Az Egyesült Államokban már komoly vita van arról, hogy be kell-e fagyasztani egyes termékek árait, mert a cégek pofátlanul kihasználják a lehetőséget és ok nélkül emelik az áraikat.
Megnézve a FED grafikonját az adózott céges profitról, elég nehéz vitatkozni az állítással:
Egyes számítások szerint az infláció 60%-át(!) a cégek profitemelkedése adta. A maradék 40%-ról tehet az áruhiány, a szállítási probléma, a növekvő energiaár és minden egyéb.
Fehér-házi elemzők a monopóliumokat és a túl nagyra nőtt cégeket okolják az ilyen mértékű áremelésekért. (Mert a profitorientált cégek már csak ilyenek, ha valamit többért is el tudnak adni a túlzott kereslet miatt, akkor bizony árat emelnek akár ok nélkül is, így működik a piac. S ha az emberek zsebét kitömték rengeteg ingyenpénzzel, a kereslettel nem lesz probléma.)
Az árbefagyasztás mellett érvelők szerint ugyanaz történik, mint a második világháború után, a megugró kereslet kínálati szűkösséggel találkozik és ezt a nagy multik jól kihasználják a saját céljaikra. Ahogy a világháború után az állam befolyásolta az árakat, most is ezt kellene tennie.
A részleges befagyasztás mellett érvelők szerint kizárólag olyan területen szabadna bevetni ezt a fegyvert, ahol az emberi fogyasztást nem lehet időben eltolni: egészségügy, lakhatás, alapvető élelmiszerek.
Az árak befagyasztását elutasítók szerint nem lehet az inflációval szemben ilyen eszközökkel harcolni. A probléma a túl nagy kereslet, ami nem hogy csökkenne az árak mesterséges csökkentésével, hanem logikusan tovább nőne. (Ha drágán is kell valami, olcsóbban még inkább kell. Könnyen előállna az a helyzet, mint a Szovjetunióban, hiába termeltek többet egy termékből, hiánycikk lett.) Másik lehetséges kimenet a recesszió, a harmadik, hogy a tovább gyűrűző hatások miatt egyre több terméket kell majd hatósági árellenőrzés alá vonni. Ha a tej árát fixálom, előbb-utóbb a takarmány árát is fixálni kell, hogy ne menjenek tönkre a tejtermelők. Utána viszont fixálni kellene a műtrágya, permetszer és minden egyéb árát is, hogy ne menjen tönkre a takarmánytermelő sem.
További érv az árszabályozás ellen, hogy az a nyílt beismerése lenne annak, hogy a FED (a jegybank) tehetetlen az inflációval szemben.
Egy alapos, 2020-as világbanki tanulmány szerint a közelmúltban az árszabályozások több kárt csináltak, mint hasznot.
Nagyon élénk vita alakult ki a témáról az Egyesült Államokban, egyre magasabb körökben érvelnek az árszabályozás mellett.
Addig is, amíg eldöntik, mi a helyes lépés, amíg te azt hallod, hogy chiphiány, meg konténer probléma és egyéb okok miatt drágul minden, vess egy pillantást a fenti ábrára, hogyan alakult a cégek profitja az elmúlt évben. 🙂
Az nem merült még fel a sok okosban, hogy a végtelen pénz miatt nő az infláció? Esetleg nem a penzcsapot kellene elzárni?
A kérdés természetesen költői.
Szilveszterkor egy nagyobb német cég (építőipar) magyarországi képviseletének tulajánál voltunk. Szóba jött ez a téma. Persze náluk is komoly áremelkedés volt, kérdezték a beszállítókat az okokról: ha dupla áron is megveszik az áruját, miért ne adná annyiért... kb ennyi.
A melóhelyemen hiába vannak éves áraink előre letárgyalva a beszállítóval, simán felülírja, s nem kevéssel.. mit tudunk tenni, mi is kénytelenek vagyunk lenyomni a vevők torkán-pedig feléjük is előre megállapodott, éves árak vanna-, érdekes módon senki nem hisztizik miatta...
Mondjuk a végére odaírhatnád kiszamolo, hogy nem a cégek hibája az infláció, hanem a kormányé. Tudom, nagy divat a csúnya cégeket okolni mindenért, és igen, egyesek csinálnak is borzasztó dolgokat, de a pénzszórás tudtommal a kormánynak köszönhető így az infláció is.
