Ha idő előtt visszaváltod a hosszabb futamidejű állampapírjaidat, akkor büntetést kell fizetned. (Amit nem így hívnak, hanem forgalmazási jutaléknak, de számodra a lényege ez. )
Ez eddig 2% volt, ezt január 10-től 1%-ra csökkentették a prémium és bónusz állampapíroknál, hogy a lakosságot még inkább a hosszabb távú állampapírok felé terelgessék. Vagyis ennyi pénzed bánja, ha idő előtt szeretnél visszaadni egy prémium vagy bónusz állampapírt. (Itt tudod ellenőrizni, melyiknél mennyit kell fizetned. Ha felhalmozott kamatok nélkül 99%-ért veszik meg, akkor logikusan te 1%-ot buktál a névértékhez képest.)
Ez azt is jelenti, hogy még akkor is megéri hosszabb futamidejű állampapírt venni, ha tudod, hogy hamarabb vissza fogod váltani, mint a lejárat.
Eleve jobban megéri egy infláció plusz 2,75%-os prémium állampapírt venni, ami most két év múlva jár le, mint egy kétéves kincstárjegyet 2,5%-os kamat mellett. Még akkor is 0,5%-kal többet kamatozik, ha továbbra is nulla maradna az infláció.
Azonban most már akkor is jobb választás a négyéves infláció plusz 3,25%-os állampapír, mint a két éves infláció+2,75%-os, ha szinte biztos, hogy visszaváltod két év múlva az állampapírokat, most már 1%-os költség mellett.
(Két év alatt pont 1%-kal kapsz többet a hosszabb papírnál és ott a lehetőséged, hogy tovább tartsd. Ha még a két évet sem tudod megvárni, akkor is jobban jártál a hosszabb papírral, mert többet kamatozott addig is, mint a rövidebb futamidejű.)
Érdemes erre figyelned, ha állampapírba akarsz fektetni, nem biztos, hogy csak a rövidtávúakat érdemes megnézned, hiába 1-2-3 évben gondolkodsz csak. (Persze arra nincs garancia, hogy ezt a visszaváltási költséget ne változtassák meg a következő években a számodra kedvezőtlenül.)
a korabban megvasarolt papirokat is kedvezmenyesen lehet visszavaltani, vagy ez csak a januar 10 utan vett papirokra igaz?
Mondjuk azt ne felejtsük el, hogy ahogy most csökkentették, később növelhetik is, erre vonatkozólag semmilyen kötelezettsége nincs a kincstárnak, csak annyi, hogy jegyezzen visszaváltási árfolyamot, de azt bármikor módosíthatja.
Nulla infláció, hahaha. Közelmúltra sem igaz, hát még a jövőre nézve...
zsiday.hu/blog/fogyaszt%C3%B3i-boominfl%C3%A1ci%C3%B3
Mindenkinek sok sikert az állampapírokhoz!
Nem véletlen, hogy ezt akarja a lakosság torkán lenyomni a kormány, elinflálják az államadósságot, tessék csak tessék, bátran venni belőle...
Alfa, ha még csalnának is az inflációval, még mindig ez fizeti a legtöbbet, tehát ezzel jársz a legjobban.
Tehát nem értem, mit is akarsz ebből kihozni.
Kiváncsi vagyok, hogy a kétéves lakossági, amit majd terveznek, milyen kamattal lesz.
@Alfa bármennyire is hihetetlen de nekem az elmúlt 5 évben nem nőttek a megélhetési költségeim....
"Azonban most már akkor is jobb választás a négyéves infláció plusz 3,25%-os állampapír, mint a két éves infláció+2,75%-os, ha szinte biztos, hogy visszaváltod két év múlva az állampapírokat, most már 1%-os költség mellett.
Két év alatt pont 1%-kal kapsz többet a hosszabb papírnál"
Csak én nem tudok számolni? hol a hiba:
1.0275 * 1.0275 = 1.05575625
1.0325 * 1.0325 * 0.99 = 1.0553956875 nem járok jobban.
@Kiszamolo: jogos, kockázatmentesen ez igaz. Kérdés megéri-e kockázatot kerülni ezen az áron...
