Imre írta meg a történetét, ami mást is érdekelhet illetve érinthet, aki hozzá hasonlóan társasházi garázst vagy autóbeállót szeretne venni. Mivel a teremgarázs osztatlan közös tulajdon lehet, így a házban lakó többi tulajdonosnak elővásárlási joga van, amivel utólag is élhet, ha nem mondatták le arról.
A témához nem értek, de mivel elég felkapott befektetés a garázsvásárlás, érdemes elgondolkodni rajta. (A két belinkelt cikk tárgyalja bővebben a problémát.)
Ha van ezzel kapcsolatos tudásod, történeted, meglátásod, írd meg a hozzászólásokban.
Következzen a levél:
Belefutottam egy érdekes (és kellemetlen) esetbe, azért írom meg Önnek, mert esetleg másokat is érinthet, illetve Önt is.
Szeretnék venni 2 db garázs beállóhelyet egy nemrég épült társasházban. Viszont az eladó ügyvédje által készített adásvételi szerződés nem tárgyalja megnyugtatóan az elővásárlási jog kérdését.
Elvben egy több mint 60 fős társasházban nem köteles az eladó (akár magánszemély, akár ingatlanfejlesztő) megkérni minden egyes tulajdonostól az elővásárlási jogról való lemondást, viszont ahogy a nekem segítő ügyvéd (nem azonos az eladó ügyvédjével) felhívta a figyelmemet, egy idei kúriai döntést felülbírálja a Ptk-t (mert ugye hazánkban miért lennének fekete-fehér törvények, kiskapuk nélkül?), ami alapján egy már évekkel ezelőtt megvett garázs/lakás is elvehető a tulajdonostól, elővásárlási jogra hivatkozva.
Ebben az a szép, hogy pl. én egyrészt elveszíthetem a tulajdonjogomat az adott ingatlanon, másrészt a pénzt (nem számolva a piac növekedése miatti veszteséggel, mivel csak a vásárlási árat kapnám vissza) nem az elővásárlást gyakorlótól, hanem az eladótól kellene visszakapjam, ami pl. egy felszámolt ingatlanfejlesztő esetén szerintem elég problémás.
Most ott tartok, hogy az eladó ügyvédjétől kértem egy társasházi alapító okiratot és garanciát a fenti probléma orvoslására, de már napok óta nem válaszolt, felteszem el fognak állni a vásárlástól és eladják egy kevésbé akadékoskodó vevőnek.
Linkek:
https://www.pwc.com/hu/hu/
https://www.bacskougyved.hu/
Ha esetleg érdekes a téma, bátran írjon róla, ami információm még van (pl. szerződéstervezet, a nevemet, adataimat kivéve belőle), szívesen megosztom.
Gratulálok a bloghoz és a "közneveléshez", én is sokat tanulok belőle!
Sajnos a bombabiztos megoldás csak az, hogy tértitvevényes levéllel kiértesítesz minden elővásárlási joggal rendelkező tulajdonost. Nagy méretű társasháznál a faliújságra kirakott értesítés is elég lehet, vagy lehet hivatkozni a tulajdonosok nagy számára, és hogy az ő lemondó nyilatkozatuk rendkívüli nehézséggel és késedelemmel volna csak beszerezhető. Ha az alapító okirat is rendelkezik erről az is segítség, hogy évekkel később egy peres eljárásban ne bukd el a garázst.
Tarsashazi alpito okiratban szabalyozzak van elovasarlasi jog vagy nincs Amit en vettem abban volt, az elado elore megbeszelte a lemondasi szandekot minden tulajdonossal, alairtuk az adasvetelit o pedig beszerezte a lemondo nyilatkozatokat. Ehhez kellett mukodjon a bizalom.
Persze lehet trukkozni hogy lemondatod eloredatumozva, de mivel a lemondo es a ket tanubis alairja igy ebbol lehet baj is, ill. nem mindenki vallalja be. ugy lehet lemondani ha latta a szerzodesed feketen feheren es ha ugy dont nem kell akkor alirja a lemondot ha kell akkor pedig valtozatlan feltetelekkel megveszi.
egyeztess az eladóval, hogy két lépcsős legyen a beálló hely értékesítése. 1. résztulajdon pár százalék. 2. ha már szintén tulajdonos vagy (és elővásárló), akkor a maradék tulajdonrészt is megvásárolod.
