A passzív alapok térnyerése
A passzívan kezelt, vagy indexkövető alapok egyre nagyobb tért nyernek a piacon. Egyre több ember veszi észre, hogy az aktív alapok igazán komoly teljesítményt utoljára a kilencvenes években tudtak felmutatni. Egyre többen ezért a költségekre is odafigyelnek, amiben a passzív alapok verhetetlenek.
Az elmúlt évben majdnem 500 milliárd dollár folyt be új pénzként az ETF-ekbe, azok közül is a legkisebb költséggel dolgozó alapokba. (A 25 legnépszerűbb ETF az USÁ-ban mind vagy Vanguard vagy Ishares ETF, ez a két legkisebb átlagos költséggel dolgozó alapkezelő.)
Ebben a számban még nincs benne a hagyományos passzív befektetési alapokba befolyt összegek. Eközben az aktív alapokból folyamatosan vonják ki a befektetők a pénzüket, az elmúlt évben közel 400 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedtek el az aktív alapok a kivont pénzek miatt. (Annak ellenére, hogy például az amerikai részvénypiacba fektető aktívan kezelt alapok már 0,8%-ra csökkentették az átlagos költségeiket.)
Az amerikai piac forgalmának közel 30%-át már az ETF-ek adják, a legtöbbet kereskedett 10 amerikai értékpapír mind ETF.
Bár a 2008-as 715 milliárd dollárnyi ETF-ekben kezelt vagyon mostanra 3.000 milliárd dollárra nőtt, ez még nem jelentős a világpiac méretéhez képest. (2025-re 15-25 ezer milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal számolnak a különböző előrejelzések.)
Azonban már most látszanak bizonyos piacot torzító problémák a passzív alapok térnyerése miatt. A második legnagyobb alapkezelő, a Vanguard már ma is a legnagyobb 500 amerikai cég 94%-ában legalább 5%-nyi részesedéssel rendelkezik.
Szintén komoly piactorzító tényező, hogy egyre kevesebb embert érdekel egy-egy cég valódi teljesítménye. A tőzsdeindexben lévő cégek értéke pusztán csak azért nő, mert az indexkövető alapok megveszik a részvényeiket. Mivel az indexben a cégek nem azonos súllyal szerepelnek, ezért minél nagyobb egy cég, annál több pénz áramlik a részvényeibe.
Aki például megveszi a Nasdaq indexet, a pénzének 12%-át automatikusan az Apple részvényekbe fekteti, ha az S&P 500-at vette meg, akkor pedig 4%-a a pénzének erősítette az Apple-t. Így szinte lényegtelenné is vált, hogy milyen évet zárt a cég, az indexvásárlók miatt a nagy cégek jobban nőnek, pusztán csak a méretük miatt, a valódi teljesítményüktől gyakorlatilag függetlenül.
(A Nasdaq 5 legnagyobb cége adja az index értékének a 42%-át, de a száz cégből a 25.-ik már 1%-át sem teszi ki az indexnek.)
S ez a folyamat az aktív kereskedést is akadályozza, hiszen mindegy, hogy mit hisz, lát, vagy vél látni egy aktív befektető egy-egy céggel kapcsolatban, ha a piacot a nagy passzív alapok mozgatják egyre nagyobb mértékben, nem fog tudni az aktív befektető nyereségre szert tenni.
Hiába gondolja úgy, hogy mondjuk az Apple túlértékelt, ha minden dollárból, amit a Nasdaq indexbe fektetnek, 12 cent automatikusan erősíti az Apple árfolyamát. Attól teljesen függetlenül, hogyan fogadta a piac a legújabb termékeit, vagy mennyi hasznot ért el az elmúlt évhez képest.
A példa kedvéért a kis cégeket tömörítő Russell 2000 amerikai indexben szereplő cégek 30,7%-a nem termelt nyereséget, vagy egyenesen veszteséges volt az elmúlt egy évben. (Az index P/E rátája az igen elgondolkodtató 82-es értéket is meghaladja jelenleg.) Ennek ellenére nőtt az index értéke a beáramló pénz miatt.
Ha ez a folyamat tovább fog erősödni (és a jelek szerint ez fog történni), akkor sok minden meg fog változni a piacon és sok minden fog teljesen másként működni a piaci árazásokban, mint azt eddig megszoktuk.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Ez a folyamat maga, ami létjogosultságot ad az aktív alapoknak.
Akárhogy is lesz, hosszú tàvon a helyére billennek az árazások.
