Fontos változások Cipruson

73 hozzászólás

• Jakab Gipsz

  2013-03-18 at 17:56

  Az a baj, hogy ebben a háborúban pont a magántulajdon és a betétek/kölcsönök biztonsága iránti bizalom lenne a csodafegyver. Ezzel kapnának ugyanis az államok és a bankok alacsony kamaton kölcsön, ami nélkül “vesztenek”.
• durkoi

  2013-03-18 at 20:04

  Inkább azt kérdezném, hogy ennek következtében milyen tendenciákat lenne érdemes meglovagolni, vagy óvakodni tőle? Pl, fog-e felmenni az arany csak emiatt, stb.
• KZoltán

  2013-03-18 at 20:25

  És mi van a CDS-ekkel?! Ez is jól mutatja a mai pénzrendszer perverzitását. A nemzetközi pénzrendszernek sikerült elérnie, hogy a hitelezőkkel egy olyan áru árát is kifizetteti, amely a valóságban nem is létezik. Lehullt az álarc, csak erről mélyen hallgatnak.
• sucec

  2013-03-18 at 20:54

  @jurta:

  Ja csak ezzel az a baj, hogy:
  – mint álllampolgár rohadtul nem én akartam a háborút (az alkotmány szerint ráadásul ez ügyben még népszavazást sem lehet kiírni)
  – mivel nem én akartam a háborút, az sem érdekel hogy oldják meg a helyzetet, de azért amiért nagy nehezen megdolgoztam, azt ne vegyék már el -> lsd. megint az van, hogy a tücsök jól járt mert ért valamit a pénze, aki a hülye hangya meg jól megjárta, mert mire használta volna valamire, addigra szépen ellopták tőle…

  Ilyenkor kéne szépen bevezetni a luxus adót, mert akinek sok pénze van, az sokkal könnyebben tudja nélkülözni..
• sucec

  2013-03-18 at 20:56

  @jurta:
  2. rész:
  könnyebben tudja nélkülözni a sokat mint a szegény a keveset….
  Az arányok is mókásak, mert akinek sok pézne van, az nem kétszer annyit adózik, csak mintegy 1,5* annyit. Miért is? Akinek már 30 millió feletti pénze van betétben (értsd: nincs rá szüksége) az azért már nem kicsit gazdag, simán meg lehetne őket adóztatni jobban is…
• Ervin

  2013-03-18 at 21:22

  Tényleg nem, de a sajtó már megírta csütörtök este, hogy a németek és az IMF a betétek adóztatását akarják…
• Zsolt

  2013-03-18 at 22:31

  Gondolkodjunk együtt arról, hogy, ha a jövő trendje az lesz, hogy a virtuális pénztömeg értéke igazodik a világon lévő és megvásárolható javak értékéhez, akkor ez hogyan történik? Milyen jelekből tudjuk, hogy elindult? Ciprus lehet ilyen jel? /Az biztos, hogy megszorításokkal az államdósságok nem fizethetők vissza. Marad az infláció és a lenyúlás. /Ha elindult mit tegyünk? Vegyünk részvényt, mert amögött eszköz van? Vagy aranyat? Vagy kertet kúttal és birtokot, ahol élelmet termelhetünk, amiért annyi aranyat kapunk amennyit akarunk, mert a másik fél éhes?
  Milyen forgatókönyvek lehetségesek?
• Jakab Gipsz

  2013-03-18 at 23:51

  Nyugaton egy kétszobás lakás simán 200 ezer euró, és azért sok embernek van. Ha mondjuk erre gyűjtök a bankban, akkor eléggé be lennék rágva, szerintem jogosan, ha 15 %-ot lehúznak róla, pláne, ha még többet.
• Jakab Gipsz

  2013-03-19 at 02:09

  “És mi van a CDS-ekkel?!”

  Mi lenne? Nem vettek, gondolom. Aki vett, az nem bukott.
• KZoltán

  2013-03-19 at 08:12

  Államkötvényt nem adnak CDS nélkül. Egyébként ‘édes’ volt, amikor a görög adósságleírás nyomán az ISDÁ-ban angol szemantikai vita robbant ki, hogy akkor ez most default vagy nem default (”az itt a kérdés”). Úgy látszik, a ciprusiak gyengék angol szemantikában. További ‘szépség’, hogy a görögök azért kerültek csődbe, mert nem kaptak elég alacsony kamat mellett hitelt, amely kamat nagyrészt azért volt magas, mert az egyre magasabb CDS-árat is tartalmazta. Tehát mondhatjuk, hogy a CDS-sel semmi mást nem vettek meg, mint a saját csődjüket, illetve most már Ciprusét is.
• jurta

  2013-03-19 at 10:04

  “mint álllampolgár rohadtul nem én akartam a háborút”

  Vannak előnyei és vannak hátrányai annak, hogy emberi lényekként államokba szerveződünk. Az előnyeit annyira megszoktuk, hogy természetesnek vesszük. (Egyébként biztos nem én akartam-e, ha a jólétben tapsoltam az állam eladósodásához, és ugrottam az olcsó devizahitelért?)

  “Ilyenkor kéne szépen bevezetni a luxus adót, mert akinek sok pénze van, az sokkal könnyebben tudja nélkülözni.”

