A devizahitelek problémája kitermelte a maga szakképzetlen, butaságokat beszélő csoportosulásait. Mindezt már állami szintre emelték, amikor egy teljesen szakképzetlen, semmilyen pénzügyi gyakorlattal nem rendelkező embert pénzügyi ombudsmanná tettek. Félreértés ne essen, nem bántani akarom, de ennyi erővel bárki lehetett volna pénzügyi ombudsman. Úgy tűnik, az egyetlen feltétel az volt, hogy se képzettsége, se minimális munkatapasztalata se legyen.
Az általa szervezett konferenciákon magukat közgazdászoknak csúfoló emberek elképesztő butasággal tüzelik a népet, ami nagyon veszélyes dolog.
Az ember csak a fejét fogja, hogy miért engedik ezt meg, illetve mi lehet a kormány szándéka ezzel a dologgal.
Ezért is örültem az alábbi riportnak, ahol végre egy hozzáértő mondta el a véleményét az ügyről.
Itt tudjátok megnézni: http://atv.hu/videotar/20130206_hitel_e_a_devizahitel
na erre kivancsi vagyok
sajnos facebookon is egyre terjednek az olyan szintu dilettans baromsagok, hogy sirni lenne kedvem
a csunyagonosz fujj bankok tonkretettek az embereket, de valami zseni kitalalta hogy a szerzodes nem is ervenyes (sic!)
de a habzo szaju bankfikazo banda miert kussolt olyan nagyon mikor a CHF arfolyam baromi alacsonyan volt, es a forinthitel felet/ketharmadat fizette torlesztokent? akkor bezzeg senkinek nem volt semmi baja a bankkal, ami olcso hitelt adott...
Az én meglátásom szerint a devizahitelekkel kapcsolatban több probléma is felmerül. Az egyik a már sokat hangoztatott "gazdasági bűncselekmény". Ez azzal magyarázható, hogy maga a konstrukció olyan, hogy - ha jogilag és törvény szerint végig fut a project - a bank csak nyerhet, hiszen a szerződésben minden kockázatot az adóssal vállaltat. Tehát a bank csak nyerhet, pedig ő találta ki ezt a spekulatív terméket. Mondhatjuk erre, hogy "üdvözöllek a kapitalizmusban, nem tartottak pisztolyt a fejedhez stb.", azonban itt nemcsak ennyiről van szó. Magyarra lefordítva nekem ez úgy néz ki, mintha Mike Tyson egy kiscicával a karján mosolyogva öltönyben, nyakkendőben, üdvözlésre nyújtja nekem a kezét, majd egy óvatlan pillanatban betol egy akkora jobbegyenest, amit életem végéig nem heverek ki. Tehát 1. minek vagyok olyan hülye, hogy elhiszem Mike-nak, hogy nem fog bántani? 2. Mike tutira nem volt tisztességes, hogy becsapott és ráadásul megütött egy nála gyengébbet. Ja egyébként Mike semmit nem kockáztatott - szórakozott egy jót, mellesleg neki a profit azt jelenti, hogy hány embert tud kiütni, tehát végülis üzletpolitikája szerint járt el. A tisztességtelenség további kérdéseket vet fel: 1. Mivel egy ilyen profitorientált cég minden energiájával arra fog törekedni, hogy minél többet nyerjen - ha kell, akár kisebb-nagyobb "kitudjamikorderülkiésmileszbelőle" csalások árán is, ezért van szükség a szabályozásukra. Nos sokak szerint ez a szabályozás is több sebből vérzik: sem a szabályok, sem pedig a betartatásaik nem elegendőek. Ha csak abba gondolunk bele, hogy az európai bankok átlag 1-2%-os RoA-val működtek kb 2008-ig, míg a mo-i bankok ennek a duplájával, 2-4%-ossal, akkor elgondolkodtató, hogy esetleg ennek is van alapja. Tehát úgy tűnik, hogy a PSZÁF-ban is vagy hozzá nem értők ülnek, vagy valami miatt szemet hunynak ezen dolgok felett, de bizonyosan vastagon benne vannak. Összegezve szerintem annyi történt, hogy a hozzáértő vagy hozzá nem értő bankárok ezen konstrukció keretében tőzsdére vitték a pénzüket az ügyfelek kockázatára. A tőzsde nem jött be, az ügyfél fizessen. Nekem csak egy kérdésem van: ha ezek az emberek azok, akik elvileg értenek hozzá, akkor milyen lehet az, ha valaki nem? Vagy tényleg egy fehérgalléros maffiahálózat az egész. Akkor most milyen bizalmat várnak a bankok a piaci szereplőktől?
nagyon fals a peldad
a bankhitelre levetitve ez olyan, mintha irasos beleegyezesedet adnad hogy Tyson barmikor behuzhat neked egyet ha akar - ezesetben meg milyen jogon reklamalsz?
a megoldas hogy olyan bokszoloval kell szerzodest kotni, aki nem var el ilyesmit, illetve megfelelo feltetelhez koti (pl. ad neked kolcson X osszeget, es ha nem fizeted vissza Y idon belul, akkor behuz neked, ami esetben szinten semmi alapod nincs reklamalni)
- azt hiszem volt egy kulcsmondat a fenti hozzászólásban:
"nem tartottak a fejedhez pisztolyt, hogy megvegyél egy olyan dolgot, amire nem volt pénzed, de vágytál rá..." Ja és Mike Tysonnal sem muszáj kezet fogni 😉
- egyszerűen többnek látszani, mint amit megengedhetek magamnak, hát vegyünk fel hitelt...természetesen a bankok nem voltak túl "korrektek", hiszen a saját érdekeiket és profitjukat nézték, nézik (milyen meglepő), de mivel annyira vágyok arra, amire nincs elég pénzem és türelmem sem, hogy spóroljak rá, így "elvakultan", rózsaszín szemüvegben, "szerelmesen" a hőn áhított tárgyba (lakás, kocsi...plazmaTV...stb.) nem csoda, hogy nem veszem észre a "menyasszony" hibáit.
Egyszer asszem itt hangzott el:
Amíg az ember nem ismeri fel vagy el, hogy nem a környezet a felelős a saját pénzügyeiért, addig nincs megoldás. (vagy valami ilyesmi volt)
Péter: Abszolút jó a példa. Sosem értettem, hogy pl. miért nem lehet legalább a hiteltartozást a fedezet értékében limitálni? Ez is elég harmatos kockázat a bank részéről, de legalább valami lenne. Mostanság sorra halljuk a példákat, hogy elárverezték a lakást és még mindig van x millió forint tartozás, ami elképesztő szerintem.
A PSZÁF-ről csak egy eset: Bepanaszoltam náluk egy tartozásbehajtó céget (szerintem nemlétező parkolási bírság ügyében zaklatnak egy-két évente) és a PSZÁF kötelezte őket, hogy 30 napon belül adják ki nekem a kért adatokat. A cég tojt rá és persze nem adta ki. Erre írtam a felügyeletnek, hogy nem hajtják végre a határozatát. A válasz: egy ügyben kétszer nem lehet eljárást indítani náluk. WTF?
Azert mert a fedezet erteke valtozhat (valtozik). Lasd az autokat ahol a legdurvabb az ertekvesztes. Persze papiron a lakas erteke csak nohet, de ez mar regota marhasag rengeteg lakast boven csak aron alul lehet eladni (ha egyaltalan lehet, szerintem tobbszazezer lakas, haz van ami tenylegesen 0Ft-ot er, mert senki se venne meg.).
alapvetően 3 oka van, hogy a fedezet nem fedezi a tartozást:
1. sok esetben eleve túlhiteleztek a bankok (a vételár közel 100%-át)
2. az ingatlanárak nem mindig emelkednek, mint korábban gondoltuk (devizahitelnél pláne nem biztos, hogy a hazai ingatlan devizában kifejezett értéke emelkedik)
3. ha a végrehajtás csúszik (pl. árverezési- és kilakoltatási moratórium miatt), akkor a normál ügyleti kamatnál magasabb késedelmi kamatok hosszú ideig rakódnak a hitelre, ami a tőke többszörösére is rúghat (ha mondjuk 20%-os ügyleti+késedelmi kamat mellett az ügyfél 4 évig nem fizet, azalatt 2-szeresre nő a tartozás)
"Ha csak abba gondolunk bele, hogy az európai bankok átlag 1-2%-os RoA-val működtek kb 2008-ig, míg a mo-i bankok ennek a duplájával, 2-4%-ossal, akkor elgondolkodtató, hogy esetleg ennek is van alapja. "
Akkor ilyen alapon pereljük be az élelmiszerboltokat is, mert a hazai Aldiban sokkal drágább ugyanaz, mint a német Aldiban.
