Az előző cikk alatt a kommentek elmentek a klímával vagy kazánnal fűtés irányába. Mivel láthatóan sokakat érdekel a téma, Szocske, aki régi olvasónk, az egri apartman tulajdonosa is és már régóta klímával fűt otthon, írt egy cikket a témáról.
Előljáróban annyit tennék hozzá, ami nem biztos hogy kiderül sokaknak, mi is az a hőszivattyús klíma. A klíma nem más, mint egy nagy hűtőszekrény: ha összenyomjuk a gázt, amikor az újra kitágul, hirtelen lehűti a környezetét. Az öregek, akik még csavartak szódásszifonba patront, tudják, hogy a patron azonnal vastagon jeges lett, amikor becsavarták a helyére. Annyira lehűlt, amikor kiszabadult belőle a gáz, hogy a levegő páratartalma azonnal ráfagyott.
Így működik leegyszerűsítve a klíma és a hűtő is. Mivel a gáz újbóli összenyomása azonban hőtermeléssel jár, ezért meleg a hűtő hátulja és a klíma kültéri egysége is ezért kell.
A hőszivattyús klímák nem csinálnak mást, mint úgy fűtenek, hogy megfordítják a dolgot: a külső levegőt (tovább) hűtik és a szobába befelé vezetik az emiatt keletkezett hőt. (Hűtés üzemmódban természetesen hagyományosan működnek.) Ez mínusz 10-15 fokig még plusz energiát termel, ez alatt azonban már túl sok energiát használnak fel túl kevés plusz energia kinyerésére.
Ennyi bevezető után jöjjön Szocske cikke:
Érdemes-e klímával fűteni?
Egy távfűtéses lakásban nyilván nem, de nézzük meg mi a helyzet, ha jelenleg gázzal fűtünk.
Először is hasonlítsuk össze az árakat, amihez közös mértékegység kell, mert a gázt köbméterben, az áramot kWh-ban mérjük. Bár a gáz fűtőértéke változó, elfogadhatjuk, hogy 1 m3 gáz kb. 9,5 kWh.
A gáz ára éves 1200 m3 fogyasztásig 103 Ft, felette 120 Ft. Az eltérő hatásfok miatt az sem mindegy, hogy gázkonvektorral, hagyományos kazánnal vagy kondenzációs gázkazánnal égetjük el a gázt, mindenesetre 1 kWh energiát gázból kb. 11-12 Ft-ért kapunk.
Az áram ára egyszerűbb, 1 kWh ára:
• normál „A” tarifával 37,5 Ft,
• kedvezményes „B” (vezérelt, éjszakai), „H” 23 Ft vagy „GEO” tarifa 23 Ft.
Egyértelmű, hogy egy fűtőszálas, az áramot 100% hatásfokkal hővé alakító berendezéssel még akkor is dupla áron fűthetünk, ha kedvezményes tarifával használjuk, és itt teljesen mindegy, hogy egy olcsó hősugárzót, infrapanelt, norvég fűtőpanelt, ionkazánt, villanykazánt veszünk néha nagyon magas áron.
A klíma viszont sokkal érdekesebb, mivel itt kihasználjuk a hőszivattyúk előnyét.
Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka. Ha egy készülék SCOP értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk.
Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor „A” tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP érték 3,4 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal.
Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál is olcsóbb lenne, mint gázzal.
A Geo tarifát egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az „áramszünet” 2x2 órára van osztva. 2 óra alatt nem fog kihűlni a lakás, így elvileg ezzel is fűthetnék és hűthetnénk, a gond az, hogy a készülékek vezérlése nem szereti, ha rendszeresen váratlanul elmegy az áram, így az élettartamnak ez nem feltétlenül tesz jót.
Kicsit árnyalja a képet, hogy az SCOP egy laboratóriumi, meghatározott körülmények mellett mért érték, de jó készülékválasztással és megfelelő telepítéssel kedvezményes áramtarifát választva biztosan olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal.
A készülékválasztás legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen. A fűtésre optimális klímák -15 vagy -20 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem.
A mi éghajlatunkon alkalmanként előfordul ettől hidegebb is, így mindenképp szükség van valamilyen biztonsági megoldásra, amit abban a néhány napban használhatunk, amikor túl hideg van kint. A határhőmérséklethez közeledve fokozatosan csökken a klímák fűtési teljesítménye, a hőigényünk viszont nő, így itt van egy ellentmondás.
A hatásfok is rosszabb hidegben, -10 fok alatt már a legtöbb készülékkel olyan drágán fűtünk, mintha egy hagyományos hősugárzóval fűtenénk, de a fűtési szezonban keveset van ilyen hideg, így az éves mérleg bőven pozitív maradhat, mivel kinti +10 fokban, ami még decemberben is gyakori nap közben, nagyon jó hatásfokkal fűthetünk.
Biztosan mindenki látta már, hogy a nyáron hűtésre használt klímákból csepeg a víz. Ennek oka a hideg felületen a levegőből lecsapódó pára. Mivel télen megfordul a körfolyamat, a kültéri egység hideg, a beltéri meleg, így kint csapódik le a pára. Ezzel az a gond, hogy csepegés helyett ráfagy a hőcserélőre. Ezért a klíma időnként pár percre megfordítja a működését és bentről „kiszivattyúz” egy kis meleget, hogy leolvassza a kinti hőcserélőről a jeget, ez is rontja a hatásfokot 0 fok alatt. Párás, ködös időben -3 fokban akár többet is olvaszthat a klíma, mint szikrázó napsütésben -10-ben.
Ez a jelenség az egyik fő oka annak, hogy fontos a klíma kültéri egységének megfelelő helyválasztása. Ha egy járda felett van a készülék, akkor a leolvasztáskor kifolyó víz a járdára fagyva balesetveszélyes lehet. Üzemeltetési költség szempontjából pedig nem szerencsés, ha a kültéri egység szélnek erősen kitett helyen van. Ez azért probléma, mert leolvasztáskor a klíma lekapcsolja a kültéri egység hűtőventilátorát, hiszen nem a teljes környéket szeretné ilyenkor fűteni, csak a jeges hőcserélőt. Ha fúj a szél, akkor lényegesen tovább tart a leolvasztási ciklus.
Bármivel fűtünk, a hőelvonás hatásfoka annál jobb, minél hidegebb levegőre kell dolgozni a fűtőtestnek. A klímákat jellemzően magasra, a mennyezet alá vagy álmennyezetbe szerelik. Ez hűtéskor hasznos, mert a meleg levegő felfelé törekszik, a klíma jobb hatásfokkal dolgozik és fentről teríti szét a szobában a hideget. Fűtéskor viszont praktikusabb lenne, ha a radiátorokhoz hasonlóan a klímát az ablak alatt helyeznénk el. Léteznek is ún. parapet-klímák, de ezek általában lényegesen drágábbak. Ha nekünk a fűtés az elsődleges, akkor akár egy hagyományos split klímát is lehetne az ablak alá szerelni, ezzel viszont az a gond, hogy a klíma a beltéri egység tetején szívja be a levegőt és alul fújja ki. Ezt átgondolva parapetes klíma helyett érdekes – és működőképes – ötlet a „hagyományos” magasoldalfali klíma beltéri egységét megfordítva felszerelni az ablak alá.
