Tanácsadásokon gyakori, hogy az ügyfeleknek komoly vagyonuk van annak a cégnek a részvényeiben, ahol dolgoznak.
Ennek az oka, hogy sokan ebben kapják a bónuszaikat, így gyűlik fel a sok céges részvény.
A kérdés az szokott lenni, hogy megtartsák-e a részvényeket.
A válaszom mindig egy másik kérdés: ha nem ennél a cégnél dolgoznál, vennél-e a részvényeiből?
A válasz szinte mindig az, hogy dehogy, eszembe sem jutna.
Akkor miért tartasz benne esetenként több tízmillió forintot? Akkor el kell adni, amikor lehetőség nyílik rá. (Van, amikor bizonyos ideig nem adhatod el, ilyenkor természetesen nem tudsz mit csinálni addig.)
Az egy illúzió, hogy annál a cégnél dolgozol, ezért jobban belelátsz az életébe. Semmivel nem tudsz róla többet, mint egy átlagos tőzsdei befektető, sőt. (Kivéve, ha te vagy a CEO a cégnél, de ez ritkán szokott így lenni.)
Az már csak hab a tortán, hogy nem szerencsés, ha abban a cégben van az összes megtakarításod, amelyiktől a fizetésedet is kapod. Ha csődbe mennek, egyszerre veszíted el a megtakarításaidat és a jövedelmedet is.
Ezért egyszerű a kérdés, amit fel kell tenned, amint már írtam: ha nem itt dolgoznék, tennék pénzt ebbe vagy egy ehhez hasonló cégbe és ha igen, mennyit? Ami a válaszod, annyi pénzt tarts a cég részvényeiben, a többit csoportosítsd át máshová.
Azért azt is meg kell fontolni, hogy a cégnél a megítélésedet vagy akár az előremeneteledet mennyire befolyásolja, hogy tartod vagy eladod a kapott részvényeket. Tudok olyanról, ahol ezt figyelik és ha nem is elsődleges szempont, de nyom a latban egy-egy személyi döntésnél felsőbb szinten ha azt látják, hogy te kiszálltál belőlük (ergo nem hiszel bennük, nem vagy annyira érdekelt a sikerben).
Éppen témába vág.
Dick és Jane trükkjei
Amerikai vígjáték 2005
A főbb szerepekben Jim Carrey, Téa Leoni, Alec Baldwin és Richard Jenkins
Gondolom, nemcsak az volt a döntés (pontosabban az ellenkező döntés hiánya) mögött, hogy a munkahelye életébe jobban belelát, hanem a legnagyobb, tőzsdén nyíltan jegyzett vállalatokat kivéve feltehetően problémás vevőt találni a papírokra. Ha csak a többi kollégát nem, de azoknak már bizonyára szintén van. 🙂
Egyébként ahol én eddig dolgoztam (kis cégek), ott azért mindenhol elég sokat tudtam a cég állapotáról. Persze a méretük miatt messze voltak attól, hogy részvényt bocsássanak ki, de tulajdonrészt lehet, hogy elfogadtam volna valamelyikben.
@thistimeitsdifferent ezt hogy kell elképzelni? Ők honnan látják ha én eladom a részvényeimet? Egyáltalán ez nekem brókerszámlán van? Vagy ők tartják maguknál csak nyilván van tartva, hogy az az enyém?
@thistimeitsdifferent : Ugy erted, hogy figyelik, hogy racionalisan dontesz-e vagy hulye vagy-e, es ha hulye vagy akkor eloleptetnek? Szerintem ez egyel tobb ok arra, hogy megszabadulj azoktol a reszvenyektol ...
Csak egy aprosag jutott eszembe:
1. Ha valami kezdeti fazisba csatlakozol egy startuphoz, akkor erdemes lehet tartani barmi aron, hiszen bagatel osszeg es ha a ceg befut, akkor meg fog utni a guta, hogy eladtad. Lehet, hogy neked egy takolt szarnak tunik belulrol a ceg, de siman lehet, hogy a versenytarsak se jobbak, sot. (Azt hiszem, a Xiaomirol volt ilyen sztori, hogy akik az indulasnal ott voltak a cegnel, azok milliomosok lettek.)