Meg nem kellene összevetni az eurós ROA-t a forintos ROA-val. 🙂
Abban egyébként igaza van, hogy pofátlanul sokat kaszáltak akkor a bankok, de csak azért tehették, mert engedték nekik.
Arról is essen egy-két szó, hogy ezért a kockázatért cserébe, amit az ügyfél visel egyedül, kevesebb, mint fele annyi kamatot fizetett és amikor csökkent éveken át a svájci frank ára, akkor a törlesztőrészlete is kevesebb lett.
Akkoriban lakáshitellel foglalkoztam, jöttek vissza az ügyfelek, hogy milyen okosak voltak, hogy svájci frankban meg japán jenben vették fel a hitelt, mert 15-20%-ot csökkent a törlesztőjük azóta.
Akkor miért nem reklamált senki és miért volt természetes, hogy a svájci frank gyengülésével csökken a havi törlesztő?
Akkor senki nem állt elő azzal a hülyeséggel, hogy "nincs is mögötte svájci frank, hö".
Nemrég egy (természettudományos) doktori fokozattal rendelkező honfitársunkat kellett felvilágosítanom, hogy az nem úgy van, hogy a bank a betétjeinek sokszorosát kiadja hitelbe. Akkor felmerült bennem, hogy ha egyes történelmi tények tagadása társadalomra veszélyesség okán BTK-ba ütközik, akkor talán a pénzügyi ostobaságok tömeges terjesztését is illő volna szankcionálni. Ezek is tudnak veszélyesek lenni. Sajnos áll néhány hitelesnek tűnő figura (közgazdászprofesszor stb.) az összeesküvéselméletek mögött, sőt, a pénzügyi sarlatánság újabban állami szintre emeltetett, úgyhogy még viszonylag tájékozott embereket is megvezetnek.
Pár poszttal korábban is kommentelt egy ilyen nagyokos, meg látom alattad egy Péter nevű kommentelő is ezt vallja. A banki pénzteremtésre szoktak hivatkozni, csak nem értik meg, hogy az nem azt jelenti, hogy ne lenne betét (vagy más banktól kölcsönvett pénz, vagy bármely más tartozása a banknak) a hitelek mögött, hanem azt jelenti, hogy ha a kihelyezett hiteleket elköltik a gazdaságban, majd azt valaki, akihez mint bevétel jutott ez el, újra bankbetétbe helyezi, majd sokszor megtörténik ez ugyanazzal a pénzzel, és így tud multiplikálódni, de ettől még mindvégig betétek lesznek a hitelek mögött. Az értékpapírok újracsomagolásával sem teremtődik betét nélkül pénz, csak annyi történik, hogy a súlyokkal trükköznek, így nagyobb tőkeáttétet tudnak elérni gyakorlatilag, ez volt egyébként egyik oka a válságnak. A semmiből pénz gyártása továbbra is a jegybankok monopóliuma.
Erről írok holnap.
Remélem, nem azt akarod mondani, hogy elvileg ez egy 0 összegű játék 🙂
...és akkor még lehetne fokozni azzal, hogy a szabályok miatt gyakorlatilag a semmiből teremtett pénzeket helyeztek ki, de gyakorlatilag az ügyfél valós kockázatára. Kérdés továbbá az is, hogy ha a CHF Libor 0% körüli (néha még az SNB fizet, csak vidd a CHF-et!), akkor hogy lehet az, hogy az enduser ezért 7-8% kamatot fizet? A CDS felárral kapcsolatosan megintcsak megoszlanak a szakmai és jogi vélemények is. Száz szónak is egy a vége: nagyon nem jó ez így, ahogyan most és eddig működött - gyökerekig visszamenő reformra és tisztogatásra lenne szükség a bankszektorban, és radikálisan új szabályozásra. És a kapitalizmus aranyszabályára: AKI NEM TUD ÚSZNI, AZ FULLADJON MEG! Ne pedig az adófizetők pénzén legyen konszolidálva...
Ez egy butaság, de ez lesz a holnapi téma, a semmiből teremtett pénz.
Igazából a kérdés nem csak az,hogy hitel-e a devizahitel, vagy nem , hanem az,is, hogy az a jelenleg 170 ezer család, aki nem tudja már 90 napja fizetni a "hitelét", az vajon a továbbiakban, vajon hogyan fogja tudni?
Ha valakinek a hitel felmondása miatt az otthonát elárverezik,lehet ,hogy ez a munkahelye elvesztésével is együtt fog járni(ha valakiknek,akik ilyen helyzetbe kerültek, vissza kell költözni a szülői házba, ami történetesen mondjuk olyan helyen van, ahol alig vagy egyáltalán nincs munkalehetőség, akkor esélye nem lesz arra,hogy a fennáló x milliós tartozását a bank felé visszafizesse.).Azokkal a családdokal, vagy magánszemélyekkel, akiknek nincs lehetősége másik lakhely után nézni, vajon mi lesz?Sajnos sok önkormányzat nem segíti ezeket a családokat, egyszerűen nem érdekli őket,hogy a város polgárának van-e fedél a feje fölött.
Ha valaki sajnos a lakása bedőlése miatt az utcára kerül,és az ingatlanát a bank jóval a felvett hitel alatt tudja csak értékesíteni, a fennáló különbséget, egy hajléktalantól vajon hogy fogja "beszedni"?
Szerintem a bankoknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy vajon mikor vesztenek többet?Ha minden bajban lévő devizaadóstól csak a felvett hitel összegét kérik vissza, vagy pedig az ingatlant elárverezik,és a fennálló tartozás,és az értékesítés közötti különbséget bebukja?
Egy 2008-ban felvett hitel, ami 5,000,000,ft Chf-alapon, jelenleg 8,500,000 ft-nál tart.Ha az ingatlant, ami még 5 éve ért 5 millát, eladja 3,5 milláért(jó ha ennyit kap érte), akkor az adósnak még mindig van 5 milliós tartozása.Tegyük fel,hogy ez az adós az ingatlanát értékesíteni kényszerül,de nincs lehetősége a jelenlegi városában másik ingatlant bérbe venni, vagy a szülőkhöz költözni, mert nem egy városban élnek.
Ebben az esetben a hitel felmondása a lakás és a munkahely elvesztésével is együtt jár.Vajon a bank a fennálló 5,5 millót milyen módon fogja tudni behajtani az adóson?Ha nem tud fizetni akkor leültetteti?Ha az adott adóst a tartozása miatt börtönbe küldik, akkor az állam is bukik rajta, mert nem elég, hogy évekig el kell tartani még egy embert, de az adott ember után a lehetséges munkáltató által fizetett járulékoktól,és adóktól is elesik az állam...És ez csak egy ember példája..
Vagy mi történik olyankor,ha növekedni fog az öngyilkosságok száma a kilátástalan helyzet miatt?
A megoldás tényleg nem egyszerű, de olyat kell találni, ami minden félnek-de leginkább az adónak-megfelelő lenne.
A végtörlesztés lehetősége csak azokon segített, akiknek eleve volt pénzük, a többi hitelest sajnos a part szélén hagyták...
A megoldást az kormánynak kellene megtalálnia, de mint az látszik nem igazán érdekli őket, hogy mi lesz ezzel a 170 ezer családdal, akiknek a száma hónapról-hónapra csak növekedni fog.
A kormánynak az emberek mellé kellene állniuk, de ők a bankokat támogatják, sajnos.
Miért nem látja be senki azt, hogy ez nem egy kis probléma?Mint leírtam, ha ezek a családok elvesztik a munkahelyüket, akkor annak nem csak a bankok,és az hitelesek lesznek a vesztesei, de maga az állam is.
Remélem azért a lakáscélú devizahitellel rendelkezők problémáját sikerül valahogy megoldani..úgy, hogy egyetlen egy deviza lakáshiteles se vszítse el az otthonát..
Sajnálom, hogy ilyen posztok születnek...
Péter hasonlata nagyon tetszik, és sajnos igen, itt erről van szó.
Ki vagyok én, hogy ilyet írjak? Egy adós, akinek a családjában öngyilkosságot követett el egy áldott jó ember, aki nem tudta elviselni, hogy egy élete munkájának elbukása mellett még az elbukott összeg többszörösét követelik tőle. A számok makacs tények, 10 milliót vett fel házfelújításra, és 26-ot követeltek tőle, ami redukálódott 22-re, mert 4 millióért elárverezték a házát....
tudom hogy ez erzekeny tema, a szemelyes erintettseg okan foleg, de ez valahogy nagyon nem all ossze nekem...
szoval felvett felujitasra 10milliot, tehat a hazat minimum 15 milliora ertekeltek a hitelfelvetelkor
miutan ezt beepitette a hazba (hiszen a haz felujitasara vette fel, ugyebar), az elvileg 25 milliot er
es ezt a 25 millios hazat arvereztek el 4 millioert?
nagyon leesett az ingatlanok ara, de azert nem ennyire (arrol nem beszelve, hogy arveresnel max. a becsertek 70%-aig lehet leszallitani az arat)
Felcsúti Péter véleménye kapcsán a legfontosabb említendő tény, hogy ő igencsak érintett fél lévén, hogy az osztrák bankok ~200 milliárd euró értékben terítettek szét Közép- és Kelet-Európában SFR hitelt, amiből mi 'szerény' ~37 milliárddal részesültünk. A témában inkább egy másik Péter, Róna véleményét lehet alapul venni.
