A passzívan kezelt, vagy indexkövető alapok egyre nagyobb tért nyernek a piacon. Egyre több ember veszi észre, hogy az aktív alapok igazán komoly teljesítményt utoljára a kilencvenes években tudtak felmutatni. Egyre többen ezért a költségekre is odafigyelnek, amiben a passzív alapok verhetetlenek.
Az elmúlt évben majdnem 500 milliárd dollár folyt be új pénzként az ETF-ekbe, azok közül is a legkisebb költséggel dolgozó alapokba. (A 25 legnépszerűbb ETF az USÁ-ban mind vagy Vanguard vagy Ishares ETF, ez a két legkisebb átlagos költséggel dolgozó alapkezelő.)
Ebben a számban még nincs benne a hagyományos passzív befektetési alapokba befolyt összegek. Eközben az aktív alapokból folyamatosan vonják ki a befektetők a pénzüket, az elmúlt évben közel 400 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedtek el az aktív alapok a kivont pénzek miatt. (Annak ellenére, hogy például az amerikai részvénypiacba fektető aktívan kezelt alapok már 0,8%-ra csökkentették az átlagos költségeiket.)
Az amerikai piac forgalmának közel 30%-át már az ETF-ek adják, a legtöbbet kereskedett 10 amerikai értékpapír mind ETF.
Bár a 2008-as 715 milliárd dollárnyi ETF-ekben kezelt vagyon mostanra 3.000 milliárd dollárra nőtt, ez még nem jelentős a világpiac méretéhez képest. (2025-re 15-25 ezer milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal számolnak a különböző előrejelzések.)
Azonban már most látszanak bizonyos piacot torzító problémák a passzív alapok térnyerése miatt. A második legnagyobb alapkezelő, a Vanguard már ma is a legnagyobb 500 amerikai cég 94%-ában legalább 5%-nyi részesedéssel rendelkezik.
Szintén komoly piactorzító tényező, hogy egyre kevesebb embert érdekel egy-egy cég valódi teljesítménye. A tőzsdeindexben lévő cégek értéke pusztán csak azért nő, mert az indexkövető alapok megveszik a részvényeiket. Mivel az indexben a cégek nem azonos súllyal szerepelnek, ezért minél nagyobb egy cég, annál több pénz áramlik a részvényeibe.
Aki például megveszi a Nasdaq indexet, a pénzének 12%-át automatikusan az Apple részvényekbe fekteti, ha az S&P 500-at vette meg, akkor pedig 4%-a a pénzének erősítette az Apple-t. Így szinte lényegtelenné is vált, hogy milyen évet zárt a cég, az indexvásárlók miatt a nagy cégek jobban nőnek, pusztán csak a méretük miatt, a valódi teljesítményüktől gyakorlatilag függetlenül.
(A Nasdaq 5 legnagyobb cége adja az index értékének a 42%-át, de a száz cégből a 25.-ik már 1%-át sem teszi ki az indexnek.)
S ez a folyamat az aktív kereskedést is akadályozza, hiszen mindegy, hogy mit hisz, lát, vagy vél látni egy aktív befektető egy-egy céggel kapcsolatban, ha a piacot a nagy passzív alapok mozgatják egyre nagyobb mértékben, nem fog tudni az aktív befektető nyereségre szert tenni.
Hiába gondolja úgy, hogy mondjuk az Apple túlértékelt, ha minden dollárból, amit a Nasdaq indexbe fektetnek, 12 cent automatikusan erősíti az Apple árfolyamát. Attól teljesen függetlenül, hogyan fogadta a piac a legújabb termékeit, vagy mennyi hasznot ért el az elmúlt évhez képest.
A példa kedvéért a kis cégeket tömörítő Russell 2000 amerikai indexben szereplő cégek 30,7%-a nem termelt nyereséget, vagy egyenesen veszteséges volt az elmúlt egy évben. (Az index P/E rátája az igen elgondolkodtató 82-es értéket is meghaladja jelenleg.) Ennek ellenére nőtt az index értéke a beáramló pénz miatt.
Ha ez a folyamat tovább fog erősödni (és a jelek szerint ez fog történni), akkor sok minden meg fog változni a piacon és sok minden fog teljesen másként működni a piaci árazásokban, mint azt eddig megszoktuk.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.