A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs így, de az emberek ezt gondolják, ráadásul szerintük átlagosan már 2023 márciusától tart a recesszió. Azért gondolják így az emberek, mert az infláció miatt sokkal nehezebb lett a megélhetés és közülük sokan már felélték a tartalékaikat is.
Nagyot zuhant a bűnözés mértéke az Egyesült Államokban, éves összevetésben 18-26%-kal. (Gyilkosság -26,4%, nemi erőszak -25,7%, rablás -17,8%, stb.) Több adat új rekord, például soha nem volt ilyen kevés gyilkosság az Egyesült Államokban. Ez az adat azért került most előtérbe, mert a választási kampányban a republikánusok az itthonról már ismert fasisztoid migránsbűnözéssel ijesztgetik a választókat, mind meghalunk, ha nem Trump lesz az elnök, egy becsületes fehér választópolgár már ki sem léphet az utcára a sok migránsbűnöző miatt. Senkit nem érdekel, hogy éppen rekordalacsonyan van a bűnelkövetések száma. Hab a tortán, hogy ahol rendelkezésre áll ilyen adat, ott az látszik, hogy az illegális bevándorlók között 45%-kal kisebb a bűnelkövetések aránya, mint az amerikai állampolgárok között. (A másik üzenet, hogy háború lesz, ha nem Trump nyer. Honnan ismerősek ezek a hazugságok?)
Folytatódik az amerikai ingatlanok áremelkedése (4,1% egy év alatt) és ezzel párhuzamosan a tranzakciók számának csökkenése is (5,4% visszaesés egy év alatt). A magas árak és a magas kamatok miatt egyre kevesebben tudnak ingatlant venni, ennek ellenére az áruk továbbra is nő.
Ezzel szemben a kereskedelmi ingatlanok terén hatalmas a probléma, a kihasználatlanság és a magas kamatok egyszerre fojtogatják a kivitelezőket, üzemeltetőket és áttételesen a nekik kölcsönt nyújtó bankokat is. A Harward Business Review elég pesszimista cikke erre.
Floridában és Texasban a lakóingatlanok ára 21%-ot esett az elmúlt hónapokban a Zillow szerint. Az egyik ok a pandémia alatt nevetséges módon elszálló árak utáni korrekció. Floridában a hurrikánok gyakorisága, Texasban a kiszámíthatatlan áramellátás is szerepet játszhat az ingatlanok árának csökkenésében.
Az a birodalom, amelyik elkezd többet költeni az államadósság kamataira, mint a hadi kiadásokra, hamarosan elveszíti a hatalmát. Ez történt a spanyol birodalommal, Franciaországgal, a török birodalommal és sok másikkal is. Most ez történik az Egyesült Államokkal is, már többet kénytelen költeni az államadósságára, mint a világ legnagyobb hadseregére. Egy másik összehasonlításban, a teljes jövedelemadó bevétel 76%-a megy az államadósság kamatainak törlesztésére. A Wall Street Journal véleménycikke erre. (Lehet, hogy fizetős.)
S egy másik gyönyörű ábra arról, hogy gyorsult fel az Egyesült Államok eladósodása az elmúlt két évtizedben:
Olyan mértékben nőttek az ingatlanok árai és a gyereknevelés költségei az Egyesült Államokban, hogy egyre többen állítják azt, hogy nincs gyerekük, de nem is lesz. Az ilyen párok aránya dinamikusan nőtt az elmúlt években.
Egy felmérés szerint sok cégnél a home office munkavégzés felszámolása mögött az a remény állt, hogy így sokan inkább önként felmondanak és elmennek a cégtől, nem a cégnek kell kirúgni őket és végkielégítést fizetni nekik. (Az RTO a return to office rövidítése)
Az amerikai tőzsdék felemásan teljesítettek a héten. Bár a gazdasági növekedésről szóló adatok kifejezetten jók lettek (legalábbis jobbak a vártnál), több nagy cég nagyon rossz eredményt közölt, köztük a Tesla és a Google anyacége az Alphabet, így negatív tartományba került a héten a legtöbb amerikai tőzsdeindex. Ezzel együtt is az S&P 500-as index idén közel 15%-kal tudott nőni.
