Úgy tűnt, már minden sínen van az Egyesült Államokban az adósságplafon körüli tárgyalásokkal, amikor is pénteken a republikánusok kivonultak a tárgyalásról. Most újra patthelyzet van, de a tőzsdéket ez továbbra sem nagyon izgatja, az S&P 500-as index 1,6%-os emelkedéssel fejezte be a hetet.
A Fortune cikke arról, mi történhet, ha nem lesz megállapodás.
Emelkedik a vállalati csődök száma az Egyesült Államokban, ezen belül is hetente nyolc olyan csőd van, ahol 10 millió dollárnál magasabb az érték. Mindezt úgy, hogy még csak recesszió sincs. Utoljára 2010-ben, a világválság utóhatásaként volt ilyen magas a vállalati csődök száma.
A magas kamatok mellett a bankokat okolják még ezért. Gazdasági fellendülésben a bankok öntik a hiteleket a piacra, ezzel is tüzelve a növekedést. Amikor rosszra fordulnak a dolgok, akkor pedig behúzzák a kéziféket és nem hiteleznek, félve a veszteségektől. Viszont ezzel pedig a recessziót teszik még nagyobbá.
Az amerikai hitelkártya-tartozás 2019 negyedik évében érte el a csúcspontot 928 milliárd dollárral, majd a COVID és az azt követő pénzosztás miatt esni kezdett az összege. Most újabb csúcson van, 986 milliárd dolláron. 2001 óta nem volt olyan, hogy az első negyedévben, a karácsonyi kiköltekezés után ne csökkent volna a tartozások összege. Most ez a helyzet újra. S közben a kamatok is emelkedtek, a 2019-es 15,05% helyett most az átlagos kamatteher 20,09%.
Tovább estek az amerikai ingatlanok árai, már 6%-kal vannak lejjebb a tavaly júniusi csúcsárukhoz képest. A medián nem új házak ára most 388,8 ezer dollárra csökkent.
Az amerikai szövetségi minimálbér is egyre kevesebbet ér az infláció miatt. Az ötvenes években többet ért a minimálbér, mint most.
Az amerikai recessziótól és államcsődtől való félelem miatt özönlik a pénz a feltörekvő piacokra és Japánba is. A japán tőzsdeindex idén 19,8%-ot emelkedett.
Argentínában tízezrek vonultak az utcára tiltakozni az újabb gazdasági összeomlás miatt. De a hibás nem a kormány volt most sem, hanem az IMF, amiért pénzt adott és visszakéri.
Arról, hogyan jutott ide a néhány évtizede még a világ egyik legnagyobb gazdasága, ebben a cikkben írtam nemrég:
Szintén a Fortune cikke arról, hogyan jártak azok az országok, akik Kínától vettek fel hitelt az elmúlt években.
Kína lett az első negyedévben a legnagyobb autóexportőr a világon, még a legnagyobb japán cégeket is túlszárnyalva. 1,07 millió autót exportált, szemben a japán 950 ezerrel. Ennek két fő oka az elektromos autók térhódítása, illetve az orosz szankciók miatt a kínaiak vették át az eddigi európai autók szerepét is az orosz piacon.
Az Európai Unióban az átlagos infláció 8,1% volt áprilisban, ezen belül az eurózóna átlaga 7%. Magyarország utáni második helyezett Lettország lett (a lettek lettek 🙂 )15%-os inflációval.
A holland gáztőzsdén már a 2021 nyarán érvényes árakon jegyzik a gázt, közel 90%-ot zuhant a gáz ára a tavaly őszi csúcsárhoz képest.
Kijött a KSH adata az ország GDP változásáról. Harmadik negyedéve továbbra is recesszióban van az ország, 0,9%-kal (naptárhatás nélkül 1,1%-kal) csökkent egy év alatt az ország GDP-je. 2019 első negyedévéhez képest összesen 6,88%-kal nőtt csak a GDP négy év alatt, ami durván évi 1,5%-ot jelent. Ilyen hosszú recesszióra a 2008-2009-es világválság alatt volt csak példa.
A háborús veszélyhelyzet és blablabla miatt a kormány bejelentette, hogy a minisztériumokban 10%-os létszámcsökkentést ír elő, az így felszabaduló bérkeret a fizetések emelésére fordítható. Könnyítésnek tűnik, hogy a jelenleg betöltetlen állások is beleszámíthatnak a keretbe.
Ezen a télen 24,5%-kal kevesebb gáz és 7,5%-kal kevesebb elektromos energia fogyott, mint tavaly télen. Az enyhe időjáráson túl a fogyasztók takarékossága is közrejátszott a megtakarításban.
Tavaly 95-ször módosította a kormány a költségvetést, de erről még a Parlamentet sem tartotta szükségesnek megkérdezni, hála a nyolc éve fenntartott mindenféle veszélyhelyzetnek. Bár átlag hetente kétszer módosítják a költségvetést, de továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy még a nyár előtt elfogadják a jövő évit. Ennek így tényleg sok értelme van, kár bármilyen költségvetést írni, ha hetente kétszer átírják.
Jól fogytak a magyar állampapírok a héten, a 3-5-10 éves kötvények 7,76-9,44%-os átlaghozamok mellett, nagy túljegyzéssel mentek el. (A rövidebb futamidőnél volt magasabb a hozam.)
A felvételi vizsgák adatai alapján nem idén fog megoldódni a több tízezer hiányzó tanár kérdése. Az Eduline cikke erre.
Költségvetési hiány ide vagy oda, a kormány 5%-ra csökkentette a buszos közlekedés áfáját. Na nem a tömegközledését, kizárólag a (budapesti) hop on-hop off turistabuszok jegyárába épített áfát vitte le a lehető legalacsonyabb szintre. Vagy a külföldi turisták pénztárcáját szeretné kímélni vagy nem tudom, kinek akar ezzel kedvezni. 🙂