Persze van eszük (legalabbis erre), megcsinálják a problémát, aztán úgy csinálnak, mintha a cégek lennének a hibásak, aztán majd elmondják, hogy majd ők megmentenek a csúnya cégek áremelésétől.
Zseniális.
A cégek miért lennének hibásak? Erről szól a piac: azon a maximális áron adom el a termékemet, amit még hajlandóak megadni érte. Ha kitömték az embereket pénzzel és ingyen hitellel, akkor mindenki vásárolni akar.
Az infláció nem a probléma, hanem csak a gyümölcse a problémának, az elmúlt 12 év pénznyomtatásának és pénzszórásának. De erről már nagyon sokat írtam.
A mostani infláció előzménye az, hogy a vírus terjedése miatt csökkent a termelés, ugyanakkor igen sok ingyen-pénz került a családokhoz támogatásként.
A vásárlóerő alap nélküli növekedése magával hozta a termékek árának alap nélküli növekedését. A piac korrigált. Ennyi...
Nem kell azért az USA-ból elmenni messzire, emlékezzünk a nixoni árbefagyasztásra is. Utána jött 8-10 év stagfláció.
Egyébként az itthoni árstoppon is el kénegondolkodni: pl. a kamat stopnak lehetnek csúnya következményei, ami szintén megöli a növekedést: a bankok be fogják árazni a hiteleikbe ezt a kockázatot, illetve a befagyasztott hitelek veszteségét is vissza kell termelni, így magasabb hitelkamatok lesznek az új hiteleknél, amit sokan már nem tudnak felvenni.
Ezekről mindig Régen szavai jutnak eszembe:
A legveszélyesebb mondat a világon, a kormány küldött, segíteni jöttem.
"Az infláció nem a probléma, hanem csak a gyümölcse a problémának, az elmúlt 12 év pénznyomtatásának és pénzszórásának."
A sok ingyen-pénz előbb-utóbb átvándorol a szegényektől a gazdagokhoz, tehát nem oldódik meg a kapitalizmus alapvető problémája, nevezetesen a termelés és elosztás között fennálló súlyos egyensúlytalanság, ami ezután is újabb és újabb válságokat fog generálni.
A globális amerikai multik az összes többi országból _IS_ gereblyézik össze a profitjukat.
Az elmúlt évtized globális info-tech szektor boomja után semmi meglepő nincs benne hogy a profitjuk durván megnőtt.
Globálisan is.
pont 2021-ben, igaz? Addig ez sehol nem volt, de pont idén. Csak idéntől nyereséges a Microsoft, az Apple, a Facebook és az összes többi a világ többi országában... 🙂
S benne van az amerikai cégek külföldi profitja, de nincs benne a kínai cégek profitja, akik szintén árat emeltek, amikor az USÁ-ba szállítottak. S mivel az USA többet importál, mint exportál,akár lefelé is csalhat a táblázat.
De ez definíció szerint nehezen állítható lineáris függőségi kapcsolatba a lokális (USA) infációval.
Egy ilyen grafikon nettó manipuláció, minden különösebb ésszerű indoklás nélkül.
Lehet ilyen összefüggés, de ez a grafikon magában bullshit.
Valahol azért nagyon cukik, vagonszámra borították a világra a nyomtatott pénzt, aztán most nézelődnek csodálkozva, nahát kit lehetne hibáztatni az inflációért? És a legjobb, hogy amikor ment a pénzöntés, még az észosztás is ment mellé, mint modern monetáris elmélet, hogy á ez nem okoz ám inflációt, mert mi azt mondjuk.
Amúgy fél Kazahsztánt pont most gyújtották fel a tüntetők, ahol elszállt a cseppfolyós gáz ára, amikor már nem bírta tovább a költségvetés, hogy az előállítási ár alatt adták. Az előző nap még magabiztos kormány pedig szépen lemondott egy olyan országban ahol ellenzék sincs.
"amíg te azt hallod, hogy chiphiány, meg konténer probléma és egyéb okok miatt drágul minden, vess egy pillantást a fenti ábrára, hogyan alakult a cégek profitja az elmúlt évben."