De az eset rámutat a magyar közgazdászok mérhetetlen tudatlanságára vagy mérhetetlen felelőtlenségére – az egyik rosszabb, mint a másik. Az 1970-es évekbeli Fekete-féle hitelt is akkor vetették föl az országgal, amikor a kamat alacsony volt, a forintárfolyam (akkor cserearány, de a gyakorlatban ugyanaz) meg erős. Akkor, rögtön a hitelfelvétel után, az olajválság nyomán a kamatok megugrottak, az árfolyam meg lezuhant. Azóta is a külső adósság csapdájában vergődik az ország. Most ezt fejelték meg a devizahitelekkel, mert az állam már több hitelt nem kapott, így a magánszemélyekkel vettették föl a külső hiteleket akkor, amikor a kamat alacsony volt, az árfolyam meg erős. Aztán a 2008-as válsággal a kamatok (itt a Magyarországra vonatkozókat kell figyelembe venni) megugrottak, az árfolyam meg zuhant. Ez a helyezett teljesen – TÖK – analóg a 35 évvel ezelőttivel. De a már majdnem Nobel-díjas közgazdászaink számára ez nem tűnt föl.
félre értés ne essék!
igen a bank is ludas, hiszen nem informáltak rendesen például, de a megoldás keresésében kulcsfontosságú, hogy rájöjjek: én vagyok felelős (egyedül) a saját döntéseimért!
Így igaz. A bankok is felelősek a betéteseik pénzéért. Amennyiben azt felelőtlenül helyezték ki (pl. mára már nincs meg a fedezet, vagy soha nem is volt), akkor a saját zsebükből fizessék vissza a betéteseknek, ne az adófizetők pénzén konszolidáljanak pénzintézeteket - vicc az egész! Csak a holnap esedékes jutalék volt a lényeg - fűt-fát beleugrasztottak válogatás nélkül bármibe (ld. UL biztosítások, CHF-JPY hitelek, de bármilyen hitelbe stb.).
A tisztesség kedvéért kéretik a másik felet is meghallgatni:
http://www.youtube.com/watch?v=s0e3_lnayo4
Még jó, hogy száz éve van devizahitel, Mo-n is.
Ausztriában is sok a jenes, meg a svájci frankos hitel, azok is megszívták, mégse mondanak ekkora blődségeket.
MI a különbség a devizahitel és a deviza alapú hitel között? Ugyanis pont az az a különbség, ami miatt az egyik problémás a másik pedig 100 éve is volt már.
Ne kezdd már te is.
Devizahitel: devizában veszed fel és nem váltják át neked forintra. A törlesztés is devizában történik.
Deviza alapú hitel: devizában veszed fel és mivel semmire nem mész a svájci frankkal Mo-n, ezért a bank átváltja neked. Devizában törleszted, de mivel nincs devizás jövedelmed, a bank forintban vonja le és váltja át helyetted.
Ennyi a hatalmas különbség, vagyis semmi.
Attól, hogy sokan hülyeséget beszélnek, nem kellene minden butaságot kontroll nélkül elfogadni.
Egy teoretikus kérdés:
Ha lenne CHF-em, fizethetném abban? Mondjuk olyan munkát kaptam, amit abban fizetnek?
Van valahol olyan népi kezdeményezés, ahol a jól fizető hitelesek diskurálhatnak arról, hogyan lehet a bankkal tárgyalni, hogy engedjen nekik a kamatokból vagy díjakból, hamár a sok bedőlt devizahitelessel annyira jól bánnak? vagy érdemes jó adósból átvedlenem rossz adóssá, hogy engem is megsegítsenek? Leszarom, ha a BÁR listára rátesznek, úgyse veszek fel többször hitelt az életben, az biztos.
A "pénzteremtés" legendája nagyon hódit mostanság...
A cikkre visszatérve - a tánchoz ketten kellenek. Mindkét fél valahol ludas benne (bár hozzáteszem, voltak esetenként 3. felek akik "segitettek" közvetiteni és a döntésben).
Az ügyfél örült a forinthitelnél sokkal kedvezőbb kamatnak, a bank meg a hitelezési lehetőségnek. A kockázat vagy meg volt emlitve, vagy nem.
Azt hiszem, a válsággal és az árfolyamok ilyen mérvü elszállásával egyik fél sem számolt komolyan.
A bankok bukják a pénzük jó részét (még akkor is ha nem is etikusan mindent megtesznek ellene) mert egy halom áron alul értékesithető ingatlan szakadt rájuk és nem igazán boldogulnak vele.
Az ügyfelek részéről meg az anyagiakon túl az emberi tragédiák, utcára kerülések és öngyilkosságok sokasága.
A baj az hogy megtörtént - a kérdés az, mit lehet tenni a károk enyhitésére - anélkül hogy az egész ország beleroppanna, és hogyan akadályozzuk meg hogy a jövőben ez ne fordulhasson elő?
A Kossuth rádion a szombati "Időt kérek" cimű műsornak is részben ez volt a témája. Hangtárból meghallgatható. Egy-két dolog szerintem butaság volt, de voltak érdekes gondolatok.
És sajnos a téma nagyon is alkalmas az indulatok felkorbácsolására és az az érzésem, a megoldások helyet inkább ennek a szelét lovagolják meg sokan.
Élénken emlékszem arra a Raiffeisen-reklámra, amelyben egy család ment be a bankfiókba, és amikor elkezdte volna a körülményeit magyarázni, az ügyintéző mint egy indián elkezdett huhogni: lefordítva a Raiffeisen azt sugallta, hogy őt nem érdeklik az ügyfél körülményei, mindenkinek ad hitelt. Akkor most nem kellene sírni, mint az a bizonyos fürdős.
Az egész SFR-hitelezésben a legártatlanabbak a hitelfelvevők, akikre a hiteleket így tukmálták rá. Hol voltak akkor a nagyszerű közgazdászaink, hogy nem bírták kiszámolni, ha az ország először fölvesz ~40 MM SFR-t 3%-on 20 évre, akkor az először ~40 MM SFR-nyi keresletet támaszt a forint iránt, tehát emeli az árfolyamát – mellesleg így szúrva ki a hitelfelvevőkkel, akik kevesebb Ft-t kapnak a hitelért – után meg, amikor elkezdik törleszteni ~54 MM SFR iránt támaszt keresletet, tehát kivédhetetlenül csökkenti a Ft árfolyamát, arról a nem csekély problémáról már nem is beszélve, hogy hogyan repül be az országban a D ~14 MM SFR!
Hogy hol voltak? Meg voltak véve kilóra, hogy csöndben legyenek. Vagy ha valaki figyelmeztetett is, a lényegen nem változtatott, mert akiknek a dolguk lett volna, hogy észnél legyenek (PSZÁF, MNB, Politikai szereplők), azok is lehet, hogy benne voltak, vagy ami még szomorúbb: nem értenek a feladatuk felelős ellátásához. Mindkét esetben a megoldás a kirúgás.
Azért álljunk meg egy pillanatra.
1. Hitelt tukmálhatnak rám, ha egyszer nem akarok felvenni hitelt, akkor nem veszek hitelt.
2. Ha hitelt veszek fel, az első szűrő magam vagyok. Ha úgy érzem, nagy az esélye, hogy esetleg nem tudom fizetni, akkor nem veszem fel. A bank már egy második szűrő, ők nem azért vizsgálnak hitelképességet, mert én nem tettem meg előtte, hanem ők a saját érdekükből, mivel nekik jobb a jó adós, aki fizetni tudja a törlesztőit, a rossz adóssal meg csak probléma van. Itt inkább egy magasabb szintű felelősség jelenik meg, hogy a nagyobb bankok bajba juttathatják a pénzügyi rendszert, ha boldog-boldogtalannak hitelt adnak, ezért nem árt persze szabályozni a bankok működését. Na de mekkora pofátlan egy szöveg a bankra mutogatni, hogy nem a te felelősséged, hiszen az adott neked hitelt, holott sejthette, hogy rossz adós vagy.
Hát ez azért nem egészen így van...
A hitelfelvétel (a jelnlegi rendzsrben) egyben spakuláció is.
Hiába gondolja azt valaki, hogy márpedig ő nem akr felvenni hitel, ha mások vesznek fel, akkor úgy megugranak az árak (kereslet megnő), hogy spórolhat ahogy akar, mindenképpen hátrányba kerül. Azt pedig te nem tudod előre, hogy mikor pukkan a lufi, lehet, hogy évtizedekig várhatsz.