A fűtési hatásfokra és a komfortra jótékony hatással lenne ez az ötlet, azonban garanciát aligha vállal erre bármelyik gyártó vagy klímaszerelő. Probléma akkor lenne ebből a megoldásból, ha nyáron bekapcsolnánk hűteni egy így szerelt készüléket, ugyanis akkor a beltéri egységen jelenik meg a kondenzvíz, ami nem az erre tervezett csövön folyna ki, hanem utat keresne magának a készüléken belül…
Fentebb egyértelműen kiderült, hogy üzemeltetési költség szempontjából megéri klímával fűteni.
Kérdés mi a helyzet a beruházással? Bár klímákat már 50 ezer forintért is árulnak, ezek többnyire nem alkalmasak fűtésre, esetleg 0 fok felett, de akkor sem túl jó COP értékkel. Egy hűtésre használt klíma évente néhány hetet szokott üzemelni, fűteni viszont 6 hónapig kell nonstop, így ilyen terhelésre érdemesebb egy komolyabb, márkás készüléket venni. Általában japán gyártók készülékeit szokták ajánlani, de akad, aki évek óta gond nélkül fűt olcsó kínai géppel is.
Számolni kell a telepítés árával is, mert a klímát nem elég hazavinni és bedugni a konnektorba. Egy átlagos telepítés ára 50-60 ezer Ft, persze ha extra igények merülnek fel, pl. nagy a távolság a kültéri és beltéri egység között, az növeli az árat.
Ezeket figyelembe véve fűtésre ideális gépeket telepítéssel 2-300ezer Ft között kaphatunk. A nagyobb teljesítménnyel alig emelkedik a készülék ára, így minél kevésbé tagolt a lakásunk, annál olcsóbban kiépíthetjük a rendszert, sokkal olcsóbb egy 50-60 m2-es helyiségbe venni egy 3,5 vagy 5 kW teljesítményű klímát, mint négy 10-15 m2-es szobába 4 db 2,5 kW-ost. Léteznek olyan készülékek, ahol egy kültéri egységhez 2-3 beltéri is csatlakoztatható. Ezek általában többe kerülnek, mint 2-3 kis teljesítményű különálló klíma, így csak akkor érdemes ilyet választani, ha valamiért nem tudunk több kültéri egységet elhelyezni.
Az olcsóbb ár mellett azért is praktikusabb a több független klímát választani, mert egy esetleges meghibásodás esetén csak egy szobában nem lesz fűtés, míg a multi gépnél az egész lakásban.
Ha egy 4 szobás családi ház fűtését szeretnénk klímával megoldani, a beruházás akár 1 millió Ft is lehet, de új ház építésekor megtakarítható lehet a gázbevezetés, kémény, gázterv, és a kazán ára, így jó döntés is lehet.
Ha valaki a hőszigeteléssel sem spórol, akkor akár egyetlen jól elhelyezett 200 ezres készülékkel is megoldható a teljes ház fűtése.
Azt is figyelembe kell venni, hogy sokan megveszik a klímát csak a hűtés miatt, a gázfűtéstől függetlenül. Ez esetben máris nem milliós extra költséggel kell számolni, esetleg némi felárral, ha a készülék kiválasztásakor megnézzük a fűtési képességeit is.
Végül egy nagyon fontos szempont, a komfort: a klíma beltéri egységében van egy ventilátor. Ezért klímával fűteni némi zajjal és légmozgással jár. A jobb készülékek elég csendesen üzemelnek és általában tartalmaznak csendes vagy éjszakai (alacsony ventilátor fordulatú) üzemmódot is. Mi sem vagyunk egyformák, akad aki jól tud aludni vonaton vagy buszon is, mást a légy zümmögése is zavar. A személyes véleményem, hogy nap közben az átlagos nappali zajszint mellett teljesen vállalható a klímás fűtés, de a hálószobámba nem szeretnék klímát.
Ha nem cseréljük le a gázfűtését több klímára, hanem mellé telepítjük (akár elsősorban nyári hűtési céllal), akkor nagyon jól ötvözhetjük a két rendszer előnyeit: minél melegebb van kint, annál jobb a klíma fűtési hatásfoka. Tehát a fűtési szezon elején és végén kapjuk a legnagyobb megtakarítást, így megtehetjük, hogy októberben és márciusban klímával, novembertől februárig pedig gázzal fűtünk.
Különösen jó lehet ez akkor, ha a gázkazánunk nem tud ősszel és tavasszal elég kis teljesítményre modulálni, ezért nagyon sokat kapcsolgat be-ki, ami sem a hatásfoknak, sem a kazán élettartamának nem jó. Ilyenkor nincs is szükség minden szobába egy-egy klímára, ha nyitva hagyjuk a szobák ajtóit egy nappaliban elhelyezett klíma gond nélkül képes lehet felfűteni az egész lakást (itt előnyként jelentkezik, hogy a ventilátor átmozgatja a hőcserélőn a levegőt).
A megfelelő klíma kiválasztásában segítséget nyújt az Eurovent Certification oldala (http://www.eurovent-certification.com/), az egyes készülék típusok kereshetők és a gyártó által is megadott SCOP értéken kívül megtalálhatjuk bizonyos kiválasztott külső hőmérsékletekhez tartozó COP értéket, maximális teljesítményt, valamint a készenléti és kikapcsolt állapotban felvett teljesítményt is.
Ahogy a napelemes rendszereknél is, a klímáknál is érdemes több kivitelezőtől árajánlatot kérnünk, mert bár a cégek honlapjain szinte fillérre azonos, importőr által megadott ajánlott fogyasztói árat látunk, a cégektől ettől lényegesen kedvezőbb árakat kaphatunk. A kivitelező kiválasztásánál természetesen az áron kívül érdemes annak is utánanézni, hogy milyen régen működő, mennyire megbízható céget választunk, a későbbiekben nagyot nyerhetünk vagy veszíthetünk egy esetleges garanciális ügyintézésen.
A klíma gyártójának kiválasztásakor pedig nem mindegy, hogy a magyarországi importőr hogyan végzi a feladatát, sajnos akár neves gyártóknál is lehet probléma az alkatrész utánpótlással, ha az importőr nem elég elkötelezett.
Rezsicsökkentés fűtőklímával és napelemes rendszerrel a gyakorlatban
Végül szeretném bemutatni, hogyan alakult ki a saját rendszerem. Itt már konkrét számokat tudok mondani és a napelemes rendszer általános esetétől lényegesen jobb megtérülési időről is beszámolhatok.
A kiindulási alap egy 2007-ben épült, ennek ellenére sajnos nem elég jól hőszigetelt ház volt.
Az éves villanyszámlám kb. 60 ezer Ft, az éves fűtési költségem kb. 200 000 Ft volt gázzal.
Szerettem volna napelemes rendszert, nem kizárólag anyagi, de érzelmi szempontból is. Engem örömmel tölt el, hogy ezzel védhetem a környezetet. Ezzel lehet vitatkozni, de érzelmekről úgyis felesleges.