Pl. ha jön egy olimpia, akkor érdemes utánaszámolni egy görög scenarionak, nem biztos hogy nyugodtan aludnék egy 10 éves papírral, különösen mostanában nem vennék már ilyet.
Az inflációt manipulálják, erre itt egy jó összefoglaló:
zsiday.hu/blog/mi%C3%A9rt-csal-az-infl%C3%A1ci%C3%B3
Érdemes megnézni a többi írását is az inflációról, bár az ingatlanárakkal én sem értek teljesen egyet...
De hivatkozhatnék az asszonyra is, aki szerint az elmúlt 2 évben a szokásos tej ára 180-200-220-250 Ft-os pályát járta be, ez sem a zéró infláció jele...
AKK
nem kamatos kamat.
1 + 0,0275 + 0,0275
0,99 + 0,0325 + 0,0325
Az a baj a prémium államkötvényekkel, hogy a múltbeli infláció alakulása alapján határozzák egy következő időszak (év) kamatszintjét. Mivel az infláció az előrejelzések szerint emelkedő pályára állt, bizonyosra vehető, hogy a várható tényleges reálhozam jóval kisebb lesz ezeknél a papíroknál, mint az említett 2,75%, illetve 3,25%.
gaborr: köszi! majdnem igazad van! Az igaz, hogy nem tiszta kamatos kamat, itt tévedtem, de ugye az egy év letelte után a kamat pénzt visszaforgatom, azaz:
- ha visszaforgatom(jobban járok) a két papírt nézve pont 0.025%-al lesz jobb a hosszabb papír:
1 + 0.0275 + 0.0275*0.99 + 0.0275*0.0275 = 1.05548125
0.99 + 0.0325 + 0.0325*0.99 + 0.0325*0.0325 = 1.05573125
- ha nem forgatom vissza(kevesebbet kapok) a két papírt nézve ugyanannyit kapok:
0,99 + 0,0325 + 0,0325 = 1.055
1 + 0,0275 + 0,0275 = 1.055
A fenébe is, az első sorban írtnál, jobb lenne ha a 0.0325-ösbe forgatnám vissza:
1 + 0.0275 + 0.0275*0.99 + 0.0275*0.0325 = 1.05561875
máris csak 0.01125% a különbség 🙂
Igaz ez a regebben vasaroltakra is?
igen.
Igen, ez a gyengéje.
Ősszel megnézik, mennyi volt az előző évi infla és az lesz a következő periódusra az alap.
Míg korábban tavasszal volt kamatmódosítás, most már ősszel.
Szép csendben 3,5 és 5,5 éves papírt csináltak a Prémiumokból.
Alfa, a tej pont most lett olcsóbb 170 körül lehet kapni, én pl. most a sajtot látom idén drágábbnak...
@Endre
Még mindig jobb, mint ha mondjuk 5 éves normál államkötvényt vennéd, mert a pmák-al csak 1 év inflációs kockázatát futod(valójában max. 1%-ot, hiszen kiszállhatsz és átszállhatsz másba, ha megéri), az 5 éves államkötvénnyel meg 5 évét.
@attila :
Lényegtelen hogy egy ember költségei hogy valtoztak, tudtommal nem vagy makrogazdasági tényező...
@Endre
Igazából a kötvény utolsó kamatmeghatározás időpontja és az utána bekövetkező infláció eltérése a kockázat. Pl. a 2021. októberében lejáró papír az utolsó egy évben a 2019-es infláció alapján fizet kamatot, ami eltérhet a 2019. dec 31. - 2021. október 20. közötti inflációtól.
A korábbi időszakok kiegyenlítik egymást, és az első időszak ugye 0% inflációval kalkulált. Ami nem jó kezdet egy ilyen papírnál, de ha valaki 2010. óta tart ilyen papírt, akkor meglovagolhatta a csökkenő infláció (sőt a negatív infláció) előnyeit is.
No persze ha 2021-ben is lesz új papír hasonló feltételekkel, akkor a fenti kockázat tovább tolódik 6 évvel, 12 év alatt pedig már elég sok reálkamat összegyűlik az esetleges utolsó időszak kockázatának mérséklésére.