Ezt valaki magyarázza már el nekem. Kínálati válság esetén, amikor a cég nem tud többet gyártani valami erőforrás szűk keresztmetszete miatt, az otthon ücsörgő, unatkozó háziasszonyok meg amúgy is többet akarnak vásárolni, akkor miért ne emelhetne árat a cég és miért ne nőhetne is akár a profitja?
Pl. olyanok miatt is nőhetett a profit (akár változatlan/csökkenő támogatások mellett), hogy az energiahordozók ára beszakadt (tavaly), a melósokat elég volt félmunkaidőben foglalkoztatni fele bérért, na meg ugye a covidos állami "könnyítések"...
Én sehol nem látom az ellentmondást, ehhez baromira nem kell se 10 év pénznyomda, se a népek masszív "átverése".
En eme cegekben tulajdonos vagyok ilyen-olyan etf-eken es nemely direkt papirokon keresztul, szoval reszemrol oke, hogy az emberek vasarolnak mint az orultek es koltik a penzt ket marokkal. Keep up the good work es tegyenek engem gazdagabba.
Az USA már megint két lépéssel le van maradva Magyarországtól…
Amikor nő az üzemanyag ára, akkor drágul az élelmiszer, de amikor csökken az ára, akkor szépen sunnyognak a feldolgozóiparban.
De ugye a cégeket meg a kormányokat emberek alkotják, a cég nem növeli a profitját, hanem a döntéshozók teszik ezt.
Igazából 1500 forint is lehetne egy kiló kenyér és 1 MHuf is egy almás telefon, az emberek kiizzadnák az árát, mert “alapvető”.
Látom az erőlködést, ahogy a barátaim 30m önerőhöz 40m hitelt vesznek fel 25 évre, a 3 gyerek eltartását majd kinyögik valahogy, mert a felújított panellakás “embertelen”, használtban csak a “szegények laknak”. Gondolom az USA cégvezetésben ugyanez megy nagyban, a 19db luxus autó meg a 8 villa altt nem élet az élet. Ha már van kék és fehér S Bentley, illene fekete is mellé. Közben a Föld meg kit érdekel…Gusztustalanul nagy lett a kapzsiság, csak már kilóg a lóláb.
Kényelmes a cégeket/politikusokat hibáztatni, de inkább a sötét proli tömegek az igazi hibásak, akik annyit érzékelnek, hogy kevesebbet ér a pénze, szóval rohan leszavazni arra a pártra "amelyik többet AD", hogy aztán elverje értelmetlen szemétre, aztán csodálkozzon, hogy még mindig infláció van.
A nyuggereknél is csattognak a műfogsorok, hogy a rezsicsökkentés/zsákkrumpli a minden, de mellette nem érti, az unokák miért nem jutnak egyről a kettőre.
Hogy lenne már tehetetlen a FED? Eszközvásárlás stop, pénznyomtatás stop, kamatemelés. Mindjárt kevesebb pénz lenne elkölteni. Amerikai jelzáloghitel állomány a 2005-os szinten. Mesterségesen növelték a pénz mennyiségét, most mesterségesen befagyasztják az árakat? Ennek mindig csúnya vége lett eddig. Ahelyett hogy ellapatolnak a khakit amit összehordtak, már buggyan ki a szőnyeg alól.
Az inflációból, illetve annak méréséből írtam a szakdolgozatomat.
A helyzet rosszabb, mint az a számok mutatják. A magyar fogyasztóiár-indexben például van egy automatizmus, ami a termékváltásoknál kiszűri a drágulását. Teszi ezt azzal az indokkal, hogy a leváltó termék minőségének (hasznosságának) javulása ellensúlyozza az árnövekedést, mivel a piac elfogadta az árváltozást.
Ahogy az a cikkből és a hozzászólásokból is kitűnik, jelenleg ez a feltevés téves. A drágulást az inflációs várakozások öngerjesztő mivolta, illetve a termelési költségek növekedése (a kettő összefügg) okozza.
A gond az, hogy nem csak a pénzromlás mértékét becsüljük egyre inkább alá, de a reálmutatóin is egyre jobban torzítanak (téves deflátor miatt). Szóval arra sem vennék mérget, hogy a cégek profitja valóban akkorát emelkedett volna... Szerintem ami most megy az sima "vakrepülés".