A Visa becslése szerint 2025-ben az online csalások 10,5 ezer milliárd dollár kárt fognak okozni. Ha ez az összeg egy ország GDP-je lenne, ez az ország lenne a világ harmadik legnagyobb gazdasága. Ehhez a számhoz képest csepp a tengerben, hogy tavaly a Visa 40 milliárd dollár értékben akadályozott meg csalásokat a saját rendszerében.
A Revolut idén már kétezer embert vett fel és további 1500-at lesz kénytelen, nem függetlenül attól, hogy az Európai Központi Bank nem megfelelőnek találta a pénzmosás elleni és csalás elleni intézkedéseket. (Ugyanez volt a kifogása az angol nemzeti banknak is, ezért nem kapott banki liszenszt ott a Revolut három év alatt, de éppen most jelentették be, hogy megkapják azt.) Ha ez a létszámnövekedés megvalósul, a dolgozók létszáma 11.500 főre fog nőni a 2021-es 2.365 főröl. Az új alkalmazottak a csalás elleni osztályon, az ügyfélszolgálaton és az értékesítésben fognak dolgozni.
Na vajon hol él az 5G mobilhálózatot használó emberek fele?
Kína hirtelen több fontos kamatlábat is csökkentett, válaszul a még mindig gyengélkedő gazdaság okozta kihívásokra.
Az orosz gazdaság dübörög, a GDP nő, kár, hogy ennek frissen megtermelt GDP-nek zöme azonnal el is ég az ukrajnai harcokban. Az infláció már 8,3% és egyelőre növekszik, rubel kamatlába pedig újra 18%. Csupa olyan adat, ami nem azt mutatja, hogy olyan nagyon jó állapotban lenne a gazdaság (s ezek a hivatalos adatok, mi lehet a valóság). Mindeközben a frontszolgálat után szélnek eresztett egykori bűnözők már legalább 106 embert öltek meg Oroszországban.
2023-ban a magyar úthálózat 53%-a rossz vagy nem megfelelő állapotú volt (értsd semmilyen elvárásnak nem felel meg az útburkolat minősége), ez közel 16 ezer kilométernyi utat jelent. Nincs pénz a felújításra, ha legközelebb kátyúba hajtasz, inkább gondolj arra, hogy viszont vett az állam egy repteret, közel 600 milliárdért irodaházakat a királyi vőtöl, s a nemzet gázszerelőjének is már ezer milliárd forint felett van a vagyona. Mert azért fontos dolgokra még mindig van pénz.
Tavaly a biztosítók 4 milliárd forintot kerestek a kötelező biztosításon, ennyivel volt több a bevétel, mint a kiadás. Ugyanezen idő alatt a magyar állam a különadóknak hála 50 milliárd forintot keresett ugyanezen a kötelező biztosításokon tavaly.
Beérett az olcsó megyebérlet hatása a vasúton, idén júniusban 62%-kal többen utaztak vonaton, mint egy éve. Kár, hogy a MÁV nem tudott mit kezdeni a tömeggel, hiába kérlelt mindenkit, hogy ne vasúton utazzanak. A vonatok közel harmada késett az elmúlt hetekben, 1,6%-a pedig el sem indult. Az embereket még az sem érdekelte, hogy a vonatok ötödében van klíma és további ötödében valami klímaszerűség, a többiben konkrétan semmilyen légkondicionálás nincs.(Jó kérdés, hogy mivel utazzanak az emberek a MÁV szerint, ha a párhuzamos közlekedést sok helyen megszüntették, így már nincs busz és vonat is ugyanabba a városba.)