2. Ha a ceg mar mondjuk 10+ eve letezik es le vannak osztva a lapok, akkor szerintem a cikk teljesen igaz. Az erre vonatkozo regi ujsaghir a GM dolgozoirol szolt, meg 2009-es csod elott. Sok ember nyugdija eluszott akkor.
Bocs a hülye kérdésért, mert lehet, hogy barlangban élek, de milyen szektorra/cégekre/pozíciókra jellemző ez, hogy részvényt kapnak bónuszként?
emberes, rengeteg cégnél. Az amerikai cégeknél leginkább alap, hogy a bónuszt részvényben kapod, néha azzal a kikötéssel, hogy csak két vagy három év múlva veheted át, ezzel is a céghez kötnek.
@Kiszamolo
"néha azzal a kikötéssel, hogy csak két vagy három év múlva veheted át, ezzel is a céghez kötnek."
Ekkor nem bónuszt kaptál, csak egy szép ígéretet. 🙂
Köszi Miklós a cikket, nagyon hasznos volt!
Az ilyen cikkek miatt jó olvasni a Kiszámolót, lehetne több hasonló és kevesebb huhogós.
mijaz, hogy huhogós?
Miklós, ezeknek a (dolgozói) részvényeknek az eladásakor kell valamilyen közterhet/adót fizetni?
Ha kell, akkor a bank/bróker automatikusan levonja, vagy magunk valljuk és fizetjük be a NAV-nak?
Kell fizetni, hiszen munkabér jellegű juttatás, viszont teljes szokott lenni a katyvasz, mert a jellemzően külföldi (anya)cég nem foglalkozik vele, csak odahányja a számládra a részvényeket, aztán helló.
Neked kellene bevallani és befizetni az adót utána.
Nálunk nem részvényt, hanem részvényopciót adnak, több évre "szétszórva", minden évben egy adott része beváltható lesz. Eddig nem volt nagy üzlet, folyton az opciós ár körül mozgott az árfolyam, most viszont a koronavírus hatására rekordokat döntöget (közben megszorítások mennek meg elküldünk egy csomó embert, mert nincs elég megrendelés, őrült világ ez...). Szóval most lehet érdemes lesz beváltani, már csak azt nem tudom hogyan kellene utána adózni, erre nincs valakinek infója? Amerika bróker cégnél vannak a részvények, lehet választani, hogy a részvényeket kérem, vagy csak a nyereséget.
Van, ahol részvényt kapsz, van ahol opciót részvényre, van, ahol lehetőséget, hogy ha veszel egyet, akkor 2 vagy 3 év múlva kapsz mellé még egy vagy két darabot. Mindenféle verzió van, de amerikai cégeknél legtöbbször közös, hogy van benne késleltetés, hogy ezzel is a cégnél tartsanak. (Nem könnyen mész el, ha háromévnyi bónuszodat nem kapod meg miatta.)
huhogós = ami arról szól, hogy "jaj mindenki el van adósodva, fenntarthatlan a világ, hülyék a jegybankok, sok a munkanélküli, hogy merészel emelkedni a tőzsde, amikor meghalunk a vírustól és aki nem, az is munkanélküli"
Nyilván ebben volt némi retorikai túlzás, de mostanában elég sok cikk ilyen hangulatú - és most nem amiatt, hogy egyetértek vele vagy sem (bár megjegyezném, hogy a "fenntarthatatlan" adósságot Japán már 30 éve fenntartja), csak uncsi volt már a sokadik ilyet olvasni.
Ottó, ebben a negyedévben az amerikai GDP a FED szerint(!!!!!) 53%-kal fog zuhanni.
A legutóbbi recesszióban 2%-ot(!!!!) zuhant, ez volt a 2008-as világválság.
Ezek után szerintem még túlságosan is visszafogott vagyok.
@Parathruh
"azt nem tudom hogyan kellene utána adózni"
Az SZJA törvény 77/A. /B /C paragrafusa beszél erről sok-sok oldalon keresztül.
A lényeg:
Ha a vállalat a részvényt szabad értékesítésre átadja, akkor megszerzéskor adót kell fizetni a piaci érték és a kifizetett ár különbözetére. Az adót a vállalatnak -vagy ha ez elmaradt- a magánszemélynek kell bevallani és befizetni.