Egy ideje ez a módi. Nem csak a cégek, állami szervek stb. esetében. Az emberek is ezt csinálják: ha hibázol, mindig más a hibás. Ma már nem "divat" elismerni, hogy hibáztál... ezt tapasztalom a munkában, ismerősök között, az utcán, mindenhol.
A jelszó a 202x-as évtizedre is: MINDIG más a hibás, nem te! A legfontosabb, hogy keress egy közös ellenséget az okok között és máris egyetértesz azzal, akinek a kárára hibáztál. A politizálást kihagynám ebből, minden épeszű tudja, hogy ez még ott is működik. A legnagyobb közösségeket is meg lehet vezetni, nevetségesen ostoba, sokszor kitalált érvekkel, indokokkal.
Az a durva az egészben, hogy működik, minden szinten.
Az, hogy a tőzsdeindexek az egekben vannak nem a cégek okozták meglepő módon, sokkal inkább az állam. A cégek most a befektetői elvárásoknak kívánnak megfelelni, hogy a csillagászatian magas tőzsdei árak mellé szemmel látható profitot és osztalékot adjanak. Ezzel felhajtják az inflációt, az állami beavatkozás körbeér és több kárt okoz, mint hasznot. Azt is érdemes látni, hogy egy átlag amerikainak a tőzsde helyzete nem egy olyan érdekesség, mint nekünk hanem alapvető létérdeke, hiszen a nyugdíja ettől függ többnyire.
@senkifia
Zsiday is épp ugyanezt fejtegette ebben a cikkben.
zsiday.hu/blog/mit-mutat-az-infl%C3%A1ci%C3%B3-i-r%C3%A9sz
Konkrétan iPhone-os példával vezeti le, hogy az adott modell árának csökkenése beleszámolódik az inflációba, majd modellváltáskor az új drágább a régihez képest, de ez az áremelkedés nem jeelnik meg az inflációs kosárban, mert nem ugyanaz, hanem csak simán kikerül az iPhone 1, és bekerül az iPhone 2 a kosárba, ami aztán az élettartama alatt szintén olcsósodik.
@senkifia
"A magyar fogyasztóiár-indexben például van egy automatizmus, ami a termékváltásoknál kiszűri a drágulását."
Ezt tudnád részletezni? Páran hajtogatjuk itt jópár éve, hogy az inflációs adatok full kamuk, volt zsiday blogposzt is a témában, de ettől függetlenül kiszamolo véleménye (meg talán a konszenzus) itt a témában az, hogy aki más inflációt érez a zsebén, mint a ksh, az max az eltérő kosár miatt lehet.
A tech termékek árnövekedését pl. mindig is (számomra) egyértelműen súlyosan alulmérte az infláció, az új mobilok ára évente emelkedett egy jó 10%-ot, miközben a ksh meg csökkenést mért... Gondolom egy konkrét termék életútját követik a piacról történő kivezetéséig, új termékre cserénél meg nem nézik az árkülönbséget. Erről lenne szó? Erre írtad, amit?
Folyt. még picit: Azért nem egészséges - többek között - hogy nem ismered el a hibádat, mert egy idő után magadnak is hazudsz. Ismerek olyan embereket, akik annyit hazudtak maguknak és másoknak, hogy az általuk vétett hibá(k) keletkezésének vélt (tudatosan hazudott) okát a szó szoros értelmében elhitték ők maguk is egy idő után. Vagy nem emlékeztek arra, hol hibáztak.
Az okozatot pedig úgy próbálják megoldani, hogy azt sem tudják, mi volt pontosan a kiváltó ok. Egy ilyen szituból hogy tanulsz? Hogy fogsz fejlődni, ha még azt sem ismered el, hogy hibáztál? Mire regressziós hibákhoz/következményekhez érsz, addigra az sem lesz már triviális, hogy mit kezelsz pontosan.
Ezt simán rá lehet ültetni a fenti, makrogazdasági példára is. De tudom: uncsi az egész... lépjünk tovább. Majd megoldódik (?) minden magától.
Amikor azt mondjuk, hogy nőtt a cég profitja, akkor azt nominálisan értjük?