Szoktak meg ingóságokat csereként beszámítani...
Budapesten már évek óta kéri a földhivatal a tulajdonostársak kiértesítését, nem elég kifüggeszteni. Így vettem két, és adtam el egy teremgarázs beállót az elmúlt pár évben. Itt is nagyszámú tulajdonosról volt szó és küldözgetni kellett Kínába és Olaszországba is a tértivevényes leveleket.
A lemondó nyilatkozatokat nem kérték (alig néhányan küldték vissza), de azt bizonyítani kellett, hogy ki lettek értesítve.
4 megoldás van:
1. Lemondó nyilatkozat minden elővásárlásra jogosult tulajdonostól.
2. Ajánlott levél minden evj. tulajdonosnak.
3. 1. és 2. kombinációja.
4. Nagy kamu összeg a szerződésbe. Ha valaki ráharap, veszel a pénzből egy másikat.
@sharkrider tévedés, a PTK alapján minden osztatlan közös tulajdonra elővásárlási jog van.
Erről volt most egy cikk a Kúria döntése kapcsán, de engem eléggé meglepett, hogy ezt szigorításként értékelték.
Szerintem a Kúria csak azt erősítette meg, amit a törvény eddig is előírt, azaz minden tulajdonostársnak nyilatkoznia kell irásban, hogy lemond az elővásárlási jogáról. Ha nem elérhető, akkor megy a tértivevényes levél, ha arra nem reagál, akkor lehet úgy tekinteni, hogy elvesztette az elővásárlási jogát. Nekünk 17 éve így kellett garázst vennünk: csatolni kellett az összes társulajdonos (volt vagy húsz) lemondó nyilatkozatát, illetve a tértivevényeket. a Földhivatal csak így jegyezte be a tulajdonjogot. Olyan szóba se került, hogy egy faliújságra kirakott hirdetmény elég lenne...
Egyébként a dolog nemcsak annak kellemetlen, aki garázst venne, hanem annak is, aki lakást és mellé garázst. Mert mi van, ha a garázst nem kapja meg végül, csak a lakást, de az meg neki nem elég.
Egyébként ez megint egy olyan probléma, ami rengeteg embernek okoz kellemetlenséget, néha nem is kicsit, pedig tök egyszerű lenne a megoldás: nem osztatlan közös tulajdonként kellene a teremgarázst definiálni, hanem minden egyes garázshelyet külön tulajdonba kellene adni és akkor másnak nem lenne elővásárlási joga.
Mekkora eszeveszett életszerűtlen ostobaság ez az elővásárlási jog is...
Terembeálló vásárlásról a személyes tapasztalatom osztanám meg veletek 2018-ból. Adott egy kB 400+ beállóhelyes társasház melyben kB 40-80 darabonként kerültek önálló hrsz-ra a beállók,tárolók vegyesen. Adásvételi megkötése során az ügyvéd jelezte hogy megpróbálhatjuk a tulajdonosok nagy számára való hivatkozás de ezt a földhivatal újabban rendre elutasítja. Szerződést aláirtuk majd pár hét és érkezett is a hiánypótlásra felhívás hogy szerezzek be a lemondó nyilatkozatokat. Szerencse h csak kB 38db tértivevényes levélbe került a történet, majd a tértiket illetve a nem kereste jelzéssel visszajött leveleket beküldve sikerült a tulajdonjog bejegyzés. Azóta néha megy a faliujsàgos verzió de előfordult az is hogy valaki emiatt nemtudott a lakáshoz garázst venni. Talán ha tulajdonegységben értékesíti lakását garázzsal az eladó ugy lehet esély arra hogy ne éljen senki az elővásárlásival.
Bármilyen ingatlan vásárlásnál alap, hogy tisztázni kell az elővásárlási jogosultságot. Nem értem miért lepi ez meg a levélírót.
@garázs vevő
"Nagy méretű társasháznál a faliújságra kirakott értesítés is elég lehet, vagy lehet hivatkozni a tulajdonosok nagy számára, és hogy az ő lemondó nyilatkozatuk rendkívüli nehézséggel és késedelemmel volna csak beszerezhető."
Na pont erre mondta az (el)Kúria, hogy ez már nem lesz elég 2021.09.20-tól!!!!
