Egyébként megvennéd?
Tanácsadásokon gyakori, hogy az ügyfeleknek komoly vagyonuk van annak a cégnek a részvényeiben, ahol dolgoznak.
Ennek az oka, hogy sokan ebben kapják a bónuszaikat, így gyűlik fel a sok céges részvény.
A kérdés az szokott lenni, hogy megtartsák-e a részvényeket.
A válaszom mindig egy másik kérdés: ha nem ennél a cégnél dolgoznál, vennél-e a részvényeiből?
A válasz szinte mindig az, hogy dehogy, eszembe sem jutna.
Akkor miért tartasz benne esetenként több tízmillió forintot? Akkor el kell adni, amikor lehetőség nyílik rá. (Van, amikor bizonyos ideig nem adhatod el, ilyenkor természetesen nem tudsz mit csinálni addig.)
Az egy illúzió, hogy annál a cégnél dolgozol, ezért jobban belelátsz az életébe. Semmivel nem tudsz róla többet, mint egy átlagos tőzsdei befektető, sőt. (Kivéve, ha te vagy a CEO a cégnél, de ez ritkán szokott így lenni.)
Az már csak hab a tortán, hogy nem szerencsés, ha abban a cégben van az összes megtakarításod, amelyiktől a fizetésedet is kapod. Ha csődbe mennek, egyszerre veszíted el a megtakarításaidat és a jövedelmedet is.
Ezért egyszerű a kérdés, amit fel kell tenned, amint már írtam: ha nem itt dolgoznék, tennék pénzt ebbe vagy egy ehhez hasonló cégbe és ha igen, mennyit? Ami a válaszod, annyi pénzt tarts a cég részvényeiben, a többit csoportosítsd át máshová.
Dick és Jane trükkjei
Amerikai vígjáték 2005
A főbb szerepekben Jim Carrey, Téa Leoni, Alec Baldwin és Richard Jenkins
Egyébként ahol én eddig dolgoztam (kis cégek), ott azért mindenhol elég sokat tudtam a cég állapotáról. Persze a méretük miatt messze voltak attól, hogy részvényt bocsássanak ki, de tulajdonrészt lehet, hogy elfogadtam volna valamelyikben.
Csak egy aprosag jutott eszembe:
1. Ha valami kezdeti fazisba csatlakozol egy startuphoz, akkor erdemes lehet tartani barmi aron, hiszen bagatel osszeg es ha a ceg befut, akkor meg fog utni a guta, hogy eladtad. Lehet, hogy neked egy takolt szarnak tunik belulrol a ceg, de siman lehet, hogy a versenytarsak se jobbak, sot. (Azt hiszem, a Xiaomirol volt ilyen sztori, hogy akik az indulasnal ott voltak a cegnel, azok milliomosok lettek.)
2. Ha a ceg mar mondjuk 10+ eve letezik es le vannak osztva a lapok, akkor szerintem a cikk teljesen igaz. Az erre vonatkozo regi ujsaghir a GM dolgozoirol szolt, meg 2009-es csod elott. Sok ember nyugdija eluszott akkor.
“néha azzal a kikötéssel, hogy csak két vagy három év múlva veheted át, ezzel is a céghez kötnek.”
Ekkor nem bónuszt kaptál, csak egy szép ígéretet. 🙂
Az ilyen cikkek miatt jó olvasni a Kiszámolót, lehetne több hasonló és kevesebb huhogós.
Ha kell, akkor a bank/bróker automatikusan levonja, vagy magunk valljuk és fizetjük be a NAV-nak?
Neked kellene bevallani és befizetni az adót utána.
Nyilván ebben volt némi retorikai túlzás, de mostanában elég sok cikk ilyen hangulatú – és most nem amiatt, hogy egyetértek vele vagy sem (bár megjegyezném, hogy a “fenntarthatatlan” adósságot Japán már 30 éve fenntartja), csak uncsi volt már a sokadik ilyet olvasni.
A legutóbbi recesszióban 2%-ot(!!!!) zuhant, ez volt a 2008-as világválság.
Ezek után szerintem még túlságosan is visszafogott vagyok.