Mert ha igen, akkor, ahogy valaki utalt is rá, nem biztos, hogy (nagyot) nőtt, hiszen az értéktelenebb pénzben mérjük. Pont erről szól minden, hogy "van itt lóvé", persze, nominálisan. De közben minden drágább, azaz nem történt semmi, nincs itt semmi látnivaló. Ja, de. A fizetések azok nem nőnek (így). Vagy most leírtam az infláció lényegét? 🙂
Ezek alapján viszont teljesen érthető, hogy mindenki költ, és árut vesz, meg részvényt, meg bitcoint ( 🙂 ). Még ha különösebben nem is kaszál vele, csak maradjon meg a reálértéke.
A cégek azért emelnek árat, mert így is bőséges kereslet van a termékeikre/szolgáltatásaikra, ergo a gond továbbra is a jegybankok által generált pénzbőség.
Szerencsére van egy nagyon egyszerű kapitalista módszer, hogy mind tulajdonossá váljunk a gyakran emlegetett nagyon nyereséges cégekben. Nem kell hozzá sok pénz sem.
Túl drága az iPhone, mégis mindenki azt veszi? Vegyél Apple részvényt
Drágállod a tankolást a kútnál? Keress rá a legnagyobb olajcégekre
Egyre csak butul az emberiség és csúsznak le az emberek? Javaslom a dohányipart és a szeszipari cégeket
Az összes ismerősöd már csak Wolton rendelt hamburgert eszik? A Deliveero és Mcdonalds is publikusan kereskedett cégek
Öregszik a társadalom? Vegyél gyógyszercéget vagy idősotthon láncot egy fejlett országban
Utálod a bankodat? Nézz szét a neobank piacon, nyiss egy számlát a WISE-nál és ha már ott vagy vegyél a részvényükből is
Nem tudtál PS5-öt venni a gyerekednek mert már 2 éve hiánycikk? Tetszett az új Pókember? Hát miért nem vettél már rég Sony részvényt
A sort sokáig lehet folytatni
Mi lenne ha idén a 20% minimálbér emelés helyett erősítenék a Forintot 20%-al? Természetesen a kérdés költői.
Egy elozo cikkben volt szo arrol, hogy az USA-ban ~18% a "zombicegek" aranya, amik epp csak a hiteleik kamatait kepesek torleszteni. Ez alapjan ugy tunik nekem, hogy a maradek 72% viszont eleg jol gazdalkodott az elmult idoszakban.
Ha a grafikont kiigazítjuk a keletkezett új pénz mennyiségével, akkor mindjárt nem is lesz akkora az a profit növekedés. Szóval mozgó koordináta-rendszerben akarunk mérni.
Hogy a pékek egy képviselőjét idézzem 10-15 évvel ezelőttről: azért drágul ennyivel a kenyér, mert emelkedett az áram ára, a bérleti díj, a bérek, a szállítás költsége és hát volt még ezenkívül:-) az infláció is, amit szintén be kell építeni az új árba.
Honnan lehet tudni mennyi penzt nyomtak az elmult par evben idehaza / USAban?
Az újabb iphone modellben valószínűleg több megapixeles a kamera mint a régiben és a háttértár is nagyobb számú gigabájt kapacitású. Ezzel jobb minőségű fényképeid lesznek és több ekönyvet, alkalmazást satöbbit tudsz tárolni rajta. Ha nem a szomszédnak vennéd, akkor értékelnéd is ezeket. Amígy nem vagyok almás fan, sose volt almás eszközöm, de a telefonom sokkal jobb az előzőnél és élvezem is a különbséget. Nem hibáztatom, hogy új árucikként tűnik fel az inflációs kosárban. Ez egy jobb telefon. Többet is használom.
A FRED-grafikon kicsit becsapós, mert az Y-tengely nem logaritmikus beosztásban van, így az utóbbi időszakban az érték kb. 800-ról kb. 1700 milliárdra történő nominális növekedése tényleg bődületesen soknak látszik, de 2002-es recesszió után szintén rövid időn belül kb. 150-ről nőtt 600-ra, sőt utána rövidesen meg majdnem 1000 milliárdra.