Bizonyítani kell, hogy megkerested az összes tulajt (ami akár 150-200 is lehet) és tájékoztattad őket, hogy el szeretnéd adni a pontosan megjelölt áron, de ők is megvehetik a vevőjelölt elől!!!
Jelentősen meg fogja emelni az ügyvédi díjat, na meg elképzelem, ahogy az ügyvédbojtár megcímez majd 150 levelet, amivel lesétál a postára, majd begyűjti a tértivevényeket..... éljen a digitális XXI. század!!!!
Ha túl sok a tulajdonostárs a házban, akkor a földhivatal nem az egyenkénti kiértesítést követeli meg, hanem hogy az eladás tényéről az elővásárlási jogosultak előzetesen értesüljenek.
Nálunk ez úgy történt, hogy a Társasház faliújságára 14 napig ki kellett függeszteni az eladás tényét, az árat, az elérhetőségeinket és azt, hogy ha élni kívánnak az elővásárlási jogukkal, akkor ezt írásban jelentsék be.
Miután a Közös Képviselő nyilatkozott arról, hogy a felhívás kifüggesztésre került, a Földhivatal bejegyezte az eladást. Szerencsénkre, mert utána 1 évig ingyenes volt a parkolás.
A Társasházak alapszabályában egyébként érdemes (lenne) tételesen rendelkezni róla, hogy hol, milyen formában és hány napig kell a felhívást közzétenni, van, ahol a fészbúk csoportban kell kitenni 8 napra. A Földhivatal alapból a 14 napos kifüggesztést ismeri el közlésnek,ha nincs erről az SZMSZ-ben rendelkezés
@sharkrider Szerintem ha a garázs osztatlan közös tulajdon (márpedig általában az, sajna), akkor arra mindenképp van elővásárlási jog, azt az alapító okirat nem szabályozhatja. Az alapító okirat csak a külön tulajdonban lévő albetétekre (azaz alapvetően a lakásokra) adhat elővásárlási jogot esetleg, mert azokra egyébként nincs ilyen.
Én egy osztatlan közös tulajdonú garázssoron végigcsináltam, amikor eladtam: a tulajdoni lapról lekértem az összes tulajdonos listáját, majd mindenkinek küldtem (öröklés miatt volt sok garázs hely 2-4 tulajjal is) tértivevényes értesítést. Több jött vissza "nem vette át" jelzéssel, mint ahányan megkapták, de ez már elegendő biztosíték így is. Ha meg akarná venni a másik garázshelyet akkor elvárható lenne, hogy elérhető legyen a tulajdoni lapon szereplő címén.
Ezt az eladónak illene megcsinálni, de ha enélkül is megveszi valaki, akkor nyilván nem fogja.
A lépcsőházi kifüggesztés újabb "találmány", lehetséges, hogy az is elég, nyilván csak mélygarázsnál működik, garázssornál nem.
Nálunk régebben (15+ évvel ezelőtt) egy földtulajdonnal volt hasonló a helyzetünk. Az ügyvéd tanácsára először a terület egy minimális részét (1%-ot) elajándékoztunk a leendő vevőnek. Ezzel ő résztulajdonos lett a területen. Utána már írhattunk adásvételit, mert mint résztulajdonos, élhetett az elővásárlási jogával. Így Ez akár még is járható lehet, nem?
Ahogy már fentebb is írták... Cserével minimális tulajdonjogot szerzel, ott nincs elővásárlás, után mint tulajdonostárs nem köt az elővásárlási jog a többiekkel szemben. A többi tulajdonos pisloghat.
Nálunk a társasházban így tette rá a kezét olcsón a megmaradt garázsokra egy ügyvédmaffia, a végrehajtóval megbulizva, átverve a lakókat.
1) kötelező a tértivevényes értesítés, a földhivatal nem fogja bejegyezni enélkül az adásvételit. Aki mást ír az téved. @unemployed : nálad ez
2) belvárosi társasháznál 30-40 tulajdonos esetén biztos lesz valaki aki élni akar az elővásárlási joggal. Eladóként célszerű a tulajdonostársaknak meghirdetni először és nem utólag kiküldött tértivevényes levélben értesíteni őket, aztán szívtokm amikor valaki él az elővásárlási joggal.
3) Vevőként marad a trükközés, erre nem adok ötleteket, úgyis eladó függő mi fog működni.