A 60 ezres villanyszámla egy 1,5 kWp méretű napelemes rendszer telepítését indokolta volna. Azonban a 3 kWp rendszer nem kerül kétszer annyiba, így érdemesebb nagyobbat feltenni, de mit tegyek a túltermeléssel? A szolgáltatónak eladni nem érdemes, így adja magát, hogy fűtsünk vele.
Ezt megtehetném egy hősugárzóval is, de azzal nem sokat spórolnék.
Bár a ház nem jól hőszigetelt, a tájolása jónak mondható, így a hűtési igény nem jelentős, az idei nyár elég forró volt, mégis összesen 10 napot üzemelt a klíma hűtés módban. Csak ezért nem vettem volna klímát, de ha már van, nyilván használjuk hűtésre is.
Végül egy 2,85 kWp méretű napelemes rendszer került fel. A ház teteje kb. 15 fokkal keletre fordul az ideális déli iránytól, és a tető dőlésszöge is 45 fok az optimális 35 helyett, így a rendszerem termelése 5-10%-kal elmarad a tökéletestől. A napelemes rendszer áprilistól üzemel, így a teljes évre még nincsenek adataim, de a lényeg már látszik: várhatóan kb. 110-120 ezer Ft értékű áramot fog megtermelni mai áron.
A klíma már a tavalyi télen is üzemelt, fogyasztásmérővel követem a fogyasztását, és volt már alkalmam kipróbálni kinti -10 fok alatt is.
A napelem miatt nem kedvezményes árszabású tarifáról működik.
Gyakorlati tapasztalataim szerint normál tarifánál valahol 0 és -5 fok között van az a határhőmérséklet, amikor azonos áron fűtök klímával mint a gázkazánnal (a gázkazánom nem kondenzációs, viszont kissé túlméretezett a ház hőigényéhez, ezért részterhelésen a hatásfoka nem a legjobb).
A ház helyiségeinek eloszlása ideális a klímás fűtéshez, a földszinten 1 légtért képez a nappali, a konyha és az ebédlő, külön helyiség a fürdőszoba és a háló. A hálószoba ajtaja éppen szemben van a klíma beltérivel, így egyetlen készülékkel tudom fűteni a ház földszintjét, a tetőtérben egyelőre csak gázzal tudok fűteni, de a fűtési szezon elején és végén fent sem kell fűteni, mivel a meleg levegő felfelé törekszik, jut némi meleg az emeletre is.
Kényelmi szempontból 0 fok alatt már inkább a gázfűtést használjuk. Ekkor már 22 fokos nappalinál a közvetetten fűtött helyiségekben csak 20 fok van, számomra ekkor kezd zavaróvá válni a lakáson belüli hőmérséklet-különbség.
A nappaliban a padlófűtés hőmérsékletét a ház többi részétől függetlenül tudom szabályozni, így akár párhuzamosan is üzemelhet a két fűtési mód: ha esetleg marad a nyáron termelt áramból még januárra is, akkor fűtheti a klíma a nappalit a gáz pedig a ház többi részét.
A gázkazán programozható termosztátjának köszönhetően automatizálható is a vezérlés: ha nappalra alacsonyabb hőmérsékletet programozok be a gázkazán termosztátján, a klíma pedig folyamatosan be van kapcsolva fix hőmérsékletre, akkor beavatkozás nélkül elérhetem, hogy a klíma nappal fűtsön, amikor jobb hatásfokkal tud működni a magasabb külső hőmérséklet miatt, valamint nem zavar a zúgása az éjszakai csendben.
A napelemes rendszer és a klíma bekerülési költsége 1,6M Ft volt, melynek jelentős részét egy négy éves havi 20 ezres LTP megtakarításból fedeztem, így gyakorlatilag csak 1,1M Ft „saját” pénzbe került.
A korábbi 60+200 ezres rezsiköltségemből a villanyszámlám nullázódott, a fűtési számlám várhatóan kb. 100 ezer Ft lesz. A napelem 50-60 ezres túltermelése azért tud 100 ezer Ft értékű gázt kiváltani, mert nem a teljes szezonban fűt a klíma, csak a fűtési szezon elején és végén, amikor jobb hatásfokkal működik. Ezen kívül a gáz ára éves 1200 köbméteres fogyasztás felett magasabb. A klímának köszönhetően 1200 alá csökken a gázfogyasztásom, tehát én épp a „drágább” gázt tudom megtakarítani.
Ha az LTP támogatás részét nem számolom, akkor 1,1M Ft befektetés nyújt évi 160 ezer Ft megtakarítást, így a megtérülési idő kevesebb mint 7 év.
A napelemes rendszerre 7 év alatt nagyon kis eséllyel kell bármilyen javítási vagy karbantartási költséget fizetnem, a klíma már rizikósabb, de 7 évet remélhetőleg a klíma is kibír komolyabb meghibásodás nélkül.
A tapasztalataim szerint a napelemek ködös időben a csúcstermelésnek csak harmincad részét termelik meg, de a téli-nyári hónapok között is van 4-5-szörös eltérés. A rendszerem legnagyobb kockázata tehát, hogy télen használom fel a nyári túltermelést.
Ha megszűnne a szaldós elszámolási rendszer, akkor nyáron nem tudok majd mit kezdeni a többlet árammal. A szolgáltatónak át kell vennie, de csak 15 Ft-ot kapnék érte, míg 37-ért kellene vennem télre a fűtéshez áramot, ez jelentősen rontaná a megtérülést. Azonban a klímát ekkor áttehetem kedvezményes „H” tarifára, így 23 Ft-ért kapnám a fűtésre az áramot, szóval még így is vállalható marad a megtérülési idő.
Csak érdekességként jegyzem meg, hogy egyre többet olvasok arról, hogy jó nagy napelemes rendszert szerelnek fel, télen pedig valamilyen 100% hatásfokú elektromos fűtést választanak, pl. infrapanelt. Beruházási költségben nagyságrendileg azonos ez a megoldás a hőszivattyúval, mert amivel több napelemet kell megvenni, annyival olcsóbb is az infrapanel, mint a hőszivattyú.
Náluk viszont nagyot borul a rendszer, ha egyszer eltűnik az „ingyen akku”, hiszen ugyanarra a házra 3-4-szer akkora napelemes rendszer kell, mintha hőszivattyúval vagy klímával fűtenének, ráadásul azt a rendszert nem lehet H tarifával üzemeltetni, így nem 7, hanem 23 Ft lesz az extra költség a többszörös áramfogyasztáson.
Alternatív megoldásként napelemek nélkül csak a klímával is elég jelentős megtakarítást érhetnék el: Nálam 100 ezerrel csökken az éves gázszámla, amihez normál tarifával 50-60 ezer Ft értékű áramot használok el. Ha nem lenne napelem, akkor a klíma mehetne „H” tarifáról, így a klímával elfűtött áram ára csak 35 ezer Ft körül lenne, azaz napelem nélkül csak egy db klímával 200 ezerről 135 ezerre csökkenthető lenne a fűtési költség.