@jani129
A probléma ezzel az, és ezt Zsiday a következő cikkében ki is fejtette, hogy ha eközben az inflációval viszonyítod a jövedelem, illetve a vagyon növekedésedet, akkor X év múlva már nem kapsz semmilyen telefont. Mert lehet, hogy több megapixeles az újnak a kamerája (off, de a megapixel növelés ekkora szenzorral parasztvakítás, de maradjon a példa), de az új megjelenésekor már általánosan az lesz az alap, hogy olyan kamerája van egy átlag telefonnak, ez lesz kívül-belül az elvárás, de mivel amúgy sem kapsz olcsóbbat, ezért ha neked mégsem kéne a nagyobb felbontás, sem tehetsz semmit.
A másik, hogy a műszaki cikkek életútja jellemzően lefölöző árral indít, majd normál ár, végül kifutó ár. Ez nem azonos az elavulási ciklussal, hanem jellemzően annál erősebb (jóval olcsóbban kapod a kifutó modellt, mint az újat, mint amennyivel kevesebbet tud). Ez meg bekerül az inflációba...
@gertitorpee: Persze mert a nyereséges cégek átlátható módon visszaosztják a részvények arányában a profitot. Ha ezt te elhiszed... 🙂
Inkabb lesznek helyette hajok, helikopterek, ceges business utak minthogy te annak az arányos részét megkapd. Ha jol tudom az Apple több KPn ücsörög mint amennyi a magyar eves GDP. Abbol te mit látsz a részvényeid arányában? 🙂
Ha a "pénzöntés" inflációt okoz, akkor a döntés bejelentése előtt nem lenne célszerű az árakat X ideig rögzíteni?
Pl.: a CSOK bejelentése előtt (vagy egy időben) az építőanyagárak rögzítése
Nyilván az állam mindent megpróbál, hogy hárítsa a felelősséget másra. Mindenki hibás, a gonosz profitéhes multik, a kis sunyi vállalkozók, a szemétláda spekulánsok, a párnacihában pénzt gyűjtők, Godzilla, Hókuszpók, rossz időjárás, a jó időjárás, ezek mind inflációt gerjesztenek, igazából bármi, de a Jegybank és az Állam ártatlan.
Érdekes a diagram csak el kéne osztani az ábrázolt profitot az M2-vel és mindjárt jelentene is valamit.
Jaj de jó, amikor idetéved valaki valahonnan és azt hiszi, hogy mi nem tudjuk, hogy igen, a rengeteg piacra nyomott pénz miatt tehetik meg a cégek, hogy mindent annyiért adnak, amennyiért akarnak. S még az eddigi hozzászólásokat sem olvassa el. 🙂
fred.stlouisfed.org/graph/?g=Kxrw
Remélem, ezt a cikket a szerző csak viccből írta. Ha nincs pénz, lehet bármekkora kereslet.
Itt a pénznyomtatással van baj, mikor az égből hullik az elkölthető dollár, forint, euró....stb.
A szabott árak meg a piac megszüntetése, amiből következik a szocializmus.
Marx nem volt hülyegyerek, a fejlett kapitalizmus következő lépcsőfoka a kommunizmus, aminek előszobája a szoci. A szovjetek a feudalizmusból ugrottak fejest, ami nem működött. A kapitalizmus kinőtte magát, nincs hova tovább. Vagy összeomlik és kezdjük elölről, vagy irány a kommunizmus. 🙂
És miből gondolod, hogy szerintem is nem a pénznyomtatással van a baj? Ezt mondom tíz éve, hogy nem lehet büntetlenül önteni a pénzt a piacra meg nulla százalékos kamaton erőltetni a hitelfelvételt és kitolni a megtakarítokkal. Eddig mondták az okosok, hogy már nem igaz a régi tétel, miszerint a felesleges pénz inflációt gerjeszt. Kiderült, hogy de.
"A cégek miért lennének hibásak? Erről szól a piac: azon a maximális áron adom el a termékemet, amit még hajlandóak megadni érte."
Alapvetően egyetértek azzal, hogy a pénznyomtatás okozza a nagy részét de szerintem a másik nézőponton is érdemes elgondolkodni mert szvsz az is épp változóban van és van reálisan hozzáadott értéke.