@Kiszamolo van valami törvényi akadálya, hogy valaki a neten egy OTC állampapír piacot hozzon létre, ahol összehozza a vevőket és az eladókat?
Soha nem értettem, hogy miért kell ekkora marzzsal kereskedni az állampapírokkal. Ez nagy és likvid piac és valószínűleg minden nap lenne sok vevő és eladó. A mostani állampapír hozamoknál, ha a befektetők ,5%-os előnyhöz jutnak, már az is nagyon sok lenne!
@Alfa: "De hivatkozhatnék az asszonyra is, aki szerint az elmúlt 2 évben a szokásos tej ára 180-200-220-250 Ft-os pályát járta be, ez sem a zéró infláció jele…"
Szép példa, miért nem érdemes a saját mikrokörnyezeted kivetíteni az egész országra. Más területekre is igaz ez, nemcsak az inflációra.
5 éve is volt UHT-tej, ami 300,- forintba került, és ma is kaphatsz akár 150-160-ért is, ha akarsz.
Alfának igaza van! Ha nyugodtan akartok aludni akkor felejtsétek el a magyar befektetési piacokat. Ausztrál alapkamat 1,5%, New Zéland 1.75% inkább ezeken a piacokon kell keresni a befektetési lehetőségeket! Ami pedig az inflációt illeti az bizony robbanni fog és mégpedig hatalmasat! Volt egy stagnáló állapot amit a világpiaci nyersanyagárak esése okozott és ezért nem volt érezhető, jelentős az áremelkedés sem nálunk és sem a világban. Ennek a nyugalmi állapotnak lesz most vége! Készülni kell mert nagy változások jönnek, aminek a rosszul navigált befektetések hatalmas értékvesztői lehetnek. Ebben a helyzetben a forintot kerülni kell.
A tbsz számlán elhelyezett állampapírok esetén, ha feltörjük a tbsz számlát, akkor 3 éven belül a kamat után 6% eho + 15% szja, 3 és 5 év között pedig 10% szja fizetési kötelezettség keletkezik.
Mivel a fenti kötelezettség csak a kamatra vonatkozik, ezért azt szeretném kérdezni, hogy ha az adott papír kamatfizetése után újra papírt vásárolok, majd ezt követően töröm fel a tbsz számlát, akkor majdnemhogy nulla lesz a fizetendő adó?
Azért gondolom ezt, mert az újra befektetett kamat az valójában már tőke lesz.
Ellenben ha rosszul gondolom, akkor a tbsz egész időtartama alatt felhalmozott kamat - függetlenül az újra befektetéstől - lesz a kamatadó alapja?
Ez persze nem valós szándékom, csak érteni szeretném a működését 🙂
Ahlan, már nincs eho január egytől.
@L70
ez sajnos nem így van, minden év számít. Ha folyamatosan emelkedik az infláció, minden évben bukhatod a reálhozam egy részét. Matekra fordítva:
PMÁK kamat: infláció+2,75%
1. év: Előző évi infláció 0%->PMÁK kamat tárgyévben 2,75%; tárgyévi infláció 2% -> PMÁK reálhozam ~0,74%
2. év: Előző évi infláció 2%->PMÁK kamat tárgyévben 4,75%;tárgyévi infláció 4% -> PMÁK reálhozam ~0,72%
Fenti példában mindkét évben 0,7% körül volt a tényleges reálhozamod, tehát a gyorsuló infláció miatt mindkét évben elbuktál bő 2%-nyi reálhozamot, miközben valószínűleg abban a reményben vetted meg a papírt, hogy az elérhető reálhozam évi 2,75%.
Ha az infláció később csökkenni kezd, akkor az persze a kötvényesnek fog dolgozni (nőni a tényleges reálhozam); ez a következő 2-3 évben szerintem nem várható.
@Zabalint ez nem így van, gyakorlatilag minden évben futod ezt a kockázatot, lásd az @L70-nek írt számtanpéldámat. Valójában símán lehet akár negatív reálhozamod is egy ilyen papírral, ha gyorsul az infáció.
