Mióta pénzügyekkel foglalkozom, mindig szomorúan tapasztalom, hogy a legkisebb mértékben sem értünk a pénzügyekhez. Még megtippelni sem tudjuk, hogy egy 10 milliós lakáshitelnél mennyi kamatot fizetünk a banknak havonta, ha a hitel kamata 13% évente. (Mindenki 20-30 ezer forintra szokott tippelni, a helyes válasz 108.333 Ft/hó. Ez csak a kamat, erre jön még a tőketörlesztés összege.)

Amikor fiókvezető, vagy prémiumbankár voltam, azt láttam, hogy a kétdiplomás emberek éppúgy, mint a sikeres vállalkozók a legnagyobb tanácstalansággal állnak a bankban és a leghalványabb fogalmuk sincs, mit és hogyan döntsenek pénzügyekben. Nem termékismerettel volt a baj (melyik a jobb: a sávos, vagy a küszöbös kamatozású bankbetét?), hanem a legalapvetőbb pénzügyi és matematikai ismeretekkel.

Olyan tudást várunk el az emberektől, hogy értelmezni tudjanak például egy késleltetett tőketörlesztéssel és akciós kamattal induló, életbiztosítással kombinált devizás lakáshitel hátrányait és kockázatait, miközben a legelemibb dolgokkal, mint például a kamatszámítással sincsenek tisztában.

Egy nemrég megjelent, Magyarországon is végzett OECD tanulmány és egy másik, szintén az országban végzett felmérés elég lehangoló képet fest az ország lakosainak pénzügyi tudásáról.

Nézzük, hogy a lehető legegyszerűbb pénzügyi kérdésekre hány honfitársunk tudta a helyes választ (a kérdéseket helytakarékosság miatt a lényegük megtartása mellett kicsit egyszerűsítettem, az eredményt nem befolyásolja):

„Ha 1.000 dollárt ötfelé osztunk, milyen összeg jut egy-egy embernek?” (200 dollár) Erre a kérdésre még az emberek 96%-a tudta a választ, ezzel a legelsők vagyunk a 14 ország közül.

„Ha ezt az összeget csak egy év múlva kapják meg, akkor az többet, ugyanannyit, vagy kevesebbet fog érni” (kevesebbet). Erre már csak a megkérdezettek 78%-a válaszolt helyesen.

„Ha kölcsönad x összeget és másnap ugyanannyit visszakap, mennyi kamatot kapott?” (semmit). A helyes válaszok aránya 95%.

Innentől következnek az igazán elkeserítő eredmények.

„Ha berak a bankba 100 dollárt (100. 000 forintot) és egy évre 5% kamatot kap rá, mennyit fog visszakapni egy év múlva?” (105 dollárt/105.000 Ft-ot) Erre az igen egyszerű kérdésre már csak a honfitársaink 61%-a tudott válaszolni, azaz szűk 40% még ennyit sem tud kiszámolni, sőt 19% egyáltalán nem tudott rá válaszolni. Ez után érdemes elgondolkodni, mennyit is ér a matematikaoktatás, ha az emberek ennyit sem tudnak kikalkulálni. Talán nem az integrálást meg a deriválást kellene erőltetni, hanem inkább a mindennapokban használható alapokat kellene adni az embereknek.

Ezek után nem meglepő a következő kérdés eredménye sem:

„ Ha öt évre rak be 100 dollárt évi 2% kamatra, mennyi fog visszakapni? Többet, kevesebbet, vagy pont 110 dollárt, vagy az adatokból nem lehet megmondani?” A kamatos kamat miatt többet, mint 110 dollár. Nos, erre már csak a megkérdezettek 46%-a válaszolt helyesen, a helyzet még súlyosabb, ha azt is belekalkuláljuk, hogy szimpla találgatással is 25% elérhető volt. (Kicsit szépíti az eredményt, hogy aki az előző kérdésre nem tudott válaszolni, az itt sem szerezhetett pontot.)

A következő két kérdés az inflációról és a kockázat és hozam összefüggéséről szóló egyszerű igaz vagy hamis kérdés volt, erre viszonylag jól válaszoltak, viszont a diverzifikálásról szóló igaz-hamis kérdésre (ha egyszerre több részvényt veszünk, kisebb a kockázat) már megint csak 61%-os találati arányt kapunk. (Ne feledjük, puszta találgatással 50% lett volna a helyes válaszok aránya.)

Ha ez kicsit vigasztaló, ezzel az elkeserítő eredményekkel az egyik legjobb elméleti tudással rendelkezünk 14 ország viszonylatában. Vakok között király a félszemű….

Nem ilyen fényes a gyakorlati megvalósítása az elméleti dolgoknak.

„A múlt évben takarított meg pénzt” Erre csak a magyarok 27%-a válaszolt igennel, ezzel toronymagasan a legeslegutolsók vagyunk. Hogy ez sokkal inkább viselkedési attitűd, mint vagyoni helyzet kérdése, jól látszik abból a tényből, hogy nálunk sokkal szegényebb országokban sokkal többen tesznek félre: Malajzia 97%, Peru 62%, Albánia 42%.

Ezek után nem meglepő, hogy csak a magyarok 48%-a rendelkezik megtakarítással, de ennek a megtakarítás sem lenne elég még egy hónapra sem a teljes lakosság 34%-ánál, azaz a megtakarítások bő 70%-a még egy hónapra sem elegendő összeget takar.

„Gondosan figyelemmel kíséri a pénzügyeit” Erre csak a magyar válaszadók 71%-a válaszolt igennel, ezzel csak Dél-Afrikát sikerült megelőznünk 14 ország közül.

„Információgyűjtés után választ pénzügyi terméket.” Ez csak a honfitársaink 48%-ára igaz, azaz a magyarok több mint fele a legelső helyen leköti a pénzét, vagy vesz pénzügyi terméket az első ügynöktől, ahelyett, hogy további termékeket, sőt szolgáltatókat megnézne. Tovább árnyalja a képet, hogy mindössze 37% az, aki más szolgáltatónál is szétnéz, a maradék csak az adott bank több termékéből választ.

„Szétnéz a piacon és független információt vagy tanácsadást kér” Erős 4% az eredményünk, ennyien döntenek utánajárás vagy konzultáció után a pénzügyi kérdésekben. (A pénzügyi tanácsadásról itt írtam.)

Az emberek 14%-a vett igénybe az elmúlt évben hitelt, vagy kölcsönt a havi kiadásai fedezésére.

A magyarok 81%-a hallott már az áruhitelről és a személyi kölcsönről (11%-ának van is), a gyorskölcsönt 77%-a ismeri, ezzel szemben állampapírokról csak 64% hallott, befektetési alapokról pedig csak 51% (2, illetve 1% rendelkezik vele)

Nos, innen szép nyerni, ahogy mondani szokták. 2013-tól végre elindul a pénzügyi oktatás az iskolákban, remélem, legalább kamatot számolni megtanulnak az emberek és kicsit bölcsebbek lesznek a pénzügyekben.

(A cikkben felhasznált felméréseket itt és itt találjátok, akinek van kedve, elmélyedhet benne.)

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en