A kulcs a "piac működése". Ez mindaddig igaz amíg szabad (és így önszabályzó) piacról beszélünk de pl. a tech szektor valóban átalakult az utóbbi 5-10 évben. Sw/szolgáltatás és hw/technológiai szinten is a nagyok maradtak és/vagy lekorlátozódott a fejlődés. Innentől nincs piaci önszabályozás. Amikor valami holnaptól X helyett 2X-be kerül nem ugrik be azonnal új gyártó a helyére, hogy egyensúlyba hozza a piacot. Ugyanígy a régi sem duplázza a termelést. Sőt, inkább indulnak a másik irányba egy ideje. Kényelmes a visszafogott termelés nagyobb haszonkulcs mellett.
...
Épp azért, mert fejleszteni vagy új gyárat felhúzni közben k* drága lett, ezért is maradtak a nagy szereplők.
Kockázatosabb is, mivel a kereslet-kínálat hullámzik, pl.a covid (vagy épp a pénznyomtatás) miatt is. Kis szereplő meg úgyse fog betörni. A kör bezárult.
Ez persze csak egy szegmens, speciális paraméterekkel... de a többi szektort is eléggé megborított a covid annyira, hogy ha volt hullámzás a keresletben, ellátási láncokban - ezt nehéz lenne tagadni - akár a jó irányba is, nem sietnek a szereplők minden hullámzásra reagálni. Ott sem ahol tudnának. (Pl. az építőanyag hiány is állandó téma, az nem atomfizika, de fát, acélt termelni sem csettintésre megy biztosan +-20-30%-kal többet/kevesebbet az igények szerint. Akkor pedig vélhetően jóval drágább kapacitást növelni/leépíteni rá, hogy aztán fél év múlva vissza kelljen korrigálni. Ehelyett el lehet adni 1.5x-ért hátradőlve.
A csipszhiány az oltások miatt van, ezt mindenki tudja. Beleteszik az oltásba, ezért nem marad a PS5-be. 😀
Nem értem miért bénáznak ilyesmivel, a törökök már megmutatták az utat: a rohadt fogyasztó a hibás, mert harácsol és illegálisan felhalmozza az árut. (Turkish police arrest 51 people accused of stockpiling new cars, guggolj rá) Ennek az az előnye hogy konkrétan börtönbe is dughatsz embereket azért mert volt pofájuk elkölteni a központi bank által kinyomtatott szemetet.
Facen, támogatott napelemes pályázat fórumon pár hete volt, aki egy szerződésre hivatkozott,s kérdezte alá merje-e írni? Itt tartunk, NEM VOLT RAJTA ÁR... szóval tényleg annyit fizet a zállampolgár, amennyit csak kifizettetnének vele?? Csodálkozunk, hogy így emelik az árakat, a polgár pedig fizet...
@jani129
A gondolatmenettel több probléma is van. Egyrészt az, hogy az átlagembernek (akit a KSH infla súlyozva leginkább mérni szeretne) baromira mindegy vagy 10 éve már, mit tud valójából a telefon. Ha összetöri/vacakolni kezd az akksi akkor bemegy a boltba és leakasztja a polcról az általa megbízhatónak tűnő márka hasonló kategóriás modelljét. Átlagember csak azt érzi, több, mint duplázott 10 év alatt a telefonok ára, miközben KSH stat szerint több, mint feleződött...
Ugyan ez elmondható autókra is, csak ott ráadásul a környezetvédelmi szabályozás a leginkább az árfelhajtó tényező, nem is a mesterséges "fogyasztói igények". KSH stat szerint éveken át zuhant azok ára is, csak zsebbel nem volt ez érezhető...
A másik, hogy más hasonló "rejtett" tényezőket miért nem vesz figyelembe az infla stat akkor már? Pl. a minőségromlással, méretcsökkenéssel miért nem számol?
@szieszta Azért ezt így kijelenteni, hogy a kommunizmus a következő lépcsőfok, eléggé erős. Az ember, és az állat is úgy van huzalozva, hogy magának akar dolgokat. Az, hogy minden az államé, egyszerűen nem működik. Ami meg közös/államé arra aztán senki sem vigyáz, nézd meg pl. a legtöbb társasházat, vagy csak az utcákat. Meg teszem azt, ha én hajlandó vagyok többet dolgozni, miért jusson nekem ugyanannyi, mint másnak? A kommunizmus kiöli az emberből a versengést, így szabva gátat a fejlődésnek. Sok baj van ezzel az egyenlősdivel, de ezek a legfőbb bajok.