Másrészt a bankok (vagy hitelügynökeik) megtévesztő információkal bombázták a potenciális hitelfelvevőket, ez mindenképpen elmondható, márpedig minden szolgáltatás esetén fennáll a szolgáltató felelőssége, ő sem mondhatja azt, hogy mindek hallgattam rá (mikor még hitelbírálati díjat is kért). Az a minimum lenne, hogy az összes bedőlt hiteles kapja visszza (kamatostul) a hitelbírálat befizetett díját, de ha bank rosszul értékelt, akkor akkor további felelősség/kártérítás is megáll(na). Szóval egyszerűen nem igaz az, hogy az embereknek kellett volna tudniuk, hiszen ők nem pénzügyi szakértők, és volt hitelbírálat is, felszámolt díjért, akkor ez hogy van?
Egébként bizos lehetsz benne, hogy legkésőbb 2008 elején már tudták aa bankok (a legfelsőbb döntési szinteken biztosan), hogy nemsokára vége a dalnak, ezért volt a hiszti, hogy minnél több embert még be tudjanak palizni mielőtt bezár a bazár (2008-ban októberig annyi hitelt helyeztek ki, mint az előző két évben összesen), az MNB pedig előzékenyen el is törölte az árfolyamsávot (plusz reklám: ni hogy erősödik a forint most is, nincs is itt semmi kockázat :)). Az MNB meg is védhetter volna az árfolyamsávot, akkor most valamivel kesebb család lenne csődben, IMF-től is keveseebb hitel kellett volna stb. de nem ezt tette, meg volt ez bundázva rendesen.
Az mondjuk nem igaz, hogy 2008-ban annyi hitelt adtak volna ki, nézd meg az MNB statisztikát.
Megnéztem 🙂 De nem most, hanem kb. 2 éve, lehet hoy rosszul emlékszem, de úgy rémlik, hogy 2007-nél jóval több hitelkihelyezés volt (jöttek az "önerőminimumosok" :)), ezek dőltek be persz eleglőször 150 Ft körüli vagy az alatti árfolyamon felvett hitelükkel, akár fél-1 éven belül (2009 elején már emelték a kamatokat a bankok).
Én 2006 nyarán vettem fel hitelt 177 Ft-on, 2009. januárban volt kamatforduló (féléves), akkor 183 volt a frank (kb. 3% eltérés), de már 15%-kal többet fizettem, mert ugye megnőtt a kamat (is).Aki 2008 tavasza-nyara körül vett fel, annak fél/egy éven belül volt cirka 50%-os részlet emelkedés, ől jártak a legrosszabbul.
"Az a minimum lenne, hogy az összes bedőlt hiteles kapja visszza (kamatostul) a hitelbírálat befizetett díját, de ha bank rosszul értékelt, akkor akkor további felelősség/kártérítás is megáll(na)."
De milyen alapon fizetne a hitelesnek kártérítést? Azért, mert rosszul mérte fel a helyzetedet? Ez pont ellenkező esetben állná meg a helyét, ha kockázatosabb hitelesnek tekintene, mint ami vagy és ezért kamat felárat kérne. Vagy betétesként szintén jogos, ha a bank felelőtlenül rossz adósoknak hitelez. Na de ha neked nem adhattak volna, de adtak hitelt, akkor azért hőbörögni, mert engedtek hülyének lenni???
"Szóval egyszerűen nem igaz az, hogy az embereknek kellett volna tudniuk, hiszen ők nem pénzügyi szakértők, és volt hitelbírálat is, felszámolt díjért, akkor ez hogy van?"
Ha nincs hitelbírálati díj, akkor is kifizetnéd, szóval az hogy ezt külön fizettetik, vagy másképp szedné be magasabb kamatokkal, csupán részletkérdés. Ez olyan, mint ha a pék részletezné a kenyér költségeit. Ha nem szed külön kemence díjat, attól még ugyanúgy benne van az árban. Az embereknek pedig igenis a saját érdekükben tudniuk kell felmérni a saját fizetőképességüket, vagy az ingatlanirodát is pereled, ha egy olyan házat ajánlottak, aminek a fenntartásához kevés a fizetésed, esetleg a gázár emelkedés miatt nem tudod fizetni a rezsit.
Miért lenne pofátlan? Én mint betétes és adófizető miért felelek azért, hogy a bank kiadta a pénzemet (felelőtlenül) Józsi bácsinak? Illetve ha csak Józsi bácsinak adta volna, azt a veszteséget még le tudta volna nyelni, csakhogy itt a fél országot árasztották el gyakorlatilag nyakló nélkül. Így mára kialakult az ún. "rossz portfólió".
"Én mint betétes és adófizető miért felelek azért, hogy a bank kiadta a pénzemet (felelőtlenül) Józsi bácsinak?"
Betétes szemszögből jogos, persze itt megint megjelenik a saját felelősségvállalás is, hogy nem viszem olyan bankba, amely rossz adósoknak hitelez.
Jaj ne már! Melyik az a bank, ami csak jó adósoknak hitelez? Azt kéne megérteni, hogy nincs olyan, hogy jó vagy rossz adós. Egy 20 éves periódus alatt statisztikailag a mintavételezéshez használt létszám jelentős százalékát éri átmeneti krízis bármilyen okból kifolyólag. Fölösleges belemenni. Ha a bank fejével gondolkodom, akkor mindenképpen úgy intézném a hitelkihelyezéseimet, hogy az 5-8 éves távon már én 0-ban legyek, miközben még van 12-15 év követelésem plussz egy jelzálogbejegyzésem. Az 2002-2004 között felvett hitelek 2010-re már 0-ba értek banki szemszögből (ld. törlesztő részletek, kezelési ktsg-ek, a hitelhez köthető derivatív ügyletekből származó swap kamatok stb.). Sokoldalú biznisz ez 🙂
A hitelezés felfutása közben - emlékek hiányában - senkinek meg nem fordult a fejében, hogy ebből ekkora baj lehet. Nem gondolt rá sem a tanácsadó, sem a banki szakember, sem a hitelfelvevő, sem senki. Egy maroknyi bankár (akik az egészet működtetik) tudhatta ezt legfeljebb, azonban őket ez nem érdekelte - miért is érdekelte volna? Ők a háttérben vannak, a nevüket senki sem tudja, lehet, hogy ki sem derül soha. A banki dolgozók arcát ismerhetjük, akik ugyanúgy nem gondoltak bele, hová vezet mindez.
A feladat a jelenlegi helyzet megoldása. Nyilván lehetetlen 500e-1M hajléktalan. És nyilván az sem fogadható el, hogy a pénzintézetek még ha folyamatos veszteségekről is számolnak be, közben luxuskocsikkal, luxusingatlanokban működjenek, tréningjeiket luxusszállodákban luxuspogácsázás mellett tartják, vezetőik pedig luxusfizetéseket vihessenek haza.
Én hiszek a Win-Win üzlet(ek)ben, ezért az emberi mohóság és gátlástalanság felismerése után szigorúan megszabadulnék az ilyen intézményektől és vezetőiktől, és keresnék olyat, akivel produktívan lehet együttműködni - ezt várnám én az államtól. Mert bankokra szükség van, de nem minden áron.
Azért az eléggé hiteltelenné teszi ezt a véleményét, hogy semmilyen megoldási javaslatot nem mond. Elismeri gyakorlatilag vele, hogy nincs ötlete.
tisztaban vagy a "hiteltelen" szo jelentesevel? attol meg hogy nem ad elo egy 10 perces musorban egy komplett megoldasi tervet (ami eleve keptelenseg), lehet (mint ahogy van is) kompetens velemenye a teljes gozzel terjesztett baromsagokrol. hosszu ido ota o volt az elso (es egyetlen) akit tenyleg ertelmesen, hozzaertoen lattam nyilatkozni a temarol.
ami azt illeti, pont attol lett volna hiteltelen ha nekiall valami csodalatos, vilagmegvalto megoldast eloadni (mint ahogy azt teszik az esz nelkul hozongok, akiknek a penzugyi ismeretei addig sem terjednek, hogy kiszamolja hogy a 200 forintos 1 kg-os kenyer, vagy a 180 ft-os 75 dekas a jobb vetel)
Catinator:
"Az ügyfél örült a forinthitelnél sokkal kedvezőbb kamatnak, a bank meg a hitelezési lehetőségnek. A kockázat vagy meg volt említve, vagy nem."