Az, hogy olcsón ki lehet szállni a konstrukcióból az egy nagyon előnyös dolog, de az alapproblémától független. Azt sem vitatom, hogy adott helyzetben lehet a PMÁK az optimális választás egy befektetőnek. Nekem is van ilyen papírom.
Csak látni kell a korlátait is.
Akkor kijelenthetjuk, hogy minimalis elonyre tudunk csak szert tenni, ha hosszabb allampapirt korabban viszavaltanank egy roviddel (pl.: kkj) szemben?
Csak tudnám mit görcsölnek az emberek a 2-3%-os állampapírral, amikor az önsegélyező pénztárban 12%-nál kezdődik a hozam. Igaz, nem kamatból jön össze, hanem az SZJA kedvezményből, de a végeredménynél nem számít.
Na és az árfolyamkockázat? Elvileg ha hirtelen sok pénzre lesz szüksége az államnak és elkezdi nyomni az infláció +2%-os állampapírokat, akkor gyorsan lemegy az árfolyama az infláció +1%-osoknak...
@Garázs
Azért "görcsölünk", mert az önsegélyező maximum 150.000 forintot ad vissza évente, és a többit valahova el kéne rakni, hogy dolgozzon keményen, de viszonylagos biztonságban.
@Ahlan: Természetesen az egész időszak alatt felhalmozott kamatot kell nézni, nem számít, hogy újrabefekteted, vagy sem.
A törvény szerint (egyszerűsítve) jövedelemnek minősül a tbsz-be betett pénz és a megszüntetés időpontjában érvényes piaci ár közötti összeg. A jövedelem után az adó a lekötési időtől függ (15%-10%-0%). EHO nincs idéntől.
@Kiszamolo
Rendben nincs eho, de a felvetés többi része még ül.
@Garázs, jó az adókedvezmény csak sajnos van felső határa, ha vkinek van 3 gyereke, annak félmilliós fizetésre sem jár, ahogy annak sem, aki katás vagy csak éves 750ezernél többet szeretne félre tenni.
@Endre
Mi nem így van? Te elolvastad, amit írtam? A pmáknál mindig 1 év inflációját kockáztatod, de azt minden évben. De legfeljebb 1%-ot, mivel bármikor kiszállhatsz -1%-al, és vehetsz jobb befektetési alternatívát. Addig egy 5 éves fix hozamú államkötvénnyel meg 5 év kockázatát futod az első évben. Ha jövőre a kamatkörnyezet és az infláció 5%-ra emelkedik, akkor az 5 éves fix hozamú állampapírodat simán -15% körüli buktával adhatod el, míg a pmákot -1%-al, és vehetsz 5 éves normál állampapírt 5%-os hozamért, esetleg maradsz a pmáknál, és akkor buksz a következő évben max. 5%-ot.
@Garázs mondjuk egy katás vállalkozó akinek nincsen szja az szerinted mit csináljon ? vagy akinek nem csak 750e jön össze évente megatarításra hanem 7 500 000 ?
@ahlan rosszul gondolod, a kamat nem veszíti el "kamatjellegét", máskülönben mindenki úgy csinálná, ahogy mondod 🙂
Ezt a visszaváltást hogy kell érteni pontosan? A névértékhez képest -1%, vagy az adott piaci árhoz képest? Tehát ha emelkedni kezdenek a hozamok és csökkenni fog a mostani papírok ára, akkor a csökkenést +1%-ot bukom, vagy csak az 1%-ot?
@Garázs
Tán valakinek nem csak 750ezernyi befektetni való pénze van.
@Kiszamolo Bár az egészségbiztosítós posztot lezártad, nem tudnál utánajárni és beleírni, hogy egy 100-150 EUR/hó-s egészségbiztosításért milyen szolgáltatás jár tőlünk nyugatra? Így lenne összehasonlítási alap. Ez kb egy magyar mérnöki fizuból havonta levont magyar TB "adó".
@Ahlan
2017-01-24 at 10:11
"Azért gondolom ezt, mert az újra befektetett kamat az valójában már tőke lesz.
Ellenben ha rosszul gondolom, akkor a tbsz egész időtartama alatt felhalmozott kamat – függetlenül az újra befektetéstől – lesz a kamatadó alapja?"