Biztosan felmerül majd a kérdés, hogy az LTP pénzből miért nem inkább hőszigeteltem? A kérdés jogos, de kiszámoltam, és jóval kisebb megtakarítást hozott volna. Ennek fő oka, hogy a házon már van 5 cm homlokzati hőszigetelés, ami kevés, de mégis az első réteg jelenti a legnagyobb megtakarítást. Egy második réteget feltenni túlságosan drága lett volna ahhoz képest, hogy mennyivel csökken a fűtési költségem, és mivel a ház nem túl régi, még esztétikailag sem indokolt. A hőszigetelés sincs elvetve, csak elhalasztva, akkor kerül majd rá sor, ha a homlokzatnak már amúgy is jót tenne egy felújítás…
Ne felejtsük el, hogy az itt bemutatott példa egy meglévő és működő kazános fűtési mód kiegészítésére szolgál, és szerencsére képes volt megfelelni az előzetes elvárásoknak, és bármilyen meghibásodás esetén a gázfűtés még mindig rendelkezésre állna. Amennyiben viszont ott vetődik fel az alkalmazásának a kérdése, ahol egyéb hőtermelő berendezés nem adott, vagy talán a gázszolgáltatás sem elérhető a telken, a fafűtés meg nem alternatíva, akkor egy tisztességes – és folyadékos hőleadó közegre rádolgozó – hőszivattyú lenne az ideális megoldás.
Ilyen rendszert viszont pontos épületenergetikai felmérés, épületfizikai számítások alapján lehet csak megfelelően méretezni, kiválasztani és hozzáértő szakemberrel megterveztetni.
Pl. megfelelő épületenergetikai, épületgépészeti tervezési jogosultságokkal rendelkező szakértő (a névjegyzékük lekérdezhető a Mérnökkamara – mmk.hu honlapján), és nem feltétlenül a berendezés értékesítőjével.
Egy ekkora beruházás előtt, ami legalább egy kisebb autó ára, az ember ne sajnáljon pár százezer forintot a tervezésre fordítani, hiszen hosszú évekig szolgálja majd a kényelmét, megelégedésére működik vagy szerencsétlen esetben csak bosszúságot és folyamatos utólagos barkácsolást igényel.
(A fenti írás 2015-ben készült, azóta eltelt 3 év, a klímás fűtést továbbra is szeretjük, a készülék azóta is meghibásodás nélkül teszi a dolgát.)
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
@szocske
Az ablakaitok milyenek?
Nekünk pl. elsődlegesen azért lesz klíma, mert ugyan az ablakok ok, a szigetelés sem rossz - de az emeletet semmi nem árnyékolja és totál körbe jár bennünket a nap. Ami a napelemek miatt kimondottan jó lesz, de simán 28-29 fok volt nyáron a hálókban (főleg a lányom déli szobájában).
És igen, a napelemek oka nálunk is én vagyok 🙂
Én már olvastam tapasztalatokat a klímás fűtésről és azt gondolom, hogy kis alapterületű (40-50m2), lehetőleg egyszintes házikóba jó választás lehet. Sokan költöznek eredetileg nyaralónak készült kis házba, amit könnyű fenntartani, van hozzá kis udvar és mégsem lakás nincs közvetlen falszomszéd...stb, de ezekben általában nincs fűtés. Szerintem az ilyen helyekre jó választás a hűtő - fűtő klíma.
Ahogy cikkben is szerepel, fontos, hogy halk legyen, se a bentlakót, se a szomszédokat ne zavarja és én is azt mondom, hogy a hálószobától távolabb legyen, elsősorban a nappalit fűtse. Lehet, hogy kell némi kiegészítő elektromos lapradiátor a fürdőbe, vagy a hálóba, ha a komfort érzet azt kívánja meg,
Mindez akkor is előnyös, ha eleve nincs a közelben gáz és kell valami fűtési megoldás.
Néhány, remélem építő jellegű észrevételem lenne.
Nem láttam, mekkora teljesítménye a klímának. Képes lenne az egész lakást befűteni?
A leírás alapján ez egy hőszívattyús klímás rásegítő fűtés. A mai "normál" hőszivattyú tudtommal önmagámban 1,5 milliónál kezdődik, és a padlót, plafont becsövezik, a megfelelő komfort elérése érdekében. Ez is többszázezres tétel.
Az ilyen beruházások esetén általában az a legnagyobb gondom, hogy nincs megfelelő tapasztalat. Ennek híján átalában az emberek érzelmi alapon döntenek, de a megtérülési számokkal igyekeznek alátámasztani, hogy ez amúgy racionális döntés volt.
Ha 8-ik évben elromlik egy panel, a napelemes inverterben, vagy a klímában mit teszel? Újraszámolod (visszamenőlegesen) a megtérülést, majd minden egyes javításnál megint? folyt.
Folyt. Közös gond a hőszivattyú és a szolár inverter esetén, hogy a paneljeik (a mikorelektronika) érzékenyek a hálózati kilengésekre. Ha olyan helyen lakik a felhasználó, ahol nem elég stabil a feszültség/frekvencia, ill a zivatarok gyakran gondot okoznak az elektromos berendezésekben, akkor várhatóan hamarabb kell javítani, cserélni ezeket is. Napelemes termelési gondok lehetnek üdülőövezetekben is. Van olyan hely az országban, ahol nyáron akár 20V-al is alacsonyabb a hálózati feszültség, ami miatt a napelemes inverter gyakran leáll alacsony feszültség hibával, azaz nem termel. Ha jelzed, az Eon megoldja 2-3 hónapos átfutással, mire vége a nyárnak, és a probléma a nyaralók hazamenetelével megoldódott magától is.
Ezeknek az átlagfelhasználó a töredékével sincs tisztában, viszont nagyon jól be lehet etetni olyan megtérülési számításokkal, ami természetesen kizárólag tájékoztató jellegű!
szerintem kicsit zavaros lett a cikk, főleg, hogy belekeverte a napelemet. én inkább arra lennék kiváncsi, h érdemes-e kiiktatni a gázfűtést? gázszolgáltatók egyre szigorúbbak a bekötésnél, én egy garzonnál gondolkodok csak klímás fűtés használatán. nincs itt egy gépész, aki légköbméter, szobaszám alapján készít egy táblázatot a költségekről? vajon meddig marad a H tarifa?
@jami, átlagos ablakok, semmi extra, 2 réteg, 200.
Amikor a cikk készült a ház emeleti részét még nem használtuk, ma már igen, oda tervben van +1 klíma.
A meglévő 5kW-os, az egész házat képes lenne fűteni, (nagyon hidegről felfűteni kevés lenne, ha valamiért a tél közepén kihűlne, de a hőtartáshoz elég)
Azonban a lépcsőházban nem megy fel a meleg sajnos 🙂
A túlméretezés előnye, hogy min. fordulaton elég használni így csendes. Ha elmegyünk otthonról volt, hogy feltettem max. fordulatra kézzel, hogy a távolabb lévő szobákba több meleg jusson, bár erre inkább akkro volt szükség, amikor tesztelésképp -10ben is csak a klíma ment, kíváncsi voltam mit tud olyankor. A teljesítmény elég volt, de már zavaróan melegre (25-26 fok) kellett fűteni a nappalit, hogy ne legyen hideg a háló és a fürdő.
A napelem nem várt mellékhatása: árnyékolja a cserepeket a tetőn, így kevésbé melegszik a tetőtér!