A nagy gáz ott van, amikor lakás ÉS garázs adásvétele történik, ott nonszensz, hogy nem lehet együtt eladni a kettőt.
@segito : ez a pár százalékos trükközés nem véd meg semmitől. A pár százalékról is ugyanúgy értesíteni kell a tulajdonostársakat és ugyanúgy élhetnek az elővásárlási joggal.
Aki nem hülye ki fogja találni hogy az egészet el akarod adni.
Eladóként meg én nem szarakodnék, ha megveszi valaki a házban, akkor miért ne adjam neki?
@hitel : már miért lenne ostobaság az elővásárlási jog?
Az ostobaság az, hogy az építtetők lustasága miatt nem kerül külön helyrajzi számra minden teremgarázs beálló hely.
1,5 eve vettem lakast garazsbealloval. Beallo termeszetesen osztatlan kozos volt es meg nem volt benne tulajdonreszem. Elso es fontos dolog, hogy az elovasarlasi jogokat az eladonak kell rendezni. Ez torveny szerint az o dolga es koltsege, ezt erdemes is a szerzodesben feltuntetni. (persze hogy belekalkulalja az eladasi arba es vegul ugyis te fizeted meg az mas kerdes). Masik fontos dolog hogy van egy hatarido amig a tulajdonostarsak fellebezhetnek. Ha elnek is a jogukkal akkor teged ki kell fizessenek (mondjuk ez nem vigasztal ha garazst akartal). A foldhivatal most mar mindig bekeri a lemondo nyilatkozatokat vagy a kifuggesztest. Nalam az elado a sok tulajdonosra hivatkozva adta be, vissza is dobtak hianypotlasra. Nem akarta kiertesiteni a tobbi tulajdonost mert draga lett volna (GB,NL..) fenyegetozott meg hivogatott, hogy leszarja akkor nem kerul max a nevemre. Folyt. kov.
@endre-ba :
A nagy kamu összeg a szerződésbe véleményes, ugyanis illetéket is kell fizetni.
+ a tértivevényes értesítés is sokszázezer forint lehet + macera.
Ennél eladóként jobb, ha eladod egy tulajdonostársnak aztán szevasz.
Ha ráharap valaki, akkor az eladónak jó, de ha nem, akkor is az a szerződés kerül a földhivaltaba, tehát a vevőnek "nagy kamu" illetéket kell fizetnie. Ami talán megéri neki.
A szerződés viszont támadhatóvá válhat feltűnő értékaránytalanság miatt.
Mivel elore sejtettem, hogy ingatlanosnal nagyon oda kell figyelni ezert az ugyvedemmel kifejezetten beleirattuk hogy ha hianypotlast kernek a lemondo nyilatkozatok beszerzese es koltsege az eladot terheli ahogy a torvenyben is van. Ugyvedemmel egyeztettem a fenyegetozesek miatt, o megnyugyatott hogy semmi problema majd o elintezi, ha nem szerzi be a lemondo nyilatkozatokat akkor majd o kiertesiti a tulajokat es a koltseget kiszamlazza az eladora. A vege az lett hogy faliujsagra kifuggesztette az elado (ezzel csak az a gond hogy a haz szmsz-e szerint ez nem elfogadott). De nem tartok tole hogy valaki utolag megtamadna mivel papiron kb dupla aron vettem mint a mostani piaci ar. (persze a lakas ennyivel olcsobb volt papiron igy az ado ugyanannyi). Folyt. kov.
Amit meg az ugyved mondott: lehet egyben venni a lakast a garazsbealloval, ott arra kell figyelni hogy mivel a garazsra elovasarlasi jog van igy ha valaki elni akar a jogaval akkor az egesz csomagot kell (lakas + beallo) megvennie. Igy kisebb a valoszinusege hogy megveszik, de igy a lakast is elvihetik eloled. Altalaban az arakkal szoktak jatszani. Ha lakast is veszel hozza akkor nincs gond ezzel, mert amennyivel az egyiknel tobbet adozol annyival a masiknal tobbet, annyi hogy figyelni kell hogy meg esszeru legyen mert a NAV ugye atertekelheti a vetelarakat (ha tul alacsony) ami utan az illeteket kell fizetni. Ha csak beallot veszel akkor bele nagyobb osszeget kell rairni mint ami, bele kell kalkulalni a nagyobb illeteket es akkor nem akarnak majd elni az elovasarlasi joggal, vagy ha igen akkor a szerzodeses osszeget kapod vissza.