“azt nem tudom hogyan kellene utána adózni”
Az SZJA törvény 77/A. /B /C paragrafusa beszél erről sok-sok oldalon keresztül.
A lényeg:
Ha a vállalat a részvényt szabad értékesítésre átadja, akkor megszerzéskor adót kell fizetni a piaci érték és a kifizetett ár különbözetére. Az adót a vállalatnak -vagy ha ez elmaradt- a magánszemélynek kell bevallani és befizetni.
Ha a részvény munkavállalói program keretében letétbe kerül, akkor a munkaviszony vagy a letét megszűnésekor kell az akkori piaci érték és a megszerzési költség különbözete után adózni.
Eladáskor a megszerzéskori piaci értékhez képest számolják a nyereséget.
“Tudok olyanról, ahol ezt figyelik” .(ha igaz)
Most tekintsünk el attól hogy ez jogsértő HR gyakorlat. Ahhoz hogy tudomásuk legyen a kapott részvény eladásról, 2 dolog minimum kell.
– A cég értékpapírszámlavezetéssel foglalkozó pénzintézet
– A részvényt csak a cég által vezetett számlára kérheted
Innentől marad pár a magyar tőzsdén jegyzett bank, mint potenciális gyanusított (külföldi multi nemigen csinál ilyet, azok hallottak már olyanról hogy compliance).
Innen lehet továbbgondolni. Ahogy is írta, ha nem jó a részvény, miért kéne megtartani?
Én is kaptam már ilyen juttatást, kollégák között szóba került az osztalék miatti adózás kérdése, kérdezték hogy kell, mondtam hogy passz én 1 hónapon belül eladtam.
Pont amit kiszámoló írt. Kis összeg volt, magamtól ugyan meg nem vettem volna, akkor meg minek?
Cége válogatja. Bevett szokás hogy a hivatalos negyedéves jelentések előtt a dolgozóknak össznépi all-hands meetingen prezentálják az eredményt. Ettől függetlenül megéri a részvényt kivinni, hogy ne csak a limitált időablakokban tudj kereskedni vele. Meg persze diverzifikálni.
E-commerce cégnél dolgozom, nagyon is beleláttam (mint mindenki a cégnél), hogy mennyire megugrottak az eladások a korona alatt. Vettem még pluszba pár részvényt, azóta hatszoroztak és most all time csúcson adtam el. Megéri nyitott szemmel járni.
Amíg nem csak úgy általában megy a huhogás, hanem aktuális adatokkal, s azok kontextusba helyezésével van tele 1-1 cikk, szivesen olvasom őket.
Ahogy az ilyeneket is, amikor 1-1 szokatlan, furcsa, elhanyagolt témáért hajol le Kiszámoló.
A bonusz a rovidtavu motivalas, a reszveny a hosszutavu, mert 3-4 ev utan adhato el. Poziciotol fuggoen valtozik az arany: egy CEO sokkal tobbet kap reszvenyben, mint az eves alapbere, egy manager esetleg nehany reszvenyt kap. Nalam a bonusz es a reszveny is 40-40%-a az eves bernek, ugyhogy fontos resze a jovedelmemnek. Az eladast (illetve szandekat) bizonyos szint folott tudja a ceg monitorozni, felsovezetoknek engedelyt kell kerni/kapni a cegtol eladas elott (aztan ha megsem adod el, azt mar nem tudjak).
Vegyek-e meg pluszban a cegem reszvenyebol? Ne, mert nem erdemes a fizetest es vagyont is egy lapra tenni fel – egyetertek. De: jo esetben hiszek a cegben, ahol dolgozom, akkor meg igen.
folyt.
Sajat tortenet – 2018 januarban leptem be a mostani cegemhez, jol ment a ceg es varhato volt, hogy igy fog folytatodni. Nem vettem sajat penzbol plusz reszvenyt, mert ugye nem rakjuk az osszes tojast egy kosarba. 130 dollar volt a reszveny belepeskor, felment 340-ig – mar nem dolgoznek, ha az osszes megtakaritasombol a ceg reszvenyet vettem volna.