Majd lehet sortolmi a komplett indexeket, ha pontosan eltalálja valaki, mikor van itt az ideje.
Hiszen csak long pozíciókat nyithatnak.
De mi lesz, ha elkezdődik egy korrekció? Az ilyen alap továbbra sem tehet mást, csak azt, hogy részvényekben tartja a befektetők pénzét és könyveli a veszteségeket.
Az egyszerű befektető kénytelen lesz maga kézbe venni az ügyeit és lezárni a long pozíciót, azzal hogy eladja a bef. jegyeit.
Amatőr módon, félelemtől hajtva, a lehető legrosszabbkor.
Akkor az aktív alapok kezelőinek újra lesz esélyük, hogy megmutassák, mit tudnak. És az ügyfeleik megtehetik majd, hogy továbbra sem foglalkoznak a tőzsdével, hanem rábízzák azokra, akik jól vagy rosszabbul csinálják, de legalább ez a szakmájuk.
Ezt is át kell gondolnia annak, aki ETF-ben tartja a pénzét.
ez pont hülyeség. Ha van egy baromi jó kisméretű cég, amit a kis súlya miatt nem vesznek a passzív alapok eléggé, pedig 8 a P/E mutatója, akkor ezeket megveszik az aktívak, szedik az osztalékot, vagy idővel eladják a nagyhalaknak, vagy átveszik az irányítást, és már meg is csinálták a pénzüket.
Ha egy hatékony piacon megjelenik egy félreárazás, megjön aki azt ki tudja használni
Akkor vélhetően majd rosszul járnak akik későn szálltak fel a vonatra mert egy csomó drága céget fognak birtokolni és a szerencsés, jól időzítő aktív alapok pedig jól.
De ha a passzív indexezés is buborék lesz, ha mindenki odateszi a pénzét, akkor mit javasolsz most az átlagbefektetőnek, hogy mit tegyen ehelyett?
Persze a 30% nem vészes, csak mondjuk szerintem ez a valóságban jóval több, ha az aktívnak mondott, de valójában passzív stratégiát követő alapokat is passzívnak tekintenék.
“Azt nagyon valószínűnek tartom, hogy míg az elmúlt 7-8 év a passzív befektetésekről, azok sikerességéről és térnyeréséről szólt, addig a következő 7-8-10 év az opportunisztikus stratégiákról fog szólni, a szélesebb értelemben vett “sáv-kereskedésről”. Ez nem lesz könnyű terep senkinek sem…”
Miután Józsi megegette magat az ETF-el, korulnez, és azt latja, hogy az aktivak kozott volt pár, amik sokkal kevesebbet estek.
(nagyreszuknek mazlija volt, kis reszuk mogott volt tudas is) A sajto tele lesz az ETF-ek halalarol szolo cikkel, es az aktivakat fogja eltetni. Jozsi betolja a penzt az aktivba, es kezdodik minden elorol. Minel tobb lesz az aktiv, annal kevesbe tudjak elerni/megverni az atlagot igy megint az ETF lesz a nyero.
Minden ellenvelemeny erdekel, mivel en is ezt csinalom, jo otleteket szivesen veszek 🙂
Nemsokára szerintem a mostani lufi is felfújódik egy olyan szintre, mint 2008-ban volt, csak rövidebb lesz utána a válságidőszak (valamennyire jobban fel vannak készülve a bankok/országok). Érik egy nagyobb zuhanás, csak nem lehet tudni, hogy pár hónap, vagy 2-3 év múlva.
Az index követő passzív alapok torzítják a piacot, mint ezer más dolog. Ezt a torzítást is bele kell kalkulálni és máris követkető, hogy mi történik.
Érdekes, hogy ezt írod, mert a passzív befektetéseket hosszú távra mondják, vagyis 10-20 évre, stb. hogy ott kell hagyni, nem hozzányúlni.
Ehhez képest, ha azt mondod, hogy nem 5 év múlva lesz probléma, hanem mondjuk 10 év múlva az éppen azokat fogja érinteni, akik ülnek a passzív alapokban azért, mert hittek azoknak, akik a lazy portfóliókat ajánlgatták.
Az a kérdés, hogy aki most ilyen lazy portfóliót csinál ETF-ekből, azt hogyan fogja érinteni hosszú távon ez a folyamat. Akkor éppen azokon fog csattani az ostor, akik nem értenek hozzá, és azt tanácsolták nekik, hogy passzívan üljenek bele index ETF-ekbe, nemde?
