Az Egyesült Államokban mindig limitálva van, hogy mennyire adósodhat el az aktuális kormányzat. Ezt a limitet rendszeresen emelgetik, de ehhez kongresszusi hozzájárulás kell. Minden ilyen emelés politikai közelharc szokott lenni, most éppen megint aktuális egy ilyen vérre menő küzdelem. Ha nem járulnak hozzá a képviselők a limit emeléséhez, akkor a világ legnagyobb gazdasága csődbe kerülhet vagy választhatja azt is, hogy nem fizeti ki a közalkalmazottakat.
(Zárójelben jelzem, eddig még mindig meglett az emelés, bár nem tudom, ez annyira jó-e hosszú távon, elnézve az Egyesült Államok egyre durvább eladósodását. Akár lehetne a kiadásokat is csökkenteni, de ez valamiért mindig csak az aktuális ellenzéknek jut eszébe, azoknak, akik például az előző ciklusban szintén két kézzel szórták ki a pénzt az ablakon, konkrétabban negyedével növelték az teljes adósságállományt négy év alatt. Hol van már a múlt századra jellemző, legalább GDP arányosan csökkenő adósságállomány?)
A Microsoft, Google, Meta és hasonló cégek sorban jelentik be, hogy 10-18 ezer fővel csökkentik az alkalmazottjaik létszámát. Érdemes azonban azt is tudni, hogy csak a Google 50 ezer fővel növelte az alkalmazottai számát a pandémia kitörése után. Így nézve már nem is olyan sok az a tízezer főnyi elbocsátás, ami a jelenlegi dolgozók 6%-át jelenti.
Míg a techcégek és a pénzintézetek tízezreket bocsátanak el, máshol nő a foglalkoztatottság:
Az amerikai átlagfizetés óránként 12 centtel magasabb reálértéken, mint 1972-ben.
Lassan vége van az autóhiánynak, míg egy éve még a vásárlók 80%-a többet fizetett az autóért, mint a hivatalos irányár, jelenleg már csak 36%-a tette ezt. Velük szemben a többség már olcsóbban jutott az autóhoz, mint az irányár. Tavaly ilyenkor még átlagosan 700 dollárral fizettek többet az autóért, mint a hivatalos ár, most már átlagosan 300 dollárral kevesebbért hozhatják el azt. Ez azonban még nagyon messze van a 2019-es átlagos 2600 dolláros kedvezménytől.
Normál gazdasági helyzetben a rövidtávú hozamok mindig kisebbek, mint a hosszútávúak, az úgynevezett hozamgörbe szépen emelkedik, ahogy nő a futamideje a kötvényeknek.
Jelenleg inverz a hozamgörbe az Egyesült Államokban (is), vagyis a rövidtávú hozamok magasabbak, mint a hosszútávúak:
A háromhónapos és a tízéves állampapírok hozamából szokták számolni a recesszió valószínűségét 1966 óta. Azt találták, hogy ha a hozamok különbségéből számolt érték 40% felett van, akkor egy éven belül recesszió várható. Jelenleg ez az érték 47,31%, a legmagasabb 1981 óta. (Egy mutató, ami évtizedek át megbízható volt, nem feltétlen lesz továbbra is az, ezért ne vedd készpénznek, hogy biztos komoly recesszió lesz az USÁ-ban. De esély van rá.)
A használt ingatlanok értékesítése 2010 óta a legalacsonyabb értékre estek az Egyesült Államokban (is), az ebből élőknek az ad némi reményt, hogy a lakáshitelek átlagos kamatai némileg csökkentek az elmúlt hetekben, így talán már nem fog tovább csökkeni az értékesítések száma.
Az Egyesült Államokban tovább tart a tojás-sokk, hiszen két év alatt közel az ötszörösére nőtt a tojás ára és megduplázódott az elmúlt évben. Ezzel párhuzamosan a tojástermelők profitja is közel megduplázódott egy év alatt, ebből van a felháborodás. De ez így van a gazdaság minden területén, amikor a tengeri szállítás ára emelkedett a többszörösére, a szállítmányozó cégek profitja is az egekbe emelkedett, az autógyárak profitja úgy lett a többszöröse, hogy közben sokkal kevesebb autót adtak el és így tovább. Ha elkezdenek emelkedni az árak, a cégek gyorsan kihasználják, hogy a vásárlók beletőrödnek az áremelkedésbe.
Közben megindult a tojáscsempészet is Mexikóból, sőt már befektetési tippek is jönnek a tojásgyártó és forgalmazó cégekbe.
A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség adatai szerint a nemzetközi légi utazások száma elérte a 2019-es érték 75%-át.
A japán jegybank csak az elmúlt hét hónapban a japán éves GDP 14%-ának megfelelő japán állampapírt vásárolt fel. Erősen kíváncsi vagyok, van-e még út visszafelé ebből a rendszerből vagy már csak előre tudnak menekülni?
A legtöbb országba vízummentesen vagy egyszerűsített vízummal a japán, a dél-koreai és a szingapúri útlevelekkel (193, illetve 192 ország) lehet utazni, míg a legkevésbé szerencsés útlevélnek az afgán, iraki és a szíriai útlevél számít. (27, 29, 30 ország). A magyar útlevéllel 184 országba mehetünk vízum nélkül vagy egyszerűsített vízummal.
Sokan szeretnék a dollár hegemóniáját megtörni a világkereskedelemben, főleg a kínaiak és az oroszok. Pénteken a szaúd-arábiai gazdasági miniszter jelentette be, hogy vizsgálják annak a lehetőségét, hogy dollár mellett más devizákat is elfogadjanak az olajukért cserébe. Jelenleg a világkereskedelem hajszál híján 60%-a amerikai dollárban zajlik, majdnem 20%-a euróban és csak 2,76%-a jüanban (renminbiben).