Ha a részvény munkavállalói program keretében letétbe kerül, akkor a munkaviszony vagy a letét megszűnésekor kell az akkori piaci érték és a megszerzési költség különbözete után adózni.
Eladáskor a megszerzéskori piaci értékhez képest számolják a nyereséget.
@thistimeitsdifferent :
"Tudok olyanról, ahol ezt figyelik" .(ha igaz)
Most tekintsünk el attól hogy ez jogsértő HR gyakorlat. Ahhoz hogy tudomásuk legyen a kapott részvény eladásról, 2 dolog minimum kell.
- A cég értékpapírszámlavezetéssel foglalkozó pénzintézet
- A részvényt csak a cég által vezetett számlára kérheted
Innentől marad pár a magyar tőzsdén jegyzett bank, mint potenciális gyanusított (külföldi multi nemigen csinál ilyet, azok hallottak már olyanról hogy compliance).
Innen lehet továbbgondolni. Ahogy @v-a-laki is írta, ha nem jó a részvény, miért kéne megtartani?
Én is kaptam már ilyen juttatást, kollégák között szóba került az osztalék miatti adózás kérdése, kérdezték hogy kell, mondtam hogy passz én 1 hónapon belül eladtam.
Pont amit kiszámoló írt. Kis összeg volt, magamtól ugyan meg nem vettem volna, akkor meg minek?
"Az egy illúzió, hogy annál a cégnél dolgozol, ezért jobban belelátsz az életébe."
Cége válogatja. Bevett szokás hogy a hivatalos negyedéves jelentések előtt a dolgozóknak össznépi all-hands meetingen prezentálják az eredményt. Ettől függetlenül megéri a részvényt kivinni, hogy ne csak a limitált időablakokban tudj kereskedni vele. Meg persze diverzifikálni.
E-commerce cégnél dolgozom, nagyon is beleláttam (mint mindenki a cégnél), hogy mennyire megugrottak az eladások a korona alatt. Vettem még pluszba pár részvényt, azóta hatszoroztak és most all time csúcson adtam el. Megéri nyitott szemmel járni.
@Otto Én kifejezetten kedvelem a "huhogós" cikkeket. Nélkülük úgy érezném: itt mindenki kerge, csak én vagyok helikopter...
Amíg nem csak úgy általában megy a huhogás, hanem aktuális adatokkal, s azok kontextusba helyezésével van tele 1-1 cikk, szivesen olvasom őket.
Ahogy az ilyeneket is, amikor 1-1 szokatlan, furcsa, elhanyagolt témáért hajol le Kiszámoló.
Vannak itt is jo lehetosegek. Pl egy telkos cegnel ahol dogloztam ott is volt lehetoseg ceges reszvenyt vasarolni havi 30eFt ertekben. A szamlavezes ingyenes volt. Ha 1 evig megtartottad minden 2 reszveny utan kaptunk 1-et ajandekba. Plusz volt olyan ev amikor meg egy keveset hozzacsaptak. Ez egy lehetoseg volt, nem bonuszkent adtak, de nagy kockazat nem volt benne a gratis reszvenyek miatt. Persze adozni magunknak kellett, de igy is megerte. Visszatarto ereje nem nagyon volt, mert ha IT-ben atmesz masik ceghez akkor a fizukulonbseg boven fedezi a bukot.
A vallalati reszvenyekkel kapcsolatban: tipikusan nem bonusz helyett, hanem mellett adjak a cegek (amerikai cegekkel van tapasztalatom).
A bonusz a rovidtavu motivalas, a reszveny a hosszutavu, mert 3-4 ev utan adhato el. Poziciotol fuggoen valtozik az arany: egy CEO sokkal tobbet kap reszvenyben, mint az eves alapbere, egy manager esetleg nehany reszvenyt kap. Nalam a bonusz es a reszveny is 40-40%-a az eves bernek, ugyhogy fontos resze a jovedelmemnek. Az eladast (illetve szandekat) bizonyos szint folott tudja a ceg monitorozni, felsovezetoknek engedelyt kell kerni/kapni a cegtol eladas elott (aztan ha megsem adod el, azt mar nem tudjak).
Vegyek-e meg pluszban a cegem reszvenyebol? Ne, mert nem erdemes a fizetest es vagyont is egy lapra tenni fel - egyetertek. De: jo esetben hiszek a cegben, ahol dolgozom, akkor meg igen.
folyt.
folyt.
