Trump elnök rácsodálkozott, hogy a karácsonyi játékokat már májusban behozzák az országba az importőrök és nem karácsony előtti napon érkeznek az országba. A gond az, hogy a játékok 80-90%-át Kínában gyártják, ahonnan most 145%-os vámmal lehetne csak behozni őket. Ezért elkezdett arról hadoválni beszélni, hogy nem kell a "10, 9, 15 éves gyerekeknek" harminc játékbaba, elég három is nekik, "kicsit drágábban", ahogy 50 ceruza sem kell, elég 5-6. Az egyik jobbkeze pedig arról értekezett, hogy majd lesz amerikai baba sokkal drágábban, de abban legalább nem lesz ólomtartalmú festék, mint a kínai babákban.

Azért is kínos ez, mert egész eddig az volt a mondás, hogy egyrészt a mostani kormány azt fogja elérni, hogy mindenki azt és annyit vehessen, amennyit akar és lebontják az ipart megbénító előírásokat és felesleges szabályozásokat. Úgy tűnik, mégis szükség van olyan előírásokra, hogy ne lehessen egészségre ártalmas egy gyerekjáték?!

(Az még kínosabb, hogy a "10, 9, 15 éves gyerekek" már nem játszanak babákkal és az elnöknek az sem jutott eszébe, hogyan hívják azt a "dolgot, amibe beleteszik a babát és körbe lökdösik a szobában", vagyis a játék babakocsit. Hiába, ő is már 79 éves, egyre több dolog nem jut eszébe és ezt egyre többen észre is veszik.)

Trump bár nem oldotta meg az ukrán háborút egy nap alatt, ahogy az árak sem zuhantak a mélybe a boltokban, de a vámháború kirobbantása után sikerült megkötnie az első kétoldalú egyezményt, a britekkel. Ahol Trump kivette a brit acélt, az alumíniumot, sőt a járműveket is a 25%-os vám alól, így most a britek kisebb vámmal vihetnek autót az Egyesült Államokba, mint amennyiért az amerikai autógyártók a saját autóikat és a szükséges alkatrészeket hozhatják be Kanadából és Mexikóból. Amint többször elmondta magáról, ő a világ legjobb tárgyalója. Hát igen, látszik.

A kínai vámokról most hétvégén tárgyalnak Genfben, kérdés, sikerül-e egyezségre jutni, főleg annak fényében, hogy Trump szerint a 80%-os kínai vámok lennének a megfelelőek. Könnyen lehet, hogy egyre több üres polc lesz az Egyesült Államokban és a 15 éves gyerekek nem fognak kapni karácsonyra azt a dolgot, amibe beleteszik a babát és körbelökdösik a szobában, vagy ha mégis, kétszer annyiba fog kerülni, mint most.

A múlt héten közben 100%-os vámot jelentettek be a külföldön készült filmekre az Egyesült Államokban. Jó kérdés, hogy mi lenne a vám alapja? A moziban a jegybevétel? A streaming előfizetés arányos része? Hogy lehet megvámolni egy szellemi terméket? Akárhogy is lesz, a magyar filmipart a földbe fogja döngölni a vám, ha tényleg bevezetik.

Trump további nagy ígérete volt a kormányzati kiadások nagymértékű csökkentése, ennek fényében rúgtak ki rengeteg szövetségi alkalmazottat minden ész és értelem nélkül. Ennek ellenére eddig a Trump kormányzat 6%-kal többet költött, mint az előző kormány egy évvel ezelőtt.

Egy újabb kriptós csalás bukott le és kapott a vezetője 12 év börtönt, mert mint kiderült, tényleg nem lehet irreális kamatokat biztosítani a befektetőknek, csak csalás által. A cég vezetője 42 millió dollárt keresett a dolgon a bíróság szerint, az ügyfelek kétmilliárd dollárt veszítettek, még 2022-ben.