@Joy, a napelemnél előny, hogy megemeli az adott fázis feszültségét néhány Volttal. Persze ha a kritikus szint alatt van, akkor lehet, hogy el sem indul az inverter, így a szolgáltató nem feltétlenül megkerülhető. Nálunk szerencsére nem volt ilyen gond.
Ha pontosan akarjuk a megtérülést számítani a karbantartással nyilván számolni kell. Egyelőre nálunk nem volt meghibásodás.
Mivel hasonlo megoldas van nalam, de gazkazan helyett fatuzeles- par adat:
70 nm lakas
15 cm hoszigeteles
2 legter
Alapban 18-19 fokot tartok vele a maradekot fatuzelessel “potlom”.
Max 18 ezres villanyszamlam volt, boyler es huto nonstop megy.
Furdoben elektromos padlofutessel.
Klima: 4,5 kw-os
H tarifarol utemel
Cikkben: H tarifa bekotese nem merult fel. Ez Kismaroson 150 ezer Ft volt papirral mindennel masfel eve.
Nade ezen az agon - vezetek- csak az adott keszulek uzemelhet, s ez mind vezetekelesben mind kialakitasban noveli a koltseget. Persze egyszer kell megcsinaltatni, de ezzel is szamolni kell
Klima alapban megeri egy jol szigetelt hazon sztem is. Illetve olyan helyeken erdemes alternativa ahol nincs gaz.
De plusz futesi mod mindenkepp kell. Ez meg ugye alap, hogy egy futesi modra nem hagyatkozhatunk...
@danhadnagy igen, kicsit zavaros, azért került képbe a napelem, mert 2015-ben 3 rész készült:
1. a napelemről
2. a klímás fűtésről általánosságban
3. az én rendszeremről, ahol a napelem és a klíma egymást kiegészíti, klímás fűtés nélkül nagyon nem érte volna meg az 1500kWh fogyasztásra napelemes rendszert venni.
A napelemes meg is jelent itt 3 éve, ez most a 2. és 3. rész.
Légköbméter és szobaszám alapján nem lehet hőmennyiséget számolni, ahhoz ismerni kell a falazat anyagát, hőszigetelést stb. De a legyegyszerűbb, ha tudod az eddigi gázfogyasztást, abból elég jól meg tudod becsülni a hőigényt.
Meddig lesz H tarifa? kitudja. Fontosabb kérdés, hogy meddig politikai és nem piaci kérdés az energiahordozók ára?
Hogyan tervezzünk 10-20-30 évre egy beruházást, ha egy kormányváltás után esetleg duplájára nő az áram ára?
Ezért elsősorban érzelmi alapon működik a dolog, a spórolt pénz ajándék
Biosolar oldalon vannak szamolo alkalmazasok
Igaz erteni kell a szakszavakat
Plusz a haz hoigenyenek felmerese az elso feladat minden esetben. Addig nem tudod hogy 24 kw vagy 42 kell a hazba... vagy akar egy szal gyertya....
Vagy ha rendszeresen vannak vendegek ok is futenek. 36-37 fokos emberek nagy nagy futotestek. Teli bulik elonyben 😉
Mielott mindenki atallna klimara 😉
Az ilyen hosszú cikkek elejére javasolnék egy tldr; szekciót, ami röviden összefoglalja a lényeget.
"A fűtésre optimális klímák -15 vagy -20 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem."
Viszont
"A klímám -15 fokig fűt, de mint kiderült, ezt nem úgy kell elképzelni, hogy kint -14,9 fok van és fűt, majd a higany lejjebb megy és amikor -15 fok lesz, akkor már azt mondja, hogy “ennyi volt fiúk, én megyek a madarakkal Afrikába”.
Ilyenkor a szaki szerint a hatásfok fog elkezdeni romlani, tehát -15 alatt egyre drágábban fűti a szobát és csak aztán mondja azt, hogy csá! Ez megnyugtató!"
sporolok.blog.hu/2017/01/22/futes_klimaval_tapasztalatok
Nos, akkor fűt vagy nem fűt?
Klassz írás. Nálam Szöcskééhez nagyon hasonló családi ház hűtésére és fűtésére került beszerelésre idén tavasszal egy 5KW-os Mitsubishi klíma a ház központi helyiségébe a földszintre. A földszintet teljes egészében le tudja hűteni. Az emeletre természetesen nem megy fel a hideg. Tudom, hogy nem ez a legjobb megoldás, viszont nekünk nagyon megfelel, mert a nyári nagy meleg napokon a földszinten vagyunk a legtöbbet.
A fűtés funkció csak egy extra dolog. Nem az volt a fő szempont, de ha már lehet, akkor tudjon fűteni is. A teljes beruházás 5%-át (~18K) kellett csak pluszban rákölteni a fűtés képessége miatt. Egy fűtőszál van a kültériben, ami ha minuszban van a hőmérséklet, akkor szakaszosan leolvasztja a hűtőbordára ráfagyott jeget. Fogyasztási és költség-adataim még nincsenek. A napelem nálam nem játszik, mert ( most ) nincs délnyugati tetősíkom.
Joy
2018-09-10 at 11:57
Apám 2007-2008-ban telepített hőszivattyús rendszert, de ez a talajból nyeri az energiát, cserében csendes a szoba. Az elmúlt pár évben volt vele apró gond, szűrőtisztítás, biztosítésk, ilyenek. Nagy gond NEM volt vele. Ennyit a "tapasztalat" részéről.
DE, és ez egy jó nagy DE! Amíg találsz egy gázszerelőt (nem, nem őt, bármelyik másikat, aki még praktizál), az 15 perc. Míg találsz egy olyan szakit, aki már majdnem mérnök, az hosszú napok, hetek, mert mind csak a saját maga által telepített rendszereket tutujgatja. Lehet, a klímás megoldásnál ez egyszerűbb.
Ha én építek legközelebb, gázszerelő nem jöhet be az építkezésre, tuti vmi extra szigetelés lesz és hőszivattyú + biztonsági kandalló, vagy mi... Persze, tudom ez nem optimális, majd kitalálom addig. De mivel akkorra majdnem biztosan szinte csak passzív, sőt, aktív házat engedélyeznek, az irány egyértelmű lesz.
Én egy 5 és egy 7 kw-os klimával oldaom meg a kétszintes, 160 hasznos nm-es családi házunk hütését-fűtését. 2-3 hét kivételével, amikor nappal is minusz 5 alá megy a kinti hömérséklet. 3 rétegü ablakok, 5 cm szigetells, a tetötérben 20 cm tetöszig. Havi átlag 23e ft áramszámla, amit nagyjából fdeznek a napelemek. Ezen kivül minden árammal megy, fözés, sütés, fünyirás stb.
Ha viszont most építkeznék, akkor tuti biztos levegő-viz höszivattyút telepítenék padlófűtésre vagy falfűtésre kötve. A komfortérzet sokkal jobb, mint egy klímával, de egy kész házat ezért már nem verek szét.
Gondolkodtam hasonlóban és számoltam is. Átmeneti időszakban olyan embernek, aki nyáron használ klímát, megéri.
Nálam nincsen klíma, mert 26 foknál nincsen melegebb a legmelegebb hőhullámban sem.
Elvileg el tudnám viselni a 23 fokot is nyáron, de pl. most is 26 fok van bent, mert most meg az tetszik.