Sajat tortenet - 2018 januarban leptem be a mostani cegemhez, jol ment a ceg es varhato volt, hogy igy fog folytatodni. Nem vettem sajat penzbol plusz reszvenyt, mert ugye nem rakjuk az osszes tojast egy kosarba. 130 dollar volt a reszveny belepeskor, felment 340-ig - mar nem dolgoznek, ha az osszes megtakaritasombol a ceg reszvenyet vettem volna.
Egyebkent en ugy gondolom, hogy ha egy adott iparagban dolgozol, akkor a cegrol es a versenytarsakrol is tobb infod van mint egy atlagos befektetonek. En peldaul szoktam venni volt cegeim reszvenyeibol, mert ugy erzem, jobban ismerem ezt az iparagat mint az osszes tobbit.
De ez csak az en velemenyem 🙂
Nem teljesen vagyok biztos a szamokban de kb igy mukodik magyarorszagon az amerikai reszveny a cegnel ahol vagyok:
En RSU-t kapok, ez utan az adozas ugy van, hogy amelyik nap vestelodik (tenylegesen a szamladra kerul) az aznapi arfolyamon szamolva az ossz ertek 90 szazalekara be kell fizessek szochot es szjat, szoval jo 30 szazalekat az osszegnek adozni kell. Ha nem adom el a vestelesi idopontba es az arfolyam emelkedik akkor a vestelesi ar es az eladasi ar kozti kulonbsegre kell fizessek jovedelemadot. Ha buksz akkor 2 evig leirhatod az adodbol a bukott osszeget ( ez csak arra az adora vonatkozik amit reszvenykereskedes utan fizetnel be )
Megemlíteném az Enron-botrányt, ami a saját céges részvényvásárlás veszélyeinek tankönyvi példája: 2000-ben top picknek számított, az USA 7. legnagyobb cége volt, bár magas P/E-vel, de stabil(nak látszó) növekedéssel. Imádták az elemzők, a befektetők, a dolgozók (több "az év munkahelye" díjat is elnyert), imádta mindenki. Sajnos könyvelési csalással fedték el a brutális adósságaikat, és amikor reccsent a piac kibuktak a bajok, 2001 decemberében csődöt jelentett.
A dolgozók a nyugdíj-megtakarításai 80-90%-ban Enron-részvényben voltak, ezek mind elúsztak. Amikor elkezdtek kibukni a csontvázak a szekrényből, a vezetés megtiltotta a nyugdíjalap-kezelőinek, hogy a dolgozók eladhassák a részvényeiket, így gyakorlatilag beleragasztották őket a tuti bukóba. 20ezer ember vesztette el nem csak a munkáját, de a nyugdíj-megtakarítását is.
Érdemes utánanézni, minden benne van erről a témáról.
@dddoni amit írsz az a bennfentes kereskedés egy nagyon szép példája. Köszi hogy megosztottad. Semmilyen olyan materiális információ alapján nem szabad kereskedni ami nem publikus. Az eladási adatok pont ilyenek.
"Ettől függetlenül megéri a részvényt kivinni, hogy ne csak a limitált időablakokban tudj kereskedni vele" - A limitált időablak törvényi előírás, nem cég policy. Ha a céges számlán le vagy tiltva a kereskedésről akkor a privát brókerszámlán sem lehet abban az időtartamban.
Ha szerencséd van, nem talál meg a SEC de jobb ha abbahagyod mert elég ügyesek.
----
Ha jó cégben dolgozol azt úgyis tudni fogod és ha emellett jól megy (felvesztek és nem kirúgtok most pl) akkor érdemes a cég részvényeit tartani hosszútávon
Nyilván sokkal több információd van alkalmazottként a cégedről mint külsősöknek. És jobban értesz az iparághoz is mint a random... olajiparhoz, gyógyszeriparhoz, etc
Ismertem olyan CFO-t, aki negyedeves adatok kozzetetele elott, belso informaciok birtokaban kereskedett reszvenyekkel. Jott a SEC es a vegen kapott egy jo kis nyomkovetot is a labara a FBI-tol. Tehat csak ovatosan.