Tehát ha aktívból átmegy a pénz passzívba, attól nem lesz több pénz a piacon, csak némely részvény erősödik, még a másik gyengül. Ez gyakorlatilag azzal jár, hogy az olló növekszik a jól teljesítő és kevésbé teljesítő részvények közt. De egyszer úgyis jön a korrekció, s akkor a túlértékelt részvényt, legyen az passzív ETF-ben, el fogják adni.
A boom és túlértékelés nem a passzív alapok miatt van, hanem mert a tőzsdére több pénz kerül az alacsony reálhozamok miatt más kereskedési formák helyett. Majd ha felmennek a állampapír árak, akkor a részvényindex is lecsökken.
1. miben mas az index koveto etf-ek hatasa, mint 10 evvel ezelott az amerikai piacba fekteto befektetesi alapoke? ok nem appl (athuzva: microsoft) reszvenyt vettek 10%ban, es ezzel “torzitottak” a piacot?miert torzit a vanguard jobban?
az lenne a kulonbseg, hogy az ETF-ekben levo vagyon signifikansabb, mint az alapkezelok altal vasarolt reszveny vagyon?
2. elmeletben ertem h mi van a “reszvenyarak” mogott, de valojaban nem lehet h semmi nincs?
egyszeruen “csak” “terem” a “felesleges” penz, amit ha nem kotlunk el, vhova be fogjuk tenni.
mind1 h bef.alap v etf->reszveny ara no-> befalap ES! etf erteke is no.
valodi problema h a rv ertek elrugaszkodik a valos ertektol. de ennek semmi koze az etfhez vagy bef alaphoz, nem?
“Péter, megveszi a 8 p/e rátás céget, csak senkit nem érdekel a cég valódi értéke, hanem csak az indexben betöltött súlya, akkor a világ végéig üldögélhet a papírjában, egy hangyányit sem fog változni az ára.”
8 P/E vel a cég eszközértéke rövid időn belül megduplázódik. Szerinted lehetséges, hogy a cég kapitalizációja kevesebb legyen a benne levő készpénzállománynál? Ha ez megtörténik, felvásárolja egy hedge fund az egészet, és kiszedi a kp-t, és ingyen van egy cége.
Warren Buffet is azt csinálja, hogy megveszi a 8 p/e rátás céget, és a világ végéig üldögélhet a papírjában, és valahogy mégis baromira meggazdagodott.
Kozben feltalalhatjuk a rak ellenszeret, meglatogathatnak az ufok, meteor eshet amerikara es a skynet is atveheti a hatalmat. Egyszeruen csak figyelmunkbe ajanlott egy velemenyt, amin ragodhatunk.
Szoval nem ugy kene kezdeni, hogy o most miert is hulye, hanem “erdekes elkepzeles, de en azt gondolom, hogy…”
Mennyivel udvariasabb es kedvesebb nem?
Az, hogy az ETF hozamok lemennek 0-ra es az egesz nem kovetkezik be, mert rajonnek az emberek, hogy ez nem buli, az inkabb ilyen kitero megoldas, mert ez azt teszi fel, hogy a cikkben vazolt problema egyszeruen nem kovetkezik be. De mi van, ha megis bekovetkezik.
Szerintem az ETF-ek mennyisegenek novekedese is leall egyszer, az idopontot kene megtippelni, amikor elfogy az erre kaphato uj toke, mert akkor megszunik az ebbol fakado arnovekedes, es visszakerul az iranyitas az aktivak kezebe.
Azt en mar nem tudom elkepzelni, mi tortenne, ha mindenkit sikerulne “passzivizalni” – a tozsdet jelenleg az aktivitas mukodteti.
Remélem eszembe fog jutni 5 év múlva visszakeresni ezt a “NULLA” című cikket, ritkán hallani pénzügyi szakembertől ennyire konkrét állásfoglalást, kíváncsi vagyok mi sül ki belőle (én nem vagyok szakmabeli csak lelkes amatőr, de azt látom, hogy a 2015-ös stagnálás után is jócskán felívelt a piac, pedig már a halálát látta mindenki)
ejj, pedig ez a blogolasi kultura lenyege 🙂 aki tudja irja, aki nem tudja az meg belekot a blogoloba 🙂
Várhatóan a következő medve piac rendbe rakja majd ezt a kérdést. Sokan, akik csak emelkedő ETF árakhoz szoktak megismerik majd a másik oldalt, és csökken a passzív befektetés népszerűsége.