Nálunk külön tulajdon a teremgarázsbeálló, de az alapító okiratban benne van, hogy ha valaki lakás nélkül akarja eladni a garázsbeállóját, akkor a többi lakástulajdonosnak elővásárlási joga van (van pár külön tulajdonú tároló is, azokra is ugyanez vonatkozik).
A joggyakorlat 180 fokos fordulata és a Földhivatalok dogmatikus hozzáállása nagyon komoly probléma, ha a garázs tulajdonrészét a lakással együtt venné meg valaki. A Kúria legutóbbi döntéseiig simán lehetett egy, a 80-as években (!) született határozatra hivatkozni, amely teljesen életszerűen azt mondta ki, hogy amennyiben a beállót a lakással együtt értékesítik, akkor nincs a garázs többi tulajdonostársának elővásárlási joga (lásd BH 1984/270). A jogfejlesztő jogértelmezés egyik szép iskolapéldája volt ez a határozat. Most már mindenki őrzi az arcát, így - ha a Kúria nem tisztázza a kérdést egy korrigáló jogegységivel - akkor a jogalkotónak kell közbelépnie. (Megjegyzem, hogy a hatályba nem lépett 2009-es Ptk. szerint ki lehetett volna zárni az elővásárlási jogot. Ma a pl. egy társasházi Alapító Okiratba foglalt ilyen lemondásoknak nincs joghatása, mert nem érvényesek.)
@segito Ez nem oldja meg a problémát, mert a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezők előrébb vannak az elővásárlási jogosultak rangsorában, tudtommal.
@alfa
ahogy Balázs írta, hogy szeptember 20-tól változtatott a Kúria a gyakorlaton. Amit leírtam, az 2019-ben még működött, sőt hallottam 2021-es esetet is, amikor működött.
Úgyhogy te tévedsz, nem aki mást ír.
Azt, hogy ez ma is így menne-e, persze nem tudom megmondani, nem adtam el garázst a napokban.
Meg is érdemled, hogy elvegyék tőled, ha bekfektetésnek veszed. A beálló nem arra van kitalálva, hogy te befektessél, hanem hogy ott a tulajdonosok az autóikat tárolják és ne az utcán kelljen kerülgetni őket. Az ilyenek mint te, verik fel az árakat, és még sírsz hogy csak a vásárláskori árat kapod vissza? Ember, ott vegyél beállót ahol laksz. Mellesleg ha rajtam múlna, törvény lenne rá, hogy az újépítésű lakások árában már benne van egy beálló (igen, minden lakáshoz egy) és az jár a lakáshoz. Mert sok lakó nem veszi meg, és az utcán hagyja a kocsiját.
A cikkhez egy valós szomorú történet:
2005-ben eladótól, mint építtető cégtulaj, megvettem egy teremgarázs beálló helyet. 2006-ban bepereltek, több tulajjal együtt. Valaki élni kívánt az elővásárlási jogával, mint tulajdonos.
Az egész helyzet annyiban kacifántos, hogy a felperes az építtető és cégtulaj közötti szerződésnél hivatkozott az elővásárlási jogára, nem az én és az utánam következő tulajok szerződéseit támadta meg.
2011-ben a per vége az lett, hogy 7 db garázst kapott a felperes "ingyen", mivel a cég nem teljesített neki valami követelést, ezért beszámították az árat. Míg a rendesen, a Földhivatalban bejegyzett tulajdonosok 2011-től visszamenőleg 2005-ig használati díjat kellett fizessenek felperesnek. Se garázs, se a garázsért fizetett pénz, se illeték nem járt vissza, sőt még fizetni is kellett a felperesnek. A cég 2008-ban felszámolásra került. BUMM.
Nem tudom, hogy most hogy van, de évekkel ezelőtt egy ingatlanfejlesztő azzal IS csinált pénzt, hogy egy telekre felépített egy társasházat, majd a telek zöld részének (udvar) egy részét lebetonozta, és eladta több darabban parkolóknak. A pofátlanság az volt benne, hogy a lakástulajdonosok először megvették a telket (lakásonként, hiszen ők építették a társasházat), majd annak egy részét újra megvették parkolóként az ingatlanfejlesztőtől azok, akiknek nem jutott garázs (vagy nem akart), vagy nem volt elég (több autó miatt).