Attól függ, hogy milyenek a kondíciók. Én pl. azért szoktam venni, mert amikor van lehetőség vásárlásra, akkor "akciósan" adják. Bizonyos darabszámig jelentős kedvezménnyel, illetve minden 5 darab után adnak egyet ingyen. Így megérheti, úgyis csak pár százezer forintról van szó alkalmanként.
@emberes Egy-két magyar tulajdonú nyílt részvénytársaságnál is szokás részvényt adni. Egy volt kollégám például mesélte, hogy neki és az öccsének úgy lett lakása, hogy az anyukájuk a nyugdíjba vonulásakor eladta az OTP-részvényeit, amit béren kívüli juttatásként kapott hosszú éveken át. Ha jól tudom, a Richter Gedeonnál is van ilyen. Nem magyar cégek közülpl. régen a Generali is adott bónuszként saját részvényt, most nem tudom, van-e ilyen.
@svajcibicska
"Nem vettem sajat penzbol plusz reszvenyt, mert ugye nem rakjuk az osszes tojast egy kosarba. 130 dollar volt a reszveny belepeskor, felment 340-ig – mar nem dolgoznek, ha az osszes megtakaritasombol a ceg reszvenyet vettem volna."
Utólag! 🙂
Most már én is tudom, hogy érdemesebb lett volna március 11-én nemcsak annyi részvényalapot venni, amennyit vettem, hanem még többet (pedig nem aznap volt a mélypont). Azt is tudom, hogy nem lett volna fontos eladni belőlük április elején. 🙂
1 év múlva meg lehet, hogy fordítva fogom gondolni.
Egyszer olvastam egy különbségtételt:
- helyes döntés: ami az adott pillanatban rendelkezésre álló információid alapján optimális
- jó döntés: ami bejön
Helyesen döntöttél, mert nem raktad az összes tojásodat 1 kosárba.
Nem döntöttél jól, mert annak lett volna legnagyobb a hozama.
De az utóbbival miért kéne egyáltalán törődnöd?
Én is bónusz mellett kaptam részvényt azzal, hogy ha 3 évig tartom, akkor minden részvény után kapok még egyet (egy évben kettőt). Nyilván csak addig tartottam, amíg megjött az extra részvény. A részvényvásárlás után (meg amikor jött az extra részvény) vonta a cég az adókat és a járulékokat, amikor végül eladtam a részvényeket, akkor az árfolyamnyereséget én számolgattam Excelben és írtam be az adóbevallásba. Az külön öröm, hogy az értékpapírszámla külföldön volt, ahol magasabb volt az adókulcs és az ottani adóhivatal/számlavezető szépen levonta az osztalék után a magasabb adót, levelezgetnem kellett volna, hogy utalják már a különbséget...
Kilépés után megtartottam a részvényeket (pont diverzifikáció miatt, hogy bankbetét/állampapír/nyugdíjpénztár mellett legyen részvény is), egyből mélyrepülésbe kezdett az árfolyam, csak 3 év után ért vissza a kilépésem előttire (hiába, hiányoztam 🙂
Személyes tapasztalat, hogy a cégek akkor adják a dolgozóknak részvényvásárlási program keretében a papírokat, amikot a csúcson van a papír árfolyama. Persze az előadáson kiemelik a dolgozói elköteleződést és egy adott összeg felett kisebb kedvezményt is adnak a befektetésre. Látványos prezentációk és grafikonok mutatják a további elképzelt növekedést.
Az indoklás legtöbbször az, hogy tőkebevonást szeretnének és milyen jó az alkalmazottaknak, hogy részt vehetnek benne.
Vajon a bankok, hedge fundok és bef. alapok ilyenkor miért nem szállnak be?
Honnan tudja a cég, hogy megtartottad e?
Például onnan, hogy kötelező jelenteni az ilyen műveleteket (vétel, és eladás is).
Tycoon, csak akkor kell bejelenteni, ha nagyon magas polcon ülsz, pont a bennfentes kereskedés miatt.
Csak a poén kedvéért, erről az jut eszembe, amikor új dolgozók beléptetésénél ki kell tölteni egy olyan compliance nyilatkozatot is, hogy nincs a cégben (illetve a beszállítóiban, partnereiben) 10%-ot (vagy talán 15%?) meghaladó részesedésem. Itt akár a legismertebb globális multikra is gondolhatunk.
