetten vállalta (tehát a szerződés alapján illeti meg a jogosultat, nem jogszabály alapján).
Általános Fogyasztási Adó, a cég ugyanúgy “fogyasztja” a laptopot, vagy írható CD-t, mint az egyetemista diák..
A cikk egyértelműen leírja, ahogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Stratégiai Kabinetjének vezetője, Kathi Attila is megfogalmazza.
A vevő minden esetben fogyasztó, továbbá
miután egy áru megvásárlásakor adásvételi szerződés jön létre az eladó és a vevő között, ez azt jelenti, hogy arra a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai érvényesek. E szerint az eladó a hibás teljesítésért szavatossággal tartozik, tehát a vevő ennek alapján
– javítást vagy cserét igényelhet
– kérheti az eladási ár mérséklését
– a hibát az eladó költségére kijavíttathatja
– a szerződéstől elállhat, ha az eladó a javítást vagy a cserét nem vállalta.
(lásd a fenti népszavás cikket)
fogyasztovedelmi.blog.hu/2016/04/29/nemfogyaszto