A jó áron eladott parkolók a tulajdoni lap szerint nincsenek, hiszen az egész udvar osztatlan közös tulajdon. Eladták a betont jó pénzért.
Osztatlan közös tulajdonok eladásának a módja, ha nem akarsz mindenkit nyilatkoztatni, hogy ajándékozási szerződést kell írni a beállóra. Ajándékozás esetén nem él az elővásárlási jog. Ha veszel lakást is, akkor a lakás árában megfizeted, a beállót meg ajándékoztatod. Nagyobb az illeték rá, de megkímél ettől a szívástól. szívesen 😉
Azt nem értem, hogy miért is kell közös tulajdonba kerülni a garázsnak? miért nem lehet külön albetét vagymi, vagy esetleg az albetét része? jogot nem ismerem, de amikor szóba jött, hogy vennék máshol (Németo) lakást, ott egyértelműnek tűnt, hogy a kettő együtt jön. Persze jegyzőig nem jutott a dolog, aki ilyesmikről kötelezően felvilágosított volna (igen, sokat kér, de a teljes felelősség az övé), mert már akkor is csóró voltam, sajnos ...
@gaborr
Jó ez a észosztás, csak kár, hogy jogi ostobaság. Színelt (leplezett) szerződés megtámadásáról hallottál már? És ajándék visszaköveteléséről? Szóval kössél csak ajándékozási szerződést, aztán nézd meg, mekkorát szívhatsz, ha bármelyik elővásárlásra jogosult megtámadja a szerződést. Vagy az ajándékozó támadja meg, mert mégis szeretne érte pénzt, mert tőled ugye nem kapott. Vagy az ajándékozó meghal és az örökösei perelnek ugyanezért. Vagy az ajándékozó rájön, hogy inkább visszaköveteli az ajándékot, mert rászorul. És akkor mindennek a költségét vesd össze az elővásárlási jog jogosultjainak kiküldendő levelek tértivevényeinek költségével, és gondolkozz el, hogy megérte-e ez a nagy okosság.
Azért szerintem elég nagy g*nyó kell legyen, aki így kitolna az új szomszédjával, hogy belenget valami elővásárlási jogot egy beállóra... Lehet, hogy meg se vette volna a lakást, ha nincs hozzá teremgarázs beálló. Normális alapító okirat gondolom eleve le is mond erről az elővásárlási jogról, ez a tulajdonos érdeke is, hiszen ha ilyen kockázat van, az a lakás értékét csökkenti, hiszen nehezebb eladni garázzsal együtt.
@naa : Nincs itt kitolás. Ha a lakással együtt veszi a garázst, akkor csomagban meg lehet oldani az adásvételt.
Ha külön akarja eladni a garázst, akkor meg van elővásárlási jog és kész. Ez van.
"Normális" alapító okiratban pedig nem lehet (előre) lemondani az elővásárlási jogról, az totál jogszerűtlen.
Úgy lehet lemondani az elővásárlásiról ahogy fent leírták (tértivevényes levelezés) VAGY nem kell elővásárlási jogot létrehozni, hanem külön helyrajzi számra kell pakolni a beállókat.
Tetszettek volna akkor reklamálni, amikor az építtetőtől megvették a lakásokat...
@peti : jó amit írsz, csak nem életszerű. Elég sokan így bonyolítják ezeket a tranzakciókat, ügyvédekkel, okossággal.
Nem félnek.
Jó az, ha nem is szép.
Az elővásárlásra jogosult milyen szerződést támad meg? Ajándékozni joga van bárkinek.
A visszakövetelés nagyon szép ötlet, csak mennyire életszerű hogy emiatt évekig bíróságra szaladgálsz? Addig nem lesz ám garázsod...
@Kiszamolo:
Miklós, egyébként rossz a cikk címe. Tartalmilag.
Nem az elővásárlási joggal lehet gond, azzal ugyan semmi baj nem lesz.
A vásárlással lehet gond, az elővásárlási jog miatt.
@unemployed : én azt olvastam, azt hallottam több esetben, hogy a földhivatal már 2018-tól sem fogadta el _általában_.
Most már tökmindegy, én a Kúria döntés előtt sem kockáztattam volna ezzel a hirdetgetéssel, elég súlyos pofára esés ha nem jegyzik be.