Ilyenkor mindig jót mosolygok magamban, kedvem lenne megkérdezni a levezető kis HR-est, hogy "maga szerint ha lenne 10% részesedésem ebben a cégben, itt ülnék most egy junior pozícióra beléptetésen?" 😀
"Tycoon, csak akkor kell bejelenteni, ha nagyon magas polcon ülsz, pont a bennfentes kereskedés miatt."
Ez abszolút nem igaz! Multinál a saját céges részvény vásárlást nekem 1db-ra is be kellett jelentenem, és nagyon nem magas polcon.
Van ahol csak az X%-ot elérő dolgokat kell jelenteni (jellemzően 1% feletti, tehát egy kis beszállítónál jó esélyed van, hogy jelentgetned kell, de mondjuk egy Shell részvényvásárlást nem kell minden héten riportálnod :)).
Egyébként alacsony polcon olyan cégeknél kell jelentened, ahol hozzáférhetsz olyan infóhoz, ami lehetővé teszi e bennfentes kereskedést. Nyugati multiknál gyakran ezt nevetséges szintre viszik, amikor a mezei irodista jelentheti a 100db MOL részvényét, amiért 200 ezret fizetett jelenlegi árfolyamon 🙂
Egy korábbi cégemnél volt részvényprogram. A fizetésből lehetett venni. Ha valaki 3 évig tartotta a részvényt, akkor bonuszként minden 3 után kapott egyet. Illetve a cég éves eredményétől függően kiegészültek plusz részvénnyel. Az volt még a feltétel, hogy a cégnél kell maradni a 3 éves bónuszrészvényekért.
Pozíciótól függően lehetett erre a fizetés x százalékát használni. Minnél magasabb szinten volt az ember, annál nagyobb arányban lehetett ilyet venni. Egy átlag dolgozó max a fizetése 5%-ért vehetett. Mindig fizetéskori árfolyamon tették a számlára, tehát nem lehetett sokat spekulálni.
Természetesen nem voltam ott ennyi ideig. Összességében párszázezernyi jött össze, illetve minimálisan, de buktával szabadultam meg tőle. Szerintem még1x nem fogok ilyenbe belépni.
A tartás mellett szólhat az, hogy a cég pl. ingyenesen biztosítja az ÉP számla vezetést, ill. a tranzakciók is jóval kedvezményesebbek mint "az utca emberének", ezek azért komoly pénzek tudnak lenni komolyabb összegeknél.
Előny lehet a diverzifikáció külföldi multi esetén, hiszen ekkor EUR/USD/stb alapon van a részvény.
Előny, hogy a cégeknél sokszor diszkont áron van lehetőség vásárolni, így minimális a bukás lehetősége de viszonylag magas az árfolyamnyereségé.
Előny, hogy nem (csak) a BÉT-en áll pénz, komoly felügyeleti szervek ellenőrzése mellett zajlik a kereskedés, nem BÉT-es szerencsejáték, "felügyeleti szervek a zsebünkben", "úgy manipulálunk ahogy bírunk" típusú.
Az újabb hozzászólások fényében érdekelne, hogy a cégek a dolgozó igénye esetén visszavásárolják a nála levő papírokat? Ha igen, akkor valamilyen megkötéssel, vagy bármikor bármennyit, ha szeretné?