A szabály nagyon egyszerű és logikus. A számla megszakításkori értékéből (pénz + eladatlan értékpapírok pillanatnyi árfolyama) levonják az összes befizetett pénzt.
Ez a netto nyereség az adóalap.
Fél évre kötnék le pénzt, ilyen rövid időtávon viszont a 2% kamatos FKJ a legjobb választás?
2021/I PMÁK esetén a hozam: 0.99 + 0.0325 / 2 = 1.00625 => 0.625%
FKJ esetén a hozam: 1 + 0.02 / 2 = 1.01 => 1%
Jól számolok?
Köszönöm szépen mindenkinek a válaszát!
@Devians: pl. Németországban mérnökként fizetsz uszkve 1000 EUR/hó állami egészségbiztosítást (saját + feleség + család is benne van) és nem válogathatsz. Ha átmész magánba, akkor egyrészt kb. a fele lesz, de abban nincsenek a gyerekek (nem tudom pontosan sajnos), másrészt nemigen van visszút és ha beteg leszel, utána durván be tud drágulni a magán - ha jól értettem: sajnos az ügynökök ott is inkább hallgatnak és a valóság részleteit csak rákérdezésre mondják el.
Ha tudsz jól németül, megtatálod a nagyját a neten (én sajnos nem tudok, angolul meg nincsen)
OFF
Nem találom már azt a hozzászólást, amelyikben valaki felhívta a figyelmet az otp kedvezmények menüpontjára (netbank) és ott a tescos vásárlási visszatérítésre.
Mindenesetre köszi neki, ma több évnyi számla és kártyaköltségemet visszanyaltam tőlük, még kerestem is egy kis pénzt :)))
Holnap is megyek 🙂
Most akkor kinek van igaza az 1 %-os előny kapcsán, @AKK-nak vagy Kiszámolónak?
Ha a kamat 3,25%, két év után kapsz 6,605% kamatot. Ebből levonnak 1%-ot, marad 5,605%
Ha a kamat 2,75%, két év után kapsz 5,5706% kamatot, abból már nem vonnak le semmit.
Tehát jobban jársz akkor, ha eleve a hosszabb futamidőt választod.
Ha nem kamatos kamattal számolsz, akkor meg tökre pont annyi pénzed lesz.
Én nem is értettem, miről akar ez az okoskodás szólni, de már nem is érdekel, azért is nem reagáltam rá. Őszintén szólva el sem olvastam. Belenéztem, aztán legyintettem. De ha nem engedem ki, akkor meg én vagyok a rohadt cenzor, aki a kritikus hangokat elhallgattatja.
Majd maximum itt is lezárom a hozzászólást, ha értelmes hozzászólások nem lesznek.
@Endre
Igen, igazad van, minden év számít. Ha 5 év alatt az infláció folyamatosan nő, akkor a növekményt bebukod, igaz, évekre visszaosztva várhatóan tompulni fog a bukta, egy-egy kiugró éves növekmény hatása. Kérdés, hogy a jelenlegi nulla bázishoz képest hol lesz amikor végleg kilép valaki ebből a konstrukcióból?
"Ha a kamat 3,25%, két év után kapsz 6,605% kamatot. Ebből levonnak 1%-ot, marad 5,605%..."
Ez sajnos nem igaz! Állampapírnál nem lehet "tiszta" kamatos kamattal számolni:
Hogy miért?
Tegyük fel, hogy 1 egység a befektetett pénzed.
Egy év után megkapod a kamatot 0.0325, amit visszaforgatsz, erre a visszaforgatott pénzre második év végére (0.0325* 0.0325) kamatot kapsz
Második év végén újra fizet kamatot az eredeti papír: (0.0325)
Az eredeti papírt visszaváltod: 1-0.01 = (0.99)
A visszaforgatott_kamat_papirját is visszaváltod: (0.0325*0.99)
A ()-ben lévőket összegzed.