A különbség nálam csak annyi, hogy nagyon nyáron be vannak húzva a függönyök, most pedig szándékosan minden nyitva van.
Télen viszont nem éri meg klímával fűteni, hacsak valaki ki nem épít a kertjében egy 20 cm átmérőjű csövekből álló, legalább 300 nm területet befedő hőcserélőt. Az előfűti a klíma levegőjét 0c fokra, amivel a hatásfok felmegy 3 fölé télen is. De ez nem olcsó és én nem is szeretném összetúrni a fél kertet.
Ahol lehetséges megoldás lehet még a vízet használó hőcserélő, ami 4 fokos vizet használ. Ez tökéletet, ha a telek engedi. (Van folyó víz)
Nagyon jó az írás, tényleg hasznos. Egy valamit hiányoltam. Az éves kötelező karbantartás költségeit. Ezek is jelentősen alacsonyabbak a klímáknál, ügyesebbek maguknak is megcsinálhatják. Gáz esetében nem. Új házunkat csak és kizárólag hőszivattyús, központi légcsatornázható klímával fűtjük.
Persze van egy kémény arra az esetre, ha gond lenne.
Nagyon szeretjük és nagyon kevés a fűtés számlánk. Gondolkodunk napelemben mi is, de azt még ki kell számolni, hogy megéri e azt a beruházást.
A rendszer bekerülési költsége is jelentősen kevesebb volt, mint egy gázos rendszeré, így belefért egy hőcserélős szellőztető rendszer is a keretbe.
Pillanatok alatt felfűt, jó a hőérzet és megfelelő beállításokkal a légmozgás sem érezhető.
Egyébként úgy vettem észre, hogy minden szakember arra próbál rábeszélni, amihez ért. Legtöbben még mindig a gázt ajánlják és ördögtől valónak tartják a hőszivattyúkat.
@blend-ahmed van egy alsó működési határ, ahol kikapcsol, de lehet, hogy van néhány fok ráhagyás, ahogy az autók sebességmérője is mindig lefelé csal, és az is lehet, hogy a szerző nem egy hiteles hőmérővel mérte a 14,9 fokot.
@szakerto, biztosan van amikor a hőcserélőt fűtőszállal olvasztják, de általában nem ez a jellemző, egyszerűbb és hatékony megoldás a körfolyamat megfordítása. A fűtőszál inkább csepptálca fűtésre szokás, nehogy ott annyi jég gyűljön össze, ami beleér a ventilátorba/hőcserélőbe.
Nekem nincs csepptálca fűtés, az első télen figyelgettem, de soha nem alakult ki vastagabb jégréteg, nem fagyott meg olyan gyorsan a víz, hogy ne tudjuk lefolyni a kültéri alatt a talajra. (ez logikus: -10ben száraz a levegő, nincs jég. 0 fokban pedig nem fagy meg olyan gyorsan, hogy ne tudja lefolyni)
Némelyik készüléknél van gumi dugó a csepptálca lefolyó nyílásain, azt ki kell venni.
Csak nyári hűtéshez milyen klímát javasoltok egy 55nm-es panelba?
2+1 szoba, nappaliba tervezzük, ami a lakás közepén van.
Valaki tud konkrét típust ajánlani?
valaki írta, hogy nyaraló alkalmi fűtésére is remek a klíma, teljesen jó gondolat, több okból is:
- A jobb klímákon van fix 8/10/12 fokos temperáló funkció, kevés árammal nem fagy be a ház.
- A klíma közvetlenül a levegőt fűti fel, viszonylag hamar meleget csinál (persze a falak hidegek maradnak)
- gyári vagy akár utólagos Wifi távvezérléssel távolról be tudjuk kapcsolni, mire a nyaralóba érünk jó meleg lesz, és elég neki egy 1000Ftos Domino SIM évente egy régi mobillal 🙂
@andras H tarifa árára azért nem tértem ki, mert egyedi 0 Ft is lehet. Az órát ingyen hozzák, de ha nincs mai szabványnak megfelelő óraszekrény, vagy nincs benne elég hely az pénzbe kerül, és persze kábelezni is kell a készülék és a villanyóra között, szóval 0-többszázezer között szórhat a beruházás. Nálam a napelem miatt nincs H tarifa egyébként, mert csak egyet lehet szaldózni.
Nagyon érdekes téma, éppen ezen a nyáron kérdeztem erről a klímaszerelőt. Ő fagypont alatt már nem javasolta a klímával történő fűtést, illetve arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb lakás esetén már felmerülhet a hálózati teljesítménynövelés kérdése is, ami papíron ugyan egyszerű, gyakorlatban nem nagyon szeretik megcsinálni a szolgáltatók. A másik fő kockázat az áramszünet, ami télen, kistelepülésen bizony előfordul, akár napokra is. Ilyenkor nagyon kínos, ha nincs más megoldás fűtésre.
Az biztos, hogy az iparágban nagy jövő van, köszönhetően annak, hogy egyre többen iktatják ki a gáztüzelést és gázfűtést otthonaikból a kéményseprők folyamatos birságolása, és a szabályok állandó változtatása miatt.
Én is próbáltam klímával fűteni. Kb. 70 nm-es társasházi lakás. 2 db 3.5 KW-os Daikin hűtő/fűtő klíma.
Közel se adja vissza azt a komfortérzetet amit az egyedi radiátoros-gázkazános fűtés produkál.
Árban nem számoltam, hogy melyik éri meg jobban. A klíma ellen szól még, hogy a nem egy légtérben lévő helyiségeket se tudja úgy lehűteni/felfűteni. A fenti 2 klíma nem tudta úgy felfűteni a 3 szoba + fürdő+ konyha + előszobát mint a gázos fűtés.
A fürdőben kifejezetten hideg volt. Pedig "körbe vagyunk fűtve".
Én használok két klímaberendezést fűtésre, vagyis inkább fűtés-rásegítésre (jobb fajta inverteres készülékeket használok, de nem központi klímát). Az az észrevételem a használati értéket illetően, hogy ugyan képes kellemesen felmelegíteni a lakás néhány helyiségét, és a levegő felmelegszik ugyan, de a falak nem. Tehát amint lekapcsolom a készülékeket, gyorsan hűl ki a lakás, és a hőérzet sem komfortos (gondolom, ez épületfüggő is).
Mi inkább arra használjuk, hogy pl. felmelegítsük a reggelre kicsit a lakást, hogy nagyobb kedvvel akarjunk kimászni a takaró alól reggel. Éjszakára 21-22 fokot tartunk, de mi inkább a 24 fokot szeretjük napközben.
Ráadásul a mi beltéri egységeink hajlamosak fűtéskor túlmelegedni, és terheléstől függően néhány óra működés után lekapcsolják magukat.
@szocske
Mi pont azon vekengünk, hogy hol legyenek a napelemek: az inverter a garázsban lesz (ott van a biztosítékszekrény is) a házzal közös fal, de külön tető (az is déli). Kb. fel is férne, ami most kell.