2027-re az Unió teljesen meg akarja szüntetni az orosz energiaimportot, összhangban a orosz agresszió elindulásakor 2022-ben hozott döntéssel. Putyin két legelkötelezettebb támogatója, Szlovákia és Magyarország máris dührohamot kapott a tervezet miatt. Fico szlovák elnök még a moszkvai katonai parádéra is elment és személyesen biztosította az orosz diktátort, hogy vétózni fog a jogszabály ellen. (Kérdés, hogy tud-e majd.) A témáról bővebben ebben a cikkben lehet olvasni.

Románia már hosszú évek óta sokkal többet költött, mint amennyi bevétele volt az államnak (Magyarországhoz hasonlóan), de a kormány jóformán semmit nem tett, hogy ezt kezelje. A mostani elnökválasztáson egy nacionalista, magyarellenes, unióellenes, szélsőjobboldali jelölt nyerte meg a választás első fordulóját, aminek hatására a miniszterelnök lemondott és a pártja is kilép a jelenlegi kormány koalícióból. Így most teljes a gazdasági káosz Romániában, a szélsőjobboldali első körös győzelem, a kormány meggyengülése és a megoldatlan gazdasági problémák miatt menekül a tőke Romániából és a román lejből, Az állampapír-kibocsátások sikertelenek lettek, a kamatelvárás velük szemben 8% fölé ment, az euró ára 5 lej fölé került. Külön probléma az előző két tényezővel kapcsolatban, hogy a román államadósság fele devizában van. Igaz, hogy az államadósság mértéke sehol nincs a magyar szinthez képest még az elmúlt évek túlköltekezése után sem, de a következő kormánynak nagyon komoly megszorításokat kell tennie, ha rendbe akarja hozni a költségvetést. Kérdés, hogy egy populista, szélsőjobboldali kormány, amelyet ott is a vidéki, alacsony jövedelmű emberek szavaznak meg, erre hajlandó és képes lesz-e. (A szélsőjobbos elnökjelölt már most kijelentette, hogy ő sem fog adót emelni.)

A legfontosabb magyar gazdasági hír talán az uniós bírósági ítélet egy devizás lízingszerződéssel kapcsolatban. Az ítélet szerint mivel az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a felperes figyelmét felhívta a devizahitel kockázatára, ezért a szerződést semmissé nyilvánították. Ez sokakban hamis reményt keltett, nem arról van szó, hogy akkor most minden devizahitelt semmissé fognak nyilvánítani, az ítélet a konkrét esetre szólt. A telex összefoglaló cikke a témában erre található.

A múlt heti tragikus GDP adatok után a KSH kijött a fogyasztási adatokkal és az ipari adatokkal is a héten, nem meglepő módon mindkettő tragédia. (Nem is csoda, hiszen a GDP nagy részét az ipari termelés a fogyasztás adja, az lett volna a furcsa, ha pont ez a két adat lett volna jó.) A lakossági fogyasztás némi kozmetikázás után 0,4%-kal haladta meg a szintén tragikus tavalyi értéket, de 0,5%-kal csökkent a múlt hónaphoz képest. 2019 vége óta csak 0,4%-kal nőtt közel öt és fél év alatt a fogyasztás az országban. Ennyivel költ vagy tud többet költeni az ország lakossága öt és fél év alatt. Dübörgünk, de nagyon.

Az ipari termelés is évek óta zuhan, mint a kő, 2022 vége óta lejtmenetben az ország, nem lett ez másképp most sem. Naptárhatással kiigazítva további 5,4%-ot esett az ipari termelés, Természetesen a Nemzetgazdasági Minisztérium újra megtalálta a probléma forrását, ki is adott róla gyorsan egy közleményt. Nem, továbbra sem a teljes mértékben elbaltázott, tíz éve rossz irányba menő, amatőr és ostoba magyar gazdaságpolitika az oka mindennek, hanem most éppen Németország a bűnös. (Az a Németország, ahol 3%-kal(!!) nőtt az ipari termelés az elmúlt hónapban.) De majd jön a 150 új vállalat programja (emelték a tétet, száz helyett már 150 új vállalat kell) és akkor itt lesz a Kánaán a minisztérium szerint. Mert az eddigi gyárak is igazi sikertörténetek, eddig még a kormány bevallása szerint is bő 1.500 milliárd forintot vertek el az akkugyárak támogatására, amik most éppen a mélybe rántják az ipari termelést. (S a bizalmi indexek alapján még nem értük el a gödör alját, hiába a három éve tartó zuhanás.)