A biztosításokat is a kockázatok mérséklése miatt kötik (kötnék), mégis rengetegen már nem is akarnak ezekről hallani, mivel drágák és "Velem ez úgy sem történik meg, mert én sérthetetlen vagyok...". A kockázatok voltak, vannak és lesznek is, de akkor is a pénz fog dönteni főleg. Ami olcsóbb az megy. A deviza hitel olcsóbb volt, így azt vettek fel rengetegen, nem pedig a drágább forint hitelt! Sajnálom az eladósodottakat és főleg a tönkrementeket, de ha mindenki felelősebben gondolkodna (én is), akkor tényleg számolna a kockázatokkal és lennének megtakarításai!!!
KZoltán:
„…Az egész SFR-hitelezésben a legártatlanabbak a hitelfelvevők, akikre a hiteleket így tukmálták rá…”
Ki írta alá a szerződéseket? Elolvashatták a szerződéseket a pénzintézetekben és végighallgatták a közjegyzőknél is a felolvasást! Egy idevonatkozó részt bemásolok egy közjegyzői okiratból:
„Alulírott közjegyző, miután meggyőződtem az Ügyfelek és képviselők ügyleti képességérők és jogosultságáról, valódi szándékáról, valamint tájékoztattam őket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, ezt az okiratot elkészítettem, az Ügyfelek és képviselők előtt felolvastam, tartalmát megmagyaráztam, akik kijelentették, hogy az okirat tartalma mind az ügyfelek valóságos ügyleti akaratának, mind a képviselők jognyilatkozatainak mindenben megfelelnek, ezért azt előttem a mai napon saját kezűleg aláírták”
Szerintem ilyen pontnak szinte minden közjegyzői okirat végén szerepelnie kell hasonló formában, tartalommal! Azért ez eléggé azt mutatja, hogy nem tukmálták rá a hiteleket az ügyfelekre szerintem!
"...akkor tényleg számolna a kockázatokkal..."
Szerintem a gond éppen ez: egy szakértő (nem egy egyszerű halandó) szerinted 2006-ban mekkora árfolyamkockázattal számolt volna mondjuk 2-3 év távlatában?
"... tájékoztattam őket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, ezt az okiratot elkészítettem, az Ügyfelek és képviselők előtt felolvastam, tartalmát megmagyaráztam..."
Szerintem senkinek nem mondta el a közjegyző, hogy simán a duplája lehet a törlesztőrészlet a jelenleginek. Azt mindenki tudta, hogy 10-20% százalékot mozoghat az árfolyam, ezáltal a törlesztőrészlet és egyéb, az adott hitelt érintő részletek, de álmodni sem merte volna senki, hogy majd a duplájára fog nőni. És szerintem jogosan, mert semmi és senki nem utalt erre.
nem is nőtt a duplájára...
Gondolom értetted, hogy nem pont a "duplája" a lényeg, hanem, hogy az addigi tapasztalatok alapján bekalkulálttól sokkal nagyobb mértékben.
értem én, csak pontosítottam. 🙂
Köszi. Egyébként tudni lehet az átlagos emelkedés mértékét pontosan?
//kiszamolo.hu/teveszmek-a-hitelekrol/
mint erintett:
2008 juniusaban vettem fel CHF hitelt (bar mar akkor is latszott hogy nem jarok vele tul jol, de SOKKAL olcsobb volt mint a HUF, es muszaj volt):
akkor volt a torleszto kb. 38000 havonta, most olyan 60-62ezer
ennel rosszabbul szerintem nem sokan jartak, szoval a 'csucs' az kb. +50%
Mennyi is volt 2005-höz képest 10-20 évvel korábban az árfolyam? Hányszor változott az elmúlt 20 évben a monetáris politika? Szvsz a deviza alapú hitellel nem is az a fő gond, hogy deviza alapú, hanem hogy legtöbben 20 évre vették fel, holott 5 évnél többre felvenni extrém kockázatot jelent.
"nem tudta elviselni, hogy egy élete munkájának elbukása mellett még az elbukott összeg többszörösét követelik tőle"
Kedves Ampók, az "élete munkája" szerintem egy erősen túlzó metafora (vagy mi). Ha húsz-harminc éven keresztül félretesz jelentősebb összeget, és abból negyvenöt-ötven éves kora környékén vesz egy házat, akkor az az élete munkája. De azt nem bukja el hitel miatt. Ha viszont huszon- esetleg harmincegypár évesen felvesz egy hitelt, végig sem olvassa a szerződést (vagy végigolvassa, csak semmit nem ért belőle, mert fogalma sincs pénzügyekről), abban hol az élet munkája? A törlesztésben lenne, persze, de azt, úgy tűnik, nem sikerült véghez vinni. Egy rokon elvesztése mindig fájdalom, ezt nem akarom elvitatni. Egyedül ezt az élete munkája dolgot találtam sántának az említett helyzetben.
Bennem a kommenteket olvasva az merült fel hogy ha a bankok nem hitelezhetik ki a betéteik többszörösét, és nem létezik az úgynevezett "pénzteremtés" akkor hogyan lehet a hitel/betét arány a legtöbb banknál 100% fölötti?
Nem gúnyolódni akarok, hanem tényleg kíváncsi vagyok a válaszra.
Előre is köszi.
Elég egyszerű a válasz: nem csak betétekből van pénze a banknak, hanem saját tőkéből, kötvényekből és anyabanki hitelekből is. Ezért lehet 100% felett a hitel-betét arány.
No meg a hazai leánybankoknál a források egy része az anyabanktól van, mivel Magyarországon a hitelállomány magasabb mint a betét állomány.
Bocsi, wall of text lett...
Sokszor leírjátok (én is), hogy alapvetően nézzenek a devizahitelesek, és úgy általában a hitelesek a tükörbe és vallják be, hogy aki hitelből akar valamit megvenni, arra nincs pénze.
Ez igaz, azonban úgy gondolom, hogy csak az ügyfelek nemtörődömségének, nagyravágyásának és tudatlanságának tulajdonítani a kialakult helyzetet, rossz irány.
Elvárjuk mindenkitől, hogy értse meg, hogy egy hitel kockázatos. Szerintem ezt nagyjából mindenki tudja. A gond a mértékével van. Ezt nem lehetett előre megjósolni és felmérni, magasabb szinten sem, nemhogy pirinéni szintjén.
Azon kívül, egy jogi kérdésben sem várja el senki, hogy ügyvéd, vagy képviselő nélkül, tájékozódva, utánaolvasva vigyen végig valaki egy pert. Azt gondolom, ma már a pénzügyek sem sokkal egyszerűbbek...
A bankok igen is "megálljt" parancsolhattak volna ennek, ha alkalmatlannak minősítik az ügyfelet, nem pedig a 2., 3. ingatlant is bevonják fedezetként, csak, hogy kihelyezhessék a hitel.
2009 elején, kb. 5 hónappal a válság kitörése után egy vállalkozó nagyon hamar felmérte, hogy a kamionjain lévő CHF hitelek miatt gyakorlatilag 3 hónap alatt fog bedőlni a vállalkozása. Ezt rögtön jelezte a banknak, megoldást keresve. (Ha emlékeztek, csak ez után kezdte harsogni a média, hogy ne várjuk meg a fizetésképtelenségünket, rögtön jelezzük a banknak, ha baj van, mert közösen meg fogjuk oldani a helyzetet...) A bank olyan megoldást kínált, hogy akkor most 4 hónapig fizessen kevesebbet, utána pedig 8 hónapig az aktuális díjat, megspékelve a 4 hónapnyi kisebb részletek miatti kieséssel. A vállalkozó mondta, hogy nem hiszi, hogy 4 hónap után annyival többet termelne ki a vállalkozása, ezért ez nem megoldás, a bank meg széttárta a karját. A vállalkozó 5 hónap után bedőlt...
Ha laikusként nem értek hozzá, akkor nagyobb a bizonytalanság, tehát elméletileg nagyobbnak kellene értékelnem a kockázatot, szvsz az önhittség miatt van, ha mégsem így van.
Megint felteszem a kérdést, sikertörténetet tud valaki írni, hogy nem késedelmesen fizető adósként tudott-e elérni valamilyen kedvezményt a bankjánál (mondjuk kezelési költség csökkentést)? Mivel az üzleti életben pont úgy működik a dolog, hogy ha én időben, ill. hosszú idő óta, a nehéz időkben is rendesen fizettem a megrendeléseimet, kisebb-nagyobb kedvezményt mindig kapok a beszállítómtól...
Szoktak adni kedvezményt, csak nem publikus. Pl. 38 millióval tartozol, de csak 34-ért van vevő a házra, bele szoktak menni.
Én is tudok példát ismeretségi körből ahol vállalkozói hitel egész komoly részét elengedték mivel a maradékot egyösszegben kifizette az illető. De az ilyenek mind egyedi elbírálásúak.
Kiszámolónak pedig köszi a választ, úgy látom a köv. post a pénzteremtésről szól.