volt szerencsem ESSP-ben (Employee Share Purchase Program) es RSU-ban (Restricted Stock Units) resztvenni, amerikai cegnel. Elobbi arrol szolt hogy - valaszthatoan - a fizu max 15%-at havonta visszatartotta a payroll, majd 6 honap letelte utan ezert reszvenyeket vettek. Az arfolyam a 6 honapos periodus legelso es legutolso napja kozul az alacsonyabbik, erre jott 15% kedvezmeny. Ezeket mar aznap el is lehetett adni, igy realizalni a minimum 15%-os nyereseget (emelkedo piacon ennel akar joval tobbet is). Ez evesitett minimum 30% hozamnak szamitott, de ahogy emlitettem max a fizu 15%-aig lehetett ezt kerni. Aki gyenge volt matekbol vagy honaprol honapra elt az persze nem kerte, kimaradt a jobol. 🙂
Az RSU az meg ilyen alkalmazotti hu:seg motivalo volt, gyakorlatilag egy opcio hogy ket ev letelte utan fel evente folyamatosan kapott az ember a beigert reszvenypakkbol. Azokat is egybol eladtam
@silhouette ha valakinek a tranzakcios koltsegek "komoly penzek" akkor lehet hogy nincs is helye a reszvenypiacon. Ma azert mar van eleg sok diszkontbroker, alapos korultekintessel lehet talalni megbizhatot, vagy ki lehet fizetni egy picit dragabbat a biztonsagerzetert cserebe. Az hogy nem a BET-en van es nem forintban, az meg szerintem nem erv, ehhez nem kell munkavallaloi reszvenyprogram, te magad is tudsz venni kulfoldi brokeren keresztul, mas devizaban. Ilyen szempontbol nem latom elonyet. Ami elonye lehet az az ha van munkavallaloi kedvezmeny, de szerintem ebben az esetben sem erdemes hosszu tavon gondolkodni, azonnal el kell adni. Eleg ha a munkahely fugg a cegtol, nem kell a vagyont is ugyanabba a kosarba tenni. Az RSU eseteben (husegprogram) ott persze nincs mit tenni, "muszaj elfogadni" a pakkot, ha mar adjak 🙂 de utanna el is lehet adni egybol es diverzifikalni mashova
Én 130ezer EUR van céges részvényben, mikor először kaptam 65 EUR volt, most 100 körül és osztalékot is fizetget. Nekem tetszik és nem szeretném eladni. Van más részvény is. De ebben a cégben hiszek, szerintem jövője is van. Itt dogozom már 10+ éve...
@V: Igazad van, ezek megvalósíthatóak céges programon kívül is, inkább azt mondanám, nagyon "kényelmes", hogy mindez cégen belül rendelkezésre áll. Sokan nem "motoroznak" alapból a részvénypiacon, így különösebb kockázat nélkül kipróbálhatják/részt vehetnek benne.
Az azonnali eladás hasznát cége válogatja, az én cégem esetében az lett volna hatalmas elmaradó haszon, ha azonnal dobom és nem ülök rajta pár évet (és utána dobom egy részét).
@tycoon :"Ez abszolút nem igaz! Multinál a saját céges részvény vásárlást nekem 1db-ra is be kellett jelentenem,"
Erre egy törvényt azért mutathatnál, nem igazán hiszem el.
Egy poroszos adminisztrációs szigorral működő cégnél kaptam részvényt, ahol minden élre vasalt és precíz. Ilyet sehol senkinek sem mondtak, hogy szólni kellene ha eladja valaki. A dokumentációban és a papírozásban sem volt ilyen.
Minusz vezető beosztású tisztségviselő (CxO).
Én jövőre akarom Kft.-ből Zrt.-re átalakítani a céget. A kiemelt kollégák közt szétosztom a cég 5%-át, megkapják a béren, és prémiumon felül grátiszba. Szerintem jelentősen javulni fog az igy is kiváló hozzáállásuk a munkához, illetve kisebb eséllyel jut eszükbe lopni a cégből. 2 évig nem adhatják el, és akkor is csak belsős tagnak. Ha van eszük sose adják el a jövőbeni osztalékok miatt, de az ő dolguk lesz.
a kerdes tok jo, fel is tettem magamnak, es halistennek megvennem, ha nem kapnam (es valaha vennek specifikus reszvenyt, es nem csak ETF-et). Az opciokat szivesen tartom, az semmibe sem kerul amig nem aktivalom (mar mind vestelt, regi alkalmazott vagyok), eddig a leggyengebb ponton is opcio ara X3 lett volna az arfolyam kb. A dolgozoi reszvenyprogramunk meg ugy mukodik, hogy fel evig levonnak a fizetesembol egy potba, es a fel ev vegen az elmult 2 ev leggyengebb ara -15%-ert kapok reszvenyt a befizetes ertekebol. Tehat also hangon van 15% hasznom fel evente (minusz ado), ha azonnal eladom fel evente, ilyen returnnel nem is szoktam kockaztatni es tartogatni, hosszutavu kosarnak ott az opcio.
akik pedig a SEC-kel peldaloznak: dolgozok nalunk akkor kapjak meg az eredmenyeket (sztem ez altalanos egy publikus cegnel), amikor a publikum. DE Ha esetleg all-hands kereten belul ki is derulne elobb nemi regionalis adat, ami pl sugallja hogy rekord quarter volt, a ceges reszvenyekkel valo kereskedesre szinte mindig vonatkozik blackout period, azaz a negyedeves jelentes utan csak X idovel kereskedhet dolgozo, ezaltal limitalva az insider trading lehetoseget. Nalunk egy negyedeves jelentes utan kb egy hettel lehet elkezdeni eladni, egy kb 3-4 hetes periodusban, aztan ujra blackout a kovi Q+1het-ig.