Az elmúlt két évben az adóegyszerűsítés helyett 14 új adót sikerült kitalálnia és bevezetnie a kormánynak, ami nem szolgálja a gazdaságban oly fontos kiszámíthatóság és tervezhetőség elvét.
A kormány fű alatt újabb egymilliárd eurós hitelt vett fel Kínától, minden indoklás nélkül. Ha tippelni kell, kellett a pénz a reptér megvásárlására, mert arra akkora szüksége volt ennek a legatyásodott országnak, hogy minden eladósodást megér.
Idén várhatóan 3.100 milliárd forint felett fog a kormány költeni az államadósság kamataira, bő háromszor annyit, mint öt-hat éve. Ennek egyik oka a dinamikusan növekvő államadósság, 2019 végén még "csak" 30,3 ezer milliárd forint volt a magyar államadósság, ez mostanra 55 ezer milliárd forintra hízott, hála az elmúlt évek elképesztő költségvetési hiányainak. Az egészségügyre 30%-kal kevesebbet költ idén az állam, mint az adósság kamataira. (Persze az egészségügy nem fontos, amikor a Békegalambnak ennél fontosabb dolga is van.)
Megjött a számla a 80 milliárd forintos uniós büntetésről, amit azért szabtak ki, mert a magyar kormány csak azért sem hajtott végre egy kilenc évvel ezelőtti, kötelező bírósági határozatot. Ha ez kevés lenne, napi 400 millió forinttal nő a végösszeg, amíg a kormány nem cselekszik. S a kormány nem cselekszik. Ugyanezen kormány fel van háborodva, hogy az Unió nem veri le a poharat nagy siettében, hogy a magyar kormánynak adjon igazat az Ukrajnával való vitában a Lukoillal kapcsolatban. Kormányinfón panaszkodik a kormány, hogy mintha kezdenék nem szeretni a magyar kormányt az Unióban, csak azért mert, ott tesz keresztbe mindenkinek, ahol tud és az orosz érdekekkel összhangban bomlasztja az Uniót. Jó reggelt kívánok, már legalább tíz éve tart a folyamat, szomorú, ha csak most jött erre rá a kormány.
A Válasz Online nézett utána, mi történt egy év alatt a magyar jogállamiság problémái miatt befagyasztott uniós támogatások ügyében. (Mint ismert, az Unió 27 pontban fogalmazta meg a problémáit, amit a kormánynak meg kell oldania, egyébként örökre elveszik a pénz.) A cikk lényegét egy szóval vissza lehet adni: semmi. A kiesett pénzt inkább adóemeléssel teremti elő a kormány, mintsem végrehajtsa az Unió kéréseit. Ennél bővebben erre.
Soha ilyen kevés gyerek nem született még Magyarországon mint idén júniusban, még a tavalyi, szintén rossz adatnál is 17%-kal kevesebb gyerek született, a termékenységi mutató 1,36 gyerek/szülőképes korú nőre esett, ez alig jobb, mint a tízes évek elején tapasztalt mutatók, amikor a gazdasági világválság utóhatásai miatt halasztották el a családok a gyerekvállalást.
A Packeta felmérése szerint idén 40%-kal esett vissza a belföldi online áruházak forgalma. Ennek oka egyrészt, hogy az emberek kevesebbet költenek, a másik fő ok pedig a kínai webáruházak térnyerése.
Azért vannak jó hírek is a héten. Az MNB kamatot csökkentett, így az új alapkamat 6,75%, ami még mindig rengeteg, de már nagyon messze van a nem is oly rég volt 18%-os kvázi alapkamattól.
A munkabérek nagyot nőttek tavaly óta, 15,2%-kal nőttek a mediánbérek, jelenleg 363 ezer forint a nettó mediánbér Magyarországon. Ennek fő oka a tavalyi rekordmagas inflációt követő utólagos munkabéremelés és a minimálbér 15%-kal való növekedése is benne van. Reálértékben 10,4%-kal nőttek a fizetések.