Én az egész devizahiteles problémát megoldottam volna egyetlen törvénnyel. A bank nem követelhetne több tartozást, mint amennyiért eladja az ingatlant.
Szerintem ez korrekt lenne az adófizetők szempontjából és a hitelesek szempontjából is. Ennél több segítséget nem adnék senkinek, de az 0-ról újrakezdéshez szerintem joga van mindenkinek.
Egyetértek. Szerintem is ezt kellene/kellett volna. Ennek ellentéte történt a végtörlesztéssel, mikor a bajban nem lévő adósokat segítették ki, és sokba fájt a bankoknak. Hosszútávon a bankoknak és az országnak is jobb lett volna, ha az adósrabszolgákat (akiknek nagyobb a hitele, mint az ingatlan értéke és nem tudnak fizetni) segítik ki a magáncsőd bevezetésével, ez is sokba fájt volna a bankoknak, de legalább utána a jó adósok maradtak volna, és ami lényeges, senki sem lenne ellehetetlenítve. (Persze én hozzátenném, hogy utána X évig semmilyen hitelt ne kaphasson.)
"Persze én hozzátenném, hogy utána X évig semmilyen hitelt ne kaphasson."
Ezt természetesen én is gondolnám, de remélem hogy ezeknek az embereknek elment a kedvük a hitelfelvételtől.
---------
offtopic: Nem lesz cikk a Bitcoinról? http://hu.wikipedia.org/wiki/Bitcoin
Szerintem érdekes kezdeményezés, bár a mostani árfolyam szárnyalása elég lufigyanús: http://blockchain.info/hu/charts/market-price
Úgy van. Egyetértek. Úgysem lehet fillérre kihámozni, hogy kinek mekkora az anyagi felelőssége a kialakult helyzetért. Lehetetlen is lenne forintosítani az álmatlan éjszakákat, az idegesség miatt tönkrement házasságokat, a megemelkedett törlesztők és a munkanélküliség miatt alultáplált gyermekeket stb. Ettől függetlenül azokat a személyeket, akiknek feladatuk lett volna időben figyelmeztetni és tenni a megelőzés érdekében, és nem tették a dolgukat, azokat mind egy szálig életfogyt és teljes vagyonelkobzásra ítélném.
Hát mondjuk nem értem hogy egy-két embernek miért nem világossak a jogszabályok,talán el kellene olvasni őket.Hpt.213.
A szerződést mindenki saját felelősségére írta alá,de attól még a törvényi feltételeknek meg kell felelni.Ha nem akkor az a szerződés semmis,még akkor is ha bank diktálta a közjegyzőnek.
A jogszabályok elolvasása nem mindig segít. A könyvelőnk már nyugtatókon él, mert hiába olvassa éjjel-nappal a jogszabályokat és hiába ért hozzá 30 év tapasztalattal a háta mögött, mégsem lehet biztos benne, hogy minden jogszabályt jól értelmez. Ennek főként az egymást ütő, értelmetlenül, zagyván, hibásan megfogalmazott, túlbonyolított jogszabályok az okai, nem az ő alacsony IQ-ja.
Arról nem beszélve, hogy manapság egy pirinéni is rendszeresen kellene hogy olvasgassa és értelmezze legalább egy bank és egy telefontársaság, valamint három-négy közműcég üzletszabályzatát, ÁSZF-jét és közleményeit, ha mindenben naprakész szeretne lenni, ahogy az elvileg elvárt. És akkor még hitelt nem vett föl. Ki képes erre, őszintén?
Azt se felejtsük el, hogy ezer éve nem volt Magyarországon a mostanihoz fogható hitelkrízis, aminek az emléke visszatartó erő lett volna, volt viszont lakásprobléma, reklámözön és lekezelő szöveg a banki ügyintézőtől a forinthitel említésére.
Amellett, hogy nagyon sokan nagyobbat nyújtózkodtak, mint szabad lett volna, igenis hiányzott a bankok kockázatviselése és a kormányzati felügyelet a banki tevékenység ésszerű mederben tartásához.
Mondom én, aki tíz évre vettem fel forinthitelt, ami mindjárt lejár, ráadásul termelőeszközre (iroda), nem lakásra. Tehát gondos voltam és előrelátó, bár ezt akkor az ismerőseim gyengeelméjűségnek tartották.
Mintha magamat látnám. Én is forint hitelt vettem fel, 7 évre, ami hamarosan lejár. 7 hónap még :). Komolyan összevesztem akkor a nejemmel. A barátnői mind tömték a fejét, hogy én mekkora barom vagyok és hogy ne hagyja ezt nekem, stb stb és kaptam az ívet, hogy nem törődök a családdal, kidobom a pénzt az ablakon, lusta vagyok végigjárni a bankokat és végighallgatni az ajánlatokat ...stb stb. Mondanom se kell pár éve megingathatatlan a pénzügyi tekintélyem odahaza. Ennek ellenére a hitel pedig kell. Le kell számolni az illúziókkal. A modern emberi társadalom működésének elengedhetetlen kelléke a bankrendszer, ami pénzt forgat (betétet kezel és hitelt ad ki mind a kettőn kamat van és a különbség a haszon, pont mint a sarki fűszeres :). Sajnálom mindazokat akik pórul jártak, az egyéni tragédiákat. Azt még jobban sajnálom, hogy a magyar gazdaság is lassan ketyeg és nincs abban a helyzetben, hogy segítsen a bajba jutottakon, mivel hiányzik egy nagyon fontos folyamati elem egészséges működése, a belső fogyasztás. Az családok fogat összeszorítva törlesztenek és sokkal kevesebbet fogyasztanak mint annak előtte. Eltömődött a porlasztó, hiába nyomod a gázt a motor csak köhög. Pedig az állami gazdálkodás egyik fontos eleme a fogyasztás és (1 pld az áfa) lehet felpörgetni ha kell, vagy visszafogni ha túlpörög.
Egy gondolta csak a deviza hitelezésről és a deviza alapú hitelekről. 1997-2000 között a volt cégem OTP-től vett fel hitelt, Német márkában. Abban is utalták a pénzt, abban kellett törleszteni. Nekünk mint adósnak volt lehetőségünk arra, hogy a saját szakállunkra spekuláljunk a számlánkon heverő összeggel a lehető legtöbbet kihozva belőle. Én ezt értem deviza hitelen. A másik nem ilyen. Elfogadom, hogy technikáját tekintve ugyan az. Egy apró különbség van. A bank helyettem leváltja a devizát forintra és odaadja, és én forintban törlesztek amin ő SFR-t vesz és fizeti vissza oda ahonnan az SFR származik. Ha nincs komoly árfolyam különbség egye fene.
DE. 2006 végén egy gyenge pillanatomban vettünk egy legújabb "mi autónkat" a nejemnek. Gondolta, üsse kő legyen. A válság kitörése után - nem mondom melyik bank "melléküzemága" elkezdte küldözgetni az extra elszámolásokat ami a felárazódott SFR miatt keletkezett. Néha havonta, néha kéthavonta. Úgy alakult, hogy Euróban kaptam a akkor jövedelmem és az Euro/SFR kedvezőbb volt mint a HUF/SFR. Megnéztem a szerződést ami köztem és a hitelnyújtó között köttetett és láttam a hitel SFR összegét. Gondoltam leváltom a pénzem a számlakezelő banknál (német bank)frankra és kifizetem egy összegben a tartozást (időelőtti törlesztés büntivel együtt -ilyen mondjuk pld Hollandiában, AMRO bank nincs is). Komolyat tudott volna a családom spórolni ezen az ügyleten. A hitelnyújtó kerek perec ezt megtagadta. Elmentem elég magasra, ameddig engedtek. Igazi fals, félrevezető magyarázatot kaptam, hogy ezt miért nem tehetem meg. Nem is értettem azt akkor valójában amire hivatkozott valamilyen osztály vezetője. Nagyon mérges voltam akkor jogi úton is gondolkodtam. Inkább kifizettük a kocsit cash, egy egy hetes ablakban, amikor SRF lement 210 körüli értékre. Szóval azért mégis csak van különbség. És elég nagy. Ha marginális a különbség akkor alaposabban el kellet volna magyarázni az embereknek mi is az. Mivel ebben az esetben nem tekinthető egy általános tudásnak ami elvárható és amivel, minden magyar felnőttnek rendelkeznie kell az általános oktatás által közvetítve. Az én olvasatomban ez az amit meg kellene fontolni akkor ha valamilyen utólagos jogi újraértelmezésben gondolkodik valaki. Elnézést, ha politikai áthallás is következik. Ami az ATV-s riportban elhangzott, hogy 240 mlrd-ot kivettek a bankok zsebéből, nos azt hiszem ezzel ők letudták a "bűnüket". Ez van. A probléma ezzel a, hogy a szegény és a sok 100e családból álló adós tömeg nem kapott ebből semmit, hisze nem tudták igénybe venni. Ki kapták? A alsó-középosztály, a középosztály, közigazgatás, az elit. A MASZOP, A FITYISZ ...stb és azok fix támogató bázisa. Szavazat optimalizálás....