Nem tudok olyanrol, hogy ezeket a blackoutos szabalyokat nagyon ki lehetne kerulni manapsag, de persze lehet nem mindenhol ilyen szigoruak es ez bevonzza a SEC-et.
@terpesz Az opciokat szivesen tartom, az semmibe sem kerul amig nem aktivalom
De, az opciónak is van ára, meg ebben az esetben is, ha a reszveny beszakad, kevesebbet er... Ilyen Deep in the money opció amit írsz pl. már nagyon hasonlóan viselkedik, mint maga a reszveny, deltaja 1 körul van. Kisebb tőke befektetesevel van jogod megvenni a reszvenyt, ezt tokeattetelnek hivjak, viszont osztalékot nem fizet.
@sola-fide
Ha a ceg 5%-at 50 alkalmazott kozott osztod meg, akkor fejenkent az evesz osztalek 0,1%-at kapjak.
Legyen 300M az osztalek, az fejenkent 300e Ft. Egy evre. Nem sok.
Az MRP pedig draga es maceras.
"PETE"
4-5 ember fogja kapni, nem több. Az MRP szeritnem is macerás.
-off
Tavaly és 2 éve is már ment az OTP nyugdíjpénztár kampánya. Nem tudja valaki bennfentes, hogy idén is lesz-e, csak később, vagy teljesen elmarad?
@sola-fide nagyon figyelj oda, hogy milyen jogokkal rendelkező részvényeket osztasz szét! Mindenképp vegyél igénybe szakértőket ebben a témában!
Baromira meg tudják nehezíteni az életed, ha túl sok jogot osztasz a részvények mellé, nekem nem volt jó tapasztalatom ezzel. Nekem volt olyan kiválló kollegám aki túl sokat kapott, ki is lépett a cégtől, elment a konkurrenciához, nem volt hajlandó eladni a részvényeit, de a részét sem vette ki semmiből. Végül szépen megszedte magát. Elővásárlási jogokról nem is beszélve..
Angol multinal nekünk a következőképp működött:
-kiválaszthattad, hogy milyen értékben szeretnél opciót venni, ezt a fizudból vonták havonta, a pénz egy külön, a nevedre szóló számlán gyűlt
-kaptál egy diszkontált árfolyamot (akkori árfolyam - 30% kb)
-3 évig tartott a program, a letelte után eldönthetted, hogy élsz-e az opciós jogoddal
-ha felment az árfolyam, éltél vele, egyből eladtad a részvényeket, és tuti profit
-ha lement, nem éltél az opciós jogoddal, vagy vártál vele, és később, vagy eladtad az opciót, félretett pénzed visszakaptad
Ez kockázat nélküli, elég magas profit, nekem nagyon megérte (legeslegalsó polc)
@naa nincs ara az opciomnak. ha nem hasznalom fel, mert a reszveny kevesebbet er, mint az opcio excercise price, nem adom el. persze 10 ev utan bukom az opciot, ha sose excerciseolom, de nincs veszteseg rajta.
@alfa
"Erre egy törvényt azért mutathatnál, nem igazán hiszem el."
Törvény? Benne volt a regulában a belső céges utasítások között, ahogy az is, hogy ennek elmulasztása milyen következményeket von maga után. Ugyanúgy, ahogy pl be kellett jelenteni azt is, ha egy kollégáddal összejöttél, vagy ha az asszony mondjuk egy beszállítónak dolgozott.
Nyilván az ilyen szabályzatokkal megteheted, hogy magasról teszel rájuk, és semmi garancia nincs, hogy a cég számára ez valaha kiderül, de ettől még ha valami okból mégis bukta van, akkor fájhat.