A populizmus robogó vonatán nincs fék a jelek szerint, a kormány továbbra sem tud mit kezdeni a valóságos gazdasági problémákkal, ezért mivel semmi ötlete nincs, hogy mit kellene tennie a gazdasággal, a kommunista árszabályozást erőlteti tovább. Először a biztosítókat fenyítették be, hogy ne emeljenek árakat a jövő évi választásig (a különadók miatt tavaly az állam tízszer annyit keresett a biztosításokon, mint a biztosítók), majd a drogériák következtek, rengeteg termékre maximum 15% árrést engedélyeznek, pont úgy, mint a kádárizmusban. (Nagyon fontos, hogy az árrés nem egyenlő a haszonnal. Az árrésből mindjárt elvisz 4,5%-ot a különadó, a maradékból kell kitermelni a működési költségeket, az amortizációt, a befektetések és még a hasznot is.) A fogyasztói kosár 2-3%-át teszi csak ki a drogériák által forgalmazott termékek súlya, így az inflációt ez az intézkedés sem fogja befolyásolni, de a buta embereknek jó lesz propaganda célból, nem is másra szánták. Hogy mennyi kárt okoznak ezzel az országnak, az üzleti bizalomnak, hány befektető kerüli el már egy ideje az országot az ilyen kommunista őrültségek miatt, az őket nem érdekli. Egy dolog érdekli a kormányt: a 2026-os választás elvesztésének a réme.

A Rossmann máris bejelentette, hogy a kedvezményes kuponjai nem érvényesek az árrés-stopos termékekre és azokból senki nem vehet öt darabnál többet egyszerre.

Az inflációt sem befolyásolta érdemben az eddigi árstopok, 4,2% lett az éves infláció a múlt hónapban.

Közel 41%-kal nagyobb összegű lakáshitelt helyeztek ki a hazai bankok idén márciusban, mint egy évvel ezelőtt, de nem csak a darabszám, hanem az igényelt hitel összege is nagyot nőtt tavaly márciushoz képest a lakások piacán tapasztalható árrobbanás miatt. (A darabszám növekedése mintegy 20% volt, a többi növekményt tette ki a nagyobb hitelösszeg.)

A Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt években egyetlen gazdasági adatot sem tudott talán még megközelítően sem eltalálni, jellemzően a hiányt 50%-kal alábecsüli, a növekedést legalább ennyivel pedig túlbecsüli, de ez továbbra sem akadályozza meg a kormányt abban, hogy valami elborult ötlettől vezérelve már az év első felében benyújtsa a jövő évi költségvetést, amit aztán szó szerint átlag hetente újra ír majd a következő évben, mert sem az infláció, sem a gazdasági növekedés és egyetlen másik adat sem úgy alakul, ahogy azt megálmodták.

Jövőre 4,1%-os gazdasági növekedést álmodott a kormány (Idénre 3,4% volt a terv, de már lassan ahhoz is csoda kell, hogy a 2% meglegyen.)  A költségvetési deficit a kormány szerint az összes választási osztogatás ellenére csak 3,7%-os lesz. (Idénre a tervezett 2,9%-os költségvetési deficit helyett már a kormány is 4%-ot vár.) A hvg cikke a témában erre. (fizetős cikk)

A migránsellenes kormány továbbra is várja a külföldi betelepülőket, ha azok kellően sok pénzzel támogatják a neres közvetítőket. Szintén a hvg cikke a témában erre.