Rossz hetet zártak a tőzsdék, az egyik kiváltó ok az Nvidia esetleges trösztellenes feldarabolásáról szóló hír volt, a másik a gyenge amerikai munkaügyi adatok, amik nem is voltak annyira gyengék, nagyjából a várakozásnak feleltek meg. Ahogy a részvények emelkedéséhez sincs a legtöbbször köze a valós gazdasági híreknek, így az eséskor is gyakran csak indok és nem valódi ok egy-egy gazdasági hír.
Sokan már temetik a részvénypiacokat, de minden esés ellenére idén még mindig 14%-os pluszban áll az S&P 500-as tőzsdeindex, az elmúlt 5 évben pedig 82%-os emelkedést ért el. Olyan ez, mint nem hír, ha a magyar ingatlanpiac évente 20%-kal nő, de mindjárt világvége hangulat van, ha 5%-ot esnek az árak.
Az amerikai államadósságot sikerült akkorára hizlalni, hogy már csak a kamatokra naponta(!) elmegy három milliárd dollár, ami már egy amerikai gazdaság mellett is komoly kiadás.
Ennek ellenére a választási kampányban mennek az ígérgetések az adók további csökkentésére. Trump úr ígéretei ennyibe kerülnének a következő évtizedben:
Miközben például a cégek adóit nem csökkenteni, hanem emelni kellene, erről cikk itt: Fizessenek a szegények.
Az amerikai ingatlanok tizede már egymillió dollárnál is többe kerül, ez kétszer akkora arány, mint 2019 júniusában. A Trump által is emlegetett amerikai álom legtöbb esetben már saját ingatlan nélkül él a fiatalok vágyaiban. Az első ingatlanjukat vásárlók átlagéletkora 35 évre nőtt, vagyis a legtöbben jó esetben csak a harmincas éveik közepén gondolkodhatnak saját ingatlanban.
Nagyot ment idén az arany, most éppen 2500 dollárba kerül egy uncia. Egy ábra arról, hogyan teljesített az elmúlt 44 évben az amerikai S&P 500-as tőzsdeindexhez képest:
Az első amerikai milliárdos az olajmágnás Rockefeller lett 1916-ban. Most már azt találgatják, ki lehet az első amerikai billiomos, azaz ezermilliárdos dollárban. Elon Muskra tippelnek, de mivel a jelenlegi vagyona még a negyedét sem éri el a kívánt összegnek, nagyon úgy tűnik, hogy jóval messzebb van az a dátum, mint egy tanulmány tudni véli 2027-re(???).
Az orosz invázió miatti szankciók hatására az orosz devizapiacon a kínai jüan lett a fő deviza, a Bloomberg szerint 99,6%-os aránya van jelenleg. Azonban az amerikaiak másodlagos szankciókkal fenyegették meg a kínai bankokat, ha azok támogatják az orosz háborús erőfeszítéseket, így komoly hiány alakult ki jüanból az orosz piacon. Így most bajban vannak az orosz bankok, mert nem jutnak már jüanhoz sem, az orosz jegybank jüan swapokkal próbál segíteni.
A vármegyebérlet bevezetése óta állítólag 67%-kal nőtt a vasút forgalma, kár, hogy ebből semmi nem igaz. Ez az adat légből kapott, nem utasszámlálással, hanem egy hasraütéssel hozták ki, azt mondva, hogy aki havi bérletet vesz, az havonta 56-szor utazik vonaton. Akkor is, ha egyszer sem szállt vonatra, mert mondjuk a benne foglalt budapesti közlekedés miatt vett ilyen bérletet. Mivel rengetegen vettek olcsó bérletet olyanok, akik eddig jeggyel utaztak havonta néhányszor, ezért megugrott a jegyeladás kárára a bérleteladás. Ezért már a KSH sem veti össze az idei adatokat a régebbiekkel, mert teljesen mondvacsinált számot jelent le a MÁV.
Sikerült egy másik csúsztatást is bejelenteni a kormánynak, mert szerinte bár tényleg a második legalacsonyabb a magyar minimálbér az Unióban, de azt nem kell nézni, mert nálunk van garantált bérminimum is, ha a kettőt megfelelően súlyozzuk, máris nem csak Bulgária van mögöttünk, de Románia és Csehország, Szlovákia és egy balti állam is. A csúsztatás ebben az esetben az, hogy bár konkrétan "garantált bérminimum" tényleg nincs más államokban, de ágazati változó minimálbér viszont igen, bizonyos ágazatokban a minimálbér másfélszeresét, sőt kétszeresét is meg kell kapni, s ezt is figyelembe véve valószínűleg nem változna az eredeti sorrend. A Lakmusz cikke erre.
A kormány már elkezdte a felkészülést a 2026-os választási osztogatásra. (Mint ismert, a 2022-es választási osztogatás miatt szállt el a hiány és az infláció, illetve kellett 18%-ra emelni a forint alapkamatát. Minden "kedvezményezett" bőségesen többet bukott rajta, mint amennyit kapott.) A családi adókedvezmény megduplázása mintegy 700 milliárd forintba fog kerülni, de "furcsa" mód, ezt majd 2026 elején, egyösszegben fogják megkapni az érintettek, a szavazás előtti hónapokban. A Bloomberg cikke szerint az osztogatás igazi elindításával megvárja a kormány a novemberi amerikai választásokat és az évvégi hitelminősítői értékeléseket. A pénzügyminisztérium természetesen cáfolja a lap értesüléseit.
18%-ra csökkent a magyarországi multiknál dolgozók aránya, míg Romániában 20, Szlovákiában 23% ez az arány. Úgy látszik, a multik elűzése túl jól sikerült.
Az akkumulátorpiacra tett magyar fogadás eddig hatalmas bukásnak tűnik, sokkal több kapacitás épült ki már most is a szektorban Európában, mint amekkora a várható igény lesz 2030-ban. Halvány reménysugár, hogy a német kormány visszahozza az elektromos autók támogatását, ez ha nem is jelentősen, de segít az iparágon.
Különösen jól fog jönni ez a most induló debreceni BMW gyárnak, mert egy nagyon gyenge piacon kell megnyitnia az új termelőüzemét.
A felmelegedő Duna miatt leszabályozott atomerőmű és a hosszú, tartós kánikula miatt közel volt a magyar áramszolgáltatás összeomlása augusztusban, s a tárolókapacítások teljes hiánya miatt rengeteget buktunk a kényszerű exporton és importon is. Cikk erre.
A külföldön tartott magyar bankbetétek összege a háromszorosára nőtt az elmúlt tíz évben és meghaladta az 1800 milliárd forintnyi értéket.
A magyar állam nem leválik az orosz olajról, hanem éppen ellenkezőleg, egyre jobban növeli az orosz olaj mennyiségét, az eddigi 58% helyett már 77% volt az arány 2023-ban és azóta is tovább nőtt. A horvát vezetéken jöhetne nem orosz olaj (mint kiderült, akár a teljes mennyiség szállítására is alkalmas vagy alkalmassá tehető lenne a vezeték), csak hát akkor az állam elesne évi bő 200 milliárd forint haszontól, amit az orosz olajra kivetett különadóból kasszíroz be.
A forint némileg gyengült a napokban, most éppen 394 forint körül kell adni egy euróért.