Szándékosan használtam a közszájon forgó gúnyneveket. És ezt teszem mindaddig amíg nem látok felelősségteljes "közszolgálatot" a magyar politikai elit részéről a hatalom gyakorlás helyett. Szép napot
Szívesen leírom a 10 milliós hitel történetét:
LTP-vel kombinált hitel, fix törlesztőrészlet. 10 millió Ft-t adtak egy 8 millió Ft-s házra, amit ma kb 6 milliós reális áron lehetett volna eladni.
A 7 ezres törlesztő részlet 5 évig fizetendő, utána változó kamat 3 évig, és a maradék 12-ben a tőke+némi kamat fizetése.
Egy "pénzügyi tanácsadó" intézte, és igen, hülye volt aki aláírta, de neki állították, sőt győzködték, hogy 70 ezer után csak 80 ezer lesz, maximum 90 ezer a részlet. Mivel a 70 ezer nem fedezte a kamatot, ezért minden évben nőtt a tőketartozás. az 5 év leteltével 170 ezer Ft lett a részlet a 80 helyett, és a kalkulációk alapján 230 lett volna, amikor a tőke is elkezd csökkenni a 8. év után.
Ezt persze nem is olyan nehéz elképzelni, főleg úgy, hogy az OTPnél volt a hitel, ahol 9,1% CHF kamathoz hozzájött még 2% kezelési költség.
Az utolsó nagy talányra a válasz: A 10 millió Ft-ből 5-ért szigetelve lett a ház és nyílászárók cseréje, míg a másik 5-öt levonták az OTP-nél a kifizetés napján az előző lakáshitel kifizetésére, mert volt rajta egy ötmilliós jelzálog.
Ha azon túllépünk, hogy miért vesz fel valaki úgy hitelt, hogy már van a nevén, ami eleve nonszensz, akkor a további kérdések azok, hogy hogyan adhattak ilyen embernek hitelt, milyen munkát az ingatlanbecslő, hol volt a 75%-os határ, a kockázatokat miért nem vizsgálták, stb...
A megoldás a kölcsönösségben kerestetik. Miért nem lehetett a végtörlesztésnél olyan törvényt hozni, hogy minden banknak kötelessége elfogadni az eredeti fedezetet, és forinthitelre váltani? Mikor bementek forinthitelért a végtörlesztési lázban, majdnem 25 milliónyi fedezetet vártak tőlük. Na és ez a nonszensz!
Amíg élek, a rokonságban nem fog felvenni senki hitelt, ezt eddig is tartottuk, ezután is fogjuk. Lecke volt, de egy kicsit drága, pláne egy emberéletnyi fizetség az, amit soha nem fogok megbocsájtani.
igen, igy mar kerekebb a sztori. az altalad is feltett kerdesek pedig teljesen jogosak, ott van a kutya elasva...
"Mikor bementek forinthitelért a végtörlesztési lázban, majdnem 25 milliónyi fedezetet vártak tőlük. Na és ez a nonszensz!"
egyaltalan nem nonszensz
felvett 10 millio hitelt, ami az altalad is leirt okok miatt CHF-ben sem igazan csokkent (marmint a toke resz), es a masfelszeresre ugrott arfolyam miatt a 10 millios toketartozas most mar 15 millio
ahhoz meg, hogy 15 millios forinthitelt kapjon, valoban majdnem 25 millionyi fedezet kell, szoval megvan ott a matek szepen 🙂
az mar mas kerdes, hogy ilyenkor felvett forinthitelbol torleszteni az elszallt CHF hitelt a leheto legnagyobb okorseg... az egyetlen mentseg lehet ha az atutemezes miatt esetleg igy mar tudja fizetni a hitelt, mig az eredeti konstrukcioban teljes bukta lenne (bar lehet hogy meg ugy is jobban jarna)
de a leirasodbol eleg egyertelmuen kiderult hogy mar maga a hitelfelvetel is NAGYON atgondolatlan es indokolatlan volt, szoval ezert nem a bankokat meg magat a hitelt mint olyat kell okolni
a hitel nem rossz, csak esszel kell csinalni (ez olyan mint az auto: nagyon hasznos eszkoz, sokkal jobb mintha gyalog van biciklin kene tobbszaz km-t megtenni, de meggondolatlanul hasznalva gyilkolni is lehet vele)
en is vettem fel hitelt, raadasul CHF-et a leheto legrosszabbkor (ld. feljebb), de a mai napig is azt mondom hogy nagyon jo dontes volt, ha akkor 2008-ban elore tudom 5 evre hogy mi varhato, akkor is felvettem volna
Egy 8Mft erteku dologra miert veszel fel 10M hitelt? A bank lehet kocsog mert hagyta, de ez 100%-ig felelotlenseg a hitelfelvevo reszerol. Mi van ha masnap meghal? Meg ha 8M-t is er a haz, a csaladja rogton ott van 2M tartozassal. Mar abba belecsodolt volna a csalad rogton.
A kovetkezobe belekothettek, mert nem ertek hozza, de ez:
"A 7 ezres törlesztő részlet 5 évig fizetendő, utána változó kamat 3 évig, és a maradék 12-ben a tőke+némi kamat fizetése."
onmagaban gaz. 8 evig fizet a SEMMIERT. 8 ev alatt semmid sem lett, hiszen a tokebol egy fillert sem torlesztettel.
Ha aztmondjatok hogy linearis torlesztesu hitelt nem lehetett felvenni anno akkor elfogadom, de ez az annuitasos dolog (plane kezdetben fixalt havireszlettel) egy nagyon rossz termek szerintem.
A "tanacsadora" fogni barmit, gyerekes. Bezzeg ha 2007ben OTP reszvenyt adott volna el neked akkor o lett volna az isten mi?
A meglevo 5M forint hitel kifizetesevel felszabadult havi torlesztoreszleteket meg vajon felreraktas az ujabb hitel (elo)torlesztesere? 99.9% hogy nem. Errol ennyit.
Meg ugy altalaban: erteknovelo beruhazast hitelre vegezve hogyan lesz abbol erteknoveles? Noveled a haz erteket 5M-val kozbe csokkented mondjuk 5M hitel + 2M kamattal? Ez a nonszensz.
az annuitasos hitel egyaltalan nem rossz, anelkul gyak. senki nem lenne kepes fizetni mar az elso reszletet sem...
Arra a kérdésre, hogy van-e tökéletes elmélet azt rátok bízom, de hogy van jó, rosszabb és "elfogadott" ami semmit sem ér azt én megtapasztaltam.
Az osztrák iskolával teljesen véletlenül kerültem kapcsolatba 2006 környékén Mish blogján keresztül. Felkent közgazdászként kezdetben nagyon irritált a tiszta logikus, néha gyermekien egyszerű érvelése, de valamiért minden nap megnéztem és követtem előrejelzéseit, hogy majd magamban jól „leutálhassam” ha beég. De állításai sorra igazolódtak, és miután ő egyre hajmeresztőbbnek tűnő állításokkal állt elő, egy spirálba kerültem és rövid úton függő lettem.
Abban az évben vásároltunk házat, persze devizahitelre, mivel forinthitelt nem kaptunk, mondván magasabb kockázatot nem vállal be a bank… 2007 elején jelent meg Mish cikke a subprime hitelekről és a kapcsolódó ingatlanlufiról. A cikk után egész éjjel nem aludtam, no nem azért mert az amerikai ingatlanpiaci lufi kipukkanásától rettegtem, hanem azért mert akkor tudatosodott bennem az, hogy az egész devizahitel konstrukció egy nagy subprime.
Másnap reggel feleséggel döntés. Összes megtakarítás előtörlesztésbe és forintra váltási záradék aktiválása. Előbbi még viszonylag könnyen ment, azt egyszerűen csak nem értették. A másodikért keményen meg kellett küzdenem. Egy röptében felállított bizottság próbált meggyőzni, hogy értelmetlen amit kérek, magam ellen cselekszem, tönkreteszem a családom és én hogyan gondolhatok bármi rosszra, amikor a BANK nem tud semmiről és majd ők SZÓLNAK ha netán valami mégis történni fog. Utólag vicces az egész, de akkor az ott véresen megalázó két óra volt. Végül is a szerződésben vállalt határidő után pár héttel sikerült is megoldani a kérésemet. Így házunk is lett és életünk is megmaradt.