@axt: Cuki kommunista hozzászólás, de értelmetlen szerintem.
Miért ne vehetnék befektetőként garázst?
Több száz eladatlan garázs maradt az ingatlanfejlesztők nyakán az elmúlt 20 évben a kerületben, mert a T. lakóknak a lakásra még kínkeservesen volt pénze, a garázsra nem. Innentől nem tökmindegy hogy tőlem vagy az építtetőtől bérlik ki?
"ha rajtad múlna, törvény lenne rá" - te is ilyen túlszabályozás komplexusos vagy. Meg is látszik ezen az országon, hogy minden szarra törvényt hoznak hirtelen ötlettől vezérelve, aztán megy a kiskapuzás, az okoskodás, a mutyi.
Meg az ügyvédek zsebének tömése.
Meg csodálkozik a sok birka, hogy miért drágább itt sokminden mint nyugatabb-ra - hát részben ezért, mert a sok adminisztráció, engedélyezés, hivatalba járás, kiskapu keresés, illeték, különadó, stb. költsége rárakódik extra teherként az életünkre.
A 100%-is biztos módja eddig is az volt a közös tulajdonban álló teremgarázsok megszerzésének, amennyiben minden tulajdonostársnak ment az értesítés tértivevényes levélként. Az másik kérdés, hogy földhivataltól függően bizonyos tulajdonosszám felett elfogadták a hirdetőtáblán/közös képviselővel történő kifüggesztést, de ettől még egy elővásárlási jogosult később ugyanúgy megtámadhatta a szerződést az elővásárlási jog megsértése miatt 3 éven belül. (És lehetett hallani is ilyenről, amikor valaki vígan megvásárolta az ingatlant a 2-3 évvel korábbi áron) Mivel a közös tulajdonosok elővásárlási joga a Ptk-n alapszik, ezt a társasházi alapító okirat sem írhatja felül. A teremgarázsok pedig nem az építtető lustasága miatt kerülnek közös tulajdonban az új építésű házaknál sem, hanem mert a jogszabályok alapján nem minősülhetnek önálló építménynek, ezért nem kaphatnak külön hrsz-t se.
@alfa Egyrészt, szerintem ha nem ott laksz, semmi keresnivalód ott. Nonszensz, hogy tök idegenek járkálnak be egy társasházba. Másrészt, ez a mindenen gazdagodni akarás nagyon gáz. Vannak befektetési termékek, amiket erre találtak ki. Értem én, hogy ez egy gazdasági blog, de itt már lassan az embereknek a világ összes pénze sem elég. Vannak kötvények, állampapírok, meg egy rakás más dolog, ami direkt arra lett kitalálva, hogy belefektess. Miért nem elég az neked? Harmadrészt, értem, hogy nem vette meg senki a beállót (erre mondtam, hogy kötelezővé tenném a lakóknak már az elején) de majd amikor odakerül egy új lakó, aki venne, ő már csak felvert áron fog tudni a hiénák miatt. Ez a bajom ezzel az egésszel. A lakáspiacon is részben a befektető hiénák verték fel az árakat. És akkor mellé még előjön itt a jó magyar virtus, hogy hogyan lehet kikerülni az elővásárlási jogot. Gusztustalan.
Van olyan hogy : "dologösszegség"
Azaz pl.: ha garázzsal együtt árulod a lakást, akkor nem lehet csak külön bejentkezni az egyikre elővásárlási jogra hivatkozva.
lásd. google, wiki...stb.
Az elovasarlasi jog nem szolgálja sem a tulajdonosok sem a vevők érdekeit. Alfanak igaza van: tulszabalyozas, aminek az árát meg kell fizetni. Ez kivételesen jól van wikipediaban: Tarsashazak Magyarországon.
Azt soha sem értettem, hogy egy tértivevényes levélnek a kézbesítési igazolása mit bizonyít? Aki kapja, nem mondhatja azt, hogy csak egy üres levelet kapott? Vagy én nem csinálhatom azt, hogy egy üres, vagy tök más tartalmú levelet küldök ki, és később azt mondom, hogy de én kiértesítettem, itt van a kézbesítési igazolás bizonyítékként?