Egyebkent en ugy gondolom, hogy ha egy adott iparagban dolgozol, akkor a cegrol es a versenytarsakrol is tobb infod van mint egy atlagos befektetonek. En peldaul szoktam venni volt cegeim reszvenyeibol, mert ugy erzem, jobban ismerem ezt az iparagat mint az osszes tobbit.
De ez csak az en velemenyem 🙂
En RSU-t kapok, ez utan az adozas ugy van, hogy amelyik nap vestelodik (tenylegesen a szamladra kerul) az aznapi arfolyamon szamolva az ossz ertek 90 szazalekara be kell fizessek szochot es szjat, szoval jo 30 szazalekat az osszegnek adozni kell. Ha nem adom el a vestelesi idopontba es az arfolyam emelkedik akkor a vestelesi ar es az eladasi ar kozti kulonbsegre kell fizessek jovedelemadot. Ha buksz akkor 2 evig leirhatod az adodbol a bukott osszeget ( ez csak arra az adora vonatkozik amit reszvenykereskedes utan fizetnel be )
A dolgozók a nyugdíj-megtakarításai 80-90%-ban Enron-részvényben voltak, ezek mind elúsztak. Amikor elkezdtek kibukni a csontvázak a szekrényből, a vezetés megtiltotta a nyugdíjalap-kezelőinek, hogy a dolgozók eladhassák a részvényeiket, így gyakorlatilag beleragasztották őket a tuti bukóba. 20ezer ember vesztette el nem csak a munkáját, de a nyugdíj-megtakarítását is.
Érdemes utánanézni, minden benne van erről a témáról.
“Ettől függetlenül megéri a részvényt kivinni, hogy ne csak a limitált időablakokban tudj kereskedni vele” – A limitált időablak törvényi előírás, nem cég policy. Ha a céges számlán le vagy tiltva a kereskedésről akkor a privát brókerszámlán sem lehet abban az időtartamban.
Ha szerencséd van, nem talál meg a SEC de jobb ha abbahagyod mert elég ügyesek.
—-
Ha jó cégben dolgozol azt úgyis tudni fogod és ha emellett jól megy (felvesztek és nem kirúgtok most pl) akkor érdemes a cég részvényeit tartani hosszútávon
Nyilván sokkal több információd van alkalmazottként a cégedről mint külsősöknek. És jobban értesz az iparághoz is mint a random… olajiparhoz, gyógyszeriparhoz, etc
“Nem vettem sajat penzbol plusz reszvenyt, mert ugye nem rakjuk az osszes tojast egy kosarba. 130 dollar volt a reszveny belepeskor, felment 340-ig – mar nem dolgoznek, ha az osszes megtakaritasombol a ceg reszvenyet vettem volna.”
Utólag! 🙂
Most már én is tudom, hogy érdemesebb lett volna március 11-én nemcsak annyi részvényalapot venni, amennyit vettem, hanem még többet (pedig nem aznap volt a mélypont). Azt is tudom, hogy nem lett volna fontos eladni belőlük április elején. 🙂
1 év múlva meg lehet, hogy fordítva fogom gondolni.
Egyszer olvastam egy különbségtételt:
– helyes döntés: ami az adott pillanatban rendelkezésre álló információid alapján optimális
– jó döntés: ami bejön
Helyesen döntöttél, mert nem raktad az összes tojásodat 1 kosárba.
Nem döntöttél jól, mert annak lett volna legnagyobb a hozama.
De az utóbbival miért kéne egyáltalán törődnöd?
Kilépés után megtartottam a részvényeket (pont diverzifikáció miatt, hogy bankbetét/állampapír/nyugdíjpénztár mellett legyen részvény is), egyből mélyrepülésbe kezdett az árfolyam, csak 3 év után ért vissza a kilépésem előttire (hiába, hiányoztam 🙂
Az indoklás legtöbbször az, hogy tőkebevonást szeretnének és milyen jó az alkalmazottaknak, hogy részt vehetnek benne.
Vajon a bankok, hedge fundok és bef. alapok ilyenkor miért nem szállnak be?
Például onnan, hogy kötelező jelenteni az ilyen műveleteket (vétel, és eladás is).