  Az a probléma a luxusadóval, hogy mindenki úgy gondolja, hogy ő még pont nem él luxusban. Mindenki csak a nála gazdagabbakkal szeretné fizettetni. Mindenki.
• Janos

  2013-03-19 at 11:04

  Azert ez meg magyar viszonyok kozott is problemas.
  Egyszeru eset: 2 ember hazra gyujt nem nagyra, kb 40-50 milliosra( az meg boven nem a luxus meg az aglomeracioban sem), Az 1ik amint osszejott a 10 millio, felvette a hitelt, es most epphogy van 5-600e ftja a bankban…
  A masik mar osszeszedett 35milliot… Szerintem itt latszik, hogy elegge igazsagtalan a megoldas.

  Raadasul miert bunteted a tehetseges, szorgalamas, sporolost?
• gab

  2013-03-19 at 11:40

  Na, úgy látom folyamatosan változik, mit is fognak megadóztatni, és mennyivel, a végén még a 100 ezer euró alatti betétek megússzák, mert az tényleg gáz. Erre értettem, hogy megérdemlik. Amúgy szerintem ezt az egészet egyáltalán nem gondolták át…

  Szvsz ez zajlik világszerte: szétteríteni a veszteséget azok nyakába, akiknek az egészhez semmi közük, a bankot a kis betétük benntartására használják, és kész. Szerintem mindenki készüljön arra, hogy ne “pénzt” tartalékoljon, mert láthatóan elhatározták, hogy leépítik az emberek megtakarításait. Lásd. kamatok VS infláció az eurózónában.
• Zabalint

  2013-03-19 at 16:46

  Csak jellemzően a hangyáktól veszi el, és a tücsköknek adja. Ezzel megint az szívja meg, akinek volt megtakarítása, mert van mit elvenni tőle.
• Jakab Gipsz

  2013-03-19 at 16:50

  Nem igaz. A CDS (kb.) egy biztosítás, amit meg lehet venni, de nem kötelező. Menj be az államkincstári irodába, vehetsz államkötvényt, ugyanolyat is, mint a nagybefektetők. Nem jár hozzá CDS. A kötvényesek kis része vett csak, nem is lett volna kibocsátó, aki 400 milliárd dollárra garanciát tud vállalni.
  http://online.wsj.com/article/SB10001424052702304636404577291281319135996.html A CDS tulajdonosok veszteségét kifizették.

  A kamat azért lett magasabb, mert kockázatosabb lett az ország. Ugyanezért lett magasabb a CDS (csőd elleni biztosítás) ára is.
• Jakab Gipsz

  2013-03-19 at 16:51

  (Az előbbi komment a CDS-ekről KZoltánnak ment volna.)
• fma

  2013-03-19 at 21:18

  legfrissebb : http://index.hu/gazdasag/2013/03/19/ciprus_nem_sarcolja_meg_a_bankbeteteket/

  Vélemény ? (leginkább Kiszámolóé persze)
• Ata

  2013-03-19 at 23:42

  Hát kíváncsi leszek a folytatásra. Sarc helyett maradt az államcsőd veszélye. Ezek után ki hagyná bankban a pénzét? Amint feloldják a zárolást szerintem indulni fog a roham és ezzel be is dőltek az ottani bankok. Erre vajon gondoltak?
• tgwh

  2013-03-20 at 05:28

  Kérdéses lesz-e belőle valami. Ha netán igen, akkor majd meglátjuk. Lehet, hogy pont ez volt a cél… majd az izraeliek szépen átköltöznek, úgyis papíron már övék a fel sziget… olcsón jutnak földhöz 🙂
• gg

  2013-03-25 at 15:22

  Úgy tűnik hogy ciprusban a nagy bankok ügyfelei szívják meg, és a kis bankoké megússzák.
  Ennyit arról, hogy a nagy bank jóóóóó, a takarékszövetkezet meg rooooossssz.
• Kiszamolo

  2013-03-25 at 15:46

  Én dolgoztam több nagybankban és takarékszövetkezetben is, bátran mondom: a takarékszövetkezet rooossz.
• Zoli

  2013-03-25 at 22:55

  Kedves Kiszámoló!

  Ciprusi események fényében kifejezetten érdekes kérdésnek tartom, hogy bankcsőd vagy brókercsőd esetén pontosan mire is vonatkozik a védelem.
  Pl. ha egy bankban van betétem, értékpapírszámlám. TBSZ, NESZ-R stb. (azon részvények, kötvények, befektetési alapok, amelyek egyike sem az adott bank terméke), akkor bankcsőd esetén az értékpapír számla is megy a levesbe és 100e-os OBA és a 20e€-os BEVA marad vagy az értékpapír számla tartalmát lehetséges-e transzferálni?
• Kiszamolo

  2013-03-26 at 07:47

  Az OBA csak a bankbetéteket védi. A Beva védi az értékpapírokat. Elvileg a bankoknak külön kell kezelni az ügyfélvagyont, így nem történhet olyan, hogy azt a bank elbukja. Mondom, elvileg, sok brókercégnek sikerült elbukni az ügyfél vagyonát is, mert játszottak vele.