Mehetnek a háztetőre is, de egyelőre az a terv, hogy a mostani panelek a garázsra egy körre és a bővítés menne a 2. körre (az inverter 2 körös), mivel elég gyorsan változik a panelek teljesítménye, az pár éven belül amúgy is jobb lenne külön. És csak az emeleti déli tetőre meg nem fér fel minden, vááá.
A klíma pont az emelet lépcsőházrészében lesz; nyáron lent pont nem kell hűteni, télen meg fűteni lent hőérzetre jobb a padlófűtés (talán ide kerül cserépkályha). Így csökkenthető lenne a gázfűtés, mikor épp nincs nagyon hideg/jobban ráérünk. De ahogy olvasok a klímás fűtésről, lehet, hogy a kályha csak terv marad... Nem nagy a ház és a melegnek sem kell hosszú folyosókon körözni.
Megtérülés: én sem számolom túlzottan, de nyilván örülnék, ha lenne. Kb. hasonlóan vagyok ezzel, mint a közlekedéssel: szeretek biciklizni,sokkal szabadabb, mint a tömköz; az bónusz, hogy addig sem füstölök és egy 12 éves biciklim van.
Amit nem értek soha, hogy elfelejtik, hogy a hűtés szempontjából az az ideális ha a befújás felül van, minél magasabban, mert a hideg levegő nehezebb, mint a meleg, így cirkulál szépen, a hideg levegő lebukik. Míg a fűtésnél éppen fordítva van, a meleg levegő felfele szál, ezért ajánlatos az ablak előtt minél közelebb rakni a fűtőtestet, nembeszélve egy padlófűtésről ahol a hőérzetünk sokkal nagyobb. Tehát egy klímával való fűtés nem lehet ugyan olyan hatásos ebből a szempontból. Ha megnézzük a szoba hőelosztását akkor pont ott lesz sokkal melegebb a szoba, ott fog előszőr felmelegedni ahol nem kellene.
Időrendi sorrendben nekem, 1, padlófűtés ház építéskor, 2, napkollektor HMV és fűtésrásegítés, 3, Klímák szobánként , 4 Napelemek. Most nyáron a napkollektor letakarva, majd télen ha van nap, melegen tartja a padlót (csak klíma esetén fázik a lábunk a csempén) mínuszban ha szükséges bekapcsolódik a gáz kazán , és kikapcsolnak a klímák. Ez 1 életfolyamán lett kialakítva, ezért tűnik bonyolultnak, de így alakultak a lehetőségek. Ha most kezdeném teljes tető napelem (K-Ny fekvésű ), és levegő-víz hőszivattyú a ház mellett, ami a padlófűtést táplálja.
Geo áramkimaradásra esetleg megoldás lehet a szervereknél használt szünetmentes tápegység, esetleg valami áramkör, ami ilyenkor átrakja nappali áramra.
@tom-from-town "amint lekapcsolom a készülékeket, gyorsan hűl ki a lakás" a gond, hogy lekapcsolod. A klímás fűtés akkor komfortos, ha nonstop megy.
A modern inverteres klímák nevetségesen alacsony teljesítményre le tudnak szabályozni, az én 5kW-os, tehát elég nagy készülékem 300W teljesítményfelvételre képes lemenni.
Elég vicces, hogy melegen tart 80m2-t annyi árammal, amennyit régen, a hagyományos izzók világában egy 5 izzós csillár felhasznált.
Szóval ha klímával fűtünk, akkor nem kapcsolgatunk, kis túlzással ősszel bekapcsoljuk, tavasszal kikapcsoljuk (a túlzás azért, mert én pl. 7-10 naponta átmosom a durva szűrőt a beltériben, ilyenkor nyilván lekapcsolom 1-2 órára.)
@adamo egy ilyen teljesítményű szünetmentes annyira megdobná az árat, hogy nincs értelme az egésszel bohóckodni. Az átkapcsoló működhet, apró gond vele, hogy - ha jól tudom - illegális az ilyenek használata, kedvezményes tarifára kapcsolt készülékeknél elvárás, hogy direktbe legyenek bekötve.
@danhadnagy Van gépész, de minden eset egyedi és mérlegelni kell. Nagyon örülök, hogy a cikkben is szerepelt: "pontos épületenergetikai felmérés, épületfizikai számítások alapján lehet csak megfelelően méretezni" rész. A legtöbb esetben pénzt és nem kevés időt is megspórol a szakember a tulajdonosnak. Ez mindenhol így van. Amihez nem értünk ahhoz keressünk megbízható szakembert.
@Qulii, olvastad a cikket? írtam a parapetes klímáról, de még a hagyományos klíma alacsonyra, sőt fordítva felszerelését is felvetettem épp azért, mert a meleg levegő felfelé törekszik.
Egyébként klímánál folyamatosan van egy kis légmozgás, így kevésbé probléma ez, mintha pl. egy radiátort tennél a mennyezet közelébe.
@durbints-pal az biztos, hogy ez a módszer a leginkább komfortos, csakhát a rendszer kb. fele kidobott pénz.
Ha a kollektor helyére, amit nyáron takarni kell, mert nincs hová tenni a meleget, napelem került volna, a padlófűtés helyett pedig mennyezetfűtés, a padlóra csempe helyett pedig melegburkolat, akkor napelem+hőszivattyú+mennyezetfűtéssel mindenféle takargatás nélkül ugyanilyen komfortos rendszered lenne fele akkora befektetéssel és akár 0 Ft üzemeltetési költséggel.
Ha jól értettem az épület nincs jól hőszigetelve, nem lett volna egyszerűbb avval kezdeni?
Mi tavaly csináltattuk meg, kis túlzással ha felkapcsolom a világítást befűti a szobát :))
Nagyon jó cikk. Én is hasonlóban tolom. Mindezt teléfonról.
Én a gázos programozott fűtést nappal lejjebb veszem. A felfűtést klíma végzi. Kb. 2köbmér gáz 2kWh árammal kiváltva. A gázos szép fokozatosan veszi át a fűtést.
Azonban a klímás fűtés nem komfortos. Amikor otthon vagyunk csak gáz megy. Okok:
1. Klíma hangos
2. Klíma huzatos
3. Nincs fűtés így a fürdőben
4. A levegő tudja a fizikát, nem megy át egyik szobából a másikba. Tehát mindenképp több beltéri kell.
Felesleges az az érv, hogy több kültéri nagyobb üzembiztonság, mert fő érv, hogy olcsó. És a legtöbb házban 1 kazán van csak.
@dornyei-jozsef
Nálunk az alföldön szinte egész télen 0 fok körül marad a nappali hömérséklet, max -5 fok. Mi kizárólag nappalö14-16 órán át használjuk, éjszaka pedig tartják a falak a hőt.
Akik azt mondják, hogy gázzal, fával sokkan komfortosabb azoknak igazuk van. De napelemmel kvázi ingyen van a fűtés. (Legalábbis a megtérülés után. Nekem még 5-6 év.) Gáz meg fát nem tudok ingyen.
Ha áramszünet van, pont ugyanannyira van gondban a klímával fűtő, mint a gázzal - a gázkazán ugyanis nem megy magától. Nekem a kályha egyedül ezért van a fejemben. De igazából mindegy, mert a hűtőn nem segít a cserépkályha 😉 , generátort meg ennyiért nem akarok.