Ilyenkor mindig jót mosolygok magamban, kedvem lenne megkérdezni a levezető kis HR-est, hogy “maga szerint ha lenne 10% részesedésem ebben a cégben, itt ülnék most egy junior pozícióra beléptetésen?” 😀
Ez abszolút nem igaz! Multinál a saját céges részvény vásárlást nekem 1db-ra is be kellett jelentenem, és nagyon nem magas polcon.
Van ahol csak az X%-ot elérő dolgokat kell jelenteni (jellemzően 1% feletti, tehát egy kis beszállítónál jó esélyed van, hogy jelentgetned kell, de mondjuk egy Shell részvényvásárlást nem kell minden héten riportálnod :)).
Egyébként alacsony polcon olyan cégeknél kell jelentened, ahol hozzáférhetsz olyan infóhoz, ami lehetővé teszi e bennfentes kereskedést. Nyugati multiknál gyakran ezt nevetséges szintre viszik, amikor a mezei irodista jelentheti a 100db MOL részvényét, amiért 200 ezret fizetett jelenlegi árfolyamon 🙂
Pozíciótól függően lehetett erre a fizetés x százalékát használni. Minnél magasabb szinten volt az ember, annál nagyobb arányban lehetett ilyet venni. Egy átlag dolgozó max a fizetése 5%-ért vehetett. Mindig fizetéskori árfolyamon tették a számlára, tehát nem lehetett sokat spekulálni.
Természetesen nem voltam ott ennyi ideig. Összességében párszázezernyi jött össze, illetve minimálisan, de buktával szabadultam meg tőle. Szerintem még1x nem fogok ilyenbe belépni.
Előny lehet a diverzifikáció külföldi multi esetén, hiszen ekkor EUR/USD/stb alapon van a részvény.
Előny, hogy a cégeknél sokszor diszkont áron van lehetőség vásárolni, így minimális a bukás lehetősége de viszonylag magas az árfolyamnyereségé.
Előny, hogy nem (csak) a BÉT-en áll pénz, komoly felügyeleti szervek ellenőrzése mellett zajlik a kereskedés, nem BÉT-es szerencsejáték, “felügyeleti szervek a zsebünkben”, “úgy manipulálunk ahogy bírunk” típusú.
Az RSU az meg ilyen alkalmazotti hu:seg motivalo volt, gyakorlatilag egy opcio hogy ket ev letelte utan fel evente folyamatosan kapott az ember a beigert reszvenypakkbol. Azokat is egybol eladtam
Az azonnali eladás hasznát cége válogatja, az én cégem esetében az lett volna hatalmas elmaradó haszon, ha azonnal dobom és nem ülök rajta pár évet (és utána dobom egy részét).
Erre egy törvényt azért mutathatnál, nem igazán hiszem el.
Egy poroszos adminisztrációs szigorral működő cégnél kaptam részvényt, ahol minden élre vasalt és precíz. Ilyet sehol senkinek sem mondtak, hogy szólni kellene ha eladja valaki. A dokumentációban és a papírozásban sem volt ilyen.
Minusz vezető beosztású tisztségviselő (CxO).
Nem tudok olyanrol, hogy ezeket a blackoutos szabalyokat nagyon ki lehetne kerulni manapsag, de persze lehet nem mindenhol ilyen szigoruak es ez bevonzza a SEC-et.
De, az opciónak is van ára, meg ebben az esetben is, ha a reszveny beszakad, kevesebbet er… Ilyen Deep in the money opció amit írsz pl. már nagyon hasonlóan viselkedik, mint maga a reszveny, deltaja 1 körul van. Kisebb tőke befektetesevel van jogod megvenni a reszvenyt, ezt tokeattetelnek hivjak, viszont osztalékot nem fizet.
Ha a ceg 5%-at 50 alkalmazott kozott osztod meg, akkor fejenkent az evesz osztalek 0,1%-at kapjak.
Legyen 300M az osztalek, az fejenkent 300e Ft. Egy evre. Nem sok.
Az MRP pedig draga es maceras.
4-5 ember fogja kapni, nem több. Az MRP szeritnem is macerás.