Amúgy sokkal nagyobb horderejű változás zajlik az aktív alapkezelés terén, gépesedik minden, meg fog szűnni az egyedi döntések, egyedi alapkezelők szerepe. Többen hivatkoztak a 8-as PE értékű cégekre. Nem kell aggódni, meg fogják venni őket. Az algoritmusok.
Szintén felmerült a mi a teendő kérdése. Aki nem tudja a választ, az rossz helyen van az ETF-ekben. Tartson prémium állampapírt. Valószínűleg az itteni közönség 80-90%-nak is ez lenne az optimális befektetés. Folyt. köv.
1. Ha nem akarja bonyolítani, nyugodtan tartson 60/40 portfóliót. Ezek hosszútávú portfóliók, nem úgy működnek, hogyha drága, akkor nem tartjuk. Lehet tudni, hogy 30% drawdown van benne, nemcsak mindig az emelkedés. Azt is lehet tudni, hogy a jövőbeni hozamai alacsonyabbak lesznek, mint a múltbeli hozamok. De ez egy minimális szinten kiegyensúlyozott portfólió, pontosan arra szolgál, hogy ne kelljen agyalni mi a helyzet a piacokon. Csak el kell fogadni a benne levő kockázatot. Ha nem fogadod el: állampapír.
2. Vannak sokkal jobb allokációk, mint a 60/40. Utána olvasni, megérteni, alkalmazni. Az észlelhető mennyiségű aranyat tartalmazó portfóliók valószínűleg jobban fognak teljesíteni, mint a 60/40, de erre nincs persze garancia. Folyt köv.
És ami hülyeség:
4. Most nekiállni egyedi részvények kiválasztásának szinte tuti bukó stratégia lesz. Ha nincs benne tapasztalatod, hatalmas árat fogsz fizetni a közeledő medve piacon.
5. Általában véve valamilyen jól hangzó, de előtörténet nélküli ad-hoc stratégiába fogni, ugyanolyan bukó lesz, legyen szó smart béta ETF-ről, most induló alapokról, hírlevelekről, Forexről, bitcoinról. Ezek mögött mindig ugyanaz az elgondolás van: valaki (gyakran éppen te) azt gondolja, okosabb a piacoknál. Ez persze még a jóhiszemű verzió…
33% PMÁK (BMÁK-on is gondolkodom)
33% SPDR® MSCI ACWI IMI UCITS ETF (ezt még nem vettem meg, nem tudom rászánni magam így, hogy minden ath-n van, pedig hosszú távra lesz, szóval nem kellene várni. Mindegy, majd lemeccselem magammal. 😀 )
17% iShares Core € Corp Bond UCITS ETF
17% iShares € High Yield Corp Bond UCITS ETF ( a későbbiekben lehet, hogy növelném az arányát és a másik kötvény etf-et hanyagolnám, így tovább egyszerűsödne a portfólió)
Próbáltam deviza és földrajzi terület szerint is diverzifikálni, és kevés etf-el megoldani.
marketwatch.com/story/john-bogle-has-a-warning-for-index-fund-investors-2017-06-01
Nem azért egyre nehezebb megverni az indexeket, mert nő a passzív befektetések száma, hanem, mert soha még ennyien nem foglalkoztak aktív befektetéssel ennyire professzionális szinten. Charles Ellis könyvét érdemes elolvasni.
Köszönöm!
Csaba
Azt könnyen ki lehet deríteni, hogy igaz-e az elmélet. Azt kell megnézni, hogy a kapitalizációhoz viszonyítva arányosan nő-e cég bétája. Vagyis minél nagyobb a piaci kapitalizáció, a bétának annál nagyobbnak kell lennie?
Tehát egy egyenlő súlyozású index jobb választás lenne, mint a hagyományos súlyozású?
Köszike.
Es addig is amig senki nem mondja ki hogy mennyi az atlagos profit a vilag tozsdein es mennyivel jart jobban aki 30 évig tozsden tartotta a penzet kontra 30ev magyar allamkotveny.
Aztán 2 nap alatt padlóra került.. Baj esetén a betéteket biztosítja az OBA.. 100.000. EUR-ig, okéé, de mit is jelent ez pontosan? Azt, hogyha mondjuk mégiscsak baj lenne akkor az 5-6 millás betéteimet, lehet, hogy csak 5 év múlva kapnám vissza? De az is lehet, hogy sosem látnám viszont?
Amúgy érdekes, de ma már nem fogunk látni bankrohamokat, hisz mindenki netbankol.. Na, ez mondjunk a csődközeli bankoknak csak jó..