@qulii
Pont ezért van a befúvás nálam nyáron felfelé, télen lefelé állítva.
GEO-ra megoldás az is, ha időzítve kikapcsol a hőszivattyú 5 perccel a GEO szünet előtt. Mivel nem variálják a szünetek időpontjait, ez teljesen vállalható megoldás.
üdv. én is klímával fűtök, a ház 120nm, szuterénos, alsó szint nincsen szigetelve, padló könnyűbetonnal van. falak 20cm eps, padlás 20cm gyapot, 3 dbToshiba RAS 18 UAV-E 3 és 6dbToshiba RAS B13N3KV2-E1 ezekkel fűtök. októbertől áprilig h tarifával. konstans 22,5 fok van a fűtési szezonban, tavaly azaz 2017. február 1 től, 2018, január31 ig 84 000 huf volt a fűtésre használt h tarifás áram számlája, illetve 20 000 a köztes időszakban használt űram amiben benne van a hűtés is nyáron....ennyi....annyit hozzátennék hogy ezel a klímák -17ben is fűtöttek nagyon jól és nem ették le a hajamat. sokkal rosszabb nekik a párás -1 fok mint a -17, mivel párás időben akár 15 perceként is muszáj nekik olvasztani mivel a kívül ráfagy a pára....a száraz -15-ben folyamatosam fűt csak sokat fogyaszt...ha kérdés van szívesen válaszolok..illetve hővisszanyerős szellőztetőm van...
Klíma + bvf fűtőpanel - 60m2 lakás.
Napközben klíma estére ha kell a fűtőpanelek is segítenek.
Frank-nak
~3,5 kw
Daikin
Mitsubishi
Panasonic
Barmelyik jo lesz
Mai modellek barmelyik megfelel.
Ar dont meg az elvart funkciok-wifis, netrol vezerled, idozites-napi egy vagy tobb... egy helysegben menjen vagy tobben?! Egy kulteri 2 belteri egyseg, vagy ketto minden?!
ezek meg egyeni beallitas preferencia kerdese igy konkret tipust neked kell megtalalnod.... a fentiek alapjan
Én még légbefúvásos fűtésből nem láttam normálisat. Hibája, hogy nem egy sugárzó test segítségével fűti be komfortosra a lakást, hanem meleg levegőt fúj be, általában a jó magasra felfúrt beltéri egységből. A meleg levegő pedig felúszik a plafon alá, és az ember lába megfagy. Vagy akkora légkeverés kell, hogy lobog a hajad.
Egy egyszerű kályha, vagy központi fűtés radiátorral százszor komfortosabb.
OFF
Bocs, egy ltp-s kérdés. A megosztott szerződés megtak.év kezdete és a futamidő is megegyezik az eredetivel jól tudom? Ergo ha 3. évben osztottam meg, akkor a 4. évben felvehetem mindkettőt. Viszont mivel ltp-ből ingyenesen törlesztek elő, ezért mi van, ha az újonnan létrejöttet nem törlesztem bele a hitelbe, hanem még tovább fizetem? A szerződéses összegig fizethetek még rá? Mert akkor, ha összegyűlik törlesztésre szánt pénz, akkor azt befizetve az ltp-re, a 4. évben egy nagyobb összeget előtörleszthetek, így nem kell fizetnem előtörlesztési díjat.
Van még egy ltp, ami szintén 4.havi megtak. év kezdettel rendelkezik, ezt mostmár , ha megosztom, akkor csak a második félévre kapok állami támogatást? Még lehet, hogy így is jobban megérné, mint nyitni egy 4 éveset, a felszabadult adószámra, mivel így 1 év múlva törleszthetném azt is ingyenesen a hitelbe.
Egy éve kezdtünk építeni egy házat levegő-víz rendszerű hőszivattyúval - pár hét múlva költözünk.
Nettó 103 nm egyszintes ház, padló-és mennyezet fűtés-hűtés, 9 KW Panasonic hőszivattyú, extra elektromos fűtőbetéttel, melegvíz előállítással, H tarifa. Nagyon csendes. Nincs kémény, se CO-veszély, nem kellett gázterv, gázbekötés, engedély. Egyenletesen temperálja a házat télen-nyáron, nem fújja a nyakba a hideget/meleget. Egy mérnök ismerősöm ajánlotta, ha már egyszer új építés. Egy barátom is ez mellett döntött, már használja. Az egész alfája a kiváló szigetelés, 3-rétegű nyílászárók. Új építésnél pár év múlva passzív ház követelmény lesz.
Az én véleményem az, hogy egy kisebb ház esetében, ha nem számolunk az ingyen energiával (napelem), akkor a legnagyobb megtakarítást a szigeteléssel lehet elérni, a fűtési rendszer pedig másodlagos kérdés.
Nálam például kondenzációs kombi kazánnal, padlófűtéssel a 70 nm-es házat évi átlag 500 m3 gázzal fűtjük ki, 22 fokos szobahőmérsékletre. Ez a jelenlegi árak mellett kb. 60e Ft. Plusz említette valaki a "kötelező" éves karbantartást, mint a költségekbe beépülő elemet. Nos, nekem maga a gázszerelő mondta, hogy a kazánom még mindig olyan állapotú, hogy totál felesleges évente átvizsgálni, így aztán csak kétévente jár ki hozzánk. Ekkor nagyon "komoly", 15e Ft-ot fizetek neki, amiben benne van a füstgázelemzés is.
A lakásunkban a kellemetlenül meleg nyári napok száma kb. 10 nap, úgyhogy emiatt különösebben nem áldoznék klímára. Egy napelemmel kiegészítve persze már más lenne a helyzet.
"Egy hűtésre használt klíma évente néhány hetet szokott üzemelni"
Ezen elmosolyodtam 🙂 Amikor e sorokat írom, szeptember 10, este 10 után, a termosztát szerint 26,9 fok van a szobában (augusztusban volt 32 is). Zivataros időben nem lehet nyitva hagyni az ablakot sem, mert beázik, szóval nálunk kb. április közepétől szeptember közepéig kellene (lesz is), jó 5 hónapon keresztül.
Ha már komfort: Mi 10 éve rendszeresen délre vonulnk, melegebb éghajlatra (Thaiföld, Kanári, dél Spanyolország vagy Portugália). Az itteni lakást pedig kiadjuk. Ez nekünk egyben szabadság is, mert ekkor vagy 4 hónapig nem dolgozunk, hanem pihenünk. Néha fél évig. Persze nincs gyerekek és jól keresünk nyáron. Szóval belefér. Szellemileg is felüdülés elszökni innen.
@szaky, a cikkben leírtam, hogy miért nem a hőszigetelést javítottam. Leginkább pénzügyi okokból: így 1,5M beruházással 260ezerrol 100-ra csökkent a rezsi, hőszigeteléssel 2-2,5M beruházással jó ha 150-re csökkenne.
Ha egyáltalán nem lett volna hőszigetelés a házon nem kérdés, de a meglévő 5cm épp arra elég, hogy már ne legyen durván magas a fűtésszámla, viszont az allvanyozas, vakolás, anyagköltség u.az, mintha nulláról indulnék, csak így nem 300, hanem 100 az éves fűtés megtakarítás, és a villanyszámlát sem váltja ki.