@axt
- azért mert van garázsom nem mászkálok be. A bérlő viszont ott lakik, nem idegen. De ha nem: a garázs és a társasház külön beléptetéssel rendelkezik, a garázs használó nem tud bemenni a házba. Egyéb (vélt) kifogásod van?
b) amit "harmadrészt" írsz az sem jogos. Azért ment fel az ára, mert mindennek felment + több lett az autó, jobban kell a garázs. Mindegy kié volt előtte, drágábban lehet venni/bérelni. Ez nem TSLA részvény, véges a kereslet, annak kell garázs aki ott akar parkolni. Nem lesz 10x kereslet, nem hiénáknak kell.
Azt továbbra sem értem miért akarod garázs vásárlásra kényszeríteni a lakókat? Aki bringával jár, annak minek? Ha egy családnak 2 autója van, aaz
c) én nem kerültem ki az elővásárlási jogot, ott laktam, volt garázsom, elővásárlási jogom, vettem még egyet. Én is azzal szívtam, hogy más kijátsza a jogot. Akkor most gonosz spekuláns vagyok?
@alfa meg lehet támadni az ajándékozási szerződést is. de amit megtámadhatsz rész tulajdonosként a nagy garázsban, azaz hogy nem értesítettek az elővásárlási jogodról. attól mert megfúrod az ajándékozást még nem lesz automatice a tied az áhított beálló, semmi sem lesz a tied, csak egy büdös bunkó leszel, akinek lehet, hogy hamarosan össze lesz karistolva az autója, vagy valami hasonló. sok szerencsét annak aki ilyenre adja a fejét. Az meg jogilag kivédhető, hogy az ajándékozó visszakövetelje.
@nagy "Az elovasarlasi jog nem szolgálja sem a tulajdonosok sem a vevők érdekeit."
Már miért ne szolgálná a tulajdonosok érdekeit? Többek között azért is szolgálja, mert így maguk választhatják meg, hogy kivel vannak közös tulajdonban, ami egyáltalán nem mindegy. Meg lehetnek olyan praktikus okok is, hogy pl szeretne valamelyikük leparkolni +1 autót, és ezért egy harmadik féllel szemben (értsd: nincs lakása a házban) jogos, hogy inkább ő vehesse meg ott lakóként. És elővásárlási jog még sokmindenre van, pl közös tulajdonú lakásra és termőföldre is. Ott se butaság, hogy létezik. A lényeg, hogy körültekintően kell eljárni (tulajdonosi körön kívüli) vevőként, hogy bebiztosítsd, hogy amiért fizetsz, annak a tulajdonjoga rád is száll, és nem az eladótól kell azt esetleg visszaszerezd valahogy.
Szerintetek akkor is kell ez az ajánlott levél hercehurca, ha a társasház alapító okiratában a következő mondat van?
"A tulajdonostársak tudomásulveszik és elfogadják továbbá, hogy a közös tulajdonba kerülő gépkocsibeálló-férőhelyekre,illetve tárolókra vonatkozóan a tulajdonostársak nagy száma – figyelemmel a Ptk. 6:222 § (1)bekezdésében foglaltakra – olyan ok, amely miatt a tulajdonostárs, ha harmadik személytőlolyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elővásárlásra jogosultakkalteljes terjedelemben való közlését mellőzheti, mivel annak teljesítése az elővásárlásrajogosultak tartózkodási helye, vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagyszámottevő késedelemmel járna."
Uez a szitu lakásokkal is. Rengeteg olyan panelt társasház van (anno tanácsiak voltak), ahol az alapító okiratban benne maradt az elővásárlási jog, de lustaságból, pénzspórolásból a mai napig nem vették ki. Ezek olykor akár 300-450 lakásosak. A közös képviseletek, sőt ügyvédek (no comment) persze állítják, elég kifüggeszteni az adásvételről az értesítőt de senki ne dőljön be: nem elég. Tértivevényes értesítés díja kb. 1000 Ft / cím - ergo 450 000 Ft / tház. Ez komoly értékcsökkentő lakásvásárláskor ha mindent törvényesen akarsz csinálni. Garázsnál meg van olyan konkrét ügyvéd+befektetők akik arra mennek rá, hogy ilyen adásvételiket támadjanak meg: nem feltétlenül az a cél hogy megszerezzék, hanem, hogy fizess. Egyébként ez nem idei probléma mint ahogy Miklós postjában van: vmikor tán 2017ben a Földhivatal megégethette magát 1 perben, azóta főleg befektetők perelnek magán adásvételiket