0.99 + 0.0325 + 0.0325*0.99 + 0.0325*0.0325 = 1.05573125 => marad 5.573% (5,605% helyett)
Érdekes cikk. Az igaz, hogy a számok ezt mutatják ( hogy nem lesz majd nyugdij) de a legtöbb elemző jelen esetben Miklós is kihagyja az emberi tényezőt az előre jelzésből. Ugyan is minél jobban öregszik a társadalom annál inkább a politika a nyugdijasokra, mint szavazókra fog támaszkodni. A jövőben a nyugdíjasok döntik majd el a választást. Higyjêtek el hamarabb lesz benzin hiány a bkv-nál vagy áramszünet az iskolákban pénz hiány miatt, mint hogy akár egy százalékot is csökkentene akár-melyik kormányzat a nyugdíjakon. Aki nem hiszi nézze meg, hogyan viszonyul a kormányzat a cigányság felzárkoztatásához. Miliárdokat öntenek bele bár mindenki tudja, hogy értelmetlen de aki megnyeri a cigányságot (és a nyugdíjasokat) az nyeri a választást. Hát ezért nem kell a nyugdíj miatt soha aggódni.
Bocs, az előbbi komment a "Az egészségügyi kiadások emelkedés"-hez akart menni de valamiért itt jelent meg.
azt ne feljtsük el hogy 2009 óta, mióta a fed elkezdte a pénzpumpát, azóta mondják hogy meg fog ugrani az infláció, azóta várják, most megint azt mondják hogy meg fog ugrani, persze most másra hivatkoznak....ergo az hogy nőni fog az infláció, az csak spekuláció 🙂 japánban 25 éve nem nő 🙂
Figyu már srácok! Csak egy gondolat egy nem túlságosan szakértőtől:
Azt értem, hogy BMÁK-nál minden évben futjuk a kockázatát az előző évi (bázisként szolgáló) és az aktuális évi valós infláció közötti különbségnek. Ez csökkenő inflációs környezetben pozitív irányba hat a reálhozamra, ellenkező esetben negatív irányba. A kimutatott infláció a béka feneke alatti, ezért az alacsony bázis miatt a kalkulált reálhozamra negatív irányú a kockázat.
DE!
A BMÁK bázisa nem egy időben egy évre visszafelé mutató "szám", hanem pontosan az ellenkezője, egy egy évre előre mutató becslés, "... 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukción kialakult átlaghozamok...". Itt a bázis elvileg tartalmazza a piac "véleményét" a következő (itt a hangsúly!) 12 hónap inflációs és kamatkörnyezetéről.
Így a növekvő inflációs környezetben a BMÁK papírok jobbak lehetnek, bár az aktuális hozamok még pont nem ezt mutatják.
@Feri, ez nekem is eszembe jutott, bár a BMÁK - PMÁK között 0,5% a kamatkülönbség a PMÁK javára, ennek ellenére az eltérő bázis meghatározás miatt megeshet, hogy pont a BMÁK fog jobban fizetni a következő években...
@zabalint
Ezzel így már teljesen egyetértek: "A pmáknál mindig 1 év inflációját kockáztatod, de azt minden évben."
Az eredeti hozzászólásodban még nem ez a mondat szerepel. Ha így gondoltad, akkor igazad van; de engem félrevitt a korábbi megfogalmazás: "a pmák-al csak 1 év inflációs kockázatát futod".
Sziasztok!
Segítenétek leellenőrizni, hogy jól gondolom-e a PMÁK és BMÁK közötti különbséget?
PMÁK - mindig az egy évvel korábbi infláció felett fizet kamatprémiumot, akkor is ha az infláció 0 vagy az alatt van
BMÁK - legutóbbi 4 eredményes, 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama felett fizeti a kamatprémiumot
Jól gondolom, hogy a BMÁK az alapkamattól függ? Ha emelik az alapkamatot, akkor növekszik a kamatbázis?
Jól gondolom, hogy a BMÁK gyorsabban "reagál" az eseményekre, azért, mert 2 hetente van aukció, míg a PMÁK lassabb reagálású, mivel mindig az előző év inflációs rátája a bázis? Növekvő inflációs környezetben a BMÁK jobban teljesít, mert gyorsabban reagál? Ha tehát arra számítunk, hogy a közeljövőben emelkedni fog az infláció, akkor BMÁK-ot érdemes venni, még akkor is, ha a PMÁK-nál jelenleg alacsonyabb a kamatprémium?
Köszi