@axt:
"legtöbb társasház" ezt annyira nagy gondnak érzem, a társasház tulajdonosai a lakások tulajdonosai, így elemi érdekük lenne költeni rá, rendben tartani, mert a lakásuk értéke ettől is függ. persze tudom, nem jut el sok emberhez ez a gondolat sor.
Mi egy 10 lakásos házban lakunk, a ház fele nyugdíjas. Néhány éve kerestünk új közösképviselőt, na amikor az egyikkel tárgyaltam, az kijelentette, hogy nem akar velünk kicseszni és nem vállalja el, mert azt amit ő lát ezen a házon az kb 30-50 millió rendbetenni és legyen egy három lakóból álló bizottság ilyen kis házban és a 300 eFtos tiszteletdíját inkább költsük a házra. Persze lett helyette másik közösképviselő, de semmi felújítás, semmi előrelépés.
Innen gondolom, hogy az ilyen jellegű házaknak egy tulajának kéne lenni és a lakásokat bérbe kéne adni, sokkal inkább rendben lenne.
Én egy közép-kelet-európai gyártó cég termékeivel foglalkozom. EUR árak vannak. 2021 előtt 3 évig nem volt áremelés. 2021-ben két áremelés volt, 2022-ben már megvolt az első.
Az ok: a nyersanyagok (fémek) árának rohamos emelkedése és az alkatrészek (pl. chipek) áremelkedése. A chipekért vetélkednek a cégek, egymásra kínálnak, hogy elkerüljék az extrém hosszú szállítási időt. És akkor még nem beszéltünk a növekvő munkaerő és szállítási költségekről.
Nagyon pörög az ipar.
@axt
"Az ember, és az állat is úgy van huzalozva, hogy magának akar dolgokat."
Ezt akkor mondja valaki, amikor meg akarja ideologizálni a saját önzését (keres hozzá bármit, félreértelmezett evolúciót, stb.).
Az ember társas lény, csoportban hatékonyabban működik. Ez van belénkhuzalozva.
A csoport azt is jelenti, hogy van egy méretkorlát, amit még átlátunk (államot nem érezzük, de egy falut igen).
Erre csak tudatosan tudunk odafigyelni (adózás, TB, ...)
A gond inkább az, ha egy csoport nem veti ki magából a "potyautasokat" (= élősködőket), vagy éppen pont ellene dolgozik ennek (pl. itt, ahol a becsületes a pancser szinonimája, stb.)
@toody Ami nem a tiéd, arra senki sem fog úgy vigyázni, ahogy te. Sőt, van aki még a sajátjára sem képes, és pl. havonta töri össze a telefonját. Nézd meg pl. hogy milyen állapotban vannak a bérelhető rollerek, pedig azok aztán nem túl régi cuccok. Ha az én rollerem úgy nézne ki, én rohadtul szégyellném magam, hogy ilyen igénytelen vagyok. És szerintem a szolgáltatótól sem várható el, hogy havonta fesse újra ezeket. Egyszerűen vigyázni kéne a dolgokra. De az emberek erre nem hajlandóak, vagy nem képesek. Nézd meg némely embernek hogy mi van az autójában. Okádni tudnék néha, mikor az üvegen keresztül benézek 1-1 kocsiba. Ezt sorolhatnám itt oldalakon keresztül, de egy a lényeg: ami nem valakié, arra nem lesz vigyázva. A potyautasokkal pedig most is gond van, de valahogy ezeket a dolgokat hajlamos elnézni a társadalom, sőt még sajnálják is őket páran.
A Kazahsztánban történtek után érkes lesz, hgy az állam mikor gondolja majd meg, hogy kiszálljon a rezsicsökkentésből. Ha nem lesz fentartható hogyan fogja finanszírozni?! Kiút az lehet ha eszevesztten elkezdi a Forinot felértékelni.
Oké, amit nekem válaszoltatok, jogosnak tűnik. És arra van ötlet, hogy melyik idei telefon ára legyen az idei fogyasztói kosárban a tavalyi helyett, ami esetleg már nem kapható?