Kis történetünk ennyi idő elmúltával még félelmetesebb képet ölt. Ugyanis akkor, 2007-ben több ismerősömnek (bankárok, befektetési szakemberek, államigazgatási potentátok) is meséltem arról, miket olvasok, és azok szerint mi várható. Mivel nem szakmában dolgoztam azon nem csodálkoztam, hogy nem tekintettek partnernek, azon azonban igen, hogy nekem akkor már alapvetőnek számító mutatókkal sem voltak tisztában. Persze 2008 ősze után röviddel volt nagy NEM ÉRTEM, ÁTMENETI JELENSÉG, aztán PERSZE VÁRHATÓ VOLT, jóval később aztán még „tökéletes” magyarázatot is osztottak ugyanazok nagy nyilvánosság előtt.
Ez az elmélet visszakereshetően jól működött ennél nagyobb kaliberű esetekben is. (Bár nem biztos, hogy van ennél nagyobb kaliber egy család életében.) Mish (és az osztrák iskola) félelmetes prediktív képességét bizonyította, amikor még a válság előtt két évvel! leírta mit fog tenni FED a soron következő válság során. Melyik piacok robbannak, hol vannak az igazi rejtett aknák. És ez visszakereshető, nem pedig olyan utólag megmondom, hogy előtte mit gondoltam észosztás. (Azóta pedig mindig jót mulatunk korunk pénzügyi pápáinak arconállásait bemutató sorozat legújabb epizódjain.)
Zárszóként még annyit, hogy a legócskább dolog az egész kapcsán az az, ami manapság történik. Fizetett és fizetetlen prókátorok, „szakemberek” megfordítva az ok-okozatot a szerencsétlen balekokat hibáztatják, azokba rúgnak bele még párat. Miért nem teszi fel senki a kérdést, hogy hol volt az a rengeteg közgazdaságtudományi, banküzemtani, pénzügyi, szerződés- és pénzügyjogi valamit egyéb megjegyezhetetlen nevű kapcsolódó PHD és MBA akkor? Ha a bankrendszer tökéletesen, szabályszerűen működött, akkor hogyan alakulhatott ki ez a szeméthegy? Az ügyfelek-bankok-szabályozók triászában csak a tudatlan és kapzsi balekok voltak?
Szerintem igen. Mindhárom oldalon tudatlan és kapzsi balekok voltak. Csak míg ez első esetében a hozzá nem értés csak hiba, az utóbbi kettő esetében valószínűleg már büntetőjogi kategória.
Elvesztettem 10 percet az életemből, hogy végignéztem. 🙁
"A devizahitelezés egy kompex gadasági, társadalmi, politikai folyamat." - vagy valami ilyesmit mondott. Eddig oké. Ha erről beszélt volna, ezt fejtegette volna 10 percig, az rendben lett volna, de így.
Ha valaki tényleg ezekre a mélyebb okokra kíváncsi, legalábbis a válságokat illetően, nézze meg ezt (devizahitelekről itt értelemszerűen nem lesz szó, mivel amerikai), a válságokért tekerj a végére:
Dr. Thomas Woods Jr. - Free Market Economics 101
Mi ez az osztrák iskola? Érdekesen hangzik.
A jogszabályokat és a szerződéseket meg nem átlagemberre szabják. A legaranyosabb az volt amikor kolléga szerződésénél az ügyvédek összevesztek, ki szerint mit jelent az adott pont. Félelmetes, mennyire másképp látják ugyanazt jogász gondolkodással.
Amúgy a BME-n volt egy nemhivatalos projekt, jogi szabályokat formális matematikai nyelven leirni. Viszonylag hamar megszüntették amikor kiderült, sokszor lehetetlen a szabályok pontos betartása. Azt nem voltak hajlandók elárulni, melyik törvényekkel kezdték.
Életemben nem írtam még közösségi felületen, de elolvasva a rengeteg hozzászólást, kicsit összefoglalnám a saját véleményemmel kiegészítve.
Magam is közvetítettem nem kevés hitelt, nekem is volt több deviza alapú hitelem, végtörlesztettem is segítséggel és kiváltással és még mindig maradt. Van támogatott hitelem is, aktívan bankolok saját cégekkel és társasházak számláival, így azért láttam egy két dolgot.Remélem nem sok hülyeséget osztok meg veletek és az oldal kitalálójával.
A közgazdászok minősítése nem az én feladatom, de nem Felcsúti úr a mérvadó nálam.Nem feltétlenül értek egyet akár Róna Péterrel akár Bogár Lászlóval. Ettől még nagyon sok mindent jól illetve más szemszögből is bemutathatnak.Annyira azért ne legyünk naívak, hogy a pénzügyi szektor az szent. Az elmúlt időszak ezzel kapcsolatos büntetései és büntető ügyei messze nem erről szólnak.Főleg nem az önként vállalt eddig kifizetett több száz milliárd Dollár.
Felcsúti Úr hozzászólása beszéljünk sokat a semmiről, értelmetlen példákon keresztül.Kedvencem, az állam is vesz fel devizában kölcsönt és vissza is kell fizetni. Fantasztikus, valóban.DE a deviza alapú hiteleknél erről szó nincsen. Mi a megoldás? Arról egy szó sem hangzik el.Ő az a bankvezető, aki felépített egy bankot, majd le is építette. Adott banknak vezető szerepe volt a felelőtlen hitelezésben, dilettáns módon hitelezett.
Tudom, velük is volt szerződés.
Tulajdonképpen mindenkinek igaza van, de itt is a középút lenne a megoldás.A pénzügyi jogok biztosa mihez ért, azt nem tudom, ettől még lehet ötlete. Jogos felvetés, vajon ezek deviza illetve deviza alapú hitelek voltak e.
Amikor a támogatott hitelek után teret nyertek, a normális közvetítők meg voltak győződve róla és az oktatásokon sem hangzott el az ellenkezője, hogy ezek mögött is közepes és hosszú lejáratú kötelezettségek állnak.2008-2009-ben szembesült a hitelt felvevő és közvetítő is azzal, hogy bizony szó sincs ilyenről, igen rövid finanszírozás van mögötte, hát a csatolmányon szerplő úr bankjánál bizony 3-6 hónap.Fantasztikus.Így kezd kialakulni a kép, vajon miért is emelkedik a kamat, illetve nem csökken.
Okos felvetés ilyenkor, jaj, az ország kockázat.CSAK a bankok forrása anyabanki, egy pici adat:2010-ben euró alapú forrásköltség "olasz tulajdonú ausztriából irányított banknál 1,5%. Hoppá. Ugyanez ügyfélnél 6-7,5 %.Ugyanitt 2008-ig a deviza vétel és eladás közötti marzs 2,5%. 2009-2010-től 5,1 %.
késedelembe esett ügyfelek kilátásai reménytelenek, nem tudnak megegyezni bankjukkal. Természetesen a még fizető ügyfelek költségei emelkednek, a nem fizetőt agyon büntetik, majd megint egy adat: "francia tulajdonú bank" 2012-ben 10 SZÁZALÉKON értékesíti 3,2 milliárdnyi rossz hitelét a piacon. Fantasztikus.Ezt vajon ki fizeti meg?
Hogy elkerüljem a túl hosszú hozzászólást, a megoldásró szerintem:
1.Mindenki felelős a kialakult helyzetért.Róna péternek volt egy szimpatikus véleménye, miszerint tudomásul kell venni, hogy a bank is egy cég, nyereségre hajt, de kockázata is van, Bárki bármilyen rossz üzleti döntést hoz, vállalnia kell az üzleti kockázatot.Ez alól jelenleg kivételt képeznek a bankok, a fenti apró de nem teljes körű példákból látható, hogy ők inkább hárítják,ameddik tudják. SŐT, ha 10%-ért leírja és ezt a gazdálkodása és tulajdonosai elfogadják, lenne mozgástér mondjuk egyéni, rugalmas ügyfélkezeléssel, adósság elengedésével,valóban közös értékesítéssel.
2.A bank kockázata, hogy nem megfelelő forrásallokációból finanszírozta az általa kiadott hitelt, így köteles legyen a kamatot drasztikusan csökkenteni.
3.Árfolyam marzs tekintetében ellentmondásos bírósági és békéltető testületi döntések születnek. Van aki szerint költség, van aki az üzlet részének tekinti.De milyen indokolt költségnövekedés igazolja a marzs duplázását, ami a növekvő árfolyammal vegyítve a fizetendő pénz tömeget is növeli.Egyes törlesztési napokon az az abszurd helyzet is előáll, hogy a meghírdetett devita eladási árfolyam meghaladja az aznapi valuta eladásét.Természetesen semmi nem indokolja és abszurd is, csak a bevétel növelése lebeg a szem előtt.Célszerű lenne minden hitelnél kötelezővé tenni az MNB közepet.
Most eddig jutottam, ezekkel az alapvető változtatásokkal tetemesen csökkenthető lenne első lépésként a törlesztőrészlet.
Bízom benne, senkit nem untattam halálra. Magam is közgazdász végzettséggel rendelkezem , mégis hibáztam:)